1.

Ady Endre szerelmi költészete

Új versek verseskötetben:
Szerelmes versek (Léda asszony zsoltárai (1. ciklus))
 két nagy szakasza volt:
o Lédához szóló szerelmi költészete
o Csinszkához szóló szerelmi költészete
o a két korszak között a fő különbség
 Léda versek = földi szerelem
 Szerelem = ambivalens érzés: szenvedély, vágy, harcok
 megbotránkoztató kapcsolat
 ambivalencia jellemző = szerelem – gyűlölet
 téma: maga a szerelem, nem a szeretett nő
 szimbolikus-allegorikus képalkotás – vér, mint szerelmi
vágyakozás motívuma
 Csinszka versek = égi szerelem
 béke, szerelem értéke, megnyugvás, harmónia, hála, könyörgés,
szorongás
 Csinszka, mint menedék jelenik meg a versekben
 szenvedély helyett béke
 letisztult képvilág – hagyományos szerelmi versek
 a szerelem nem párviadal többé, hanem közös menedék az
embertelen világgal szemben
 Versek:
o Meg akarlak tartani:
 Keletkezés: Léda-kapcsolat elején íródott, Ady szenvedélyesen szereti
Lédát, de nem hiszi, hogy a kapcsolat tartós lehet
 Hangvétel: komoly, tragikus, lemondó, DE dinamikus, erőteljes
(felszólító módú igealakok)
 Kifejezőeszközök: ismétlés, fokozás, ellentét, paradoxon, megszólítás,
felszólító igék, szinekdoché
 Téma: Lédával való szenvedélyes kapcsolat
 Szokatlanul merész érzékiség és testiség ábrázolása, ami miatt
Adyt erkölcstelenséggel vádolták. Ady ezzel nem foglalkozott,
az erotika ábrázolásával a közerkölcsöt akarta megváltoztatni.
Összefonódott a magánélete és a közélet.
 Nőideálja: szerette az öntudatos, gondolkodó nőket, támogatta
a női emancipációt – Léda ilyen nő volt, feltűnő, művelt,
szabad gondolkodású
 Mindketten erős, domináns egyéniségek voltak. Szerelmük
egyszerre volt szenvedély és kín. Adyt akkor inspirálta jobban a
nő amikor távol volt tőle
 A versben ez a se veled se nélküled kapcsolat jelenik meg.
 Első két versszak: szenvedélyük kifejezése fokozással
 Harmadik versszak: a férfi kétségbeesését érzékelteti, hogy arra kéri a
nőt, hogy amikor ő vonzást érez a nő akkor taszítsa el őt
 Negyedik (középső) versszak: központi szerep – a legszebb jelent és az
átkot teszi egyenlővé
  Zárlat: idealizált kép a szerelemről, Ady örökké tartó szerelmet
szeretne, de tisztában van ennek az elérhetetlenségével

o A Héja-nász az avaron
 téma:
 két ember sajátos, változó kapcsolata
 harc – idill: ambivalencia (ellentétes érzelmek egymás mellé
állítása)
 szerelem a versben
o nem csak boldogság, hanem harc és fájdalom
o a nemek közötti kapcsolat harcának és a vad erotikusság
megjelenítése újdonság a magyar költészetben
o szerelem élményének összetett volta
 kellemetlen hangképletek („vijjogva”, „sírva”,
„csattognak”)
 rímtelen harmadik sorok
 a lírai én úgy gondolja, hogy a szerelem nem örök
o ugyanúgy véget ér, mint ahogy a nyarat követi az ősz
 cím:
 a címben szereplő nász az erotikára utal
 gerle helyett a héja jön elő, mint szimbólum
o ezzel utal a küzdelemre
o héják küzdelme = szenvedélyes kapcsolat
 avar = ősz
o nem a szerelem évszaka
o arra utal, hogy a szerelem nem örök, hanem véges
(elmúlik, mint a nyár)
o
 szerkezet:
 a vers középpontjában a „mi” áll
 a „mi” -hez kapcsolódnak a változások:
o térbeli változások: fentről lefelé tartó mozgás
o tempóbeli változások: egyre gyorsuló, majd lassuló
mozgás
o időbeli változások: nyárból őszbe, életből halálba,
szerelemből kiégésbe – a szerelem kiégése a természet
rendjeként van megjelenítve
o útra kelünk – szállunk – megállunk – lehullunk
 dinamizmus jellemzi a verset
o Lédával a bálban:
 téma:
 vidám báli hangulat közben megfagy a levegő, amikor belép a
feketébe öltözött pár
 megdöbbentő hatás
 cím: nem ezt várjuk
 szerkezet:
 erős ellentétpárokra épül a vers
o hangulat: vidám színes – komor, rettentő
  áthajlások: a gondolat nem ér véget a sor végén, tovább viszi
o Elbocsátó, szép üzenet
 téma:
 végső búcsú Lédától – a gyötrelmes kapcsolat sokadik,
végleges lezárásának szánta
 kemény hangvételű, nőalázó szakítás, a költő felsőbbrendűségét
sugallja
 gyötri Lédát – minden értékétől megfosztja, amiket egyébként
is a költő szerint tőle kapott
 megszégyeníti kapcsolatukat – azt állítja, hogy az összes
Lédához írt verse nem csak Lédához, hanem az összes
szeretőjéhez szól, ezzel lealacsonyítja Lédát és a kapcsolatukat
 Adynál a szerelem egyébként is diszharmonikus volt, inkább
harc, mint érzelmek – ez egy ennek megfelelő szakító vers
 a mű típusa: fordított szerelmi költemény, szakító vers
 műfaja kevert: episztola és szerelmi elégia
 hangvétel: néhol elégikus, de főleg haragos és gúnyos, még magához
képest is keményebb hangot üt meg a költő
 cím: ironikus – a témára utal, ugyanakkor ellentétben áll a mű
kegyetlen szakítás jellegével
 a Nyugat lapban jelent meg ez a mű, ebből következtetnek, hogy mikor
váltak szét Lédával