Gépelem Vizsga Teljes

Anki Glossary: Gépelem vizsga (157 cards) Generated on 2020-01-26
1. Méretezés statikus igénybevételre Statikus igénybevételre történ■ méretezéskor, az anyagra megengedett

feszültség (szigma meg) értékét hasonlítjuk össze az állandó
igénybevételként felfogott terhelés hatására bekövetkez■ ered■ feszültség
(szigma) várható értékével.
A határfeszültség az alkalmazott szerkezeti anyagtól és a bel■le készül■

alkatrész rendeltetését■l függ■en lehet a szakítószilárdság, folyáshatár,
stb.
1 of 134
2. Biztonsági tényez■ A biztonsági tényez■ (n) segítségével valamekkora többletbiztonságot

adunk, ugyanis figyelembe kell vennünk, hogy egyes helyeken feszültség
csúcsok alakulnak ki, vagy esetleg egy nem várt dinamikus igénybevételt
kap a szerkezet. Azonban nem adhatunk bármekkora biztonsági tényez■t,
hiszen tömegnövel■, drágító hatása van és végs■soron értelmetlenné
válnak a bonylult számítási eljárások.
Pl. acél, könny■fémek esetén folyáshatárra méretezünk 1,5-2szeres bizt.
tényez■vel.
Öntöttvas, kerámiák alkalmazásakor szakítószilárdságra méretezünk,
1,5-3szoros biztonsági tényez■vel.
Fokozott élet vagy vagyonbiztonsági szempontok felmerülésekor még
plusz 1,5-2szeres tényez■vel számolhatunk.
szig.meg = szig.határ/n
3. Méretezés dinamikus igénybevételre Ha kis gyakorisággal ismétl■d■, löketszer■ terhelésre számítunk, egy
dinamikus szorzótényez■vel megnövelt statikus terhelésre kell méretezni.
Amennyiben az igénybevételre állandó periodikus ingadozás jellemz■,
akkor kifáradásra kell méretezni
2 of 134
4. Valószín■ségi változóként Az igénybevételt és az élettartamot felfoghatjuk úgy is, mint egy

éretelmezett méretezés valószín■ségi változó s■r■ségfüggvénye, s ekkor statisztikus szemlélet
alapján méretezünk. Ez nagyon korszer■ módszer, azonban a
s■r■ségfüggvények nem állnak minden esetben rendelkezésünkre, így
csak korlátozottan alkalmazható.
Sztochasztikus anyag-és terhelés jellemz■k:
A törés legnagyobb valószín■sége:
3 of 134
5. Igénybevételi modellek Meghatározzuk a terhelés id■beni lefolyásának törvényszer■ségeit és a

terhelés statisztikai jellemz■k figyelembevételével matematikai formába
öntjük
4 of 134
6. Méretezés id■ben változó terhelésre Az id■ben változó igénybevételnek kitett alkatrészekben fellép■ feszültség
(Wöhler diagram) és a kifáradási törés létrejötte közötti összefüggés a Wöhler görbék alapján
vizsgálható.
A Wöhler görbék egy-egy anyagra és egy-egy konkrét változó terhelési
formára vonatkoznak.
5 of 134
7. Smith féle biztonsági területek Mivel a Wöhler görbék egy-egyterhelési formára vonatkoznak,
szükségszer■ volt a Smith diagram létrehozása, amely minden terhelési
formára információt szolgáltat.
Az I., II., és III. pontok a Wöhler által meghatározott terheléseseteknek
felelnek meg:
I. nyugvó terhelés (statikus igénybevétel)
II. váltakozó igénybevétel 0 és egy fels■ határ között (tiszta lüktetés)
III. váltakozó igénybevétel egyenl■en nagy +- határértékek között (tiszta
lengés)
6 of 134
8. Kifáradási határfeszültséget - az alkatrész alakja (feszültséggy■jtés foka)
befolyásoló tényez■k
szig.max: a legnagyobb bemetszési feszültség

szig.: a számított névleges fesz.
- az alkatrész anyaga
gátlástényez■:
szig.'max: a valóságos feszültségcsúcs

az alaktényez■nél kisebb, és figyelembe vesziaz alak mellett az anyag bels■ tulajdonságainak határázt is (pl. képlékeny anyagban a
feszültség csúcsok kisebbek)
- érzékenységi tényez■
- az alkatrész mérete (mérettényez■)
a nem egyenletes feszültségeloszlást okozó igénybevételeknél (pl. hajlítás, csavarás), a próbatest (kb 10 mm-es) átmér■jénél
nagyobb méretek alkalmazásakor fellép■ kifáradási határfesz. csökkenés figyelembevételére szolgál
- az alkatrész felületi min■sége
- üzemi h■mérséklet
7 of 134
9. Biztonsági tényez■ váltakozó

terhelés esetén
szig.f, tauf: kifáradási határfeszültség

szig., taua: a terhelés hatására fellép■ feszültség amplitudó
10. Illesztések Laza (játékkal illesztés): pl. siklócsapágy, el tudjon fordulni a tengelyen
Átmeneti illesztés: szegek, csapok
Üzemszer■en nem mozdulnak el, mert nincs nagy er■hatás az illesztés
tengelyirányában
Szoros, szilárd illesztés (zsugorkötés): Tengely-agy kapcsolatok. Er■átvitel
van, kiegyensúlyozás miatt jobb, mint köt■elemmel
11. Kötések csoportosítása - oldahatóság szerint

--- oldható
--- nem oldható = csak roncsolással oldható
- kialakítás szerint
--- er■záró - a kötést a fellép■ er■hatás, els■sorban a súrlódó er■ hozza
létre
--- alakzáró - a kötés a szerkezeti elem megfelel■ kialakítása
következtében zár
--- anyagzáró - a körés technológiai eljárással készül, és általában
roncsolás nélkül nem oldható
- teherviselés jellege szerint
--- tehervisel■
--- f■z■
8 of 134
12. Ragasztásel■nyei, hátrányai, El■nyei:

alapvet■ tulajdonságai - egyenletes terhelés (nincs fesz. csúcs)
- létrehozása nem okoz h■terhelést
- zajcsökkent■
- rezgéscsillapító
- elektromos és h■szigetel■
- kis tömeg■
- vegyi hatásoknak ellenáll
- kifáradási határfeszültsége nagy
- különböz■ anyagok is összeköthet■k vele
Hátrányai:
- technológiai fegyelmet és körültekint■ kialakítást igényel
- kis terhelhet■ség -> nagy felületre van szükség
- érzékeny kötés
- szemmel nem látható ha a kötés nem sikerült
A ragasztás az egyik legkorszer■bb, alapvet■en anyagzáró, de a felületi
érdesség miatt részben alakzáró, roncsolás nélkül nem oldható kötés.
A fémragasztás vékony, nagy szilárdságú, acél vagy könnny■fém lemez
szerkezetek kötésére a legalkalmasabb.
9 of 134
13. A ragasztás technológiája A kötés szilárdságát leginkább befolyásoló adhézió er■ssége a

ragasztóanyag nedvesít■ hatásával jellemezhet■.
A felületre cseppentett folyadék nedvesítése annál jobb, minél kisebb a
folyadékfelszín érint■je és a fém felület által bezárt delta peremszög értéke
Mivel teljesen sima felület nincs, a felületi kapillárisokat ragasztóanyaggal

kell kitölteni. Minél nagyobb a delta értéke, annál kevésbé hatol be a
ragasztó a kapillárisba, így ott leveg■ marad
A ragasztóréteg vastagságának (h) növekedése a húzó-nyírószilárdság
csökkenéséhez vezet, ezért egyenletes, vékony réteg felhordására kell
törekedni
A ragasztott kötés szilárdsága a ragasztóanyagon túl a kötés kialakításától

is függ.
10 of 134
14. Ragasztott
kötések kialakításának A ragasztott kötés szilárdsága a ragasztóanyagon túl a kötés kialakításától is függ.
A ragasztás els■sorban nyíró igénybevételnek van kitéve, ezért átlapolt vagy hevederes kötést célszer■ alkalmazni
szempontjai Átlapolt kötések:
Hevederes kötések:
Hajlító igénybevétel hatására lefejt■dés indulhat meg:
A lefejt■dés veszélyét csavarkötéssel, szegecseléssel, ponthegesztéssel:
a lemezszél aláhajlításával:
vagy kett■s lemezvég (sarokkötés) kialakításával lehet elhárítani:
11 of 134
15. Átlapolási
hossz ragasztott Az átlapolási hosszt igen meg kell fontolni, ugyanis rohamosan csökkenti a
kötéseknél kötés szilárdságát:
viszont a tehervislését egy ideig növeli:
mivel:
16. Ragasztott kötések méretezése Az átlapolt kötéseket nyírásara kell ellen■rizni:
Nyugvó terheléskor n = 2..3 -al célszer■ számolni.

Különösen veszélyes a lüktet■ igénybevétel, ilyenkor a statikus esetben
megengedhet■ feszültség 1/3-ával kell számolni.
12 of 134
17. Feszültségszámítás
különböz■
ragasztási esetekben
13 of 134
18. Forrasztás el■nyei, hátrányai, Anyaggal záró, esetlegesen oldható kötés. A forraszanyag olvadáspontja
általános jellemz■i alacsonyabb az összekötend■ fémek olvadáspontjánál.
El■nyei:
- nincs h■okozta feszültségcsúcs
- jó villamos vezet■képesség
- jó tömít■képesség
- rugalmas kötés
Hátrányai:
- kis termelhet■ség
- gondos el■készítést igényel
- drága forraszanyagok
19. Forrasztások csoportosítása Lágyforrasztás: (<450 oC)

- ón-ólom forraszanyag
- kis teherbírás (20-80 MPa)
- elektronikában elterjedt
Keményforrasztás (> 450 oC)
- réz-ezüst forraszanyag
- nagyobb teherbírás (150-200 MPa)
- mechanikai alkalmazások
20. Forrasztott kötés méretezése F■ként nyírófeszültséget visel el, húzásra nem ajánlott (a ragasztáshoz
hasonlóan)
b - kötés szélessége
l - kötés hossza
A szokásos biztonsági tényez■: n = 3...5
Itt is figyelni kell a kötés és az anyag egyenszilárdságára:
Ebb■l a kötés hossza megállapítható:
14 of 134
21. Néhány forrasztott kötés
22. Szegecselés általános jellemz■i F■ként fémes és nem fémes anyagok (m■anyag, fa) közötti alakzáró
kötés. A hegesztés és a fémragasztás terjedésével jelent■sége csökken.
A kötés a szegecsszár képlékeny alakításával, alakzáró módon jön létre.
Oldhatatlan, azonban oldáskor az összekapcsolt lemezek nem sérülnek
meg.
Olyan helyeken alkalmazzák, ahol a nagy szilárdság mellett szükség van
arra, hogy ne legyen h■hatásból fakadó feszültségcsúcs.
15 of 134
23. Szegecselés és szegcskötés fajtái Szegecselés fajtái.

- Melegszegecselés (~1000 oC)
d>10 mm esetén. F■ként er■záró, összehúzódás után surlódás viszi át az
er■t
- Hidegszegecselés:
d<10 mm esetén. F■ként alakzáró, er■átvitelkor nyírófeszültség ébred, de
palástnyomásra ellen■riznünk kell
Szegecskötés fajtái:
- Átlapolt:
A szegecs egyszeres nyírású és járulékos M = F * s nyomaték is terheli,

ezért nagyobb terhelések esetén csak kétszeresen nyírt hevederes kötés
alkalmazható
- Hevederes:
A heveder vékonyabb a lemeznél: 0,6-0,8 * s

Kétszeresen nyírt szegecs esetén feleakkaora feszültség ébred.
24. Szegecskötés kialakítása
16 of 134
25. Szegecskötésméretezése, A számítások során az átmér■ alatt a furatátmér■t értjük, mert a szegecs a szerelés után kitölti a furatot.
A méretezést nyírásra és palástnyomásra végezzük el.
szegecskötést érint■ terhelések, Fellép■ igénybevételek: felületi (palást) nyomás, szárhúzás, nyírás, fehúzás (ez is nyírás), hajlítás
- Nyírás:
szegecs átmér■je a lemezvastagság
függvényében
- Palástnyomás:
ha a lemezek különböz■ vastagok, akkor a legvékonyabbat vesszük figyelembe (smin)
- Hajlítás:
- Fejhúzás:
A gyakorlatban az els■ 2 a meghatározó!

A szegecsek átmér■jét a lemezvastagság meghatározza:
17 of 134
26. Szegecselés lemezgyengítési A furatok a lemezt gyengítik, ezért a lemezre megengedett feszültség
tényez■ értékét csökkenteni kell:
18 of 134
27. Szegecskötés szilárdsági méretezés

példák (átlapolt és heveders kötés)
19 of 134
28. Hegesztett kötések el■nyei, Jelenleg a gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott nem oldható
hátrányai, általános jellemz■i kötési eljárás. A kötés h■hatás, er■hatás vagy ezek kombinációja révén
jön létre.
Típusait tekintve beszélhetünk köt■ és felrakó hegesztésekr■l.
El■nyei:
- kisebb súly a szegecseléshez képest
- a lemezt lyukak nem gyengítik
- gyors, olcsó
Hátrányai:
- nagy technológiai figyelmet és szakképzettséget igényel
- a nagy h■terhelés miatt bels■ feszültség ébred, feszültség csúcsok és
deformációk keletkeznek
20 of 134
29. Hegesztési varrattipusok és - egy és kétoldalról készül■ varrat

kötésfajták - lapos, domború, homorú felület■ varrat
- tompa, sarok és K varrat
- tompa, átlapolt és hevederes kötés
A tompavarrat kedvez■bb szilárdsági tulajdonságokkal bír a sarokvarrathoz
képest és a leggazdaságosabb, legmegbízhatóbb is egyben.
Az átlapolt kötés drága és kedvez■tlen.
A sarokkötések közül a legjobb a v varratos megoldás
A bels■ sarokvarrat gazdaságos, de gyengébb.
A küls■ sarokvarratos kötés drága, körülményes
21 of 134
30. Varrat kialakítások és jelölésük
a) mer■leges illesztés■ tompavarrat

b) ferdeillesztés■ tompavarrat
c) oldalsarokvarrat
d) homloksarokvarrat
22 of 134
31. A hegesztési varratok környezetében - varratkialakítás:

az egyes varratok kialakításukból adódó feszültséggyüjt■ "hajlama" nagyobb, kifáradási határuk kisebb
fellép■ feszültséggy■lés forrásai
- részek közötti gyökhézag nagysága
i - alkalmazott gyökhézag
23 of 134
32. Azegyes varratkialakítások

környezetében létrejöv■
feszültségképek
24 of 134
33. Hegesztett
kötés méretezése statikus
igénybevételre
A számítások során egy csökkentett varrathosszal számolunk, mert a

varratvégeken kialakuló beégés csökkenti a varrat hosszát
Minél vastagabb a lemez, annál kritikusabb a beégés hatása. Mindig a

legvékonyabb lemezre vesszük figyelembe
25 of 134
34. Különböz■
hegesztési varratok Tompa varrat
méretezése
Sarokvarrat:
Zárt szelvény csavarásra (Bredt formula)
A keletkez■ feszültségeket (ha többfajta is van) HMH szerint redukáljuk (beta=3)
26 of 134
35. Homlok
és oldalvarrat együttes Homlok és sarokvarrat együttes alkalmazásakor az oldalvarrat hosszának csak a fele
méretezése veend■ figyelembe.
A varratok teljes hosszukkal csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehet■k

figyelembe:
Erre azért van szükség, mert a két varrattipus különböz■ alakváltozási

képességekkelrendelkezik, ezért ha a fenti arányok nem állnak fenn, el■fordulhat,
hogy a homlokvarrat nagyobb terhelést kap, mint az oldalvarrat
27 of 134
36. Hegesztett kötések méretezése A gyakorlatban a Neumann-ábra segítségével történ■ méretezés terjedt el. Minden anyagra
különböz■ diagram használatos.
kifáradásra
Alkalmazása:
1) a számított terhel■ feszültség nagyságát a dinamikus tényez■vel (fí) megnöveljük (fí
táblázatos)
2) Szigmam-t illetve Taum-t számolunk:
3) Meghatározzuk a n■ értékét: (leng■ v. lüktet■ igénybevétel alapján)
4) Kiválasztjuk a varratvonalat (I.,II.,III. stb.)

5) A számított n■-t az origoval összekötjük. Az így kapott egyenes metszi a választott
varratvonalat
6) A metszéspontot a függ■leges tengelyre levetítve megkapjuk a figyelembe veend■
Szigmamax és Taumax értékeket, a vízszintesre pedig a középfeszültségeket
Ezek után a varrat biztonsági tényez■je:
28 of 134
37. Ponthegesztés méretezése Gazdaságos, el■nyos kötésszilárdságú, nagyon jól automatizálható így
gyakran használják
29 of 134
38. Tervezésiirányelvek hegesztett Az irányelvek segítségével elérhet■ a legkevesebb varrathasználat, illetve a kívánt szilárdsági tulajdonságok tarthatóak
szerkezetek esetén 1) Kerülni kell a hirtelen keresztmetszet váltást (feszültségtorlódás miatt)
2) Az átlapolást, sarokvarratokat lehet■leg kerülni kell
3) A ferde csatlakozást kerülni kell, a varratokat jól megközelíthet■ helyre tegyük
4) A varrathalmozódást, varratkeresztez■dést kerülni kell
5) A varratot nem szabad feszültségcsúcsok közelébe tenni, mivel a varrat tovább növeli a feszültséget
6) A hegesztés során fellép■ deformációkat a részek el■zetes jó elhelyezésével lehet és kell megel■zni
7) Tárcsa-agy kapcsolatoknál kerülni kell a több elemb■l álló összeállításokat
8) A korróziót megel■zend■ lefolyónyílásokat illetve peremvarratot kell alkalmazni
30 of 134
39. Csavarok,
csavarkapcsolatok alap Oldható, er■záró kötések létrehozására alkalmasak.
tulajdonságai Megkülönböztetünk rögzít■ és mozgató csavar kapcsolatokat.
Rögzítéshez éles menetet alkalmaznak (metrikus, Withwort menet),
mozgatáshoz trapéz- vagy laposmenetet, vagy különleges esetekben
f■rész ill. zsinórmenetet használnak.
Vannak balmenetes csavarok is, ezt a fejen bemarással jelzik.
Szilárdsági megjelölés: Pl. 5.6 -> 500 MPa szakítószilárdság, 500*0,6 MPa
folyáshatár
A csavarmenet önzáró, ha a kötés oldásához is nyomatékot kell kifejteni. A
kis menetemelkedés és a nagy menetsúrlódás javítja az önzárás
biztonságát, de rontja a szerkezet hatásfokát (sok energia vész el a
súrlódás leküzdéséhez)
Csavarfej kialakítások:
- hatlapfej■ csavarok
- hornyolt fej■ csavarok (kereszthornyos, süllyesztett, félgömb, d-fej■ stb.)
- bels■ kulcsnyílású csavarok (imbusz, torx)
- elfordulás ellen biztosító csavarfejek (orros, csapos, kapupánt)
Csavarkötések kilazulás elleni biztosítása:

- önzáró menetkialakítás
- rugós alátét
- ellenanyás biztosítás
- biztosító lemez alkalmazása
- sasszeggel szerelt koronásanya
- önbiztosító anya = deformált vagy m■anyagbetétes anya, amely a
meneten szorul
- ragasztás
31 of 134
40. Csavar kapcsolatok mechanikája

Csavarorsó-anya kapcsolat mechanikája:
Kicsavaráskor u.e a képlet, de alfa-ró

A menet középátmér■je:
Élesmenet■ csavaroknál fellép■ er■hatások vektorábrája:
Élesmenet mechanikája:
32 of 134
33 of 134
41. Csavar kapcsolatok hatásfoka A szerkezet hatásfoka meghatározható a hasznos és befektetett munka hányadosaként:
Az önzárás határán van a teheremelés hatásfokának maximuma:
Mozgató orsóknál általában minél jobb hatásfok elérésére törekszünk, míg rögzít■
csavaroknál a rosszabb hatásfok nagyobb biztonságot ad az önzárás tekintetében.
A mozgatószerkezeteknél használatos laposmenet igen rossz hatásfokú (<50%).
Az élesmenet még ennél is rosszabb (<30%) ezért el■szeretettel alkalmazzák rögzítésre.
A hatásfok (eta) alakulása a menetemelkedési szög (alfa) függvényében:
34 of 134
35 of 134
42. Fontosabb menettipusok - Metrikus
- Trapéz
- Lapos
- Withworth
- F■rész
- Zsinór
36 of 134
43. Csavarkötés ábrázolási szabályai
37 of 134
44. Csavarkötések meghúzása Az el■feszít■ er■t legtöbbször csavarkulccsal hozzuk létre.

Legelterjedtebb a szabványosított egy-vagy kétoldalas villáskulcs
d1 - magátmér■
K - laptávolság (csavarfej laptávolsága is)
d1 ~ K/2
A villáskulccsal kifejtett nyomaték:
Ekkor a szükséges kézier■:
A meghúzási nyomaték, valamint az abból származó el■feszítés értéke közötti összefüggés statisztikus
jelleg■, ezt mutatja be a Klein diagram.
Mivel a csavarkulcs méretei a csavarméretekkel arányosak, ezért a csavar szárában - átmér■t■l függetlenül
- azonos el■feszít■ er■ fog ébredni azonos kézier■ esetén
Az ébred■ feszültség fordítottan arányos a magátmér■ négyzetével, ezért vékonyabb csavarszárban

nagyobb feszültség fog ébredni. A kis átmér■j■ csavarok terhelhet■ségének jelent■s része elvész már az
el■feszítéskor, ezért ha tehetjük, inkább kevesebb, de nagyobb átmér■j■ csavart alkalmazzunk.
A fenti összefüggés alapján a következ■ket vegyük figyelembe:
- az átlagosnál nagyobb er■vel, vagy a szabványosnál hosszabb szerszámmal ne dolgozzunk, mert az akár
a csavar szárszakadásához is vezethet
- a kisebb átmér■j■ csavarok meghúzásakor viszonylag jobban terhel■dnek, ezért célszer■ azokat jobb
min■ség■ anyagból készíteni
- kényesebb helyeken m■szeresen kell mérni a meghúzási nyomatékot
38 of 134
45. Azel■feszített csavarkötés rugalmas Az Fe er■vel el■feszített, végigmenetes A magkeresztmetszet■

deformációja csavarszár Lambda-val megnyúlik, míg a közrefogott lemezek Delta-val
összenyomódnak.
Egy elmélet szerint a lemezek rugalmas összenyomódása egy üreges 45
fokos kett■s csonkakúp felületén belül jön létre. Ez az alakzat
helyetesíthetp egy üreges hengerrel, melynek küls■ átmér■je a csonkakúp
kis ésnagy körének számtani közepe. Az összeszorított átlagos
lemezkeresztmetszet tehát:
K - kulcsnyílás mérete
Az el■feszítés hatására a csavarszár
megnyúlást szenved, ahol:
A lemez pedig:
Összenyomódást végez
39 of 134
40 of 134
46. Csavarer■ diagram
Levezetése:
A csavarkötés elemei modellezhet■k lineáris rugókkal.
Ekkor lineáris rugókarakteriszikákat kapunk, melynek érintéj■nék iránytangense a rugómerevség (jelen esetben, mivel a függvény lineáris, így az érint■jének iránytangense maga a függvény meredeksége).
Jele: S
=>
Ha a kötést el■feszítjük és más er■ nem lép fel, akkor a csavar Lambda-t, a lemez pedig Delta-t nyúlik meg.
Ha azonban üzemi terhelést adunk rájuk, a csavar tovább fog nyúlni, a lemez pedig fokozotasan tehermentesül (pl. karimás cs■kötés).
Széls■ esetben a csavar megnyúlása Lambda+Delta, míg a lemez összenyomódása 0 lesz.
Köztes esetben az Fü üzemi terhelés a rugómerevségnek megfelel■en oszlik szét Fücs és Fül formájában és eközben a csavar terhel■ er■ Fe+Fücs, míg a lemezt terhel■ er■ Fe-Fül
A terhel■ er■ket meghatározhatjuk:
ebb■l:
Bevezetjük az ún.alakváltozási arányt:
Így tovább vezetve az egyenletet:
A legnagyobb üzemi terhelés:
Ezután a csavarkötés szorító hatása megsz■nik.

A csavarszárra jutó er■ kétféleképpen csökkenthet■:
1) A csavar rugómerevségének csökkentésével: a Fí-t csökkentve az arányok úgy tolódnak el, hogy Fü-b■l a csavarra kevesebb jut
2) Az összeszorított lemezek rugómerevségének növelésével: a Kszí-t megnövelve (azonos csavar rugómerevség mellett) csökken a csavarszárra ható üzemi többleter■ nagysága
41 of 134
47. Csavarkötésnéljelentkez■ járulékos - Nyírás: Ilyen igénybevétel esetén akkor helyes a kialakítás, ha a nyírt keresztmetszet nem menetes,
hanem illesztett.
terhelések és kiküszöböléseik (nem a A nyíró igénybevétel kiküszöbölhet■, ha az alkalmazott el■feszítés akkora, hogy a súrlódás viszi át a
méretezés csak a leírásuk) nyomatékot, vagy pedig illesztett hüvelyt helyezünk a furatba, hogy az nyíródjon
- Csavarás: Dinamikusan nagyon terhelt, hosszú, magra gyengített csavarok esetén alkalmazható. Ha a
csavarást kiküszöböljük, nagyobb lehet az el■feszít■ er■ (nem lesz térbeli fesz. állapot)
- Hajlítás: Igen kedvez■tlen eset, mely felfekvés következtében lép fel. pl.:
Kiküszöbölhet■ pl gömbfelület■ beálló alátétpár alkalmazásával:
42 of 134
48. Csavarkötések méretezése

- Húzásra: erre méretezzük a köt■csavarok túlnyomó többségét és a függeszt■, támasztó, rögzít■ és mozgató csavarok közül mindazokat, amelyek meghúzásakor egyéb küls■ terhelés nincs (meghúzáskor némi csavaró igénybevétel fellép, de ez vibrációval
megszüntethet■9.
Ha üzemi terhelés is van: F = Fe + Fücs
Ekkor:
- Összetett igénybevételre: terhelés alatt mozgatott csavarorsós szerkezetek esetén:
- Hajlításra: Ferde felfekvés, felfekvési pontatlanság esetén
Ahol K - u.a mint az összetett igénybevételnél

Szigma: húzásból ered■ ig.bevétel
- Nyírásra: Illesztett csavaroknál
dill - illesztett átmér■.

Nagy terhelés esetén érdemes palástnyomásra is méretezni
- Kihajlásra: a mozgatóorsók általában hosszú, karcsú rudak. A méretezéshez szükségünk van a karcsúsági tényez■re
A kritikus feszültség:
Euler szerint:
a biztonsági tényez■t (nkv) 6....10 között vesszük fel.
Ekkor:
Tetmajer szerint:
ahol, C1, C2 táblázati érték,

Így:
amib■l d1 számítható
- Hertz feszültségre
--- pontszer■ érintkezéskor:
ahol: R - gömbfelület sugara

--- vonal menti érintkezés:
l - érintkezési vonal hossza

R - gömbfelület sugara
43 of 134
49. Csavarfej magasság meghatározása A csavarfej az orsó tengelyirányú húzóterhelésének hatására egy d
átmér■j■ hengerpaláston nyíró igénybevételt szenved. A fejnek a
magmérettel egyenszilárdságúnak kell lennie.
44 of 134
50. Csavaranya méretezése A menetek töve a húzott csavarszár magkereszmetszetével egyenszilárdságú
Rögzít■csavarok esetén az anya magassága m = 0,65d1 de kisméret■ csavarok esetén a nagyobb biztonságért m = 0,8d
F/z er■t a szelvény A súlypontjába koncentráljuk:
A csavarszár terhelhet■sége:
A menetprofil magassága:
Felületi nyomásra méretezve:
A deformációk miatt az egyes menetek terhelésfelvétel nem azonos, ennek kiküszöbölésére:

- a menetszámot zmax <= 8..10 re korlátozzák, vagy
- különleges alakú anyát gyártanak, így biztosítva az egyenletesebb terhelésfelvételt a menetek között
45 of 134
51. A csavarkötések kialakításáról A csavarkötés tervezése nem csupán szilárdsági méretezésb■l áll. A
(kiegészít■ tétel) beépítés célszer■ kialakítása sokat nyom a latba üzembiztonsági
szempontból is:
- a hajlító igénybevétel elkerülhet■ a felfekv■ felületek párhuzamosra
munkálásával
- a nyíró igénybevételt illesztett szárú csavar vegye fel
- könny■fém, fa és m■anyag szerkezetnél acélbetét anya alkalmazása
célszer■
- az üzemi lazító hatásokkal szemben a menet-önzáráson felül alak ill.
er■záró csavarbiztosításokat alkalmazhatunk
- a kifáradási jelenség a menet köszörülésével, a menetkifutásnál
alkalmazott átmenettel és a fejrésznél alkalmazott nagy lekerekítési
sugárral mérsékelhet■
A kifáradási törés leggyakoribb fellépési helyei, illetve a csavarszáron belüli

feszültségeloszlások hagyományos (a) és nagy nyúlóképesség■
csavarszárkiképzés esetén
52. Tengelyek alapok Tengelyek: forgó alkatrészeket hordozó gépelemek, hosszuk az átmér■jük
többszöröse. Van álló és forgó tengely is. A nyomatékot továbbító
tengelyszakasz vagy tengelyvég kiképzése lehet hengeres, kúpos, bordás
vagy más különleges kiképzés■ (fogazott, poligon stb).
A tengely anyagának megválasztásakor fontos szempont, hogy a
megfelel■ szilárdság mellett csak kis alakváltozást engedjen (terhelés alatt
meggörbülve ne legyen túlzott excentricitás, amely szétvetné)
Fajtái:
- Hordozó tengelyek:
--- álló tengely: dinamikus igénybevétel lüktet■, sztohasztikus terhelések
--- forgó tengely: dinamikus igénybevétel leng■, determenisztikus
terhelések
- Közl■ tengelyek: szerkezeti elemek hordozása mellett forgatónyomaték
továbbítása
46 of 134
53. Tengelyek ered■ terhelésének A gyakorlatban ma még legtöbbször (a kifáradási határfeszültség értékeit
id■beli változása jelent■sen nem csökkent■, ritkán el■forduló csúcsterheléseket id■ben
állandó terhelésként felfogva) statikus anyagjellemz■k alapján méretezünk.
A terhelés id■ben változását, annak fárasztó hatását ún. üzemi tényez■k
alkalmazásával vesszük figyelembe. Tervezéskor a tengelyeket ellen■rizni
kell statikus igénybevételre, alakváltozásra, kifáradásra, kritikus
fordulatszámra. A tengelyen üzemszer■en fellép■ csavarónyomaték
többféle hatás - a névleges terhelés, a gép egyenletlen járása, az indítási
körülmények és különféle rezgések - adódik.
Ekkor a méretezést az Mmax-ra végezzük el.

Mn - névleges nyomaték, a névleges teljesítményb■l (Mn=P/Omega)
Ci - a tehetetlenség okozta nyomatéktöbblet miatt
Cü - az egyenletlen üzemeltetés miatt
Mr - az üzem közben fellép■ rezgések okozta nyomatéknövekedés
47 of 134
54. Tengelyek méretezése Méretezés módja:

- szilárdsági:
Nyírás:
A szilárdsági számításokból meghatározott minimális tengelyátmér■

alapján elvégezhetjük a tengely el■tervezését: a szükséges helyeken az
átmér■ növelését, beszúrások készítését stb.
- Kifáradásra: ott van rá szükség, ahol a tengelyt hornyok, beszúrások,
keresztmetszeti változások szakítják meg.
Az illet■ anyagra felvett Smith diagramból az igénybevétel fajtájának
függvényében meghatározzuk a kifáradási határfeszültség és
diagramokból/táblázatból meghatározzuk az Alfak keresztmetszeti
tényez■t, majd a Beta, Gamma, Kappa tényez■ket.
Ezek alapján a kifáradási biztonsági tényez■ számolható:
A tengelyeket ezn kívül ellen■rizni kell alakváltozásra és lengéstanilag is

(kritikus szögsebesség)
48 of 134
55. Tengelyekméretezése Akkor méretezünk rugalmas alakváltozásra (lehajlás, elcsavarodás) ha az a felszerelt

alakváltozásra gépelem (fogaskerék stb) m■ködését zavarja.
A tengely megfelel■, ha a deformáció a rugalmas határon (ill. az el■írt értéken) belül
marad.
- elcsavarodás:
G - csúsztató rugalmassági modulus

li - az egyes szakaszok hossza
lpi - az egyes szakaszok poláris másodrend■ nyomatéka
- a lehajlás (a rugalmas szál diff. egyenletéb■l)
49 of 134
56. Tengely ellen■rzése kritikus A rezonancia frekvenciát üzem közben kerülni kell, mert az a tengely,
fordulatszámra csapágy tönkremeneteléhez vezet. A lengéseket mind hajlító, mind csavaró
nyomaték létrehozhatja.
A kritikus szögsebesség értéke (lehajlásból fakadóan)
m a tömeg, c pedig a rugóállandó

Tengelycsavarodást/törést okozhat a pariodikusan változó
csavarónyomaték is, az el■z■vel analóg módon:
Ahol ~ a tehetetlenségi nyomaték, cT a torziós rugóállandó
50 of 134
57. Tengelyek
kialakításának A tervezés során nemc sak pontos számításokat kell végezni, hanem a
szempontjai feszültségcsúcsok nagyságát a lehet■ legkissebre kell korlátoznunk a
megfelel■ kialakítással. A feszültséggyüjt■ hatás annál er■sebb, minél
élesebb az iránytörés a tengely tagolásánál. A sima vonalú átmenetek és
lekerekítések el■nyösek.
Ha valamely alkatrészt vállal támasztunk meg, használjunk
támasztógy■r■t, elkerülve így az éles átmenetet. A legtöbb
kellemetlenséget az átmen■ furat okozza, amelynél a fura átmér■jével
növekedve a feszültséggyüjt■ hatás is növekszik
51 of 134
58. Tengelykötések alapok A tengelyek különféle alkatrészeket hordoznak, ezek rögzítésére

szolgálnak a tengelykötések, melyek közül az átvivend■ nyomaték
nagysága, a helyszükséglet és az agy vastagsága alapján választunk
többek között. Legegyszer■bb ■ket nyomatékátvitel alapján csoportosítani:
Alakzáró tengelykötések:
- Keresztirányú csap
- Tengelyirányú csap
- Retesz
- Bordástengely
- Poligon
Er■záró kötések:
- ék
- kúpos elempár
- szorítókötés
- szilárd illesztés
59. Alakzáró tengelykötések bevezet■ Közös jellemz■jük, hogy a tengely és az agy közé valamely (alakjánál
fogva) nyomatékátvitelre alkalmas testet helyezünk, egyes esetekben
(bordástengely, poligontengely) pedig a tengely-agy kiképzésével
biztosítjuk a nyomatékátvitelt
52 of 134
60. Keresztirányú csavarkötés Általában 3 db csavarral.

Nyírásra méretezünk, palástnyomásra ellen■rzünk
Méretezés nyírásra:
Mcs = F * k
Tau = 4/3*(F/A) (nyírásnál)
k = dt/2
Palástnyomásra ellen■rzés:
53 of 134
61. Keresztirányú csapkötés A tengelyre felhúzott cs■darabot a tengelyre mer■legesen, hasított

hengeres vagy kúpos szeggel rögzítjük.
Nyírásra méretezés:
Mcs = F * k
Tau = 4/3*(F/A) (nyírásnál)
54 of 134
62. Tengelyirányú csavar- és csapkötés
Általában szilárd illesztés■ kötés biztosításához, de teljes terhelésre

méretezünk. A megengedett felületi nyomás értékét behelyettesítve az
átvihet■ nyomaték:
55 of 134
63. Reteszkötés méretezése El■nye, hogy szabványos, hátránya, hogy a hornyok gyengítik.
Mértékadó igénybevétele a palástnyomás. Több reteszt is beépíthetünk.
A reteszkötéssel átvihet■ nyomaték (palástnyomásra méretezés alapján):
Megj.: palástnyomásra történ■ méretezéskor alapelv, hogy a p = F/A képletben mindig

a minimális vetületi felület szerepeljen, hisz annak is ki kell bírnia a terhelést. Hengeres
test esetében a henger hosszabbik vetületének területe.
56 of 134
64. Bordástengely kialakítások a) Küls■- és bels■ vezetés■:
b) Kerbs fogazat
c) evolvens fogazat
57 of 134
65. Bordástengely méretezése A nyomaték átvitelt a tengelyb■l kimunkált, agyba nyúló bordák (4-20 db)
biztosítják. A tengely központosítását leggyakrabban a bels■ átmér■ (d),
vagy a bordák oldalfelületei látják el, ritkább esetben a küls■ átmér■.
A tengely-agy kötés hosszának meghatározására palástnyomásra
méretezzük, a szabványos méretsorozat kiválasztását pedig a teherbíró
tengelyméret méretezésével végezzük.
Az evolvens és Krebs fogazatú bordástengelyek is így számolhatók, csak

az egyenlet jobb oldalát szorozni kell 0,75-el
58 of 134
66. Poligon tengelykötés méretezése
Feszültséggyüjt■ helyek kiküszöbölhet■ek vele. Drága a kimunkálása

Méretezése palástnyomásra történik.
Poligon tengelykötéssel átvihet■ nyomaték:
ahol:
e - excentricitás: a beírható és a köréírható kör sugarai közti különbség
fele.
59 of 134
67. Er■záró tengelykötések bevezetés Az agy és a tengely között a súrlódási er■ viszi át a nyomatékot. Az
átvihet■ nyomaték nagysága a megengedhet■ felületi nyomás és a
súrlódási tényez■ függvénye.
Biztonsági okokból csúszási súrlódási tényez■re méretezünk.
60 of 134
68. Ékkötés méretezése Alakilag hasonló a reteszkötéshez, azonban itt a súrlódó er■ viszi át a nyomatékot.
A csavarónyomatékot két er■ hozza létre: a súrlódási er■ és az ék befeszüléséb■l adódó FN kényszerer■. Forgás közban az ék agy felöli
felszínén a nyomás lineárisan oszlik meg, ezért az ered■ a középpontól eltolódik a háromszög súlypontjába.
A csavarónyomaték az A pontra:
Az FN kifejtése:
pmax/2, mivel a nyomás alul és felül (azaz 2 helyen) oszlik el

Így a végleges kifejezés:
Az FN ismeretében számítható a szükséges axiális er■ az ék befeszítéséhez:
Kis szögek esetén:
Hátránya, hogy excentricitást okoz => kis fordulatszámoknál nem gond
61 of 134
69. Er■záró kötés kúpos elempárral Sokszor alkalmazott kötésmód (pl. szerszámbefogáskor). El■nye, hogy jól
központosít és önzáró. Hátránya, hogy el■állítása költséges.
Kúpkötéssel átvihet■ forgatónyomaték (palástnyomásra méretezve):
Az összeszorító er■:
62 of 134
70. Szorító er■záró kötés A méretezés során elekintünk attól, hogy a kötés nem fogja teljesen körbe a tengelyt.
63 of 134
71. Szilárd illesztés■ kötés Nagyobb csavarónyomatékok átvitelére és axiális er■k felvételére alkalmas
kötéstipus. Megfelel■ méret■ fedéssel készül. Az elempárt egymásba
sajtolják, vagy melegítéssel, h■téssel szerelik.
Sajtoláskor a gyártáskori felületi éredesség ~ 60%-al csökken (lesimul).
Ezt a fedés számításakor figyelembe kell venni.
A szerelés er■szükséglete közelít■leg:
A kötés által átvihet■ nyomaték:
Adott nyomaték átviteléhez szükséges minimális felületi nyomás:
ahol Mcs-t célszer■ dinamikus szorzótényez■vel növelni
64 of 134
72. Tengelykapcsoló bevezetés és Tengelyvégek összekapcsolására szolgálnak. Sok esetben egyéb

tipusok funkciójuk is van: pl. tengelyhiba kiegyenlítés, túlterhelés elleni védelem
stb.
73. Tokos tengelykapcsoló méretezése A legegyszer■bb szerkezet■ merev kapcsolók. Az acélcs■ tok
sokféleképpen (keresztirányú csappal, retesszel stb.) kapcsolható a
tengelyvéghez. A tokos tengelykapcsolóka a tengelykötésnek megfelel■en
méretezzük (reteszeset a reteszkötés szerint) és a tokot mint cs■tengelyt
csavarásra ellen■rizzük. Ha szükséges axiális biztosításként kúpos szeget
vagy hernyócsavart használhatunk.
65 of 134
74. Hélyas tengelykapcsoló méretezése Szabványosítottak, nagy e■nyük, hogy könnyen szerelhet■ek, jól
központosíthatóak, olcsók.
Hátrányuk a dinamikus kiegyensúlyozatlanságuk.
A retesz csak biztonság, nem számolunk vele!
Az átvihet■ nyomaték:
Az összeszorításhoz szükséges er■:
A húzásra igénybevett csavarok száma:
d1 - csavar magátmér■
Szigmameg - csavarra vonatkozó húzó igénybevétel
66 of 134
75. Tárcsás tengelykapcsolók fajtái Nagy nyomatékkal terhelhet■, lehet alak- er■záró, vagy ezek kombinációja
A furatba illesztett perselyt tesznek, így az nyíródik, nem a csavar. A csavar lötyög a
perselyben, és az anyának nem lehet a tárcsákat összeszorítani
Er■záró: a csavar lötyög a furatban, csak a súrlódó er■ viszi át a nyomatékot
Alak + er■záró: A kúpós/illesztett felületen kívül a tárcsákat össze is szorítjuk.

Méretezéskor az alak+er■zárót úgy méretezzük, mintha tisztán alakzáró volna!
67 of 134
76. Alakzáró
tárcsás tengelykapcsoló
méretezése
Nyírásra méretezve a kerületi er■:
És az átvihet■ csavarónyomaték:
68 of 134
77. Er■záró
tárcsás tengelykapcsoló
méretezése
69 of 134
78. Kiegyenlít■ tengelykapcsolók Bizonyos esetekben nem tudunk merev tengelykapcsolókat alkalmazni,
bevezetés mivel a tengelyek csatlakozásakor többféle hibával állunk szemben:
- axiális
- radiális
- szöghiba
- kombinált
Közös jellemz■jük, hogy egymáson elcsúszó, elforduló elempárból állnak

és mindnyájan alakzáróak
Keletkezési okaik: h■tágulás, szerelési hiba, elmozduló részegységek
70 of 134
79. Radiális kiegyenlít■ kapcsolók Radiális irányú tengelyhibák kiegyenlítésére a gyakorlatban leginkább a horonyvezetéses, tuskóvezetéses és körömvezetéses
kapcsolókat alkalmazzuk.
Mozgásviszony:
Az egyik tengely középpontja O1, a másiké O2. A tengelyek Omega1 szögsebességgel forognak, míg a közdarab O3 középpontja az
"a" átmér■j■ körön bolygómozgást végez Omega2 szögsebességgel.
A közdarab kétszeres szögsebességgel rendelkezik: Omega2 = 2 * Omega1
A kiegyenlít■elem O3 tömegközéppontjára:
centrifugális er■ hat.

A mértékadó igénybevétel a felületi nyomás. Horonyvezetéses kivitel esetén:
A csavarónyomaték hatására a vezet■ felületek delta rugalmas deformációt szenvednek.

A deformáció értéke az E pontban 0 és kifeél haladva egyre n■.
Az ABC háromszög és az EBF háromszög hasonlósága alapján:
ahol:
l - deformációs hossz
J - a vezet■ felületek közötti közepes játék nagysága (az ábrán J/2-vel jelölve)
Az átvihet■ nyomaték:
ahol:
h - a felület papírral mer■leges kiterjedése
71 of 134
72 of 134
80. Axiális kiegyenlít■ tengelykapcsoló Többféle van ebb■l is, közülük a legelterjedtebb a körmös kapcsoló. Pl.
h■dilattáció esetén lehet rá szükség.
Az egytengely■séget központosító gy■r■ biztos (a jobb oldali ábrán s■r■n

jobbra sraffozva)
A körmöket hajlításra és felületi nyomásra méretezzük:
- a legkedvez■tlenebb esetben a köröm tövét h karon terheli a nyomaték:
z - körmök száma
az ébred■ feszültség (hajlító)
- ellen■rzés felületi nyomásra:
ahol: c = e a rajzon
Amennyiben az a kérdés, hogy mennyire lehet a tengelykapcsolót biztonsággal

széthúzni, akkor az egyenletet c-re kell rendezni
73 of 134
74 of 134
81. Szögkiegyenlít■ tengelykapcsolók A kardáncsukló az egyik leggyakrabban használt tengelykapcsoló.

Lehet■vé teszi, hogy jelent■s szögeltérések mellett jelent■s nyomatékot lehessen átvinni két tengely között.
A kardáncsukló jellegzetessége, hogy alfa>0 esetén, ha a bemen■ szögsebesség (Omega1) állandó, a hajtott oldali változó lesz:
A széls■értékek:
A hajtott oldali szögsebesség periodikusan változik. A hajtó oldal által megtett egy körülfordulás alatt a hajtott oldal szögsebessége kétszer éri el a maximumát és minimumát.
A hajtott tengely szögingadozása:
A hajtott tengely szögsebesség ingadozása:
A szögingadozás:
A szögsebesség ingadozás:
A szögsebesség ingadozás a hajtott oldalon nyomatékingadozást okoz:
Nyomatékingadozás:
Alfa > 0 esetén, ha csak egy kardáncsuklót alkalmazunk, már egyenletlen lesz a hajtott oldal.
Két kardáncsukló esetén azonban lehet■ség van 2 esetben kiegyenlített hajtás megvalósítására:
- Z - elrendezés
- W - elrendezés:
Ezekben az esetekben a két csukló egymás "szögingadoztatót" hatását kioltja, így a bemen■ (Omega1) és a kimen■ (Omega3) szögsebesség és nyomaték is egyenletes lesz.
Vannak ún. szinkroncsuklók is, ezekbe egy csuklóban egyszerre két kardánkereszt található, így a csukló minden szöghelyzet esetén "házon belül" kiegyenlíti önmagát
75 of 134
76 of 134
82. Általános
kiegyenlít■ Ezek a tengelykapcsolók - bizonyos határok közt - valamennyi tengelyhiba
tengelykapcsoló kiegyenlítésére alkalmasak
Fogasgy■r■s tengelykapcsolók:
Axiális:
Radiális:
Szöghiba:
77 of 134
83. Rugalmas tengelykapcsolók alapok A kapcsoló felek közé rögzített rugalmas elemeknek köszönhet■en, a
tengelykapcsoló:
- korlátozott mértékben tengelyhiba kiegyenlít■ képességet nyer
- lengést csillapít
- meg■rzi alakzáró voltát
Ha a rugalmas elem gumiból vagy b■rb■l készült, akkor az acélrugós
megoldáshoz viszonyítvaa a kapcsoló bels■ csillapítása növekszik, a
tengelyhiba kiegyenlít■ képessége javul, azonban terhelhet■sége és
élettartama csökken.
Acélrugós kivitel:
- Forst kapcsoló (acélpálca)
- Bibby féle kapcsoló (acélszalag)
- Cardeflex kapcsoló (csavarrúgó)
- Voith kapcsoló (hajlított rugószál)
Gumi rugós kivitel:
- tárcsás
- abroncsos
- dugós
- tuskós
84. Gumidugós tengelykapcsoló A merevtárcsás tengelykapcsoló módosított kivitele. Az összeköt■

csavarokat gumiágyba rögzítik. A mértékadó igénybevétele a felületi
nyomás
78 of 134
85. Gumituskós tengelykapcsoló A rugalmas kötést sugárirányban az egyik kapcsolótárcsába ágyazott hasáb alakú gumituskók
biztosítják. A másik kapcsolótárcsa körmei e tuskók köré nyúlva viszik át a nyomatékot
Méretezés:
79 of 134
86. Rugalmasabroncsos Csavarássra terhelt, abroncsszer■ rugalmas elemek viszik át a

tengelykapcsolók nyomatékot. Nem igényli a tengelyek pontos beállítását.
80 of 134
87. Szögkiegyenlít■
rugalmas A szövetbetétes rugalmas tárcsához a két vagy háromágú villás
tengelykapcsoló (Hardy tárcsa) kapcsolófejek kapcsolódnak csavarokkal. A villákhoz csatlakozás felváltva
történik, ezért a tárcsa igénybevétele szakaszonként változva húzás illetve
nyomás. Méretezése igen bonyolult feladat.
81 of 134
88. Forst-féle acélrudas tengelykapcsoló
A Forst-féle acélrudas kapcsoló hajtó és hajtott oldali feleit t■ vagy rúdalakú rugóelemek kötik össze. A rugó szabad hossza a befogás környezetében kialakított felfekv■ felület miatt a terhelés függvényében változik, így a rugómerevség
is a szabad rugóhossz függvénye.
A kapcsoló különlegessége, hogy így szinte végtelen variációban hozhatók létre karakterisztikák. Néhány példa (M-fí függvény, bármennyire is nem látszik):
Beépítési módból M-fí függvény generálása (és fordítva):

Az ábrák felülnézetb■l mutatják a tengelykapcsolót. A rúd egyik végét az egyik, másik végét a másik tengelyvéghez rögzítjük.
Pl. az 1. esetben:
Indításkor az 1-es áll, a 2-es megindul + irányba. Mivel a rugóhossz nem változik, a kirajzolt függvény:
Most indítsuk el - irányba, ekkor kirajzolhatjuk - fí-kre is a fv-t:
A kett■t összegezve kapjuk a jelleggörbét:
82 of 134
89. Bibbi féle tengelykapcsoló Rugószalag támaszkodik fel ívelt profilon. A szalagok csak nagy terhelés
esetén fekszenek fel a domborított fogakra. Kis terhelésnél a rugószalag
jelleggörbéje lineáris
83 of 134
90. Asúrlódó tengelykapcsolókról - Jellemz■jük, hogy a nyomatékátvitel a kapcsolófelek között a dörzsfelületek összeszorításával,
er■zárás útján valósul meg.
indításuk
A felek egyike (részben vagy egészben) axiálisan elmozdítható, így a kapcsolat menet közben
oldható.
A súrlódó felület alakja szerint megkülönböztetünk kúpos, tárcsás, lemezes stb.
tengelykapcsolókat.
- a súrlódó kapcsolók indítása:
A gyakori szét-és összekapcsolások az állandó üzemnél jobban megterhelik a kapcsolót. A
kapcsoláskor csúszás, h■fejl■dés következik be.
Az indítás pillanatában a hajtó és hajtott oldal szögsebessége közötti különbség maximális. Ez
a különbség a t1 pillanattól kezdve fokozatosan megsz■nik.
Ideális esetben a hajtó oldali Omega1 szögsebesség állandó, a hajtott oldali Omega2
szögsebesség pedig lineárisan növekszik. A valóságban azonban az indítást követ■en a
hajtóoldal szögsebessége is változik.
A nyomatékokat tekintve beszélhetünk hajtó (M1), terhel■ (M2), valamint kapcsolási (Mk)
nyomatékról.
A közös fordulatszám, nyomaték kisebb lesz az összekapcsolás után. (a-villanymotor,
b-bels■égés■)
Az indítás teljesítményszükséglete 3 tagból tev■dik össze:
84 of 134
91. Súrlódó tengelykapcsolók anyagai Különbséget teszünk M■0 nyugvásbeli és M■ mozgásbeli súrlódási tényez■k
között. A nyugvásbelivel csak kis fordulatszámok esetén számolhatunk, de a
biztonság kedvéért a mozgásbelivel méretezünk.
Fontos továbbá a súrlódó anyagra megengedett felületi nyomás és
h■terhelés ismerete is. Súrlódó anyagpárosításokban leggyakrabban acél,
öntöttvas, szinesfém, különböz■ keramikus anyagok szerepelnek.
A súrlódási tényez■ a nyomás és a csúszási sebesség függvényében
változik.
- Acél, öntöttvas:
- M■anyagok:
- Szinterfém
85 of 134
92. Súrlódó
tengelykapcsolók A súrlódó betét méretezésekor figyelembe veend■ mértékadó nyomaték
méretezése meghatározása:
k - dinamikus tényez■ (táblázat)

cm, cv, cz értéke 1-nél kisebb, diagramról leolvasható érték
cm - kapcsolási tényez■, a kapcsolások gyakoriságától függ
cv - csúszási tényez■, a relatív sebességt■l függ
cz - a súrlódó felületek számától függ■ tényez■
86 of 134
93. Lemezes súrlódó tengelykapcsoló Az egytárcsás tengelykapcsolók mérete a nyomaték növekedtével igen
megn■het, ezért a felület nagyságának növelését a tárcsák számának
növelésével érik el.
A lemezek felváltva az agyhoz, illetve a tengelyhez kapcsolódnak. Záráskor
a szorítógy■r■ a kart lenyomja, mely elfordul és a nyomólapon keresztül a
felületet összeszorítja.
Oldáskor a szorítógy■r■t a karról lehúzva a kar másik vége elfordul és
elengedi a nyomólapot, így a lemezek szabadon elfordulhatnak egymáson
Kell a rajz is (sad reacts only)
Miután a súrlódó betét méretezését elvégeztük Mcsmax alapján,

szeretnénk a létrehozott konstrukció által átvihet■ maximális nyomatékot
megtudni. A kapcsoló egy súrlódó felülete által átvihet■ nyomaték:
87 of 134
94. Önm■köd■ tengelykapcsolók Legfontosabb jellemz■jük, hogy valamilyen üzemi paraméter megváltozása esetén
(pl. nyomaték, fordulatszám, forgásirány) automatikusan oldanak.
Nyomatékkapcsolók közül a tör■elemes kapcsolóban egy tör■elem nyíródik el túl

nagy nyomaték esetén, a súrlódótárcsás biztonsági kapcsolóban pedig egy határ
felett a kapcsoló megcsúszik, így nem enged át többletnyomatékot.
A forgásirány-kapcsolók közül a legelterjedtebb a kilincsm■, ami lehet tárcsás és

görg■s szabadonfutó.
Utóbbiban a görg■k egyik forgásirány esetén megszorulnak, így a kapcsoló zár, a
másik irány esetén gördülnek, így nyomaték nem megy át.
88 of 134
95. Fékek csoportosítása A fékek azok a szerkezeti elemek, amelyek feladata az adott konstrukción
belüli mozgásszabályozás ill. megszüntetés.
A fékberendezés a nyomatékközl■ elemeken belül a passzív támasztások
témakörbe tartozik.
Fékek rendeltetése:
- mozgási energia felvétele (ált. forgómozgás), pl. súrlódási h■vé való
alakításával
96. Fékek méretezésének lépései
97. Küls■ pofás fékek Forgó fékkorongból és egy vagy két fékpofából állnak. Az egypofás fékek
csak kis fékez■nyomatékok esetén használhatóak, mivel a tárcsa
leszorításával a tárcsa tengelyét hajlításnak vesszük igénybe
89 of 134
98. Egypofás fék (küls■pofás fék)
Az önzárás határán a nevez■ 0, ha a nevez■ negatív, a rendszer önzáróvá vált.

Elkerülése:
- a> c*m■
- c-t csökkentsük (pl 0-ra), így az Fs-nek nem lesz nyomatéka az A pontra
90 of 134
99. Szalagfékek Egyszer■ szerkezet, kis helyszükséglet, viszonylag nagy fékez■nyomaték

jellemzi ■ket. Ennek is hátránya, hogy a tárcsa tengelyét hajlításra is
igénybeveszi. A tárcsát fékbetéttel ellátott hajlékony acélszalag veszi körül.
A fékez■nyomaték a kötélsúrlódás elvén alapul.
100. Egyszer■ szalagfék
91 of 134
101. Különbözeti (differenciál) szalagfék Csak egy forgásirányba m■ködtethet■, visszafutást gátló fék
Amennyiben a nevez■ 0, vagy annál kisebb, önzárás következik be. Ha

a-t tudom növelni és/vagy c-t csökkenteni, az önzárás veszélye
elkerülhet■.
92 of 134
102. Összeg szalagfék A fék forgásiránytól független fékez■nyomatékot tud adni (Mf1 = Mf2). Nem léphet
fel önzárás.
A nagy átfogási szög miatt nagyon jó fékez■ hatású.
A szalagok méretezése:
93 of 134
103. Bels■pofás fék (felfutó)
94 of 134
104. Bels■pofás fék (lefutó)
95 of 134
105. Egyéb bels■pofás fékek - Szimplex: 1 felfutó + 1 lefutó fék egybeépítve

- Duplex: 2-szer felfutó ági fékpofák. Régen az els■ fékként alkalmazták,
mert jóval nagyobb a fékhatása
- szervó: egy helyen történi az er■bevezetés a két, egymással csapos
szerkezettel összekapcsolt felfutóágú pofára. Ezzel a kialakítással érhet■
el a legnagyobb fékhatás, mert az F er■vel megnyomott egyik pofa a
forgás erejével növelt er■t ad át a másik pofára, így biztosítva a két felfutó
ági pofa maximális fékez■nyomatékát
96 of 134
106. Tárcsás fék Fékbetéttel ellátott körgy■r■ alakú fékpofa, melyet axiális irányban a
féktárcsára szorítunk.
Nagy fékezési teljesítmény érhet■ el, nem lép fel rezonancia és önzárás,
azonban nagy helyigénye van.
97 of 134
107. Tárcsás szegmensfék A járm■iparban ez a típus terjedt el. Egy forgó féktárcsából, egy áló
fékpofatartóban elhelyezett körcikk alakú fékpofapárból áll.
Hidraulikus m■ködtetés■.
Nagy kopás jellemzi, a felületi terhelés meghatározó
Méretezés:
Átvihet■ nyomaték:
98 of 134
108. Cs■vezetékek alapvet■ A cs■vezetékek folyékony, légnem■ és ömlesztett (szemes) anyagok

tulajdonságai vezetésére, továbbítására szolgáló gépelemek. Belsejükben vákuum vagy
túlnyomás uralkodik. Szabványosítottak.
Alapfogalmak:
- Névleges átmér■ (NÁ): mértékegység nélküli szám, a cs■vezeték
rendszerek egymáshoz tartozó alkatelemeinek bázis adata. Ártáke
megközelít■leg megegyezik a mm-ben kifejezett tényleges bels■
méretekkel.
- A cs■vezeték bels■ átmér■je: (db) a szállított térfogatáramból
határozható meg (kontinuitás tétel)
- Névleges nyomás: az a legnagyobb nyomás, amelyre az adott

alapanyagú cs■vezetékek és szerelvényei 20 C fokon tartósan
igénybevehet■k.
- Megengedett üzemi nyomás: az a legnagyobb nyomás, amellyel egy
meghatározott névleges nyomású cs■veeték, illetve szerelvényei az adott
üzemi h■mérsékleten tartósan terhelhet■k
Próbanyomás: az a nyomás, amellyel - a felhasználási nyomástól
függetlenül - a cs■vezetékelemet gyártóm■ben a tömörséger és
tömörzárásra ellen■rzik => erre kell méretezni!
- Az áramlás fenntartásához szükséges nyomáskülönbség:
(kinematikai viszkozitás)
99 of 134
109. Vékony falú csövek méretezése Méretezéskor a már sziltanból tanult kazánformulát (?) vesszük alapul, kiegészítve azt egy korrekciós tényez■vel.
Öntvény csövek esetén a tényez■ figyelembe veszi az öntési hibákat és a korróziós elvékonyodást.
Acélcsövek esetén ezeken túl a h■-és dinamikus nyomásingadozás hatását is figyelembe vehetjük.
s - gyártandó falvastagság
s0 - elméleti falvastagság
c - korrekciós tényez■
p*d/2*Szig - kazánformula
A levezetés (jó tudni)
Mivel a tangenciális feszültség anagyobb, erre fogjuk a méretezést elvégezni: (átrendezve)
A c értékének meghatározása:
- öntvények esetén:
- acélcsövek:
A korrekciós tényez■ két részb■l áll:
100 of 134
110. Cs■vezetékek anyagai Önntöttvas, acél, színesfém (sárgaréz, aluminium, ólom), azbesztcement,
m■anyag
101 of 134
111. Cs■kötési módszerek (öntöttvas, Az igény szerinti hosszúságú cs■vezetéket, viszonylag rövid cs■szerelvények oldható és nem oldhatóó összekapcsolásával lehet kialakítani.
- Öntöttvas csövek:
--- tokos (kis nyomáshoz)
acél) Max 10 bar nyomás, földbe fektetett csöveknél, mozgaatást nem szereti
--- tokos (nagy nyomáshoz)

Akár 40 bar nyomásig is, jobban bírja a mozgatást, így talajsüllyedés esetén sincs akkora probléma
--- karimás
A karimát együtt öntik a cs■vel, vagy menettel, illetve hegesztéssel helyezik fel. Az érintkez■ felületeket lemunkálják, közéjük tömítést tesznek
- acélcsövek
--- Hegesztett
--- Tokos
--- Tömít■ tokos (ólom tömítéssel)
Varratnélküli, a tok befelé b■vül így a kötés önzárása a terhelés növekedtével fokozódik.
--- Karmantyús
Oldható, kis átmér■j■ gázcsövek és g■zvezetékek eetében használatos

--- cs■anya
--- tömít■ kúp
102 of 134
112. Vakkarima méretezése
A cs■végek lezárására vakkarimát (síkfedelet) használnak. Vastagságának meghatározásához azt feltételezzük, hogy a törés egy olyan keresztmetszeten jön létre, amely nincs furatokkal gyengítve. A fedelet e törési keresztmetszet mentén befogottnak tekintjük.
A karimákat összeszorító er■ket a lyukkörvonal mentén egyenletesen megoszlónak vesszük, mely er■rendszer ered■jének támadáspontja a körvonal súlypontjában van (csak az er■ fele, mivel fél karimára méretezünk).
A félkörben ható nyomás ered■je pedig a D1 átmér■j■ félkörlap súlypontjába helyezhet■ (a nyomás a D1 átmér■ mentén egyenletesnek tekinthet■)
A nyomaték kifejezése:
Biztonságnövelés, hogy nem Dk hanem Dc
Illetve:
Amib■l:
ahol:
Így a végképlet:
Méretezés másképp:
103 of 134
113. Lazakarima méretezése
Ebben az esetbe azt feltételezzük, hogy a törés egy olyan keresztmetszetben következik be, ahol egy lyukpár gyenítii azt.
Mivel az el■feszítés során a karima kissé meghajlikés a D2 átmér■j■ peremen fölfekszik, az ellener■ ott fog hatni.
A szerelési el■feszítést egy c arányossági tényez■vel vesszük figyelembe.
Bár a lazakarimára ható er■ a D2 átmér■ mentén adódik át, a bels■ nyomás eloszlást csak D1 átmér■ mentén vehetjük állandónak, így a bels■ nyomás* felület = F képletbe a D1-et vesszük figyelembe.
Ennek az er■nek a fél karimára értelemszer■en a fele ha, így
Ahol behelyettesítve
F-et a vakkarimával és
ellentétben az er■kar
felhasználva, hogy: a Dc és D2 KÖRVONALAK súylpontjának távolságának a különbsége
Mivel a alakváltozása miatt a csavarok felfekvése a lyukkörnélegy beljebb lév■ körön történik, az er■kart egy fí tényez■vel kell csökkenteni, így a hajlítás karja , ahol fí <1
Ebb■l b-re rendezve a lazakarima vastagsága:
A c*fí*3/2 szorzat összevonható, értéke 1,5

Ekkor:
Másik fajta méretezés:
104 of 134
114. Cs■karima méretezése
A méretezést (a bels■ nyomásból származó) hajlító igénybevétel alapján törésre végezzük el.
A karimát befogott tartónak tekinthetjük és a törési felület egy alfa hajlásszög■ m alkotójú csonkakúp, melyet kiterítve képzelünk el.
A bels■ nyomás most is csak a D1 átmér■ mentén vehet■ egyenletesnek
A meghúzáshoz el■feszítés szükséges és a meghúzási er■t c el■feszítési tényez■vel meg kell szorozni. A méretezés alapegyenlete
ekkor:
Ahol a keresztmetszeti tényez■t egy D1*pí hosszúságú, me magasságú téglalapra számoljuk, így:
ahol:
Ekkor:
ahol az els■ tag c~ 1,15 és alfa=37 fok esetén = 1,1
így:
El■adásos méretezés:
105 of 134
115. Cs■elzáró csapok, kúpos csap Legegyszer■bb elzárószerkezetek.

Anyagai: szürkeöntvény, sárgaréz, vronz, m■anyag stb.
méretezése
Legfeljebb dn = 80 mm-ig!
Kúpos csap:
A kúpos csapnál a tömítést a csap kúpossága adja. A kúp egy anyával be van feszítve. Hogy
a nyitogatásktól az anya ne csavarodjon ki, négyszögletes alátétet alkalmaznak, mely a kúppal
együtt forog. A nyítási nyomaték két súrlódó er■b■l tev■dik össze (ábrán).
Az el■adásdián látható jelölést■l eltérek, hisz a felületre mer■legesen nem hathat súrlódó
er■.
106 of 134
116. Gömbcsap
107 of 134
117. Kúpos tolózár
A nyitási nyomaték tulajdonképpen egy anya-orsó kapcsolatból fakadó és a felfekvési helyeken keletkez■ súrlódási er■ leküzdéséhez szükséges,
nyomatékokból tev■dik össze:
d2 - orsó középátmér■
d0 - felfekv■ alátét középátmér■je
D - átáramlási kereszmetszet
Az orsó csak forgó mozgást véget, ugyanis egy négyszögletes anya, mint egy felvonó magával húzza fel-le az éket.
108 of 134
118. Szelepek
A legjobb zárást biztosító elzárószerkezet és térfogatáram szabályozásra

is alkalmas. A szeleptányér a nyitás síkjára mer■legesen mozdul el.
Úgy van kialakítva, hogy az áramlás iránya a szelepnyitás irányba essen.
A szeleporsó forgó és haladómozgást végez.
A szelepemelés szükséges magassága (h) meghatározásához az
alapgondolata, hogy az emeléssel keletkezett képzeletbeli hengerpalást
felülete (ahol a víz átáramlik) megegyezzen az átöml■ nyílás d0
átmér■jével:
Ekkor az áramlás veszteségmentes
A szeleptányér méretezéséhez lásd: vakkarima méretezés
109 of 134
119. Rugóterhelés■ biztonsági szelep
A szelepben egy nyomó csavarrugó van elhelyezve. Feladata, hogy egy

meghatározott nyomás felett a rugó összenyomódjon, a szeleptányér
felemelkedjen és megsz■njön a túlnyomás. Fontos, hogy a tányér kúpos, mert
különben önzáró módon befeszülne.
Az er■ hatására a rugómerevségt■l függ■en a tányér h magasságot emelkedik:
110 of 134
120. Reteszkötés (Nokta)
111 of 134
121. Ékkötés (Nokta)
112 of 134
122. Csavar menetes furatban (Nokta)
113 of 134
123. Lemezkötés csavaranyával (Nokta)
114 of 134
124. Csavarorók f■bb jellemz■i (Nokta)
115 of 134
125. Er■hatás-def diagram (Nokta)
116 of 134
126. Reteszkötés (Nokta)
117 of 134
127. Orros ékkötés (Nokta)
128. Sarokvarrat (Nokta)
118 of 134
129. Ragasztás (Nokta)
119 of 134
130. Bordás tengely (Nokta)
131. Csavarorsós szerkezet (Nokta)
120 of 134
132. Tompa varrat (Nokta)
133. Szegecselés (Nokta)
121 of 134
134. Merev támasztások def., öntvények Merevnek tekinthet■ek mindazok a szerkezetek, amelyek f■ feladata az
alapok üzemi terhelések mérettartó elviselése - vagyis a deformáció nem tartozik
a m■ködési jellemz■ik közé.
Öntvények:
Az öntésnek, mint gyártási technológiának els■sorban nagy sorozatok és
bonyolult alakzatok esetén van jelent■sége. A legkevesebb lépéssel lehet
a nyersanyagtól a késztermékig eljutni. Több különálló darab helyett akár
egyben kiönthet■. Megfelel■ darabszámnál a legolcsóbb módszer
135. Öntvényszerkezetek anyagai, Szerkezeti megoldásokhoz leggyakrabban vas-, acél-, aluminium

vasöntvények tulajdonságai öntvényeket alkalmaznak.
- Vasöntvények:
Legelterjedtebb fajtája a lemezgrafitos vasöntvény (szürkeöntvény).
2%-nál magasabb széntartalommal bír és azért szürke, mert h■léskor a
szén kristály formájában kiválik az anyagból.
Az öntvény mechanikai tulajdonságait jelent■sen befolyásolja a h■lési
sebesség. Az öntvény kívül gyorsabban hül, mint belül, így a különféle
falvastagságó részeknek más-más lesz a szilárdsága. Ezt méretezésnél,
kiválaszsánál figyelmbe kell venni. Szívesen alkalmazzál ■ket kíváló
rezgéscsillapító hatásukért (grafitlemezek miatt), nyomó igénybevtel jól
bírják, kopásállóak, valamint a bemetszések kevésbé csökkentik a
kifáradási határfeszültséget. Forgácsolással jól megmunkálhatóak.
Hajlítófeszültséget nem kedvelik (rideg). A temperöntvények szívóssabbak
mint a szürkeöntvények. A fehér temperöntvény jól hegeszthet■,
viszonylag nagy nyúlást tud, de drága, ezért csak kis falvastagság esetén
alkalmazzák. Azért temperöntvény, mert utólagos h■kezelésen esig át (a
szilárdsági tul.-ok javításáért)
136. Acélöntvények Olyan vas-szén ötvözete, amelyek széntartalma kisebb mint 2,06%. Olyan
szerkezeteknél célszer■ alkalmazni, ahol hajlító igénybevétel jellemz■ és
megköveteljük az ütéssel szembeni ellenállóságot. A vasöntvényeknél
általában jobb szilárdsági tulajdonságokkal bír. Ötvözéssel létrehozhatóak
h■ és saválló öntvények is.
137. Aluminiumöntvények A könny■fémek közül ezt alkalmazzák a leggyakrabban. Felhasználása

nagy mértékeket ölt, köszönhet■en a vele elérhet■ súlycsökkenésnek,
korrózióállóságnak, ezen felül jól megmunkálható, egyszer■bben önthet■.
Tervezéskor néhány dolgot az acéloktól eltér■en kell kezelni:
Rf R0,2-t kell figyelembe venni és a kifáradási tulajdonságaiban
jelent■sen különbözik az acéloktól: a terhlések ismérl■désével az
alaktrész mindenképp tönkremegy( nem adható meg olyan terhelésszint,
amelyet károsodás nélkül elviselne).
Ügyelni kell arra, hogy más fémekkel (vas, réz) érintkezve fokozatosan
korrodál, ezért egymástól ezeket el kell szigetelni
122 of 134
138. Az öntvénykészítés során fellép■ A nehézségek f■ként a lehülési folyamatból adódnak.

káros jelenségek és okai: A halmazállapotváltozás térfogatcsökkenést okoz. Mivel az egyes
mélységekben a lehülés nem egyenletes, ezért meleg és hidegrepedések,
illetve üregek (lunker) képz■dhetnek. A fém és a forma között nagy
h■fokülönbség van. Minél lassabban egyenlít■dik ki a h■mérsékletük,
annál eltér■bb lesz a kéreg és a mag h■mérséklete (így n■ a
lunkerképz■dés valószín■sége).
F■ szabály, hogy egyenletes falvastagságra kell törekedni, mivel így
érhet■ el az öntvény egyenletes zsugorodása. A vékony falú öntvények
szövetszerkezete finomabb, szilárdságuk jobb.
Már 2:1 keresztmetszeti viszonynál a tervezett igénybevételeket
meghaladó feszültségek keletkezhetnek, amely már leh■léskor vag utána
töréshez vezet.
Hibás tervezés■ öntvénye szállítás/megmunkáls közben is
megrepedhetnek, ez a hidegrepedés. A sarkokat kívül-belül le kell
kerekíteni, különben elrepedhetnek.
139. Az öntvényszerkesztés Az öntöttvasnak néhány más öntvényanyaggal együtt a nyomószilárdsága

gépszerkezeti irányelvei jelent■sen nagyobb, mint a húzószilárdsága, ezért tervezéskor úgy kell
eljárni, hogy lehet■leg elkerüljük a húzó igénybevételt.
Tiszta hajlító igénybevétel esetén az I és T szelvények, míg csavaró
igénybevételre zártszelvények javasoltak.
Az öntvényfelületek keménységének egyenletességét az egyenletes
lehülés biztosításával lehet elérni. Ha karcsú, bordákkal meger■sített
szerkezete alkalmazunk, akkor egyenletesebben tud hülni.
Értékes tulajdonságuk a rezgéscsillapítás, - ezért pl gépházakhoz
használatosak - melyet zárt, szekrényszer■ kialakítással lehet legjobban
kihasználni
123 of 134
140. Az öntvényszerkesztés technológiai A lunkerképz■dést sajnos nem lehet megakadályozni, azonban az

irányelvei elérhet■, hogy egy felöntésben keletkezzen, melyez azutána kész
darabról eltávolítunk. Lunker leginkább anyagtorlódási helyeken
keletkezik, vagy ahol a leh■léskor nem biztosított a folyékony fém
utánpótlása.
A veszélyes helyek megállapítására az ellenörz■ körök módszere

használatos. Ennek során a vizsgált keresztmetszetekbe razolható körök
területeit viszonyítják egymáshoz. Az anyagtorlódás szempontjából fontos
a csomópontok helyes kialakítása (pl. fal és borda találkozása)
Az anyagtorlódás elkerülésére célszer■ minél vékonyabb bordákat

csatlakoztatni a f■falhoz. Ha a f■falba beírható kör területe 100 % akkor a
cél az, hogy a csatlakozási pontba beírhaó kör minél kisebb legyen.
Ha vékonyabb borda nem használható, akkor pedig vagy csökkentsük a
keresztmetszetet, vagy egy hideg acéldarabot a közepébe helyezve
biztosítható az egyenletesebb h■lés.
A nagyméret■, vízszintesen öntött felületeket lehet■leg kerüljük mert a

légbuborékok és szennyez■dések felgyülemlenek az öntvény felszínén
Törekedni kell arra, hogy az öntési sorja könnyen eltávolítható legyen.
Ha az öntvénybe majd ferde furatot kell készíteni, gondoskodni kell arról,

hogy a be-és kilép■ oldalon a felület legyen a szerszám tengelyére
mer■leges
124 of 134
141. Öntvényszerkesztési alapelvek - - egyenletese h■tés biztosítása

összefoglalás - keresztmetszeti arányok betartása
- feszültséggyüjt■ helyek (éles sarkok) megszüntetése
- esetleg h■kezelés alkalmazása
- húzó-nyomó terhelhet■ség nem egyforma => nyomó legyen
- lunkerképz■dés elkerülése - ellenörz■ körök módszere
- utólagos megmunkálhatóság: pl. úgy tervezzük meg, hogy a formából
kivehet■ legyen - kúpos felületek
142. Gömbcsuklók alapok A gömbcsuklók pont körül elforduló billen■ illetve leng■mozgást végz■
szerkezeti elemek, alkatrészek megtámasztására szolgáló kis súrlódási
veszteség■ aktív támasztások.
Léteznek acél-acél és acél-m■anyag siklópárosításúak.
Akkor célszer■ ■ket alkalmazni, ha a kapcsolt szerkezetek között
nyomatékmentes terhlésátadást kívánunk megvalósítani, illetve ha
viszonylagosan nagy elmozdulásigény■ a szerkezet, de csak kevés hely
van az ágyazásra.
125 of 134
143. Gömbcsuklók fajtái, tönkremenetelük - radiális gömbcsuklók:

Axiális terhelés esetén jelent■sen csökken az élettartama. Ezért ferde és
axiális hatásvonalúakat fejlesztettek ki.
- Ferde és axiális hatásvonalú gömbcsuklók:

A ferde hatásvonalú elvisel összetett igénybevéteket is, azonban csak
egyoldalú, axiális támasztást ad.
Nagy axiális terhelések esetén az axiális gömbcsuklók használatosank.
Ezek felépítésükben hasonlóak a nagyméret■ radiális gömcsuklóhoz.
Statikusan terhelve a legkisebb az élettartam.
- Jellegzetes tönkremeneteli formák: ---- a csúszófelületek a nagy terhelés

és a relatív mozgásegyüttes hatására összehegednek
--- a játék a megengedett érték fölé n■
Ezek miatt fontos, hogy a siklási sebesség kicsi legyen
144. Egyenesbe vezet■k. támasztott A gépek egyes elemeinek az egyenes vonalú mozgását biztosítják.
követelményeik Velük szemben támasztott követelmények:
- könny■ futás (lehet■ legkevesebb teljesítmény kelljen a mozgatáshoz)
- ne lépjenek fel kedvez■tlen súrlódási jelenségek (pl önzárás)
- nagy pontosság, merevség, játékmentesség
- kopásállóság, cserélhet■ség, egyszer■ karbantartás
- kis helyszükséglet
126 of 134
145. Egyenes vezet■k típusai - Csúszórendszer■ek

A kopás miatti utánállítás, valamint a beszabályozás, el■feszítés az álló
(1) és a mozgó (2) vezetékelem illeszked■ felülete közé helyezett,
csavarokkal befeszíthet■ léccel (3) történi. Többek között lehetnek
hármoszögalakú (prizmavezeték), négyszögalakú (laposvezeték)
vezetékek:
Készül bel■lük fém és m■anyag kivitel is. Fontos tudni, hogy az

ellenállásuk indítás után lecsökken, ugyanis a mozgásbeli súrlódási
tényez■ kisebb a nyugvásbelinél. Ezt növeli még az is, hogy terhelés alatt
a ken■anyag kiszorul a felületek közül, ezzel is növelve az ellenállást. Kis
sebességek esetén ezért nem elég csak a ken■anyag, a megfelel■
anyagpárosítás is fontos.
- Gördül■ rendszer■ek
A csúszóvezetékek hibáinak kiküszöbölésére jöttek létre a
gördül■vezetékek, mivel a gördülési ellenállás kisebb a súrlódásinál.
A golyóorsós vezetékek további el■nye, hogy elhanyagolható különbség
van az indításkori és a mozgásbél ellenállások között
127 of 134
146. Rugók bevezetés Gyakori feladat az ütések csillapítása, az er■ és nyomatékhatárolás, a

mechanikai energia tárolása, valamint a rugalmas szorítás.
A rugalmas alakváltozás közben végzett munkát felhalmozzák, majd
leterheléskor nagyrészben visszaadják. Er■t mérhetünk velük.
A rugókat anyaguk, igénybevételük, kialakításuk szerint csoportosítják:
147. Rugók karakterisztikája A rugók m■ködésének legfontosabb jellemz■je a karakterisztika.

Ez adja meg a fv. kapcsolatot az er■ és az elmozdulás között.
A rugómerevség a karakterisztika pontbeli iránytangense.
A rugóállandó ennek a recpiroka: C = 1/tg(alfa)
Progresszív a karakterisztika, ha a terhelés növekedtével a rugóállandó

csökken.Degresszív karakterisztikánál n■.
Amikor a rugót megterheljük, az energia egy része h■vé alakul, s ez a

veszteség a hiszterézisterülettel arányos
128 of 134
148. Kapcsolt rugók tulajdonságai Sorosan kapcsolt rugók esetében az elmozdulás (deformáció) adódik
össze, párhuzamosan kapcsolt rugók esetében pedig a rugóban ébred■
(ellen)er■k.
149. Rugók alapanyagai - ötvözetlen rugóacélok

- melegen alakított rugóacélok
- hidegen hengerelt acélok
- alpakka és réz-nikkel ötvözetek
- szintetikus gumi
stb.
150. Húzó-nyomó igénybevétel■ rugók - Rúdrugó (nem használják)

- Gy■r■s rugó:
több tagból álló, egymáshoz küls■ ill bels■, zárt kúpfelületeken
kapcsolódó rugóoszlop.
A küls■ terhelés hatására a gy■r■k egymásba csúsznak. A küls■
gy■r■ben húzó, a bels■ben nyomófesz. ébred.
A visszarugózás feltétele az önzárás elkerülése.
129 of 134
151. Hajlításra terhelt rugók - csavarrugók:

Az egy síkban, spirálvonal mentén tekercselt huzal végeinek nyomaték
terhelésével adódik a nyomatékterhelés■ spirálrugó (a).
Ezt a rugófajtát a m■szertengelyek, órabilleg■k el■feszítésére
használják.
Ha a középen lév■, az origóban csappal rögzített rudat meghúzom, majd
elengedem, oda-vissza lengésbe kezd. Ez szabályozható egy befogó
beiktatásával (a fels■ befogás közelében valamivel lefogják, így csökken
az aktív rugóhossz => beállítható)
A hengerpalástra tekert forgató csavarrugó (b) minden
keresztmetszetében azonos hajlítófeszültséggel van terhelve.
152. Laprugók Tehergépkocsik, pótkocsik rugózására, lengéscsillapítására használják a

réteges laprugókat. Egyszer■, igénytelen és a lapok egymás közötti
súrlódása felemészti a lengéseket. Hátránya, hogy nagyon sok anyagot
kell hozzá felhasználni, valamint tömegneövel■.
Laprugók méretezésekor egy befogott tartó modelljét használjuk:
130 of 134
153. Tányérrugók Olyan csonkakúp-palást alakú, általában rugóacélból készült tányérok,

amelyek terhelés hatására rugalmasan deformálódnak. Viszonylag kis
helyszükségletük van és nagyon kemény rugózást adnak. Keménységük a
lemezvastagság, a bels■ magasság (h) és több tányér
egymásbahelyezésével változtatható.
Alkalmazása igen véltozatos, ugyanis könny■szerrel állíthatóak el■
segítségükkel különféle karakterisztikák.
A tányérrugók karakterisztikája általában degresszív.
131 of 134
154. Csavarásra terhelt rugók - rúdrugó (torziós rugó) - sima rúd amit megcsavarunk
- hengeres csavarrugó:
Kör vagy négyszög keresztmetszet■ huzalból készül. A menetek állandó
emelkedés■ csavarvonalakat alkotnak. Húzó csavarrugó esetén a
menetek felfekszenek egymásra.
Húzó csavarrugók esetén a menetek felfekszenek egymásra.
A nyomó csavarrugók meneteinek egymásra való felfekvése egyszerre
következik be, ezután nem deformálható tovább.
155. Csavarrugók blokkolása A tapasztalat szerint a csavarrugó többszöri teljes összenyomás

(blokkolás) után leül. Ezért célszer■ a rugókat el■zetesen túlterhelni:
12-18 órán keresztül teljesen összenyomva tartani. Ennek hatására a rugó
egyes részeiben az ébred■ feszültségek megfolyatják a rugót, így az leül
és visszamaradó feszültségek keletkeznek ezeken a helyeke. A
visszamaradó feszültség - ha az a terheléssel ellentétes értelm■ -
el■nyös, mert növeli rugó terhelhet■ségét.
A: nincs terhelés
B: rugalmassági határon belüli feszültség
C: a feszültség átlépi a folyáshatárt
D: visszamaradó feszültségek, terheletlen állapotban, leülve
E: a rugó innent■l kzdve mindig visszanyeri eredeti alakját (reverzibilis),
de csak H-ig áll vissza
132 of 134
156. Gumirugók jellegzetességei Kialakításokat tekintve többnyire fémlemezek között, vulkanizálással

rögzített tömör, vagy üreges kivitel■ gumitömbök/gumigy■r■k. Jó
lengéscsillapítóak. Beépítéso egyenetlenségek kiegyenlítésére
alkalmasak.
Jellemz■en nyomásra és nyírásra terheltek. A méretezést azonban nem
megengedett feszültségre, hanem megengedett deformációóra végezzük.
A gumi mechanikai tulajdonságai jelent■sen eltérnek a fémekt■l. Az acél

húzó-nyomó diagramjával szembeni legszembet■n■bb eltérés, hogy bár
szakító szilárdsága kicsi, fajlagos nyúlása 600-900% - emiatt a húzása
nem javasolt. A tapasztalat szerint a görbe alakját jelent■sen befolyásolja
a terhelés sebessége.
Gyors, dinamikus terhelés esetén a teljes alakváltozásra nincs elég id■.

Minél gyorsabb (nagyobb frekvenciájú) a terhelés, a gumirugó annál
merevebb lesz, tehát az energia elnyelés frekvenciafügg■:
A gumirugó alakváltozási mechanizmusa id■tartamfügg■, mivel

viszkoelasztikus anyag:
133 of 134
157. Gumirugó kúszás és relaxáció
Kúszás: állandó feszültségnél fellép■, id■ben növeked■ megnyúlás. Bár

a terhelés állandó, a kezdeti rugalmas deformáció mellett fellép a
viszkózus deformáció, mely az id■vel egyre n■. A terhelés elvételekor is
"kúszva" áll vissza, de ekkor már korábbi alakját nem nyeri vissza
Relaxáció: amennyiben a deformációt állandó mértéken tartjuk, a
deformáció fenntartásához id■ben egyre kevesebb er■ szükségeltetik,
mivel az anyag "relaxál", az anyagban lév■ feszültségek kisimulnak.
134 of 134

Gépelem Vizsga Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gépelem Vizsga Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anki Glossary: Gépelem vizsga (157 cards) Generated on 2020-01-26

1. Méretezés statikus igénybevételre Statikus igénybevételre történ■ méretezéskor, az anyagra megengedett

A határfeszültség az alkalmazott szerkezeti anyagtól és a bel■le készül■

2. Biztonsági tényez■ A biztonsági tényez■ (n) segítségével valamekkora többletbiztonságot

4. Valószín■ségi változóként Az igénybevételt és az élettartamot felfoghatjuk úgy is, mint egy

A törés legnagyobb valószín■sége:

5. Igénybevételi modellek Meghatározzuk a terhelés id■beni lefolyásának törvényszer■ségeit és a

8. Kifáradási határfeszültséget - az alkatrész alakja (feszültséggy■jtés foka)

szig.max: a legnagyobb bemetszési feszültség

szig.'max: a valóságos feszültségcsúcs

- az alkatrész mérete (mérettényez■)

9. Biztonsági tényez■ váltakozó

szig.f, tauf: kifáradási határfeszültség

11. Kötések csoportosítása - oldahatóság szerint

12. Ragasztásel■nyei, hátrányai, El■nyei:

13. A ragasztás technológiája A kötés szilárdságát leginkább befolyásoló adhézió er■ssége a

Mivel teljesen sima felület nincs, a felületi kapillárisokat ragasztóanyaggal

A ragasztott kötés szilárdsága a ragasztóanyagon túl a kötés kialakításától

Hajlító igénybevétel hatására lefejt■dés indulhat meg:

A lefejt■dés veszélyét csavarkötéssel, szegecseléssel, ponthegesztéssel:

vagy kett■s lemezvég (sarokkötés) kialakításával lehet elhárítani:

viszont a tehervislését egy ideig növeli:

16. Ragasztott kötések méretezése Az átlapolt kötéseket nyírásara kell ellen■rizni:

Nyugvó terheléskor n = 2..3 -al célszer■ számolni.

19. Forrasztások csoportosítása Lágyforrasztás: (<450 oC)

Itt is figyelni kell a kötés és az anyag egyenszilárdságára:

Ebb■l a kötés hossza megállapítható:

21. Néhány forrasztott kötés

23. Szegecselés és szegcskötés fajtái Szegecselés fajtái.

A szegecs egyszeres nyírású és járulékos M = F * s nyomaték is terheli,

A heveder vékonyabb a lemeznél: 0,6-0,8 * s

24. Szegecskötés kialakítása

ha a lemezek különböz■ vastagok, akkor a legvékonyabbat vesszük figyelembe (smin)

A gyakorlatban az els■ 2 a meghatározó!

27. Szegecskötés szilárdsági méretezés

29. Hegesztési varrattipusok és - egy és kétoldalról készül■ varrat

Az átlapolt kötés drága és kedvez■tlen.

A sarokkötések közül a legjobb a v varratos megoldás

A bels■ sarokvarrat gazdaságos, de gyengébb.

A küls■ sarokvarratos kötés drága, körülményes

30. Varrat kialakítások és jelölésük

a) mer■leges illesztés■ tompavarrat

31. A hegesztési varratok környezetében - varratkialakítás:

- részek közötti gyökhézag nagysága

32. Azegyes varratkialakítások

A számítások során egy csökkentett varrathosszal számolunk, mert a

Minél vastagabb a lemez, annál kritikusabb a beégés hatása. Mindig a

Zárt szelvény csavarásra (Bredt formula)

A keletkez■ feszültségeket (ha többfajta is van) HMH szerint redukáljuk (beta=3)

A varratok teljes hosszukkal csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehet■k

Erre azért van szükség, mert a két varrattipus különböz■ alakváltozási

3) Meghatározzuk a n■ értékét: (leng■ v. lüktet■ igénybevétel alapján)

4) Kiválasztjuk a varratvonalat (I.,II.,III. stb.)

szerkezetek esetén 1) Kerülni kell a hirtelen keresztmetszet váltást (feszültségtorlódás miatt)

2) Az átlapolást, sarokvarratokat lehet■leg kerülni kell

3) A ferde csatlakozást kerülni kell, a varratokat jól megközelíthet■ helyre tegyük

4) A varrathalmozódást, varratkeresztez■dést kerülni kell

7) Tárcsa-agy kapcsolatoknál kerülni kell a több elemb■l álló összeállításokat

8) A korróziót megel■zend■ lefolyónyílásokat illetve peremvarratot kell alkalmazni

Csavarkötések kilazulás elleni biztosítása:

40. Csavar kapcsolatok mechanikája

Kicsavaráskor u.e a képlet, de alfa-ró

Élesmenet■ csavaroknál fellép■ er■hatások vektorábrája: