NEVE FOGALMA KÉRDÉSEI KIFEJEZŐ ESZKÖZEI

A mondatban kifejezett cselekvés, történés, létezés Hol? Honnan? Merről? ragos főnév

H
Helyhatározó körülményeit határozza meg. Hova? Merre? Meddig? névutós főnév
határozószó
A cselekvés, történés, létezés időpontját, Mikor? Mióta? Mikortól ragtalan és ragos főnév
időtartamát és annak kezdő vagy végpontját fogva? Mikorra? Meddig? névutós főnév
Időhatározó
határozza meg. Mennyi ideig? határozószó

A cselekvés, történés, létezés módját határozza Hogyan? Miképpen? ragtalan melléknév

A
meg. Miként? Mi módon? ragos főnév vagy melléknév
Módhatározó
névutós főnév
határozószó
Úgy mutatja meg a cselekvés módját, hogy azt az Kivel? Mivel? Kikkel? ragos főnév
eszközt jelöli meg, amely által a cselekvés Mikkel? Mi által? Kinek, névutós főnév
Eszközhatározó
lejátszódhat. minek a segítségével?

T Fok- és mértékhatározó
Úgy határozza meg a cselekvés módját, hogy a
cselekvés lejátszódásának intenzitására utal.

A cselekvés közben fennálló helyzet milyen

Milyen fokban,
mértékben? Mennyire?
Mennyivel?

Mire nézve? Milyen

ragos névszó
ragtalan névszó
névutós névszó

ragos névszó

Á
Tekintethatározó megszólítással, milyen szempontból érvényes tekintetben? Mire főnévi igenév
vonatkozólag? névutós névszó
Azt az elindító, kiváltó körüölményt határozza meg, Miért? Mi okból? Mi ragos névszó
Okhatározó amelynek okozataként a cselekvés végbe megy. miatt? Minek a névutós névszó
következtében? határozószó
Kifejezi azt, hogy a cselekvés milyen cél elérésére Miért? Mi célból? Mi ragos névszóű

R
irányul, illetve valamely személy vagy dolog milyen végett? Mi célra? Mi főnévi igenév
Célhatározó
célra alkalmas. végre? Minek? névutó
határozószó
Valamely személynek vagy dolgonak a cselekvés, Hogyan? Milyen ragtalan melléknév
történés, létezés közben fennálló állapotát állapotban? Miként? ragos névszó
Állapothatározó határozza meg. Miül? Minek? határozói igenév

O
határozószó
névutós névszó
A cselekvéstől, hordozójától független körülményre ragos névszó
Körülményhatározó
utal névutó
Azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, akivel vagy Kivel? Kikkel? Mivel? ragos névszó
amivel a más mondatrészben megjelölt személy, Mikkel? névutós névszó
Társhatározó

Z
dolog együttlét vagy együtt cselekvés állapotában határozószó
van.
Azt a személyt, dolgot, cselekvést vagy állapotot Kiből? Miből? Kitől? ragos névszó
határozza meg, amelyből vagy amelytől valamely Mitől? Kiről? Miről? névutós névszó
Eredethatározó más személy vagy dolog vagy cselekvés vagy állapot határozószó
létrejön, ered, származik.

Ó
Arra mutat rá, hogy valamely személy vagy dolog a Kivé? Mivé? Mibe? Mire? ragos névszó
Eredményhatározó cselekvés eredményeképpen mivé illetve milyenné Kinek? Minek? határozószó
lesz.
Azt a személyt , ritkábban dolgot nevezi meg, akinek Kinek? Minek? Kiknek? ragos névszó
Részeshatározó vagy aminek a számára, javára vagy kárára válik Miknek? névutós névszó
vagy történik vagy van valami

J Minőségjelző
Jelzett szavának külső, belső tulajdonságát
határozza meg.
Milyen? Miféle?
Mekkora?
leggyakrabban melléknév

E Mennyiségjelző
Az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét
jelöli meg.
Hány? Mennyi? legtöbbször számnév

L Birtokosjelző
Az alaptagban megnevezett dolog vagy személy
birtokosát jelöli meg.
Kinek? Minek? Kié? Mié? mindig főnév
főnévi névmáés

Z Utólag értelmezi a jelzett szóban megjelölt dolgot

minőségi, mennyiségi jegyének, birtokosának vagy a

Ő
Értelmezőjelző
vele azonsított dolognak a megnevezésével