Gyermekvédelmi jogok jegyzet

előzmények
 gyermek a család passzív tagja, aki felett a szülők rendelkeznek,
 A jog leginkább a gyermek vagyona tekintetében bírt szereppel.
 Gyermeki jogok fejlődésének gátja: A szülői autoritás dominanciája és a család
autonómiája

Az állam aktív magatartása

 Jogalkotással
 Szervezkedési intézkedésekkel

Az állam passzív magatartása

 ALAPVETŐ JOG - az államnak kötelessége védeni alapvető jogainkat
 minden embernek joga van az élethez
 minden embernek joga van az egészséges élethez

ENSZ GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY

1989. november 20.
fő célkitűzése - az államok aktív kötelezettségvállalása útján hozzájáruljon a gyermekek
jólétéhez és egységbe foglalja a különböző jogi eszközökben fellelhető gyermekjogokat
 Gyermeki jogok védelmének indoka: fizikai és intellektuális érettség hiánya
 Megjelenik benne a szülői felelősség kérdése is annak tiszteletben tartása mellett
 Személyi hatálya – 18 év alatti személyek
TARTALMA
 54 cikkből és preambulumból áll
 Bevezeti a „gyermek mindenek fölött álló érdekének” fogalmát,
 Deklarálja „az ítélőképessége birtokában lévő” gyermek véleménynyilvánításhoz,
illetve meghallgatáshoz való jogát,
 egyes rendelkezéseinek tényleges és pontos tartalma - a tág és többféle értelmezésre
okot adó megfogalmazás miatt – nem könnyen megfejthető, nagy mozgásteret és
felelősséget hárítva a jogalkalmazókra,
 a gyermeket megillető jogokat különböző kategóriákba sorolja: polgári és politikai
jogok, gazdasági, szociális és kulturális jogok, speciális védelem a családban és a
társadalomban, a gyermekek speciális csoportjainak a védelme, valamint a gyermekek
védelme rendkívüli helyzetekben.
végrehajtásának felügyeletére az 1991-ben független szakértőkből létrehozott Gyermekjogi
Bizottságot hozták létre (5 évente beszámoló)

Gyermeki jogok hazai szabályozói I.

 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) Családjogi
Könyve,
 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi Törvény),
 családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Családvédelmi
törvény),
 polgári perrendtartásról szóló új, 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.).

Gyermeki jogok hazai szabályozói II.

ALAPTÖRVÉNY
 XVI. cikke deklarálja a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát, amely védelemre mindenkivel
szemben igényt tarthat.
 védi a családot és a házasságot, amelynek az alapja a házasság, illetve a szülő-
gyermek jogviszony

Gyermeki jogok hazai szabályozói III.

Ptk.
alapelv
házasság és család védelme, a házastársak egyenjogúságának, valamint a méltányosság
és a gyengébb fél védelmének elve mellett - alapelvként rögzíti a gyermekek érdekének
védelmét
- Mennyire kell figyelembe venni a gyermek mindenek felett álló érdekét – pl. családban
történő nevelkedés kulcskérdés, hogyan és mikor lehet kiemelni a gyermeket és mikor nem
vérszerinti családjából, stb,
Szülői felügyelet kérdése
Kapcsolattartás kérdése – jog és kötelesség – különélő szülővel való kapcsolattartás joga
 Mindezekkel összefüggésben a gyermek véleménynyilvánításhoz való joga, melynek
alapja az ítélőképessége birtokában lévő gyermek vagy 14 életév
 Gyámság kérdése
Szülői felügyelet gyakorlása

4:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek]

(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának,
nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes
képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a
jogát foglalja magában.

4:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei]

(1) A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének
érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.
(2) A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

4:148. § [A gyermek bevonása a döntésekbe]

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy
az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt
nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A
szülőknek a gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal
figyelembe kell venniük.

4:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége]

A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben
meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el,
amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges.

4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]

(1) A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság, vagy a bíróság
eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell
gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.
(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő
késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan
dönthet.
4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös
szülői felügyeletről]
(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás
között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük
gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje
háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
(2) A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a
bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel
összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet (1) bekezdés szerinti
rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.

4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak
megállapodni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - a
gyámhatóság dönt.

A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei

4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége]

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek
kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva -
együtt kell működniük.

4:174. § [A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról,
tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő
szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]

(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják
jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése
alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a
bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének
meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási
helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási
helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának
megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt
felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]

Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével
összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a
törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő
gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt
tájékoztatni köteles.

4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]

A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet
gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása,
a különélő szülő jogainak biztosítása - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti
kapcsolattartást - érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.

Gyermeki jogok hazai szabályozói IV.

Gyvt.
alapelvi szinten írja elő a gyermek „mindenek felett álló érdekének” alapulvételét a hatósági
döntéshozatalkor, és tovább konkretizálja a gyermeki jogokat

Miről beszéltek?
Jogokkal rendelkezni azt jelenti: szabad bizonyos dolgokat megtenni, és bizonyosakat nem.
 De ki az a gyermek?
 Ki az alany?

Ki találta ezt ki?!

 A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan megállapodás, ami biztosítja, hogy minden
országban ugyanazokat a törvényeket tartsák be.
 az Egyezmény azt jelenti: megígéri, hogy betartja

Kinek a joga és kinek a kötelessége?

 Gyermek jogainak deklarációja szükséges, de nem elégséges.
  Az Egyezmény jogászok számára íródott, még a felnőttek számára sem érthető
könnyen!!

Általános jogcsoport
 A felnőttek bármilyen kapcsolatba kerülnek a gyermekkel, azt kell tenniük, ami a
gyermek számára a legjobb
 Gyermek mindenek felett álló érdeke („kiskirály a családban”)

Családsegítő jogcsoport
 Jólét biztosítása (jog arra, hogy a szülők gondoskodjanak a gyermekről)
 Szervek, személyek, szervezetek együttműködése ennek érdekében
 Saját családi környezethez való jog és az ehhez való segítség
 Pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz való jog (anyu, adj pénzt!!)
 Gyermekjóléti ellátások
 Szolgáltatások, gyermekmegőrző ellátások

Helyettesítő védelmi és gondoskodási jogcsoport

 Gyermek szüleitől milyen módon választható el (gyermeket szüleitől elszakítani nem
lehet)
 Örökbefogadás
 Helyettesítő védelem („majd kifeszítik alájuk a védőhálót”)

Kapcsolattartási jogcsoport
 Szüleivel, különélő szülővel való kapcsolattartás joga („és a hétvégi ‘láthatásról’
rendszerint rendőr visz haza”)
 Származás, vér szerinti család megismerésének joga

Biztonsági jogcsoport
 Jogellenes külföldre távozás megakadályozása
 Erőszaktól, támadástól, bántalmazástól való védelem
 Gazdasági kizsákmányolása elleni védelem („majd én elmegyek dolgozni”)
 Ha valakinek hasznot hajt a gyermek munkája, joga van fizetségre.
 Nemi kizsákmányolás elleni védelem. Jog ahhoz, hogy elkerülje a szexuális
zaklatásokat. Senkinek nincs joga olyasmit tenni a testtel, amit nem akar, például
megérinteni, lefotózni.
Egészségügyi, fogyatékügyi jogcsoport
 Legjobb egészségi állapothoz való jog („ezért járok focizni tanulás helyett”)
 A felnőtteknek mindent meg kell tenniük azért, hogy úgy táplálják és gondozzák a
gyermeket, hogy ne legyen beteg.
 Fogyatékos ember különleges gondoskodáshoz való joga

Szociális jogcsoport
 Jog a jó életminőséghez. Ez azt jelenti, hogy a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról,
hogy legyen étel, ruha és lakhely. Ha a szülők ezeket nem engedhetik meg maguknak,
az államnak kell segítenie.

Oktatási jogcsoport
 Jog az oktatáshoz. Az alapfokú oktatásnak ingyenesnek kell lennie.
 Arra is lehetőséget kell kapni, hogy középiskolába mehessen. („Ez a legszebb! De már
csak 16 éves koromig”)

Kulturális, információs jogcsoport

 Joga van a játékhoz.
 Jog ahhoz, hogy a TV-ből, rádióból, sajtóból, könyvekből stb. információt szerezni. A
felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan információkat kapjon, amelyeket
megért. („akkor egész nap tévézhetek, netezhetek!”)

Katonai és büntető jogcsoport

 Jog ahhoz, hogy háború idején megvédjék. 15 éves kor alatt nem sorozhatják be
katonának vagy nem küldhetik harcolni.

Gyermeki jogok hazai szabályozói V.

Családvédelmi Törvény
gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartására, a gyermeket érintő kérdésekben – kora
és érettsége függvényében - való tájékoztatásra, véleménye figyelembevételére vonatkozó
rendelkezések, sőt ezen túlmenően azt is előírja, hogy a szülő köteles a gyermek jogai
gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, továbbá a gyermek jogai
érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni.
Gyermeki jogok hazai szabályozói VI.
Polgári perrendtartásról szóló jogszabály (Pp.)
 A bíróság gyermeket érdekelti minőségben hallgatja meg.
 A kiskorút a bíróság a felek, illetve képviselőik távollétében is meghallgathatja

A szülői felelősség szempontjából legrelevánsabb gyermeki jogok

A gyermek legfőbb érdeke
gyermek mindenek felett álló, vagy legjobb érdekeként, továbbá a gyermek elsődleges
érdekeként is használatos
A családi élethez való jog
A szülői felügyeleti jog és szülői felelősség
A Ptk. szerint a szülői felügyeleti jog részelemei
 a kiskorú gyermek neve meghatározásának,
 gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának,
 vagyona kezelésének,
 törvényes képviseletének joga és kötelezettsége,
 a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás jogát is.

Jogérvényesítés
 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő
 Elsődlegesen a betegek, ellátottak és gyermekek jogait és érdekeit képviseli
 Feladata elsősorban – megegyezésre való törekvés
MIKOR LÉPHET FEL?
- nem megfelelő joggyakorláskor
- mulasztáskor
- jogok súlyos megsértésekor

Ellátottjogi képviselő
Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást
biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére
nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII.
törvény rendelkezéseire.
(2) Az ellátottjogi képviselő feladatai
a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő
legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást
igénybevevőket érintő jogokról,
b) segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések,
problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között
kialakult konfliktus megoldásában,
c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában,
kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget
nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,
d)a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az
intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás
alapján – képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét,
e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális
intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok
érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,
f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,
g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény
vezetőjénél,
h) amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli,
intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok
felé,
i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.

Gyermekjogi képviselő
A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek
törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és
érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi
képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek
védelmére.
A gyermekjogi képviselő
a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti
szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetmegbeszélésén, illetve a gyámhatóság által tartott
tárgyaláson az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,
c)eljár az érdekképviseleti fórum megkeresése alapján,
d) a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel
kapcsolatos eljárásban,
e) a gyermekvédelmi bírság alapjául szolgáló jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet
f) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. § (1) bekezdése szerint
jogosult szervnek,
g) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között,
szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak,
h) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.

ADATKEZELÉS
 ÁLTALÁNOSSÁGBAN ÉRVÉNYES A GDPR
 Speciálisan érvényesek az ágazati jogszabályokban meghatározottak
 Amelyek tartalmazzák azt, milyen nyilvántartásokat kell és lehet vezetni a különböző
hatáskörökkel rendelkező szerveknek
 Milyen adatok továbbítható
 Kinek
 Milyen célból

Az Sztv. adatkezelése
 Jórészt általánosságban a nyilvántartásokra vonatkozó adatokat szabályozza
 Jegyző, járási hivatal, kincstár, mint hatáskört gyakorló szervek
 Szolgáltatók, mint nyilvántartást vezetők
 Adatkérés a hatáskört gyakorló szervektől:
- eseti megkereséssel (minden eset külön!!!)
- törvényben meghatározott feladataik ellátásához (célhoz kötötten!!)

A Gyvt. adatkezelése
 Jóval részletesebben megfogalmazott, mint a Szt.-ben
 Kötelezi az adatkezelőt az adatok védelmének biztosítására
 Felsorolja, KIK kezelhetnek adatot
 MIÉRT kezelhetnek adatok
 MILYEN adatot kezelhetnek
 MELY adatok továbbíthatók és KINEK
Ellátotti jogok
 Saját állapota szerinti ellátásra
 Egyenlő bánásmód követelményének megtartása
 Alkotmányos jogok tiszteletben tartása
 Személyes adatok védelme, magánélet sérthetetlensége
 Szabad mozgás
 Családi kapcsolat fenntartása
 Panaszjog
 Speciális jogok, pl. hajléktalan személyek

Jogszabályok

1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
15/1998. (IV.30.) NM.r. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
1/2000. (I.7.) SZCSM r. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről
381/2016. (XII.2.) Korm.r. az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról