Magyar nyelv és irodalom módszertana

1. A tanulók szóbeli kifejezőképessége fejlesztésének lehetőségei. Az élőbeszéd továbbfejlesztése

szerepjátékokkal és a spontán beszéd műfajainak gyakorlásával.

2. Az olvasás és olvasástanítás alapkérdései. Az olvasástanítás módszerei.

3. A beszéd fejlettségének összefüggése a szövegértő olvasással. A szövegértő olvasás fejlesztése.

4. Az írás elsajátítása. Az írás jelrendszerének megtanulása. A betűkapcsolás. Írástanítási változatok. Az

íráskészség fejlesztése.

5. Az írásbeli szövegalkotás, a fogalmazás tanítása.

6. A helyesírás tanítása. A helyesírási készség fejlesztésének lehetőségei.

7. A szövegelemzés tantárgy-pedagógiai kérdései.

8. A szöveggel való tevékenységek. A szöveggel kapcsolatos feladatok önálló megoldatása.

9. A szókészlet gyarapítása és a szóhasználat tudatosítása.

10. A magyar nyelv és irodalom tanításának története.

1. A tanulók szóbeli kifejezőképessége fejlesztésének lehetőségei. Az élőbeszéd továbbfejlesztése szerepjátékokkal és a
spontán beszéd műfajainak gyakorlásával.

BESZÉDFEJLESZTÉS

- A BESZÉD ÉS A HALLÁS párhuzamosan fejlődnek - ez a SZÓBELI

SZÖVEGALKOTÁS, mely alapja az olvasásnak, a fogalmazásnak, írásbeli
szövegalkotásnak
- A szóbeli szövegalkotás, az az a beszéd az iskola végcélja, hogy a gyerek ki tudja fejezni
saját gondolatait + aktív nyelvhasználat
- Alapfeltétele a pedagógus színvonalas nyelvi kultúrája – helyes hangképzés kialakítása –
nyugodt légzés, pontos artikuláció, hangsúly, szünet, tempó, hangszín, hangerő, minden
beszédművelési gyakorlatot légzőgyakorlattal kezdünk
- NYELVI SZABÁLYOK, KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK

gyakorlása, fejlesztése:
1. szövegekkel
2. önálló szövegalkotás / képekről
3. kötetlen beszélgetés olvasott szövegről / egyéni élményről
4. bábjáték
5. artikulációs gyakorlatok
6. ritmusgyakorlatok

a tanulók fejlődése:
- fontos a barátságos légkör, a tanító elfogadó, segítő hozzáállása
- a tanórák során sok lehetőségük van a beszédre, ez viszont nem szolgálja kellőképp
beszédük fejlődését, ehhez tervszerű munka szükséges
- fontos, hogy a fejletlenebbül beszélőket ne állítsuk megoldhatatlan feladatok elé, hogy ne
alakuljanak ki bennük gátlások
- a nyelvjárás nem hiba, hanem érték, megőrizendő régiség

A SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS FORMÁI:

1. UTÁNMONDÁSOS (REPRODUKTÍV)
 nem szó szerinti: tanító beszédének, olvasott szöveg tartalmának az elmondása
 szó szerinti: vers, rövid szövegrész (fejből)
- vers bemutatása
- soronként
- versszakonként
- egész vers
- fel lehet írni a táblára, egyes részeit letakarni és kitaláltatni
- ritmizálás, a kulcsszavak megkeresése

2. ALKOTÓ (PRODUKTÍV)
spontán beszéd továbbfejlesztése:
- irányított beszélgetés
- kép alapján történet alkotása
- kommunikációs helyzeteket gyakoroltatása
SZEREPJÁTÉKOK

- a spontán beszéd továbbfejlesztésének egyik módja a szerepjáték

1. IRODALMI MŰVEKET UTÁNZÓ

- 2. osztálytól, 1.-ben inkább még bábozás

- nemcsak a beszédfejlesztést segítik, hanem az élményszerzést is
- dramatizálható népköltészeti alkotások, népi gyermekjátékok
- a tanító játsszon együtt a gyerekekkel
kifejező mozgások: arcjáték, tekintet, testtartás révén történő kommunikáció

2. A GYERMEK MINDENNAPJAIVAL KAPCSOLATOS

- játékos szituációkban lehetséges, pl. a bevásárlás, közlekedés, a telefonálás, a köszönés és
információkérést

3. PÁRBESZÉDES GYAKORLATOK - alapját a párbeszédes vagy arra bontható versek, mesék

adják

4. MOZGÁSSAL KAPCSOLT GYAKORLAT - átrendezzük az osztályt és kijelöljük az alkalmi

díszleteket, kijelöljük a játékteret, kiosztjuk a szerepeket

SPONTÁN BESZÉD MŰFAJAINAK GYAKOROLTATÁSA

- az első évfolyam 2. félévétől szükséges elkezdeni, mert ilyenkor a gyerekek már jobban ismerik
egymást
o a tanító és a gyerekek üljenek körbe, 5-6 fős csoportokban
o a csoportba olyan gyerekek kerüljenek, akik kedvelik egymást,
o őket érdeklő és érintő témákról való beszélgetés
o egymástól való kérdezés
2. Az olvasás és olvasástanítás alapkérdései. Az olvasástanítás módszerei.

OLVASÁS:

- az önálló ismeretszerzés eszköze

- utat jelent a szépirodalmi alkotások befogadásához
- fontos szerepe van: a személyiségfejlesztésben, az érzelmi élet gazdagításában, szórakozásban
- a beszéd egyik formája az olvasás
- olvasásnál fontos:
o OLVASÁSTECHNIKA
o MEGÉRTŐ OLVASÁS

- meg kell tanulniuk a következőket:

 kisbetűk, nagybetűk
 magánhangzók, mássalhangzók
 szavak néma és hangos olvasása
 írásjelek

1. ÉRZÉKLETES (SZENZOROS) FOLYAMAT nélkül nem jöhet létre olvasás - fontos a szöveg
pontos érzékelése, az éles látás és a figyelem

2. A FELDOLGOZÓ-MEGÉRTŐ FOLYAMAT során felismerjük a szóképet, a betűket,

megértjük a szavak jelentését

3. Az EMLÉKEZETBEN raktározódnak el az olvasással kapcsolatos ismeretek

4. A MOTOROS FOLYAMAT bonyolítja le a tényleges olvasást, aminek eszköze a beszéd

MÓDSZEREK

1. SZINTETIKUS MÓDSZER:
- hangok és betűk összekapcsolásával tanulnak meg olvasni → építkező
- a hangos olvasáson alapszik
 előnye: segíti a jó helyesírás kialakulását
 hátránya: túlságosan hosszú folyamat, nem fordít kellő figyelmet a szöveg értelmezésére
- a szintetikus módszert ma már ritkán alkalmazzuk, helyette:

 HANGOZTATÓ-ELEMZŐ-ÖSSZETEVŐ MÓDSZER SZÓKÉPES ELŐPROGRAMMAL

- a tanév első felében egyszerre tanítják az olvasást és az írást
- egyszerre tanítják a nyomtatott kis- és nagybetűt, valamint az írott kisbetűt
- az egymáshoz hasonló betűket egymástól távol tanítja
- elhagyják a szótagolós tanítást, nincsenek szótagolt szövegek
- nem mellőzik a hangos olvasást, csak fontosabbnak tartják a néma olvasást
- fokozatosan vezeti be a szószerkezetek, a mondatok és a rövid szövegek olvasását
- csak első osztályra szól
  HANG- ÉS BETŰTANULÁS:
1. képolvasással indul, eseményképekről beszélnek
2. kimondják a szót
3. elolvassák
4. kiemelik a tanulandó hangot,
5. gyakoroltatjuk a hangok pontos kiejtését
6. a hanghoz hozzákapcsoljuk a betűt

2. ANALITIKUS MÓDSZER - GLOBÁLIS:

- az egészből (szövegből, mondatból, vagy szóból) indul ki
- a néma olvasáson alapszik
- SZÓKÉPES OLVASÁSTANÍTÁSI MÓDSZER - először egész szavak írásképének elolvasása,
majd később betűk, hangok tanítása
- nem olvastat szótagolva
- a szavak azonnali olvastatásának ötlete Rousseau-tól származik
- csak akkor kezdik el az írást, ha megtanultak már olvasni
- a nagybetűket a kisbetű párjaként sajátítják el automatikusan
 előnyei: gyorsan megtanulnak olvasni, az olvasottak megértésére helyezi a hangsúlyt
 hátrányai: nem lesz elég jó a gyerek helyesírása

3. ANALITIKUS-SZINTETIKUS MÓDSZER:
- egyforma súlyt fektet az egészre és a részekre
1. mese, beszélgetés
2. egy szó kiemelése
3. szóból az új hang kiemelése - hangoztatás, összevonás a már tanult hangokkal
4. hangnak megfelelő betű megtanulása, kapcsolása, a leírt szó olvasása
5. értelmes szavak alkotása az új és a már tanult betűkből

- a ma használt módszerek többsége kombináció, tisztán analitikus vagy szintetikus módszer

kevés van

MELYIK HASZNOSABB?

- azoknak a gyerekeknek, akiknek nincsenek gondjaik, mindkét módszer megfelel

- a szótagolást azért törölték el, mert ellenzői szerint az értelmes olvasás akadályozója
- a szótagolás azonban hasznos, hiszen megakadályozza a szóalak kitalálását
- a diszlexiás gyerekek számára érdemes a szintetikus módszert használni, mivel fontos a
szótagolás gyakorlása, megakadályozza, hogy kapkodva próbálják kiolvasni a szavakat és hogy a
figyelmük a szomszédos szavakra ugráljon
3. A beszéd fejlettségének összefüggése a szövegértő olvasással. A szövegértő olvasás fejlesztése.

SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS
- a beszédértéssel, beszédfejlettséggel áll kapcsolatban
- a beszédértés:
 UTÁNMONDÁSOS
 és AUDITÍV - ha a gyermek elsajátítja a beszédet, auditívvá válik a beszéde – megérti a
hallottakat (beszéd nélkül hallgatja a mesét, nem ismétli mások szavait)

- az olvasás megtanulásával bonyolultabbá válik a szövegértés

 NÉMA - olvasáskor a megértés kerül előtérbe
 HANGOS - olvasás auditív – vizuális

- ahhoz, hogy a tanuló megértsen szövegeket szükséges, hogy jó olvasástechnikával (folyékonyan

olvas, megfelelő tempóban) is rendelkezzen
- a jó olvasástechnika azonban nem egyenlő az értő olvasással, sokszor a gyermek nem érti, hogy
mit is olvasott
- ahhoz, hogy a gyerek értse is, amit olvas, értenie kell a szavak jelentését
- a megértés abból derül ki, hogy a gyermek képes-e önállóan visszaadni a szöveg tartalmát

- a szövegértés a SZÖVEGALKOTÁSSAL EGYÜTT FEJLŐDIK

- egyes gyerekeknek még az is gondot jelent, hogy beszéd közben mondatokat alkossanak,
összefüggő szövegeket
- a szövegértő olvasás az életben való eligazodáshoz is szükséges

- lehetséges olvasási hibák:

 szavak felcserélése
 betűk vagy szavak kihagyása
 szó- és betűismétlés
 szótagolva olvasás

A SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE

- HANGOS OLVASÁST
- ESZKÖZKÉNT

 olvasás gyakorlása, új szövegek néma, önálló elolvasása

 fogalmazzák meg élményeiket (Miért tetszett?), magyarázzuk meg az új kifejezéseket.

 kerüljük az unalmas felolvastatást

 összpontosítson a tanulók olvasásának nehézségeire

 1. ÖNÁLLÓ NÉMA OLVASÁS – fennáll a felületesség veszélye, ami megelőzhető figyelmet igénylő
feladatokkal.

2. HANGTALAN, SZÁJMOZGÁSOS OLVASÁS – hangadás nélkül olvasnak a tanulók, nem

zavarják egymást, mindenki önállóan olvas, artikulációra késztet.

3. HANGOS EGYÉNI OLVASÁS – pontosságra nevel, viszont a tanuló kevésbé figyel a szöveg
jelentésére.

4. KÖVETŐ OLVASÁS – néma olvasás, de hallja mások hangos olvasását. Nincs módjuk önálló
tevékenységre, nem egyforma a tempó, ezért lemaradhat.

KONKRÉT FELADATOK

1. Ok-okozati összefüggések – egy mondat megadása, majd kérdezünk: Mi történt? Miért? (Anya
lehalkította a rádiót, mert zavarta a hangos zene.)

2. Mondatbefejezés - András levitte a szemetet, hogy…/mert…/ezért…./de….

3. Kötőszó pótlása

4. Kakukktojás – eltérő jelentés a megadott mondattól

5. Képes beszéd – azonos jelentés a megadott mondattal. (Az öreg király homlokát gond felhőzte. -
Aggódott valami miatt a király.)

6. Mondatokra tagolás - mondatvégi írásjelek, mondatkezdő nagybetűk pótlása

7. Mi a lényeg? - röviden leírni a hosszú mondatok lényegét

8. Igaz/hamis

9. Rajzolás szöveg alapján

10. Szövegkiegészítés
4. Az írás elsajátítása. Az írás jelrendszerének megtanulása. A betűkapcsolás. Írástanítási változatok. Az íráskészség
fejlesztése.

- az olvasás és az írás megtanítása az iskola legfontosabb feladata

- az írás elsajátítása során az olvasásra támaszkodunk
- betűkkel is ábrázolhatjuk a kimondott szavakat
- a betűíratást megelőzi az ALAKÍTÓ MOZGÁS megtanítása a tanító által a táblán nagy méretben
bemutatással
- később írássá automatizálódik a betű nagyméretű vázolgatása, ezután vonalas füzetbe írnak

ÍRÁSTANULÁS:
 írott kisbetűk és kapcsolásuk
 írott nagybetűk és kapcsolásuk
 írásjelek

ÍRÁSELSAJÁTÍTÁS MENETE:

1. BETŰTANULÁS, BETŰÍRÁS

a) betű bemutatása
b) elemeire bontjuk – betűkártyát, szétvágott betűket használhatunk
c) létrehozzák a magát a tanult betűt

2. BETŰKAPCSOLÁS

- a folyóírás elsajátítása
- gyakoroltatni kell a kapcsolásokat:
o hegyes (hűt) és hurokvonalas (hét) kapcsolás
o hozzáillesztéses kapcsolás (eshet)
o zárt betűk esetében i-s vagy u-s kapcsolás (hó)

ÍRÁSTANÍTÁSI VÁLTOZATOK

1. ELNYÚJTOTT ÍRÁSTANÍTÁS
- az olvasással párhuzamosan halad az írás tanulása
- lassan tanulnak meg írni
- szintetikus olvasástanítási módszerhez kapcsolódik

2. KÉSLELTETETT ÍRÁSTANÍTÁS
- a kisbetűk elsajátítása után kezdődik az írás
- az íráselőkészítő szakasz hosszú: részletesen tanulják a betűelemeket
- a betűtanítás ezután már gyors ütemben folyik
- a globális olvasástanítás alkalmazza
AZ ÍRÁSKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

- az írás automatikussá válása hosszú folyamat, ezért naponta gyakoroljuk az írást különböző
szavak, mondatok, szövegek használatával

- MÁSOLÁS

 két-három betűs szavak másolása: ás, ám, sál

 rövid, a kiejtésnek megfelelő szavak másolása: el, le, ma, ház, haza
 rövid és hosszú magánhangzós szópárok másolása: el-él, laza-láza, haza-háza
 kétjegyű mássalhangzós szavak másolása: csak, macska, tyúk, tányér
 egyszerű mondat másolása (nagybetűvel kezdés, írásjelek használata)

- TOLLBAMONDÁS

 rövid szavak látó-halló tollbamondása (szókártyán vagy a táblára írva megtekinti a szavakat,
majd azt letakarva diktálás után írja le)
 hallás alapján
 mondatok

- ÍRÁS EMLÉKEZETBŐL

 látó-halló-emlékezetből írás (a szöveget bemutatjuk, olvastatjuk, törlés után emlékezetből

írják)
 látó-emlékeztető írás (a szöveget némán olvassák, a törlés után emlékezetből leírják)
 írás emlékezetből (a szöveget önállóan rögzítik)
5. Az írásbeli szövegalkotás, a fogalmazás tanítása.

- a fogalmazás az agyban lezajló nyelvi tevékenység, és annak végeredménye maga az írásmű

- megvalósulhat önálló tantárgyként, vagy a magyar nyelv és irodalom részeként
- a pedagógus feladata az, hogy megtanítsa a tanulókat helyesen fogalmazni - ez a legnehezebb a
pedagógus és a gyerek számára is
- fontos, hogy nem íróvá akarjuk nevelni a gyerekeket, hanem hozzá akarjuk segíteni őket a saját
stílusuk kifejlesztéséhez, saját egyedi hangjuk megtalálásához
- a tanulók számára nehéz és hosszú út vezet gondolataiktól annak írásba foglalásáig
- az írott beszéd megalkotását tehát tanulniuk és gyakorolniuk kell
- fontos az önjavító képesség fejlesztése

AZ ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE:

- 1. osztályban is adhatunk a gyerekeknek írásbeli feladatot, pl: adjanak új címet a történetnek, írják
ki a szereplőket, írják le kedvenc játékukat
- 2. osztálytól címadás mellet már kérdésekre választ írhatnak kép alapján, befejezhetik a
mondatot kép alapján, rövid véleményt írhatnak
- ha látjuk, hogy a tanulók képesek egy-egy eseményt elmondani akkor jöhet a fogalmazás, rövid
szövegek írásbeli visszaadásával
- csak ezek gyakorlása után jöhet az önálló szövegalkotás

AZ ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS FEJLESZTÉSE:

- élményen alapuló, önálló szövegalkotást segítő témák, közös programok és egyéni élmények
- pl. 3. osztályban: játékaikról, kirándulásról, ünnepekhez kötve (álarcosbál, Télapó), meseszerű témák
- 4. osztályban: kiemelkedő események (szülinap, névnap), állatokról, képzeletbeli témák

FOGALMAZÁS FELÉPÍTÉSE
 bevezetés, tárgyalás, befejezés

1. MOTIVÁLÁS ÉS TÉMAADÁS
2. ANYAGGYŰJTÉS – saját élményekből, olvasmányokból, fantáziájukból meríthetnek
3. CÍMADÁS
4. VÁZLATKÉSZÍTÉS
5. A FOGALMAZÁS MEGÍRATÁSA – fontos a műfajok ismerete (elbeszélés, leírás,..)
- ELLENŐRZÉS-JAVÍTÁS ÉS JAVÍTTATÁS, esetleg közös értékelés - piszkozat-tisztázat
rendszer, helyesírási hibákat nem közöljük, nem rontjuk vele a szövegalkotás értékét

GYAKORLATOK:
 képolvasás
 mondatok alkotása
 hiányos mondatok kiegészítése
 válaszadás kérdésekre
 történetalkotás képsor segítségével
 egy megkezdett történet folytatása
 történettérkép (helyszín, idő, szereplők, probléma, fontos események, megoldás)
  történetkeret (Hol játszódik? Ki a főszereplő? Mi történik vele? Mi okozza a problémát? Mivel ér
véget a történet?)
6. A helyesírás tanítása. A helyesírási készség fejlesztésének lehetőségei.

- a helyesírás tanítása az írás megtanulásának elsajátításával párhuzamosan valósul meg

- a helyesírás alapjait az alsó tagozat rakja le, ott van idő a helyesírási készség fejlesztésére

o 1. osztályban a helyesírás tanítása összefonódik az olvasás és az írás tanításával

o megtanítjuk:
 a szavak pontos leírására,
 elválasztására,
 a mondatkezdő nagybetű
 mondatvégi írásjel alkalmazására
 a szavak különírására a mondatban

o felsőbb osztályokban:
 az ly írását
 toldalékos szavak: a -val/-vel, -vá/-vé ragos főnevek
 felszólító módú igealakok
 gyakoribb tulajdonnevek
 fokozott melléknév, számnév, keltezés írása
 igekötők, névutók, gyakoribb névmások és határozószók
 összetett szavak
 vessző használata

- a helyesírás tanításának folytatódnia kell a felső tagozaton és a középiskolában

- a helyesírás minősége függ a figyelemtől és a memóriától

A HELYESÍRÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

- a pedagógusnak a helyesírási készség megalapozására és automatizálódására kell törekednie, ez

hosszú és bonyolult folyamat
- jelen van más tanítási órákon is
- akkor is a helyesírás alapozását végezzük, amikor betűket tanítunk
- a kezdeti szakaszban külön gyakoroltatjuk az egyes mozzanatokat, később a helyesírást más
tevékenységek keretén belül is helyes fejleszteni
- az elsajátított helyesírási szabályokat az órákon szavak, mondatok, szövegek leírásával
gyakorolják
- megköveteljük az írásbeli munka önálló kijavítását

Pl.
 Szógyűjtés azonos helyesírási szabályok szerint
 Húzd alá a helyesen írt szavakat! – utánna-utána
 Egészítsd ki a hiányzó betűket! Tö….et é….el, mint er…..vel!
 J vagy LY?
7. A szövegelemzés tantárgy-pedagógiai kérdései

- az olvasás és írás megtanulásával párhuzamos a szövegelemzés tanulása, melynek feltétele a

szövegértő olvasás
- a szövegelemzés célja, hogy megértsük a szöveg tartalmát és üzenetét, saját reakcióinkat,
válaszainkat

- a szövegelemzés feladatai az alsó tagozaton pl.:

 az önálló ismeretszerzés,
 az irodalmi művek értelmezése,
 olvasóvá nevelés.

- a szövegelemzés lényege a szempontok alapján végzett szövegvizsgálat

- a tanítónak előzetesen meg kell ismernie a szöveget - rendelkezik-e elegendő ismerettel, tisztáznia
kell valamennyi fogalmat
- el kell előre döntenie, hogy a szöveg elemzési szempontok közül melyekre helyezi a hangsúlyt

A SZÖVEGELEMZÉS MŰVELETEI ALSÓ TAGOZATON:

1. A TÉMA ELŐKÉSZÍTESE

- GYŰJTŐMUNKA
 önálló tanulás elsajátítása
 kutathatnak a megadott témával kapcsolatban (pl. írók), majd az eredményeket bemutatják,
kiállítást is rendezhetnek
 rajzolás, dalok, versek is ráhangolják a tanulót a témára

2. A CÍM ÉRTELMEZÉSE

- a cím megadja a szöveg tárgyát

- a tanulók mondják el, mit tudnak, mit olvastak a témával kapcsolatosan
- az irodalmi szövegek címének értelmezése :
 eseményekre utaló (Hunyadi harcai a törökkel)
 metaforikus (A félhold árnyékában)
 bánatot sejtető (Megjártam a hadak útját - népdal)

3. A SZÖVEG MEGISMERÉSE

- a szöveg elolvasásakor keletkezett első benyomások a legegyértelműbb olvasási élmények

- új szöveg elemzése előtt hagyjuk, hogy a tanulók néma olvasással olvassák el azt, melynek célja a
megismerés, a megértés
- a vers olvastatása csak a verselemzés után válik élménnyé
 4. KÖTETLEN BESZÉLGETÉS AZ OLVASOTTAKRÓL

- kiderül, hogy mit fogtak fel jól, mit értettek félre, mi ragadta meg őket a műből
- észervételeiket ne irányítsuk
- a későbbiekben írásban is közölhetik gondolataikat
- a pedagógus minta legyen a gyerekek számára

ELEMZÉS TÍPUSAI:

1. MŰKÖZPONTÚ ELEMZÉS

1. a mű behatárolása korban és az író életművében való elhelyezése

2. szerkezet, cselekmény
3. szöveg szavai
4. metaforák megértése
5. poétikai, stilisztikai, nyelvtani jellegzetességek

- alsó tagozaton tisztázzuk az alapvető ismereteket, mivel nincsenek irodalmi ismereteik

2. OLVASÓKÖZPONTÚ ELEMZÉS

- az olvasó kialakítja saját értelmezését

- a jelentés nem a szóban van, hanem az emberekben
- pl. a macska szó annak, akinek negatív élménye volt a macskával kapcsolatban, egy barátságtalan
állat fog megjelenni, akinek viszont pozitív élménye volt a macskával kapcsolatban, annak egy
barátságos állat jelenik meg

3. GYAKORLATI MEGOLDÁSOK

- egy szöveg elsősorban a gyerek személyiségét érinti meg azzal, hogy hasonló szituáció van benne,
amelyet ő is átélt már
- a jó bemutató olvasás sokat segít a szöveg megértésében
- tisztázzuk a mű címét, szereplőit, idegen szavak jelentését, reakciók meghallgatása
- mindenki véleményét kell meg hallgatni
8. A szöveggel való tevékenységek. A szöveggel kapcsolatos feladatok önálló megoldatása.

- a szöveggel való tevékenység során különböző típusú szövegekkel ismertetjük meg a tanulókat:
o szépirodalmi o prózai
o ismeretterjesztő o verses
o publicisztikai o népköltészeti
o műköltészeti
EPIKAI MŰVEK ELEMZÉSE:
- a cím vizsgálata
- szerkezet vizsgálata
- a főszereplők és egyéb szereplők jellemzése - a tanulónak bele kell élnie magát a szereplők
helyzetébe, hogy megértsék cselekedeteiket
- helyszín, cselekmény bemutatása
- események időrendje
- illusztráció készítése a szöveghez

MESE
 Kiről szól? - a hős jellemzése  Milyen a mese típusa? pl. állatmese,
 Miről szól? – cselekmény, fő elemek: tündérmese, csalimese
elindulás, próbák, hazatérés, jutalom – ez  Népmeséről, vagy műmeséről van szó?
adja a szerkezet vázát  Te melyik szereplő szeretnél lenni és
 Kik a további szereplők? miért?

- tipikus mesei helyszínek

- a váratlan fordulatok felkeltik az érdeklődést
- a tanító mesél, vagy a tanulók maguk olvassák

MONDÁK, ELBESZÉLÉSEK
- a monda rövid, tömör
- az elbeszélésben több a leíró részlet - megfigyeltetjük a kezdő mondatok szerepét, melyek utalnak
az esemény főszereplőire, helyére, idejére, gyakran a várható eseményre is

VERS
 Ki írta?  Ki a vers beszélője?
 Mi a vers címe?  Kihez szól? Mikor? Hol?
 Hány versszakból áll?  Milyen a vers hangulata?
 Hány soros egy versszak?

- kezdetben az érzelmi megközelítésnek kell a középpontban állnia

- a cím általában témajelölő
- rímek felismertetése
- költői képek – metafora, hasonlat, megszemélyesítés, alliteráció stb.
- szómagyarázat, bemutató olvasás – pedagógus részéről
- részenkénti olvasás – a tanulók végzik
 - a verset kopogással, tapssal, mozgással fejezhetjük ki
- legfőbb tényező a lírai kép, rá kell vezetni a tanulókat a szava képi vonatkozására, a képi
szemléletmódot rajzoltatással erősíthetjük
ISMERETTERJESZTŐ SZÖVEG
- nem az ismeretelsajátítás a cél, hanem a későbbi tanulás feltételeinek megteremtése
 előkészítés - személyes élmények felidézése
 cím - bemutatja, miről szól a mű
 a szöveggel való ismerkedés - túlsúlyban legyen a néma olvasás
 szó-és kifejezés értelmezés
 információk kiemelése a szövegből
 a szöveg vizsgálata - kötött (pl. állat ismertetése): helye az állatvilágban, külső tulajdonságai,
lakóhelye, életmódja, táplálkozása, szaporodása, haszna/kára

A SZÖVEGGEL KAPCSOLATOS FELADATOK ÖNÁLLÓ MEGOLDÁSA

- 4. osztályban már önállóan is foglalkozhatnak a tanulók szövegekkel

- a szövegmunka önállósítása a felső tagozatos tanulásra való előkészítést szolgálja
- a téma megközelítése:
o ismert irodalmi alkotásokkal kell összevetni az újat

- a szöveg önálló megismerése:

 kép szöveg szerinti kiszínezése
 több kép közül a szöveghez tartozónak a kiválasztása
 az olvasottak lerajzolása
 a szöveghez kapcsolódó igaz és hamis állítások kiválasztása

- önálló szövegelemzésre irányuló feladatok:

 a szövegrészek címe előre adott, meg kell keresniük a szövegben a cím szerinti részeket
 a tanuló címet ad az egyes részeknek
 kijelöljük az olvasás témakörét (pl. természet) – önálló olvasás alapján műsorok összeállítása
(szövegrészek felolvasása, könyvek ajánlása, szemléltető anyagok, mint pl. képek, zenei
anyagok keresése)

- tanulásra való felkészülést segítő feladatok:

 adatok gyűjtése, szavak, állítások értelmezése
 válaszolás a megadott kérdésre
 hiányos mondatok pótlása
 kérdések megfogalmazása a kijelölt szövegrész tartalmából
 részfeladatok – pl. miből van három a mesében; szereplők felsorolása; mondatok kiemelése a
szövegből
 kijelölünk általánosabb (növények) és konkrétabb (mezei virágok) témaköröket, ehhez keresnek
szövegeket, képeket, a képekből alkotott kiállítást kiegészítik az olvasottakkal, és bemutatják

KIVONATOLÁS, VÁZLATÍRÁS
- a tanuláshoz hozzátartozik az olvasottak, tanultak rövid lejegyzése, fontos a lényeg kiemelése miatt
- a kivonatolás gyakorlására elsősorban az ismerettartalmú szövegek alkalmasak: kiírhatják az új
szavakat, fontosabb mondatokat
- azt is gyakorolhatják, hogy egy szövegrészt egyre tömörebben írjanak le többször egymás után, míg
le nem szűkítik a legfontosabb tényekre
- a vázlat lehet: képes vagy rajzos, címszavas, mondatos, kérdésekből megalkotott
9. A szókészlet gyarapítása és a szóhasználat tudatosítása

SZÓKÉSZLET:

- adott nyelvet beszélő közösség szavai

- a nyelvnek a leggyorsabban változó része a szókészlet, mert folyton alkalmazkodnia kell a
társadalmi, technikai igényekhez
 alapszókészlet – a nyelvet beszélők mind ismerik, pl. számok
 kiegészítő szókészlet - nem mindenki ismeri őket, aki a nyelvet beszéli, pl. szakszavak

SZÓKINCS:

- egyén által ismert szavak

 aktív szókincs – amelyeket használunk
 passzív szókincs – összes szó, amit ismerünk

- a beszéd fejlesztéséhez a tanulók szókészletnek gyarapításával, és szóhasználat tudatosításával

járulhatunk hozzá

A SZÓKINCS GYARAPÍTÁSA:

- a tanulási és olvasási képességek javítása során az egyik legfontosabb szempont a szókincs

bővítése
- amelyik szót a gyerek ismeri, azt könnyebben olvassa ki, és könnyebben megérti a szöveget
- a szókincs gyarapításával elérjük, hogy a tanuló meglévő anyanyelvi tudását jobban kihasználja
- alsó tagozaton többnyire köznyelvi szavakat tanítunk, fokozatosan megjelennek az idegen szavak
és a szakszavak - ezeket gyermeklexikonban, értelmező szótárban kerestetjük
- a szókincset fejleszthetjük:

1. SZÓMAGYARÁZATTAL

 az olvasókönyvek sok szó jelentését megadják lapszéli jegyzetként

 bemutathatjuk az ismeretlen szóval jelölt tárgyat, eszközt vagy ezek képét
 összetett szavak esetében következtethetnek a szó jelentésére az ismert jelentésrészből
 cselekvéssel is konkretizálhatjuk egy-egy szó jelentését
 viszonyítjuk más fogalomhoz (Mi a különbség a falu és a város között?)
 a pedagógus szómagyarázatára az össze többi lehetőség kimerítése után kerülhet sor

2. SZÓGYŰJTÉSSEL

2.1. TÉMAKÖRÖS SZÓGYŰJTÉS – minél több szót aktivizáljon, frissítsen fel a tanuló

 eseménykép alapján: Ki/mi látható a képen?

 ismerettartalom alapján: Gyűjtsd össze minél több szerszám nevét a következő csoportosításban:
kézi szerszámok, gépi munkaeszközök.
 szövegtartalomhoz kapcsolódva: Milyen lehet télen a Balaton?
 analógiás sorként: Testrészek nevével összetett szavak gyűjtése: haj-hajszál-hajhagyma
 2.2. NYELVI SZEMPONTOK SZERINT – célja a nyelvtani kategóriák játékos
megismertetése is

 rövid-hosszú magánhangzók betoldása: kar-kár, ver-vér

 szótaglánc: paraj, rajkó, kóró, róka
 szóösszetétel: üvegbúra, üveggolyó, üveghegy
 összetett szó bontása: Hány szó bújt el benne? pl.: újságpapír: újság-ág-pap-papír-pír
 szócsalád: mese, mesél, meskete, mesekönyv

2.3. JÁTÉKOS SZÓGYŰJTÉS

 képrejtvények
 szórejtvények – Melyik név bújt el bennük: kábel, mákos, opál?
 átvitt jelentések szó szerinti értelmezése, rajzok – pl. ágrólszakadt, csillagszemű, botlábú
 igekötős igékkel: lenéz, elnéz, felnéz…
 szólások képszerű kifejezése, értelmezése egy szóval
 tömörítés szóalkotással: az állatok kertje-állatkert, kőből épített kerítés-kőkerítés

 SOROLÓ: Mondok egy gyümölcsöt (vagy szerszámot, vadállatot, játéktárgyat, ruhafélét stb.), te is
mondj egyet! Most megint én mondok, most újra te következel! Addig folytatjuk, amíg valakinél elakad a
játék.

 FELELJ, HA KÉRDEZLEK! – kérdőszavak, toldalékok gyakorlására alkalmas

Honnan? kastélyból
Mit? kastélyt
Mibe? kastélyba
Hová? kastélyhoz ….

 MILYEN LEHET? – felkészít a mondatalkotásra

o Milyen lehet egy gyerek? Kicsi, szomorú, okos,….
o Milyen lehet egy alma? Éretlen, savanyú, piros, kukacos,….

- sokféle módszer ösztönzi a tanulók szóhasználati tevékenységét

A SZÓJELENTÉS IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG

 AZONOS ALAKÚ SZAVAK: szójelentés konkretizálása eltérő helyzetekben (fal, fűz)

 TÖBB JELENTÉSŰ SZAVAK: szavak jelentésváltozatainak kutatása (felvág – darabol)

 ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK: megkezdett sor folytatása; szósor összeállítása (kuncog,

vihorászik); szó hozzárendelése a képhez (öregember – csoszog, nyúl – fut); keresésük a szövegben;
hiányos mondatok kiegészítése

 ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZAVAK: ellentétek keresése

10. A magyar nyelv és irodalom tanításának története

- a magyart először idegen nyelvként kezdték el tanítani, nyelvtanait pedig a latin és német nyelvtanok
mintájára készítették el
- a 16. sz-ban jelennek meg az első magyar ábécéskönyvek és nyelvtanok, nagy részük még latinul írva
- az anyanyelvi oktatás megkezdését Európában LUTHER fellépésétől (1517) számítjuk

- az első magyar nyelvtankönyv: SYLVESTER JÁNOS: GRAMMATICA HUNGARO-LATINA

o latin nyelvű könyv volt, de azért tartjuk számon első magyar nyelvtanként, mert magyar nyelvi
példák is vannak benne
- első ismert ABC-s könyv: HELTAI GÁSPÁR: KOLOZSVÁRI ABC
- híres ABC volt SZŐNYI NAGY ISTVÁN: MAGYAR OSKOLA c. műve is
o ő jött rá arra, hogy a gyerekeknek csak a betű hangját kell tanítani, megkönnyítette az
olvasástanítást

- a 19. sz.-ban megjelent a MAGYAR NYELV RENDSZERE - mindenki által elismert és fontos
- ebben az időben külföldön és hazánkban is elterjedt az a nézet, hogy anyanyelvi oktatás csak az
anyanyelven történhet – APÁCZAI CSERE JÁNOS, COMENIUS hangoztatták

- II. József 1784-ben úgy gondolta, hogy a magyar nem alkalmas az ügyintézésre - ezzel olyan haragot
váltott ki, hogy elindult a nyelvújítás, aminek az lett az eredménye, hogy a magyar nyelv 10 000 új
szóval gyarapodott

- Mária Terézia megbízásából: RATIO EDUCATIONIS (1777) – ÚJ OKTATÁSI-NEVELÉSI

RENDSZER
o iskolatípusonként megszabta a tananyagot és a módszereket
o bevezették az osztálytermi tanítást
o támogatta az anyanyelvi nevelést, de csak alapiskolákban

- VERSEGHY FERENC nyelvtana az első hivatalos magyar nyelvtankönyv (amely természetesen

még latin nyelven íródott)

- PESTALOZZI - a gyerekek beszédkészségét és gondolkodását kell fejleszteni, ezzel az egész

személyiségüket fejleszthetjük

- HERBART
o herbartiánus pedagógiája hosszú ideig meghatározta az anyanyelvi nevelést is
o nem kell mindent tanítani, csak a legfontosabb tényeket
o érdeklődéselmélet - az érdeklődés felkeltésével lehet az oktatás eredményes és tartós
o abban az időben, mikor még kevesen gondolkoztak a pedagógiáról, ő már az
öntevékenységre épít

- EÖTVÖS JÓZSEF – NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNY (19.sz.) – az állami iskolarendszer alapja, be

lett vezetve a kötelező iskolalátogatás
o felkereste a kor legkiválóbb pedagógusait (pl. Gönczy Pál, Kiss Áron) az oktatás élére állította,
átvették a nyugati pedagógiából, amit hasznosnak tartottak
- megnő a TANKÖNYVÍRÁSI KEDV, MÓDSZERTANI IRODALOM
- a 19. sz.-ban ÚJ TANTERV is született, amely az olvasásban pl. előírta az analitikus, szintetikus
módszert

- GRASER, német származású pedagógus az analitikus-szintetikus/írvaolvastató módszer feltalálója,

GÖNCZY PÁL adaptálta a magyar nyelvben
o a pedagógus a tanítandó hangot a szóból kiemeli, hangoztatja, megtanulják az új betűt
o utána összekapcsolják az ismert betűvel így egy új szót kapnak
o mindig az értelmes szóból indulnak ki, és oda is térnek vissza
o ma is bevált módszer az olvasástanításnál
- JACOTOT MÓDSZER - globális módszer, Gönczi nem tartotta hasznosnak
- az írvaolvastató módszert később a fonomimikával párosították, előbb a nyomtatott betűket vették
- a fonomimika a hangok érzékeltetése kézjelekkel (az ingaóra ingája hasonlított a t betű nyomtatott
képéhez, utánozták az inga mozgását)

- WESZELY ÖDÖN (20.sz.) - az oktatás egyik legnagyobb személyisége

o nyelvtan tanítás és nyelvtanítás két külön dolog
o nyelvtanítás az idegen nyelvvel hozható kapcsolatba, a nyelvtan pedig az anyanyelvvel
o ő vezette be a nyelvtankönyvekbe az ábrákat

- TREFORT ÁGOSTON (19.sz.) megalkotta a középiskolai törvényt, vele indul a magyar

tehetségvédő mozgalom

- KÁRMÁN MÓR (19.sz.)

o az egyetem gyakorlóiskolájának alapítója
o gimnáziumi tanterv
o az anyanyelvnek óriási a jelentősége
o nagy jelentőséget tulajdonított a tananyag kiválasztásnak is
o a tanítás tudatosan történjen
o a nemzeti kultúra legszebb darabjait kell tanítani: mondák, mítoszok, regék, népmesék

- KARÁCSONY SÁNDOR (20.sz.)

o pedagógus, nyelvész
o fontos műve: MAGYAR NYELVTAN TÁRSAS LÉLEKTANI ALAPON
o könyve a kommunikációra való oktatás kézikönyve

- a 70-es évektől megjelent 2 fontos könyv:

o SZÉPE GYÖRGY: ANYANYELVI OKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉÉRT
o SZENDE ALADÁR: ANYANYELVI OKTATÁS

- bevezetésre került a NAT - egy-egy iskola a modellként használható tantervet egészítse ki a saját
elképzelései szerint
- Az ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE c. folyóirat, valamint az ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET
kiadványai is érdekesek