AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
A TÁMOGATÓ, FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS

ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, 2015. tavasz

Az előadás vázlata
 Az értékelés fogalma, értelmezésének változásai
 Az értékelés tárgya, funkciói
 Új értékelési kultúra
 Az értékelés szintjei
 Külső és belső értékelés egyensúlya – az
eredményesség, minőség fogalmai
 Az OKM avagy az eredményesség értékelési eszközei
 A tanulói teljesítményértékelés aktuális kérdései. A
támogató, fejlesztő értékelés
 A fejlesztő értékelés eszközei
 Ajánlott irodalom
Az értékelés fogalma, értelmezésének
változásai
 - hagyományosan: a tanításhoz kapcsolódó,
tanulóra irányuló tanári tevékenység
 - funkciói közül a minősítés kapott hangsúlyos
szerepet (megítélő és szelektáló funkció)
 - 70-es évek: tágabb értelmezés, új szóösszetétel:
pedagógiai értékelés
 - a nevelés-oktatás különböző szintjeire,
alrendszereire, céljaira, tartalmára, folyamatára,
környezetére, feltételeire, eredményeire kiterjedő,
módszereiben változatos szervezett visszacsatolás
Az értékelés funkciói, tárgya
 - alapvető funkciója a visszacsatolás, visszajelentés
különböző pedagógiai jelenségekről + minősítés,
diagnosztizálás, fejlesztés, tájékoztatás
 - tárgya: változatos lehet
- oktatási rendszer
 - központi és helyi tantervek
 - egyes iskolák eredményes működésének megítélése
 - pedagógiai kezdeményezések
 - tanulók tudásának, fejlődésének, teljesítményének
értékelése
Új értékelési kultúra
 Értékelési politikák
 Funkcióbővülés, hangsúlyváltás
 Értékelési szintek
 Külső és belső értékelés
 Minőség, eredményesség, minőségfejlesztés
 Teljesítménymérések
 Holisztikus értékelés

 90-es évektől: új tendencia- az oktatás

eredményességének növelésére való törekvés – az
értékelés fejlesztő szerepe
Jellegzetességei
 - növekszik az értékeléssel kapcsolatos tudatosság
 - értékelési stratégiák, politikák iránti igény
 - elszámoltathatóság, felelősségvállalás
 - nyilvánosság jelentősége megnő, átláthatóság
igénye
 - több információ alapján történő értékelések
 - kibővül az értékelők köre
Az értékelés szintjei
 Nemzetközi
 Rendszeres tanulói teljesítménymérések (PIRLS; TIMSS;
PISA):
 Országos: Országos kompetenciamérés (OKM)
 Regionális, helyi
 Intézményi (önértékelés)
 Csoport
 Egyéni
Az értékelés típusai
 Visszacsatolás: eredményesség és hatékonyság
növelése

 Helyzetfeltárás- diagnosztikus értékelés

 Segítés, fejlesztés- formatív értékelés
 Minősítés- szummatív értékelés
Külső és belső értékelés (egyensúlya)– a
minőség, eredményesség fogalmai
- 1990 után: gyengül az ellenőrzési és értékelési
funkció
- Lásd pl. Comenius 2000 Közoktatási
Minőségfejlesztési Program. Kulcsszavai: a
minőség helyben kidolgozott értelmezése

A minőség a felhasználók igényeinek

megismerését, kielégítését szolgáló belső
kezdeményezés nyomán jön létre
Többféle értelmezés
 - a tanulók az egységes tudásszint-, illetve képességmérő
teszteken milyen eredményeket érnek el
 - tágabb értelmezés: hogyan érzik magukat a tanulók az
iskolában
 - az iskola megvalósít-e egy maga által kitűzött célt, vagyis az
iskolákat nem egymással hasonlítják össze, csak önmagukhoz
mérik
 - sikeres szocializáció
 - elhelyezkedés
 …
 Nemzetközi standardoknak való megfelelés (standardok
meghatározására épülő oktatáspolitika)
 Fegyelmezés!?

 Lebutítás!?
Az OKM (avagy az eredményesség
értékelési eszközei)
 minden 6.8.10. évfolyamos tanulóra kiterjedő éves
mérési rendszer
 - matematika és szövegértési feladatokat
tartalmazó tesztfüzetet töltenek ki a tanulók 4x45
percben + válaszolnak a családi hátterüket feltáró
kérdőív kérdéseire.
 adatfelvétel: május utolsó hete
OKM
 - a tanuló egyedi mérési azonosítójának bevezetése
2008-ban:
 1) a tanuló eredményei ennek segítségével
tekinthetők meg
 2) eredmények egyéni longitudinális vizsgálatát
teszi lehetővé
 - adatok nyilvánosságra hozatala: következő év
február
Kérdések, problémák az
eredményességgel kapcsolatban
 Hogyan érhetők el jó eredmények különböző
környezetekben?
 Az eredményesség attól is függ, hogy mit mivel
mérünk.
 A külső célokhoz kötött értékelések fokozták-e a
tanulók teljesítményét, méltányosabbá tették-e az
oktatást?

Nincs közmegegyezés az eredményesség

kritériumaiban!
Mely iskolai tényezők hatnak az iskola
eredményességére?
 Infrastruktúra (anyagi felszereltség)

 Iskolavezetés (iskolai vezetési struktúra, vezetési stílus)

 Tanulói összetétel (családi háttér, családi kulturális tőke, anyagi helyzet)
 Szociális eredményesség: lemorzsolódás, évismétlés, hiányzások

A pedagógus
 A pedagógiai munka
 Értékelés
 Tanulásszervezés
 Hozzáadott érték
Tanulói teljesítményértékelés
Az értékelés funkcióihoz kötötten a
legfontosabb kérdések

 Miért, mi célból értékelünk?

 Mit értékelünk?

 Mikor értékelünk?

 Hogyan értékelünk?
Mi célból értékelünk?
 Elsősorban a tanulónak, a szülőnek vagy a
pedagógusnak szól az értékelés?
 A tanulónak szóló értékelés:
 - tájékoztatja a tanulót teljesítményéről
 - motiváló hatással bír további teljesítményére
 - hozzájárul a tanuló énképének alakulásához (+, -
irányban)
 - befolyásolja a pályaválasztást (annak sikerét)
A pedagógus elvárásai az értékeléssel
kapcsolatban
1. Pontos információ a tanulók tudásáról és/vagy
képességeiről
2. Minősítési lehetőség, a tanulók esetenkénti osztályozása
3. Motiválás, szankcionálás, a tanulók önértékelésének
alakítása
4. Hatékony információ a tanítás és a fejlesztés
tervezéséhez
5. Összehasonlítási lehetőség tanulócsoportok, életkori
csoportok között
Mit értékelünk?
 - a tanuló fejlődését, egyéni haladását értékeljük, a
kudarcait, illetve az elért sikereket jelezzük vissza
 - ehhez fontos, hogy a pedagógus meghatározza a
tanulói teljesítmények kívánatos szintjét
(meghatározza a konkrét célokat)
 - folyamatosan gyűjtse az információt a tanulói
teljesítmények alakulásáról
 - kialakítsa az egymást követő teljesítmények
összehasonlításának módszereit
Mikor értékelünk?
 - nemcsak az „osztályzatot érő” helyzetekben,
hanem egyéb verbális és nem verbális
megnyilatkozás során is
 - reflektív módon szemlélni visszajelzéseinket
Mivel, hogyan értékelünk?
 Osztályzat vs. szöveges értékelés ?

 - csak akkor vállalkozzunk szöveges értékelésre, ha

valóban tartalmas, személyre szóló, a fejlődés
irányát, módját is tanácsoló összefoglalót tudunk
adni a gyerekeknek, amely a szülőnek is instrukció
arra nézve, hogyan segítse az otthoni tanulást
Az osztályozás mellett szóló érvek
 „Megtanultuk”, értjük: betöltheti visszacsatoló szerepét
 Lehetővé teszi a teljesítmények összevetését (minősítő,
szelektáló szerep)
 Dokumentálják a teljesítményt: döntések alapjai lehetnek
 Teljesíthetők az alapvető kritériumok (?!):
 tárgyszerű

 megbízható

 pontos

 érvényes osztályozás
Az osztályozás ellen szóló érvek
 Nem fejezi ki a tanulói teljesítmények összetettségét és a
teljesítmények közötti különbségeket
 Az értékelők szubjektivitása

 Csoportdinamikai hatások (tanárok és diákok viszonya,

tanulók helyzete, stb.)
 Negatív érzelmek kísérik (szorongás, félelem, stb.)

 Csak ezért tanulnak (Külső motiváció)

 Tanulók kategóriákba sorolása

 Tudatos, nem tudatos hatalomgyakorlás eszköze

Szöveges értékelés
 Osztályozást kísérő
 Osztályozást kiváltó
 Fejlesztésközpontú: önmagához, követelményekhez
 Típusai: szempontok mentén, szabad
szövegformálás
 A tanuló, a tanár által készített
 Kihez szól(hat)?
Elvek, szempontok
 Személyre szabott
 Segítő szándék, ösztönzés
 Fejlődési lehetőségek biztosítása
 Pontos, érthető, nyelvileg differenciált
 Nyitott, folyamatot tükröző
 Megismerés, elfogadás

Ellenérvek?
A támogató, fejlesztő értékelés
 - a diák eredményesebb tanulását segítse
 - mutasson rá azokra a lehetőségekre, amelyekkel
a tanulási folyamat eredményesebbé válhat
 - egy-egy konkrét munka/szereplés konkrét pozitív
vonásait emelje ki
 - a javíthatóságra adjon javaslatokat
Vagyis:
 A tanulók tanulásának, fejlődésének interaktív
értékelése:
a tanulási igények meghatározása és
 a tanulási, tanítási módszerek fentiek alapján történő
megválasztása
 Nem minősítés, nem összefoglaló értékelés
 A fejlődés/tanulás megtervezését, támogatását
szolgálja
Mikor tudja betölteni segítő funkcióját?

 - ha minden elvárható tudáselemre kiterjed

 - ha jelzi, hogy mit tudnak és mit nem a tanulók
 - ha a visszajelzés azonnali, konkrét és részletes
 - ha a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki
célul
Mit érdemes átgondolnunk tanév elején
az értékeléssel kapcsolatban?
 - az ellenőrzés formái (felelés, röpdolgozat, témazáró
 - az ellenőrzés bejelentésének szabályai (témazáró
egy héttel előbb…)
 - a tanár kötelezettségei a javítással kapcsolatban
 - jegyek és százalékhatárok (az elégséges határa…)
 - a pótlás, javítás lehetőségei (javítás a teljes év végi
anyagból, szorgalmi feladattal…)
 - mulasztások, hiányok pótlása
 - egyénileg vállalt feladatok és értékük
Interakciót, értékelést ösztönző
osztálytermi kultúra
 Az önértékelés ösztönzése.
 Rendszeres visszajelzés: továbblépés lehetősége
 A tervezésnél a diákok tanulását tartják szem előtt,
nem egyszerűen a tevékenységeket
 Mindenki képes fejlődni
 Reflektálás tanárok, diákok szempontjából
Ki mit tanul a fejlesztő értékelés során?

 Diák
 - hogyan lehet a célok tervezésével saját tanulási
folyamatát irányítani
 - reflektálni, az elvégzett munkáját értelmezni
 - önmagát és társait értékelni
 - beszámolni a tanulás folyamatáról
 - önmagát motiválni egy adott tevékenységre
Ki mit tanul a fejlesztő értékelés során?

 Pedagógus
 - hogyan lehet a célok tervezésével a tanulási
folyamatot irányítani
 - a tanulók fejlődésében felhasználni a tanulási
teljesítményük bizonyítékait
 - együttműködni a tanulási folyamat érintettjeivel
Ki mit tanul a fejlesztő értékelés során?

 Intézményvezetés
 - hogyan lehet eredményesen támogatni a
pedagógusokat a továbbfejlődésben
 - hogyan lehetnek hitelesek egy fejlesztési
folyamatban
Ki mit tanul a fejlesztő értékelés során?

 Szülők
 - hogyan lehet segíteni gyermeke tanulási
folyamatát, fejlődését
 - együttműködni más szereplőkkel gyermeke
érdekében
 - ellesni másoktól otthon is hasznos módszereket
A fejlesztő értékelés eszközei
A portfólió
 Többféle meghatározás, legáltalánosabban:

 - olyan gyűjtemény, amely a hallgató adott időszak

alatti fejlődéséről ad számot
 - olyan dokumentumgyűjtemény, mely a hallgató
legjobb munkáit hivatott bemutatni (Falus-Kimmel,
2003)
Pontosabban…
 „ A tanuló munkáiból összeállított célirányos
gyűjtemény,amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit,
fejlődését és eredményeit egy vagy több területen. A
tanulónak részt kell vennie a tartalom összeállításában,
a gyűjteményeknek tartalmazniuk kell a dokumentumok
kiválogatására szolgáló szempontrendszert, az
értékelési szempontokat/rendszert, az értékelési
szempontokat és a tanulók önreflexióit” (Lénárd-
Rapos, 2009)
Típusai
 munkaportfólió: célja a teljes tanulási folyamat
dokumentálása és reflektálásának elősegítése
 bemutató portfólió: célja a tanulási folyamat legjobb
eredményeinek, a legjobb munkáknak a bemutatása
 értékelési portfólió: a tanulási folyamat
eredményeinek bemutatása minősítő-szelektív
értékelés céljából
A portfólió használatának előnyei
 rendszeres visszacsatolás
 autonómia fejlesztése
 metakognitív képességek fejlesztése
 önértékelés, önreflektivitás képességének
fejlesztése
 a tanulási folyamatért való fokozottabb
felelősségvállalás
A portfólió készítésének folyamata
 Célok megismerése
 A portfólió céljának, felhasználási területének, leendő közönségének megismerése,
a cél eléréséhez szükséges dokumentumok körének meghatározása
 Anyaggyűjtés
 A cél elérésének bizonyítására alkalmas dokumentumok gyűjtése
 Válogatás
 A portfólió céljai, irányító/segítő kérdéssorok alapján kiválasztjuk a portfólióba
kerülő dokumentumokat
 Reflexió
 A portfólió minden kiválasztott dokumentumához és az egész portfólióhoz is
reflexiókat csatolunk, hogy megvilágítsuk választásunk okait
 Szerkesztés
 A portfólió gondosan szerkesztett, átlátható, vizuálisan is vonzó formába öntése
 Értékelés és irányadás
 A portfólió áttekintése, az értékelés és újabb reflexió fényében új tanulási célok
kitűzése
A tanulási napló
 - a tanulási folyamat tanuló által vezetett
dokumentuma, írásbeli kommunikáció tanár és diák
között
 - különböző feljegyzéseket tartalmazhat a tanulás
folyamatára vonatkozóan pl. adott tanulási
szakaszra vonatkozó célok, azok megvalósulását
segítő tevékenység, tanulói reflexiók
 - megerősíti a saját tanulás iránti felelősségérzést, a
tudatos tervezés és elemzés szerepét
T-kártya
 - alapkérdése: a közös fejlesztési célok és az
azokhoz tartozó értékelési szempontok kialakítása
 - hogyan vonhatjuk be diákjainkat a szempontok
megfogalmazásába a közös nyelv és megállapodás
kialakításához
 - T alakú formába rendezzük a közösen kialakított
kategóriákat és a hozzájuk tartozó szempontokat
Kulcskártyák (az önértékelés segítése)

 Mi ez?
 Miért választottam?
 Ki segített?
 Mit tanultam meg ezzel a munkával?
 Mire kell figyelnem?
 Egyebek…..
A fejlesztő értékelés még egyszer
 Meghatározóak a tanítás – tanulásról vallott nézetek
 A tanulók bevonása a tanulási célok meghatározásába
 Támogatni kell a diákokat, hogy megismerjék és
megértsék a követelményeket, ezzel is segítve, hogy
azok az ő céljaikká is váljanak
 A diákokat ösztönözni kell az önértékelésre
 Rendszeres visszajelzések, amelyek ráirányítják a
tanulók figyelmét a továbblépés lehetséges formáira
 A diákokat meg kell erősíteni abban, hogy mindenki
képes a fejlődésre
 A reflektálás alapvető az értékelés folyamatban a
tanárok és a diákok részéről is
Szakirodalom
 Balázsi Ildikó-Horváth Zsuzsanna (2010): A közoktatás
minősége és eredményessége. In: Jelentés a Magyar
közoktatásról 2010. OFI, Budapest.
 Bárdossy Ildikó-Dudás Margit (2010): A tanulás tervezése és
értékelése. Educatio, Budapest.
 Lénárd Sándor-Rapos Nóra (2009): Fejlesztő értékelés. Oktatás-
módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest.
 Fejlesztő értékelés. A tanulást fejlesztő osztálytermi módszerek
a középfokú oktatásban. OKI, Budapest.
http://regi.ofi.hu/tudastar/fejleszto-ertekeles/fejleszto-
ertekeles
Szakirodalom folyt.
 Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003; 2009): A portfólió.
Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest.
 Golnhofer Erzsébet (2007): A pedagógiai értékelés. In: Falus I.
(szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 385-415.
 Knausz Imre (2008): Mit kezdjünk az értékeléssel? Educatio,
Budapest.
 Kotschy Beáta (2013): A portfólió szerepe a pedagógusok
minősítési folyamatában.
http://www.oktatas.hu/pub_bin/unios_projektek/tamop_315_
pedkepzes_fejl/3_1_5_1_hirlevel_Kotschy_Beata__portfolio.
pdf
Szakirodalom folyt.
 Lannert Judit – Nagy Mária (szerk., 2006): Eredményes
iskola. Adatok és esetek. OKI, Budapest.
 Molnár György – Korom Erzsébet (szerk., 2013). Az
iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív
tényezők értékelése. Nemzedékek Tudása
Tankönyvkiadó Zrt., Budapest.