Az ókori Hellász

a) Hellász = ókori Görögország

• Az ókori Görögország nagyobb volt, mint a mai.
Hozzátartozott:
• az egész Balkán-félsziget,
• az Égei-tenger szigetei, (a legnagyobb: Kréta),
• valamint Kis-Ázsia tengerparti szakasza is.
b) Hellász tengeri ország:
• lakói kereskedelemből és halászatból élnek
• mediterrán gazdálkodást folytatnak: citrusfélék, füge, szőlő
(bor, mazsola),
• olajbogyó, kecske, juh
Hellász városai:
a Balkán hegyei között külön városállamok alakultak ki: ezek a
poliszok.
Teljesen önálló városállamok külön királyokkal az élen (számuk kb.
500.)
fontosabb poliszok:
• Mükéné: gazdag aranyleletek (pl. halotti maszk)
• Trója: a faló mondája
• Spárta: katonaállam
• Athén: a demokrácia szülővárosa
• Olümpia: az olimpiák színhelye
• Delphoi: híres jóshely
• Knosszosz: a labirintus városa (Minotaurosz)
Hellász népeit 4 erő tartja össze:
• közös lakóhely
• közös nyelv: görög
• közös vallás: ugyanazokat az isteneket tisztelik
• olimpiai játékok
A görög istenek közös jellemzői:
• lakóhelyük: az Olimposz-hegység
• ételük: ambrózia, italuk: nektár
• ember alakúak
• halhatatlanok
• nem mindenhatóak
• nem tökéletesek: ugyanúgy viselkednek, mint az emberek
• (pl. veszekednek, féltékenyek, becsapják egymást)
 Szertartások, szentélyek
• áldozatok (növényi vagy állati) elégetése
• nincs papi réteg
• a szertartásokat állami tisztviselők végezték
• szentélyek, templomok
– mincs tágas belső tér→ csak áldozat bemutatása
– egyéb funkció betöltése
• gyógyítás – Aszklépiosz temploma
• jóslás – Delphoi jósda (Apollón), Dódóné (Zeusz),
Eleuszisz (Démétér és Perszephoné)
AZ OLIMPIÁK
1. Az olimpiák eredete
A monda szerint:
• Héraklész (Herkules) alapította a versenyeket,
• hogy a legerősebb görögök összemérhessék
• képességeiket.
• Oka: ő is véghezvitt 12 nehéz feladatot.
A valóságban
• vallási ünnepségek és sportversenyek egyszerre
• Zeusz tiszteletére rendezték meg
• helyszín: Olimpia
• nevét az Olimposzról kapta (ott él Zeusz és Héraklész is)
• az első olimpia Kr. e. 776-ban volt
Különbség a mai olimpiáktól:
időben rövidebbek: maximum 5 napig tartott egy olimpia
csak 5 fő versenyszám van:
• kocsiverseny
• öttusa
• futás
• birkózás
• ökölvívás
• nők még nézőként sem vehettek részt
a győztes jutalma:
• babérkoszorú Héraklész szent fájáról
• szobrot állított neki a városa
• haláláig ellátták mindennel, amire szüksége volt
Az átmeneti korszak (Kr. e. 12-8. század)
- nincs központi irányítás
- teljes jogú közösségi tag: földdel rendelkezik
- vaseszközök elterjedése
A polisz
- jelentése városállam, tagjai azok a földtulajdonosok, akik
polgárjoggal rendelkeznek
- kezdetben királyok irányítják, majd hatalmuk megszűnik (arisz-
tokratikus köztársaság)
- kézművesek, kereskedők, parasztok a szabad lakosság legnagyobb
része (démosz – nép)
 A görög gyarmatosítás
ideje Kr. e. 8-7. század
oka: a túlnépesedés és az adósrabszolgaság elkerülése
fő irányok:
• északkelet (Dardanellák, Fekete-tenger),
• nyugat (Dél-Itália, Szicília),
• dél (Afrika),
önálló gyarmatvárosok szoros gazdasági kapcsolatban az
anyavárossal.
 A gyarmatosítás hatásai
• gabonatermelés helyett szőlő-, olajbogyó- és zöldségtermesztés
• csökken az arisztokrácia gazdasági súlya,
• megerősödik az iparos- és a kereskedőréteg (démosz)
• megjelenik a pénz (ezüst, réz)
• tökéletesedik a hajózás
• hangjelölő írás
• egyes helyeken zsarnokság (türannisz) zsarnokkal (türannosz) a
poliszok élén
Athén
• Helyszín: Attikai-félsziget
• Lakói: iónok
• Tengerparti vidék az athéniak a tengeri kereskedelemből
élnek, pénzük ezüst
• külföldre eladott cikkeik:
Társadalom:
• A tengeri kereskedelemből meggazdagodnak a kereskedők, a
kézművesek és a parasztok is, vagyis a közrendű nép (görögül:
démosz):
• részt követelnek a hatalomból
• beleszólnak az állam irányításába: ez a demokrácia (népuralom)
A demokrácia jellemzői:
• az államforma köztársaság
• cserépszavazás→ zsarnokság elkerülésére
• az államot a gazdag földbirtokosok (arisztokraták) és a démosz
képviselői irányítják
• legfontosabb irányító szervezet a népgyűlés
• kivételező demokrácia→ nem tagjai a nők, az idegenek és a
rabszolgák
• fénykora Periklész ideje (Kr.e. V. század) alatt volt
Az arisztokrácia és a démosz szembenállása
• királyság megszűnése után a legfőbb hatalom az arkhónok (1, 3,
majd 9 fő) kezében volt
• kezdetben életfogytig, később 10 évre, csak arisztokraták közül
választották őket
• kiöregedett arkhónok alkották az Areioszpagosz tanácsát
• a démosz tagjai nem kaptak politikai jogokat→ szembe kerültek az
arisztokráciával
Kr.e. 621. Drakón írásba foglalta a törvényeket→ gátat szabott az
arisztokrácia önkényének
Kr.e. VI. században megváltozott a harcmodor→
• megnőtt a démosz soraiból származó hopliták (nehézfegyverzetű
gyalogosok)
• és a flotta szerepe
• az arisztokratáknak főszerepet biztosító lovas harcmodorral
szemben
Kr.e. 594. Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot és elengedte az
adósságokat
Megnövelte a népgyűlés szerepét→
• minden 20 év feletti
• athéni születésű férfi részt vehetett rajta,
• ezzel megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait.
 Peiszisztratosz türannisza (Kr.e 560-527)
• türannisz = zsarnokság; a démoszra támaszkodik az
arisztokráciával szemben
• élén a türannosz = zsarnok áll
• monumentális építkezések, jelentős fejlődés jellemezték
• Kr.e. 510. elkergetik a türannoszt, mivel egyre terhesebbé válik a
nép számára
 Kleiszthenész reformjai
• Kr.e. 508-ban születtek
• legfőbb hatalom a népgyűlés kezében van
• Athén területét 10 phülére osztja (tengerparti, városi és szárazföldi
rész)
• nőtt az Ötszázak Tanácsának szerepe (50 fő/phülé)
• bevezetik a cserépszavazást (osztrakiszmosz) a zsarnokság
elkerülése végett→ a legtöbb szavazatot kapott egyént 10 évre
száműzték
• a katonai ügyeket 10 évre választott sztratégoszok intézték
• csökkent az arkhónok és az Areioszpagosz szerepe
Spárta: katonaállam
a) Társadalom:
Előkelők:
• 2 király: egyik az államot irányítja, a másik a
hadsereget
• vének tanácsa: hivatalnokok, a királyok
segítői
Közrendűek: a szabad spártaiak: mind
katonák
Félszabadok: körüllakók: kereskedőnépek,
kézművesek
Rabszolgák: helóták: a spártaiak földjeit
művelik meg
Lényeg:
a testi edzettség, a harcra készültség
oka: egy szabad spártaira 7-8 körüllakó és helóta jut, ezért uralmukat
csak katonai eszközökkel tudják fenntartani
nem érték a kultúra és a vagyon sem (pl.vaspénzt használnak)
A spártai nevelés
A megszületett gyermekek elbírálása: erős, egészséges-e?
• (Ha nem, kiteszik a Taigetosz-hegy sziklái közé, hogy
elpusztuljon.)
A fiúkat 7 éves koruktól katonai kiképzőtáborokban nevelik:
• Edzettség kialakítása (sport, erősítő feladatok)
• Tűréshatár növelése: éheztetés, verés, éjszakai őrség meztelenül
• Leleményesség kialakítása, pl. sajtlopó versenyek
Férfivá avatás:
• krüpteia: szabad vadászat a helótákra
• ajándék pajzs az anyától: Ezzel vagy ezen!
A lányokat az anyák nevelik fel, egyetlen feladatuk: erős,
egészséges gyerekeket szüljenek
A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK
A háborúk okai:
• a perzsák elfoglalják Kisázsia partvidékét és megszállják az
ottani poliszokat, pl. Milétoszt
• el kell dönteni, ki kereskedjen az Égei-tengeren: a görögök vagy
a perzsák?
Erőviszonyok:
• katonailag a perzsák túlerőben vannak (óriási birodalom)
• a görögök viszont a hazájukat és családjukat védik
A görög-perzsa háborúk (csaták, események)
• Kr. e. 492.: Dareiosz perzsa király hajóhadat indít Hellász ellen
• A hajók az Athosz-hegyfoknál viharba kerülnek, 300 hajó el-
süllyedt
• A perzsák szárazföldi serege Thrákiában szenved vereséget
• Dareiosz kénytelen visszafordulni, így csatára nem került sor
Kr. e. 490.: Marathon
• Dareiosz elküldi követeit a görögökhöz: földet kér és vizet (ez
azt jelenti, hogy a görögök meghódolnak)
• több polisz behódolt, Athén és Spárta→ egy kútba dobták a
követeket:
„Itt a föld és a víz, amit akartatok!”
• Dareiosz Athén ellen vonul, s Marathonnál partra szállt (a
legenda szerint az udvarmesterének minden lakoma előtt és után
azt kellett súgnia a fülébe: „Uram, emlékezz az athéniakra!”)
• az athéniek hadvezére Miltiádész volt, aki ismerte a perzsa
harcmodort
• görög győzelem→ maratoni futás
Kr. e. 480.
• Dareiosz fia, Xerxész indítja
• két irányból is indul támadás: szárazföldön és tengeren
szárazföldi csata:
• a perzsák hajóhidat építenek és átkelnek a tengeren
• a Thermopülai–szorosban kerül sor az ütközetre
• a görögök árulás miatt elveszítik a csatát, de: a görög fősereg el
tudott menekülni, mert Leonidász spártai király 300 katonájával
feláldozta magát
a 300 katona emlékét sírversük ma is őrzi:
„Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”
a tengeri ütközet:
• a haditechnikai fölény a görögök oldalán van: a görög hajók
kisebbek, de sokkal gyorsabbak:
• három evezősorosak (triérész), rendelkeznek döföorral
• Themisztoklésznek sikerül becsalogatnia a perzsa hajóhadat a
szalamiszi-öbölbe:
• a szűk helyen a perzsa hajók nem tudnak jól manőverezni
• a görög hajók bekerítik a perzsa flottát és tönkreverik
• Xerxész visszavonul, még a szárazföldi csapatokat is
visszarendeli
Makedónia
a perzsa háborúk után Athén és Spárta vetélkedni
kezdenek Hellász egyesítéséért
A görög poliszok háborúkban legyengítik egymást
A meggyengült Hellászt nagyobb nehézség nélkül
elfoglalják a makedónok II. Philiphosz király vezetésével
(Kr.e 338. Khairóneia)

Alexandrosz (Kr. e. 336 – Kr. e. 323.)

elnevezései:
Nagy Sándor (a nagy jelzőt hódításai miatt kapja)
az Ifjú (18 évesen már a makedón sereg hadvezére volt)
Hódító (az addig ismert legnagyobb birodalom volt az övé)
Kétszarvú (Amon egyiptomi isten sisakja miatt)
jellemzése:
• zseniális hadvezér
• ravasz és talpraesett (kettévágja a gordiuszi csomót)
• istennek hirdeti magát
• önmagáról több várost is elnevezett (Alexandria)
• korai halál (33 éves)
hódításai:
• elfoglalta Mezopotámiát, Perzsiát, Egyiptomot és India egy
részét is
• „Birodalma a Nílustól az Indusig terjedt.”
• Halála után birodalma szétesett
Jelentősége: az egész birodalmában elterjesztette a görögök
kultúráját (hellenizmus)