Elektro

Anki Glossary: Elektro (33 cards) Generated on 2020-01-29
1. 1. Ismertesse a mérés, mér■szám, Mérés: m■veletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének
mértékegység, mérhet■ meghatározása
mennyiségek, mér■lánc fogalmát!
Ismertesse a törvényes
mértékegységeket! Mit nevezünk SI Mér■szám: az a szám, amely megmutatja, hogy a mérend■ jellemz■
mértékegységrendszernek? értéke hányszrosoa a választott mértékegységnek
Mértékegység: megállapodás alapján elfogadott és definiált konkrét
mennyiség, amellyel ugyanolyan fajtájú más mennyiségek az e
mennyiséghez viszonyított nagyságuk kifejezése céljából
összehasonlíthatók
Mérhet■ mennyiségek: olyan mennyiség, amelyet valamilyen módon
(villamos, fizikai stb.) mérni tudunk
Mér■lánc: a mért fizikai jel átalakítása villamos jellé;
részei: mér■átalakító (szenzor), információ feldolgozó,
kijelz■/mikroprocesszor-folyamatirányítási rendszerekhez
Törvényes mértékegységek:
- SI mértékegységek
- az SI-n kívüli, törvény mellékletében meghatározott mértékegységek
- az SI mértegységekb■l és az SI-n kívüli törvényes mértegységekb■l
képzett mértegységek
- az el■z■ pontok többszörösei, törtrészei
SI - Nemzetközi mértékegységrendszer
2. 2. Sorolja fel az SI alapegységeket SI alapegységek:

és kiegészít■ egységeket! 1. hosszúság: méter [m]
Ismertesse az SI prefixum fogalmát! 2. tömeg: kilogramm [kg]
Soroljon fel néhányat! 3. id■: másodperc [s]
4. villamos áramer■sség: amper [A]
5. termodinamikai h■mérséklet: kelvin [K]
6. anyagmennyiség: mol [mol]
7. fényer■sség: kandela [cd]
Kiegészít■ egységek:
1. síkszög: radián [rad]
2. térszög: szteradián [sr]
SI prefixumok: a mért.egységek többszöröseit és törtrészeit az egység
neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelent■ prefixumok segítségével lehet
képezni:
1012 - tera [T]
109 - giga [G]
106 - mega [M]
103 - kilo [k]
10-3 - mili [m]
10-6 - mikro [mikro jel]
10-9 - nano [n]
10-12 - piko [p]
1 of 32
3. 3. Melyek az SI-n kívüli SI-n kívüli mértékegységek

mértékegységek? Mit nevezünk 1. térfogat: liter [l]
joghatással járó mérésnek? Mit 2. síkszög: fok [o], perc ['], másodperc ["]
nevezünk etalonnak? Mit jelent a 3. tömeg: tonna [t] = 1000 kg
hitelesítés és kalibrálás? Mutassa be 4. id■: perc, óra, nap stb.
a közvetlen és közvetett mérési 5. sebesség: km/h
módszereket! 6. munka, energia: wattóra [Wh] 1 Wh = 3600 J
7. h■mérséklet: Celsius fok [oC]
Etalon: olyan mér■eszköt, amely a mennyiség mértékegységének
reprodukálására és fenntartására szolgál ill. amelyr■l a mértékegység
értéke átszármaztatható a használati etalonokra.
Hitelesítés: a johhatással járó mérésekhez használt mér■eszközök
ellen■rzése, min■sítése.
Kalibrálás: azon m■veletek összessége, amelyekkel meghatározott
feltételek mellett megállapítható az összefüggés a mér■m■szer
értékmutatása és az etalonnal megvalósított érték (helyes érték) között.
Közvetlen mérés: ha a mérend■ jellemz■ a mértékegységét meghatározó

mértékkel közvetlenül meghatározható (pl. vonalzó, mérleg, fesz. mérés)
Közvetett mérés: amikor a mérend■ jellemz■ meghatározásához olyan

fizikai jellemz■t mérünk, amely a mérend■ jellemz■vel vmilyen ismert
függvénykapcsolatban van (pl. áramlásmérés sz■kít■n, tömeg mérése
rugóval, árammérés sönt ellenállással)
4. 4. Ismertesse a mérési hiba, az Mérési hiba: a valóságos és ideális mérési eredmények közötti távolság
abszolut hiba, a véletlen hiba, a Abszolut hiba: a mért érték és a helyes érték különbsége Hi = xi - xh
relatív hiba és az osztálypontosság Véletlen hiba: azon hiba, amelynek sem nagysága, sem el■jele el■re nem
fogalmát. Ismertesse a korrekció és a állapítható meg. Mérési sorozat alapján becsléssel megállapítható, hogy a
korrekciós tényez■ fogalmát és véletlen hiba adott valószín■séggel milyen korláton belül fog maradni.
számítását Relatív hiba: viszonylagos hiba
Osztálypontosság: zajok, földelésb■l és árnyékolásból ered■ hibák.

Habsz/xmax*100
Korrekció: ha a hibát valahonnan ismerjük (rendszeres hiba), akkor a mért

értékb■l a helyes érték megállapítható. A rendszeres hiba ellenkez■
el■jellel vett értéke.
K = - H = xh - xi
Korrekciós tényez■: számtényez■, amellyel a rendszeres hiba
kompenzálása céljából a korrigálatlan eredményt meg kell szorozni.
2 of 32
5. 5. Ismertesse a regressziós egyenes Regressziós egyenes:

fogalmát és jelent■ségét az A mérési adatokra illeszked■ egyenes. Paramétereinek meghatározásához
érzékel■k jelleggörbéjének az eltérések négyzetösszegét kell képeznünk:
(karakterisztikájának) ábrázolásában!
Mi a korrelációs együttható
jelentése?
Korrelációs együttható: a regressziós egyenes szorosságánakkifejezésére

szolgál
6. 7. Ismertesse az energia átalakító Energia átalakítók: valamilyen fajtájú energiát egy másik fajtává alakít át
fogalmát, fajtáit és alkalmazásait a Generátor: vill. energia termelés
villamos (elektronikus) - galvánelem, telep: vegyi energia => vill. energia
áramkörökben! - mikrofon: akusztikai energia => vill. energia
- h■elem: h■energia => vill. energia
- aktív félvezet■k (tranzisztor, FET): vill. energia => vill. energia
Terhelés v. fogyasztó: vill. energia => másfajta energia

- ellenállás: vill. energia => h■energia
- LED diódák: vill. energia => fényenergia
- további vill. bemenetek: vill. energia => vill. energia
3 of 32
7. 8/1. Ismertesse az ideális és - azt az áramöri elem, amely a hálózat két pontja közt potenciálkülönbséget hoz létre,
valóságos generátorok jellemz■it! feszültséggenerátornak nevezzük (jellemz■je: U0)
- azt az áramköri elemet, amely a hálózat két ágára, adott nagyságú áramot kényszerít,
áramgenerátornak nevezzük (jellemz■je: I0)
Ideális generátorok:
Ha a rájuk jellemz■ adat (U0, I0) z áramkör többi elemét■l függetlenül állandó.
- Ideális feszültséggenerátor: váltakozó áramú szempontból rövidzárnak tekinthet■, mivel
a bels■ ellenállása 0
- Ideális áramgenerátor: váltakozó áramú szempontból szakadást képvisel, mivel bels■
ellenállása végtelenül nagy.
Valóságos generátor:
A generátorra kapcsolt terhelés függvényében az adatok csökkennek. Ennek oka: a
generátor anyagának ellenállása van, ez a generátor bels■ ellenállása (Rb).
- Valósásos feszültség generátor jellemz■ adatai:
A feszültséggenerátor nem szabad rövidre zárni, mivel Rb=0 esetén, az Ir végtelen.

- Valóságos áramgenerátor jellemz■ adatai:
Az áramgenerátort nem szabad megszakítani, mivel Rb végtelen esetén: Uü is végtelen
A kétféle generátortipus valóságos modellezése:
4 of 32
8. 8/2. Mit nevezünk vezérelt Vezérelt generátor: ahol a szekunder oldali áram vagy feszültség, csak a
generátornak, milyen fajtái vannak? primer oldali áramtól vagy feszültségt■l függ
Hasonlítsa össze f■bb m■ködési Fajtái:
paramétereik alapján a tanult vezérelt - áramvezérelt feszültséggenerátor
generátorokat! - feszültségvezérelt áramgenerátor
- áramvezérelt áramgenerátor
- feszültségvezérelt feszültséggenerátor
Z - impedancia - váltakozó áramer■sség■ ellenállás (Ohm)

Y - admittancia - az impedancia reciproka (Siemens)
h - hibrid tényez■ ?
k - inverz hibrid tényez■ ?
5 of 32
9. 9. Csoportosítsa a különböz■ Szilárd anyagokban az atomok eer■s egymásrahatása miatt,

anyagokat villamos tulajdonságaik energiasávokba (megengedett energiaszintek) tömörülnek, amelyek a tiltott
alapján! Milyen tulajdonságaik sávokkal (tiltott energiaértékek) vannak elválasztva.
vannak a félvezet■knek? Az atom legküls■ elektronpályájának energiaszinteje maximális és
vegyértéksávnak, a benne lév■ elektronokat pedig vegyértékelektronoknak
nevezzük.
Ha az atomot megfelel■ nagyságú energiával gerjesztjük, a
vegyértékelektron kiszakad az atomi kötelékb■l és a vezetési sávban kerül.
Itt az atomok közötti térben mozogva növelik az anyag vezet■képességét.
A vegyértéksáv és a vezetési sáv közötti tiltott sáv szélessége
meghatározza az anyag vezet■képességét
- Vezet■k: az atomok rezegnek, az elektronok kis vill. térer■sség hatására
könnyen elmozdulnak, így kicsi a vill. ellenállása.
A tiltott sáv szélessége gyakorlatilag 0
- Félvezet■k: pl. kémiai elemek (Ge, Si), vegyületek és ötvözetek

A tiltott sáv értéke viszonylag nagy, így szobah■mérsékleten és vegytiszta
állapotban közelít■en szigetel■k.
Si esete:
A 4 vegyérték elektronú Si atomok kovalens kötést alkotnak. H■ (fény)
energia hatására egyes elektronok kilépnek a kovalens kötésb■l és szabad
elektronok + visszamaradó lyukak keletkeznek (vagyis töltéshordozó pár)
--- szennyezéssel növelhet■ a félvezet■ vezet■képessége, vagy 3
vegyérték■ akceptorral (pl. bór) [=> lyukak keletkezése, P típusú
szennyezés], vagy 5 vegyérték■ donorral (pl. P) [=> szabad elektronok
keletkezése, N típusú szennyezés] szennyeznek
--- Rekombináció: amikor a kristályban minden szabályosság nélkül,
véletlenszer■en mozgó elektron egy lyukkal találkozik, a kovalens kötés
újra létrejön és megsz■nik a szabad töltéshordozó pár. Termikus
egyensúlyban a keletkez■ és rekombinálódó töltéshordozók száma
id■egység alatt egyenl■
- szigetel■k: nincs elektron elmozdulás. A tiltott zóna szélessége olyan
nagy, hogy gerjesztés hatására a vezetési elektronok képz■désének
valószí■sége nagyon kicsi, ezért vezet■képességük gyakorlatilag 0
6 of 32
10. 10. Ismertesse a PN átmenet PN átmenet:
egyszerüsített m■ködését és a dióda

jelleggörbéjét és legfontosabb
paramétereit!
A félvezet■elemek felépítésében a P típusú és N típusú félvezet■ rétegek egyaránt megtalálhatóak. Ezek között a
különböz■ elektromos vezet■képesség■ rétegek között a szennyez■atomok eloszlásának változása lép fel. Ha ez a
változás nagy távolságban jön létre, a két szennyezett félvezet■ réteg viselkedése egymástól független, viszont ha egy max.
1 mikrom szélesség■ zónán jön létre, egy PN-átmenetet kapunk.
- PN átmenetnél az N réteg szabad elektronjai átdiffundálnak a P szennyezettség■ rétegbe, a P réteg lyukai pedig az N
rétegbe. Amikor az N rétegb■l átdiffundáló elektron átkerül a nagy lyuks■r■ség■ P rétegbe, a rekombináció valószín■sége
olyan nagy, hogy az elektron szabad töltéshordozóként hamar megsz■nik. Hasonlóan járnak a P réteg lyukai is, így az
átmenet környezetében - a szennyezést■l függ■ rétegben - a félvezet■ kristály töltéshordozókban elszegényedik és egy
határréteg keletkezik, amelyet helyhez kötött donor ill. akceptor ionok alkotna. Ez az N réteg + töltés■ donorjaitól a P réteg -
akceptorionjai felé irányuló elektromos teret hoz létre.
A többségi töltéshordozók további diffúziója a szomszédos területek felé megsz■nik és kialakul egy energiaegyensúly, ami
állandó szinten tartja a az átmeneten a potenciálkülönbséget.
A térkitöltési (kiürítési) tartomány a valóságban 1 mikrom-10 nanom között változik. Az elektromos er■teret létrehozó
tartomány két oldalán kialakul egy bels■ potenciálgát
- Drift (sodródási) áram: a félvezet■kben, a villamos tér hatására létrejöv■ áramot nevezik drift áramnak. A villamos térben a
töltéshordozókra er■ hat, ennek hatására sodródnak valamelyik pólus felé. A pozitív lyukak mozgásiránya megegyezik a
villamos tér irányával.
- Diffúziós áram: amennyiben a félvezet■kben töltéshordozó koncentráció különbség van, küls■ er■tér nélkül is folyik áram;
a töltéshordozók semleges villamos áramra törekednek.
- Diffúziós potenciál: a PN átmenetnél a kiürítési tartomány létrejötte után a p oldaon negatív, az n oldalon pozitív töltésréteg
keletkezik. Ez a kett■s töltésréteg akadályozza a diffúziós áramlást, csak azok a töltéshordozók juthatnak át, amiknek elég
energiájuk van a potenciálgát legy■z■séhez. Eközben a diffúziós áramlással ellentétes áramot hoz létre (drift áram). A két
áram kiegyenlíti egymást.
- Záróirányú el■feszítés
Zérus küls■ feszültségnél a küls■ áramkörben folyó áram is 0. A PN átmenetben a diffúziós és drift áramok kiegyenlítik
egymást.
Amikor záróirányban, tehát a 0-tól negítív irányba növeljük a küls■ feszültséget, a p-rétegre kapcsolt negatív potenciállal a p
oldali negatív ionréteget, az n rétegre kapcsolt pozitív potenciállal pedig az n oldali pozitív ionréteg töltését növeljük, vagyis
vastagítjuk a kiürített réteget.
Ekkor a diffúziós áram lecsökken és elegend■en nagy negatív feszültségnél gyakorlatilag 0 lesz. A driftáram viszont nem
változik, hiszen gyakorlatilag az összes újonnan keletkez■ kisebbségi töltéshordozó átsodródik. A zárófeszültség
növelésével a diffúziós áramkomponens egyre inkább elhanyagolhatóvá válik és az ered■ áram egyre inkább megközelíti a
negatív irányú, feszültség független driftáramot (ez néhány mikro-piko-nano A, gyakorlatilag nem vezet).
A zárófesz. növelésével elérünk egy olyan, diódatípustól függ■ határfeszültséget, amelynél a záróirányú áram hirtelen
megnövekszik. Ennek oka az PN átmenet esetében igen vékony kiürített rétegben létrejöv■ nagy térer■sség.
- Nyitóirányú el■feszítés:
A nyitóirányú, pozitív értelm■ küls■ feszültség (p réteg +. n réteg - polaritású) éppen ellentétes az ionréteg által létrehozott
diffúziós potenciállal, és a küls■ hatás csökkenti az ionréteg vastagságát, így az a töltéshordozók áramlását kevésbé fékezi.
A potenciálfal csökkentésével egyre n■ azon töltéshordozók száma, amik képesek azt átlépni, így egészen kis nyitóirányú
fesz. hatására is nagy diffúziós áram folyik, a fesz. növelésével pedig az áram exponenciálisan növekszik. Mivel a diffúziós
potenciál néhány mV nagyságú , a dióda kinyitásához is csak tized nagyságrend■ V szükséges. Néhány V-os fesz-nél az
exponenciális növekedés miatt, olyan nagy lesz az áram, hogy a küls■ fesz. már nem jut teljes egészében a PN átmenetre,
mivel a P és N kristályrészben az ohmos feszültségesés felemészti a kapocsfeszültség nagyrészét
Dióda karakterisztika:
A dióda egy olyan elektronikai félvezet■ eszköz, amely egy fém-üveg vagy m■anyagtokba zárt kivezetéssel rendelkez■ PN
átmenetet tartalmaz.
- Nyitó és záróirány: a rákapcsolt fesz. polaritásától függ, ha a P tart. az N-hez képest + feszültséget kap, akkor nyitóirányról,
fordítva záróirányról beszélünk. Nyitóirányban a dióda által képviselt ellenállás nagyon kicsi, záróirányban nagy, így
kapcsolóként használható.
Tartományok:
I. Letörési tartomány: kis záróirányú fesz. változás hatására nagy áramváltozás következik be. Az átmeneten átfolyó
visszáram így igen nagy lehet, amelyet a dióda túlterhelés elleni védelme érdekében feltételnül korlátozni kell
II. Zárási tartomány: A karakterisztika ezen szakaszán a visszáram telítési jelleget mutat. Az UR változása minimális
mértékben befolyásolja a diódán átfolyó igen csekély áramot
III. Nyitóirányú tartomány, exponenciális szakasz: A diódán folyó áram a nyitóirányú fesz. növekedésével exponenciálisan n■
IV. Nyitóirányú tartomány, lineáris szakasz: A diódán átfolyó áram minimális mértékben függ a nyitóirányú fesz. változásától
7 of 32
11. 11.Sorolja fel a tanult speciális Egyenirányító diódák: váltakozó áram egyenirányítására szolgálnak. A PN
diódákat és a dióda egyéb átmenet nyitó/záró irányának különségét használják ki. Fontos a nagy
alkalmazásait! zárólépesség és a kis nyitóirányú veszteség.
Alagútdiódák (pl. Schottky dióda):

- N típusú részt fémmel (Schottky - aranyréteg párologtatása) helyettesítik
- elhagyjuk a rossz vezet■képesség■ N típusú fémet, ezért a
nyitófeszültsége alacsonyabb lesz, záróirányban elhanyagolható nagyságú
áram folyik
- gyors kapcsolás
Zener diódák (feszültségstabilizáló diódák):
- A PN átmenet azon tulajdonságát használják ki, hogy közelít■leg állandó
érték■ a záróirányú feszültség a kivezetései között, ha letörési
tartományban m■ködik.
- Különlegesen szennyezett szilíciumdiódák (mivel a letörési fesz. szintet
csökkentei kell), amelyek veszély nélkül üzemeltethet■ek a letörési
tartományban is
- nyitóirányú m■ködése megyezeik a normál Si diódákkal.
- záróirányban a szennyezést■l függ■ Uz Zener feszültségig nagy
ellenállást, a Zener fesz. elérése után kis ellenállást képviselnek
Fotodióda
Fény hatására megnövelik a visszáramukat. Napelemként nyitóirányban,
foródiódaként záróirányban használatos.
LED
Nyitó irányú áram hatására fényt bocsátanak ki magukból. Anyagának
összetételét■l (nyitófesz.) függ■ lesz a fény színe
8 of 32
12. 12. Ismertesse a bipoláris tranzisztor A bipoláris tranzisztor háromelektródás félvezet■ eszköz, amely három, egy
m■ködését, fajtáit és legfontosabb kristályban kialakított NPN vagy PNP elrendezés■, szennyezett félvezet■
jelleggörbéit, valamint alkalmazási tartományból áll. A szerkezetében lév■ PN átmenet küls■ fesz. alkalmazása nélkül
megakadályozza a rétegek között a töltéshordozók áramlását. Normál (aktív)
területeit!
m■ködés esetében az emitter és a bázis közötti PN átmenet vezetési irányban, a
bázis-kollektor közti PN átmenet pedig záróirányban kell üzemelnie.
Kollektor (C): töltéshordozókat gyüjt■ elektróda

Bázis (B): vezérlésre szolgáló elektróda
Emitter (E): töltéshordozókat kibocsátó elektróda
- 3 réteg■: PNP v NPN ahol a középs■ bázis a legvékonyabb

- 2 üzemmód:
--- er■sít■ üzemmód (beta 500 körüli)
--- kapcsoló üzemmód (rövidzárás v. szakadás)
Bemeneti jelleggörbe:
Kimeneti jelleggörbe:
9 of 32
13. 13.Ismertesse a térvezérlés■ Azokat a tranzisztorokat, amelyek áramát csak egyetlen fajta töltéshordozó (elektron vagy lyuk) biztosítja, a
szakirodalom unipoláris, vagy térvezérlés■ tranzisztornak nevezi.
tranzisztor (FET) m■ködését, fajtáit Kétféle térvezérlés■ tranzisztor van: a záróréteges és a MOS FET
és legfontosabb jelleggörbéit,
Záróréteges FET:
valamint f■bb jellemz■it! M■ködésük egy félvezet■ kristályból álló csatorna vezet■képességének küls■ elektromos tér segítségével való
változtatásán alapszik. Az elektromos terek egy kapunak nevezett vezérl■elektróda segítségével hozzák létre
Szintén három kivezetés■ félvezet■, de itt: E = S (source); B = G (gate); C = D (drain).
n csatornás FET
Lényege, hogy a gate elektróda környezetében kialakult kiürített réteg vastagságával befolyásolni lehet a csatorna
ellenállását, azaz vezérelni lehet a kimenetet.
Ha a csatorna két végén lév■ D-S elektródákra egyenfeszültséget kapcsolva (UDS) elektronáram indul meg a Source
elektród fel■l a Drain felé. A csatorna szélességét és ezzel az n tipusú kristály ellenállását a kétoldalt p típusúvá tett
zónákra csatlakozó Gate elektródára kapcsolt negítv feszültséggel lehet változtatni. Megnövelve ugyanis a kiürített
réteg szélessége növekszik, ezáltal megn■ az ellenállás és lecsökken az áram. Az áram tehát UGS = 0 esetén a
legnagyobb.
Ilyen módon, a G fesz. nagyságával, igen csekély teljesítmény befektetéssel változtatni lehet a D-S elektródokon folyó
áramot
Karakterisztikák:
MOS FET
A Gate szigetel■vel (SiO2) van elválasztva. Ha a G elektródon 0 a feszültség, akkor a D és S elektródok között nem
folyhat áram, mert a PN átmenetek közül az egyik mindig záróirányba van igénybevéve. A gate elektródára negatív
feszültséget kapcsolva, a kialakuló elektromos er■tér az elektronokat az n típusú félvezet■ belsejébe szorítja, így egy
vékony p típusú csatorna alakul ki. Mive így a D-S között (melyek p-típusúak), p típusú févezet■ van, folyhat az áram.
A Gate negatív feszültségének nagyságával a p-csatorna ellenállása és így a tranzisztoron átfolyó áram igen csekély
teljesítmény bevezetésével változtatható (a rajzon pont ellentétes el■jellel van minden)
10 of 32
14. 14.Ismertesse a bipoláris Áramkörökben való alkalmazása során a tranzisztor kapcsolóként, vagy
tranzisztorok er■sít■ (kisjel■ leggyakrabban er■sít■ elemként kerül felhasználásra.
m■ködés) és kapcsolóüzemét A helyes m■ködés érdekében meg kell határozni egyenáramú üzemi
(nagyjel■ m■ködés)! Ismertessen körülményeit, vagyis a munkapontját:
néhány példát!
Megkülönböztetünk egy nemlineáris (I.) és egy lineáris tartományt. A

tranzisztor m■ködése a munkaponttól függ■en lehet:
- lineáris m■ködés: a tranzisztoron folyó áram egyenese arányos a
vezérl■jel megváltozásával (ezt használják fel villamos jelek alakh■
er■sítésére)
- nemlineáris m■ködés: a tranzisztoron folyó áram nem egyenesen
arányos a vezérl■jel id■beni lefolyásával (ezt használják kapcsolási
feladatok megoldására)
11 of 32
15. 15.Ismertesse az er■sítés fogalmát

Er■sítés: általában dimenzió nélküli viszonyszám.
Feszültséger■sítés felírásakor néha el■nyösebb a feszültségviszony logaritmusával számolni. Az ilyenkor alkalmazott összefüggés adja a Decibelt:
és a definiálás lehet■ségeit!
Ismertesse a Decibel fogalmát és
M■veleti er■sít■:
számítását! Ismertesse a m■veleti - eredetileg az analóg számítógépekben a számítási m■veletek végzéséhez használt, nagy er■sítés■ enyefeszültség er■sít■k.
- ugyanez az elv az elektronika más területein is alkalmazható, de elterjedése akkor vált lehet■vé, amikor az olcsó és jó min■ség■ integrált áramkörös m■veleti er■sít■ megjelentek
Felépítése:
Két bemenettel rendelkezik: "+" - nem invertálható (fázist nem fordítü)
er■sít■ fogalmát és a m■veleti (inverálni=negálni=megfordítani, ellentettjét képezni) "-" invertálható (fázisfordító)

A szimmetrikus bemenet azt jelenti, hogy az er■sít■nek két bemenete van és a bemen■ feszültséget a két bemen■ pont közé kell kapcsolni. A kimenet asszimetrikus, azaz a kimen■ feszültség a kimenet és a földpont között mérhet■.
A bemenetek differencia (különbségi) er■sít■t képeznek, azaz mindig a két bemenet között jelentkez■ feszültségkülönbség el■jelhelyes er■sítésére kerül sor.
er■sít■ átviteli (transzfer)

karakterisztikáját! Mutassa be a
legfontosabb alapkapcsolásokat!
Ismertesse a visszacsatolás fogalmát
és megvalósítását! Ideális m■veleti er■sít■ tulajdonságai:
- bemeneti ellenállása végtelen
- áramkör er■sítése végtelen
- a kimeneti ellenállás értéke 0, tehát rövidzárlatban is a bemeneti feszültséggel arányos kimeneti feszültséget eredményez
- er■sítése frekvenciafüggetlen, tehát nem változik a végtelenig vett frekvenciatartományban
Valóságos m■veleti er■sít■ tulajdonságai
- nyílthurkú (visszacsatolás nélküli) üzemmódban a bemenetek közötti feszültségkülönbség er■sítése történik meg
- ha UN = 0 akkor nem invertáló er■sít■t kapunk
- ha UP = 0 akkor invertáló er■sít■t kapunk
- a visszacsatolás nélküli (nyílthurkú) er■sítés értéje általános célú m■veleti er■sít■k esetében A = 103...107 közt van
- a bemeneti ellenállás nem végtelen, emiatt a befolyó áramok nullától nagyobbak. Különbségük adja a hibaáramot
- nulla bemeneti feszültséghez nem nulla kimeneti feszültség tartozik. ezt nevezzük hibafeszültségnek (offset)
er■sítése nem frekvenciafüggetlen
Visszacsatolás: az er■sít■ kimen■ jelének egy részét visszavezetjük az er■sít■ bemenetére, ahol a módosított bemeneti jel az eredeti bemeneti jel és a visszavezetett jel között elvégzett M ■velet (kivonás v. összeadás) ered■jeként jelenik meg az er■sít■
bemenetén.
Ud = Ube + Beta*Uki (pozitív visszacsatolás)

ahol: Beta az ún. visszacsatolási tényez■
M■veleti er■sít■ átviteli karakterisztikája:
Visszacsatloás nélküli üzem (komparátor):

- ebben az üzemmódban a két bemenet közötti el■jelhelyes különbség kerül er■sítésre
- a jelenség két jel összehasonlítására is felhasználható, ezt az üzemmódot komarátor (szintdetektor) üzemmódnak nevezik
- a komparátorok tehát a bemeneteikre adott feszültség viszonyát határozzák meg, kimenetük bináris érték, amely megmondja, hogy a pozitív bemenet magasabb potenciálon van-e mint a negatív
Fázisfordító m■veleti er■sít■ negatív visszacsatolással:

- az alábbi kapcsolásban csak a két, a m■veleti er■sít■höz kapcsolt ellenállás függvénye az er■sítés mértéke, azokkal tetsz■legesen beállítható (ez csak a lineáris m■ködési szakaszra érvényes)
--- A feszültséger■sítés mértéke:
- az alábbi kapcsolásban szintén csak a két, a m■veleti er■sít■höz kapcsolt ellenállás függvénye az er■sítés mértéke, de fázist nem fordít
--- a feszültséger■sítés mértéke:
12 of 32
16. 16.Ismertesse a mérési folyamatot

blokkvázlat alapján! Ismertesse az
érzékel■ fogalmát és
csoportosításukat az érzékelt
mennyiség szerint!
Érzékel■: a mér■m■szerek, mér■rendszerek, irányítási rendszerek

alapvet■ eszköze. A mérend■ anyaggal vagy az energia hordozójával
közvetlenül érintkezik.
Feladata: a mérend■ jellemz■ változásának hatására mér■jelet adjon a
hozzá csatlakozó információs rendszer m■ködtetésére.
Csoportosítás:
Mechanikai: hosszúság, szög, sebesség, gyorsulás, er■ stb
Optikai: fényintenzitás, szín, kép stb
Villmaos és mágneses: áram, feszültség, fluxus stb
Termodinamikai: h■mérséklet, nyomás stb
Kémiai: folyadékösszetétel, nedvességtartalom srb.
Villamos: áram, feszültség, impedancia stb
13 of 32
17. 17.Ismertesse az érzékel■k statikus

és dinamikus jelleggörbéjének
fogalmát!
A bemeneti és kimeneti mennyiségek közötti kapcsolatot leíró összefüggés: karakterisztika (jelleggörbe)
Bemeneti mennyiség lehet:
- mechanikai (elmozdulás, szög, sebesség, er■ stb.)
- optikai (szín, kép, fényintenzitás stb.)
- villamos és mágneses (áram, fesz., fluxus stb.)
- termodinamikai (h■m, nyomás stb.)
- kémiai (nedvességtart., folyadékösszetétel stb.)
Kimeneti mennyiség: villamos (áram, fesz., ellenállás), optikai
Statikus jelleggörbe (állandósult állapot-beli):
Legfontoabb jellemz■je: érzékenység - lineáris (linearizált) esetben konstans, különben függvény.
Dinamikus jelleggörbe:
A statikusnak tekintett állapot elérésének idejét jellemz■ mennyiség: beállási id■
Beállási id■: az az id■tartam, amely a bemen■jel meghatározott mérték■, gyors megváltoztatásától addig telik el, amíg a kimen■jel eléri
és el■írt határokon megtartja állandósult értékét
14 of 32
18. 18.Csoportosítsa az érzékel■ket a M■ködtetéshez villamos energia kell: passzív vill. átalakító (ellenállásos, induktív,
m■ködtet■ segédenergia szerint! kapacitív)
M■ködtetéshez nem kell segédenergia: aktív vill. átalakító (termoelektromos,
Mondjon példákat! Ismertesse a
piezoelektromos, fotoelektromos)
kapcsolós és potenciométeres
(csúszóellenállásos) érzékel■k Kapcsolós érzékel■k: bináris v. digitális érzékel■k, jel hatására kapcsolnak. Van
m■ködését és alkalmazásuk érintéses (mechanikus) és érintés mentes (mágneses)
lehet■ségeit! Ismertesse a dilatációs pl.: helyzetérzékel■k, helyzetkapcsolók, közelítéskapcsolók, végálláskapcsolók
h■mér■k m■ködését! Csúszóellenállásos érzékel■k: elmozdulás v. szögelfordulás hatására változik az
érzékel■ben lév■ potenciométer ellenállása
Dilatációs h■mér■k: azon az elven alapszik, hogy a fémek a h■mérséklet

növekedésével arányosan tágulnak, csökkenésével arányosan rövidülnek, így változik
az ellenállásuk (dl = l0*(1+alfa*dT))
15 of 32
19. 19.Ismertesse és hasonlítsa össze a Fém ellenállásh■mér■k:

A fém vezet■knek változik az ellenállása a h■mérséklet változásával.
Közelít■összefüggés:
fém ellenállásos és a félvezet■
ellenállásos h■érzékel■k
m■ködését, fajtáit, jellemz■it!
Ismertesse az ellenállásváltozás
feldolgozására használható
- anyagai: nikkel, platina, réz
legfontosabb mér■körök m■ködését! - jellemz■ik: magas h■m.-i együttható, nagy fajlagos ellenállás, széles h■mérséklettartományban lineáris karakterisztika, kis érzékenység
Félvezet■ ellenállásh■mér■k:
A félvezet■k ellenállásának h■fokfüggése:
ahol:
- anyagai: kerámiaszer■ nehézfém oxidok - termisztor, Ge és Si tiszta v. szennyezett formában

Jellemz■i: negatív h■m-i együttható, nem lineáris jelleggörbe, nagy mérési tartomány, nagy érzékenység
Termisztor és PT 100 ellenállásh■mér■ jelleggörbéje:
Legfontosabb mér■körök:
Szempontok:
1. az ellenállásh■mér■ passzív érzékel■, ezért villamos tápálást igényel.
2. az érzékel■t általában távol helyezik el a mér■áramkört■l, ezért a kábel ellenállásának és a kábelellenállás h■fokfüggésének a hatását csökkenteni kell.
Megoldások:
- egyszer■ feszültségosztó
- áramgenerátoros mér■körök 2, 3 vagy 4 vezetékkel
- mér■hidas mérés 2, 3 vagy 4 vezetékkel
16 of 32
20. 20.Ismertesse az induktív, az Induktív:

elmozdulás, szögelfordulás hatására induktivitás változás. Leggyakrabban a tekercsbe, tekercs környezetébe helyezett vasmag pozíciója, jelenléte érzékelhet■.
- egy tekercs induktivitása függ: menetszámtól (rögzített), geometriától (rögzített), permeábilitástól (a vasmag mozgatható)
indukciós és a kapacitív érzékel■k
m■ködését!
ahol: n - menetszám, Rm - geometria és permeábilitás együtt

Gyakori változat: szolenoid
érintéses (a vasmag pl egy rúddal csatlakozik a mérend■ tárgyhoz):
v. érintésmentes (csak mágeses kapcsolat):
- tulajdonságai: nemlineáris, az induktivitás x = +- végtelen értéknél nem 0
Kapacitív:
elmozdulás, szögelfordulás hatására kapacitás változás
- egy kondenzátor kapacitása függ: felület, távolság, dielektrikum
Kapacitásváltozás az A felületváltozás miatt:

- pl. síkkondenzátor:
hengerkondenzátor:
forgókondenzátor:
Kapacitásváltozás a d távolság változása miatt (mozgó fegyverzet):
Kapacitásváltozás mozgó dielektrikum miatt (pl. folyadékszint változás):
17 of 32
21. 21.Ismertesse a h■elemek H■elemek v. h■elektromos átalakítók:

H■mérséklet különbség hatására (dT) villamos energiát ad le, ezért: aktív mér■átalakító
m■ködését, fajtáit és a mér■körök

kialakítását
M■ködés alapja: Seebeck hatás (Peltier hatás + Thomson hatás)
Ha két különböz■ fémet két helyen összekapcsolnak és a kapcsolódási pontok különböz■ h■mérséklet■ek, akkor a kapcsolódási pontok között elektromos fesz.
keletkezik
Alapáramkör:
Az U termofeszültség arányos a melegpont és a hidegpont h■mérsékletének különbségével

- ha a jelfeldolgozó egység távol helyezkedik el az érzékelési ponttól, és a hidegpontot nem lehet vagy nem gazdaságos a h■elem közvetlen közelében
kialakítani, akkor a h■elem csatlakozási helyét■l hosszabbító vezetéket kell alkalmazni a távoli hidegpontig. Ez nem lehet rézvezeték! (mivel a csatlakozási
pontokban így két parazita h■elem keletkezik):
Megoldások:
- Hidegpont kialakítások:
18 of 32
22. 22.Ismertesse az optoelektronikai Optoelektronikus útadók:

útadók és szöghelyzet jeladók
(enkóderek) m■ködését!
Megoldások:
Optikai enkóderek - optoelektronikai digitális út- és szögátalakítók:

Részei:
1. Fényforrás
2. Fényérzékel■ (fénydetektor)
3. Kódoló eszköz: kódléc vagy kódtárcsa rajta váltakozó átlátszó és nem
átlátszó mér■ráccsal (transzmissziós, fényátbocsátó mód), vagy váltakozó
fényvisszanyer■ és fényelnyel■ részekkel (reflexiós mód)
19 of 32
23. 23.Ismertesse a fajlagos nyúlás Fajlagos nyúlás:

A rúd megnyúlása osztva a rúd eredeti hosszával:
fogalmát, mértékegységeit és a
nyúlásmér■ ellenállás m■ködését,
felépítését, jellemz■it és
A nyúlás mértékegységei:
legfontosabb összefüggéseit! A nyúlás dimenzió nélküli szám, vagy másképp kifezeve: mértékegysége 1
De a mérnöki gyakorlatban használatos mértékegység:
Nyúlásmér■ ellenállás:
l hosszúságú, A keresztmetszet■, Ró fajlagos ellenállású vezet■ villamos ellenállása:
Ha a huzal dl hosszúsággal megnyúlik, akkor a keresztmetszet csökken:
Összefüggés a mechanikai mennyiség és a villamos mennyiség között:
A felragasztott nyúlásmér■ bélyeg együtt nyúlik a próbatesttel:
Anyaguk:
- Fém (pl. konstantán):
--- a bélyegtényez■ (k) széles nyúlástartományban lineáris
--- nagy fajlagos ellenállás
--- jó h■stabilitás
--- alkalmazás: szilárdsági mérések, mér■átalakítók
- Félvezet■:
--- nagy érzékenység
--- törékeny
--- jelent■s h■foktényez■
--- alkalmazása: extrém kis nyúlások mérésére
20 of 32
24. 24/1.Ismertesse a nyúlásmér■ Mér■áramkörök:

1000 mikroStrain nyúlás, R = 120 Ohm-os nyúlásmér■ ellenállás esetén mindössze dR = 0,24 Ohm ellenállásváltozást eredményez.
A probléma: 100 Ohm nagyságrend■ R ellenállás mOhm nagyságrend■ dR ellenállásváltozását kell mérni.
ellenállások mér■áramköreit! Hogyan Megoldások:

1. Nagy felbontású ellenállásmér■ alkalmazása - hátrány: drága és lassú
2. Hídáramkör alkalmazása (Wheatstone-híd) - "leválasztja a kis ellenállásváltozást a nagy ellenállásról", hatásosan csökkenthet■ a h■mérséklet mérésre gyakorolt hatása, hatékony áramköri megoldások a mérés
valósítható meg a nyúlásmér■ pontosságának javítására

Wheatstone-híd:
ellenállások h■kompenzációja?
A nyúlásmérésnél mindig terheletlen hidat vizsgálunk: Rt = végtelen

A híd kimen■feszültsége az R4, R1 és az R3, R2 feszültségosztók feszültségkülönbségével egyezik meg
Ha R4 = R1 = R3 = R2 = R, akkor Uhíd = 0
Ha a Wheatstone híd egy ágát képezi a nyúlásmér■ ellenállás (1/4 híd):
Ha a Wheatstone híd kett■ vagy négy ágát képezi a nyúlásmér■ ellenállás, akkor a megnevezés:
Ábrák összefoglalása:
21 of 32
25. 24/2.
Nyúlásmér■ ellenállások H■mérséklet hatása a híd kimen■feszültségére:
h■kompenzációja
T1 => T2 h■mérsékletváltozás hatására felborul a híd egyensúlya => Uh

látszólagos nyúlást mutat - rendszeres hibaként jelentkezik.
Kompenzálása:
1. önkompenzáló rendszer kialakítása
2. kihasználva a különbségi mérés lehet■ségeit, h■kompenzáló bélyeg(ek)
alkalmazása
Ez a tétel sajnos nem teljes.
22 of 32
26. 25.Hogyan érzékeljük nyúlásmér■ Húzás-nyomás: már említett módon

Hajlítás:
ellenállással a húzás-nyomást, a
hajlítást, a csavarást, a nyírást?
Ismertessea nyúlásmér■ ellenállások
alkalmazásának legfontosabb
területeit!
Nyírás:
Csavarás:
Alkalmazások:
- szilárdsági mérések (ismeretlen fesz. meghatározása v. számított fesz. ellenörzése)
- mér■átalakítók, érzékel■k (er■, tömeg, nyomaték, nyomás, út, gyorsulásérzékelés)
23 of 32
27. 26.Ismertesse a jel és az információ Jel: valamely fizikai mennyiség olyan megváltozása, amelynek információt
fogalmát! Hogyan osztályozhatjuk a tulajdonítunk. Objektumok kölcsönhatásaként jön létre.
jeleket? Átvitel: verbálisa, írásban, kóddal
Fizikai mennyiség az elektronikában: feszültség, áram
Információ: hír; valamely jelenségre vonatkozó értelmes közlés, új
ismeretek szolgáltatása, tájékozatlanság megszüntetése
Jelek osztályozása folytonosság szerint:
- FI, FÉ:
- FI, DÉ: bármikor bekövetkezhet változás (aszinkron hálózat)

- DI, DÉ: csak meghatározott id■pillanatokban lehet változás (szinkron
hálózat, "órajel")
24 of 32
28. 27.Ismertesse a digitalizálás Analóg áramkör = olyan áramkör, amelynék a bemeneti és a kimeneti
fogalmát! Ismertesse a két diszkrét paraméterek kapcsolata folytonos függvénnyel írható le
értéket tartalmazó jel Digitális áramkör = olyan áramkör, amelyeknél a bemeneti és kimeneti
alkalmazásának lehet■ségeit! paraméterek kapcsola logikai fügvényekkel írható le. Az ilyen rendszerek
Ismertesse a feszültséglogika és az m■ködése a logikai 0 és a logikai 1 állapot (diszkrét értékek) kiértékelésén
áramlogika alkalmazását digitális alakul
rendszerekben! Digitalizálás: A/D konverzió
Feszültség és áramlogika:
Két sáv:
0 - alacsony feszültség, low feszültségszint, nem folyik az áram, LOW
1 - magas feszültség, high feszültségszint, folyik az áram, HIGH
25 of 32
29. 28.Röviden ismertesse a Számrendszerek:
számrendszerek és a Boole-algebra
alkalmazását a digitális elektronika
területén!
Alapfogalmak:
26 of 32
27 of 32
30. 29.Ismertesse a logikai függvény Logikai függvények: olyan matematikai leképzeések, melyek a 0 és 1 számokból álló véges sorozatokhoz rendelik a 0 vagy 1 számot. (olyan n változós függvény, melynek változói a {0,1} halmazból vehetnek fel
értékeket, a függvényérték pedig szintén a {0,1} halmazból valók)
fogalmát és a leggyakoribb leírási

módokat! Ismertesse a NEM (NOT),
ÉS (AND), VAGY (OR) logikai
függvényeket, igazságtáblázatkat és
Leggyakoribb függvények:
- NEM (NOT): inverter
jelképüket!
- ÉS (AND):
Diódás ÉS kapu:
- VAGY (OR):
Diódás VAGY kapu:
28 of 32
31. 30.Melyek a funkcionálisan teljes Funkcionálisan teljes rendszerek: azok a logikai függvényeket, megvalósító
rendszerek? Ismertesse a NEM ÉS kapukat, amelyekb■l bármilyen tetsz■leges hálózat megvalósítható.
(NAND), és a NEM VAGY (NOR) Másképp: olyan rendszer amelynél minden logikai függvény el■állítható bel■lük.
logikai függvény fogalmát,
NEM ÉS kapu:
igazságtáblázatukat és jelképüket!
NEM VAGY kapu:
29 of 32
30 of 32
32. 31.Miért alkalmazunk tápegységet Tápegység használata: az elektromos készülékek különféle feszültséget és áramer■sséget igényelnek. A tápegység
olyan készülék, amely az elektromos hálózat energiáját a rácsatlakoztatni kívánt eszköz által megkívánt jelleg■re
az elektronikus berendezésekben? alakítja.
pl. egyenirányító diódák, tranzisztorok, Zener diódás stabilizátor
Soroljon fel példákat a félév
anyagából! Ismertesse a hálózati Hálózati tápegység: feladata, hogy a hálózati feszültséget (230V AC), a rá csatlakozó fogyasztók számára megkívánt
feszültség■re alakítsa.
tápegység feladatát, legfontosabb Szokásos feszültségértékek: 5 V, 9V, 12 V, 24 V, +-15 V
részegységeit! Térjen ki az Részei: transzformátor, egyenirányító, stabilizátor (ingadozó feszültségb■l stabil feszültség el■állítása)
egyenirányítók legfontosabb fajtáira

Egyenirányítók legfontosabb fajtái:
és azok m■ködésére!
- Diódás egyutas egyenirányító:
Az Rl fogyasztói terhel■ ellenállással kötött CL pufferkondenzátor szolgáltatja a dióda zárófázisában a kimeneti

egyenáramot.
Az egyenirányított feszültség id■beli ingadozásának megfelel■ váltakozó feszültség■ összetev■t brummfeszültségnek
nevezik.
Hátránya, hogy az egyenáram átfolyik a tápforráson így annak olyannak kell lennie, ami kibírja azt.
- Kétutas egyenirányító kapcsolások:
Itt az egyenáram útja az egyenirányító kapcsolásban záródik, nem folyik át a tápforráson.
Két db egyutas kapcsolásból áll, így megkétszerez■dik a kimeneti fesz is.
Graetz kapcsolás
31 of 32
33. 32.Mi a feszültsgészabályzó Feladata: ingadozó (brummos) bemen■ feszültségb■l stabil feszültség
feladata? Ismertesse a legfontosabb el■állítása
kialakításokat! Ismertesse az Legyegyszer■bb: Zener diódás stabilizátor
egyenfeszültség■ kapcsolóüzem■
feszültségcsökkent■ áramkörök
m■ködését (pulzusszélesség
moduláció - PWM)!
32 of 32

Elektro

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elektro

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anki Glossary: Elektro (33 cards) Generated on 2020-01-29

2. 2. Sorolja fel az SI alapegységeket SI alapegységek:

3. 3. Melyek az SI-n kívüli SI-n kívüli mértékegységek

Közvetlen mérés: ha a mérend■ jellemz■ a mértékegységét meghatározó

Közvetett mérés: amikor a mérend■ jellemz■ meghatározásához olyan

Osztálypontosság: zajok, földelésb■l és árnyékolásból ered■ hibák.

Korrekció: ha a hibát valahonnan ismerjük (rendszeres hiba), akkor a mért

5. 5. Ismertesse a regressziós egyenes Regressziós egyenes:

Korrelációs együttható: a regressziós egyenes szorosságánakkifejezésére

Terhelés v. fogyasztó: vill. energia => másfajta energia

A feszültséggenerátor nem szabad rövidre zárni, mivel Rb=0 esetén, az Ir végtelen.

Az áramgenerátort nem szabad megszakítani, mivel Rb végtelen esetén: Uü is végtelen

A kétféle generátortipus valóságos modellezése:

Z - impedancia - váltakozó áramer■sség■ ellenállás (Ohm)

9. 9. Csoportosítsa a különböz■ Szilárd anyagokban az atomok eer■s egymásrahatása miatt,

- Félvezet■k: pl. kémiai elemek (Ge, Si), vegyületek és ötvözetek

10. 10. Ismertesse a PN átmenet PN átmenet:

egyszerüsített m■ködését és a dióda

Alagútdiódák (pl. Schottky dióda):

Kollektor (C): töltéshordozókat gyüjt■ elektróda

- 3 réteg■: PNP v NPN ahol a középs■ bázis a legvékonyabb

Szintén három kivezetés■ félvezet■, de itt: E = S (source); B = G (gate); C = D (drain).

Megkülönböztetünk egy nemlineáris (I.) és egy lineáris tartományt. A

15. 15.Ismertesse az er■sítés fogalmát

er■sít■ fogalmát és a m■veleti (inverálni=negálni=megfordítani, ellentettjét képezni) "-" invertálható (fázisfordító)

er■sít■ átviteli (transzfer)

- ha UN = 0 akkor nem invertáló er■sít■t kapunk

- ha UP = 0 akkor invertáló er■sít■t kapunk

Ud = Ube + Beta*Uki (pozitív visszacsatolás)

M■veleti er■sít■ átviteli karakterisztikája:

Visszacsatloás nélküli üzem (komparátor):

Fázisfordító m■veleti er■sít■ negatív visszacsatolással:

--- A feszültséger■sítés mértéke:

--- a feszültséger■sítés mértéke:

16. 16.Ismertesse a mérési folyamatot

Érzékel■: a mér■m■szerek, mér■rendszerek, irányítási rendszerek

17. 17.Ismertesse az érzékel■k statikus

Legfontoabb jellemz■je: érzékenység - lineáris (linearizált) esetben konstans, különben függvény.

Dilatációs h■mér■k: azon az elven alapszik, hogy a fémek a h■mérséklet

19. 19.Ismertesse és hasonlítsa össze a Fém ellenállásh■mér■k:

- anyagai: kerámiaszer■ nehézfém oxidok - termisztor, Ge és Si tiszta v. szennyezett formában

20. 20.Ismertesse az induktív, az Induktív:

ahol: n - menetszám, Rm - geometria és permeábilitás együtt

érintéses (a vasmag pl egy rúddal csatlakozik a mérend■ tárgyhoz):

v. érintésmentes (csak mágeses kapcsolat):

- tulajdonságai: nemlineáris, az induktivitás x = +- végtelen értéknél nem 0

Kapacitásváltozás az A felületváltozás miatt:

Kapacitásváltozás a d távolság változása miatt (mozgó fegyverzet):

Kapacitásváltozás mozgó dielektrikum miatt (pl. folyadékszint változás):

21. 21.Ismertesse a h■elemek H■elemek v. h■elektromos átalakítók:

m■ködését, fajtáit és a mér■körök

M■ködés alapja: Seebeck hatás (Peltier hatás + Thomson hatás)

Az U termofeszültség arányos a melegpont és a hidegpont h■mérsékletének különbségével

22. 22.Ismertesse az optoelektronikai Optoelektronikus útadók:

Optikai enkóderek - optoelektronikai digitális út- és szögátalakítók:

23. 23.Ismertesse a fajlagos nyúlás Fajlagos nyúlás:

De a mérnöki gyakorlatban használatos mértékegység:

l hosszúságú, A keresztmetszet■, Ró fajlagos ellenállású vezet■ villamos ellenállása:

Ha a huzal dl hosszúsággal megnyúlik, akkor a keresztmetszet csökken:

Összefüggés a mechanikai mennyiség és a villamos mennyiség között:

A felragasztott nyúlásmér■ bélyeg együtt nyúlik a próbatesttel:

24. 24/1.Ismertesse a nyúlásmér■ Mér■áramkörök:

ellenállások mér■áramköreit! Hogyan Megoldások:

valósítható meg a nyúlásmér■ pontosságának javítására