Gyakorló feladatok

1.Határozza meg az alábbi külső falszerkezetek hőátbocsátási ellenállását, tényezőjét!

Réteg d (cm) λ (W/mK)

mészvakolat 2 0,81
PTH38N+F 38 0,207
cementvakolat 2 0,93

d1 d2 d3

1 1 1
𝑈= = =
1 𝑑 1 𝑅ö 𝑅𝑖 + ∑ 𝑅𝑗 + 𝑅𝑒
+ ∑ +
𝛼𝑖 𝜆 𝛼𝑒

1 1 𝑑𝑗
𝑅𝑖 = ; 𝑅𝑒 = ; 𝑅𝑗 =
𝛼𝑖 𝛼𝑒 𝜆𝑗

1 1
𝛼𝑖 = 8 𝑊 ⁄𝑚2 𝐾 𝑈= =
1 0,02 0,38 0,02 1 2,05
8 + 0,81 + 0,207 + 0,93 + 24
𝛼𝑒 = 24 𝑊 ⁄𝑚2 𝐾
𝑅ö = 2,05 𝑚2 𝐾/𝑊

𝑈 = 0,488 𝑊 ⁄𝑚2 𝐾 > 0,45 𝑊 ⁄𝑚2 𝐾 𝑘ö𝑣𝑒𝑡𝑒𝑙𝑚é𝑛𝑦

2.Adott egy külső falszerkezet a következő rétegrenddel:

Réteg d (cm) λ (W/mK)

mészvakolat 2 0,81
tömör tégla 38 0,72
cementvakolat 2 0,93

Határozza meg az utólagos hőszigetelés vastagságát, hogy az új szerkezet hőátbocsátási

tényezője 0,45 W/m2K követelmény értéknek megfeleljen.
A hőszigetelő réteg legyen polisztirol (nikecell)
λ0 = 0,04 W/mK
K módosító tényező (polisztirol, amire rávakolnak): K = 0,42

𝜆𝑏𝑒é𝑝 = 𝜆0 (1 + 𝐾)
 𝑊
𝜆𝑏𝑒é𝑝 = 0,04 (1 + 0,42) = 0,057
𝑚𝐾

Eredeti fal eredő hőellenállása:

1 𝑑 1
𝑅ö = 𝑅𝑖 + ∑ 𝑅𝑗 + 𝑅𝑒 = +∑ +
𝛼𝑖 𝜆 𝛼𝑒

1 0,02 0,38 0,02 1 𝑚2 𝐾

𝑅ö = + + + + = 0,742
8 0,81 0,72 0,93 24 𝑊

Eredeti fal hőátbocsátási tényezője:

1 𝑊
𝑈= = 1,348 2
𝑅ö 𝑚 𝐾

Utólagosan hőszigetelt falon legyen 2 mm nemesvakolat, amely

𝑊
𝜆5 = 0,99 𝑑5 0,002 𝑚2 𝐾
𝑚𝐾 } = = 0,002
𝑑5 = 0,005 𝑚 𝜆5 0,99 𝑊

érték szinte elhanyagolható.

Az új fal hőátbocsátási tényezője legyen

𝑊
𝑈 ′ = 0,45
𝑚2 𝐾

1 𝑚2 𝐾
𝑅′ö = = 2,22
0,45 𝑊

A hőszigetelés vastagsága: x

𝑥 𝑑5
𝑅′ö = 𝑅ö + +
𝜆𝑏𝑒é𝑝 𝜆5

𝑑5
𝑥 = (𝑅 ′ ö − 𝑅ö − ) ∙ 𝜆𝑏𝑒é𝑝
𝜆5

𝑥 = (2,22 − 0,742 − 0,002) ∙ 0,057 = 0,084 𝑚

𝑥 = 0,09 𝑚 = 9 𝑐𝑚 𝑣𝑡𝑔

0,09 𝑚2 𝐾
𝑅′′ö = 0,742 + + 0,002 = 2,323
0,057 𝑊

A hőszigetelt fal tényleges hőátbocsátási tényezője:

1 𝑊
𝑈= = 0,43 2 < 0,45 𝑘ö𝑣𝑒𝑡𝑒𝑙𝑚é𝑛𝑦
2,323 𝑚 𝐾
3. Számításra ki az előző példa falának belső felületi hőmérsékletét hőszigetelés előtt és után!

Peremfeltételek: ti = 21 °C belső levegő hőmérséklet

te = -10 °C külső hőmérséklet

1
⏟𝑖 − 𝑡𝑓 ) ∙ 𝛼𝑖 = 𝑞̇ = 𝑈 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 𝑅 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 )
(𝑡
⏟ö

1 1 𝑅
(𝑡𝑖 − 𝑡𝑓 ) = ∙ 𝑅 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 𝑅 𝑖 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 )
𝛼𝑖 ö ö

𝑅𝑖 𝑅𝑖
(𝑡𝑖 − 𝑡𝑓 ) = ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) 𝑡𝑓 = 𝑡𝑖 − ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 )
𝑅ö 𝑅ö

𝑅𝑖 𝑡𝑓 = 𝑡𝑖 − 𝑅𝑖 ∙ 𝑞̇
𝛥𝑡𝑗 = ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 )
𝑅ö
𝑞̇
𝑡𝑓 = 𝑡𝑖 −
1 1 𝛼𝑖
𝑡𝑓 = 21 − ∙ ∙ (21 + 10)
8 0,742

𝑡𝑓 = 21 − 5,22 = 15,77 °𝐶

1 1 1 1
𝑡𝑓′ = 21 − ∙ ,, ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 21 − ∙ ∙ (21 + 10) = 19,33 °𝐶
8 𝑅ö 8 2,323

4.Rajzolja fel az utólagosan hőszigetelt szerkezet hőfokesési görbéjét a következő

peremfeltételek mellett:

ti = 21 °C
te = -2 °C
αi = 8 W/m2K
αe = 24 W/m2K
S.szám Réteg d (m) λ(W/mR) Rj ∑Rj ∑Rj/Rö tj
1. belső lev.(αi) 0,125 0,125 0,054 19,76
2. mész vak. 0,02 0,81 0,0247 0,1497 0,065 19,521
3. tömör tégla 0,38 0,72 0,528 0,677 0,292 14,304
4. cement vak. 0,02 0,93 0,022 0,7 0,302 14,092
5. nikecell 0,09 0,04 1,58 2,28 0,983 -1,5682
6. nemes vak. 0,002 0,99 0,002 2,282 0,984 -1,63
7. külső lev.(αe) 0,042 2,32 1 -2,0

𝑅ö = 2,32
(𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 21 + 2 = 23
∑ 𝑅𝑗
𝑡𝑓 = 𝑡𝑖 − ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 )
𝑅ö
0,125
𝑡𝑓 = 21 − ∙ 23 = 19,76
2,32
ti
∆𝑡𝑗 = 𝑅𝑗 ∙ 𝑞̇ = 𝑅𝑗 ∙ 𝑈 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 )
αi
Δtj 𝑅𝑗
∆𝑡𝑗 = ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 )
𝑅ö
𝑑𝑗
𝑅𝑗 =
𝜆𝑗

te

dj αe

λj

5. Határozzuk meg a 4. jelű épületszerkezet eredő hőátbocsátási tényezőjét, ha a hőhidakat is

figyelembe vesszük.
180
150

Hőhíd mentes külső falszerkezet hőátbocsájtási tényezője:

1 1 𝑊
𝑈= = = 0,431 2
𝑅ö 2,32 𝑚 𝐾

Hőhidas szerkezet hőátbocsájtási tényező

𝑈 ∙ 𝐴 + ∑ 𝑘𝑒 ∙ 𝑙
𝑈𝑒 =
𝐴

𝑘𝑒 ≡ Ψ (pszi) vonalmenti hőátbocsátási tényező (W/mK)

𝜉 = 𝑓(𝑓𝑒𝑙ü𝑙𝑒𝑡𝑡ö𝑚𝑒𝑔)

l [m] hőhídhossza
 hőhidak l(m) W
k1(Ψ) (mK)
felsorolt külső 2x3 0,15
külsőfal és belső födém 4,2 0,03
ablak feletti áthidaló 1,8 + 2 x 0,1 0,15
ablak káva 1,8 + 2 x 1,5 0,15

Tömör felületek (belső méretekkel)

𝐴 = 4,2 ∙ 3 − 1,8 ∙ 1,5 = 9,9 𝑚2

Felülettömeg:
𝜇

𝑚 = ∑ 𝜌𝑖 𝑑𝑖
𝑖=1

Táblázatból m függvényében:

𝑊
𝜉 = ∑ 𝑘𝑒 ∙ 𝑙 = 6 ∙ 0,15 + 4,2 ∙ 0,03 + 2 ∙ 0,15 + 4,8 ∙ 0,15 = 2,046 ( )
𝐾

Az eredő hőátbocsátási tényező:

0,431 ∙ 9,9 + 2,046 𝑊

𝑈𝑒 = = 0,595 ( 2 )
9,9 𝑚 𝐾

6. feladat Határozza meg az alábbi helységek hőszükségletét, fűtési teljesítményigényét!

 cm λ
Külső fal
mészvakolat 2 0,81
PTH 38 N+F 38 0,207
perlit vakolat 4 0,16
nemes vakolat 0,3 0,99
Talajra fektetett padló
kavicsfeltöltés 10 0,35
kavicsbeton 10 1,28
elastovill 0,3 0,12
XPS 31 10 0,035
PVC fólia 0,1 -
kavicsbeton 15 1,28
parketta 2,8 0,22
Menyezet (padlásfödém)
gipszkarton 1,25 0,24
Therwolin(ρ=40) 20 0,031
deszkázat 2,5 0,19
αe=12(W/m2K)
αi=10(W/m2K)

Légcsereszám

1
𝑛 = 1,1 ( )
ℎ

z=60 cm

1 1 1 𝑚2 𝐾
Külső fal: 𝑈𝑘𝑓 = 1 𝑑 1 =1 0,02 0,38 0,04 0,003 1 = = 0,438 ( )
+∑ + + + + + + 2,281 𝑊
𝛼𝑖 𝜆 𝛼𝑒 8 0,81 0,207 0,16 0,99 24

1 1
Mennyezet: 𝑈𝑚 = 1 0,0125 0,2 0,025 1 = = 0,146 (𝑊 ⁄𝑚2 𝐾)
+ + + + 6,83
10 0,24 0,031 0,19 12

Talajra fektetett padló: 𝛼𝑖 = 6 (𝑊 ⁄𝑚2 𝐾)

1 𝑑 1 0,1 0,1 0,003 0,1 0,15 0,028

𝑅𝑝 = +∑ = + + + + + +
𝛼𝑖 𝜆 6 0,35 1,28 0,12 0,035 1,28 0,22

𝑅𝑝 = 3,656 (𝑚2 𝐾 ⁄𝑊)

𝑈𝑙 = 𝑓 ∙ (𝑅𝑝 ; 𝑧) = 𝑓 ∙ (3,656 ; 0,6) = 0,8 (𝑊 ⁄𝑚𝐾)

1-es jelű helyiség

𝐴𝑘𝑓𝑎𝑙 = (5 + 4) ∙ 2,8 − 1,5 ∙ 1,5 = 22,95 (𝑚2 )

𝑈𝑘𝑓𝑎𝑙 = 0,438
𝑄̇𝑘𝑓𝑎𝑙 = 0,438 ∙ 22,95 ∙ 35 = 351,82𝑊 ≈ 352𝑊

𝐴𝑚 = 5 ∙ 4 = 20 𝑚2 𝑡𝑒′ = −8 °𝐶

𝑄̇𝑚 = 𝑈𝑚 ∙ 𝐴𝑚 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒′ )

𝑄̇𝑚 = 0,146 ∙ 20 ∙ 28 = 81,76 𝑊 ≈ 82 𝑊

∑𝑙 = 5 + 4 = 9 𝑚

𝑄̇𝑝 = 𝑈𝑙 ∙ ∑ 𝑙 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 0,8 ∙ 9 ∙ 35 = 252 𝑊

Hőhidak ψ „l” ψ·l

falsarok 0,1 2,8 0,28
kf+bfal 0,06 2x2,8 0,336
kf+m 0,15 4+5 1,35
nyílászáró 0,15 3x1,5 0,675
párkány 0,2 1,5 0,3
∑ ψ·l 2,941

𝑄̇ℎℎ = ∑ ψ ∙ l ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 2,941 ∙ 35 = 102,935 ≈ 103𝑊

ü𝑣𝑒𝑔 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑡
ü𝑣𝑒𝑔 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑡 𝑘ö𝑧ö𝑡𝑡𝑖 ℎőℎí𝑑
⏞
𝐴𝑔 ∙𝑈𝑔 +𝐴⏞𝑓 ∙𝑈𝑓 + 𝑙⏞
𝑔 ∙ψ𝑔
Ablak 𝑈𝑤 =
𝐴𝑔 +𝐴𝑓

𝑈𝑤 = 1,6 𝑊 ⁄𝑚2 𝐾

𝑄̇𝑤 = 𝑈𝑤 ∙ 𝐴𝑤 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 1,6 ∙ 2,25 ∙ 35 = 126 (𝑊)

𝑄̇𝑡𝑟𝑎𝑛𝑠𝑧𝑚𝑖𝑠𝑠𝑧𝑖ó𝑠 = 𝑄̇𝑘𝑓𝑎𝑙 + 𝑄̇𝑚 + 𝑄̇𝑝 + 𝑄̇𝑘𝑘 + 𝑄̇𝑤 = 352 + 82 + 252 + 103 + 126 = 915 𝑊

1,1
𝑄̇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑙ő𝑧é𝑠 = 𝑛 ∙ 𝑉 ∙ 𝜌𝑙𝑒𝑣 ∙ 𝑐𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = ∙⏟
4 ∙ 5 ∙ 2,8 ∙ 1,36
⏟ ∙ 1000
⏟ ∙ 35
⏟
⏟
3600 𝑉(𝑚 )3 𝑟ó 𝑐 °𝐶
1 𝑘𝑔 𝑗
𝑛( ) ( 3) ( )
𝑠 𝑚 𝑘𝑗°𝐶

𝑄̇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑙ő𝑧é𝑠 = 0,815 (𝑘𝑊) = 815 (𝑊)

𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑚é𝑛𝑦𝑖𝑔é𝑛𝑦ű
∑ 𝑄̇ = 915 + 815 = 1730 (𝑊)
𝑎𝑧 1 − 𝑒𝑠 𝑗𝑒𝑙ű ℎ𝑒𝑙𝑦𝑖𝑠é𝑔

2 - es jelű helyiség

𝐴𝑘𝑓𝑎𝑙 = (4 + 5 + 2) ∙ 2,8 − 2,25 ∙= 28,55 (𝑚2 )

𝑄̇𝑘𝑓𝑎𝑙 = 0,438 ∙ 28,55 ∙ 35 = 437,67𝑊 ≈ 438 𝑊

𝑄̇𝑊 = 126 𝑊

𝑄̇𝑚 = 82 𝑊

𝑄̇𝑝 = 𝑈𝑙 ∙ ∑ 𝑙 ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 0,8 ∙ (9 + 2) ∙ 35 = 308 𝑊

Hőhidak ψ „l” ψ·„l”

falsarok 0,1 2,8 0,56
kf+bfal 0,06 2x2,8 0,336
kf+m 0,15 4+5 1,65
nyílászáró 0,15 3x1,5 0,675
párkány 0,2 1,5 0,3
∑ ψ·„l” 3,521

𝑄̇ℎℎ = ∑ ψ ∙ l ∙ (𝑡𝑖 − 𝑡𝑒 ) = 3,521 ∙ 35 = 123,235 ≈ 123𝑊

𝑄̇𝑡𝑟𝑎𝑛𝑠𝑧𝑚𝑖𝑠𝑠𝑧𝑖ó𝑠 = 438 + 82 + 308 + 126 + 123 = 1077 𝑊

𝑄̇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑙ő𝑧é𝑠 = 0,815 (𝑘𝑊) = 815 (𝑊)

𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑚é𝑛𝑦𝑖𝑔é𝑛𝑦ű
∑ 𝑄̇ = 1892 (𝑊) ≈ 1,9 (𝑘𝑊)
𝑎𝑧 2 − 𝑒𝑠 𝑗𝑒𝑙ű ℎ𝑒𝑙𝑦𝑖𝑠é𝑔

7. feladat Határozza meg az előző példa 1-es helységének időállandóját! A belső falak 12 cm tömör
téglából készültek kétoldalt 2 cm mészvakolattal.

Szerk. anyag c [kJ/kgK] ρ [kg/m3]

mészvakolat 0,92 1650
PTH 38 N+F 1 750
tömör tégla 0,88 1700
kavicsbeton 0,84 2200
parketta 2,72 750
gipszkarton 0,84 800
Therwolin(ρ=40) 0,84 40

Külső fal hőtároló tömege:

𝑑1 0,02 𝑚2 𝐾
𝑅1 = = = 0,025 ( ) < 0,15
𝜆1 0,81 𝑊

a mészvakolat réteg teljes vastagsággal beleszámít az aktív tömegbe.

 𝑑1 𝑑2 0,02 0,38 𝑚2 𝐾
𝑅1 + 𝑅2 = + = + = 0,21 ( ) > 0,15
𝜆1 𝜆2 0,81 0,207 𝑊

A PTH falazat részben számít bele az aktív tömegbe,

𝑥 = (0,15 − 𝑅1) ∙ 𝜆2 = (0,15 − 0,025) ∙ 0,81 = 0,1 𝑚

10 cm-es rétegvastagságot kell figyelembe venni. Így a külső fal hőkapacitása:

𝑘𝐽
𝐶 = ∑ 𝜌𝑖 𝑐𝑖 𝑑𝑖 𝐴𝑖 = 1650 ∙ 0,92 ∙ 0,02 ∙ 22,95 + 750 ∙ 0,1 ∙ 1 ∙ 22,95 = 2.418 ( )
𝐾
𝑖

Mennyezet hőtároló tömege:

𝑑1 0,0125 𝑚2 𝐾
𝑅1 = = = 0,052 ( ) < 0,15
𝜆1 0,24 𝑊

a gipszkarton réteg teljes vastagsággal beleszámít az aktív tömegbe.

𝑑1 𝑑2 0,0125 0,2 𝑚2 𝐾
𝑅1 + 𝑅2 = + = + = 6,5 ( ) > 0,15
𝜆1 𝜆2 0,24 0,031 𝑊

A Therwolin hőszigetelés részben számít bele az aktív tömegbe,

𝑥 = (0,15 − 𝑅1) ∙ 𝜆2 = (0,15 − 0,052) ∙ 0,031 = 0,003 𝑚

a 3 mm-es rétegvastagság miatt viszont a szerepe gyakorlatilag elhanyagolható.

𝑘𝐽
𝐶 = ∑ 𝜌𝑖 𝑐𝑖 𝑑𝑖 𝐴𝑖 = 800 ∙ 0,84 ∙ 0,0125 ∙ 20 + 40 ∙ 0,003 ∙ 0,84 ∙ 20 = 170 ( )
𝐾
𝑖

Belső fal hőtároló tömege:

𝑑1 0,02 𝑚2 𝐾
𝑅1 = = = 0,025 ( ) < 0,15
𝜆1 0,81 𝑊

a mészvakolat réteg teljes vastagsággal beleszámít az aktív tömegbe.

𝑑1 𝑑2 0,02 0,12 𝑚2 𝐾
𝑅1 + 𝑅2 = + = + = 0,16 ( ) > 0,15
𝜆1 𝜆2 0,81 0,88 𝑊

A tömör tégla válaszfal részben számít bele az aktív tömegbe,

𝑥 = (0,15 − 𝑅1) ∙ 𝜆2 = (0,15 − 0,025) ∙ 0,81 = 0,09 𝑚

DE! Nem vehetjük figyelembe 9 cm-es rétegvastagsággal a válaszfalat, csak legfeljebb a vastagság
feléig, 6cm-ig! (Különben a szomszéd helyiség felmérése során már duplán számolnánk egyazon
hőtároló tömeggel.) Így a belső falak hőkapacitása:

𝑘𝐽
𝐶 = ∑ 𝜌𝑖 𝑐𝑖 𝑑𝑖 𝐴𝑖 = 1650 ∙ 0,92 ∙ 0,02 ∙ 9 ∙ 2,8 + 1700 ∙ 0,88 ∙ 0,06 ∙ 9 ∙ 2,8 = 3.027 ( )
𝐾
𝑖
(Az ajtók felülete nem lett levonva a falazat felületéből.)

Padló hőtároló tömege:

𝑑1 0,028 𝑚2 𝐾
𝑅1 = = = 0,127 ( ) < 0,15
𝜆1 0,22 𝑊

a parketta teljes vastagsággal beleszámít az aktív tömegbe.

𝑑1 𝑑2 0,028 0,15 𝑚2 𝐾
𝑅1 + 𝑅2 = + = + = 0,24 ( ) > 0,15
𝜆1 𝜆2 0,22 1,28 𝑊

Az aljzatbeton csak részben számít bele az aktív tömegbe,

𝑥 = (0,15 − 𝑅1) ∙ 𝜆2 = (0,15 − 0,127) ∙ 1,28 = 0,029 ≈ 0,03 𝑚

3 cm-es rétegvastagságot kell figyelembe venni. Így a padló hőkapacitása:

𝑘𝐽
𝐶 = ∑ 𝜌𝑖 𝑐𝑖 𝑑𝑖 𝐴𝑖 = 750 ∙ 2,72 ∙ 0,028 ∙ 20 + 2200 ∙ 0,84 ∙ 0,03 ∙ 20 = 2.251 ( )
𝐾
𝑖

A helyiség hőveszteségtényezője:

𝐾 = ∑ 𝑈𝑗 𝐴𝑗 + ∑ 𝜓𝑗 𝑙𝑗 + 𝜌𝑐𝑛𝑉 = 𝑈𝑓𝑎𝑙 𝐴𝑓𝑎𝑙 + 𝑈𝑤 𝐴𝑤 + 𝑈𝑚 𝐴𝑚 + 𝑈𝑝 𝐴𝑝 + 𝜓𝑝 𝑙𝑝 + 𝜓ℎℎ 𝑙ℎℎ + 𝜌𝑐𝑛𝑉 =

𝑊
= 0,438 ∙ 22,95 + 1,6 ∙ 2,25 + 0,146 ∙ 20 + 0,8 ∙ 9 + 2,94 + 23,3 = 50 ( )
𝐾

A helyiség időállandója:

𝐶 (2418 + 170 + 3027 + 2251) ∙ 1000

𝑇= = = 157.320 𝑠 = 1,82 𝑛𝑎𝑝
𝐾 50
(Számlálóban 1000-es szorzó a fajhő J/kJ átváltása miatt szerepel.)