Gépelem Beszámoló

Anki Glossary: Gépelem beszámoló (66 cards) Generated on 2020-01-19
1. Méretezés statikus igénybevételre Statikus igénybevételre történ■ méretezéskor, az anyagra megengedett

feszültség (szigma meg) értékét hasonlítjuk össze az állandó
igénybevételként felfogott terhelés hatására bekövetkez■ ered■ feszültség
(szigma) várható értékével.
A határfeszültség az alkalmazott szerkezeti anyagtól és a bel■le készül■

alkatrész rendeltetését■l függ■en lehet a szakítószilárdság, folyáshatár,
stb.
1 of 68
2. Ragasztott kötések méretezése Az átlapolt kötéseket nyírásara kell ellen■rizni:
Nyugvó terheléskor n = 2..3 -al célszer■ számolni.

Különösen veszélyes a lüktet■ igénybevétel, ilyenkor a statikus esetben
megengedhet■ feszültség 1/3-ával kell számolni.
2 of 68
3. Feszültségszámítás különböz■
ragasztási esetekben
3 of 68
4. Szegecskötés méretezése, A számítások során az átmér■ alatt a furatátmér■t értjük, mert a szegecs a szerelés után kitölti a furatot.
A méretezést nyírásra és palástnyomásra végezzük el.
szegecskötést érint■ terhelések, Fellép■ igénybevételek: felületi (palást) nyomás, szárhúzás, nyírás, fehúzás (ez is nyírás), hajlítás
- Nyírás:
szegecs átmér■je a lemezvastagság
függvényében
- Palástnyomás:
ha a lemezek különböz■ vastagok, akkor a legvékonyabbat vesszük figyelembe (smin)
- Hajlítás:
- Fejhúzás:
A gyakorlatban az els■ 2 a meghatározó!

A szegecsek átmér■jét a lemezvastagság meghatározza:
4 of 68
5. Szegecselés lemezgyengítési A furatok a lemezt gyengítik, ezért a lemezre megengedett feszültség

tényez■ értékét csökkenteni kell:
5 of 68
6. Szegecskötés szilárdsági méretezés

példák (átlapolt és heveders kötés)
6 of 68
7. Hegesztett kötés méretezése statikus

igénybevételre
A számítások során egy csökkentett varrathosszal számolunk, mert a

varratvégeken kialakuló beégés csökkenti a varrat hosszát
Minél vastagabb a lemez, annál kritikusabb a beégés hatása. Mindig a

legvékonyabb lemezre vesszük figyelembe
7 of 68
8. Különböz■ hegesztési varratok Tompa varrat
méretezése
Sarokvarrat:
Zárt szelvény csavarásra (Bredt formula)
A keletkez■ feszültségeket (ha többfajta is van) HMH szerint redukáljuk (beta=3)
8 of 68
9. Homlok és oldalvarrat együttes Homlok és sarokvarrat együttes alkalmazásakor az oldalvarrat hosszának csak a fele
méretezése veend■ figyelembe.
A varratok teljes hosszukkal csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehet■k

figyelembe:
Erre azért van szükség, mert a két varrattipus különböz■ alakváltozási

képességekkelrendelkezik, ezért ha a fenti arányok nem állnak fenn, el■fordulhat,
hogy a homlokvarrat nagyobb terhelést kap, mint az oldalvarrat
9 of 68
10 of 68
10. Csavar kapcsolatok mechanikája

Csavarorsó-anya kapcsolat mechanikája:
Kicsavaráskor u.e a képlet, de alfa-ró

A menet középátmér■je:
Élesmenet■ csavaroknál fellép■ er■hatások vektorábrája:
Élesmenet mechanikája:
11 of 68
12 of 68
11. Csavar kapcsolatok hatásfoka A szerkezet hatásfoka meghatározható a hasznos és befektetett munka hányadosaként:
Az önzárás határán van a teheremelés hatásfokának maximuma:
Mozgató orsóknál általában minél jobb hatásfok elérésére törekszünk, míg rögzít■
csavaroknál a rosszabb hatásfok nagyobb biztonságot ad az önzárás tekintetében.
A mozgatószerkezeteknél használatos laposmenet igen rossz hatásfokú (<50%).
Az élesmenet még ennél is rosszabb (<30%) ezért el■szeretettel alkalmazzák rögzítésre.
A hatásfok (eta) alakulása a menetemelkedési szög (alfa) függvényében:
13 of 68
14 of 68
12. Csavarkötések meghúzása Az el■feszít■ er■t legtöbbször csavarkulccsal hozzuk létre.

Legelterjedtebb a szabványosított egy-vagy kétoldalas villáskulcs
d1 - magátmér■
K - laptávolság (csavarfej laptávolsága is)
d1 ~ K/2
A villáskulccsal kifejtett nyomaték:
Ekkor a szükséges kézier■:
A meghúzási nyomaték, valamint az abból származó el■feszítés értéke közötti összefüggés statisztikus
jelleg■, ezt mutatja be a Klein diagram.
Mivel a csavarkulcs méretei a csavarméretekkel arányosak, ezért a csavar szárában - átmér■t■l függetlenül
- azonos el■feszít■ er■ fog ébredni azonos kézier■ esetén
Az ébred■ feszültség fordítottan arányos a magátmér■ négyzetével, ezért vékonyabb csavarszárban

nagyobb feszültség fog ébredni. A kis átmér■j■ csavarok terhelhet■ségének jelent■s része elvész már az
el■feszítéskor, ezért ha tehetjük, inkább kevesebb, de nagyobb átmér■j■ csavart alkalmazzunk.
A fenti összefüggés alapján a következ■ket vegyük figyelembe:
- az átlagosnál nagyobb er■vel, vagy a szabványosnál hosszabb szerszámmal ne dolgozzunk, mert az akár
a csavar szárszakadásához is vezethet
- a kisebb átmér■j■ csavarok meghúzásakor viszonylag jobban terhel■dnek, ezért célszer■ azokat jobb
min■ség■ anyagból készíteni
- kényesebb helyeken m■szeresen kell mérni a meghúzási nyomatékot
15 of 68
16 of 68
13. Csavarer■ diagram
Levezetése:
A csavarkötés elemei modellezhet■k lineáris rugókkal.
Ekkor lineáris rugókarakteriszikákat kapunk, melynek érintéj■nék iránytangense a rugómerevség (jelen esetben, mivel a függvény lineáris, így az érint■jének iránytangense maga a függvény meredeksége).
Jele: S
=>
Ha a kötést el■feszítjük és más er■ nem lép fel, akkor a csavar Lambda-t, a lemez pedig Delta-t nyúlik meg.
Ha azonban üzemi terhelést adunk rájuk, a csavar tovább fog nyúlni, a lemez pedig fokozotasan tehermentesül (pl. karimás cs■kötés).
Széls■ esetben a csavar megnyúlása Lambda+Delta, míg a lemez összenyomódása 0 lesz.
Köztes esetben az Fü üzemi terhelés a rugómerevségnek megfelel■en oszlik szét Fücs és Fül formájában és eközben a csavar terhel■ er■ Fe+Fücs, míg a lemezt terhel■ er■ Fe-Fül
A terhel■ er■ket meghatározhatjuk:
ebb■l:
Bevezetjük az ún.alakváltozási arányt:
Így tovább vezetve az egyenletet:
A legnagyobb üzemi terhelés:
Ezután a csavarkötés szorító hatása megsz■nik.

A csavarszárra jutó er■ kétféleképpen csökkenthet■:
1) A csavar rugómerevségének csökkentésével: a Fí-t csökkentve az arányok úgy tolódnak el, hogy Fü-b■l a csavarra kevesebb jut
2) Az összeszorított lemezek rugómerevségének növelésével: a Kszí-t megnövelve (azonos csavar rugómerevség mellett) csökken a csavarszárra ható üzemi többleter■ nagysága
17 of 68
14. Csavarkötések méretezése

- Húzásra: erre méretezzük a köt■csavarok túlnyomó többségét és a függeszt■, támasztó, rögzít■ és mozgató csavarok közül mindazokat, amelyek meghúzásakor egyéb küls■ terhelés nincs (meghúzáskor némi csavaró igénybevétel fellép, de ez vibrációval
megszüntethet■9.
Ha üzemi terhelés is van: F = Fe + Fücs
Ekkor:
- Összetett igénybevételre: terhelés alatt mozgatott csavarorsós szerkezetek esetén:
- Hajlításra: Ferde felfekvés, felfekvési pontatlanság esetén
Ahol K - u.a mint az összetett igénybevételnél

Szigma: húzásból ered■ ig.bevétel
- Nyírásra: Illesztett csavaroknál
dill - illesztett átmér■.

Nagy terhelés esetén érdemes palástnyomásra is méretezni
- Kihajlásra: a mozgatóorsók általában hosszú, karcsú rudak. A méretezéshez szükségünk van a karcsúsági tényez■re
A kritikus feszültség:
Euler szerint:
a biztonsági tényez■t (nkv) 6....10 között vesszük fel.
Ekkor:
Tetmajer szerint:
ahol, C1, C2 táblázati érték,

Így:
amib■l d1 számítható
- Hertz feszültségre
--- pontszer■ érintkezéskor:
ahol: R - gömbfelület sugara

--- vonal menti érintkezés:
l - érintkezési vonal hossza

R - gömbfelület sugara
18 of 68
15. Csavarfej magasság meghatározása A csavarfej az orsó tengelyirányú húzóterhelésének hatására egy d
átmér■j■ hengerpaláston nyíró igénybevételt szenved. A fejnek a
magmérettel egyenszilárdságúnak kell lennie.
19 of 68
16. Tengelyek méretezése Méretezés módja:

- szilárdsági:
Nyírás:
A szilárdsági számításokból meghatározott minimális tengelyátmér■

alapján elvégezhetjük a tengely el■tervezését: a szükséges helyeken az
átmér■ növelését, beszúrások készítését stb.
- Kifáradásra: ott van rá szükség, ahol a tengelyt hornyok, beszúrások,
keresztmetszeti változások szakítják meg.
Az illet■ anyagra felvett Smith diagramból az igénybevétel fajtájának
függvényében meghatározzuk a kifáradási határfeszültség és
diagramokból/táblázatból meghatározzuk az Alfak keresztmetszeti
tényez■t, majd a Beta, Gamma, Kappa tényez■ket.
Ezek alapján a kifáradási biztonsági tényez■ számolható:
A tengelyeket ezn kívül ellen■rizni kell alakváltozásra és lengéstanilag is

(kritikus szögsebesség)
20 of 68
17. Keresztirányú csavarkötés Általában 3 db csavarral.

Nyírásra méretezünk, palástnyomásra ellen■rzünk
Méretezés nyírásra:
Mcs = F * k
Tau = 4/3*(F/A) (nyírásnál)
k = dt/2
Palástnyomásra ellen■rzés:
21 of 68
18. Keresztirányú csapkötés A tengelyre felhúzott cs■darabot a tengelyre mer■legesen, hasított

hengeres vagy kúpos szeggel rögzítjük.
Nyírásra méretezés:
Mcs = F * k
Tau = 4/3*(F/A) (nyírásnál)
22 of 68
19. Tengelyirányú csavar- és csapkötés
Általában szilárd illesztés■ kötés biztosításához, de teljes terhelésre

méretezünk. A megengedett felületi nyomás értékét behelyettesítve az
átvihet■ nyomaték:
23 of 68
20. Reteszkötés méretezése El■nye, hogy szabványos, hátránya, hogy a hornyok gyengítik.
Mértékadó igénybevétele a palástnyomás. Több reteszt is beépíthetünk.
A reteszkötéssel átvihet■ nyomaték (palástnyomásra méretezés alapján):
Megj.: palástnyomásra történ■ méretezéskor alapelv, hogy a p = F/A képletben mindig

a minimális vetületi felület szerepeljen, hisz annak is ki kell bírnia a terhelést. Hengeres
test esetében a henger hosszabbik vetületének területe.
24 of 68
21. Bordástengely méretezése A nyomaték átvitelt a tengelyb■l kimunkált, agyba nyúló bordák (4-20 db)
biztosítják. A tengely központosítását leggyakrabban a bels■ átmér■ (d),
vagy a bordák oldalfelületei látják el, ritkább esetben a küls■ átmér■.
A tengely-agy kötés hosszának meghatározására palástnyomásra
méretezzük, a szabványos méretsorozat kiválasztását pedig a teherbíró
tengelyméret méretezésével végezzük.
Az evolvens és Krebs fogazatú bordástengelyek is így számolhatók, csak

az egyenlet jobb oldalát szorozni kell 0,75-el
25 of 68
22. Ékkötés méretezése Alakilag hasonló a reteszkötéshez, azonban itt a súrlódó er■ viszi át a nyomatékot.
A csavarónyomatékot két er■ hozza létre: a súrlódási er■ és az ék befeszüléséb■l adódó FN kényszerer■. Forgás közban az ék agy felöli
felszínén a nyomás lineárisan oszlik meg, ezért az ered■ a középpontól eltolódik a háromszög súlypontjába.
A csavarónyomaték az A pontra:
Az FN kifejtése:
pmax/2, mivel a nyomás alul és felül (azaz 2 helyen) oszlik el

Így a végleges kifejezés:
Az FN ismeretében számítható a szükséges axiális er■ az ék befeszítéséhez:
Kis szögek esetén:
Hátránya, hogy excentricitást okoz => kis fordulatszámoknál nem gond
26 of 68
23. Szorító er■záró kötés A méretezés során elekintünk attól, hogy a kötés nem fogja teljesen körbe a tengelyt.
27 of 68
24. Tokos tengelykapcsoló méretezése A legegyszer■bb szerkezet■ merev kapcsolók. Az acélcs■ tok
sokféleképpen (keresztirányú csappal, retesszel stb.) kapcsolható a
tengelyvéghez. A tokos tengelykapcsolóka a tengelykötésnek megfelel■en
méretezzük (reteszeset a reteszkötés szerint) és a tokot mint cs■tengelyt
csavarásra ellen■rizzük. Ha szükséges axiális biztosításként kúpos szeget
vagy hernyócsavart használhatunk.
28 of 68
25. Hélyas tengelykapcsoló méretezése Szabványosítottak, nagy e■nyük, hogy könnyen szerelhet■ek, jól
központosíthatóak, olcsók.
Hátrányuk a dinamikus kiegyensúlyozatlanságuk.
A retesz csak biztonság, nem számolunk vele!
Az átvihet■ nyomaték:
Az összeszorításhoz szükséges er■:
A húzásra igénybevett csavarok száma:
d1 - csavar magátmér■
Szigmameg - csavarra vonatkozó húzó igénybevétel
29 of 68
26. Alakzáró
tárcsás tengelykapcsoló
méretezése
Nyírásra méretezve a kerületi er■:
És az átvihet■ csavarónyomaték:
30 of 68
27. Er■záró
tárcsás tengelykapcsoló
méretezése
31 of 68
28. Axiális kiegyenlít■ tengelykapcsoló Többféle van ebb■l is, közülük a legelterjedtebb a körmös kapcsoló. Pl.
h■dilattáció esetén lehet rá szükség.
Az egytengely■séget központosító gy■r■ biztos (a jobb oldali ábrán s■r■n

jobbra sraffozva)
A körmöket hajlításra és felületi nyomásra méretezzük:
- a legkedvez■tlenebb esetben a köröm tövét h karon terheli a nyomaték:
z - körmök száma
az ébred■ feszültség (hajlító)
- ellen■rzés felületi nyomásra:
ahol: c = e a rajzon
Amennyiben az a kérdés, hogy mennyire lehet a tengelykapcsolót biztonsággal

széthúzni, akkor az egyenletet c-re kell rendezni
32 of 68
33 of 68
29. Szögkiegyenlít■ tengelykapcsolók A kardáncsukló az egyik leggyakrabban használt tengelykapcsoló.

Lehet■vé teszi, hogy jelent■s szögeltérések mellett jelent■s nyomatékot lehessen átvinni két tengely között.
A kardáncsukló jellegzetessége, hogy alfa>0 esetén, ha a bemen■ szögsebesség (Omega1) állandó, a hajtott oldali változó lesz:
A széls■értékek:
A hajtott oldali szögsebesség periodikusan változik. A hajtó oldal által megtett egy körülfordukás alatt a hajtott oldal szögsebessége kétszer éri el a maximumát és minimumát.
A hajtott tengely szögingadozása:
A hajtott tengely szögsebesség ingadozása:
A szögingadozás:
A szögsebesség ingadozás:
A szögsebesség ingadozás a hajtott oldalon nyomatékingadozást okoz:
Nyomatékingadozás:
Alfa > 0 esetén, ha csak egy kardáncsuklót alkalmazunk, már egyenletlen lesz a hajtott oldal.
Két kardáncsukló esetén azonban lehet■ség van 2 esetben kiegyenlített hajtás megvalósítására:
- Z - elrendezés
- W - elrendezés:
Ezekben az esetekben a két csukló egymás "szögingadoztatót" hatását kioltja, így a bemen■ (Omega1) és a kimen■ (Omega3) szögsebesség és nyomaték is egyenletes lesz.
Vannak ún. szinkroncsuklók is, ezekbe egy csuklóban egyszerre két kardánkereszt található, így a csukló minden szöghelyzet esetén "házon belül" kiegyenlíti önmagát
34 of 68
35 of 68
30. Általános
kiegyenlít■ Ezek a tengelykapcsolók - bizonyos határok közt - valamennyi tengelyhiba
tengelykapcsoló kiegyenlítésére alkalmasak
Fogasgy■r■s tengelykapcsolók:
Axiális:
Radiális:
Szöghiba:
36 of 68
31. Gumidugós tengelykapcsoló A merevtárcsás tengelykapcsoló módosított kivitele. Az összeköt■

csavarokat gumiágyba rögzítik. A mértékadó igénybevétele a felületi
nyomás
37 of 68
32. Gumituskós tengelykapcsoló A rugalmas kötést sugárirányban az egyik kapcsolótárcsába ágyazott hasáb alakú gumituskók
biztosítják. A másik kapcsolótárcsa körmei e tuskók köré nyúlva viszik át a nyomatékot
Méretezés:
38 of 68
33. Forst-féle acélrudas tengelykapcsoló
A Forst-féle acélrudas kapcsoló hajtó és hajtott oldali feleit t■ vagy rúdalakú rugóelemek kötik össze. A rugó szabad hossza a befogás környezetében kialakított felfekv■ felület miatt a terhelés függvényében változik, így a rugómerevség
is a szabad rugóhossz függvénye.
A kapcsoló különlegessége, hogy így szinte végtelen variációban hozhatók létre karakterisztikák. Néhány példa (M-fí függvény, bármennyire is nem látszik):
Beépítési módból M-fí függvény generálása (és fordítva):

Az ábrák felülnézetb■l mutatják a tengelykapcsolót. A rúd egyik végét az egyik, másik végét a másik tengelyvéghez rögzítjük.
Pl. az 1. esetben:
Indításkor az 1-es áll, a 2-es megindul + irányba. Mivel a rugóhossz nem változik, a kirajzolt függvény:
Most indítsuk el - irányba, ekkor kirajzolhatjuk - fí-kre is a fv-t:
A kett■t összegezve kapjuk a jelleggörbét:
39 of 68
34. Súrlódó
tengelykapcsolók A súrlódó betét méretezésekor figyelembe veend■ mértékadó nyomaték
méretezése meghatározása:
k - dinamikus tényez■ (táblázat)

cm, cv, cz értéke 1-nél kisebb, diagramról leolvasható érték
cm - kapcsolási tényez■, a kapcsolások gyakoriságától függ
cv - csúszási tényez■, a relatív sebességt■l függ
cz - a súrlódó felületek számától függ■ tényez■
40 of 68
35. Lemezes súrlódó tengelykapcsoló Az egytárcsás tengelykapcsolók mérete a nyomaték növekedtével igen
megn■het, ezért a felület nagyságának növelését a tárcsák számának
növelésével érik el.
A lemezek felváltva az agyhoz, illetve a tengelyhez kapcsolódnak. Záráskor
a szorítógy■r■ a kart lenyomja, mely elfordul és a nyomólapon keresztül a
felületet összeszorítja.
Oldáskor a szorítógy■r■t a karról lehúzva a kar másik vége elfordul és
elengedi a nyomólapot, így a lemezek szabadon elfordulhatnak egymáson
Kell a rajz is (sad reacts only)
Miután a súrlódó betét méretezését elvégeztük Mcsmax alapján,

szeretnénk a létrehozott konstrukció által átvihet■ maximális nyomatékot
megtudni. A kapcsoló egy súrlódó felülete által átvihet■ nyomaték:
41 of 68
36. Önm■köd■ tengelykapcsolók Legfontosabb jellemz■jük, hogy valamilyen üzemi paraméter megváltozása esetén
(pl. nyomaték, fordulatszám, forgásirány) automatikusan oldanak.
Nyomatékkapcsolók közül a tör■elemes kapcsolóban egy tör■elem nyíródik el túl

nagy nyomaték esetén, a súrlódótárcsás biztonsági kapcsolóban pedig egy határ
felett a kapcsoló megcsúszik, így nem enged át többletnyomatékot.
A forgásirány-kapcsolók közül a legelterjedtebb a kilincsm■, ami lehet tárcsás és

görg■s szabadonfutó.
Utóbbiban a görg■k egyik forgásirány esetén megszorulnak, így a kapcsoló zár, a
másik irány esetén gördülnek, így nyomaték nem megy át.
42 of 68
37. Egypofás fék (küls■pofás fék)
Az önzárás határán a nevez■ 0, ha a nevez■ negatív, a rendszer önzáróvá vált.

Elkerülése:
- a> c*m■
- c-t csökkentsük (pl 0-ra), így az Fs-nek nem lesz nyomatéka az A pontra
43 of 68
38. Egyszer■ szalagfék
39. Különbözeti (differenciál) szalagfék Csak egy forgásirányba m■ködtethet■, visszafutást gátló fék
Amennyiben a nevez■ 0, vagy annál kisebb, önzárás következik be. Ha a-t

tudom növelni és/vagy c-t csökkenteni, az önzárás veszélye elkerülhet■.
44 of 68
40. Összeg szalagfék A fék forgásiránytól független fékez■nyomatékot tud adni (Mf1 = Mf2). Nem léphet fel
önzárás.
A nagy átfogási szög miatt nagyon jó fékez■ hatású.
A szalagok méretezése:
45 of 68
41. Bels■pofás fék (felfutó)
46 of 68
42. Bels■pofás fék (lefutó)
47 of 68
43. Egyéb bels■pofás fékek - Szimplex: 1 felfutó + 1 lefutó fék egybeépítve

- Duplex: 2-szer felfutó ági fékpofák. Régen az els■ fékként alkalmazták,
mert jóval nagyobb a fékhatása
- szervó: egy helyen történi az er■bevezetés a két, egymással csapos
szerkezettel összekapcsolt felfutóágú pofára. Ezzel a kialakítással érhet■
el a legnagyobb fékhatás, mert az F er■vel megnyomott egyik pofa a
forgás erejével növelt er■t ad át a másik pofára, így biztosítva a két felfutó
ági pofa maximális fékez■nyomatékát
48 of 68
44. Tárcsás fék Fékbetéttel ellátott körgy■r■ alakú fékpofa, melyet axiális irányban a
féktárcsára szorítunk.
Nagy fékezési teljesítmény érhet■ el, nem lép fel rezonancia és önzárás,
azonban nagy helyigénye van.
49 of 68
45. Tárcsás szegmensfék A járm■iparban ez a típus terjedt el. Egy forgó féktárcsából, egy áló
fékpofatartóban elhelyezett körcikk alakú fékpofapárból áll.
Hidraulikus m■ködtetés■.
Nagy kopás jellemzi, a felületi terhelés meghatározó
Méretezés:
Átvihet■ nyomaték:
50 of 68
46. Vékony falú csövek méretezése Méretezéskor a már sziltanból tanult kazánformulát (?) vesszük alapul, kiegészítve azt egy korrekciós tényez■vel.
Öntvény csövek esetén a tényez■ figyelembe veszi az öntési hibákat és a korróziós elvékonyodást.
Acélcsövek esetén ezeken túl a h■-és dinamikus nyomásingadozás hatását is figyelembe vehetjük.
s - gyártandó falvastagság
s0 - elméleti falvastagság
c - korrekciós tényez■
p*d/2*Szig - kazánformula
A levezetés (jó tudni)
Mivel a tangenciális feszültség anagyobb, erre fogjuk a méretezést elvégezni: (átrendezve)
A c értékének meghatározása:
- öntvények esetén:
- acélcsövek:
A korrekciós tényez■ két részb■l áll:
51 of 68
47. Vakkarima méretezése
A cs■végek lezárására vakkarimát (síkfedelet) használnak. Vastagságának meghatározásához azt feltételezzük, hogy a törés egy olyan keresztmetszeten jön létre, amely nincs furatokkal gyengítve. A fedelet e törési keresztmetszet mentén befogottnak tekintjük.
A karimákat összeszorító er■ket a lyukkörvonal mentén egyenletesen megoszlónak vesszük, mely er■rendszer ered■jének támadáspontja a körvonal súlypontjában van (csak az er■ fele, mivel fél karimára méretezünk).
A félkörben ható nyomás ered■je pedig a D1 átmér■j■ félkörlap súlypontjába helyezhet■ (a nyomás a D1 átmér■ mentén egyenletesnek tekinthet■)
A nyomaték kifejezése:
Biztonságnövelés, hogy nem Dk hanem Dc
Illetve:
Amib■l:
ahol:
Így a végképlet:
Méretezés másképp:
52 of 68
48. Lazakarima méretezése
Ebben az esetbe azt feltételezzük, hogy a törés egy olyan keresztmetszetben következik be, ahol egy lyukpár gyenítii azt.
Mivel az el■feszítés során a karima kissé meghajlikés a D2 átmér■j■ peremen fölfekszik, az ellener■ oot fog hatni.
A szerelési el■feszítést egy c arányossági tényez■vel vesszük figyelembe.
Bár a lazakarimára ható er■ a D2 átmér■ mentén adódik át, a bels■ nyomás eloszlást csak D1 átmér■ mentén vehetjük állandónak, így a bels■ nyomás* felület = F képletbe a D1-et vesszük figyelembe.
Ennek az er■nek a fél karimára értelemszer■en a fele ha, így
Ahol behelyettesítve
F-et a vakkarimával és
ellentétben az er■kar
felhasználva, hogy: a Dc és D2 KÖRVONALAK súylpontjának távolságának a különbsége
Mivel a alakváltozása miatt a csavarok felfekvése a lyukkörnélegy beljebb lév■ körön történik, az er■kart egy fí tényez■vel kell csökkenteni, így a hajlítás karja , ahol fí <1
Ebb■l b-re rendezve a lazakarima vastagsága:
A c*fí*3/2 szorzat összevonható, értéke 1,5

Ekkor:
Másik fajta méretezés:
53 of 68
49. Cs■karima méretezése
A méretezést (a bels■ nyomásból származó) hajlító igénybevétel alapján törésre végezzük el.
A karimát befogott tartónak tekinthetjük és a törési felület egy alfa hajlásszög■ m alkotójú csonkakúp, melyet kiterítve képzelünk el.
A bels■ nyomás most is csak a D1 átmér■ mentén vehet■ egyenletesnek
A meghúzáshoz el■feszítés szükséges és a meghúzási er■t c el■feszítési tényez■vel meg kell szorozni. A méretezés alapegyenlete ekkor:
Ahol a keresztmetszeti tényez■t egy D1*pí hosszúságú, me magasságú téglalapra számoljuk, így:
ahol:
Ekkor:
ahol az els■ tag c~ 1,15 és alfa=37 fok esetén = 1,1
így:
El■adásos méretezés:
54 of 68
50. Cs■elzáró
csapok, kúpos csap Legegyszer■bb elzárószerkezetek.
Anyagai: szürkeöntvény, sárgaréz, vronz, m■anyag stb.
méretezése
Legfeljebb dn = 80 mm-ig!
Kúpos csap:
A kúpos csapnál a tömítést a csap kúpossága adja. A kúp egy anyával be van feszítve. Hogy a
nyitogatásktól az anya ne csavarodjon ki, négyszögletes alátétet alkalmaznak, mely a kúppal
együtt forog. A nyítási nyomaték két súrlódó er■b■l tev■dik össze (ábrán).
Az el■adásdián látható jelölést■l eltérek, hisz a felületre mer■legesen nem hathat súrlódó er■.
55 of 68
51. Gömbcsap
56 of 68
52. Rugóterhelés■ biztonsági szelep
A szelepben egy nyomó csavarrugó van elhelyezve. Feladata, hogy egy

meghatározott nyomás felett a rugó összenyomódjon, a szeleptányér felemelkedjen
és megsz■njön a túlnyomás. Fontos, hogy a tányér kúpos, mert különben önzáró
módon befeszülne.
Az er■ hatására a rugómerevségt■l függ■en a tányér h magasságot emelkedik:
57 of 68
53. Reteszkötés (Nokta)
58 of 68
54. Ékkötés (Nokta)
59 of 68
55. Csavar menetes furatban (Nokta)
60 of 68
56. Lemezkötés csavaranyával
61 of 68
57. Csavarorók f■bb jellemz■i (Nokta)
62 of 68
58. Er■hatás-def diagram (Nokta)
63 of 68
59. Reteszkötés (Nokta)
64 of 68
60. Orros ékkötés (Nokta)
61. Sarokvarrat (Nokta)
65 of 68
62. Ragasztás (Nokta)
66 of 68
63. Bordás tengely (Nokta)
64. Csavarorsós szerkezet (Nokta)
67 of 68
65. Tompa varrat (Nokta)
66. Szegecselés (Nokta)
68 of 68

Gépelem Beszámoló

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gépelem Beszámoló

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anki Glossary: Gépelem beszámoló (66 cards) Generated on 2020-01-19

1. Méretezés statikus igénybevételre Statikus igénybevételre történ■ méretezéskor, az anyagra megengedett

A határfeszültség az alkalmazott szerkezeti anyagtól és a bel■le készül■

2. Ragasztott kötések méretezése Az átlapolt kötéseket nyírásara kell ellen■rizni:

Nyugvó terheléskor n = 2..3 -al célszer■ számolni.

ha a lemezek különböz■ vastagok, akkor a legvékonyabbat vesszük figyelembe (smin)

A gyakorlatban az els■ 2 a meghatározó!

5. Szegecselés lemezgyengítési A furatok a lemezt gyengítik, ezért a lemezre megengedett feszültség

6. Szegecskötés szilárdsági méretezés

7. Hegesztett kötés méretezése statikus

A számítások során egy csökkentett varrathosszal számolunk, mert a

Minél vastagabb a lemez, annál kritikusabb a beégés hatása. Mindig a

8. Különböz■ hegesztési varratok Tompa varrat

Zárt szelvény csavarásra (Bredt formula)

A keletkez■ feszültségeket (ha többfajta is van) HMH szerint redukáljuk (beta=3)

A varratok teljes hosszukkal csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehet■k

Erre azért van szükség, mert a két varrattipus különböz■ alakváltozási

10. Csavar kapcsolatok mechanikája

Kicsavaráskor u.e a képlet, de alfa-ró

Élesmenet■ csavaroknál fellép■ er■hatások vektorábrája:

Az önzárás határán van a teheremelés hatásfokának maximuma:

A hatásfok (eta) alakulása a menetemelkedési szög (alfa) függvényében:

12. Csavarkötések meghúzása Az el■feszít■ er■t legtöbbször csavarkulccsal hozzuk létre.

Ekkor a szükséges kézier■:

Az ébred■ feszültség fordítottan arányos a magátmér■ négyzetével, ezért vékonyabb csavarszárban

13. Csavarer■ diagram

Bevezetjük az ún.alakváltozási arányt:

Így tovább vezetve az egyenletet:

A legnagyobb üzemi terhelés:

Ezután a csavarkötés szorító hatása megsz■nik.

14. Csavarkötések méretezése

- Összetett igénybevételre: terhelés alatt mozgatott csavarorsós szerkezetek esetén:

- Hajlításra: Ferde felfekvés, felfekvési pontatlanság esetén

Ahol K - u.a mint az összetett igénybevételnél

dill - illesztett átmér■.

ahol, C1, C2 táblázati érték,

ahol: R - gömbfelület sugara

l - érintkezési vonal hossza

16. Tengelyek méretezése Méretezés módja:

A szilárdsági számításokból meghatározott minimális tengelyátmér■

A tengelyeket ezn kívül ellen■rizni kell alakváltozásra és lengéstanilag is

17. Keresztirányú csavarkötés Általában 3 db csavarral.

18. Keresztirányú csapkötés A tengelyre felhúzott cs■darabot a tengelyre mer■legesen, hasított

19. Tengelyirányú csavar- és csapkötés

Általában szilárd illesztés■ kötés biztosításához, de teljes terhelésre

A reteszkötéssel átvihet■ nyomaték (palástnyomásra méretezés alapján):

Megj.: palástnyomásra történ■ méretezéskor alapelv, hogy a p = F/A képletben mindig

Az evolvens és Krebs fogazatú bordástengelyek is így számolhatók, csak

pmax/2, mivel a nyomás alul és felül (azaz 2 helyen) oszlik el

Az FN ismeretében számítható a szükséges axiális er■ az ék befeszítéséhez:

Kis szögek esetén:

Hátránya, hogy excentricitást okoz => kis fordulatszámoknál nem gond

Az összeszorításhoz szükséges er■:

A húzásra igénybevett csavarok száma:

Nyírásra méretezve a kerületi er■:

Az egytengely■séget központosító gy■r■ biztos (a jobb oldali ábrán s■r■n

az ébred■ feszültség (hajlító)

- ellen■rzés felületi nyomásra:

Amennyiben az a kérdés, hogy mennyire lehet a tengelykapcsolót biztonsággal

29. Szögkiegyenlít■ tengelykapcsolók A kardáncsukló az egyik leggyakrabban használt tengelykapcsoló.

A hajtott tengely szögsebesség ingadozása:

A szögsebesség ingadozás a hajtott oldalon nyomatékingadozást okoz:

31. Gumidugós tengelykapcsoló A merevtárcsás tengelykapcsoló módosított kivitele. Az összeköt■

A cfí3/2 szorzat összevonható, értéke 1,5