A kooperatív tanulási formákról…

Ozsváth Judit
 „A hagyományos pedagógiai kultúra legnagyobb károkat okozó csődje a
társas viselkedés, a szociális készségek fejlődésében érhető tetten.”
(Nagy József)

- Kis- és középső csoportos óvodásoknál intenzív fejlődés

- A fejlődést mutató görbék ötéves korig 50–70 százalékpontos átlagot érnek el
(Mo.)
- Ez után ellaposodnak, majd leáll a fejlődés, sőt visszafejlődés tapasztalható

Mert:
A felnövekvő generációk kiemelődnek a spontán szocializáció természetes
közegéből, és behelyeződnek az iskola művi szociális közegébe.
Az ismeretalapú normaorientált hagyományos iskola szükségszerű
velejárója, hogy a tanulók több mint egy évtizeden át egymás mögött ülve,
egymástól elkülönítve (ha szólnak a mellettük ülőhöz, az fegyelemsértésnek
minősül), szigetlényként élik az életüket. A tanórák művi közegéből
kiszabadulva a következő nap tanóráira készülnek, különórákra járnak.
Akiknek erre nincsen elég késztetésük, azok
csellengnek, bandákba verődnek.
→ Kiút: a kompetencialapú, kritériumorientált pedagógia bevezetése.

Egyéni és csoportos, cselekvő tanulás és a kooperatív tanulási formák

alkalmazása az iskolában.
A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer, hanem filozófia is.
(Norm Green)

Kooperatív életszemlélet:

- kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés,

- a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemlélet.
(nincs versenyszellem)
Az együttműködésre alapozott szemlélet könnyen átvihetők az élet más
területeire

A kooperatív tanulási forma:

- 4–6 fős kiscsoportokban végzett tevékenységre épít
- az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális
kompetencia (közös munka, együttes felelősség)
„A program… a tantárgyi ismeretek mellett a proszociális viselkedés
kompetenciáinak fejlesztését is tartalmazza (empátia, kölcsönös tisztelet,
segítségnyújtás és elfogadás, a partner gondolatmenetének követése,
szervezésirányítás, értékelés, önellenőrzés, az érzelmi intelligencia
kompetenciái stb.). A tanítás helyett a (tapasztalati) tanulásra kerül a
hangsúly. A tudás forrása nemcsak a tanító és a tankönyv, hanem a komplex
nevelési helyzet is.” (Benda József)
 A hagyományos és a kooperatív csoportmunka közötti különbségek

Hagyományos csoportmunka Kooperatív tanulási csoport

Nincs pozitív függés a csoporton Pozitív függés a csoporton belül.

belül.
Nincs egyéni felelősség. Egyéni felelősség.

A feladatmegoldás áll a A feladatmegoldás és a

középpontban. csoporttagok egymással való
kapcsolata egyformán fontos.

A szociális kompetencia vagy Fontos a szociális kompetencia

előfeltétel, vagy nem számít. fejlesztése.

A tanár nem avatkozik bele a A tanár figyelemmel kíséri a csoport

csoport munkájába. munkáját és szükség esetén segítően
beavatkozik.
Stb.
Kooperatív tanulási formák a gyakorlatban
Kölcsönös bemutatkozás (tanítás elején)

1. Mindenki kap egy papírdarabot (lehet lufi is), amire felírja a nevét és egy őt
jellemző pozitív tulajdonságot.
2. Első körben mindenki felolvassa nevét és a neve mellé írt tulajdonságot.
3. A résztvevők párokat alkotnak. A pár egyik tagja elmesél egy, az óra témájához
kapcsolható történetet a saját életéből.

A pár másik tagja az elbeszélést

hallgatva újabb pozitív
tulajdonságot keres partnere
személyében, amit a történet
befejezésekor felír annak cetlijére.

4. A következő körben szerepcserével

megismétlik a gyakorlatot.
Ha mindenki kész, felolvassák a
többiek előtt a cetlijükre kapott jó
tulajdonságokat.
A kölcsönös bemutatkozás-módszer
alkalmazása a biblikus katekézisben

Pl. Jób történetének tanításánál (IV. o.)

Körben ülnek
1. Mindenki írja fel egy cetlire a nevét és
egy jó tulajdonságát
2. A nagy körben mindenki felolvassa
nevét és a felírt jó tulajdonságot

3. Mindenki felvázol egy kis történetet az életéből, amikor valamilyen

„szorongatott” helyzetből megmenekült.
4. Párokat alkotnak.
A kettes csoport egyik tagja elmeséli társának az előbb átgondolt történetet
A társ felír egy újabb jó tulajdonságot a mesélő cetlijére.
5. Szerepcsere
6. A nagy körben mindenki felolvassa a cetlijére kapott jó tulajdonságot.
Véleményrács

Hármas, négyes csoportokban végeztetjük a gyakorlatot

1. Táblára írjuk a lecke központi gondolatával kapcsolatos kérdést
2. Minden tanulónak kiosztunk egyet az alábbi szerkesztésű lapok közül:

3. A csoport minden tagja választ fogalmaz a felírt kérdésre és beírja azt az 1. ponthoz
4. A csoporttagok véleményt cserélnek és a megfelelő helyre írják társaik véleményét
5. Közös megvitatás után a legfontosabbnak tartottakat középre írják
6. Minden csoport középső bejegyzése felkerül a táblára, ennek alapján közös fürtábra készül
A véleményrács alkalmazása a biblikus katekézisben

Teremtés, gondviselés (VIII. o.)

Négyes csoportokat alkottatunk

1. Táblára írjuk: Milyen módon tapasztaljuk Isten szerető gondviselését?
+ „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm,
Zöldellő legelőkön adott nekem helyet,
Csöndes vizekhez vezetett engem.” (Zsolt 23, 1–3)
2. A csoport minden tagja választ fogalmaz a felírt kérdésre és beírja azt az 1. ponthoz

4. A csoporttagok véleményt cserélnek és a megfelelő helyre írják társaik véleményét

5. Közös megvitatás után a legfontosabbnak tartottakat középre írják
6. Minden csoport középső bejegyzése felkerül a táblára, ennek alapján közös fürtábra készül
 Gyors cipő-módszer
(csoportos ötletvihar, a téma több szempontból való megközelítésére)
1. A táblára jól látható helyre felírjuk a lecke központi gondolatához kapcsolódó
kérdést
2. Több asztalt szabaddá teszünk (ahány csoportot kívánunk formálni), és mindegyik
asztalra elhelyezünk egy plakátot . A plakátok mindegyikére a vizsgálandó téma
egy-egy szempontja van felírva.
3. Minden plakáthoz egy csoportot rendelünk, amelyik a megadott szemszögből
vizsgálja a témát. A csoport minden tagja meghatározott idő alatt felírja a témával
kapcsolatos ötletét és kérdését.

4. A következő körben minden csoport másik asztalhoz

megy és ott a megadott szempont szerint írja fel ötleteit
és kérdéseit, függetlenül a többiek felírásaitól
5. Addig folytatódik a körforgás, míg minden csoport
visszaér az eredeti helyére
6. A csoport tagjai elolvassák együtt a plakáton szereplő
összes megjegyzést, majd rendszerezik őket és a
legfontosabbakat ismerettik mindenki előtt.
A gyors cipő-módszer alkalmazása a biblikus katekézisben

Földünk és eszünk termékei az isteni gondoskodás eszközei („Ne lopj!”

/VII./ és „Mások tulajdonát ne kívánd!” /X./ parancsolat) --- VI. o.

1. A táblára írjuk: Mi a keresztény helyes viszonyulása az anyagi és szellemi javakhoz?

2. Öt asztalra plakátokat helyezünk különböző kérdésekkel rajtuk?

(1. „Ellopható” anyagi és szellemi javaink;
2. Helyes gondolkodás az anyagi és szellemi javak megszerzéséről;
3. Helyes gondolkodás az anyagi és szellemi javak birtoklásáról;
4. Helyes gondolkodás az anyagi és szellemi javak helyes felhasználásáról;
5. Ki vétkezik a VII. és IX. parancsolat ellen?)

3. Minden plakáthoz egy csoportot rendelünk, amelyik a megadott szemszögből vizsgálja

a témát. A csoport minden tagja meghatározott idő alatt felírja a témával kapcsolatos
ötletét és kérdését.
4. A következő körben minden csoport másik asztalhoz megy és ott a megadott
szempont szerint írja fel ötleteit és kérdéseit, függetlenül a többiek felírásaitól

5. Addig folytatódik a körforgás, míg minden csoport visszaér az eredeti helyére

6. A csoport tagjai elolvassák együtt a plakáton szereplő összes megjegyzést, majd

rendszerezik őket és a legfontosabbakat ismerettik mindenki előtt.
Jigsaw-módszer

1. Azonos nagyságú (legjobb, ha 5x5-ös vagy 6x6-os) csoportokat alakítunk

2. Az egyes csoportok minden tagja ugyanazt a szöveget kapja, amely az ő

résztémáját mutatja be. (Ők lesznek a résztéma „szakértői”.) Az első lépésben a
tanulók egyedül olvassák a szöveget, jegyzetelnek, aláhúzzák a kulcsszavakat,
felírják a gondolataikat és kérdéseiket.

3. A „szakértőcsoportok” vitája: a közös téma megadott idő (kb. 10–15 perc) alatti
megbeszélése, megvitatása és magyarázata. Közösen készítenek magyarázó
anyagokat: fóliát, fürtábrát vagy vázlatot.

4. Új csoportokat alkotunk úgy, hogy az új csoportokban a szakértőcsoportok

mindegyikéből egy fő jelen legyen, aki bemutatja a többieknek a saját modelljét
(amelynek most ő a szakértője a csoportban).
5. A különböző modellek „egyesítése”, esetleg a közöttük lévő hasonlóságok,
összefüggések keresése a feladat. Minden csoport összeállít egy listát, ezt felírják a
plakátokra.

6. A plakátokat egymás mellé függesztve valamennyi csoport bemutatja a saját listáját.

Ezek összesítésével egységes listát hoznak létre az osztály előtt, amit egy közös vita
során még ki lehet egészíteni.
A Jigsaw-módszer alkalmazása a biblikus katekézisben

Mária, Istennek szent anyja (VI. o.)

1. Öt darab öt fős csoportot alakítunk

2. Az egyes csoportok a következő bibliai gondolatokat kapják
1. Mária születése előtti ígéretek: Ter 3,14–15; Iz 7,13–14
2. Mária kiválasztása és Jézus születése: Lk 1,26–38; 39–56; Lk 2,1–7
3. Mária élete Jézus mellett – I.: Lk 2,21–40; Mt 2,13–23; Lk 2,41–52
4. Mária élete Jézus mellett – II.: Jn 2,1–12; Mk 3,31; Jn 19,25
5. Az egyház tanítása Máriáról
Máriáról szóló dogmák, közbenjáró szerepe; imádságok
Külső kör – belső kör

1. A táblára felírjuk az új tanítási egység lényegéhez kapcsolódó kérdést.

2. Mindenki egyénileg, spontán, asszociatív módon mindent összeír, ami eszébe jut.
Ezután mindenki kiválaszt (pl.) öt kifejezést, amivel a legjobban össze tudja foglalni
saját válaszát a kérdésre.
3. Két egyenlő létszámú csoportból kört alakítunk. A tagok egymással szemben állnak
vagy ülnek. A külső kör tagjai felolvassák az öt választ a belsőknek, akik kritizálják,
kiegészítik a listát, illetve kérdéseket tesznek fel. A külsők a megjegyzések alapján
korrigálják saját válaszaikat.
4. A külső kör továbblép eggyel, és most a belső kör olvassa fel, amit írt, és a külső
kör egészít ki, kritizál és kérdez.
5. Néhány továbblépés után az osztályközösség előtt minden felmerült fogalmat a
táblára írnak és ezek alapján közös választ fogalmaznak.
Az újonnan tanultak összefoglalása után nagyon fontos az ismeretek rögzítése,
például az esszéírás módszerével. (Írhat két tanuló közösen is esszét az osztályban
10-15 perc alatt).
A „külső kör-belső kör” módszerének alkalmazása a biblikus katekézisben

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” (VI. o.)

1. A táblára írjuk a „Miként kell szeretnem önmagamat és felebarátomat?”

2. Mindenki összeír a lapjára a kérdéssel kapcsolatos gondolatokat, majd kiválaszt öt
(vagy amennyit kérünk tőle) gondolatot, amivel a legjobban megválaszolja a kérdést.
3. Kettes csoportokat alkotnak, koncentrikus körökbe rendeződve
A külső kör tagjai felolvassák az öt választ a belsőknek, akik kritizálják,
kiegészítik a listát, illetve kérdéseket tesznek fel. A külsők a megjegyzések
alapján korrigálják saját válaszaikat.

4. A külső kör továbblép eggyel, és most a belső kör olvassa fel, amit írt, és a
külső kör egészít ki, kritizál és kérdez.

5. Néhány továbblépés után az osztályközösség előtt minden felmerült fogalmat

a táblára írnak és ezek alapján közös választ fogalmaznak.

Az újonnan tanultak összefoglalása után nagyon fontos az ismeretek rögzítése, például

az esszéírás módszerével. Két tanuló írjon közösen esszét Önmagamhoz hasonlóan
szeretem felebarátomat címmel.