Kötelmi jog — Különös rész

Nemes Szilvia

2023. tavaszi szemeszter

Avagy a szerződési jogon kívüli kötelmi különös
részi tényállások:
• Pactumok
• Quasi contractusok
• Quasi delictumok
• Vegyes kötelmek
Pactumok I. Általában
 A contractus és a pactum kettőssége még a iustinianusi jogban is
fennmaradt.
 A peresíthetetlen pactumokkal (pacta nuda) szembeállítva a –
peresíthető pactumokat jelölő – pacta vestita (vagy pacta induta)
magasabb fogalmi kategóriája a középkorban született meg (vö.
Ulpianus de edendo, illetve Placentinus: Summa Codicis).
 A peresíthető pactumok csoportjai a római jogban:
 pacta adiecta: járulékos pactumok; akkor peresíthetők, ha a
főszerződés bonae fidei contractus, és ha a pactum a
szerződéskötéssel egyidejűleg jött létre (pactum in continenti); a
szerződéskötést követően megkötött járulékos pactum (pactum ex
intervallo) nem peresíthető;
 pacta praetoria: a praetori jog által peresíthetővé tett pactumok
(az alábbiakban tárgyalt pactumok mellett idesorolható a pactum
hypothecae is);
 pacta legitima: a császári constitutiók által peresíthetővé tett
pactumok.
Siklósi 2023
Pactumok II. A peresíthető pactumok rendszere

Pacta
vestita

Pacta Pacta Pacta

adiecta praetoria legitima

Pl.: pactum
antichreti- Compro-
cum, in diem missum Donatio
addictio

Constitu- Dotis
Receptum tum pollici-
tatio

Receptum Receptum Receptum

nautarum, arbitrii argentarii
cauponum,
stabulariorum

Siklósi 2023
Pactumok III. Receptumok I.
Közös bennük: ami elnevezésüket is adja,
ie. a recipio ige használata

receptum argentarii

receptum arbitrii

receptum nautarum cauponum stabulariorum

Pactumok III. A receptumok II.
1. Receptum nautarum cauponum stabulariorum:
„Nautae caupones stabularii quod cuiusqe salvum fore receperint, nisi
restituent, in eos iudicium dabo” (Ulp. D. 4, 9 , 1).
 a hajós (nauta), a fogadós (caupo), ill. az istállótulajdonos (stabularius)
által tett ígéret,
 melynek értelmében az utas, ill. a vendég által bevitt vagyontárgyakat
épségben köteles visszaadni (salvum fore receptio).

nauta vector
(etc.) (etc.)

Siklósi 2023
Pactumok III. A receptumok II.
1. Receptum nautarum cauponum stabulariorum (folyt.):
 A receptum-felelős eredetileg a vis maiorra való hivatkozással sem
menthette ki magát, Labeo azonban már kifogást adott a hajósnak
hajótörés (naufragio), ill. a kalóztámadás (per vim piratarum) esetére
(exceptio Labeoniana), tehát a vis maior bizonyos eseteire (Ulp. D. 4, 9,
3, 1).
 Klasszikus korra felelősségük már csak a vis maior határáig áll fent
 NB: a casus mediusra, sőt pl. damnum ab alio datum-ra is kiterjed,
ekként a custodia felelősségnél szigorúbb, objektív felelősséget jelent
 NB 2.: a receptum felelősség kizárható, ekkor is azonban terheli
felelősség a fogadóst (etc.) egy másik tényállás alapján > cf. quasi
delictum (actio furti / damni adversus nautas caupones stabularios)

Siklósi 2023
Pactumok III. A receptumok III.
2. A receptum argentarii keretében
 az argentarius (bankár) egy egyoldalú, nem címzett jognyilatkozattal
ígéretet tesz arra,
 hogy más (többnyire az ügyfele) helyett egy meghatározott – általában
pénzfizetésben álló – szolgáltatást fog teljesíteni
 egy harmadik személy részére.
 A bankár sem az ügyfele és a kedvezményezett közötti jogviszonyból,
sem pedig a közte és az ügyfele között fennálló jogviszonyból eredő
kifogásokra nem hivatkozhatott.
 Mivel ezt Iustinianus elfogadhatatlannak tartotta, a receptum
argentariit beolvasztotta a constitutumba:
… cum satis absurdum et tam nostris temporibus quam iustis legibus
contrarium est permittere per actionem recepticiam res indebitas consequi
… (Iust. C. 4,18,2)

Siklósi 2023
 A receptum argentarii ábrán

ÜGYFÉL
utalványozó

actio recepticia

fizetési viszony
BANKÁR Stricti iuris obligatio
ÜGYFÉL
utalványozott HITELEZŐJE
utalványos
Pactumok III. A receptumok IV.
3. Receptum arbitrii:
 a választottbíró (arbiter) a recipio ige használatával
elvállalja a felek jogvitájának eldöntését
 (ettől eltérő megoldás a császárkori pactumok közt az
arbiter ex compromissio, bár funkcióját tekintve hasonló a
cél itt is, a két intézmény összefügg)
 szankció, ha az arbiter nem hajlandó eljárni: praetori bírság
(tehát nem kereset, illetve ítélet útján)
 rendes peres eljáráson kívüli vitarendezés
 a választott bíró res iudicata hatállyal hoz döntést
 arbiter döntése ellen nincs jogorvoslat

Siklósi 2023
Pactumok IV. Compromissum
Választottbírót kijelölő megállapodás
 amelyet mint stipulatiós klauzulát nem tartalmazó
megállapodást a iustinianusi jog tett peresíthetővé.
 korábban csak a felek stipulatiói biztosították, hogy a
rendes peres eljárás mellőzésével egy választott bíró
döntését tartsák magukra nézve irányadónak, tehát
kötbér (ez esetben poena compromissi, ill. poena ex
compromisso) kikötése útján szoríthatták rá egymást a
választottbíró döntésében foglaltak teljesítésére (vö.
Pomp. D. 45, 1, 5, 4).
 Iustinianus (ld. C. 2, 55, 4) azonban már nem kívánja
meg a stipulatiós formát.

Siklósi 2023
 Rendes bíróság vs. választott bíróság
A római jogi megoldások:
 Receptum arbitrii
 Arbiter ex compromissio
NB: már a görög poliszok joga kapcsán Aristotelés kifejti:

καὶ τὸ εἰς δίαιταν μᾶλλον ἢ εἰς δίκην βούλεσθαι ἰέναι: ὁ γὰρ

διαιτητὴς τὸ ἐπιεικὲς ὁρᾷ, ὁ δὲ δικαστὴς τὸν νόμον: καὶ τούτου
ἕνεκα διαιτητὴς εὑρέθη, ὅπως τὸ ἐπιεικὲς ἰσχύῃ.
(Arist. Rhet. 1,13,9)

„És inkább akarnánk, hogy egy választott bíró, mint egy

rendes bíró járjon el: mert a választott bíró szem előtt tartja a
méltányosságot, míg a rendes bíró csak a törvény betűjét: és e
miatt is választott bírót jelölnek ki, azért, hogy a méltányosság
érvényesülhessen.”
Pactumok V. Constitutum I.
Tartozáselismerés: formátlan ígéret egy szolgáltatás
későbbi időpontban történő teljesítésére.
CÉL: fizetési haladék az adós részére!
 Feltételez egy meglévő, érvényes tartozást. A klasszikus
jogban helyettesíthető dolgokra szól, a iustinianusi jog
viszont kiterjeszti specifikus szolgáltatásokra, valamint
ingatlanokra is (ld. C. 4, 18, 2, 1).
 Két fajtája:
 constitutum debiti proprii: saját tartozás elismerése;
 constitutum debiti alieni: idegen tartozás elismerése;
az elismerő kezesként felel (a kezességvállalás egyik
fajtája).
Siklósi 2023
 Constitutum fajtái ábrán
> constitutum debiti proprii

debitor creditor

> constitutum debiti alieni

főkötelem
debitor creditor

tartozást elismerő
személy
 Összevetés
Novatio Constitutum
 Alapkötelembe valami új  Alapkötelemre vonatkozó
elem kerül > noválja a tartozáselismerés > új jogcím
kötelmet a követelés számára
 Mindig stipulatio (v. dotis
 Formátlan ígéret a későbbi
dictio, litterálszerződés) >
stricti iuris jogügylet teljesítésre
keletkezik (érvényesítésére  Csak helyettesíthető dolog
condictio vagy actio ex (Iust.: bármilyen dolog)
stipulatu szolgál)  Nem szűnik meg a régi
 Bármilyen dolog kötelem > actio de pecunia
 A régi kötelem megszűnik, constituta (1,5x)
adott esetben új keletkezik
> csak az új alapján lehet
követelni a teljesítést (cf.
novatio)
Pactumok V. Constitutum II.
 Nincs nováló hatása, a korábbi kötelem mellé egy másik létesül,
amelynek alapján actio de pecunia constitutát (praetori in factum
actio) lehet az elismerő ellen indítani.
 Az alperes (az elismerő) sponsióval, a felperes (a hitelező) pedig
restipulatióval ígéri meg, hogy pervesztessége esetére a pertárgy
értékének felét fogja perbírságként megfizetni: sponsio et
restipulatio dimidiae partis!
 A hitelező választhat az alapszerződés keresete és az a. d. p. c. között.
 Az egyik kereset megindítása önmagában nem zárja ki a másik
megindítását (a két kereset tehát egymástól független), a tartozás
tényleges törlesztése (tehát a materiális teljesítés) viszont kizárja az a.
d. p. c. megindítását (vö. Ulp. D. 13, 5, 18, 2; BESSENYŐ).
 Célszerűség: mivel a felperes adott esetben a pertárgy értékén felül a
sponsio et restipulatio dimidiae partis-nak köszönhetően még a
pertárgy értékének felét perbírságként is megkapja, ezért érdemesebb
lehet adott esetben ezzel a keresettel perelnie az alapszerződésből
fakadó kereset helyett.
Siklósi 2023
Pactumok VI. A donatio néhány sajátossága I.
Ajándékozás: az ajándékozó vagyonát csökkentő, a
megajándékozott vagyonát növelő, bőkezűségből tett,
ingyenes juttatás, amit a megajándékozott elfogadott.
 Tényállási elemek:
 az ajándékozó vagyonát kell, hogy csökkentse (deminutio
patrimonii)
 a megajándékozott vagyonát kell, hogy növelje
 ingyenes juttatási szándékra van szükség (animus donandi)
 a megajándékozott részéről szükség van az elfogadásra
 A formátlan ajándékígéret (pactum donationis) csak a
iustinianusi jogban vált peresíthetővé.
 Létezik élők közötti (inter vivos) és halál esetére szóló (mortis
causa) ajándékozás is.

Siklósi 2023
Pactumok VI. A donatio néhány sajátossága II.
Az ajándékozás végbemehet:
 Dando: (cf. dare), vagyis „készajándék”, egy dolog
tulajdonjogának valamilyen dologi jogi ügylet (pl. traditio)
útján történő, ingyenes átruházásával;
 Liberando: (cf. liberare), más tartozásának
ellenszolgáltatás nélkül történő elengedésével;
 Obligando: (cf. obligare), ajándékozási
kötelezettségnek (pl. tulajdon ingyenesen történő
juttatásának) megállapodás útján történő
felvállalásával (Iust. előtt csak a stipulatio formájában
kikötött ajándékígéret peresíthető)
 Cedendo: (cf. cedere), követelés ingyenesen történő
engedményezésével

Siklósi 2023
Pactumok VI. A donatio néhány sajátossága III.
 Néhány felelősségi , ill. helytállási szabály az ajándékozás
körében:
 az ajándékozó felelőssége az ingyenesség miatt enyhe: csak dolusért
és culpa latáért felel, jog- és kellékszavatosság pedig nem terheli;
 a megajándékozott az actio Pauliana alpereseként jóhiszeműsége
esetén csak a gazdagodásért felel, rosszhiszeműsége esetén azonban
kártérítési felelősség terheli.
 Az ajándékozó visszavonhatja az ajándékot: ha a
megajándékozott az ajándékozóval szemben hálátlanságot
tanúsít:
 Iustinianusnál ezek tételesen meghatározott esetekben (NB:
főszabály szerint az inter vivos donatio, ha egyszer létrejöttek, többé
önkényesen nem vonhatók vissza [si fuerint perfectae, temere
revocari non possunt — Inst. 2, 7, 2])
 Kivétel: az életmentőnek juttatott ajándék vagy a fogságból
kiszabadító javára tett ajándék
Siklósi 2023
Pactumok VI. A donatio néhány sajátossága IV.
Az ajándékozásokra vonatkozó jogszabályi
korlátozások:
 lex Cincia: a meghatározott mértéken felüli ajándékozásokat
tiltotta; lex imperfecta volt, ekként a már teljesített ajándék nem
volt visszakövetelhető, de az ajándékígéret alapján indított
keresettel szemben exceptio legis Cinciae nevű kifogás emelhető
 a házastársak közötti ajándékozási tilalom (kivétel: mortis
causa donatio; donatio propter nuptias; szokásos mértékű
ajándékok; az emptio mixta cum donatione pedig részleges
érvénytelenséget eredményezett);
 a különösen nagy értékű (200, majd Iust.-nál előbb 300, majd
500 arany solidus) ajándékozásokra vonatkozóan a császári
rendeletek bejelentési („regisztrációs”) kötelezettséget írtak
elő (kiv. pl. donatio mortis causa); elmulasztása esetén az adott
értékhatáron felüli ajándékozás érvénytelen (részleges
érvénytelenség)
Siklósi 2023
Quasi contractusok I.
 Szerződésszerű tényállások; nem szerződések, de az ilyen
„szerződésszerű” tényállásokból keletkezett kötelmek
szabályai a szerződéses kötelmek szabályaira emlékeztetnek.
 A iustinianusi jog (bizonyos klasszikus előzményekre
visszavezethető) terméke ez a kategória.
 Egyes szerződéseknek megvan a maga kvázikontraktuális
„párja”:

mutuum locupletatio iniusta

mandatum negotium gestum
societas communio incidens
donatio legatum per
damnationem
Siklósi 2023
 Quasi contractusok II. Áttekintő ábra

Quasi
contractusok

Locuple- Legatum
Negotium
tatio Tutela és Communio per
gestum
iniusta (megbízás
cura incidens damna-
(jogalap (gyámság és (véletlen tionem
nélküli gondnokság) közösség)
nélküli ügyvitel) (kötelmi
gazdagodás) hagyomány)

stricti iuris

Siklósi 2023
stricti iuris obligatio, de
bonae fidei obligatio
obligatio b.f. felelősség
Quasi contractusok III. A jogalap nélküli
gazdagodás szabályainak vázlata I.
Jogalap nélküli gazdagodás esetén olyan
vagyoneltolódásra kerül sor, amelynek folytán beállott
(vagyon)gyarapodás megtartására a gazdagodónak
(akinél a vagyongyarapodás bekövetkezett) nincsen
jogalapja.
 A római jogtudomány a jogalap nélküli gazdagodást,
jóllehet civiljogi eredetű intézményről van szó,
 természetjogi alapon is megközelítette: Pomponius híres
meghatározása szerint „iure naturae aequum est neminem cum
alterius detrimento et iniuria fieri locupletiorem” – „a
természetjognál fogva méltányos, hogy más kárára és
jogtalanul senki se váljék gazdagabbá” (Pomp. D. 50, 17, 206;
vö. még Pomp. D. 12, 6, 14: „aequum est neminem cum alterius
detrimento fieri locupletiorem” – „méltányos, hogy más kárára
senki se váljék gazdagabbá”).
Siklósi 2023
Quasi contractusok III. A jogalap nélküli
gazdagodás szabályainak vázlata II.
Megvalósulásának két általános feltétele (a
részletesebb kifejtés igénye nélkül):
 datio:
 tipikusan tulajdonátruházás, civiljogi tulajdon
megszerzése;
 általánosabban fogalmazva pedig: vagyoneltolódás a
gazdagodó irányában a másik fél vagyonának rovására (a
condictio megindítására vonatkozó igény alapja cf.
mutui datio);
 sine causa retinendi történjék a vagyoneltolódás,
vagyis a gazdagodás megtartására ne legyen
jogalap.
Siklósi 2023
Quasi contractusok IV. A jogalap nélküli gazdagodás
szabályainak vázlata III.
A jogalap nélküli gazdagodás visszakövetelésére különféle
condictiók szolgálnak.
Fajtái pl.:
1. condictio indebiti: a tartozatlan fizetés visszakövetelésére, ha valaki
tartozatlanul és tévedésből teljesít valaki másnak;
2. condictio ob turpem vel iniustam causam: az erkölcstelen vagy
jogellenes causa alapján történt vagyoneltolódás visszakövetelésére;
3. condictio causa data causa non secuta: a valamilyen cél
érdekében teljesített szolgáltatás visszakövetelésére szolgált,
ha ez a cél valamilyen oknál fogva nem valósult meg; így pl. a
nem teljesített ellenszolgáltatás reményében történt teljesítés, vagy a
házasságkötés elmaradása esetén azok a dolgok, amelyeket hozomány
címén adtak át, ezzel a keresettel követelhetők vissza (ld. pl. Iul. D.
12, 4, 7 pr.; Paul. D. 12, 4, 9 pr. [RJ1 Canvas 9. CSJ jogeset]);
4. condictio sine causa: az egyéb jogalap nélküli teljesítések
visszakövetelésére szolgált (pl. az okafogyott szolgáltatás vagy
érvénytelen szerződés alapján való teljesítés visszakövetelésére).
Siklósi 2023
A jogalap nélküli gazdagodó felelőssége
 mindazon vagyoni értékért felelős, ami hozzákerült, és
nem szükséges, hogy az még a litis contestatio
időpontjában is meglegyen nála!
 a gazdagodó azt az értéket köteles megtéríteni, amit a
juttató ügylettel megszerzett (cf. BENEDEK): id quod
ad eos pervenit; ún. pervenit-felelősség terheli
 a gazdagodás későbbi elvesztése azonban mentesít:
 a megajándékozott házastárs esetében;
 és a gyámolt gyámi jóváhagyás nélkül kötött ügyletből
fakadó vagyongyarapodás tekintetében
ilyenkor a condictio a litis contestatio időpontjában
meglévő gazdagodás kiadására megy; ún. locupletior-
felelősség

Siklósi 2023
Quasi contractusok V. Negotium gestum I.
 A megbízás kvázikontraktuális párja: a megbízás nélküli
ügyvitel (negotium gestum, ill. negotiorum gestio)
témakörével a Digesta 3. könyvének 5., De negotiis gestis titulusa
foglalkozik.
 NB: jogügyleti tan: reálaktus!
 Megbízás nélküli ügyvitelről akkor beszélünk, amikor valaki egy
másik személy ügyeibe
 megbízási szerződés nélkül (sine mandato);
 vagy pedig annak kereteit túllépve (excessus mandati)
önként és abból a célból avatkozik be, hogy az illető személyt
valamilyen károsodástól megvédje.

Siklósi 2023
Quasi contractusok V. Negotium gestum II.
 A megbízás nélküli ügyvitelből egyenlőtlenül kétoldalú,
bonae fidei kötelem fakad
 az ügy ura (dominus negotii)
 és a megbízás nélküli ügyvivő (negotiorum gestor) között.
 Az ügy ura ennek keretében actio negotiorum gestorum directával
perelheti az ügyvivőt, aki e kereset alpereseként teljes elszámolásra
kötelezhető az ügy ura számára,
 míg az ügyvivő actio negotiorum gestorum contrariával perelheti az
ügy urát költségeinek, ill. kárainak megtérítésére, de csak akkor, ha
objektíve indokoltan, célszerűen, hasznosan (utiliter) járt el (vö. Gai.
D. 3, 5, 2; Scaev. eod. 8; Ulp. eod. 9, 1; eod. 11, 2), tekintet nélkül
azonban az ügyvivő eljárásának végső eredményére.
 A megbízás nélküli ügyvivő – bár ingyenadós – a doluson túlmenően
általában culpa levisért is felel; Iustinianusnál exactissima diligentia
tanúsítása szükséges, vagyis a legnagyobb fokú gondosság (nem elég
az, amit saját ügyeiben szokott!)

Siklósi 2023
Tutela et cura
A gyám és gyámolt (gondnok és gondnokolt) közötti jogviszony
nem szerződés, mégis a posztklasszikus kori rendszerezés során
bizonyos fokig a megbízáshoz hasonlónak tekintették a
gyámságból (és gondnokságból) keletkező kötelmet.
 Egyenlőtlenül kétoldalú, bonae fidei kötelem keletkezik.
 Keresetek:
 Gyámság: amely törvény, végrendelet vagy hatósági gyámrendelés
alapján keletkezik, a gyám vagyonkezeléséből fakadóan
 A gyámolt a gyámság megszűntekor actio tutelae gestae directával
követelheti az elszámolást és a gyámnál lévő értékek, dolgok átadását;
 A gyám ezzel szemben actio tutelae gestae contrariával kérheti
mindazon kiadásai, költségei megtérítését, amelyeket a gyámság során
gyámoltja vagyonára fordított, és ugyancsak igényt tarthat a helyette
vállalt kötelezettségek átvételére is.
 Gondnokság: az ennek (pontosabban a gondnok ügyvitele) alapján
igénybe vehető keresetek: actio negotiorum gestorum directa, ill.
contraria, vagyis a megbízás nélküli ügyvitel keresetével).
 A gyámság, ill. a gondnokság mindig ingyenesen és emellett gyakran
kötelezően ellátandó tisztség.
 A gyám és a gondnok felelősségi fokozata ezért csak dolus,
Iustinianusnál culpa in concreto.
Véletlen közösség (communio incidens)
A posztklasszikusok a societashoz tekintették hasonlónak ezt a tényállást,
amely gyakorlatilag nem más, mint olyan tulajdonközösség, amely
nem társasági szerződéssel keletkezik és amely általában csak
rövid ideig (ti. megszüntetéséig) áll fenn (nem igazán tekinthető önálló
jogintézménynek, inkább a tulajdonközösség bizonyos eseteinek kötelmi
jogi vetületének)
 Őse: az archaikus jog örököstársi közössége, a consortium (ercto non
cito)
 Préklasszikus kortól: dologi jogi szempontból a condominium, kötelmi
jogi szempontból pedig a communio incidens szabályait alkalmazták.
 Kereset: a közös dologra való ráfordításokból, annak megrongálásából
stb. ugyan kötelmi jellegű igények származnak, de ezek érvényesítésére
alkalmas volt az actio communi dividundo (amely vegyes causán
nyugvó kereset, így in rem és in personam jellegű igények
érvényesítésére is alkalmas!)
Véletlen közösség (communio incidens) II.
 NB: a római jogban is előfordulnak olyan esetek, amikor
különböző személyek között anélkül keletkezett
jogközösség, hogy társasági szerződést kötöttek volna, ill.
hogy közös tulajdon jött volna létre.
 Ilyen eset volt pl. az, ha többen örököltek örökhaszonbérleti vagy
felülépítményi jogot; a végrendelkező ugyanazt a dolgot dologi
hagyományként több hagyományosnak juttatta; ha többen
ajándékba kapnak egy dolgot; ha többen közösen találnak kincset;
egynemű, vagy különnemű fémek összeötvözése (conflatio);
egynemű, vagy különnemű folyadékok összeöntése (confusio)
 Sőt voltaképpen létezett a római jogban tisztán kötelmi jogi
„jogközösség” is, amely a dogmatikailag önálló communio
incidensnek mintegy iskolapéldája lehetne, nevezetesen a lex
Rhodia szerinti tengeri veszélyközösség, amelyre azonban egy
másik jogintézmény, a locatio conductio szabályait
alkalmazták.
Kötelmi hagyomány
(legatum per damnationem)
 Az ajándékozás kvázikontraktuális párja.
 Ha valaki végrendeletében örökösét arra kötelezi, hogy az a
hagyatékból egy harmadik személy, hagyományos
(legatarius) részére teljesítsen valamilyen juttatást, akkor
ennélfogva az örökhagyó halálát követően (a hagyaték örökös
általi megszerzésének pillanatában) egyoldalú kötelmi
jogviszony jön létre az örökös mint adós és a hagyományos
mint hitelező között.
 A legatum per damnationem-et már a klasszikus jogtudósok is a
donatióhoz hasonlították (Mod. D. 31, 36); a posztklasszikusok pedig a
kötelmi hagyományt a quasi contractusok közé sorolták (Gai. D. 44, 7,
5, 2 itp.?).
 Kereset: a hagyományos az actio ex testamento nevű in
personam actio útján követelheti az örököstől a hagyomány
(legatum per damnationem) kiadását.
Quasi delictumok I. (áttekintés)
 A iustinianusi jog rendszertani kategóriája.
 Négy tényálláscsoport tartozik a quasi delictumok körébe.
1. A lakásgazda felelőssége az épületből kidobott vagy kiöntött
tárgyakért.
2. Az épületre kifüggesztett és leeséssel fenyegető tárgyakért
való felelősség.
3. A hajósok, fogadósok és istállótulajdonosok kvázideliktuális
felelőssége.
4. A kötelességszegő bíró felelőssége

 (Az egész kérdéskörre nézve ld. különösen FÖLDI A.: A

másért való felelősség a római jogban, jogelméleti és
összehasonlító polgári jogi kitekintéssel, Bp. 2004
vonatkozó részeit.)

Siklósi 2023
 Quasi delictumok II. (áttekintő ábra)
Elnevezés a Quasi
iustinianusi delictumok
rendszerben

A Az
lakásgazda épületre A hajósok, A
felelőssége kifüggesz- fogadósok és köteles-
az tett és istálló- ség-
tulajdon- szegő
Tényállás épületből leeséssel
osok kvázi- bíró
kidobott fenyegető
vagy tárgyakért deliktuális felelős-
kiöntött való felelőssége sége
tárgyakért felelősség

actio
actio de actio de furti/damni in iudex
deiectis et factum adversus qui litem
posito et
Kereset effusis suspenso
nautas suam
caupones fecit
NB: poenalis actiók! stabularios
A lakásgazda felelőssége az épületből
kidobott vagy kiöntött tárgyakért.
A praetor felelőssé tette azt, akinek lakásából közútra kidobtak
(deiectio) vagy kiöntöttek (effusio) valamit, ha ez a ténykedés kárt
okozott, még akkor is, ha a lakás gazdája (qui ibi habitaverit) a
károkozásban teljesen vétlen volt.
Amennyiben a kárt nem a lakás gazdája okozta, az utóbbi a károkozó
ellen fordulhatott (regressus).
Büntetőkereset: actio de effusis et deiectis
 eredetileg az okozott kár kétszeresére ment (duplum)
 fejlettebb szabályozás (ld. I. 4, 5, 1) a poena kiszabásának háromféle
módját irányozta elő:
 megállapítható összegű vagyoni kár esetén duplum
 szabad ember sérülése, nehezebben meghatározható kár esetén
bírói mérlegelés alapján történő aestimatio (pl. orvosi kezelés
költsége, kiesett jövedelem)
 szabad ember halálának esetére pedig tarifális poena (a praetori
edictum szerint 50 000 sestertius, a iustinianusi jogban 50 arany
solidus).
 NB: szabad ember halála esetében a kereset actio popularis volt
Az épületre kifüggesztett és leeséssel fenyegető
tárgyakért való felelősség
A praetori edictum keresetet biztosított bárkinek (actio
popularis) az ellen, akinek házán, lakásán, a közút felé
kiszögellő részen (protectum) vagy az esőtetőre
(suggrunda) leeséssel fenyegető tárgy volt kifüggesztve.
 Büntetőkereset: actio de posito et suspenso
 tekintet nélkül a kár bekövetkeztére, vagyis magának a
veszélyeztetésnek a ténye alapozza meg a felelősséget (ún.
veszélyeztetési tényállás [Gefährdungstatbestand]);
 a praetori edictum szerint 10 000 sestertius (a posztklasszikus
korban 10 arany solidus) poena megfizetésére ment (I. 4, 5, 1),
 amelyet a felperes (tulajdonképpen a feljelentő) kapott meg.
 Ha kár is bekövetkezett, akkor az actio de posito et
suspenso mellett alternatíve
 actio de effusis et deiectis,
 valamint a kifüggesztő ellen actio legis Aquiliae (in factum) is
indítható volt.
A hajósok, fogadósok és istállótulajdonosok
kvázideliktuális felelőssége I.
A hajósi és fogadósi receptum-felelősség kiegészítéseként:
a praetor a hajósgazdát (nauta) és a fogadóst (caupo,
stabularius) az utasok, ill. vendégek azon dolgaiért, amelyeket
őrzésre nem vett át (tehát őrzési receptum közte és az utas között
nem jött létre),
azok eltűnése, megrongálódása esetén felelőssé tette,
amennyiben a lopást vagy rongálást a hajós, ill. fogadós
alkalmazottai avagy a fogadóban állandó jelleggel lakó
vendégek követték el.
 Kereset: actio (furti vel damni) in factum adversus nautas
caupones stabularios,
 amely kétszeresre (duplum) menő poenalis actio volt.
A hajósok, fogadósok és istállótulajdonosok
kvázideliktuális felelőssége II.
 Alkalmazása: elsősorban akkor, ha a hajós (fogadós) valamilyen
okból (pl. értékesebb ingóságokért) nem vállalt receptum-
felelősséget, vagy a hallgatólagosan (a dolgok puszta bevitelével)
létrejövő receptum-felelősséget kizárta.
 Receptum-felelősség esetén a kvázideliktuális felelősség
alternatíve sem volt érvényesíthető.
 A kvázideliktuális felelősség előnye: a receptum-felelősséghez
képest, hogy duplum követelhető
 Hátránya: csak meghatározott személyek delictumaiért állt fenn,
mindazonáltal az utazónak nem kellett azonosítania az elkövetőt,
elegendő volt, ha valószínűsítette, hogy a vállalkozó embere követte
el a delictumot.
 A hajós, fogadós saját rabszolgáiért csak noxaliter felelt (az
alkalmazott idegen rabszolgákért azonban kvázideliktuálisan).
A kötelességszegő bíró felelőssége
Az olyan bíró ellen, aki az eljárási szabályokat megsértve járt
el, és ezzel valamelyik félnek kárt okozott (iudex qui litem
suam fecit), a károsult fél pert indíthatott, akár szándékosan (dolo
malo) sértette meg a bíró a jogszabályokat, akár pedig
hanyagságával, tudatlanságával (per imprudentiam) okozott kárt a
peres félnek.
 A károkozó bírót olyan összegben kell elmarasztalni, amennyi az
ügyből kifolyólag az eljáró bíró számára méltányosnak tűnik,
vagyis a bíró belátása szerinti összegre (I. 4, 5 pr.: in quantum de
ea re aequum religioni iudicantis videbitur).
 Több tekintetben vitatott a jogintézmény:
 Rendszertani hely (?)
 A bírót milyen jellegű jogsértés alapján lehetett felelősségre vonni
(?) Cf. GUARINO, aki szerint a bíró nemcsak eljárási (alaki jogi)
szabálytalanság, hanem részrehajló ítélettel okozott kár alapján is
felelőssé volt tehető.
Egyéb kötelmek — vegyes kötelmek I.
(áttekintés)
A kötelmek négyes iustinianusi osztályozása a
kötelem forrásainak teljes körét nem fogja át. Az
egyéb kötelmek meglehetősen heterogén csoportba
tartoznak az
 állatkárokból eredő kötelmek;
 a tartási kötelmek;
 és a felmutatási kötelmek.

Siklósi 2023
Vegyes kötelmek II. Állatkárokból eredő kötelmek
 A római jog nem ismert általános szabályt az állattartóknak a
tulajdonukban álló állatok által okozott károkért való
felelősségére, mégis az idevonatkozó tényállások egy része
azonban részben már a XII táblás törvényben is rögzítést nyert.
 Keresetek, jogsegélyek:
 Civiljog: noxalis actiókat irányozott elő
 Actio de pauperiae: a négylábú háziállat károkozása esetére a
tulajdonos ellen (XII tab. 8, 6; Ulp. D. 9, 1, 1 pr.)); hatályát a
köztársaság korában keletkezett (vitatott hitelességű) lex Pesolania
terjesztette ki a kutyákra (PS 1, 15, 1).
 Actio de pastu pecoris: a tilosba belegelő állat gazdája ellen menő
kereset (XII tab. 8, 7).
 Aedilis curulis: ha egy közút, köztér környékén tartott veszélyes
állat (kutya v. vadállat) a járókelőket megsebesítette, a tulajdonos
ellen keresetet adtak
 amely ilyenkor bírói mérlegeléssel megállapított összegű kártérítésre
ment
 ha viszont az állat támadása szabad ember halálát okozta, tarifális
bírságra (a iustinianusi jogban 200 solidusra) ment,
 összegszerűen meghatározható károk esetén pedig duplumra
irányult (Ulp. D. 21, 1, 42).
Vegyes kötelmek III. Tartási kötelmek
 Kölcsönös tartási kötelezettség (alimentatio) terhelte:
 a patronust és a libertinust (régi jog szerint is)
 a felmenőket (ascendentes) és a lemenőket (descendentes) is
(a császárkori [valszeg. Antonius Pius korábó származó]
jogszabályok értelmében)
 a házaságon kívül született gyermek és anyja (mint kognát
rokonok) között is (császárkori jogszabályok értelmében)
 Egyoldalú tartási kötelezettség:
 a feleség eltartása a férjet terhelte, még akkor is, ha a nő
önjogú volt és szabadvagyonnal (parapherna) rendelkezett
 NB: az alimentatio csak cognitio extra ordinem keretében
volt érvéynesíthető!
Vegyes kötelmek IV.
Felmutatási kötelmek
 Az a körülmény, hogy valaki egy dolgot a birtokában
(bírlalatában) tartott, kötelességévé tette a
tényleges hatalmat gyakorlónak, hogy a dolgot
mindazoknak felmutassa, akiknek ehhez jogos
érdeke fűződik (elsősorban annak, aki perindítás
céljából kívánt meggyőződni arról, hogy a tényleges
hatalmat gyakorlónál levő dolog valóban az övé-e;
előkészítő eljárás).
 Jogsegélyek:
 A dolog birtokosától annak felmutatását in personam
hatályú interdictummal (interdictum exhibitorium);
 vagy in personam actióval (actio ad exhibendum)
lehetett követelni, ez elől nem lehet kitérni, ha mégis
megtenné az alperes, vagyoni végrehajtás indul ellene
Appendix
A dolus szó jelentései, előfordulásai I.
Részletesen ld. SIKLÓSI I.: Római magánjog II, 1667-1668!
 Csalárdság: pl. rei vindicatio vagy hereditatis petitio körében dolo malo
desiit possidere (mint fiktív possessor, akire a iustinianusi jog korában
kiterjesztették a passzív perbeli legitimációt); szintén rei vindicatiónál
(vagy adott esetben actio ad exhibendumnál), ha a (marasztalt) alperes
nem hajlandó természetben teljesíteni, makacskodik (dolus), és emiatt litis
aestimatióra kerül sor.
 Eljárásjogban exceptio: in personam jellegű, klauzuláját tekintve
kétféle
 exc. doli specialis (v. praeteriti): a metévesztéssel (dolus malus: akarathiba)
megkötött jogügylet (szerződés, vagy végrendelet) alapján emelhető kifogás,
amely érvénytelenséget eredményezhet, és amely a felperes vagy más személy
(pl. gyám) múltban elkövetett csalárdságára reagál.
 exc. doli generalis (v. praesentis): az alperes kifogása a felperes jelenbéli, a
perléskor tanúsított rosszhiszemű pervitele esetén; a retentio érvényesítésének
eszköze (házassági jogban actio rei uxoriae esetén [beruházások, gyerekek után
stb.]; dologi jogban a rei vindicatio esetén [a beruházások megtérítése
érdekében]).

 Kontraktuális felelősséget illetően: a dolus nem más, mint szándékos

szerződésszegésre irányuló magatartás (legsúlyosabb vétkességi fokozat),
továbbá az ingyenadós általános felelősségi mércéje, amely nem zárható ki
(kógens szabály!); ellentétes az objektív bona fidesszel.
A dolus szó jelentései, előfordulásai II.
 Clausula doli: a dolusra utaló záradék (dolum malum abesse
afuturumque esse), amelynek stipulatióba történő felvétele
esetén az adós e szerződéseknél is felel dolusért, továbbá
lehetőség nyílik stricti iuris contractusok esetén beszámítási
kifogás érvényesítésére.
 Actio de dolo: a dolus malus útján indítható szubszidiárius
kereset, amely 1 éven belül indítható, és az ebben való
marasztalás infamál.
 Dolus malus: megtévesztés, praetori jogi delictum, illetve
ennek alapján lényegében már a római jogban is akarathiba; két
fajtája: az aktív és passzív dolus (reticentia).
 Dolus bonus: különösen az ellenség, illetve tolvaj becsapása

 Dolus: a delictumok (crimenek) körében a bűnösség fokozata,

szándékosságot jelent.
A causa szó jelentései, előfordulásai I.
Részletesen ld. SIKLÓSI I.: Római magánjog II, 1662-1664!
Causa: jogcím, jogalap (más latin elnevezéssel: titulus).
 Dologi jogi összefüggések:
 Szűkebb értelemben vett civilis possessio, ami egy, a birtokost
azonnali, vagy elbirtoklás útján való tulajdonszerzésre feljogosító
jogcím alapján történő, egyben jóhiszemű saját birtoklást jelent (pl.
pro emptore; pro dote etc.); azaz jóhiszemű, jogcímes birtokosok
esetei.
 Tulajdonszerzési módok kontextusában az a jogi cél, amelynek
érdekében a tulajdonszerzés végbemegy (amelynek érdekében a
jogalanyok valamilyen jogi tényt véghez visznek).
 Tulajdonszerzési módok csoportosítása a causa alapján:
 Kauzális szerzésmódok (tulajdontraditio és az elbirtoklás);
 Absztrakt szerzésmódok (mancipatio és in iure cessio);
 Ahol az adott szerzésmód eleve magában foglalja a pro suo causát (az
elbirtokláson kívül az összes eredeti szerzésmód pl. occupatio).
 A tulajdontraditio legfontosabb causái: adásvétel, csere, kölcsön,
ajándékozás, hozomány, solutio (pl. kötelmi hagyomány vagy
stipulatio).
 Az elbirtoklás néhány causája: pl. adásvétel, csere, ajándékozás,
hozomány, pro herede; pro derelicto; pro adiudicato.
A causa szó jelentései, előfordulásai II.
 Kötelmi jogi összfüggések:
 Civilis causa: a civiljog által is elismert szerződések
peresíthetőségének jogalapját jelenti, lehet:
 Verbálügyleteknél a szóbeli formaságok alkalmazása;
 Litterálügyleteknél a megfelelő hiteleshely előtti írásbeli rögzítés
alkalmazása;
 Reálszerződéseknél a dolog megállapodásszerű, de már formátlan
átadása;
 Konszenzuálszerződéseknél a másik félbe vetett bizalmon (fides)
alapuló megállapodás.
 Egyéb kötelmi előfordulásai:
 Stipulatiónál, jóllehet a jogügylet absztrakt a causa megjelölésével
az konkréttá tehető (erre az intentio tárgyalása során hivatkozhat az
alperes, míg ha absztrakt a stipulatio, akkor csak exceptio doli útján
van erre lehetőség);
 Jogalap nélküli gazdagodás egyik feltétele, hogy sine causa
retinendi történjék;
 Compensatio körében a beszámítás a bonae fidei contractusok
körében eredendően igényelte az ex eadem causa követelményét.
A causa szó jelentései, előfordulásai III.
 Öröklési jogi összefüggések: az öröklés jogcíme 3 féle lehet:
 Végrendeleti öröklés (elsődleges, ha van érvényes végrendelet)
 Törvényes öröklés, ha nincs végrendelet
 Végrendelet ellenére való öröklés
 Perjogi összfüggések:
 Legis actio per iudicis seu arbitri postulationem-nél: elegendő
a formális causa megjelölése, nem szükséges a tartalmi értelemben
vett causát megjelölni.
 Legis actio per condictionem: nem szükséges causa megjelölése >
innen condictio: olyan in personam stricti iuris actio, amelynek az
intentiója absztrakt módon van szerkesztve.
 A praetori keresetformula intentiójának jogalapja lehet: in ius
concepta vagy in factum concepta.
 Egy stricti iuris actio formulájában certa intentio esetén elmaradhat
a követelés jogalapjának megjelölése (pl. condictio certi esetén), de
az intentio bizonyos formulákban utal a formális jogalapra (pl. actio
[certi] ex stipulatu), ha pedig incerta intentio van, akkor erre a
demonstratio utal (pl. actio incerti ex stipulatu).
Bíráskodással kapcsolatos jogintézmények a kötelmi jogban
Részletesen ld. SIKLÓSI I.: Római magánjog II, 1669!
 Pactumok:
 Receptum arbitrii (pacta praetoria): a választottbíró a recipio ige
használatával elvállalja a felek jogvitájának eldöntését.
 Compromissum (pacta legitima): választottbírót kijelölő
megállapodás. Ez amegállapodás jelöli ki a választottbíró, az arbiter ex
compromissio személyét, aki ezt követően a recipio ige használatával
vállalja el az ügy vitelét. Eredetileg csak a felek stipulatiói biztosították,
hogy a rendes peres eljárás mellőzésével egy választott bíró döntését
tartsák magukra nézve irányadónak, tehát kötbér (ez esetben poena
compromissi, ill. poena ex compromisso) kikötése útján szoríthatták rá
egymást a választottbíró döntésében foglaltak teljesítésére (vö. Pomp.
D. 45, 1, 5, 4); ugyanakkor Iustinianusnál már a formátlan ígéret is
peresíthető.
 A peres eljárásokban alkalmazott kötbér: pl. ld. fent a poena
compromissi, ill. poena ex compromisso intézményét.
 Quasi delictum: iudex qui litem suam fecit, rendszertanilag (bár
vitatott), de a kvázideliktuális tényállások közé tartozik. Az olyan bíró
ellen indítható kereset, aki az eljárási szabályokat megsértve járt el, és
ezzel valamelyik félnek kárt okozott.
 + megszorítással ide lehet még besorolni: transactio (egyezség), mivel a litis
contestatio utáni egyezség res iudicata hatállyal rendelkezik.
Köszönöm
szépen
figyelmüket!