A társas kölcsönhatás és a

szociális befolyásolás elmélete

Szociálpszichológia röviden
 A társas kölcsönhatás kezdetei
• Szocializáció fogalma: A társadalomba való
beilleszkedés folyamata,
– az egyén megismeri önmagát és környezetét,
– elsajátítja az együttélés szabályait,
• a csoport értékekeit,
• normáit
– viselkedése olyanná alakul, hogy megfeleljen a vele szemben
támasztott követelményeknek.
• tanulási folyamat  szociális tanulás.
• Szocializáció társakhoz kötött
• Primer vagy elsődleges szocializációs közeg:
család nevelői attitűd, testvérsor, elhanyagolás, hiányzó minták,
• A szociális tér növekedésével: másodlagos v.
intézményi szocializáció: kortársak, (bölcsőde),
óvoda, iskola, munkahely, stb.
 A tanulási folyamat
• Klasszikus és operáns kondicionálás
• Kölcsönös igazodás: szinkronizáció (Az empátia alapja)
• Szociális tanulás:
• utánzás: (Bandura)
– imitáció a cselekvések (a modell) megfigyelése és a viselkedés
lemásolása
– emulálás: funkcionális másolat, a cselekvés eredményének
megfigyelése, és – más úton – megvalósítása
• Befolyásoló tényezők:
– A modell felszólító jellege
– Sikeressége
• Az utánzást elősegíti, ha kifizetődő, vagyis nagyobb a
nyereség, mint a hátrány.
• Utánzás kényelmes és hasznos DE: túlzásba vitele 
szürkeség, unalmasság
 Szociális befolyásolás formái
Kelman
• Behódolás: érdekből, az elvárásnak megfelelően viselkedik.
– Jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért.
– Fizikailag jelen van a befolyásoló, vagy nagy valószínűséggel tudomást
szerez a dologról. HATALOM
• Identifikáció: azonosulás; (analitikus irányzat)
– Utánzásos mintakövetés és empátia segítségével lezajló folyamat,
– Érzelmi indítékok alapján szeretnénk a modellhez tudatosan hasonlítani,
– úgy viselkedni, ahogy a másik elvárja tőle.
Az identifikációval átvett attitűd addig marad meg, amíg a befolyásoló
személlyel, csoporttal a kapcsolat kielégítő.
• Interiorizáció: belsővé válás;
– bizonyos cselekvési módok, erkölcsi normák belsővé,
– meggyőződéssé válása.
Maga a közvetített attitűd, viselkedés az, ami jutalmaz.
• A hatásgyakorlást gyakran elítéljük  „csordaszellem”-ről beszélünk
• Társas fertőzés: másokhoz hasonlóan viselkedni, attól hogy
csoportban vannak.
 A társas hatások formái
• De: a társak viselkedésváltozást okoznak
• Szociális facilitáció (=serkentés):
Allport Floyd (ő a báty) 1891

– elvégzett szorzások száma nő a társak

jelenlétében
Triplett kísérlete 1897
– együttes helyzet (pl. versenyhelyzet vagy
nézőközönség)(sport)teljesítmény nő
• társas gátlás  teljesítmény csökkenés
 Magyarázat
• Feladat jellege:
– egyszerű, rutin teljesítmény nő: verseny >
bámészkodók
– Bonyolult  telj csökken: vizsgadrukk, debilizáló
szorongás
• Személytől is függ, hogy hogyan reagál.
• Társak potenciális büntetők, vagy jutalmazók
 fokozottabb erőfeszítés a sikerért, vagy a
kudarc elkerüléséért. Fokozottabb kockáztatás 
• Társak figyelem elvonó hatása:
– fáradság csökkentése, élénkítés  egyszerű feladat 
javulás
– figyelem-összpontosítás nehezítése  bonyolult feladat
romlás
 A társas "lazsálás" jelensége
• teljesítménycsökkenés
• Az egyének kisebb erőfeszítést mutatnak, ha tudják,
hogy egyéni hozzájárulásukat egy csoportfeladathoz
nem lehet megbízhatóan kimutatni.
• kísérlet: kötélhúzás: erőkifejtés: 1 személy: 85kp; 7-en
húzzák 65kp; ha 14-en 61kp az átlagos erőkifejtés
• A "be nem avatkozás" problémája: minél nagyobb a
csoport, annál kevésbé avatkozunk be.
– (1964, New York gyilkosság) majd más segít,
– ha nem tudok kilépni a helyzetből, vagy a közös sors miatt a
fenti hatás kevésbé érvényesül (pl. camping, metró)
 Konformitás
• külső nyomás hatására jön létre,
• tekintélyszemély vagy csoport értékeihez, normáihoz
igazodik.
• Nem utánozza a tekintélyt, hanem úgy cselekszik, ahogy
azt a számára előírják.
• Védettség (biztonság) igényét akarja folyamatosan
kielégíteni, összetartozás örömét éli át.
• Az átlagosnál alacsonyabb önértékelésű személyekre,
• vagy azokra, akik a csoport fennmaradásában
erőteljesebben érdekeltek jellemző.
• Életkori konformizmus: 9-10 éveseknél általánossá válik.
Csökken az azonosulási vágy, nem lehetek olyan, mint
ő/k, de igazodhatok hozzá/juk.
 Kísérletek
• Sherif (1935) autokinetikus hatás vizsgálat
– csoportban vizsgálva, az egyéni eltérések a csoportnormához
közelítenek, fennmaradnak.
• Asch (1969) egyszerű észlelési feladat, jól látható ingerek Önállóan
senki sem hibázik 8 egyén egy csoport; ebből 7 beépített
személy 1 kísérleti alany
• 68% független vagy ellenálló
– 1/ magabiztos: megküzdött a konfliktussal, de nem engedett.
– 2/ individualista: többség véleménye nem számít, neki mindig igaza van.
– 3/ lelkiismeret-furdalásos: jelentős konf, kételkedik, de kitart.
• 32% engedékeny vagy konform:
– 1/ viaszember: észlelésben tévedett, a rosszat látta helyesnek, alacsony
önbizalom
– 2/ önmagában bizonytalan: nem bízott a saját ítéletében
– 3/Kisebbrendűségi érzésű: tudatosan megszavazta a többség
álláspontját, hogy ne legyen deviáns
• Hűséges társ jelenléte  5.5%-ra csökken a téves ítélet. Társ
elvonása: 28%-ra emelkedik újra.
• Fordított helyzet: 16 naiv, 1 beépített alany, aki téved  őt gúnyolják
• Határozatlan helyzet: pl. zöld vagy kék megítélése kékeszöld
• Milgram (1964) áramütés
– a kísérleti alanyok 65%-a engedelmeskedett és
450 V-ig elment.
– Három fős csoport döntheti el az áramütés
mértékét (nincs kísérlet vezetői utasítás, de 2
ember beépített és növelni akarja az áramütést)
konform módon 70% így eljut a 150 voltig.
– /Az ellenálló: a hős/
• Befolyásolt: „A helyzet hatalma”
– más a felelős
– térbeli távolság
– kis lépések
 Befolyásolás
• Mások érzelmeinek hatékony kezelése
• A pedagógus is befolyásol, szándékosan,
bizonyos cél (ismeretbővítés,
képességfejlesztés, tulajdonságformálás)
érdekében, de a pedagógusok egymást is
befolyásolják, és a diákok is befolyásolják
a tanárokat.
• ügynök; politika; szekta;
• olyan cselekedetekre is rávehetnek,
melyek sérthetik az érdekeinket.
 Csoportdöntés
• A döntés csoportos jellege fokozza az
attitűd (szokás) változás maradandóságát.
• Csoportdöntésnél elmozdul az ítélet az
egyénihez képest  polarizációs hatás.
• Mikor lép fel a kognitív disszonancia? (ism!)
– 1. választáskor: vonzó alternatívák között, és nem
vonzó alternatívák között
– 2. idegen viselkedéskor
 A szerep
• Befolyásolás  elvárásnak/előírásnak
megfelelő viselkedés
• A társadalom is közvetít előírásokat
• Egy adott társas struktúrában (munkahely,
család, párt, kórház stb.) elfoglalt státusz
betöltéséhez szükséges viselkedési
technikák a szerepek. (köznapi
értelem = játék, színház)
• Szerep: az a viselkedés vagy attitűd amit
másoktól vagy önmagunktól egy
csoportban betöltött funkció alapján
elvárunk.
 Státusz
• Társadalmi tagolódás
– Osztályok, rétegek, csoportok….
• (A munkamegosztás során) egy adott
társadalmi struktúrában létrejövő pozíció
(hely) = státusz
• A szerep tanulása szociális tanulási
folyamat
– Szerepjátékok, szabályjátékok
• Szerep funkciója:
– leegyszerűsítés,
– előrelátható az érintkezés.
 Szereptípusok
• hogyan jut hozzá:
– veleszületett
– szerzett
• mennyire átfogó az egyén élete szempontjából:
– pervazív tartós az összes többi szerepre hatás
– szituációs szerepek
• szociológiai megközelítés:
– formális
– Informális
• Több csoport  több szerep
és egy csoporton belül is több szerepe lehet egy
embernek.
 SZEREPELVÁRÁSOK
– Előírások sorozata, ami megszabja, hogy egy
adott helyzetben hogyan lehet/ kell viselkedni
• KANN
• SOLL
• MUSS
• nyílt és rejtett normák
 Pedagógus szerep
• Változik a komplementer szereptől függően,
Komplementer szerep: ellentétpár, kiegészítő
• Tanár — tanítvány
– kollega, igazgató, portás, szülő, iskolaorvos stb.
• Szerepmegvalósítás:
– előkészület (gondolati),  kezdő gyakorlás, 
gyakorlottság,
– mester szint
• vö.: szakmai szocializáció:
– 1. Pályaorientáció: fokozatos ráirányulás, beállítódás
– 2. Szakmai képzés
– 3. Pályakezdés: kiállja-e a próbát, marad-e a pályán?
(felkészítés sikeres-e, illetve a munkahely segíti-e)
– 4. Pályavitel
 Kapcsolódó fogalmak
• Szerepelhagyás
• Szerepváltozás
• Szerepcsere
• Szerep-visszautasítás
• Szerepharc….
• szerepkonfúzió identitás (serdülőkor
Erikson)
• szerepkonfliktus
 Szerepkonfliktus
• szerepek között pl.: nők emancipációja
– (családanya-pedagógus)
• személy-szerep:
– a túlterhelés (szerephez tartozó feladat túl
sok)
– belső meggyőződését kénytelen feláldozni
• szerepen belüli:
– „művezetői” szerep, (szülők és az igazgató
elvárása ellentétes)
– a komplementer szerep betöltője vár el
ellentétes dolgokat
 Szerepkonfliktus oldása
• a figyelem megosztása — egyik szerepről
ideiglenesen nem vesz tudomást
• ideológia kovácsolás — átértékeli a
tényezőket, racionalizál
• Kompromisszumképzés — nem végzi el a
számára összeegyeztethetetlen
műveleteket
• Kábítás — pl. alkohol, nyugtatók
• a konfliktusos helyzet elhagyása:
emigráció, öngyilkosság