A beszéd-rendellenességek csoportosítása:

 A hangadás rendellenessége –diszfónia

 A beszéd és nyelvi fejlődés zavara –megkésett beszédfejlődés, diszfázia,
beszédészlelési és beszédértési zavar
 Az artikuláció zavara – Pöszeség (diszlália), orrhangzós beszéd – (dizartria)
 A beszédfolyamatosság zavarai – dadogás, hadarás
 Az olvasás és írásteljesítmény zavarai- diszlexia, diszgráfia
 A kialakult beszéd zavarai – mutizmus, afázia vagy ezek halmozott
előfordulása

A beszéd-rendellenességek csoportosítása a tünetek alapján:

 A beszéd és nyelvi fejlődés zavarai

Megkésett beszédfejlődés: Az anyanyelv elsajátításának üteme
változó. Megkésett beszédfejlődés gyanúja áll fenn, ha az ép értelmű és ép
érzékszervű gyermek hároméves kora után kezd el beszélni, és beszédfejlődése
hároméves korában elmarad az életkori és egyéni képességeknek megfelelő
beszédszinttől. Megállapítása a logopédus feladata.
Fejlődési diszfázia: Súlyos beszédfogyatékosság, ami a beszéd- és nyelvi
fejlődés akadályozottságában mutatkozik meg. A beszéd és a nyelv fejlődésének
zavarát együttesen jelenti.

 Az artikuláció zavarai
Pöszeség (diszlália): a beszédhangok helytelen ejtésének, tisztaságának olyan
zavara, amelyre jellemző az ép hallás és ép beszédszervek mellett megjelenő
artikulációs zavar. A tünet jellege szerint lehet kihagyás (alália), felcserélés
(paralália), vagy torzítás (diszlália).
Orrhangzós beszéd: A tiszta hangképzést biztosító anatómiai szerkezet
eltérései miatt (pl. ajak- és szájpadhasadék vagy orrban, orrgaratban lévő
akadály miatt) a beszédhang hangszínének megváltozásáról van szó. A beszéd
elveszti csengését és jellegzetesen dünnyögő, orrhangzóssá, gyakran nehezen
érthetővé válik.

 A beszéd folyamatosságának zavarai

Dadogás: A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem
felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A folyamatos
beszédet megszakítások jellemzik a hang, a szótag, a szó vagy a mondat egyes
részeinek ismétlése által. A dadogó gyermek légzése egyenetlen, egész testével
segíti a hangképzést.
Hadarás: A beszéd ritmusának és ütemének zavara, melyre jellemző a
rendkívüli gyorsaság, a hangok, szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a
monotónia és a szegényes szókincs. Az első jelek már óvodáskorban
felismerhetőek, de a tünetek teljes köre az iskoláskorra alakul ki.
  A hangadás rendellenessége
Rekedtség (diszfónia): Többnyire szervi okok következményeként alakul ki, de
nem minden esetben, mivel a környezeti, a pszichés okok is eredményezhetik a
fátyolos, rekedt hang létrejöttét.

 A kialakult beszéd zavara

Mutizmus: Választott némaság. A korábban már jó szinten beszélő gyermek
bizonyos helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg. A fellépő tünetek
hirtelen jelentkeznek, minden azonosítható ok vagy előzmény nélkül. A gyermek,
maga dönti el, hogy kit vesz be a kommunikációs körbe.
Afázia: Olyan nyelvi zavar, amely a beszédfejlődés befejeződése után lép fel és
a már kialakult beszéd részleges vagy teljes elvesztését jelenti, valamilyen
sérülés vagy betegség következtében. A sérülés helyétől és kiterjedtségétől
függően leginkább a hangos beszéd vagy a beszédmegértés teljesítményei
károsodnak.

 Az olvasás- és írásteljesítmény zavara

Diszlexia: Az olvasás zavara, amelynek jellemzője, hogy a gyermek az olvasás-
írás tanulásában jóval elmarad az intelligenciaszintje és a tanulásba fektetett
erőfeszítések mértékétől.
Diszgráfia: írás, helyesírászavar, amely együtt járhat a diszlexiával. Az
írómozgásokra jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen, görcsös
fogása.

Óvodáskorban diszlexia-diszgráfia veszélyeztetettségről beszélünk.[1]