1

A Mi március 15-énk

ZENE: Himnusz - Hangosítás: / Lénárt Zoltán/

ZENE: A mesélő szövege alatt a Föltámadott a tenger című.

Mesélő: /Dobos Klaudia/ Valahol a háttérből meséli az eseményeket

Osztolykán Alex a színpad előtt magyar zászlót lenget, míg énekelve, gitározva el nem indul a
színpadra. A Márciusi ifjak az utcai padon ülnek.

175 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én a magyar emberek kokárdát tűznek a ruhájukra, és az
épületeken is magyar zászlót lenget a szél. Minden településen megemlékeznek az 1848-as
forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről, megkoszorúzzák a 48-as emlékműveket,
szobrokat. 1848 tavaszán Európa több országában forradalom tört ki. Március 14-én este eljutott
Pestre a bécsi forradalom híre. Ez arra buzdította a magyar fiatalokat, hogy nyilvánosságra hozzák a
12 pontban megfogalmazott követeléseiket, és harcoljanak azok valóra váltásáért.

ZENE: elhalkul

Dal: Presser Gábor: Szabadságdal „részlet”/Osztolykán A. énekel, gitározik/

Én nem voltam még Párizsban és nem jártam még sivatagban, s a tenger nagyon mesze van,
de azt hallottam, ott is keresik. És nem voltam még szabad madár és nem voltam proletár és
nem voltam még forradalmár, de azt hallottam, ők is keresik. A szabadság, a szabadság egy
nagyon híres dal a kottáját, még nem láttam, sohasem. A szabadság, a szabadság egy nagyon
édes dal meg szédít, meg csal, de szeretem………..
A többi szereplő felsétál a színpadra, illetve 3 egyetemista /Nagy Hanna, Szilágyi Dániel, Mohácsi
Marcsi/ a Pilvax kávéházba.

ZENE: A mesélő szövege alatt a Föltámadott a tenger című.

Mesélő: /Dobos Klaudia/

Az akkor még csupán százezer lakosú Pesten a Pilvax kávéház volt a legnépszerűbb találkozóhelye az
egyetemistáknak. 1848 tavaszán itt gyülekezett az a forradalmi hangulatú csoport is, akiket már akkor
is márciusi ifjaknak neveztek. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral
és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk vívják ki a sajtószabadságot. Addig ugyanis csak a bécsi
udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás.

/Az utcán ülnek a fiúk, közben a színpad előtt elsétálnak a márciusi ifjak, és lassan elfoglalják
helyüket. A diákok szoborcsoportként állnak a színpadon, bevezető zene szól, közben jönnek fel a
szavalók, zaklatottak, futkosnak egymáshoz, néhányan szórólapokat osztogatnak./

ZENE: elhalkul

/Az egyetemisták rakják fel a paravánra folyamatosan a 12 pontot, amig a márciusi ifjak
beszélgetnek, a „MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET?” szöveg alá./

első szereplő: /Lakatos Norbert/Politika, politika, körülöttünk forr a világ! Itt pedig mintha megállt
volna az idő….

második szereplő: /Nagy Zoltán/Ne türelmetlenkedj, majd eljő a mi időnk is.

 2

harmadik szereplő: / Belics Tamás/Európa forr és a sajtó azzal van elfoglalva, hogy kit neveztek ki és
hogy kiket fogadott a császár…

második szereplő: /Nagy Zoltán/Hát nem veszed észre, hogy éppen ezt akarja sugalmazni az udvar?
Így adja az alattvalók tudtára, hogy nem történik semmi. Mert itt nem történhet semmi, a birodalom
éli hétköznapi életét! Közben meg egész Európa lángba borul, csak mi nem teszünk semmit!

első szereplő: /Lakatos Norbert/Úgy van! Nekünk is tenni kéne már valamit! Mert teljesen megőrjít
ez a tehetetlen várakozás!

Második szereplő: /Nagy Zoltán/Nyugalom, csak nyugalom. Nekünk is van politikánk, kivárni az
alkalmas pillanatot, aztán…..

Harmadik szereplő: / Belics Tamás/ … cselekedni végre!!

Első szereplő: /Lakatos Norbi/ Recseg az egész hajó, túlságosan korhadtak az eresztékek. Azt várom,
mikor robban már derékba ez a hajó.

Második szereplő: /Nagy Zoltán/Ne heveskedjetek, a katonaság már talpig fegyverben, csak
parancsra vár. Értsétek meg, még nincs itt a kellő idő. Várni kell…. Kivárni a megfelelő időt!!

Harmadik szereplő: / Belics Tamás/Várni, várni?! Könnyű azt mondani!! De engem szétfeszít az
indulat, ha arra gondolok, hogy elszalasztunk egy lehetőséget, egy történelmi esélyt.

Első szereplő: /Lakatos Norbert/ Na, akkor meg is volnánk! Vihetjük a gyomdába!

Zene: Európa közepén

Dal: /Osztolykán Alex, Hajdu Tifani/Európa közepén- a gyerekek állva énekelnek

Európa közepén élt valahol egy nép, hol felszántva a határ, hol végtelen az ég
Nem kívánt mást, csak saját hazát, hol övé a dal, s a szó,
Hol aranyból, sárból születik majd, tudós és álmodó

Európa közepén nincs többé haza, kerékbe törte vágyait gyilkosok hada
Gyűrű fogta szegény magyart, folyt, csak folyt a vér,
Vértanúkról szól e dal, s tán nincsen más remény

Mindenki énekli: /4x /Csak a költő, ha visszatér, a költő ha visszatér, Míg a földön ember él, a költő
visszatér
Hol ember él, hol ember fél, a költő visszatér, Hol magyar él, hol magyar fél, Petőfi visszatér

Míg a földön ember él, a költő visszatér, Míg magyar él,míg ember fél, a költő visszatér
Míg a földön ember él, a költő visszatér, Hol magyar él,hol ember fél, a költő visszatér

Csak a költő, ha visszatér, a költő ha visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér
Csak a költő, ha visszatér, a költő ha visszatér, Míg a földön ember él, a Petőfi visszatér

Közben fekete lobogót hoznak és egy szereplő elkezdi újra… eközben a fekete lepelbe beleforognak a
diákok /Farkas Péter, Hajdu Tifani, Algács Mózes, Nagy Péter, Németh Ádám, Hepp Vince/Nagy
Hanna pedig a szerpét kezdi el mondani.
negyedik szereplő: /Nagy Hanna/ Minden nemzet, minden család, sőt minden ember meghasonlott
önmagával. Az emberiség a középkor óta nagyot nőtt, s még midig a középkori öltözet van rajta. Imitt
amott megfoltozva és kibővítve ugyan, de Ő mindazonáltal más ruhát kíván. Mert ez így is szűk neki,
szorítja keblét, hogy alig vesz lélegzetet. S aztán szégyenli is magát, hogy ifjúkora létére
gyermekruhát kell viselnie. Így van az emberiség… szégyen és szorultság között. Kívül csendes, csak
egy kissé halványabba a szokottnál, de belül annál inkább háborog, mint a vulkán aminek közel van a
kitörése.
 3

Első szereplő: /Lakatos Norbert/ Meddig alszol még hazám? A kakas rég felkelt, kukorékolása rég
hirdeti a reggelt.

ötödik szereplő: /Mohácsi Mária/Ki száz viharral mely hazánkra támad, régi hittel, régi dallal, új
erővel, diadallal végjük szép hazánkat!

hatodik szereplő: /Molnár Alexandra/ Nemzetemet dúlta már tatár, harácsolta török, uralkodott
fölötte osztrák, lopta oláh, rabolta cseh.

/A diákok kibújnak a fekete lepelből. Visszaállnak szoborcsoportnak./

ZENE: a szinfónikusok zene elindul, s a szívdobbanig tart

7. szereplő: / Szilágyi Dániel/minden vészből, gyászból új életre keltünk, s a föltámadásról himnuszt

énekeltünk.

hatodik szereplő: /Molnár Alexandra/ Mi mostan a magyar, holt dicsőség halvány kísértete. Föl-
fölbúvik s lebuvik nagyhamar ha vert az óra odva mélyibe.

Mindenki: Eredj ha tudsz…

hatodik szereplő: /Molnár Alexandra/S álltam szégyenben ég, szégyenlenem kell, hogy magyar
vagyok

7. szereplő: / Szilágyi Dániel/ Eredj ha tudsz, eredj ha gondolod hogy valahol, bárhol a nagyvilágon
könnyebb lesz majd a sorsod hordanod. Eredj!!

Hatodik szereplő: /Molnár Alexandra/ Itt, minálunk nem is hajnallik még, holott máshol a nap már
úgy ragyog

ötödik szereplő: /Mohácsi Mária/Szállj, mint a fecske délnek, vagy északnak mint a viharmadár,
magasából a mérhetetlen égnek kémleld a pontot, hol fészekrakó vágyaid kibontod. Eredj, ha tudsz.
(ezt becsmérlően mondja)

Harmadik szereplő: / Belics Tamás/ Meddig alszol még hazám, míg rád nem gyúl a ház? Mindig, míg a
félrevert harang föl nem lármáz?

Második szereplő: /Nagy Zoltán/ Ropogj, hosszan ropogj csatárok fegyvere, ágyúk bömbölnek, hogy
reng a világ bele. Te ég, te föld talán most összeomlotok.. (kiabálva)

mindenki: Meddig alszol még hazám? (a nézők felé fordulva mindenki ezt kiabálja)

Nyolcadik szereplő:/ Német Ádám/ Miért zárjátok el utamat, bocsássatok, előre vonnak vágyaim, de
én használni és nem ragyogni akarok.

Kilencedik szereplő: /Matyi Krisztina/A lelked csillapuló viharának észrevétlen ezer új hangja támadt.
Süvít, sikolt és az emlékezés keresztfáira téged feszít a honvágy és a bánat. Eredj ha nem hiszed..

Mindenki: Meddig alszol még hazám?

Hatodik szereplő: /Molnár Alexandra/Ha majd úgy látod, hogy minden elveszett, inkább semmint
hordani itt a jármot, szórd a szelekbe minden régi álmod, ha úgy látod MINDEN elveszett.

Második szereplő: /Nagy Zoltán/Meddig alszol még hazám? Eredj, ha hittelen hiszed, a hontalanság
odakünn nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, hogy odakünn a világból nem ácsol a
lelkedből ez érző élő fából az emlékezés új kereszteket.
 4

Első szereplő: /Lakatos Norbert/ Meddig alszol még hazám? Föl sem ébredsz már talán, csak a
másvilágon?

tizedik szereplő:/Hajdu Tifani/ Szilaj lelkesedés forr bennem, mint tűzár. A vérszag és a füst
megrészegít-e már? Előre rontok én ha élek, ha halok…

7. szereplő: /Szilágyi Dániel/ A vasmaroknak, mely kinyílt előtte, szívét odaveti. Szorítsd hát világ,
állítsd el lassan minden dobbanását! Vajon amint, dobog azt is megfolytod -e? Istent dobogja, és az
Isten él, igazságot dobog. S az eszme él, hitet dobog, s az nem hal meg soha, szabadságot! S a
szabadság örök!

ZENE: Elhalkul a zene a szinfonikusok zene, s a szívdobban szól 20 másodpercig.

/Közben minden szereplő elfoglalja a helyét, Nagy Péter dobol, középen áll Tamás. amikor mindenki
elhelyezkedett, a zene elhalkult dobolás, szavalás, tapsolás kezdődik./

harmadik szereplő: / Belics Tamás/

Szív dobban, szív dobban!

Szív dobban,

Szív dobban,

Kalapács koppan, tűz lobban.

Még-szebben,

Még-jobban

Kalapács koppan, szív dobban.

/Néhány másodperc szünet. Csönd van./

Hej, rajta,

Hej, rajta,

Kezet ád új híd két partja!

Lobog a zászló, repül az ének,

Szívek a légben összeérnek.

/Néhány másodperc szünet. Csönd van./

Mély víznek

Két partja,

Nagy erős vashíd döng rajta.

Hej, rajta,
 5

Hej, rajta,

Hej, rajta,

Hej, rajta,

mindannyian:

/Osztolykán Alex és Német Ádám a harci fegyvereket osztják ki./

Hej, rajta,

Hej, rajta,

Hej, rajta,

Hej, rajta,

Mély víznek

Két partja,

Nagy erős vashíd döng rajta.

ZENE: dinner_is_served 01: 40’

/Közben Tamáshoz sorakoznak fel a diákok, és összeállnak egy kupacba a színpad közepén,
fegyvert formálva a bottal, körözve vele, -mintha le akarnának lőni valamit. Aztán a harc
következik, egymással szembe állnak, kardozni kezdenek a párok-3 csapás, újra a hátsó
pároktól indulva 3x, majd mindenki egyszerre a zene végéig/

ZENE: vége

/Az egyik csoport előre jön: Dobos Klaudia, Nagy Zoltán, Hepp Vince, Németh Ádám, Nagy
Hanna, elmondják a szerepüket./

Egyik csoport: A keblünkről letiltották, leszaggatták a három színt. A keblünkről beljebb

vándorolt, befogadták a szíveink.

Mindenki: Ameddig piros lesz a vér, ameddig fehér lesz a hó, amíg zöldell a rét füve, lesz jel
eszünkbe juttató, hogy hitünk hol van, hol hazánk. Hogy hová, kihez tartozunk, s hogy kié a
föld, hol elsüllyed a koporsónk, ha meghalunk.

Mindenki: Ameddig piros lesz a vér, ameddig fehér lesz a hó, amíg zöldell a rét füve, míg
lesz magyar szív dobbanó. A keblünkről letilthatják, letéphetik a három színt. A keblünkről
beljebb vándorol, befogadják a szíveink. E három szín után fog szívünk sikoltani. Sikoltva
égni, vérezni. Ki mindünket leszaggatta, jöjjön és onnan tépje ki. /Hangosan, kiabálva
mondják, a botokat felemelik, majd lerakják oldalra/
 6

/A diákok a színpadi formációt felveszik, középen Tifani, Alex. A dal alatt a kendőket lengeti
Marcsi-Hanna, Barbi- Klaudia, Mózes- N.Peti- F.Peti, kezüket lengetik: Vince, Alex, a
többiek a kendőlengetőkkel egy irányba mozognak/

Dal: Csézy: Itthon a legjobb/Ez az otthonunk/Hajdu Tifani-Osztolykán Alex- refrén

mindenki/

Volt itt mindig, aki bátran szólt,

mindig voltak nagyot álmodók,
a nincs-ből is várat építők,
az el nem csüggedők.
Hány nagy gondolat és mennyi szív,
ami századok múltán is tenni hív,
most is új erőt ad és lelkesít,
hogy naggyá légy megint!
Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az Égre vésett jelzést, mit csak Szívünk lát!
*
Mindenki:

Jöhet bármi, Te mindig tudd, hogy;

Áldott itt e Föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
Így lesz ez örökké.
*
Mennyi érzelem és szenvedély,
mely a téli fagyban is visszatér,
mindig új tavaszt vár és jót remél,
hogy fel ne add, hogy élj.
Nem a gyűlölet a gyávaság,
csak a Szeretet az, ami visz tovább,
hogy szebb napokban is mindig lásd
mások fájdalmát.
Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az Égre vésett jelzést, mit csak Szívünk lát!
*
Mindenki:

Jöhet bármi, de mindig tudd, hogy;

Áldott itt e Föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
*
És ha gyermeked azt kérdezné; mért vagy büszke rá,
hogy mért szebb e táj bárminél?
Tanítsd meg neki holt költőink énekét,
hogy mért él bennünk a hűség a síron túl is még!
*
Hmm….
*
Jöhet bármi, Te mindig tudd, hogy;
Áldott itt e Föld, a hömpölygő folyók,
 7

az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.

Jöhet ezer új barát,

sose keress új hazát.

Második szereplő: /Nagy Zoltán/Lefolytott álmok, lenyűgözött vágyak, zöldből szürkébe

halványult remény, kiábrándulás, te keserű füst, oltárok romján imbolyogva szálló gyász,
mely hamuba tépi önmagát. Gyengeség melybe egy világ zuhant!

Tizedik szereplő: /Hajdu Tifani/Leszek az őrlő szú az idegen fában..

Mindenki: DE itthon maradok

Tizedik szereplő: /Hajdu Tifani/ Leszek alj a felhajtott kupában…

Mindenki: DE itthon maradok

Tizedik szereplő: /Hajdu Tifani/ Az idegen vérben leszek a méreg

Mindenki: DE itthon maradok, Kiknek óriások álmát álmodni adta isten mind gyertek ma
velem!

ötödik szereplő: /Mohácsi Mária/Akarok lenni a halálharang, mely temet bár, halló fülekbe
cseng és lázít, visszavenni a mienk. Akarok lenni a gyújtózsinór, kanóc része lángra lobbant
vér mely titkon kúszik tíz száz, évekig hamuban éjben, míg a keservek lőporához ér, és
akkor….. Még nem tudom jut e nekem egy nyugalmas sarok, de addig varjú a száraz
jegenyén, én itthon maradok.

/Ezután Szilágyi Dániel középre áll a zászlórúddal, s az arra felkötött háromszínű sálakkal. A
kijelölt diákok a megfelelő színű szalagokat felveszik és ívesen kiemelik, a kis lobogókkal a
kezükbe pedig megkeresik a helyüket. Matyi Krisztina áll be utolsóként a helyére./

Kilencedik szereplő: /Matyi Krisztina/Hallottuk a szót, mélység és magasság visszhangozák

azt, s a nagy egyetem megszűnt forogni egy pillanatig is. Mély csend lőn, mint szokott a vész
előtt.

/Krisztina a helyére megy, Lakatos Norbi pedig középre jön, verset szavalni./

Nemzeti dal: szavalat 1.,2. versszak /Lakatos Norbi/

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
 8

Mindenki mondja:/ Kezüket a mellükre teszik, a másikkal pedig esküdöznek. Akinek van
kendője azt lengeti. /

A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,

Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.

Mindenki:

A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

ZENE: Szózat

/A szereplők meghajolnak, a szózat után./

SZEREPLŐK: /névsor kivetítése/

Lénárt Zoltán 11.B /csak hangosít

1. Dobos Klaudia 10.E/ mesélő

2. Nagy Zoltán Árpád 10.B/ 2.szereplő/Jókai Mór
3. Lakatos Norbert 11.E/ 1. szereplő/Petőfi Sándor
4. Belics Tamás 10.A/3. szereplő/Vasvári Pál
5. Hajdu Tifani 10.B/10.szereplő/énekes
6. Nagy Hanna Ildikó11.B/4.szereplő
7. Mohácsi Mária 11.B/5.szereplő/énekes
8. Matyi Krisztina 11.B/9.szereplő
9. Németh Ádám 10.B/8.szereplő
10. Osztolykán Alex 11.B/énekes
11. Molnár Alexandra 9.D/6.szereplő
12. Szilágyi Dániel 11.B/7.szereplő
13. Algács Mózes 11.B/nép
14. Bunkóczi Barbara 10.E/nép
15. Hepp Vincze 10.B/nép
16. Farkas Péter 10.E/nép
17. Nagy Péter 10.B/nép