Periodizáció

 korai középkor: 476 – kb 1000

 érett középkor: 12-13.szd.
 késő középkor: 14-15. szd. (leggyakrabban 1492-ig)

Oktatás és tudomány
 vallásos világkép: élet- siralomvölgy, átmenet a mennyország felé
o egyház befolyása a mindennapi életre („Istennek tetsző”)
 oktatás és tudomány is az egyház kezében
 kora középkor: 7 szabad művészet megszületése
o egyetemek
o bencés monostorok ( intézményes), székesegyházi és káptalani iskolák
o tanultak 90%-a egyházi személy

Skolasztika
 12. századra alakult ki a székesegyházi iskolákban (innen a neve)
 mohamedán-keresztény kölcsönhatás→ arab számok
 ókori bölcseleten alapuló keresztény filozófia:
o Arisztotelész műveire támaszkodik→ Averroës (arab filozófus) értelmezései
o hitelvek filozófiai alapokra helyezése
 logika, kételkedő, okokat kereső gondolkodás
 hit és tudomány→ teológia: vallás tudományos alapokra helyezése
o Isten létezése észérvekkel is belátható
 hit és tudomány viszonya?
o Pierre Abelard (logika)↔Clairvaux-i Szt. Bernát (egyszerű hit)
o „A filozófia nem más, mint a teológia szolgálólánya.”→ tud. elvetése

tudomány: „az Isten által teremtett világ megismerése”

 13.szd., Aquinói Szent Tamás: Summa teologica
o itáliai domonkos teológus
o hit és tudomány szétválasztása→ teológia elsőbbsége
o viszonylag szabad út a tudományok fejlődésének

Egyetemek (universitas)
 városfejlődés, szellemi élet élénkülése, szakemberigény:
o 1088, első egyetem: Bologna (római jog)
o 12.szd. második fele: Párizs, Oxford, Salerno
o 13.szd.: Cambridge, Padova
o XIV. szd.: Közép-Európa (Krakkó, Prága, Bécs)
o Magyar Királyság: Pécs (Nagy Lajos – 1367), Óbuda (Zsigmond – 1396), Pozsony
(Mátyás – 1467)→ hamar lesüllyedtek
 irányítás:egyházi (domonkos rend)↔ fenntartás: adományokból (Robert de Sorbon)
 csak férfiak tanulhattak
 céhszerű autonómia:
o rektor (tanárok által választott)
o szabadság tananyag, mindennapi élet irányítása terén
o „egyetemi polgár”: Ø városi→ egyetemi bíróság
o pallosjog
 négy fakultás:
o egy alapozó – hét szabad művészet
1. grammatika: latin nyelvtan, latin írók olvasása
2. retorika: latin beszéd és fogalmazás
3. dialektika: formális logika, vitatkozás és érvelés
4. aritmetika: számtani alapműveletek
5. geometria: szerkesztés
6. asztronómia: csillagászat, földrajz
7. muzsika: egyházi ének
o három felső→ bölcsész, jogi, orvosi, teológiai
 latin nyelvű előadás:
o Biblia alapján vezetnek le mindent
o deduktív módszer: vitákon, kérdéseken keresztül
o Ø gyakorlat (orvosok max. disznót boncolnak)
o tekintélytisztelet
 hosszú képzés: „Jó pap holtig tanul.”

Művelődés és művészetek
 áthatja a vallásosság
 9.szd, Nagy Károly aacheni udvara a központ:
o „Karoling reneszánsz”
o Alkuin iskolája (angol bencés szerzetes)
o Roland-ének, Karoling minuscula

Zene
 levadrát kottázás: négyvonalas
 gregorián ének (Nagy Szent Gergely)
o egyszólamú, hangszerkíséret nélküli, liturgikus

Román stílus (11-13.szd. közepe)

 római technikákat alkalmaz→ félköríves dongaboltozat
 biztonságot nyújt (tömör falak, kis ablakok, egyszerűség)
 monumentális, többhajós bazilikák:
o Cluny, Speyer, Mainz, Worms

Gótika (12-15.szd)
 pejoratív: „barbárok stílusa”
 vékony, magas falak támpillérekkel, rózsaablakok→ fény, nagy tér
 magas, égbetörő, csipkézett tornyok, nyúlánk szobrok, vízköpők
 Saint-Denis, Reims, párizsi Notre Dame,Chartes , Amiens, Köln

Reneszánsz (14-16.szd)
 újjászületés: antik kultúra felfedezése
 földi életre összepontosít→ egyházi témák hegemóniájának megtörése
 humanizmus – emberközpontúság
 polihisztorok: Leonardo da Vinci
 Botticelli, Michelangelo, Raffaello, Petrarca; Boccaccio, Machiavelli
 mecénások (Medici-család)

Irodalom
 antik művek: tagadva megőrzés
 egyházi irodalom: skolasztika (legendagyűjtemények, himnuszok)
 vágáns (világi) irodalom: periférián, Villon
 lovagi irodalom

Lovagi kultúra
 spanyol, francia, német királyi és főúri udvarokban
 nehéz páncél, dárda, kard→ európai hadseregek gerince
 drága felszerelés→ csak a nemesek
 kiskoruktól tanulna apródként→ próbák teljesítése
 legyőzhetetlen, hős harcos ↔ nőket, elesetteket védelmező, érzékeny férfi
o Mária-kultusz – vallásosság
 „lovagias viselkedés” ↔ nyers erő kultusza
 lovagi költők: trubadúrok, minnesängerek (Walter von der Vogelweide)
 lovagregények, eposzok (pl. Roland-, Nibelung-ének)
 lovagi tornák
 keresztes hadjáratokban való részvétel

Szerzetesrendek
 korai szerzetesség: Egyiptom (Szent Pakhomiosz)
 egyházi mozgalom céljai:
o elmélyült vallási élet, hit terjesztése és erősítése
o világi élettől való elkülönülés
o vallási és erkölcsi tökéletesség
 zárt közösség
 hármas fogadalom: szegénységi, tisztasági (=szüzességi), engedelmességi
 kódexmásolás, földművelés

Bencések
 529, Monte Cassino: Nursiai Szt. Benedek
 egyetlen szerzetesrend a 11.századig
 elfogadják a pápa főségét, vezetőjük (apát) közvetlenül alá rendelt
 monostor = templom, kiegészítő épületek
 regula – szigorú, 10 parancsolat alapján
o Ora et labora! = Imádkozzál és dolgozzál! (sörerjesztés)
 erkölcsök lazulása→ 910, Cluny reform

Monasztikus rendek
 ciszterci:
o Citeaux kolostor, Clairvaux-i Szent Bernát (1098)
 premontrei:
o Francia Királyság, Szent Norbert (1122)
 karthauziak:
o Szent Brúnó, némasági fogadalom

Kolduló rendek
 ferencesek:
o Assisi Szent Ferenc (itáliai), 1223
 domonkosok:
o Szent Domonkos (spanyol), 1216
 lovagrendek: johanniták, templomosok
 pálosok: egyetlen magyar alapítású rend (Boldog Özséb)

Román, gót és reneszánsz építészet

Román építészet

XI-XII. századi nyugat-európai, egyházi stílus.

Stílusjegyei, épülettípusai elterjesztésében a szerzetesrendek

(bencések, premontreiek, ciszterek) játszottak jelentős
szerepet.

Főleg templomokat építettek.

A román épületet a zártság jellemzi. A formák tömbszerűek, az

arányok vaskosak, a szerkezet világosan tagolt. A félkörív
jellemző kívül-belül. Lehet boltozati elem, ablak, ajtó íve vagy
díszítő szerepű galéria.
A templom alaprajza meghatározott formát követ. Jellemző
típus a háromhajós bazilika. A főhajó kereszthajóval bővülhet, a
kereszthajó négyezeti toronnyal. A szentélyt olykor
kápolnakoszorúval veszik körül.

A homlokzat súlyos zárt tömegét a bélletes-oszlopos főkapu és

a kisméretű ablakok tagolják. A homlokzatot tornyok fogják
közre. Legegyszerűbben a dongaboltozatot lehetett megépíteni.
Két dongaboltozat derékszögű áthatásából született meg a
keresztboltozat. A templombelsőben oszlopok és pillérek váltják
egymást.

Az épületek veszélyeztetett pontjai voltak a homlokzat és a

mellékhajók falai is, a problémát a falak megvastagításával és
vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani.

Cluny apátsági templom, wormsi székesegyház, pisai dóm,

pármai dóm, veronai San Zeno templom, mainzi dóm, speyeri
székesegyház,

Gótika

Az európai középkor második nagy nemzetközi stíluskorszaka,

mely a XII. századtól a XVI. század elejéig tartott.

A gótika Franciaországban született.

Legfőbb jellegzetességei: csúcsív, bordás keresztboltozat,

támszerkezet támívekkel és támpillérekkel, mérmű, fiatorony,
rózsaablak.

Világi épületeket is építettek gótikus stílusban.

A gótikus templomok építészeti szempontból a következő

elveknek feleltek meg: megtartották a bazilika alaptípusát,
egységesebb és nagyobb belső térre törekedtek. Az alaprajz
kereszt alakú, a kereszthajó rövidebb és szorosabban
kapcsolódik a főhajóhoz. A főbejárat a kereszt hosszanti
szárnyának nyugati oldalán van, a szentély keletre néz. A
főhajó általában magasabb a mellékhajóknál. A főhajót a
mellékhajóktól pillérkötegeken és féloszlopokon nyugvó
csúcsíves árkádok választják el. A boltozat megterhelését
pillérkötegeken vezetik le.

Legfontosabb újítás: a boltozati terhelést nem a falak hordják,

hanem a boltozatot zárókövétől kezdve bordákon és
pillérkötegeken át az épület külsejéhez illesztett támszerkezet
hordozza.

Égbe szökő pillérek, karcsú arányok, csúcsívek, mérműves

üvegablakok, elegáns, könnyed szobrok, magas boltozat.

Katedrálisok: Notre Dame, Reims, Amiens, Chartres, Párizs,

Köln, Bécs.

Reneszánsz építészet

XV-XVI. századi stílus, mely Itáliából terjed el.

Építészetben a megújulás a következőkben összegezhető: a

gótikus téralakítás magasban törő dinamikájával szemben
szilárd nyugalmú, zárt (kocka, téglatest) tömbökből álló
épületformák. Emberi léptékű építészeti arányrendszer.
Célszerű és reprezentatív épületek születtek.

A reneszánsz művészei a három klasszikus görög oszloprend

mellett használták a dór egyszerűsített változatát, a toszkánt és
a korinthosziból alakított kompozit oszloprendeket. Az
oszloprendeket alkalmazták az épület homlokzatán díszítő
elemként.

Új elem a városi épületek homlokzatán a rusztika, a pilaszteres

kialakítás, valamint a szintek elválasztását kívülről jelző
párkányzat.

A legkedveltebb boltozati forma a dongaboltozat volt, de

gyakran el is hagyták a boltozást, helyébe fából készült
kazettás síkmennyezet került.
Firenzei dóm, Szent Péter templom (Róma), pécsi
székesegyház.