Arany nagykörös:

Arany János 1817-ben született a partiumi Nagyszalontán elszegényedett nemesi családba. Aranynak 9 testvére volt, de csakis ő és egyik
nővére érték meg a felnőttkort. Már ez miatt is bűntudata volt, ami egész életén keresztül végig kísérte. Gyermekkorától kezdve érdekelte
az irodalom ezért idejének nagy részét olvasással töltötte. Kezdetben epikus műveket írt, később a szabadságharc bukás után kezdett
lírákat írni.
1847-ben írta meg egyik leghíresebb művét a Toldit, amiből egyértelműen látszott, hogy Arany egy objektív költő és egy közvetítő
tárgyon keresztül fogalmazza meg érzéseit. Ennek a műnek a következtében kezdődött el közte és Petőfi között a levelezés és egy nagyon
szoros barátság vette kezdetét. Petőfi 1849-ben bekövetkezett halála, illetve a forradalom miatt meghalt emberek rendkívül megviselték őt,
egyértelműen érezhető volt nála a túlélők bűntudata, amit egyáltalán nemtudott könnyen feldolgozni. A szabadságharc bukását követően
Aranynak bujkálnia kellett. Nagykőrösre költözött, amit nem is hagyhatott el, ezt a Habsburgok jelöltek ki neki lakhelynek. 1851-ben kapott
állást a nagykőrősi református gimnáziumba. Rengeteg művét ezekben az években írta meg amiket összefoglaló nevükön Nagykőrösi
korszaknak nevezünk. Ebből az időszakból származik a ....

Az örök zsidó:
-1860-ban íródott, nagykőrösi korszak záródarabja
-vers fő motívuma a címben is megjelenő zsidó, a vers beszélőjét átok sújtja
-egyszerre több műfaj jegyeit is viseli: ballada összes jegyét, de mivel beszélője maga a hős vallomás és szerepvers is tehát műfajilag epikus
ballada és lírai elégia ötvözete
-stílusjegye romantikus hangulata pedig melankolikus és ironikus is egyben
-ebben a versben is látszik h arany egy objektív költő volt: egy kitalált személy állarca mögé bújva fejezi ki érzéseit és gondolatait (van-e
értelme az emberi létnek, örökös rohanásnak, folytonos újrakezdésnek)
-alapmotívuma egy magányos otthonra nem találó vándorlás, amelyre belső és külső fenyegetés készteti a beszélőt
cím: témamegjelölő, minőségjelzős szerkezet, az örök jelző az időtlenséget jelképezi: a zsidónak örökké bolyongania kell és szenvedésének
sohasem lesz vége
- refrén:Tovább!tovább!
-11 versszakból áll,10 versszakon keresztül E/1 személyű monológ,a 11. versszakban Arany már nem a zsidó nevében szólal meg hanem
sajátjábanű
-szerkezetileg 5 egységre bontható fel(telefonba)
-vers lezáratlannak érződik, nagy belső feszültség érezhető (szeretne otthonra találni es pihenni, de ezt lehetetlenné teszi az átok amely
egyre csak tovább hajszolja
-minden strófában újabb ellentétek: lent és fent, látszat és valóság

Visszatekintés:
-1852 októberében íródott nagykoroson a szabadságharc bukása utáni kiábrándult hangulatban
-közhangulatot keserűség, gyász, reménytelenség jellemezte
-elégia, amely személyes válságról uralkodik
- Arany ekkor még csak 35 éves volt, de úgy ír mintha már öregember lenne, aki életének végére ért
-számvetést készít életéről mintha alálára készülne és egész életét kudarcként tünteti fel
-romantikus stílusú, hangulata szomorú, keserű és elégikus
-címe téma megjelölő (Arany visszatekint életére)
- metaforák, megszemélysítések ,alliterációk ,ismétlések ,hasonlatok
-műfaja: önironikus elégia (azt vizsgálja h tudott-e élni az adandó lehetőségekkel életben, szerény életvitelét arany kudarcnak éli meg)
- szerkezetileg 5 egységre oszlik(telefonba)

Kertben:
-1851 elején íródott Nagyszalontán
-versben szereplő kert valóban létezett a költő házában, ahol szívesen dolgozott
-korszak általános jellemzői

Arany őszikék:
Arany János 1817-ben született a partiumi Nagyszalontán elszegényedett nemesi családba. Aranynak 9 testvére volt, de csakis ő és egyik
nővére érték meg a felnőttkort. Már ez miatt is bűntudata volt, ami egész életén keresztül végig kísérte. Gyermekkorától kezdve érdekelte
az irodalom ezért idejének nagy részét olvasással töltötte.
Arany János 1877-ben végleg visszavonult akadémiai hivatalától. Az ebből az időszakból származó verseit
nevezzük Őszikéknek. Az Arany által eddig képviselt költőszerepekkel (a nemzet költője) szemben az Őszikék lírája inkább
magánjellegű. A verseket Arany nem is szándékozta megjelentetni, csakis a hozzá legközelebb álló barátainak mutatott
meg közülük párat. Az ő közbenjárásuknak köszönhetően tizenöt „őszikét” a költő még halála elött publikált, az összes
vers viszont csak halála után tárult a nyilvánosság elé. A korszak verseit többek között a személyes hangvétel, a számvető
és önértelmező igény, illetve az önirónia jellemzi. Ebből az időszakból származik például a ..