Lipidek szerkezete és

funkciója
• Fogalmuk: Olyan eltérõ felépítésű és funkciójú
molekulák, amelyek közös tulajdonsága az,
hogy apoláros oldószerekben jól oldódnak.

• Csoportosításuk: -Funkció szerint

-Felépítés szerint
 Lipidek
• A. Zsírsavak
• B. Triacilglicerolok
• C. Foszfatidok
• D. Szfingolipidek
• E. Szteroidok
• F. Terpének és származékaik –
karotinoidok, A-vitamin
• G. Eikozanoidok
A lipidek csoportosítása funkció
szerint
A lipidek csoportosítása
felépítés szerint
 A. Zsírsavak
• Szabad állapotban kis mennyiségben
fordulnak elõ.
• Az elszappanosítható lipidek fõ alkotói;
prekurzorai, építõblokkjai, vagy
anyagcsere közti termékek.

• Főbb képviselői:
• Fontosabb jellemzőik:
 A. Zsírsavak
• Fontosabb jellemzőik:
- Páros szénatomszámúak(14-22).
- A telített zsírsavak általános képlete:
CH3-(CH2)n-COOH.
- Ha egy kettős kötés van bennük, az a 9.-10. C-
atomok között helyezkedik el.
- A szomszédos szénatomok ciszállásúak
- A kettős kötés korlátozza a szén atomok szabad
mozgását →a lánc meghajlik.
- Ha több kettős kötés van a molekulában, azok
három szén atomnyi távolságra követik egymást.
- A többszörösen telített zsírsavak esszenciálisak,
mert a táplálékkal kell felvenni.
 B. Triacilglicerolok
• Trigliceridek, neutrális zsírok.
• Szerkezetük: A glicerolnak három zsírsavval
képzett észterei.
 Triacilglicerolok
• Szerepük:
- Tartaléktápanyagok (hosszú távú
energiaraktár)
- Hőszigetelés (fókák, bálnák stb.)
- Mechanikai védelem
- Zsíroldékony vitaminok oldószere
• Előfordulásuk:
A zsírszövet zsírsejtjeiben szintetizálódnak
és raktározódnak, elsősorban a bőraljában és a
hasi zsírdepókban.
• Halmazállapotuk:
Minél több a telítetlen kötés bennük, annál
folyékonyabbak.
 C. Foszfatidok
• Szerkezetük: A glicerolnak két zsírsavval és egy
foszforsavval képzett észtereiből származtathatóak
a különböző típusaik.
• Szerepük: Amfipatikus tulajdonságuk révén fontos
membránkomponensek.

Foszfogliceridek
 D. Szfingolipidek

• 1. Szfingomielin
• 2. Glikolipidek
 Szfingomielin
• Szerkezetük: Alapvegyületük a
szfingozin (telítetlen amino-
alkohol), melynek N-acil zsírsav
származéka a ceramid, melyhez
foszfokolin kapcsolódik.
• Előfordulásuk: Elsősorban a
neuronok axonjai gazdagok
benne.
 Glikolipidek
• Membránalkotók
• a. Cerebrozidok
Szerkezetük: A ceramid láncvégi -OH csoportjához
mono- vagy oligoszacharid kapcsolódik.
A szénhidrát rész hidrofil sajátosságú.
Pl. glükozil vagy galaktozil cerebrozidok.
• b. Gangliozidok
Főleg a membránlipidek külső felszínén fordulnak
elő (sejt-sejt felismerés, hormonreceptorok).
Szerkezetük: A legösszetettebb szfingolipidek.
A ceramidhoz oligoszacharidok kapcsolódnak
melyek között legalább egy sziálsav.
 E. Szteroidok
• Szerkezetük: szteránvázas (ciklopentano-
perhidrofenantrén) vegyületek
• Főbb típusai:
a. Koleszterol
b. Szteránvázas hormonok
c. D vitamin
d epesavak

A szteránvázas vegyületek áttekintése

 Koleszterol
• Állatok sejtmembránjának felépítésében fontos,
valamint az emlősökben a szteroid hormonok,
epesavak, D vitamin szintézisének prekurzora.
 Szteránvázas hormonok
• Mivel ezek a hormonok vízben nem oldódnak, ezért
fehérjékhez kötődve szállítódnak a célszervekhez.

Szteránvázas hormonok főbb szerepei

Különféle szteránvázas vegyületek bioszintézisének áttekintése

Az epesavak szerkezete, bioszintézisük útja
 Szteránvázas hormonok főbb
szerepei
1. Glükokortikoidok (pl. cortizol)
Szénhidrát, fehérje és lipidanyagcsere, gyulladáscsökkentő hatás
2. Mineralokortikoidok (pl. aldoszteron)
Só- és vízháztartás szabályozása, elektrolit egyensúly fenntartása
3. Androgének
Hím nemi szervek kialakulása, szőrzetnövekedés, szexuális magatartás, stb.
4. Ösztrogének
Női nemi szervek kialakulása, a méh nyálkahártya regenerálása, stb.
5. Progeszteron
A méh nyálkahártya készültségének, ill. a terhesség fenntartása
6. Ekdizon
Vedlés szabályozása
 D-vitamin
• Nem szteránvázas, mert
ultraibolya fény hatására a
B gyűrű felnyílik.
• A Ca2+ anyagcsere
szabályozásában fontos.
• Hiányában angolkór alakul
ki.

A D-vitamin kialakulásának sémája

 Epesavak
• Legfontosabbak a kólsavnak glicinnel és
taurinnal képzett származékai: glikokolsav
és taurokolsav.
• A zsírok emulgeálásában és a zsírbontó
enzimek aktiválásában fontosak.
 F. Terpének és származékaik –
karotinoidok, A-vitamin
• Számos bioaktív vegyület (vitaminok, hormonok,
koenzimek, alkaloidok) növények szín-, íz- és
illatanyagai, kaucsuk, gyanták, stb. tartoznak ebbe a
csoportba.
• A másodlagos anyagcsere termékei.
• Nagy részükre jellemző, hogy szerkezetük izoprén
egységekre (2-metil-1,3 butadién) vezethető vissza.

1. Terpének
2. Egyéb izoprén származékok
3. Karotinoidok
 Terpének
• Két izoprénből monoterpének, négyből
triterpének, stb. jönnek létre
• A kettős kötések transz-konfigurációjúak,
de néhány esetben (pl. karotinoidok, A
vitamin) cisz- állásúvá alakulhatnak.
 Terpének
• Legfontosabb képviselőik:
Növényi hormonok:
-Abszcizinsav
Növekedésgátló, a rügyek idő előtti
kihajtását, a fás növények téli nyugalmi
időszakát szabályozza.
-Gibberellinek
A szártagok megnyúlását fokozzák.
-Juvenil hormon
Az ekdizonnal ellentétben az átalakulást
késlelteti.
 Egyéb izoprén származékok
• Ubikinon (koenzim-Q)
a mitokondriális elektronszállításban van
szerepe
• K vitamin (fillokinon)
a véralvadáshoz szükséges
• E vitamin (tokoferol)
izomgyengeséget, sterilitást okozhat a
hiánya, antioxidáns
 Karotinoidok
• Alapvegyületük a cisz- fitoen (tetraterpén), melyből
dehidrogénezéssel jön létre a likopin (paradicsomban
fordul elő), a lánc végének gyűrűvé záródásával (jonon-
gyűrű) pedig a karotinok, oxigénatomok beépülésével
pedig a xantofillek.
• A konjugált kettős kötések miatt színesek→ a
pigmentrendszerekben (PS-I., PS-II. fénygyűjtő pigmentek)
• A -karotin az A-vitamin prekurzora, mely a molekula
kettéhasadásával alakul ki. Az A-vitamin a rodopszin
felépítésében vesz részt. Hiányában szürkületi vakság
alakul ki.

Képletek
 G. Eikozanoidok
• 20 C- atomot tartalmazó többszörösen telítetlen
zsírsavak oxidált származékai.
• A. Prosztaglandinok
Az arachidonsav gyűrűs származékai. Elsőként
prosztatából izolálták.
Az anyagcserefolyamatok szabályozásában fontosak
(idegrendszer, veseműködés, stb.).
• B. Leukotriének
A leukotriéneket a leukocitákban mutatták ki először.
Elsősorban az immunrendszer sejtjeiben
(makrofágokban, monocitákban, neutrofil és eozinofil
sejtekben) termelődnek.