N. Gregory Mankiw A KOZGAZDASAGTAN reales < Ai iN. Gregory Mankiw 4 sTeconnomees ~ A KOZGAZDASAGTAN ALAPJAI GS1AIS | 2011 | BUDAPEST_ A forditas az alabbi kiadas alapjan keszit IN. Gregory Manklw: Essentials of Eeonemics, S® Edition, © 2009, 2007 South-Western, a part of Cengage Learning A kotet az ELTE Tarsadalomtudomdnyi Kar, 2 Gazdasagi Versenyhivatal Versenykultira A szerz6r6l ‘Kozponije és a Magyar Nemzeti Bank témogatésaval készil N. Gregory Manisiw a Harvard University kizgazdaségian-professzora. Fordttotta - Diakként a Princeton Universityn és az MIT-n hallgatott Kezgazdasagtant. Bodnar Katalin (E626, 1-13. eezet ‘andrkent makcobkonémiat, mikrodkonsmiat, statisatikat és bevezet6 koz- Hudece Andras (14-24 fejezet) gazdasdgtant tani. Valamikor régen egy nyarat Long Beach Islanden ttt vitoridsoktatdként Kontroliszerkesets ‘Manlkiw professzor termekeny ird, 6 rendszeresen részt vesz a tudoma- Gimeri Andras rnyos és a gazdasigpolitikai vitékban, Mavei olyan tudoményos foly6lratak- Felel6s szerkeszt3 ban jelentek meg, mint az American Economic Review, a Journal of Political Patkds Anna Economy é5 a Quarterly Journal of Economics, valamint olyan népszerGibb foramokon, mint a New York Times és a Wall Sireet Journal. A legagpsze- bb kizéphaladd tankbnyy, 2 Macroeconomics (Worth Publishers) szet26; je." A tanitas, kutatds és ras mellett Mankiw professzor a National Bureatt of Fonomic Research kutaiéjaként, a Federal Reserve Bank of Boston & a Congressional Budget Office tandcsaddjaként is dolgozot, valamaint részt vet az Advanced Placement vizsga kizgazdaségi részéuek kifeffesatéseben az ETS tesztiejleszt6 bizottsdganak tagiaként, 2003-16] 2005-ig az elndki ta nécsads testdletet (Counce! of Exonomic Advisers) vezette “Mankiw professzor Massachusetts dllamban, Wellesleyben él felesé - agével, Deborah-val, hérorn gyermekével, Catherine-nel, Nicholasszal 65 Petertel, valamint border terrierjével, Tobinnal. ‘Hungarian translation © Bodnér Katalin, Hudece Andrés, 2011 © Osiris Kiado, 2011 Minden jog fenatartva. Rarmilyen mésoléshoz, sokszoros(iéshoz, illetve adatieldolgozs rendszethen valé téroléshoz.a Kiadé el6zetes irdsbeli hozzéjaruldsa sziikséges, Osis Kiadé wune.osiriskiada. hut ‘Az1795-ben alapitot: Magyar Kényvitadéic 6s Koayvterjes715k Bayestlésének a tagia A kiaciésértfelel Gyurgyak Jono Széveggondoz6 Fedor Sita “Typografia és fedéltery Kérnyei Anika Nyomdai el6icészités Szalai Eva Nyomta és kototte a Durer Nyomda Xit,, Gyoléa Folelds vezers Kovacs Janos Ugyvezets igazgato Rogyer ISBN 978 963 276 208 1 ISSN 2060-5567 "Magyarul: bakreokondiata, Forde: Volts Tors, Osiris, Budagest, 2095,3 Catherine-nek, Nicholasnak és Peternek, akikkel ugyancsak hozadjdraltam a kéivetkez6 generdicithozvil. wy. 18, 19, 20, vu, } a, 22. ra 23, : 24, A monetéris €» fiskilis politika hatsa az aggrogilt keresletre a Révid tartalom |. | BEVEZETES A kézgardasdgtan tiz alapelve Hogyan gondolkadnak a kézgazdész0k? A kilestnis figgés & a kereskedelem el6nyei | | HOGYAN MUKODNEK A PIACOK? - A kereslet é5 2 kinalat ereje a piacon Arugalmasség és alkalmazésai Kindlat, kereslet és kormanyzati intézkedések | | APIACOK é5 AJOLET Fogyasztok, termel6k és a placok hatékonysiga Alkalmazas — az ad6zds kbltséget Alkalmazds ~ nemzetkizi kereskedelem |. | AKOZSZFERA GAZDASAGTANA Kals6 gazdasdgi hatésok . K@gjdszagok kiizbs erdforrésok 1. | VALLALATI MAGATARTAS ES PIACSZERKEZET. ‘Termelési Kollségek Vallalatok a verseny26i piacokon Amonopotium, | MAKROOKONOMIA! ADATOK A nemzeti jovedelem mérése A-megélhetési kiiségek mérése | AREALGAZDASAG HOSsZU TAVU MOKODESE Termeiés és gadasigi ndvekedés Mogtakarités, beruhézas és a pénziigyi tendszer A pénailgytan alapiat Muukanélkilliség | A PENZ Es AZ ARAK HOSSZ0 TAVON Amonetaris rendszer A pénzmennyiség nivekedese és az inflac | Rovio TAVU GAZDASAGHINGADOZASOK Aggrogalt kereslet és agaregslt kinglat 345, 347 585Elész6 a didkokhoz uA kézgazdasdgtan az élet mindennapi dolgainak tudomanya" - eze- Ket a szavakat a nagyszert 19. szdzadi kozgazdasz, Alfred Marshall irta Principle of Economics (A korgazdasdgtan alapelvet) cist tanksnyvében. ‘Bar Marshall 6ta sokat tanultunk a kézgazdasdgranz6l, a kizgazdasdgtan e delincigja ma is ugyaniigy igaz, mint 1890-ben, amikor a konyvét elszor adtak ki Miért vagjon bele egy diac a 21. szSzad elején a Kozgazdasagtan tanul ‘manyozasaba? Hérom okot is emlithettink. El6szir is, azért érdemes kozgazdaségtant tanulni, met seglt megsrte- nia vilégot, amiben éitink Sok olyan kizgazdaség késdlés van, amely feb keltheti az érdekiédéstinket. Miért olyan nehéz lakast taldlni New Vorkban? Miért kell kevesebbet fizetni a reuir reptll6jegyekért, ha az utasok a szom- bat estét is a eélvarosban téltikt Miért kap Johnny Depp olyan sok pénzt azért, hogy {llmekben szerepeljen? Miért olyan keservesek az életieltetetek sszAmos afrikai orsz4gban? Miért van egyes orszdgokban magas inflaci6, mig mésokban stabilak az drak? Miére olyan kbnnyd bizonyos években mun- at taldlni, mig mas években aebéct Ez esak néhany olyan kérdés, amelyek megvélaszolésdban a kézgazlassgian tanulményozasa seeiteni fog. ‘A kézgazdaségtan tanulmadnyozdsara 2 masik ok az, hogy segit a tar- sadalom tsztan Jat6 tagiava valni, Eletiink sordn szémos gazdasigi ddin- tést kell meghoznunk. Diaisként ars6] dénttink, any évig maradjunk az iskolapadban, Munkéba ailas utén el kell déimtentink, bogy jévedelmiink ‘mekkora részét kiltsuk el, meanyittakarltsunk meg, és hogyan fektessiik bea megiakarftasainkat. Lehet, hogy egy nap egy KisvéllalkozAst vagy ey nagy céget fogunk vezetni, és arr! kell déintést hoznunk, hogy mekko- ra drat szamoljunk fel a termékeinkert. A ivetkez6 fejezetekben nysjtott beveaetd ismeretek ti perspektivat nyitnak e dbatések meghozataldhoz, ‘A Kézgacdaségtan tanulisa dnmagaban nem teez senkit gazdaggé, de né- pany Olyan eszkéz birtokaba juttathat, amelyek sogithetnek e threkvés megvaldsitésaban [A ke cgazdasdgian tanulm ényordsdnak harmadik oka, hogy segfiségé- vel jobban megérthetjik a gandasdgpolitika lehetdségeit és korlatait. A pol gérmester hivatalok, elniki rezidencisk és 3 Pehér Haz gazdaségpoliiku- sainak gondolatai mindig kézgazdaségi kérdések kériil forognak. Milyen teherrel jarnak az adézds kilonbbed formai? Melyek a tobbi orszaggal foly- tatott szabad Kereskedelem hatasai? Mi a komnyezet megévasinak legjobb médja? Hogyan érinti az Allami kbliségvetés a gazdasdgot? Szavaz6ként xXIL | sttsco narorwon smi valasztiuk ki azokat az intézkeddseket, amelyek a tarsadalom ex6forrs- sainak elosztdsat hatérozz4k meg. A kbzgazdasdgtan megertése pedig se- ite feladat elldtasaban. &s ki tudja: egyik nap talan mi is egyike lesziink gazdasdgpolitikusoknak. A Rizgacdasdgtan alapelveit tehat sokféle élethelyzetben lehet alkal- ‘mazni, Mindegy, hogy djsagot olvasunk, villalkozést vezetlnk, vagy a2 ové- lis rodban stink majd, dtillni fogunk, hogy kozgazdasSgtant tanultunk. N. Gregory Mankivy 2008, szeptember Készénetnyilvanitas E-KOnyv irdsa kizben sok tehetséges ember segftett. Olyan hessztt azok- nak a 507a, akik hozzajarultak ehhez a mmunkshoz, és kizremdkédéstik annyira értékes, hogy igazségtalannak tanik esak egy nevet szerepeltetni a boritén, Hadd keadjem a kozgazdasdgtant tantto kellégaimmalt £ konyw négy kkiadésa, valamint a kiegésaitd anyagok sokat javultak az 6 hozzajarulisuk révén, Sok javaslatot tetiek értékelések és kérdivekce adott vélaszok forma- aban is, rémutattak néhany nehézségre, 6 megosztotiak a safat tantermi tapasztalataikat, Halis vagyok nekik azért a szemidietézt, amivel a szdveg- ‘nez viszonyultak. 4 lista sajnos tlségosan hosszii alhoz, hogy mindenki nek késziinetet mondjak, aki az e1626 kiadésokhoz hozzdjérult, pedig még ‘a mostani kiadést olvas6 diakok is élvezik az 6 segitseguk gyambleser E folyamatban a legiontosabb szerepet Ron Cronovich {Carthage Cal- lege} és David Hakes (University of Northern Iowa) jatszotta, Ron és David, akik mindketten elkiitelezett tanarok, minden javaslatot ér16en meghallgat- tak, és keményen egylitt dolgoztak velem a kiegészit6 anyagok pazar gy ai- teményének dsszedilitasdban. Ephez az uj kiadshoz a kivetkez6, naplészertien véleményez6k je- gyeztek fel folyamatosan, egy szemeszteren keresztil napi tapasztalatalkat 2 tandrdkrél, és adtak résaletes cimutatokat arréi, hogy hogyan lehetne javitani a szdvegen. John Crookes, University of Central Missourt Rachel Fuledberg, Brown University Greg Hunter, Catifornia State University, Polytechnic, Pomona Lilltan Kamal, Northwestern University Francis Kemegue, Bryant University Gouglas Miller, University of Missouri Babu Nehata, University of Louisville Edward Skelton, Southern Methodist tiniversity A negyedik kiadas kovetkez6 biral6l tettek javaslatokat az tik kiadas tar- talmara, szerkezotéve 65 szemnléletére vonaticoz6an. Syed Ahmed, Cerncron University Farhad Ameen, State Universty of New Work, Westchester Comunity College Mohammad Bajera, Northampton Community College Cail Bauer, Qakten Coramunity College XMLXIV | rosoenntvsninas Roberta Biby, Grand Valley Seate University Stephen Billings, University of Colorado at Boulder Bruce Brown, California State University, Polytechnic, Pomona Lynn Burbridge, Northern Kentucky University Mark Chester, Reading Area Community College David Ching, University of Hawait, Manoa Sarah Cosrgove, University of Massachusetts, Darthmouth Craig Depken, University of North Carotina, Charlotte Angela Data, Alabarta State University Jose Esteban, Palomar College Mark Frascatore, Clarkson University Satyajit Ghosh, University of Seranion Soma Ghosh, Bridgewater State College Daniel Giedeman, Grand Valley State Universtiy Robert L. Holland, Purdue Unlversity Anisul Islam, University of Houston, Downtown Nancy Jianakoplos, Colorada State University Paul Johnson, University of Alaska, Anchorage Robert Jones, University of Massaciuuserts, Daremouth Lillian Kaunal, Northwestern University Jongsung Kim. Bryant University Marek Kolar, Det Coltege Leonard Lardaro, University of Rhode island Nazma Latif Zaman, Providence College vlliamn Mertens, University of Colorado Francis Muramery, Fullerton College David Mushinsis, Colorado Staie University Cristopler Mushrush, Rlionis State University Babu Nahata, University of Louisville Laudo Ogura, Grand Valley State University ichael Patrone, Okatcosa- Walton College Jeff Rubin, Rutgers University, New Brunskwick Samuel Sarti, College of Southern Nevada Hatinder Singh, Gaind Valley State University Davis Spencer, University of Michigan avid Switzer, Saint Cloud State University Henry Terrell, University of Maryland Ngocbich Tran, Sane Jacinto College Miao Wang, Marquette University Elizabeth Wheaton, Southern Methodist Untversity Mastin Zeldex, Northwestern University soszoversnusantrss | XV ‘A Wivetke26 oktatOktel részlets visszajelzést kaptam a szveg bizonyos rész- Jeteird, beleérive a fejezetek vegén taldthat feladatokat és alkalmazésokat Casey R. Abington, Kansas State University Seem Ahmad, Duchess Community College Farhad Ameen, State University of New York, Westchester Community College 1.J. Arias, Georgia College & State Uriversity James Bathgate, Willamette University Scott Beaulier, Mercer University Clive Belfield, Queens College Calvin Blackwell, College of Charleston Cecil E. Bohanon, Bali State University Douglas Campbell, University of Memphis Michael G. Carew, Baruch College Sewin Chan, New York University Joyce J. Chen, The Ohio State Uretversity Edward A. Cohn, Del Mar College Chad D. Cott, University of South Carolina Erik D. Craft, University of Richmond Eleanor D. Craig, University of Delaware Abdelmagead Elbiali, Rio Hondo College Hiarolé W. Elder, University of Alabama, Hadi Saleii Estahani, University of Mionis, Urbana-Champaign David Franck, Francis Marion University Amanda , Freeman, Kansas State University J. Gilbert, MiraCosta College Joanne Guo, Dysom College of Pace Universtty Charles E. Hegti, Auburn University at Monsgomery Andréwr J. Hussey, University of Memphis Hans B. Isaksoa, University of Norther low Simran Kahai, John Carroll University David E. Kalist, Shippensbang Uriversity Mark P. Karscig, Utiversity of Central Mssourt ‘Theadore Kuhn, Butier University Dong Li, Kansas State University Danl Lin, George Mason University Nathaniel Manning, Southern University Vince Marra, University of Delaware Akbar Marvasti, University of Souzhern Mississippt Heather Mattson, University of Saint Thomas Charles C. Moul, Washington University in St Lonis Albert A. Okunade, University of Memphis J. Brian O'Roark, Robert Morris University “Anthony L. Ostrosky, lionis State University (Nitin V, Paranipe, Wayne State University & Oakland UniversityXVI | cossoxerenpuaniras Sanela Poréa, University of South Carolina, Aiken Walter G, Park, American University Reza M, Ramazani, Saint Michael's College Rhonda Vonshay Sharpe, University of Vermont Carolyn Fabian Sturnph, Indiana University-Purdue University Fort Wayne Rick Tannery, Slippery Rock University Aditi Thapar, New York Unversity Michael H. Tew, Troy University Jennifer A. Vincent, Champlain Coltege Milos Vulanovie, Letunan College Bhavneet Walia, Kansas State University Douglas M. Walker, College of Charteston Patrick Walsh, Saint Michael's College Larry Wolfenbarger, Macon State College William ¢. Wood, James Madison University Chiow-nan Yeh, Aiabama State University Egy tanktinyy esetében kiléndsen fontos 2 pontossag. Minden fennmarad6 hiba a2 én felelosségem, de hléval tartozom a kivetke26 tandroknak, ami- ért dtolvasték velem a kézirat utolsé véltozatét és a nyomdai levonatot: Joel Dalafave, Bucks County Comamunity College Greg Hunter, California Stare University, Polytechnic, Pomona: © Lillian Kamal, Norttuvestere University Francis Kemegue, Bryant University Douglas Miller, University of Missouri Bd Skelton, Southern Methodist University A szetkeszt6i csapat, amely ezen a konywtin dolgazott, éridsi javulast ho- ott. Jane Tutts felelds szerkeszt6 most is— mint mindig — igazén fantas2- tikusan szerkesztette meg a kényvet. Mike Worls szerkesctdséavezeté nagyszertien feligyelte annak a rengeteg embernek a munkaja, akik részt vettek ebben a hatalmas vallalkozasban, Jennifer Thomas fOszerkeszt6 & Katie Yanos felelés szerkeszt6 kulcsszerepet jatszottak a birdlok kiterjedt 65 figuelmes csapatanak dsszedllitésaban, hogy visszajelzést kaphassak az el6z6 kiadasrél, mikizben a Kiegészit6 anyagok atnézésére is nagy- szeril embereket Kértek fel. Colleen Farmer vezet6 tartalommenedzser és Katherine Wilson vezets projektmenedzser tirelemmel és odaadissal segt- tettek, hogy kéziratombol konyy szillessen, Michelle Kunkler vezet mavé- szeti igazgato bizrositotta, hogy a kinyvnek egyszerd, bardtsdgos arculata legyen, Michael Steirnagle, az illusztrétor seg{tett aban, hogy.a kényv tet seetds legyen, a kOzgazdasigi része pedig kevésbe legyen elvont. Carolyn Crabtree kéziral-elokészitd finomitotta az altalam ire sziveget, és Testy Casey alapos € étfogé indexet készftett. Brian Joyner marketirigigazgaté soseorenemyfninas: | XVIL hhosszu 6rdkat tltbit azzal, hogy # Konyvr6l tudomdst szerezzenek a le- hetséges felhaszndlok. A Cengage csapat tbbbi tagja, tobbek kezott Jean, Butirom, Sandra Milewski és Deepak Kumar szintén folyamatosan magas szakmai szinvonalon, lelkesen és elkbtelezetien dolgoztek Szintén haléval tartozom Josh Baokinnak, aki az Advanced Placement kézgezdasdgtan-tandra volt, most pedig kivélé kurzusvezetd az Bc 10-nél, a Harvard bevezet6 kurzusan, Josh segltett 2 kézirat finomfiasaban €s e ki- ads nyomdat valtozatanak ellendrzeseden. Mint mindig, most is szeretnék kiszOnetet mondani ,hazon belli” szer- keszt6mnek, Deborah Mankiw-nak, Sainte mindent, amit frok, 6 olvas el eldsze, 65 most is a kritika és bitoritas megtelel6 elegyével Latou el. ‘Végil szeretném megemltteni hérom gyetmekesnet, Catherine-, Nicholast és Petert. Ok azzal jaruttak hozza ehhez a kényvhbz, hogy elfo- gadiak, hogy apjuk til sok rat tlt dolgozészobdjaban, Benniink négytink- ben sok kéz8s vonds van, amelyek koziil nem Iényegtelen a fagylale irénti rajongasunk (ami a4. fejezetb6! nyilyénval6). Valamelyilctk talén hamaro- sen a kézgazdasdatan iranti szenvedélyemet is elkapia N. Gregory Mankiw 2008. szeptemberTartalom E1Gsz6 a didkokhoz |. | BEVEZETES ‘A KOZGAZDASAGTANTIZ ALAPELVE Hogyan hoznak dontéseket az emberek? 1. alavela: az ernberek dtudltasokkal szembestiinek 2. alapety: mindennek az a kéltsége, amir6l lemondunk érte 3. alepelv: a ractontis emberek marginals eiékekben gondolkadnak 4, alapelv: az emberek dsctonzSkre reagdtnak EAPSZEMLE, Osetinzd fzetés Hogyan hatnak egymésra az. emberek? 5. alapelv: kereskedelem révén mindenkt jobban jérhat 6. alapelv:« piacok dlialaban képesck jl megszerveani a gazdasdgi reudkenységeket 2. alapelu: a kormény olykor javithatja a piac folyamatok eredmeényeit AIANLO, Adam Smith és a lathatatlan ké2 Hogyan maktdik a gazdaség egésze? 8. alapetv: egy orszdg életszinvonata atte flgg, ogy milyen eredményesen termel drukat és szolgéleatdsokat LAPSZEMLE. Miértérdemes kizgazdasdgtant tanulni? 9, clapelu: ha @ kormeiny tif sok pénzt boesdt ki, az drak eimetkednek 10, alapelv: a tdrsadalom rovid tavon dtvdledssal szembestt a7 infldcio és a munkanelabises kéite Kovetkeztetések ‘AJANLO, Hogyan olvassuk eat 2 Konyvet? ‘OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK 5 ALKALMAZASOK HOGYAN GONDOLKODNAK A KOZGAZDASZOK? A Kozgezdasz, mint tudoményos kutaré A tudomdnyos modszer: megfigyelés, elmélet és még tab egfigyelés A feltexések szerepe Gazdaségi modeliek XI 2 1B 4 15 16 16 9XX | cancacone Az els modelliink: a gazdasdgi kérforgds folyamatdbrija Masodik modellitnk: a termelési lehetségek hatdra Mikrodkondmia & makrogkonéreia AJANLO. Kitanul Kbrgezdassgtant? Akézgazdész mint gazdasdgpolitikai tandcsadé Pozitiy versus normatty elemzés ‘Kexgaaddszok Washingtontan Miért nem hallgatnak mindig a kézgazddszak tandesaira? LAPSZENILE, Az ameikal foci gazdassotana -Miert nem grtenek egyet a KGzgazdisz0k? -Elterések a tudorndayos nézetekiven. Eltérések az értékekben. Erzékelés és valésag LAPSZEMLE Karnyezet-gazdassgtan Induljunk! OSSZEFOGLALAS: KULCSFOGALMAK ASTEKINTO KEROESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK FUGGELEK, Gazdaségiviltoz6k dbrézoldsa és ételmendse — vid antekintés Egyetlen udltoz6 ébtzoldsa Rét vditozd dbrizaldsa — a koordindta-rendszer Giirbek a koordindte-rendszerbven Meredeksée (0k & okozat 3. AKOLCSONOS FOGGES ES A KERESKEDELEM ELONYEL Példazat a modern gazdasdgr6l ‘Termelést lehetdségek Seakosodds és kereskettetem Komparativ elényok — a szakosodas motosia Abszolit etry ‘Alternarty kéltség és komparativ elérey A komparativ eldnydk és a kereskedetem A kereskedelmi drak - AIANLO, Adam Smith és David Ricardo szellemi drBksége A komparatiy eftinytk elvének alalmardsai Jose, ha Tiger Woods maga nytria a flier? 16-6, ha az Egyosutt Altamok més orszdgokkeal kereskedik? {APSZEMLE, A nemzetk5zi kereskedelem véltozs arca Rovetkeztetések OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KEROESEK FELADATOKES ALKALMAZASOK ee Al ne ESSN 2 29 32 33 33 35 36 37 38 39 39 a0 al a2 B 2 4 4 46 a 4 48 SI 52 55 36 56 58 60 61 a 3 65 66 @ @ vasraton | XX] 11, | HOGYAN MOKODNEK A PIACOK? 4, AKERESLETES A KINALAT EREJE A PIACON Piac és verseny Mia piac? Mit neveziink versenymek? Akereslet A keresleti gorbe—az dr és a keresett mennyiség kizétti kapesolat Piaci keresiet versus egyért kerestet A Kereslti gbrbe eliolbdiisa ESETTANULMANY. Két médszer a dohiényzds rént kereslet lesroricSsara Kindlat A Kindlati gorbe~ az dr és « kindlt mennyiség keel kapesotat Paci Kindiat versus egyéni kindlar A Kindlati gorbe elotsddsa Kereslet és kinalat egyait Egyensilly Az eenstly udltozdstinak elemzése harom lépésben LAPSZEMLE.A helium piaca LAPSZEMLE. Aremelkedés természetikatasztrofék utin Kévetkeztetések, Hogyan osztjak el a piacok az er6forrasokat? OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK 5. ARUGALMASSAG £5 ALKALMAZASAL A kereslet rugalmasséga A kereslet drrugalmassdga & anaak meghatdrazs tényexdi A keresiet drragalmassdginak kisedmitdsa A felezdponti médszer— egy jobb médszer a satizalékos wéliazAsok #5 a rugalmassdgok Kiszdmitasdra A keresieti gorbek sokfleséze ‘Taljes bevetel & @ kerestet drrugalmassdga Rugalmassdg 6 tees bevétet linedris keresleti gorbe meilett Towibbi kerestetrugalmassaigok LAPSZEMLE. Energiakerasiet A kindlat rugaimassiga ‘A Kindlat drrugalmassaga é annak meghatdroz6 tényezdt A Kindlat érrugalmassagdnak kisedmiidsa A Kindlati girbek sakjetesége A Kindlat, keresiet 65 rugalmassag hérom alkalmazésa ‘A meziigazdasdggal kapcsatatns jé hirek-uajor lehernek rossz hirek agazdiknak? Miért nem mdta magasan tartani az OPEC az olajérakat? A drogtilalor novell vagy estkkent a kabidszerbinbzést? Kavetkeztetések OSSZEFOGLALAS. 3 75 25 5 % 7 7 78 79 82 3 83 84 85 87 7 89 93 94 96 97 97 98 98 102 102 108 104 104 108 107 108 0 in ne m2 3 cis 1s 16 8 19 121 121XXIT | raeraton i, KULCSFOGALMAK AUTEKINTO KERDESEK FELADATOK €S ALKALMAZASOK KINALAT, KERESLET £5 KORMANYZATI INTEZKEDESEK Arszabélyoras Hogyan befolydsolja az dzplajon a piaci kimeneteket? ESETTANULMANY, Soroka benzinkuitnl ESETTANULMANY, Lakbérszabslyozas t6vid 65 hossed tévon Hogyan befolydsolja az érpadié a piaci kimeneteket? ESETTANULMANY, A minimslbér Az drscabdlyords értékelése LAPSZEMLE. Chavez elnok &5 pac Adok Hlogyan érinti a pine mitkédésée az eladdkre kivetett add? Hogyan érinti a pine mikidésér a veutkre Kivetett add? ESETTANULMANY. Felosethatia-e a Kongresszus a bred terheit? Pugalmassdg és axddvehermegosclds ESETTANULMANY, Kifizetialoxusad6t? Kovetkezterések OSSZEFOGLALAS. KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KEROESEK FELADATOK £5 ALKALMAZASOK | APIACOK é5 A OLET FOGYASZTOK, TERMELOK ES A PIACOK HATEKONYSAGA, Fogyaszii tObiblet Fizetési hajlandésdg Hogyan haszndlak a keresteti girbét a fogyasztdt torblet mérésére? Hogyeit néwelé az atacsonyahb dr a fogyaszt6i tabbleter? Mit mér a fogyaszt6i tibblet? ‘Termeléi tablet Koltségek #3 claddist hajlandosd Hogyan. haszndtjuk a Kindlati gorbét a termeléi rabble Eisrdmitdsira? Hogyon nivel a magasabb dr a termeldi tebbletet? Piaci hatékonysiég A jdakarara cérsadatrat tervezs A placi exyensilly érkelése ESETTANULMANY. Legyen-e szervkereskedeler? LAPSZEMLE. A jegytzétkedés Kovetkeztetések — piaci hatslonysdg és piaci kudare LAPSZEMLE. A plac esodja OSSZEFOGLALAS, KULCSFOGALMAK 122 122 123 126 26 127 128 129 131 132 134 135 136 137 138 M0 1a 142 13 143 uaa 144 144 149 181 152 182 153 158 156 157 1s? 158 160 ist 16) 162 164 196 197 168 169 10 a 8 ‘araiou | XOX AYTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK ALKALMAZAS ~ AZ ADOZAS KOLTSEGE! Azado oko2ta holiteherveszteség Fiogyan érinti az adé a pic résztveviit? Holtteher veszteség és a kereskedelembol szdrmazé hasznok Mi hatérozza meg a holtteher-veszteség nagysagat? ESETTANULMANY. Vita a holteher-veszteséy Aholtteher-veszieség és az addbevéte) kalonbozd adészintek mellett ESETTAKULMANY.A Laffer-girbe 6 a kindlatoldali KBzgazdasdgtan ALANLO. Henry George és a fldad6 LAPSZEMLE, (ton Franciaorszig felé Kovetkeztetssek OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALOM ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK 5 ALKALMAZASOK [ALKALMAZAS ~ NEMZETKOZI KERESKEDELEM Alkereskedelmet meghataroz6 tényezoic Egyensily kereskedelem nett A vilgpiaci ér és a komparatio elbnyd% A Kereskedelem nyertese és vesztesei ‘Mir nyer é mic vescit egy exporidld orsadg? ‘Mic nyer é mit veszit egy imports orszig? Aniérok hacdsa Kereskedelempotitikel eanulsagok ASANO. Importhvétsk ~a kereskedelom korlstozisénak egy masik media A nomzetkbzi kereskedelem towdbbi eloryei LAPSZEMLE, Karpétolni kee a szabad kereskedolam nyertescinek a veszteseket? Akereskedelem korlétozase mellett s2016 érvek A munkahelyek ve LAPSZEMLE, Munkakiszorvexéskilfldre 4 nemzeibiztonsdgi érv A kiskortipardg érve A tisztességielen verseny érve Anvédelom mint allueszktz érve ESETTANULMANY.Kereskedelemi megéllapodésok és Kereskedelm Vilégszervezet LAPSZEMLE.Tovébbi gondotatok aszabad kereskedelemr! Rovetkeztetések OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKNTO KERDESEK FELADATOK €5 ALKALMAZASOK 170 170 14 174 i75 178 180 182 183 184 185 187 187 187 185 188 192 192 193 ia 194 195 196 198 200 200 201 202 204 208 204 206 206 207 207 208 209 2 282 22 212 23XXIV | araton IV, | AKOZSZFERA GAZDASAGTANA 10, KULSO GAZDASAGI HATASOK Extemdlidk és a piaci hatékonysg sérilése let kttzgazdasdgran — ismeétlés Negattv externaliak Poairty externdliak ESETTANULMANY. A technolégja tovagyiiniz6 hatass,iparpaliika ésa szabadalmi védelem Az externalidk kezelésére alkalmazott gazdasdgpolitikai stratégiak AZ wasteds és ellendreés stratégidja — szahdbjozds Paci ala stratégia, 1. —terelé ad és tamogatasok ESETTANULMANY. Miértolyan magas a benzin adja? Piaci alapss stratégia, 2. — kereskedhet6 szenryecési kudtdk A kérnyezetscennyezés kbzgazdasigi elemzése elleni kifogdsok LAPSZEMLE. A szén-dioxic-kibocsétdsi ad esete Egyéai megolddsok az externslidkra "Az egyéni megolddsok fajtdi A Coasetétel Miére nem mindig miikadnek az egyéni megolddsok? Kovetkeztetések OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK 5 ALKALMAZASOK 11. KOZJOSZAGOK ES KOZOS EROFORRASOK A termékek kiilnbiz6 tipusat Rézjavak A potyeutas-probléme Néhdry fontos kérjésedg ESETTANULMANY. Kézjavakee a vilégitétornyok? Nehéz fetadat a koltség-hasczon elernzés ESETTANULMANY. Mennyitér egy let? Kozis erdforrasok A korlegelik tragédiaia. Nehdrty fortos kizés erdforrds LAPSZEMILE.ASloomberg-torv ESETTANULMANY. Miért nem haltak kia tehenek? Kovetkeztetések — 2 tulaldonjogok fontossaga OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK 219 220 221 22 223 224 225, 225 226 237 228 230 231 233 233 234 235 236, 237 237 238 238 282 242 244 245 245 247 248 249 250 250 25 252 254 255 256 256 257 257 ragtavow | XXV V, | VALLALATI MAGATARTAS ES PIACSZERKEZET 12, TERMELES! KOLTSEGEK Mit neveztink kéltségnek? ‘Teljes bevétel, teljes kaltség és profit Kéltségek mint alternatty kéltségek A tie kélisége mint alternatto kltseg Gazdasagt profit versus szémuttelt profit ‘ermelés és koltsegek A tarmelést feggveny A termelesifggvenyedto teestaltség irbeig ‘A kéltségek kitldnbdz6 mérészdmai Fix és vittozd kéleségek Atlagos koltst és hatdekoltség Kéltséggérbék alakia Tiptkus kétseegérbsk A kéitségek rovid tavon és hosszt tavon_ A riivid tdvtl és a hosszti tdvii dtlogos teljes koltség kOzottt sszeftegés Novekod és csbkkend mérethozadék AJANLO.Tanulsigok egy tigyéebdl Révetkeztetések OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALIMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK 13, VALLALATOK A VERSENYZO1 PIACOKON Mi jeliemnal a versenyz6i piacokat? A verseny jelentése A versenyz6 vittalatok bevételet Profitmaximalizaids és a verseayz6 vallalatok Kindiati gorbéje A profitmaximalizdlds egyszerd példdi. A hatérkbliséggirbe és a vélialat ktndlati dontése A willalat vil evel beads! dontése Bisittyedt kotrségek ESETTANULMANY. Szinteiires éttermek & szezonan kivil minigolt A villalar hossrat ravi déntése a piacrdl vals kilépésrOl, Herve a belépésrét Egy versenyz6 vllatat profitjdnak mérése az dbrankon ‘A kindlati gorbe verseny26i piacon ‘A rovid tdv ~ placi kindlat adott sadn udltalat esetén A hosszit tau. plact kindlat be: é kilép6 willalatokkal ‘bert maradnak a piacon a versenyz0 vdllalatok, ha rent termetnek pozitty profitor? A Keresletcltolgdsa réwid és hosszu avon Migrt lohet pozitie meredekségd a hosszi avd kindletigorbet Xovelkectetések— a kindlati gorbe mogotti tonyezdk 261 263 284 264 264 265 266 267 267 269 270 270 272 273 278 278 276 278 279 279 280 281 281 282 286 286 287 287 289) 289) 201 293 294 298 295 296 298 298 299 300 30 303, 308XXVI | caetaton OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK 14, AMONOPOLIUM Miért jonaek iétre menopéliumok? Monopolizait erbforrisok Aliami monopéliumok Természetes monopéiiumok A monopoliumok termelési és érazsi dontései Monopdliam versus versery A monopélium bevéiele Profitraaximalicalés A monopélitra profitja AJANLO. Miért nines a mononéliumnak kindle grbéje? ESETTANULMANY, Monopolista gySayszerek versus generikus gybayszerek A monopéliumok jéléti kéltsége A holticherveszteség ‘A monop6linm profitja tenne a tarsadalmt Koleség? Ardiszikrioninaci6 Egy drazisi pela A trténet tanulsdga Az drdiszkrimindeié elemaése Példdk az drdiszkrimindciora LAPSZEMLE, ATKTS és mas konstrukcigk Kézpolitika 6 a monopéliumok A verseny elosegitése versenyjogi eszkozdkkel LAPSZEMLE. Léaltarsassgok fzigja Seabalyoeds Koztulaidon Semmit se tenn! LAPSZEMLE. A tGmeghBzlekedés és a magarwallalatok Kovetkeztetés —a monopéliumok jelenléte OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK YI. | MAKROGKONOMIA} ADATOK 15, ANEMZEHJOVEDELEM meREsE A gazdasdg jovedelme é kiadisai A bruito hazal termes mérése WA brugts hazad termék (GDP) az orszdg teriletén..” nati iF alae. 304 308 305 305 310 31 312 312. 313 314 314 316 318. 320 320 321 322 323 325 326 326 327 328 329 331 332 332 333 334 336 336 337 338 340 340 Bal 3M 347 349 350 352 352, 352 16. amtatom { XXVIE megtermelt, 1 08gs6 fethaszndldsra szdnt..” Naru és szoigélzatdsok...” nOsszességenek. iack értéke.” AJANLO. A jovedatern tovsbbbi mérészimai AGDP alicatéelemei Fogyasetiis Beruhdzds Kormanyzati vdsdrldsok Netté export ESETTANULMANY. Az amerikai GDP alkotdeleme! Avedl és a nomindlis GDP Egy szampéida. AGDP-defldtor ESETTANULMANY, A kazelmilt il GDP.jének alakulasa J6L méri-e a GDP a gazdasdgt jéletet? LAPSZEMLE. A rejtett gazdasig ESETTANULMANY. A GDP és az életmindség nemzctkzi Ssszehasonlitasa Kovetkeztetések AJANLO, Ki gy6z az olimpian? OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK &5 ALKALMAZASOK A MEGELMETES! KOLTSEGEK MERESE A fogyasctoi drindlex A fogyasct6t drindet seamitisa A megethetést koltségek mérésének nehezséget AJANLO. Mi van a fogyasetsi kosétban? LAPSZEMLE. A mindségvéltozés fayelembevatele A CDP deflitor és a fogyasct6t érindex dsscehasonbttésa Az inflécié hatésdnak kisztirése a gazdaségi valtoz6kboL Kittonbaizé idBseaki crak Indexdlds AJANLO, Mir Index Hollywoodbe meay Redl- és nomindlis kamnat ESETTANULMANY. Kamatlabak az Egyestit Allamok gazdaségaban Kovetkertetésok OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK 353 353 353 353 354 355 356 356 356 357 357 358, 359 359 361 362 363 365 366 367 368 309 369 369 370 373 374. 37% 376 378 379 380 382 382 383, 383 384 385 386 387 353 388 388XXVIL vil a7, 18 | raxratone | AREALGAZDASAG HOSSZU TAVU MUKODESE TERMELES ES GAZDASAGI NOVEKEDES Gazdasagi ndvekedés a vilagban ‘MANLO. Gazdagabb vagy, mintaleqgaadegabb amerikai? A termetékenység szerepe é meghataroz6 tenye26i ‘Miér olyan fontos a termelékenység? Mi hatdrozza meg a termelékerységet? AJANLO. A termelésifigavény LAPSZEMLE. A toke mérése ESETTANULMANY. A természeti eréforrésok gétat szabhatnak a ndvekedésnet? Gazdasdgi nbvekedés és gazdasdgpolitika Megtakaritas és beruhdziis Gsbkkend hozadték és a fetzdrkdcdst hatas Kuper érvezs beruhaizis Okiatés LAPSZEMLE, Az ember toke fjlesztése Egészség és tdplatkoads Tulafdonjogok és polirikat stabitieds Szabad kereskedelem. Kutatds 6s fellesciés Nepességndvekedés LAPSZEMLE, Megmenekilés Malthustél Kéverkertetés — a hosszii tSvii ndvekedés jelentésége OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALIMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK £5 ALKALMAZASOK MEGTAKARITAS, BERUHAZAS E5 A PENZLIGYI RENDSZER Penziigyl intézmenyek az Egyesilt Allamok gazdasagaban Pénailgyt piacok Pénaitgyt kézvetttok AJANLO. Mire figyelneka tS2scegueule Ssszegads ‘Megtakatitas és beruhdzds a nemzeti szdmmiakba Pontos azonossdgok A megtakarttds és beruhaads jelentése Abitelpiac Kindlat é kerestet a hitelpiacon 1. intéekedés: a megtakaritas asetonzése 2. intézkedes: a benuhdizds dsztéinzése LAPSZEMLE.A fSsvényséa dicsérete 3. intézkedés: kattségvetési tSbvblet és hidny ESETTANULMANY. Az Egyesil Allamok éllamadéssagénak térténete Kovetkeztetések OSSZEFOGLALAS 393 395, 396 398 398 398, 399 400 402 404 405 405, 406 407 409 409 410 41 412 a3 a4 416 49 420 420 420 4a 423 424 au 427 428 429 429 430 432 432 433, 435 436 437 439 440 442, 442 samtaiow | XXIX KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEX FELADATOK ES ALKALMAZASOK APENZUGYTAN ALAPIAL Jelenériek—a pénz értékének iddbeli mérése AJANLO. i kamatos kamat varézsa és a 70-es szably Kockézatkezelés Kockdzatkeriiés A biatostedspiac AJANLO. Mitdi misaz egészségbirtositis? Auudllalaispecifikus kockdzat megosztasa A kockézat és « hazam ket dtudleds EszkGzértékelés Fundamentdlis elemzés ‘A hatékony piacok elmétete ESETTANULMANY. Véletien bolyongés és az indexsltalapok Pact irracionalitds LAPSZEMLE, Neuropénztiayek Kovetkeztetések OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KEROESEK FELADATOK €5 ALKALMAZASOK MUNKANELKOLISEG ‘A munkanélkiiliség meghatérozasa Hogyan mérik a munkanétiaiiseger? ESETTANULMANY. Az amerika frfisk és ndkmunkapise! aktivitssa LAPSZEMILE. A feindit férfak inaktvitésénak emelkedése Vajon a munkanéticiliségi réta act mén, amie mémi seeretnénk? Milyen hosszan vannak munka nélkdil a munkanélkiliek? Miért van mindig valamekkora menkanetkiltises? Amunkakeresés AUANLO. A munkahelyek sama. Miért elkeritihetetien a stislédiisos munkanéikitises? Kézpolitika & munkakeresés ‘A munkanélailiség segély LAPSZEMLE, A muakanéikiliség kezelése az Sceanon innen 45 tél A minimalbér-szapdlyozas AJANLO. Ki dolgozi minimslbaréet? A szakszerwezetek és a kollekty alku A scakszervezetek gozdasdgtana A scakszervezttek hasznosak ogy kérosak a gazdasdgnakt Ahaiékony bérek elméiete A dolgoatk egesesége A munkahelyelhagyas 443 433 444 446 447 449 449 449 450 451 452 454 455 455 456 457 458 459 461 46h 462 462 462 465 4566 456 4169 470 a7 473 473 414 975 75 476 477 478 480 481 482 482 484 485, 488, 4862 22, van. XXX | taro. A dolgozdk mindsége A dolgaztk endfeszitese ESETTANULMANY. Henry Ford és a2 igen nagyvonali napi ‘tolls bér Kovetkeztatések OSSZEFOGLALAS KULCSEOGALMAK ATTERINI6 KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK | APENz és Az ARAK HOSSZUTAVON AIMONETARIS RENDSZER Mia penz? A pene funkeist A per jet A pera az Bgyesill: Aunmok gazdusdgéban LAPSZEMLE. Monetérs tanulsdgok irako6l AJANLO, Hitelhartyak, bankkértyak és péne ESETTANULMANY. Hol van a2 a sok késepénz? ‘Az Egyesilt Atlamok monetéris rendszerének makédése — a Federal Reserve A Fed felépitése A scavetségi nytipiaci bizottsig (Federal Open Market Committee} Abankak és a pénzkindlat A teliestertalékoldstt bankrendscer egyszerttesete Penzteremtés a résetartalékoldsti bankrendszerben A pérzmuttipikétor A Fed monetaris politikai eszkOzei LAPSZEMLE, A 2058, 4 penztigy!valsig A pénzkindlas szabdlyozasdnak nekézséget ESETTANULMANY, Bankrohamok és a pénzkindlat Az irdnyad6 kamat (jegybankt kamatldd} Roverieztetssek OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEAGHTO KERDESEK FELADATOK 5 ALKALMAZASOK A PENZMENNNYISEG NOVEKEDESE £5 AZ INFLACIO. Az inflacid Maseaikus elmélete Az drscint és a pez érteke Pérakindlat, pérzkereslet & a pérzpiaci egyensiily A monetiris bivités hatdsat Az alkaliaazicodést folyamat vid benutatésa A Klasszitus dichoumin és a pénzsemlegesseg 486 487 487 488 438 439 439 490 493 495 496 496 497 498, 499 501 502. 502 503 504 505 505 506 307 509 Su 512 514 si 515 515 516 6 519 S20 520 52 523 5246 525 sasinuon | XXXL A pene forgdsi sebessége és a mennyiségi egyentet ESETTANULMANY. A péne és 22 drak hiperinflcié idején négy orszéqban Az infldcids ads ARsherhatds Az infldcio Koltsége LAPSZEMLE. A gazdassgikatasztréfa recoptie A dsdriGer6 esbkkenése? Tévhitek az injldci6rdt Cipdraipkowségek Etiapicitsegek Ac drak relatto véleozékorysdga és az erdforrdsok helytelen. elosztisa Inflaci6 kettetee adstorzttdsok Zavar 6 kellemetienség ‘A udratlan inflaci6 kilonleges kéltsége — a vagyon Onkényes tjraelosctasa ESETTANULMANY. Oz, a csodk csodaja és az ezliststandard vith Kovetketetések OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK LATTEKINTO KERDESEK FELADATOK 65 ALKALMAZASOK 1X, | ROVIDTAVU GAZDASAGIINGADOZASOK 23. AGGREGALT KERESLET ES AGGREGALT KINALAT Hérom kulesfontossdgd megiigyelés a gazdasdgl ingadozasokr6l 1 magfigyelés: a gazdasigi ingadozésok rendszerteleriek és elitejelecheietenek 2, megfigyelés: @ legtébb makrookonémial vdltoz6 egyszerre ingadozik 3, megyigyelés: amikor a kibocsdtds csbkken, a munkanéikiliség nb A rovid tava gazdasdgi ingadozasok magyatézata A Klasszikus kizgazdasigian feltevéset LAPSZEMLE. Szokatlan mutatGk A vivid tui ingadozdsok mlésdga ‘Az cggregilt kereslet és aggregalt kindlat madeliie Ax augregalt keresleti g6rbe ‘Ax aggreglt keresleti gbrbe negatty meredekséaének okat ‘MisGl toiddhar el az aggregdlt Rerestetigirbe? LAPSZEMLE, A 2008, évi koxményratl gazdasSaéienkités Az aggregilt Kindlati gorbe -Miért figgbleges hosszi tdvon az aggregélt Kindlats gorbe’ ‘Miérttolddhat ef a hossat rave aggregalt Kinda girbe ‘A hosced révis novekedés és az infldcis tetris ae aggregals ‘kereslettel & az aggregitt Kinatartal 526 528, 529 530, 532 532 533 334 535 536 536 538, 539 540 Sa 542 542 542 543 545. 547, 548 548 548 549. 550 580) $51 352 552 554 554 556 558 560 560 561 563XXXI 24, Miért poritiu meredekségit az aggregélt Kindlati gbrbe rovid tdvon? Mid toiéahat el a vid ravi aggregate klndiaai gorbe? A gazdasdgi ingadozasok két lehetséges oka ‘Az aggregdlt Keresleti girbe eltoldddsénak hatdsai AJANLO. Meg egyszera pénz semlegességér6! ESETTANULMANY. Az aggregaltKereslet két nagy valtozasa ~ a vildgaazdasagi vélsig és a masodik vilgghabord ESETTANULMANY. A 2001. évirecasszi6 AZ aggregélt Kindlat vittozésdnak hatiisai AJANLO. Az aggregsit kereslet 6s a2 aggrogalt kindlat eredete ESETTANULMANY. Az oa] és ¢ gazdasig Rovetkeztetések ‘OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK 5 ALKALMAZASOK [AMONETARIS E5 FISKALIS POLITIKA HATASA AZ AGGREGALT [KERESLETRE ‘A monetaris politika hatasa az aggregalt Keresleire A likviaitdspreferencia etmétete Ax oggregdlt keresleti sorbe negatty meredeksége AJANLO.A kamatok rovid, iletve host tavon A pénzkindlat vdltozésa Az irdnyads kana: szerepe a monetdrts politikdban LAPSZEMLE. A szévetségimyltiaci bizottsdg megmagyardzza a dontését ESETTANULMANY. Migr aye a Fed a tézsdet (6s viszont? A fiskélis politika hatdsa az. aggregalt kerestetre A Rormanyzant vasarlasok walzozdse A muttiplikarorhatds A Kiaddsi reatiptikdtor kiszdmitisa A multiplikdtorhatés tovdbbi alkalmazdsat A Kiszortedsi hats Az ad6k vdltozdsa AJANLG. A fiskills politika az aggregeitkindlatots befolyssolhatja A gazdaség stabilizalasa monetéris és fiskalis politikéval “Aktiy stabilizicids politika ESETTANULMANY. Keynesténusoka Fehér ézban Az alti stabitizdciés politike ellen sz0s érvek Autornatiias stabilizdzorok Kovetkeztetések OSSZEFOGLALAS KULCSFOGALMAK ATTEKINTO KERDESEK FELADATOK ES ALKALMAZASOK Glosszérium Név- és targymutato S64 567 369 570 572 973 574 S75, 376 S78 579 579 S81 S81 581 585 586 587 589 591 592 503 994 595 596 596 596 597 599 599 605 I. Bevezetés1. A kézgazdasagtan tiz alapelve Ackoagaadasagtant idegen Kifejezéssel dkondmidnak hivjuk, ami a gortg otkonomosz s2dbdl szérmazik, és 221 jelenti, hogy ja héztartas Ugyeinek intéz6je", Els6 pillanatban asz6 eredete furcsdnak tiinhet. Val6j4ban azonban egy haztartisnak és egy gaztasdg nak nagyon sok kozts vondsa van, Egy héztartésnak szamos dontést Kell hoznia, El kell dbnteni, hogy Ki mit esinaljon, és mit kapjon ezért eserébe. Ki fOzze a vacsorét? Ki mosson! Ki repetszhat az édességbdl vacsoranal? Ki dintse el, hogy melyik tévécsatornat nézzék? Roviden, a haztartdsnsk saitis erdforrdsait Kell elosztania a tagjai Kozbtt, figyelembe veve azok képességeit, erdemeit és kivansdgait, ‘Ahogy egy haatartés, a térsadalom is szamos dintéssel szembestll. Egy tarsada- lomnak is ef Kell dOntenie valamilyen médon, hogy milyen feladatokat kell elitnl, és Kiknek, Egyeseknek ennivalit kell elddllitanivk, masoknak ruhat kell vacrniuk, 68 olya- nokra is sziikség van, akik szofivereket fejlesztenek. Amikor a tirsadalom szétosztotta azembereket (és. foldet, az éplileteket, a gépeket) az egyes munkék kézit, az dltaluk megtermelt arukat és szolgaltatasokat is s2ét kell osztania. El kell dénteni, hogy ki ehet kaviact, és ki krumplit, hogy ki vezethet Ferrarit, és ki kézlekedien busszal. ‘A ticsadalomnak azért kell az eroforrasaival gazdélkodnia, mer az er6forrésok saiikisek. A sztikisség azt jelenti, hogy @ térsada- Saikséa-Atsadsim rd- lomban az er6forrasok koristozott mennyiségben dllnak rendelke- soi zésre, és emiatt nem Iehet eldlitani minden arut és szolgaitatdst, amire az emberek vagynak. Ahogy egy haztartds tagjai sein kaphatniak meg mindent, amie vagynak, az sem lehetséges, hogy a tétsadalom minden egyes tagia az elképzel- het6 legmagasabb életszinvonalon éljen. A Kozgazdaségtan azt tanulményozza, hogy a térsadalom ho- foxandeitan-Artnsail, gyan gazdillkodik s2tikés erdforrasaival. A legtobb tarsadalomban —ouyatisslam tgpn gud- az eréforrésok elosztdsa nem egy mindenhaté diktator, hanem héz- ‘wit wthserorkaia, tartésok és vallalatok millidinak egyittes tevékenységeként vaidsul meg. A kézgaedsszok ezért azt tanulményozzak, hogy az emberek hogyan hozaak dontéseket arrél, hogy mennyit dolgazzanak, mit v4s4roljanak meg, mennyit takarit- sanak meg, és azt hova fektessék be. Azt is vizsgaljak, hogy az emberek hogyan hatnak egymdsra, Tamulményozzak példaul, hogy vevok és eladick sokasdga egyiittesen mikép- pen hatérozza meg, hogy egy adott termékb6l mennyi és milyen 4ron cseréljen gazdét. Vegil, a kizgazdaszok a gazdasdg egészét érint6 folyamatokat és trendeket is elemzik, példéul az dtlagbérek névekedését, a munkanélkiliek szémat é az drak emelkedését. Akozgazdaségian sokréti tadomany, de van néhdny kézponti el, amely egységes- sé teszi, Ehben a fejezetben a kozgazdasdgtan téz alapetvével foglatkozunk. Nem kel4 | pevezerts aggédni, ha els6 olvasdsra nem sikertil az Osszes elvet megérteni, vagy ha nem érttink vellk egyet, a kés6bbi fejezetekben részletesen wégigvessziik Oket. A tiz alapelvet azért mulatjuk itt be, hogy éttekintést adjunk arrol, mir6l is s26l a Kozgazdasdgtan. Tekint- suk ezt a fejezetet izelitdnek a kés6bbiekbal! HOGYAN HOZNAK DONTESEKET AZ EMBEREK? A gazdasdgban nincs semmi titokzatos. Mindegy, hogy Los Angeles, az Egyestilt Al- lamok vagy az egész vilég gazdas4gardl beszéliink, a gazdaség voltaképpen emberek csoportia, akik életk soran igy vagy tigy kapesolatba keriilnek egyméssal. Mivel egy gazdasig viselkedése a gazdasagot alkoté egyének viselkedését tikréai, a Kizgazda- sagian tanulményozasat az egyéni ddotéshozatal négy alapelvével kezdjik. 1. alapely: az enberek diudledsokkal szembesitinek ‘Talén mér mindenki hallotta a régi mondést: .nines ingyen ebéd”, Sok igazsag van benne. Ahhoz, hogy megkapjunk valamit, amit szeretnénk, dltaldban le ke!l monda- ‘nunk valami mésrol, amit szintén szeretnénk. Amikor déatést hozunk, egyik célunkat feladjuk egy mésikért, atvaltank kozdttitk (trading off) ‘Tekintsiink példaul egy didkot, akinek arrél kell déntenie, hogyan ossza et legfon- tosabb er6forrdsat, az idejét! Fordithatja minden percét a kbzgazdaségtan vagy @ pszi choldgia tanuldséra, de idejét meg is oszthatja a két téma KbzOtt. Minden oraval, amit az egyik targy tanuldsara szn, cskken azoknak az éraknak a szdma, amit a mésik tanuldséra fordithat. Es minden egyes réért, amit tanulassal tél, felad egy rat, amit szuny6kalassal, biciklizésset, tévézéssel thtthetne, vagy amikor részmunkaidés mun- icéjaval kiegészft6 keresetre tehetne szert. Vagy nézziika szilbket, akikneka csalédi jovedelem felosztésr6t kell dontenitik! Ve- hetoek éleimiszert, rubat, vagy kélthetnek csaldéi nyaralisra, vagy akaéx megtakarithatjak a jovedelmtik egy részét nyugdijaskorukra vegy a gyermekeik tanittatdsara, Amennyivel tibet kéltenek ezek valamelyikére, annyival kevesebb pénzUk marad més dolgokra. ‘Amikor az emberek tarsadalomba szervezédnek, més tipusti déntéseket kell hoz nivk. A Klasszikus étvéltési problema a ,fegyvert vagy Kenyeret”, Minél tbbet kélt egy tarsadalom honvédelemre (egyverokre), hogy megvédje hatérait a kilféldi hoditoxtél, annal kevesebbet tud fogyasztésra (kenyérre) forditani, amivel a hazai életszinvonalat emelhemné. A modern tarsadalmak egy masik fontos ditemmaja a tiszta kornyezet és amagas jovedelem kézotti valasztés, Azok a torvéayek, amelyek a villalatokat a kérnye- zetszennyezés csbikkentésére kotelezik, ndvelik a termékek és szolgdltatasok el6aliitési koltségelt. A magasabb kaltségek miatta véllalatok profitja osbkken, alaesonyabb bére- ket fizetnek, drakat emelnek, vagy e harom eset valamilyen kombindci6ja kévetkezik be, A kérnyezetvédelmi szabalyok tefiét hozzajarulnak a Kérnyezet tisztaségéhoz és ezzel egylitt az emberek egészségéhez, de csokkentik a vallalattulajdonosok, unka- vallalbi és fogyaszt6k javedelmét. Laxorcarostornrneaiarert | 5 Bay masik atvaltés, amivel a tassadalmak scembestnek, jigujpqsay.awasion sed a hatekonység &s az igazsdgossag kozdtt ll fenn. A hate. sunocsedteasshe Konység azt jelenti, hogy a térsadalom a lehet6 legtébbet Ho aknaz ki szikis erSforrasaibél, az egyenléség pedig azt, foenléség-A genksig t)diéshasms hogy az igy keletkez6 hasznot egyenl6en oszijak el a tar cDelémotetieel aclom agp ti sadalom tagjai kOzbtt. Mas sz6val, a hatékonysdg, a gazda- ségi tora méretére, az egyenloség pedig a torta felosztdsanak médjara vonatkozik. "A gazdasdgpolitika tervezésekor ezek a célok gyakran titkoznek egyméssal. Tekint- silk példdul azokat az elveket, amelyek célja, hogy a gazdasdgi j6lét elosztdsa egyenlete- sebb legyen! Ezek kézit! néhany, példdul a joléti rendszer vagy a munkanélkUli-segely azokat segiti, akik a leginkébb raszorulnak. Ms intézkedések — hasonléan a személyi jovedelemaddhoz — el6irjak a magasabb jévedelmiick nagyobb hozzéjéruldsat a kor- ményzati Wadasokhoz. Ezek az intézkedések a nagyobb egyenlbségért eserébe cstk- kentik a hatékonysagot. Amikor a kormany a gazdagoktol a szegényekhez jivedelmet csoportosit At, csokkenti a kemény munka jutalmat, emiatt az embezek kevesebbet dol- goznak, és kevesebb termeket és szolgaltatast dllitanak eld, Mas sz6val, ha a kormany tobbfelé prdbélja elosztani a gazdasagi tortat, a torta mérete kisebb lesz. ‘Annak felismerése, hogy az emberek atvaltasokkal szemibesiilnek, Onmagéban még nem mondja meg, hogy az emberek milyen dintéseket fognak hozni, vagy milyen dn- réseket kellene hozniuk. Egy disknak nem kel! feladnia a pszicholégiai tamulmanyait csak azért, mert ettl tobb idefe maradna a kozgazdasdgtanra. A térsadalomnak nem kell feladnia a kirnyezetvédelmi célokat, csak mert a kornyezetvédelmi szabalyozas csokkenti az anyagi jolétet. A szegénységet nem Kell figyelmen Kivt!l hagyni azért, merta témogatésok kevésbé dsztondznek munkéra. Az emberek azonban esak akkor hozhatnak j6 déntéseket, ha tisztdban vannak a rendelkezésre allo lehetéségekkel. A kézgazdasdgian tanulményozésa ezért az Atvditasok fontossdgdnak felismerésével kezdGdik. 2 alapelv: mindennek az a kéltsége, amirdl lemondunk érte Mivel az emberek atvéltdsokkal szembesttinek, a déntéshozatalhoz mérlegelni kell a dintési lehetdségek kéltségét és hasznit. Sok esetben azonban egy ddatés kéltsége nem olyan egyértelm¢!, mint arailyennek els6 pillanatban tik. Tekintstik a tovabbtanulésra vonatkozé dontést! A legfébb haszon a szellemi gya- rapodas és egy jobb munkalehetéségelckel kecsegtetd élet. De melyek a kaltségek? El- stire talan az meralhet fel benniink, hogy dssze kellene adni a képzéste, kOnyvekre, lakhatdsra és étkeadsre kblt6tt Osszegeket. Fz az Osszeg azonban nem tikrézi htien, hogy mit kell felacini egy egyetemi évért. Ezzel a szdmftéssal két probléma van. El6sziir is, tartalmaz olyan elemeket, ame- lyek nem igazn a2. egyetemre ards kottségei. Ha valaki nem jar egyeternre, akkor is, Jaknia kell valahol, és akkor ig kell enzie. A lakhatés é3 az étkenés esak annyival noveli az egyeterre jards Kbltségét, amennyivel ezek drégabbak az egyetemen, mint sndsbol. Masodszor, ez a szamitas figyelmen kiviil hagyja az egyetemre |ards legnagyobb kelt-6 § ecveceres ségét, az id6t. Ha azzal toltjuk az iddnket, hogy drékra jarunk, kényveket olvasunk, dolgozatokat irunk, akkor ezt az id6t nem tudjuk munkéval tolteni. A legtébb diak sziméra a tovabbtanulds legnagyobb kolisége az a kereset, amit az egyetemce jaras covsosecinans Mlatt nem keres meg ‘Aternatv kalseg- Widen, ami Valaminek az alternatfv kdltsége az, amit fel kell adni az adott dolog rillekel monayison,noayey —- megszerzése érdekében. Bérmilyen dontéshozatal soran a déntés- stotlgrmereaain hozoknak tisztaban kellene lennitik azzal az alternativ koltséggel, ami az egyes lehetéségekkel jar. Val6jban dltaldban tisztaban is vannak ezzel, Azok az egyetemista sportolok, akik millidkat kereshemének, ha ott- hagyndk az iskolt, és professzionalis sportolékka valndnak, tudjak, hogy az egyetemre jards alternativ kéltségei igen nagyok. Nem meglep6 tehat, hogy sokszor dintenek tigy, hogy a haszon nem éri meg a kiltségeket 3. alepelv; a racionsllis emberek margindtis értekekben gondolkednak tmderlsenbeelsthan””” \ KOzgazeidszok dlteldban azt feltetelezit hogy az emberek racio Grivel suoainineyek Palisa, A raciondlis emberek adott kérlllmények koz6tt, a leet cut. abheisgeiernéicae, ségeiket mérlegelve, mindent megtesznek annak érdekében, hogy mnetsnecmiienennk ine eldejék céljaikat. Kozgazdasdgtant tanulményaink sorén $26 lesz Neen hegyeejéctisist a yAllalatokrél, amelyek elddntik, hogy a legnagyobb profit elérése érdekében mennyi dolgoz6t aikalmazzanak, mennyi termeket alltt- sanak el6, 6s mennyit értékesttsenek. Szé lesz olyan egyénekedl is, akik arv6l donte: nek, hogy a lehet6 legnagyobb elégedettségher idejtik mekkora részében dolgozzanak, é hogy a munkabd! szarmazo jGvedelmilkbOL milyen termékeket és szolgéitatasokat vaséroljanak, ‘A racionalis emberek tudjék, hogy az életben a déntések nagyon ritkan feketék vagy fehérek,dltaldban inkabb a sziirke valamelyilx érnyalatdhoz hasoniftanak, Vacso- xa kezben nem az 9 kérdés, hogy bojtdlitink vagy degeszre egyuk magunkat, hanem az, hogy vegylink-e még egy kandl krumplipiicét. A vizsgaidészakban nem azr6l kell déntentink, hogy kezilnkbe se vegyiink egy konyvet, vagy napi 26 6rén 4t tanuljunk, hanem az, hogy szdniunk-e még egy orét a jegyzeieink olvasasi- acini vdteris-Kinéxi ra, vagy inkabb tévézziinke, A koagazdészok a marginatis viltozds contilésargpenakuilsidy- vagy hatdrvaltozds kifejezést haszndliék, amikor egy kismértéka seberiipet elmozdulds hatisat szeretnék leimni, Tartsuk észben, hogy a hatér valamninek a szélétjelenti tehat a hatarvéltoz4sok azt jelentik, hogy ag éppen aktudlis helyzeten tll mit teszaink! A racionatis emberek gyakran a hatdr hasznok és hatarkaltségek bsszchasoniitésa révén hoznak domések ‘Tekintsiink példaul egy legitérsasdgot, amely arrdl dint, hogy mennyit fizessenek az utasok a vardlistés helyért! Tegyitk fel, bogy 100 000 dollarba keril atrepillni az Egyestilt Aliamokat egy 200 férdhelyes géppel! Ebben az esetben minden Ulés atlagos 100 000/200 dollér, vagyis S00 dolidx. Ez arra a kivetkectetésre dsztOndzher- tarsasgor, hogy sohase drulja jegyeit $00 dollar alatt. Val6jaban azonben egy raciondlis légitérsasdg gyakran nbvelheti profit]at, ha a hatdvon vett (margindlis) érté D.aKoecazonssoras ra aLanewe | 7 keldben gondolkodik. Képzeljtk et, hogy egy induldsra kész gépen tiz tires tlés van, mikozben egy vérdlistas utas, vérakozva a kapundl, 300 dollatt fizetne egy jegyért! Va~ jon jo déntés-e, ha légitarsasdg cladia neld a jegyet? Természetesen igen. Haa gépen vvannak tres Ulések, akkor nagyon Kis koliséggel jér eggyel tobb wlast elvini. Bar egy uutas elszallitésénak atiagos kblesége 500 dollar, a hardrkolrség csak a csomnag mogyor6 és pobr szca dra, amit ez az Gj utas el fog fogyasztani. Amig a vardlistas utas tobbet izet, mint a hatarkbltség, addig jovedelmezd neki jegyet eladni. Ahatdron torténé diintések segitheinek megvélaszolni néhny, egyébként nehezen, érihet6 gazdaségi jelenséget, Tekintstik példéul azt a klasszikus kerdést. hogy miért oles6 a viz, és miért dréga a gyémant! Az embereknek az élethez szkséguk van vizre, de gyéméntra nem, Valamilyen oknél fogva az emberek mégis soktkal tibbet fizetnek egy gyémantért, mint egy pohdr vizért, Ennek oka, hogy minden termék esetében az, hatérozza meg az emberek fizetési hajlandésdgat, hogy az adott termék egy djabb cegysége mekkora hatéthasznot hoz. A hatdthaszon pedig annak a fuiggvénye, hogy mekkara mennyiséget birtokolunk mar eleve az adott termékbdl. A viz létsziikséglet, Ge eggyel tabb pohar viz hatérhaszna kicsi, mert vizbd! sok van, Ezzel ellentetben ayéméntra senkinek sincs satiksége a ulléiéshez, de mivel gyéméntbél kevés van, az ‘emberek magas hatérhasznot twlajdonttanak egy djabb darabnak. Egy raciondlis déntéshoz6 akkor és csak akkor tesz. valamit, ha annak hatéthaszna nagyobb, mint haiéioltsége. Ez az elv megmagyarizza, hogy a légitérsasagok miért hajland6k az étlagkéltségnél alacsonyabh dron értékestteni jegyeiivet, és hogy azembe- rek miert hajland6k tobbetfizetni a gyémAntért, mint a vizért. Id6be telhet hozzaszoke ni ahhoz, hogy hatdtfogalmakban gondolkodjunk, a kzgazdasagtan tanulmanyozdsa azonban rengeteg lehetdséget fag szolgaltatni a gyakorléshoz. 4. alapelu: az emberek dsatinzdkre reagdinak Osztnz6nek hivunk mindent, arai egy személyt cselekvéste Kész- yyas"jmsadweeuae tet, példdul egy varhatd biinterés vagy jutalom. Amikor a racionalis qawaet emberek a kéltségek és hasznok bsszehasonlitasa révén hoznak Goniéseket, az Usztinadkre reagélnak. Latnl fogjuk, hogy az OszidnzOk kizponti sze- reper jétszanak a kézgazdaségianban., Egy kizgazdész oddig merészkedett, hogy 22 egész kivrgazdasagtant igy foglaita bssze: .Az emberek dsztéinzdkre reagainak, Minden egyéb esac ennek kértlirésa.” Az OsatOnz0k kulesfontossdgak a piacok mikodésének elemzés¢hez. Példaui ha az alma ara emelkedik, az emberek iigy déntenek, hogy Kevesebb alma esznek, Ugyanakkor az almatermel6k tigy dtintenek, hogy tabb dolgoz6t vesznek fel, és tobb almat termesztenek. Vagyis egy piacon a magasabb ar arra dsztOnzi a vevéket, hogy Kevesebhet fogyasszanak, és arra dsztinzi az eladékat, hogy tibet termeljenck. Ahogy stad fogjuk, az, drak hatdsa a vevdk és eladdk viselkedésére kulcsfontossagu szerepet Jatszik aban, hogy egy placgazdassg hogyan osztja el szdkiis erforrdsat. Az allami dontéshoz6knek schasem szabadna megieledkezniuk az OszttinzOkc6l, wert sok gazdasagpolitikai dontés megvaltoztaija az emberek hasanait é koltségeit,8 | oovenerss és ennek révén a viselkedésiiket, A benzin megadéztaidsa példaul arta Oszténzi az embereket, hogy kisebb és hatékonyabb Gzemanyag-felhaszndlésti autdkat vegyenek. Ez az egyik oka annak, hogy Furdpdban, ahol magasabb a benzin adéja, kisebbek az aut6k, mint az Egyestit Allamokban, ahola benzin adéjaalacsony. A benzin adja arra is oszi0ndz, hogy tobben egylitt utazzanak egy aut6val, hogy haszndljak a timegktsz- lekedést, és hogy kézelebb koltézzenek a munkshelyukh0z. Ha 2z addk magasabbak lennének, tb ember vezetne hibrid autot, és ha elég magas lene, akkor elektromos autét valasztananak Amikor a déntéshoz0k figyelmen kivill hagyak, hogy dbatésetk hogyan érintik az, sztinz6ket, gyakran nem széndékolt kivetkezményekckel kell szémolniuk. Fekintsike peldaul a gépjarmabiztonséggal kapesolatos doniéseket! Ma minden autban van biz- tonségi dv, de ez nem volt igy 50 éwel ezeldtt. Az 1960-as években Ralph Nader Unsafe cat Any Speed cim kiinyve felhivta a figyelmet a gépjarmabiztonsdgea. A Kongresszus, olyan torvényeket hozott, amelyek Koteleztvé tetiék a biztonsagi dvek begpitését az gj autokeba, Hogyan érinti a biztonsigi Gv a gépjérmibiztonsdgot? A kézvetlen hatas egyér- telma. Ha valaki bekapcsolja a biztonségi Gvet, n6 annak a valdszintisége, hogy télé] egy autobalesetet. De ez nem mindea, mivel a trveny az dszionz0k megvaltoziatésa révén is befolyAsolja a viselkedést, Itt az a magatartés szsmit, hogy a vezetS milyen Osztonzé fzetés ‘kz ahogyan azeiberek a fiesta, befalySsola Sanat és tse. AHOL A BUSZOK IDOBEN ERKEZNEK Austan Goolsbee isa Egy nystl délutan a Chicag6l Egyeternnd| hazatelé, @vétos észald részdve vezet6 autgut rrinden bizonnyal azings2dk sszes Utvonala kezul az egyk legszebb. ALake Shore Drivebal partén elhajt azemiber aGrant Park a vilig néhdny ess felhakarcolgia 65 2 Sears Tower mellet. Ajobb oldalon ltt kékik a Michigan-t6. De még ez a gyonyan ltvény sem tudja fledietni a pokol:forgalmal lay aztdn aki minclennap art utezik, megtanuija,hogyan lebetéviditenl Tudja,hogy halla dugd a Buckingham szakékittél végig 3 MeCormickon, akkor Jobb egy kills ton meni és nghny smeérfoldlel északabbra visszatérn a Lake Shore Drive-ra Nagyon sokbhusz azonban dlla dugaten. Ez mindig elgondolkactatott, Mitt nem rGviditenek ‘a buszveret6h? Biziosan tudjék, hogy lehetne levégni, hist mindennap ugyanazt az tvonalat 1 Rell megtenniuk, és amikor sajat autojukat vezetit, valészindleg elkerdik a forgalmas ucakat A buszok nem linak meg a Lake Shore Drive-ndl,tehdt a2 utasoknak sem okazna gondot, ha Wkerblnék 2 dugét, He pecig a buszokat késleltet! az eid forgalom, az katasztofals a menet- rend szempontjabol, ahelyett, hogy tizpercenként jonne egy busz, flbrénként jon hérom, Ex 2 fajta rotongas a Wmaghozlekedés mukaderésének legkevéche hatékory médja, Tehat miért rem mennek kuls6 utakon, ha eziltal tartant tudnak a menetiendet, és idében cca tudnénak emia megelléba? Laxorcazoasictaticatarcog | 9 sebességgel és milyen gonddal vezet. Lassan és Gvatosan vezetni kéltséges, mert idét és energidt vesz el a vezetGt6l, Amikor az emberek arrél dontenek, hogy mennyire biztonsagosan vezessenek, talan tudattalanul is dsszehasonlitiak a biztonségosabb vezetés hatirhasznat annak hatarkiiltségével. Ennek megfelelden lassabban és kériil- twkintobben vezetnek, ha a nagyobb biztons4gbél szdrmaz6 haszon magas. Amikor példéul az utak jegesek, az emberek 6vatosabban és lassabban vezetnek, mint amikor az utak Usztak. Nezailk meg, a biztonsdgi dv hogyan valtoztatja meg egy vezetd kbltség-haszon elemzését! A diztonsagi 6v csbkkenti a sértilés vagy haldl valdszindséget, ezdltal a bal- esciek kltségét is. Més sz6val a biztonsdgi bv csikkenti a biztonsagos és lassi vezetés elonyeit, Az emberek igy reagdInaka biztonségi 6vre, ahogyan az titviszonyok javuli- sara teagtindnalc gyorsabb és kevésbé ovatos vezetéssel. A biztonsdgi dv hasznalalanak kevetkeztében tehat t8bb lesz. a baleset. A kevésbs biztonsagos vezetés a gyalogosokra egyértelmiien negatfvan hat, mert 6k emiatt gyakrabban lehetnek baleset aldozatai, mikozben (elleniétbea az autsvezetdkkcel) nem élveznek megadvelt védelmet Els6 rénézésre az dszténzdkc é a biztonsdgi ovek elemzése csupdn mihaszna spe kuldcidnak tinhet. Egy 1975-ben meglelent Klassziieus tanulményban azonban Sam. Peltzman amellett érvelt, hogy a gépjarmi- biztonségi trvényeknek valdban szémos hhasonlé hatésa volt, Peltzman bizonyitékai alapjén ezek a torvények egyszerre jarultak Azohasd az gondolhatja, hagy @ buszveretdk nincsenek eléggé megfizetve ahhce, hogy ven sitatégikon gondalkodjanak. De a chicagel busesof6r6k az orszaghan a hetedit legjobban fis ‘ett vezetOk egy 2004, novernberifelmérés szerintateljes munkaldlében dolgazdk 23 dollsmslis. | robbet kerestek drankre. A probléma nem a faetéstik nagysdgaval lenet,hanem azz, arilyen render szetinr a fzetestiket wapisk Legaldbbis ex a koverkezcetése annak az uj tanulmanynak, amit David Reay (University af Anzona) és Juan Carlos Mufioz (Pontificia Universidad Catslica de Chile) késattetc a chill buszvezeOkr 6 A chil vllalatok kétélekeppen fzethetika buszvezercket: vagy avezetertordk vagy 2 sziltart, utasok sedmalapian. Haa sdlitattstasokutan fizetnek,akkor oval kisdbbekakésdsek Ha a busoto> ‘rok Osctbngskkel szembesilnek, Ggy vselkecnek, rent inden masember-roviditkez uta, arnikor nagy forgalom,révidebb ebédszinetertaranak, éskevesebbidét toltereka mascsban. ton kar raklenni és2 lehetd leagyorsabioan el akarfakvinni az urasokat.Vagyis a termelékenységik. Az Osnt6nas Frets természeresen nem tokéletes, Amikor 2 buszvezetdk gyorsablban aksr nak elueri egyik helyr @ masta, robb baleset tortérik velUk (mint mindenkivel. Néhainy utas is panaszkadik, hogy hémyingere van, mert a sof6r azon nyomban a gézi@ tapos, hogy az utolsd utasis faszalt Amikor azunban vélasztaniuk kal, az emberek dines tabbsége azt a busrvéllala- tot vélasayja, amelyk ldben elviszi oda, ahova mennl szereine. 4 santiag6i jaratak 95 szézalékén osrtones fizaréstakaleaznak voloa jonntink, hagy.az dsztonas fzetés java a wezetsk rermelé nyse. axisok véghlsroviditaneka Lake Shore Drivason, hogy eleriljekart a dugét amiben 2 buszok csak lnale Mivel a taxisokat az eluégzettfuvar alapjan fzeUk, a lehetS legyorsabban haza akarnak vinni mincenkit, hogy aztén elvihessenek valaki mast Ferd Where the Buses Fen oT Slates, 2006, mins 140 | vsevezeres hozzé az, egy balesetre jut6 halélozas csékkenéséhez 6s a balesetek szdménak emel- kedéschez, Arra a kivetkeztetésre jutott, hogy a torvények valtozasénak végsd (nettd) eredménye az autésok haldlozési szamanak kismértekt esikkenése és a gyalogosok halélozasénak gyakoribba vélésa lett Peltzman autés biztons4gr6] készitett ciemzése sokak széméra meglepd médon példazza azt az altalanos elvet, hogy az emberek dsztbnzdive reagélnak, Amikor bar milyen intézkedést elemztink, nemesak a kézvetlen, hanem azokat a kevésbé magatdl értetSd6, ktieverett hatésokat is figyelembe kell venntink, amelyek befolydsolisk az dsztinzdket. Az emberek magatartasinak megvaltozdsdhoz vezet, ha egy gazdaség- politikei dontés megvéltoztatja a2 dsziinzdket, Sq. ants tMutassunkbe eqystvaltdst amive mostandoan tldlkoztunk Mondljunk pest oiyancseeke ‘este, aminek pénzbel ds nem pénzbelaltematlyKetsége is van! Mutossunks be egy olyan SsziGna6t, amivelszleink prebltak befolyasolniaviselkedéstniet! HOGYAN HATNAK EGYMASRA AZ EMBEREK? ‘Az els négy alapely azt irta le, hogy az emberek hogyan hoznak dintéseket, Eletiinks sorén sok olyan déintésiink van, ami nemesak a sajét élettinket, hanem mi befviyasolja, A kovetkez6 harom alapelv azzal foglalkozik, hogy hogyan hatnak egy- masra az emberek, 5. alapelu: Kereskedelem révén mindenia jobban jarhat ‘Mar biztosan mindents hallott arcdla hirekben, hogy 2 japdnokaz amerikaiak legtsbb versenytarsel a vildggazdasdgban, £2 részben azért igaz, mert az amerikal é5 2 japan vallalatok sok hasonls terméket gyéctanak, A Ford és a Toyote ugyanazokért a vasa Idkért ktizd az auték piacdn, az Apple és a Sony ugyanazokért a vasérldkért versenyer a digitalis zenei piacon, Konnyen (évedésbe eshetiink azonban, ha az orszégok kéz0t0 versenyte gondolunk. ‘Az Fgyesilt Allamok és Jap4n kiizéitt Kereskedelem nem olyan, mint egy sportverseny, amiben az egyik fél nyer, a mésik veszit. Valojéban ennek éppen az ellentéte igaz: ket orszg egymassal valé Kereskedelmével mindket orszag nyerhet Hogy megértsiik, miért van ez fgy, vizsgaljuk meg, hogyan érind a kereskedelem a sajat csalddunkat! Amikor az egyik csaladtagunk munkat keres, més csaladok szin tén munkat Keres6 tagjaival versenvez. A csalédok egymsssal is versengenek, amikor bevésarolni mennek, mivel minden csaléda legiohb terméket szeretné megvenni a leg- alacsonyabb dron. Val6jéban a gazdaségban taldihaté dsszes csaléd versenyben all az 193828 tbbi csaléddal. verseny ellenére a csalddunic nem keritine job helyzetbe, ba elszigeteIné magat a tbbi csaladtol. Ha e2t tenné, magunknak kellene gondoskodnunk élelminkrdl, ru- angacazntsdcravitzataeauve [UL dink el6allitsarél és saat hézunk felépitésérd, Vilagos, hogy csalddunk soktkal job- pan jar azzal, hogy kereskedhet mAsokkal. A kereskecelem révén lebetSvé valik, hogy snindenké arra szakosodjon, amiben a legjobb, mindegy, hogy e2 a farmgazdalkodés, a varrés vagy a hazépités. Az emberek azéltal, hogy masokKal Kereskednek, t8bb ter- snéket és szolgaltatést tudnak megvSsérolni alacsonyabb 4r0n, ‘Az egyes orszdgok, akaresak a csaladok, jobb helyzetbe kerillnek, ha keresked- hetnek egymdssal. A kereskedelem révén az orszagok arta szaXosodhatnak, amiben alegjobbak, és a termékek és szolgaltatasok snélesebb vélasztéka valik eléthetsve sza- mulga. A japanok, akéresak a franciék, az egyiptomiak és a brazilok, ugyanannyira partnereink is a viléggazdasdgban, mint amennyire versenytarsaink 6. alapeb: a piacok dltaldban képesek j6l megszerveznt a gazdasdgi ievékenységeker [A Szovjetuni és Kelet Enr6pa dsszeomlasa az 1980-as években talan a mit szdzad legiontosabb eseménye volta vilighan. A Kommunista orszigak mikidésének alapia az 2 gondolat volt, hogy a korményihivatalnokok képesek a legjobban elosztant a gazdasdg s7kis er6iorrisait. Ezek a kézpont tervezHk dént6tték el, hogy milyen termékelet és svolgdltalasokat dlitson el6 a gazdaség, mennyit termejen, kitermelje, 6 ki fogyassza el. Emdgttt az az elmélet hizédott meg, hogy csaka kormény képes tgy megszervezrit a gazdasagt tevekenységeket, hogy a2 az orszg egészéne' jolétét szalgalie ‘A legtébb orszg, ahol kézponti tervezésen alapulta gazdasdg, a megsziintette eat a rendszert, és helyette piacgazdasigot alakitott Ragan con wisn 1k. A placgazdaséghan 2 kézponti te-vez6 helyett vallalatok és haz- Selecta tartésok milliof hozz4k meg a ééntéseket, A vallalatok déntik el, MAstemeel signs hogy kiket alkalmazzanak, és mit aliftsanak el6. A haztartésok ha- [aun troznak arti, hogy melyik villaiatnak dolgozzanak, 6 hogy mité Snsat koltsék a jovedelmiiket. Ezek a véllalatok és hdztartésok épne egyméssal kapcsolatbe & piscokon, alol az. rak és az onérdek iré- avftjaa dontéseiket Els6 rénezésre a piacgazdaségok sikeressége zavarba eft lehet. A piacgezdasdgban senki sem foglaikozik a tarsadalom egésaének jolétével. A seabadplacokon szamos ter- mk és szolgaliatés nagyon sok vev6je és cladoja van jelen, és mindegylketelsOsorban asajatjéléteérdekl. A éecentralizélt démtéshozatal és az dnérdekkcivets dsintéshozok allenére a piacgazdasagok figyelemremeltoan sikeresen szerveztdk meg a gazdassgh tevékenységeket a2 dltaksnos gazdasigijolet elosegitése érdekeben ‘Adam Smith 1776:ban frt, A nemzetek gazdagsdga cfm kéinyvében a kizgardaség tan leghiresebb megfigyelésétirta le: a haztartdsok és a vallaatok olyan médon hat- nak egymasca a piacolion, mintha egy lthatatian ké2" terelné oket a Kivanatos piaci allapotfelé. Jelenleg az egyik célunk annak megertése, hogy a lthatatlan kéz hogyan viszi vége eat a vardzsiatot, Kéagazdasdgtani tanuirnanyaink sorén meg fogiuk értent, hogy az arak jelentik azt ax eszkézi, aminek segiiségével a lthatatlan kéz a gozdasigo irényitja, Mindegy. milyen piacrol van s20, a vevOk ax érak alapjén étmtik el, mennyi a keresleitik, é az12 | coeveneres eladék az drak alapjén déntenek arr6l, mennyi a kindlatuk. A vevOk és eladdk tal ho~ zott dOntések eredményeképpen a piaci 4rak egyardnt tiikrozik azt, hogy egy termék mennyit éra tarsadalomaak, és azt is, hogy @ termék el6allitasa mennyibe kerlil a ta sadalomnak. Smith nagyszerti meglétasa az volt, hogy az 4rak \igy alkalmazkodnak, hogy az egyes vevOket és eladdkat olyan eredmény felé tereljék, ami sok esetbeu a tar- sadalom egészének jolétét maximalizalja. Smith meglatésénak van egy fontos ktvetkezménye: ha a kormdny nem engedi, hogy az Atak természetes médon alkalmazkodjanak a kereslethez. és a kindlathoz, ake kor akadalyozza, hogy @ lathatatlan kéz, bsszehangolja 2 gazdaségat alkot6 héztarté- sok és villalatok dintéseit. Ez a Kévetkezinény azt is megmutatja, hogy az ad6k miéct rontjak az erdforrasok hatékony elosztasat: torzitjak az azakat, 6 igy a hdztartasok és vallalatok dontésettis, Azt.a jelentds kéct is megmagyarézza, amit az érakat kézvetlentil meghatérozé intézkedések, példdul a bérleti dijak szabélyozésa okaz, Magyarazatot ad tovébbé a kommunizmus bukéséra is. A kommunista orszagokban az érakat nem a piacok hatérozt4k meg, hanem kézponti tervez6k diktalték. Ezeknek a tervezdknek nem voltak meg a szitkséges iaformécidik a fogyasz1dk (ziésér61 és a termel6k Klis geir6l, amiket egy piacgaztasagban az drak tukrdznek. A kozponti tervez6k elbuktak, ert tay probaltak iranyitani a gazdasdgot, hogy az egyik keziik a hatuk mogé volt Kor tzve~a piacok lathatatlan keze 2. alapelv: a kormany olykor javithatja a piaci folyamatok eredményeit Ha a piacokatirényft6 léthatatlan kéz ennyire nagyszerd, akkor miért van sziikségiink az dllamra? Kézgazdaségtani tanulményaink egyik célja az, hogy finomftsuk 2 kormany- zat helyes szerepér6l és e szerepvalialas mértékérdl alkotott képitnket. Akormanyra egyfel6Lazért van szokségunk, mert a léthatatlan k€z csak akkor képes mikédni, ha a kormény érvényt szerez a szabalyoknak, és fenntartja a piacgazdasaghoz elengedhetetlen intézményeket. A piacgazdaségoknak elsdsorban Tuskesack-tepeséw2ker olyan intéziményekre van sziikségitk, amelyek biztositjsk a tulaj- cgjstnogtrtisistes28- donjogokat, hogy az egyének birtokolhassak szitkts erdforrésaikat, fois rndelaas eth gs rendolkezhessenek felettilk. Egy gazda nem fog termeszteni, ha aterményét varhatoan ellopjsk, egy étterem sem fog ételeketfelszol- galai, hacsak nines biztositva, hogy a vevOk tévozds elt fizetnek, és egy zenekiadé nem fog CD-ket gyartani, ha tl sok potencidlis vev6 késztt illegalis mésolatot. Mind- anuyian szdmitunk a Kormanyzat altal biztostiott rendérségre és bitésagra, hogy az dltalunk el6alitott javakra vonatkoz6 jogainknak érvényt szerezzenek; és 2 lsthatatlan kéz is szémit arra, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni ezeknek a jogoknak. A Korményra masfel6! azért is sziikségiink van, merta Jathatatlan kéz ugyan erés, mégsem mindenhat6. Két tégan éctelmezett oka van annak, hogy a kormanyzat be- avatkozzon a gazdasdgba, és megvaltoztassa az eiforrasok elosztdsat: a hatékonys4g 65 az egyenlOség cldsegitése. Vagyis a legtbb gazéasigpolitikal intéckedéssel vagy a gazdaségi torta méretét akariak néivelni, vagy a taria eloszldsat kivanjék megval- toztatni | Azembernelviszontditendéonszisége van feleboritaisegisegeve de er: hbo vajapusztdna,in- axtzcarmsiorasntzataraure | 13 [ADAM SMITH ES A LATHATATLAN KEZ Lehet wéletion egybeesés i, hogy Adar Smith nagyszerd konyue, A nemzetek gazdagsdiga (The Wealth of Nations) 1776-ban, vagyis pontosan abban az évben jelentmeg, amikor a flgaettensé- _gokert harcolé armesikal qyarmatok alirtdka Fliggetlenséginylatkozatot. Mindket dekumentum- ‘ban azonban vgyanazzal az - abban az idében uralkods ~ szernislettel taldlkozhatunk: legjobb, tha a2 agyéneket hagyfuk salét exxktzelkkel boldogulnd, anil hogy a kormSnyzat silyos keze iréryltand cselekvéseiket, Ea politika’ Mlozbfa szolgal a piacgazdasdg és atalsban a szabad téf- |) sadalom szellemi alapjul. -Miére mUksinek olyan [él a dacentratizalt placol? Azért, ment szémithatunk arra, hogy az ert- bberek szeretettel és ked vességgel vszonyuinak egymdshoz? Dehogy. ime Adasn Smith rdsaart6l | inoay 22 emberek hagyan képrek kepesolatba egymnéssal egy placgazdaségban, CularuktOl, Sokkatvaldsatndée, hogy cihor & ha Snaésokernyergeli meg a magojavare, és meggydat | ke, hogyasa}oreonytkrecselekszenek, ha megiesaik at, ammtt kin tSlok... Add maker, omireszake | gem van, é meghapod, ami neked kel ez a2 érteie minden effe cjanfatnak, 6 eimyornsrészt ez * amédjaannak hogy megkapiuk egymastela szdmunkra Eppen szikséges szolgdtardsokat Ebédinkernema mészdros,asérii26 vagy apékiSekararitdlvirivk hanem ota, hogy ezekasojat eedeketkec tat seer e6t, Nera ernberiességUkhee, hanes Gnszeretetakhdz fordutunk, és sohasem amagunk secikségerc, harem a sijuk vir6 ekinyOR| bexzéhink neki. Csak a Koldus nyugszik bele abbo, hogy embertdssafjdindulatand! foggjen clealdban [enki nem a kdzasség &iekét akan elémazcitan, és nem is tudja, menayite mo dbja zt el6... Ebben i. rine sok ends esetben,lathatatian kz vezet dt eay cf fle, meet ner is erasers. & tdrsadalamnk paclg nem ts open bo hogy 6 e2t@ cbt nem ismeni. Azza), hogy 6 ajdt rdeket kev, gpakian a tdrsadotometeredményasebben mozclija ek int ha anngk ekimazdidse | lerevolna valosdigos céja* smith aztalitja, hogy 2 gazdasig résztvewSit az Gnérdek aryl s plac léthavatlan kéz"jévol- UUbdl e2 a2 énércek az altalinos gazdaség)joletet nbveh. Smith sedge gondctata 3 medein kezgazdasdgtan kézepponsjaban marad. A kivetked fen zetekbven ert elerraceunkioen Smith kovetkeztetéseit pontosabban kifefjok, 45a piacilathatatlan kéz exdsségeit és gyengeségett még atfogebban eiemezzik, |) *afords setienskaretblszt manic Adam Seth: nomena gaatogiga, Eonedagsg lemon &otanak vassal Frc les Budo Kasguadasig slog Kora, Budapes 1952. Tekintsitk eldszér a hatékonység néveléset! Bar a lathatatlan KEZ pac tudyeeOheniahar, Altaléban tigy tereli a piacokat, hogy a2 erGfarrésokat tigy 08828K —serapic engine ol, hogy a gazdasagi torta leheté legnagyabb méretét Iehessen el- _kdpeazextoranttatony érni, eznem mindig valstl meg. A kézgazdés2ok piaci kudarenak oxi. nevezik azt, haa plac 6amagéban nem képes a7 erGfortAsoK hates gi ag Kony elosztaséra, Ahogy létni fogjuk, a piaci kudare egyik Iehetsé AUMNIE ge5 oka a kiilsé gazdaségi hatas (externdlia) jelenléte. A kUI80 ejsoicknnitinat gazdaségi hatés azt jelenti, hogy valakinek a cseiekedetei befolys- aii