Szaktanári jelentés angol nyelvből

12. D osztály

A 12. D osztályt november óta tanítom. A csoportból 13 tanuló döntött úgy, hogy angol
nyelvből érettségizik.
Mivel ilyen későn kaptam meg az osztályt, nehézséget okozott felmérni készségeiket.
Nagy figyelmet szenteltünk az érettségi típusfeladatok gyakorlásának, így a 4 alapkészség
fejlesztésének. A feladatok gyakorlása során a hallott szövegértés és az olvasott szövegértés
voltak azok, amelyeknél a legtöbb pontszámot értek el a tanulók órai munkájuk folyamán, ez
az eredményesség az írásbeli érettségi eredményeken is megmutatkozott.

Az olvasott szövegértés feladatrésznél négy feladatot kellett megoldaniuk a

diákoknak. Az első feladatban egy adott szövegből kiragadott mondatokat kellett
visszahelyettesíteniük, a második feladat egy igaz – hamis jellegű feladat volt. A harmadik
feladatban kérdéseket kellett a már megadott válaszokhoz rendelni. A negyedik feladatban
pedig mondatokat kellet összepárosítaniuk a szöveg tartalma alapján. Szaktanárként, úgy
gondolom, hogy mind a négy feladat rövid és megoldható volt, a diákok ezt a feladatot 40%
felett teljesített, sokat segített, hogy a szövegek naprakészek, stílusukban, témában közel
álltak a diákokhoz, ezért történhetett, hogy egyszerűbb volt a diákok számára a feladatok
megoldása. A feladatok közül a harmadik szövegértési feladat bizonyult a legnehezebbnek a
diákok számára.
A nyelvhelyesség vizsgarésznél három feladatot kellett megoldaniuk, idén is kimaradt
a negyedik típusfeladat, amelyben mondatokat kellett összerakni, a diákok nagy örömére. A
nyelvhelyesség vizsgarész mindig gondot okoz, így történt ez most is, annak ellenére, hogy az
a bizonyos típusfeladat kimaradt. Az összpontszámból, 18 pontból, a átlagosan hat pontot
értek el. Úgy gondolom, hogy a nyelvhelyességi feladatrész nehézségét tekintve a pontozási
rendszer nem igazságos, ugyanis minél több pontot ér el egy tanuló annál kevesebb lesz az
átváltott vizsgapontszáma, ellentétben a hallott szövegértés és az olvasott szövegértés résszel
ahol a tényleges pontszám az átváltásnál akár 5 ponttal is többet ér.
Ez motiválatlanságot válthat ki a diákok részéről, és fennáll a veszélye annak, hogy ezt tudván
hozzá sem látnak a feladat megoldásához, és ugyancsak pontot veszítenek.

1
 A hallott szövegértési feladtok megoldásainak eredményével elégedett vagyok
minden diák esetében. A hanganyagok közül az elsőt és a harmadikat közepesen nehéznek
találtam a második feladat pedig nehéz volt. Ebben a szöveget gyorsnak találták, így nem
tudtak megfelelő válaszokat adni a kérdésekre.
Az íráskészség feladatrésznél a már megszokott módon egy rövidebb (50 és 80
szavas) és egy hosszabb levelet (100 -120 szavas) levelet kellett a diákoknak megírniuk.
Témájukat tekintve egy információkérő, és egy tanácsadó baráti hangvételű levél megírása
volt a feladat. Az első rövidebb levéllel a diákok több mint fele sikeresen megbirkózott. Mind
a két levéltípust gyakoroltuk órákon, ezért úgy gondolom, ha több idejük lett volna sikeresebb
eredményt értek volna el. Sajnálatomra azonban egy diák kivételével nem írták meg nem a
hosszabb levelet. Véleményem szerint 60 perc nem elég 2 levél megírására, hiszen néhány
diák munkáján látszik (a szövegalkotásukon a nyelvhelyesség és az apróbb helyesírási
hibákon), hogy azon izgultak, hogy bele fog –e férni az idejükbe. Sokan emiatt nem
készítettek piszkozatot, és én azt gondolom, ezáltal nem volt alkalmuk jól átgondolni,
megalapozni a dolgozatukat, ez pedig a minőség rovására ment.
A tanulók eredménye olyan volt amilyet vártam, hiszen mindannyian úgy
teljesítettek, ahogy szoktak. Bár úgy gondolom, ha figyelmesebbek lettek volna jobb
eredmények is születhettek volna. Összességében azt mondhatom el, hogy a szóbeli vizsgán
sikeresebbek lesznek és mindenki jól fog teljesíteni.

Baktalórántháza, 2015. május 30. Beliczáné Balogh Tímea

angol szaktanár