Régészeti örökségvédelem Rheinland-Pfalz tartományban

A tartomány központi kulturális örökségvédelmi szerve 2007 óta a Generaldirektion Kulturelles Erbe Rheinland-
Pfalz (GDKE), melynek elsődleges feladata, hogy a Ministerium für Wissenschaft, Weiterbildung und Kultur-nak
alárendelve összehangolja a tartomány hat örökségvédelmi, múzeumi és régészeti intézményének, ún.
igazgatóságoknak (Direktion) működését, vagyis a tartomány kulturális örökségének kutatását, megőrzését,
gyűjtését és közre bocsátását.1
A kulturális örökségvédelem tehát legfelső szinten egy olyan minisztériumhoz tartozik, mely már nevében
is megjelölten az oktatásért, tudományért és kultúráért felelős a tartomány közigazgatásában. A minisztérium
négy osztálya közül a GDKE a 2. – a kultúráért felelős (Kulturpflege) - osztály részét képezi. Ugyanennek az
osztálynak a részét képezi az az ügyosztály, ami többek között a GDKE jogi ügyleteivel, illetve a tartományi
örökségvédelmi törvény értelmezésével foglalkozik. A GDKE-val közös ügyosztály felelős a tartomány
világörökségi helyszíneiért, ezeket területi alapon két csoportba sorolják: 1. Rheinland-Pfalz 2. Oberes
Mittelrhein.
A GDKE alá tartozó, régészeti örökségvédelemmel foglalkozó igazgatóság a koblenzi székhelyű Direktion
Landesarchäologie, melynek négy kirendeltsége van, egy-egy Koblenz-ben, Mainz-ban, Speyer-ben és Trier-
ben (utóbbi integrálódott a trier-i Rheinisches Museum-ba2), illetve van egy további, földtörténettel foglalkozó
ügyosztálya. A négy kirendeltség felelős a tartomány négy régiója régészeti örökségvédelmének gyakorlati
feladatait ellátni 1947 óta. Évente a tartományban megközelítőleg 40-60 nagyobb volumenű ásatásra, illetve
körülbelül 900 leletbejelentésre kerül sor.3 A tartományban 700 000 lelőhelyet tartanak nyilván.4 A négy
kirendeltség fontos feladatának tartja a közönségkapcsolat megerősítését, szívesen fogadják az önkénteseket
is, akik első sorban a lelőhelyek felderítésében tudnak a régészek segítségére lenni, illetve különösen az mentő
feltárásoknál értékes a segítségük, ennek során a régészeti módszertan alapjait is elsajátítják. Emellett vannak
civil szervetek is, mint a Gesellschaft für Archäologie an Mittelrhein und Mosel,5 melyek a Direktion Landesarchäologie-
val szoros együttműködésben igyekeznek régészeti örökség kutatásában és dokumentációjában részt venni.
Illetve fontosnak tartják, hogy a régészeti kutatások eredményeiről előadások,6 publikációk és különböző
rendezvények útján tájékoztassák a laikusokat.
A speyer-i kirendeltség egy útmutatóban határozta meg a régészeti munkával kapcsolatos – minőségbeli –
előírásait, melynek betartása az általa felügyelt régióban kötelező, illetve az ettől való eltérő gyakorlatról
minden esetben értesíteni kell az intézményt.7 A leletbejelentéseket ugyancsak a kirendeltségek felé kell
jelezni, valamint a tervásatásokról is velük kell egyeztetni.
Az örökségvédelem ügye Németországban tartományi hatáskörbe tartozik. A tartomány régészeti
örökségvédelmének törvényi hátterét az 1978. évi 159 tv. (Denkmalschutzgesetz) határozza meg, ennek
legutóbbi átfogó módosítására 2008-ban került sor.8 Meghatározza az örökségvédelem feladatát, ami az
emlékek gondozása, megőrzése, kutatása és nyilvánossá tétele, bemutatása. Kijelöli, hogy az illetékes
minisztériumnak alárendelt örökségvédelmi szerv a GDKE. Előírja, hogy a lehetőségek szerint a kulturális
örökség elemeit eredeti formájukban kell megőrizni. A § 20 definiálja, hogy mi tekinthető leletnek, ennek
értelmében a tudományos értékkel bíró vagy állami kutatások során, illetve a védett lelőhelyeken előkerült
tárgyak tekintendők leletnek. A leleteket bejelentő találókat a lehetőségekhez mérten A törvény szövegében
kitérnek arra (§ 22), hogy rendeleti úton egyes lelőhelyek, melyek joggal feltételezhető, hogy a kulturális
örökség elemeit rejtik, védelem (Grabung) alá helyezhetők. Ezek területi alapon a Direktion Landesarchäologie

1 http://gdke-rlp.de/
2 http://www.landesmuseum-trier.de/en/home/ueber-uns/forschung.html
3 http://www.zeit.de/2017/23/archaeologie-rheinland-pfalz-ausgrabungen-ausstellung/seite-2
4 http://www.vorzeiten-ausstellung.de/fileadmin/vorZeiten/Presse/GDKE__vorZEITEN_70_Jahre_RLP.pdf
5 http://www.gesellschaft-archaeologie-koblenz.de/unsere-aufgaben-und-ziele.html
6 https://www.rhein-zeitung.de/region/lokales/koblenz_artikel,-sondengaenger-koennen-archaeologen-helfen-

vortrag-auf-festung-ehrenbreitstein-_arid,1540979.html
7 http://archaeologie-speyer.gdke.webseiten.cc/index.php?id=19130
8 http://download.gdke-rlp.de/texte/denkmalschutzgesetz-20101004.pdf
négy helyi kirendeltsége alá tartoznak. Pontos számadatot ezek mennyiségéről nem találtam, ugyanakkor a
védett lelőhelyeket ábrázoló térkép bárki számára hozzáférhető és kereshető.9 A törvény továbbá
meghatározza, hogy a kulturális örökség elemeinek célzott keresése, valamint kutatása, különösen a
fémkereső műszerek alkalmazásával történő keresés és az ásatás engedélyköteles. Az engedélyt az illetékes
örökségvédelmi hatóság (Denkmalschutzbehörde) adja ki, ezek felelősek az örökségvédelmi törvény
végrehajtásáért (§ 24), ugyanakkor az engedély megítélésének kritériumait a törvény nem részletezi.10
Az idei, tartományi költségvetésben régészeti feltárásokra és az ehhez kapcsolódó elsődleges feldolgozásra
399 900 €-t különítettek el,11 ez a GDKE költségvetésének 1,1%-át teszi ki.
A 2008-as állapotfelméréskor a tartományban a régészettel foglalkozó intézmények között csak három privát
cég volt,12 mivel csak a megelőző évben vonták be az régészeti vállalkozásokat az ásatásokba,13 és most is
alapvetően a Direktion Landesarchäologie helyi kirendeltségeinek megbízására vállalnak részt a megelőző
feltárásokban. 2009 és 2013 között viszont a régészettel foglalkozó intézmények száma erősen megnőtt, 18-
ról 32-re.14 Így a tartományban foglalkoztatott régészek száma is viszonylag magas (344), a harmadik
legmagasabb,15 amennyiben az adott tartomány összes munkavállalójához viszonyítjuk a régészek számát,
az érték Rheinland-Pfalz esetében a legmagasabb.16 A tartományban – a 2014-es adat szerint - a 100 000
lakosra jutó régészek száma (≈18) jóval meghaladja az országos átlagot (≈7), ami elsősorban a tartományban
működő egyetemeknek és kutatóintézeteknek köszönhető.17
Németország 1992.01.16-án, az elsők között írta alá a Valettai Egyezményt, ratifikációjára 2003.01.22-én
került sor és hat hónappal később lépett életbe szövetségi szinten. Rheinland-Pfalz tartomány törvényhozása
az örökségvédelmi törvény 2008-as módosításakor figyelembe vette a Vallettai Egyezményben foglaltakat,
és a törvény szövegében idézik az egyezmény 6. pontjának fordítását. Rheinland-Pfalz ezzel azon négy
tartomány közé tartozik, mely törvénybe foglalta a „polluter pays” elvet, jóllehet általában a többi
tartományban is ez a gyakorlat. A törvény értelmében azon építkezések esetében, ahol a költségvetés
meghaladja az 500 000 €-s határt, a „szennyező” a geológiai vagy régészeti ásatás költségeinek részbeni
vállalására kötelezhető, amennyiben ezek nem haladják meg a teljes beruházás összköltségének 1%-át.
Ennek részleteit egy 2011-es rendeletben tisztázták.18 Eszerint a beruházó köteles a törvényben
meghatározott kereteken belül, a felmerülő régészeti munkák teljes költségének finanszírozására. Kivételes
esetekben az 1%-os küszöb átléphető, itt első sorban olyan helyzetekről van szó, mikor az érintett régészeti
örökség értéke és a beruházás gazdasági szempontú fontossága egyaránt kiemelkedő, hasonló helyzetre
azonban még nem nagyon volt példa.19 A rendelet rendelkezik arról is, hogy amennyiben a beruházás
költsége nem haladja meg a törvényben meghatározott összeget, a beruházó nem köteles anyagi
hozzájárulást biztosítani az ásatáshoz.

9 http://www.geoportal.rlp.de/portal/karten.html?WMC=16229
10 Krischok, H. 2015: Der rechtliche Schutz des Wertes archäologischer Kulturgüter. Göttingen, 128.
11 https://fm.rlp.de/de/themen/finanzen/landeshaushalt/haushalt-interaktiv/
12 Krausse, D. – Nübold, C. 2008: Discovering the Archaeologists of Europe: Deutschland, 17.

http://www.discovering-archaeologists.eu/national_reports/Disco-D-dt-korr-05-final.pdf
13 Krausse, D. – Nübold, C. 2008: Discovering the Archaeologists of Europe: Deutschland, 14.

http://www.discovering-archaeologists.eu/national_reports/Disco-D-dt-korr-05-final.pdf
14 Bentz, M. – Wachter, T. 2014: Discovering the Archaeologists of Germany 2012-2014. Bonn, Tab. 9.
15 Bentz, M. – Wachter, T. 2014: Discovering the Archaeologists of Germany 2012-2014. Bonn, Tab. 18.
16 Bentz, M. – Wachter, T. 2014: Discovering the Archaeologists of Germany 2012-2014. Bonn, Grafik 20.
17 Siegmund, F. – Scherzler, D. 2014: Archäologie und Baudenkmalpflege in Nordrhein-Westfalen 2014 – ein Jahr

nach dem Ringen gegen Mittelkürzungen und für eine bessere gesetzliche Grundlage. Archäologische Informationen 37,
179.
18 http://landesrecht.rlp.de/jportal/portal/t/o0/page/bsrlpprod.psml?doc.hl=1&doc.id=VVRP-

VVRP000002624&documentnumber=86&numberofresults=86&doctyp=vvrp&showdoccase=1&doc.part=F&para
mfromHL=true#focuspoint
19 Kemper, T. 2015: Kostentragungspflicht und Zumutbarkeit für Verursacher im novellierten Denkmalschutzgesetz

von Nordrhein-Westfalen im Vergleich mit den übrigen Bundesländern. Archäologische Informationen 38, 357.
Mint az máshol is jellemző, a tartományban a régészeti örökségvédelem számára a legnagyobb kihívást a
kincskeresők jelentik. A tapasztalat alapján azonban sokukat lehet önkéntesként bevonni a tartományi
régészeti kutatásba.20 A fémkereső műszerek elterjedése a civil lakosság körében nem csak a régészeti
lelőhelyek pusztításához járul hozzá, hanem, mint azt egy 2011-es példa a tartományban bemutatta, a
különböző fegyverek gyűjtéséből származó veszély miatt is korlátozásra szorul.21 Problémát jelent, hogy az
örökségvédelmi szerveknek kevés eszközük van az engedély nélkül keresők ellen.
Ebben az évben 70 éves négy régióhoz köthető régészeti kirendeltség. Ebből az alkalomból rendeztek egy
kiállítást a mainzi Landesmuseum-ban, mely az elmúlt 70 év régészeti eredményeit mutatja be.22

20 https://www.rhein-zeitung.de/region/lokales/koblenz_artikel,-sondengaenger-koennen-archaeologen-helfen-
vortrag-auf-festung-ehrenbreitstein-_arid,1540979.html
21 Schoellen, A. 2015: Problem Metalldetektoren: Militärische Kampfmittel als Rettungsanker für unser archäologisches

Erbe? Archäologische Informationen 38, 336.

22 http://www.vorzeiten-ausstellung.de/