Ady Endre szerelmi költészete

A mai modern magyar líra megteremtője.

A Nyugat és kora
Ady Endre hamarosan meginduló Nyugat első nemzedékének
vezéregyénisége volt.
20. század legjelentősebb folyóirata
A szellemi függetlenséget és az irodalmi liberalizmus a Nyugat
legfőbb elvei.
41-44 Magyar Csillag lett a neve.
A Nyugatnak nem volt egységes stílusirányzata, alkotóit a
tagadás szelleme kötötte össze.

Ady 1877-ben született Érmindszenten. Hétszilvafás család

A magyar szimbolizmus legjelentősebb alakja.
vátesz költő.

jogot tanult Debrecenben, majd Nagyváradon újságíróskodott

Itt ismerkedett meg Brüll Adéllal. Léda nagyvilági nő volt,
tulajdonképpen ő ismertette meg a fiatal Adyt befolyásos
emberekkel és Párizzsal. Léda férjes asszony volt, Adyval való
nyilvános kapcsolata botrányt keltett.
1904 SZERELME ADÉL
1906 új versek
1907 Vér és arany
érthetetlen szimbolizmus, erkölcstelen szerelmi lírája,
hazafiatlan magyarságversek.

1912-ben szakított Lédával, 1915-ben feleségül vette ifjú

rajongóját, Boncza Bertát (Csinszka).

Háborúellenes versei miatt támadták, a Nyugat kelt

védelmére. Hosszas betegeskedés után 1919-ben halt meg.

Léda-versek
Életrajzi háttér:
- Diósyné Brüll Adél nevéhez fűződnek
- kapcsolatuk: nagy szenvedélyű, egyenetlen, nem
harmonikus, nem békés, nagy konfliktusok-nagy kibékülések,
ambivalens (kettős érzelem, egyazon időben egy személy
iránt érzett ellentétes érzelmek: szerelem ↔ gyűlölet)

- nő és férfi harcol egymással (pl. Héja-nász az avaron c.

csatározás kettejük között, erős intenzív metaforában jeleníti
meg kettejüket)
Héja-nász az avaron

- ősz= halál
- erős, intenzív önmetafora

- önmagukat gyakran beleképzeli valamilyen romantikus,

teátrális szerepbe

ismét az újszerűség dominál, főképp a jelképválasztásban, az

erotikus ábrázolásban
a szerelem ambivalens érzelem – ezt tükrözi a vers is
megjelenik az elmúlás élménye, a kilátástalanság
(évszakmetaforika)
harc-motívum
út-motívum – egyre gyorsabb haladás
ritka, háromsoros strófák

Örök harc és nász

Cím: kiválóan kifejezi a kapcsolat ambivalenciáját

- merész, meglepő, ellentétes képek

- mea culpa = az én bűnöm ( a liturgia része, az egyházi

szertartás része, bűnbocsánatért könyörög)
 - igét csinált belőle : „Mea-culpázok” = bocsánatot kér

-paradoxon

- érzelmi kavarodás

- sorsuk, végzetük : az örök harc és nász

- vonzás és taszítás van kettejük között

- féltés ↔ féltékenység

- átkozódás ↔ megbocsátás

- a másik teljes birtoklása és annak lehetetlensége

- idilli boldogság nincs, folyamatosan jelen van az elmúlás

gondolata és az egymást gyötrő vad indulatok

- látomásos líra (elképzelt jelenet sor)

Lédával a bálban
- elképzelt, látomásos jelenetsor

- mint egy tragikus karnevál (fiatalság, öregség álarca)

- a zene alapozza meg a nem harmonikus hangot

- a vörös és a fekete ellentéte határozza meg a verset

- mintha a halál jelent volna meg velük együtt a teremben

- a Léda-szerelem újszerűsége abban is áll, hogy megszüntet

egy addigi irodalmi hagyományt: a hitvesi szerelem
kötészetét (helyette erősen hangot kap a szexualitás, vágy,
erotika, a szerelem romboló volta

- dráma utolsó felvonása: a szakítóversek

- a szakításban Ady igazságtalan és önző (saját szerepét

felnagyítja, nem érez hálát és szabadulni akar a
kapcsolatból)

- az addig istenített asszony : Léda asszony zsoltárai

 Léda aranyszobra

Elhagyott, eldobott asszony, aki ezt nem érdemli meg

- utolsó D-Fr-o.-i utazás emlékére jelenik meg az Áldás-

adás a vonaton c.-ben

- nagy vihart kavart szakítóvers : Elbocsátó, szép üzenet

Elbocsátó, szép üzenet

- igazságtalan és kegyetlen elbocsátás

- mindent elvesz, megtagad a másiktól, amit köszönhetett

neki (még róla szóló verseit is!)

- nehéz eldönteni, hogy őszinte-e vagy ez egy költői szerep,

modor
- egyedi, egyszeri szóalkotások – „verses rádfogásaim”

- megtagadja a Léda-verseket,amit írt, csak hazugság volt

- varázs = szerelem ← már megtört, túlzás

← már haldoklott a kapcsolat, végleg lezárja a

halódó viszonyt

- alletiráció, t és sz hangok kopogása

- fokozás

- királynak ábrázolja magát – palást=feledés palástja, amely

eltünteti, megsemmisíti a másikat

- megalázó sajnálat

- Lédától megtagad minden önálló értéket, önálló

személyiséget ↔ túlhangsúlyozza saját költői szerepét

- a képek feleslegesen gonoszak, kegyetlenek

- megszabja hogyan viselkedjen a szakítás után – nem állhat
bosszút

- személyiség megtagadása – „kis kérdőjel”

Adynak a 3. szakítóverse Valaki útravált belőlünk :

lecsendesedett, fájdalmasabb hang, nincs benne kevélység

Elbocsátó szép üzenet

magyar irodalom egyik legegyedibb szakító verse
megtagadja, ami a szerelem idején értékes vagy igaz volt
Ady szerelmi költészetének csúcsát a Léda-versek jelentik. A
legtöbb újítás ezekben a költeményekben tapasztalható.
Olyan érzéseket és élményeket fogalmaz meg, amelyeket
előtte az irodalomban (a költészeti hagyomány miatt) esetleg
részleteiben már megfogalmaztak, de így összességében nem.
Hatása azzal is magyarázható, hogy a (szerelmes) ember
magára ismerhet Ady élményeiben, hogy az életrajzi hátteret
ismerve a versek hitelesek, és nyelvi erejük egyedülálló.
Csinszka-versek
háború alatt írodott
érthető volt
A szerelem jellege: szenvedély nélküli szeretet, szépség és
idill, háborús fenyegetettségben és a halál közelében a
humánum őrzése, menedék és vigasz, otthon békéje,
harmónia, gyöngédség
- A versek nyelvi megformáltsága: szándékolt egyszerűség
szókincsében, képeiben, rímtechnikájában
- Őrizem a szemed (verselemzés)
kitartás, menedék a szerelemben az arra való méltatlanság és
a háborús körülmények ellenére