1. Definiálja a kisebbség fogalmát!

A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető,

sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.

2. Sorolja fel a Magyarországon élő kisebbségek csoportjait!

 elismert nemzetiségek
o Cigányok

o Németek

o Szlovákok

o Horvátok

o Románok

o Ukránok

o Ruszinok

o Szerbek

o Szlovének

o Lengyelek

o Görögök

o Bolgárok

o Örmények

 el nem ismert nemzetiségek

o Zsidók

o Kínaiak

o Arabok

o Bunyevácok

 Történelmi kisebbségek

o Olaszok

3.Definiálja az etnikai kisebbség fogalmát és írjon rá 1 példát!

Az etnikai kisebbség egy adott társadalom azon csoportja, amelynek tagjai olyan közös
kulturális identitással bírnak, amely különbözik a többségtől, vagy a többi etnikai csoporttól. Az
etnikai kisebbség a nemzeti kisebbségnél kevésbé különül el a többségtől.
Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját, akik olyan közös kulturális
identitás tudatával rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az
etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség.

4. Definiálja a nemzeti kisebbség fogalmát és írjon rá 1 példát!

A nemzeti kisebbség egy adott állam területén kisebbségben élő olyan népcsoport, amelynek tagjai
nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama
(anyaország), illetve amely területi autonómiát élvez. A nemzeti kisebbségeket az etnikai
kisebbségekkel együtt összefoglalóan nemzetiségeknek nevezik.

6. Sorolja fel és definiálja az etnikai identitás meghatározásának módjait!

Az etnikai identitást úgy lehet meghatározni, mint a látható vagy belső (nem-látható) jegyek
meghatározott összességét, amilyenek a (I) kulturális jegyek, (II) nyelvi jegyek, (III) vallási
értékek, (IV) a hagyomány értékei és (V) az adott etnikai csoporthoz való tartozás erős
tudatossága. Mindezek a jegyek a társadalmi csoport sajátos jegyeinek kiválasztási
folyamatában kapnak meghatározást, illetve ennek során aktiválódnak.

7.Fejtse ki, hogy a Népszámlálás során hogyan szereznek a kutatók információt a magyarországi nemzeti
és etnikai kisebbségek létszámáról!

8.Definiálja az előítélet fogalmát!

Az előítélet (más néven: elfogultság, sztereotípia) a tényeken, a hibás vagy merev általánosításokon
alapuló, előre kialakított feltételezés, vélemény. Az előítélet a gondolkodás gazdaságosságra törekvő
tulajdonságának velejárója - mindenki él vele, ha nem is éppen az emberekkel kapcsolatosan, viszont
nem azonos az előzetes ítélet fogalmával. Az előítélet az a jelenség, amikor egy személyre adott
érzelmi reakciónkat a személy csoportjához fűződő érzéseink határozzák meg.

9. Definiálja az etnikai előítélet fogalmát!

Az előítélet forrása lehet az etnocentrizmus, tehát hogy egy etnikai csoport a saját kultúráját más
csoportokénál magasabb rendűnek véli. Az etnocentrizmus hajlamos a többi kultúrát a saját
csoportjában uralkodó mércék alapján megítélni, ami könnyen előítélethez vezet az alsóbb
rendűnek tartott kultúrák viszonyába

10. Adja meg az előítélet összetevőit és definiálja a racionalizáció fogalmát!

- személyes tapasztalat - torzítottak lehetnek, mert nem reprezentatív a mintavétel, viszont
az új tapasztalatok révén alakíthatóbbak
- mások által közvetített attitűdök – előnyük, hogy időt, energiát spórolhatunk meg, de
kevésbé megbízható
Attitűd összetevői:
- kognitív: tudások, hiedelmek, vélemények,
- affektív (érzelmi): kedvelés / nem kedvelés
- viselkedéses: cselekvési tendenciák

Az előítélet sztereotípiákon alapuló, személyes viszonyulást kifejező magatartás. Az előítélet

lehet pozitív vagy negatív. Más csoport tagjaira vonatkozó értékítélet, amely sem érvényes
tapasztalatra, sem racionális érvre nem támaszkodik, viszont érzelmi telítettségű, nem
 változik és érzéketlen az egyéni különbségekre. Az előítéletek erősen pozitív vagy
(többnyire) negatív viszonyt tükröző, merev sztereotípiákból származnak, amelyek alapja
valamilyen érdek, történelmileg örökölt frusztráció, ellenőrizetlen eszme - leggyakoribb
forrásuk az etnocentrizmus és a xenofóbia.

11. Nevezze meg a társadalmi távolság mérésére szolgáló módszert és mutassa be annak működését!

Az attitűdmérés egyik különleges fajtája, a társ.-i távolság mérésének a 20-as években

keletkezett, ismert és gyakran alkalmazott módszere. Nevét kidolgozójáról kapta. A vizsgált
személynek arra kell választ adnia, milyen interakciós-kommunikációs közösséget vállalna egy
más nemzetiségű, etnikumú, bőrszínű stb. személlyel. A felsorolt lehetőségek a családi kötelék,
szomszédság, közös munkahely, turista, ill. teljes elutasítás.

BOGARDUS-FÉLE TÁRSADALMI TÁVOLSÁG MÉRŐ SKÁLA

Kérjük, aláhúzással jelölje meg az Önre illő alábbi kategóriákat!

Neme: férfi – nőÉletkora: 14-20, 21-25, 26-30, 31-40, 41-50, 51-60, 61-70
Iskolai végzettsége: 8 általános – középiskola – felsőfokú végzettség – egyetem
Foglalkozása: betanított munkás – szakmunkás – irodai dolgozó – szellemi munkavégző
-tanuló – egyéb, mégpedig.........
Lakóhelye: főváros – nagyváros - kisváros- falu – tanyaSzármazása: magyar – egyéb,
mégpedig..........

Az alábbi táblázatban mindegyik felsorolt csoporthoz tegyen egy X jelet abba asorba,
amely sorszámú állítással egyetért! 1234567

Arab Roma Zsidó Homoszex. AIDS-es Hajléktal.

1.Családtagom lehetne....2.Barátom lehetne....3.Munkatársam
l e h e t n e . . . 4 . S z o m s z é d o m l e h e t n e . . . . 5.Állampolgára lehetne annak az
országnak, amelyben élek....6.Turista lehetne abban az országban, ahol
élek...7 . K i u t a s í t a n á m a z o r s z á g b ó l . . . .

Read more: http://www.kislexikon.hu/bogardus-skala.html#ixzz5SZQkuQOC

12. Sorolja fel az előítélet fokozatait és egy, az oktató által kiválasztott, sorszámmal megadott fokozatot
részletesen jellemezzen!

Az előítélet megnyilvánulásának Gordon Allport-féle

skálája
1. Szidalmazás, szóbeli bántalmazás
2. Elkerülés

3. Megkülönböztetés

4. Fizikai bántalmazás

5. Megsemmisítés
13. Definiálja a xenofóbia fogalmát!

xenofóbia = idegengyűlölet; beteges félelem az idegenektől)

(etnocentrizmus = valaki a saját népcsoportját mindennek a középpontja, és más

csoportok kultúráját (dolgait, viselkedését, értékeit) ehhez viszonyítva becsüli. Amikor
az egyén saját kultúráját másokéhoz képest magasabb rendűnek tartja.

http://www.szociologia.eu/szociologia-fogalomtar

14. Definiálja a rasszizmus fogalmát!

A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külső vagy belső tulajdonságait
kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott
csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel. [1] A
rasszizmus nyelvi alapon megnyilvánuló formája a lingvicizmus
Nyílt rasszizmus
Egy intézmény vagy személy tudatosan és vállaltan kötelezi el magát egy csoport vagy
annak egy tagjának negatív diszkriminációja iránt annak bőrszíne, látható rasszjegyei
miatt, és ez mind kommunikációja, mind cselekvései során megnyilvánul.
Intézményesített rasszizmus
Ha a rasszizmus bármely formáját intézményi, törvényi stb. szintre emelik, az az
intézményesített rasszizmus, azaz egyenlőtlen bánásmód egy intézmény vagy szervezet
részéről egy személlyel vagy csoporttal szemben annak állítólagos rasszjegyei miatt.
Esetenként kormányok (például: a náci Németország vagy a dél-afrikai apartheid), pártok
vagy egyéb társadalmi és politikai szervezetek (például: a Ku-Klux-Klan) a társadalom
többségi csoportjainak összekovácsolására gerjesztik a rasszista ideológiát, valamely
kisebbséget bűnbaknak kikiáltva, a kiválasztott kisebbség felé irányítva a népharagot, így
egy közösség olyasmire is rávehető, amire egyébként nem.
Rejtett rasszizmus
Egy személy vagy intézmény burkolt vagy öntudatlan formában történő negatív
megkülönböztetése annak látható rasszjegyei miatt. Főleg akkor jelenik meg, ha a
rasszizmus nyílt kifejezését már társadalmi vagy törvényi normák korlátozzák.
McConahay[7] szerint a modern rasszizmus fő ismertetőjegyei:

 a rasszista személy azt állítja, hogy ő nem rasszista, és a rasszizmus rossz dolog
 állítja, hogy a jog előtti egyenlőséggel teljesen megszűnt mindenfajta rasszista
megkülönböztetés (tehát nem vesz tudomást a megkülönböztetés egyéb, nem
törvényi formáiról)

 ugyanakkor azt is tényként állítja, hogy a korábban elnyomott csoportok „túl

rámenősek”, „túl hamar” akarnak ugyanolyan helyet kapni a társadalomban, mint a
korábbi vezető réteg, tehát olyan helyet akarnak megszerezni, amit „nem érdemeltek
ki”

 ezen kívül támadja a hátrányos helyzetűeket támogató állami intézkedéseket

(a pozitív diszkriminációt), mivel azok egyenlőtlen feltételeket teremtenek.
 A rejtett rasszizmus révén a rasszista személy elkerülheti a rasszizmus látszatát,
miközben véleményével és döntéseivel továbbra is fenntarthatja az elnyomott csoportok
hátrányos helyzetét.
Averzív rasszizmus
Az averzív („idegenkedő”) rasszizmusra az jellemző, hogy [8] a rasszista személy nem akar
rasszista lenni, de mégis idegenkedik a számára ismeretlen, vagy a köztudatban
megbélyegzett csoportoktól. Ez az idegenkedés csak akkor fordul át cselekvésbe (akkor
eredményez negatív diszkriminációt), ha az adott helyzetben nem nyilvánvaló a rasszista
viselkedés. Az averzív módon rasszista személy tehát nem fogja nyíltan kifejezni az
előítéleteit, nem is szeretné, ha előítéletesnek tartanák. De azokban a helyzetekben,
amikor lehet racionálisan érvelni a diszkrimináló döntés mellett, amikor a rasszizmus nem
nyilvánvaló (pl. ha két hasonlóan felkészült személy jelentkezett egy munkára, és egyikük
kisebbségi; vagy egy hétköznapi segítségkérés esetén), akkor statisztikailag
kimutathatóan gyakrabban fogja negatívan diszkriminálni a számára idegen csoport
tagjait.
Szimbolikus rasszizmus
Negatív faji megkülönböztetés, melynek során a diszkrimináló cselekvés vagy
kommunikáció szimbolikus formát ölt. Mindkét esetben a hangsúly a kódolt üzeneten van,
tehát azon, hogy egy G csoport F csoporttal szembeni megkülönböztetését G csoport
társadalmi, kulturális és egyéb kódrendszerét felhasználva nyilvánítja ki. A szimbolikus
rasszizmus során a rasszista személy úgy tesz, mintha csak védené a társadalmi
normákat (burkoltan arra utalva, hogy ugyanígy járna el, ha a saját rokonai lennének
normasértők), a felelősséget pedig teljes egészében arra a kisebbségire hárítja, aki
láthatóan megsértette azokat.[9] A szimbolikus rasszista érvelés során akár el sem
hangzik a megkülönböztetett kisebbség neve, végig bűnelkövetőkről és munkakerülőkről
van szó, akik között „egyébként” több a kisebbségi, mint amennyit a népességen belüli
arányuk indokolna.
A szimbolikus rasszista érvelésre jellemző torzítások, hogy a valóságosnál többnek
mutatják be a normasértések számát, illetve a kisebbségiek arányát az összes
bűnelkövetőn/munkakerülőn belül. Szintén jellemző torzítás, hogy a normasértő
viselkedést a kisebbségiek tudatos választásának tartja: például „ha tényleg akarna
dolgozni, akkor biztosan találna valamilyen munkát”.
Kulturális rasszizmus
A hagyományos rasszizmus mint tudománytalan elmélet elutasítása után a modern
rasszizmus magába foglalhatja a más „kultúrákkal” szembeni megkülönböztetést is.
Példa: „a cigányok sokat lopnak”, „az arabok nőgyűlölők”, „az afrikaiak különösen
agresszívek”, „a zsidók mindig hazudnak”. Étienne Balibar francia filozófus a
rasszizmusnak ezt a formáját „rasszok nélküli rasszizmus”-nak nevezi. Az ilyen
feltevéseknek lehet statisztikai alapjuk, azonban az általánosítás megbélyegzi a közösség
negatív tulajdonsággal nem rendelkező tagjait is.

15. Az előítélet tanult vizsgálati módszerei közül válasszon ki egyet és mutassa be azt (kinek a
nevéhez fűződik, milyen eredményre jutatott(ak) a kutató(k))!

16. Sorolja fel a Magyarországon élő regisztrált nemzeti kisebbségi csoportokat és egy, az oktató
által kiválasztott csoportot röviden jellemezzen!

 elismert nemzetiségek
o Cigányok

o Németek

o Szlovákok

o Horvátok
 o Románok

o Ukránok

o Ruszinok

o Szerbek

o Szlovének

o Lengyelek

o Görögök

o Bolgárok

o Örmények

 el nem ismert nemzetiségek

o Zsidók

o Kínaiak

o Arabok

o Bunyevácok

 Történelmi kisebbségek

o Olaszok

A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az

ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők
az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként,
hanem etnikaikisebbségként határozzák meg őket.[1] Magyarországon hivatalosan az az ember
cigány, aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában, az önkormányzatnál
cigánynak vallja, mivel az 1992-es adatvédelmi törvény alapján az etnikai hovatartozást az
érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani.

A magyarországi romáknak nyelvi és történeti szempontból, valamint önmaguk meghatározása

szerint hat nagy csoportja különböztethető meg. A hat csoport közül három, a magyarcigányok,
az oláhcigányok és a beások nagyobb létszámban élnek Magyarországon, míg három kisebb
csoport, a kárpáti cigányok, a szintók és a román cigányokcsupán néhány száz, illetve egy-
két ezer tagot számlálnak. A magyarcigányok és a kárpáti cigányok összefoglaló
neve romungrók.

A magyarcigányok vagy magyar nyelvű cigányok csoportjába tartozik a magyarországi romák

többsége, kb. kétharmada. A magyarcigányok magyar anyanyelvűek, bár vannak közöttük, akik
őseik nyelvét is beszélik. Csoportjuk a kárpáti cigányoktól, a hagyományos magyarországi
cigányoktól (roma nyelvű romungrók) származik. A magyarcigányok jellemző hagyományos
mestersége a cigányzenekarokban való zenélés („muzsikus cigányok”). A másik jellemző
hagyományos foglalkozásuk a régiség-, ékszer- és használtcikk-kereskedelem (például
régiségüzletek).

17. Sorolja fel a cigány népcsoportba tartozás meghatározásának kritériumait és röviden

jellemezze azokat!
 A cigányság népcsoportokba történő sorolása párhuzamosan több szempontrendszer
szerint történik. Néhány gyakori szempont például nyelvjárás szerinti, lakóhely szerinti,
mesterség szerinti és életmód szerinti besorolások. Ugyancsak más szempontokat jelent
a cigányság saját elnevezéseinek, illetve a nem cigány környezet, vagy éppenséggel a
tudomány által alkotott elnevezések rendszere.
 A cigányság diaszpórikus jellegéből kifolyóan egy népcsoport nagy földrajzi területen
szétszórva él, ugyanakkor szűkebb területen több népcsoporthoz tartozó közösség él
egymás közelében. Ez tovább relativizálja népcsoportok kategóriáját.
Például khelderaš csoportok élnek Oroszországban és Románia területén, de ezeknek a
csoportoknak már régóta semmilyen kapcsolatuk nincs egymással, a nevük azonban még
közös. Ugyanakkor egy másik csoport a Balkán egyes részein ursar más részein
pedig mečkar néven ismert, és maga a csoport is ennek megfelelően határozza meg
önmagát, holott gyakorlatilag a két csoport az elnevezést leszámítva azonosnak tekinthető.

 Több népcsoport azonos elnevezésével is találkozunk.

Az arab eredetű gurbet/kurbet kifejezés 'vándorlót', 'csavargót' jelent, és Irántól Boszniáig
több jelentős cigány népcsoportot neveznek így, melyek egy része semmilyen közelebbi
kapcsolatban nem áll egymással.

 Nem egyszer egy csoportnak több elnevezése is él párhuzamosan. A

magukat magyarcigánynak nevező csoportnak közismert a romani
nyelvű romungro megnevezése, de ugyanakkor a csoport mint muzsikus is ismert. Ez utóbbi
kifejezést hagyományosan nagy előszeretettel alkalmazták magukra nézve azok a romungro
csoportok is, melyek gyakorlatilag nem foglalkoztak zenéléssel.

 A csoportelnevezések között lehetnek átfedések. Például a magyarcigányok erdélyi

közösségeire elsősorban nem magyarcigány/romungro/muzsikus kifejezések használatosak,
hanem a vatrás cigány vagy kheretuno rom. A kifejezések jelentése 'tűzhelyes' illetve 'házas'
cigány, mely a letelepedett életmódra utal. Ugyanakkor a vatrás/kheretunocsoportba bele
tartoznak a magyarul nem tudó, letelepedett románcigányok is Románia egész területén.

18. Fejtse ki a magyarországi cigány tanulók iskolai sikertelensége mögött meghúzódó okokat!

A cigány tanulók sikertelenségének okai

A családi szocializáció

– Eltérő időkezelés

– Azonnali igénykielégítés

– Modellkövetés

– Meleg érzelmi légkör

– Serdülőkor hiánya (szerepkonfliktus)

A család és az iskola kapcsolata

– Oktatási-nevelési célok eltérő megfogalmazása

– Iskolai nevelés
– Etnikai problémák

– Gyakori hiányzások

• Toleráns iskolák

• Büntetés

Nyelvi hátrány

19. Jellemezze a magyarországi cigányság munkaerőpiaci helyzetét!

Munkaerőpiaci helyzet Elhelyezkedési esélyeket csökkenti:
• államtól várt gondoskodás
• alacsony iskolai végzettség
• foglalkoztatási diszkrimináció
20. Röviden jellemezze a magyarországi cigányság egészségi állapotát!
Születéskor várható átlagos élettartam 10 évvel alacsonyabb (átlagos életkor: 26,3 év)
– Vetélés, koraszülés (10,7%) magas
– Leggyakoribb halálokok: szív- és érrendszeri, valamint a májbetegségek
– Járványok, tetvesség
– Depressziós tünetek (75%)
– Egészségügy „hozzáállása”
– Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megvásárlása teher
– Szűrővizsgálatok alacsony igénybevétele
okok
• Szegénység
• Alacsony iskolázottság
• Magas munkanélküliség
• Nem megfelelő lakáskörülmények (telepek)
• Diszkrimináció
• Táplálkozási problémák (olcsó, energiadús, egészségtelen)
• Hiányos személyi higiéné
• Testmozgás hiánya
• Kedvezőtlen egészségmagatartás (dohányzás, alkohol)
• Prevenciós tevékenységek hiánya
• Bizonyos kulturális jellemzők és szokások
• Az egészség megőrzése,
- fejlesztése nem a legfontosabb prioritás
• Egészség = a betegség hiánya ~ halál
• Egészségügy – a nők hivatali feladata
• Káros babonák
21. Adja meg a fogyatékosság átfogó fogalmát!
A fogyatékosságot mindenekelőtt, mint a szokásostól (normálistól) való eltérést szokták
ábrázolni.
Evidens fogyatékosság (vakság)
Nem evidens fogyatékosság (enyhén gyengelátás)
A fogyatékosságok társadalmi (társadalmi csoportok szerinti) megoszlása is megjeleníti a
társadalom egészének strukturális vonásait.
Szegénység
Romák
22. Adja meg a fogyatékosság relatív fogalmát!
A fogyatékosság relatív fogalma: a társadalmilag átlagos, vagy annál magasabb teljesítményt nyújtók
nem fogyatékossággal élő emberek és, vice versa, az átlagon alul teljesítőket fogyatékossággal élő
embereknek tekintjük.

23. Adja meg a fogyatékosság abszolút fogalmát!

A fogyatékosság abszolút, vagy szubsztantív fogalma: előzetes megfontolások alapján kialakítjuk a

fogyatékosság fogalmát és kritériumát és az így kialakított fogyatékosságkategóriához „keresünk”
embereket, a kategóriát „feltöltjük” az általa jellemzett emberekkel.

24. Jellemezze a fogyatékossággal élők iskolázottsági helyzetét Magyarországon!

Iskolai végzettségük lényegesen alatta marad az épekének. Specializált és izolált intézmények

– kiváló színvonal, de a társadalmi beilleszkedést nehezíti!

Gyerekek származása, családi háttere, a pedagógusok értékelése befolyásoló.

‘Kisegítő iskola’ név felszámolása (1988) → normál általános iskola.

25. Jellemezze a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci helyzetét Magyarországon!

A munka világába való bekapcsolódás feltételei: a családi körülmények és motiváció,

iskolai-szakmai képzettség

megfelelő egészségi állapot.

A fogyatékossággal élő személyek munkavállalása

három tényezőn múlik: a munkavállaló munkavégző képességén,

a munkával kapcsolatos motiváción és

 a munkavállalók iránti munkaerő-piaci kereslet jellemzőin.

26. Fejtse ki a nők és a férfiak esélyegyenlőségében mutatkozó különbségeket példákkal

illusztrálva!

Magyarországon a nők iskolai végzettsége általánosságban valamivel magasabb, mint a férfiaké

(középfokú - 52,6%, felsőfokú - 52,6%)

A lányok a gimnáziumokban jelentősen felül, a szakiskolákban alulképviseltek.

Az oktatás nemek szerint szegregált.

A nemek közötti bérszakadék okai:

Közvetlen diszkrimináció

• A nők munkájának alulértékelése

• Munkaerőpiaci szegregáció

• Hagyományok és sztereotípiák

• A munka és a magánélet összeegyeztetése

Kapcsolati tőke Gyengébb a férfiakénál

Kívül rekednek a szervezet informális hálózatán kevesebb idő a kapcsolatszervezésre

A kemény munka fontosabb szerepet játszik az előrejutásban

idegenebb a kapcsolatszervezés adok-kapok logikája; nem tudnak értékes árut felajánlani

kevésbé tudatosul a kapcsolati tőke fontossága

Egészség

-Születéskor várható átlagos élettartam (2016): Nő: 78,61 év Férfi: 72,09 év

- a háziorvosi- és a szakorvosi rendeléseken,

-szűrővizsgálatokon több a nő („A nők megbetegszenek, a férfiak meghalnak.”)

- Egészségkárosító magatartásformák alacsonyabb jelenléte,

-kevesebb baleset

-Mentális egészséget érintő hátrányok

A nemek közötti különbségek

a mesék és mítoszok alapján

Mesék tanításai a nőknek

27. Definiálja a munkaerőpiaci vertikális és horizontális szegregáció fogalmát és írjon mindegyikre
1-1 példát!

A nők foglalkoztatását egyaránt jellemzi a horizontális és vertikális szegregáció. Az előbbire utal a női
munkaerőnek a szolgáltatásokban és bizonyos alacsony presztízsű, rosszul fizetett, hagyományosan
női foglalkozásokban való koncentrációja. A nők vertikális szegregációját mutatja, hogy szakmai-
foglalkozási struktúrájuk annak ellenére is kedvezőtlen, hogy iskolai végzettségük gyakran magasabb,
mint a férfiaké.
Hazánkban a nők foglalkoztatása jellemzően az úgynevezett piramiselv szerint működik,vagyis
viszonylag sok nő dolgozik gazdasági középvezetőként, a felső vezetésben számuk már jelentősen
csökken és a piramis csúcsán, az igazán kiemelt pozícióban alig találunk nőket, noha szakmai
képzettségük alapján lenne rá lehetőségük. A pályák elnőiesedésének oka a
munkaerőpiac kontraszelektív mechanizmusa, amely a foglalkozási hierarchia alsó szféráiba szorítja a
nőket, ahol az előmeneteli lehetőség, az elérhető jövedelem, az állásbiztonság az átlagosnál rosszabb.
A munkaerő-piaci szegregáció hozzájárul a nők munkaerő-piaci hátrányainak fennmaradásához, a
patriarchális családi viszonyok konzerválásához.

A vertikális mobilitás
Vertikális mobilitásnak nevezik, amikor a társadalmi hierarchiában fölfelé vagy lefelé mozgás
történik. Például betanított munkásból mérnök lesz, vagy tanárból segédmunkás.
A horizontális mobilitás
Horizontális mobilitásnak tekinthetjük azt a helyváltoztatást, amikor például a
gépkocsiszerelő foglalkoztatást változtat és gépkocsivezető lesz. Ez a két foglalkozás
nagyjából azonos szinten van a társadalmi hierarchiában.
28. Fejtse ki a homoszexualitás magyarországi társadalmi megítélését!
-Már nem betegségként értelmezik
-Sok gyűlölet és diszkrimináció
-a melegek elkülönülése házasság lakástámogatás
-egészségbiztosítási rendszer
- azonos bánásmód igénye sajátos életstílus
-Nehéz együttélés a homoszexualitás okainak keresése
-elfogadni mint adott tényt nincs szabad választás (férfi-nő kapcsolat)
- értékrendtől függő megítélés: a szaporodás
- túlnépesedés (társadalmi éslétkérdés egyéni szinten is)
„A homoszexuális küzdje le kórós hajlamait” alibi tudatlanság a melegekkel kapcsolatban
-ördögi kör
- kettős élet
-kockázatos bevallani a titkot
-önmaga vállalása kívánatos
„átlátszó” titok
leghevesebb elutasítás: heteroszexuális férfiak;
legnagyobb elfogadás – nők a homoszexuális nők elfogadása nagyobb