Az evolúció bizonyítékai –

„csak” egy elmélet?

Endresz Gábor

Szent László Gimnázium – TÖK, 2013. 03.11.

 Miért fontos ez a téma?
Eurobarometer felmérés, 2005 (Mo-i
adatok):

• „Legkorábbi emberek a
dinoszauroszokkal együtt éltek”
Igaz: 18%, Hamis: 69%, NT: 13%

• „A mai emberi faj régebben élt

állatfajokból alakult ki”
Igaz: 67%, Hamis: 21%, NT: 12%

Miller et al., 2006

Miért fontos ez a téma?
Amióta 1859-ben Darwinnak A fajok eredete című
munkája megjelent, az evolúció elmélete
állandóan a viták középpontjában állt.
Kétségtelen, hogy a vezetô tudományos
intézmények – részben nem szigorúan
tudományos, hanem filozófiai vagy
tudományfilozófiai megfontolásoktól is vezérelve
– a darwini koncepciót (vagy annak valamilyen, a
lényeget nem módosító, modernebb változatát)
fogadták és fogadják el. Azonban kezdettôl fogva
jelen volt a darwini gondolatokat kritikával fogadó
áramlat is. Mindig voltak olyan kutatók, akik a
darwini koncepciót nem tekintették bizonyítottnak,
és rámutattak az elmélet gyenge pontjaira. Ebbe
a kritikai vonulatba illeszkedik A természet IQ-ja
című könyv is.
 Elmélet-hipotézis-igazság?
1. Mi az a tudományos elmélet? (scientific theory)
• Longman Dictionary of Contemporary English (1995):
„an idea or set of ideas that is intended to explain something about life or
the world, especially one that has not yet been proved to be true: Darwin’s
theory of evolution”
• The Free Dictionary (2013):
„A set of statements or principles devised to explain a group of facts or
phenomena, especially one that has been repeatedly tested or is widely
accepted and can be used to make predictions about natural phenomena.”
• Wikipedia:
A scientific theory is a well-substantiated explanation of some aspect of the
natural world, based on a body of knowledge that has been repeatedly
confirmed through observation and experiment.
 Elmélet-hipotézis-igazság?
1. Mi az a tudományos elmélet? (scientific theory)
• National Academy of Sciences (2013, USA):
Theory: In science, a well-substantiated explanation of some aspect of the
natural world that can incorporate facts, laws, inferences, and tested
hypotheses.
In this sense, evolution is one of the strongest and most useful scientific
theories we have.

2. Néhány más tudományos elmélet:

• atomelmélet
• kontinens-vándorlás elmélete
• sejtelmélet
• kórokozó elmélet
Hogyan működik a tudomány?
Megfigyelések

Hipotézisek Mintázatok elemzése Modellalkotás

Bizonyítás/cáfolás, kísérletek, tesztelés, valósággal való

összevetés

• cáfolható
• tesztelhető predikciókat tesz
Elmélet
 A darwini evolúcióelmélet

A földi élet fokozatosan fejlődött ki egy egyszerű életformából

kiindulva, amely 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt élt.
Ez a kezdeti életforma az idők során sok új fajjá ágazott szét,
amelyek nagy része kipusztult, kisebb részéből alakultak ki a ma is
élő fajok.
Az evolúciós változás egyik legfontosabb hajtóereje a természetes
szelekció, vagyis a véletlenszerűen kialakuló öröklődő változatok
szelektív túlélése.
 A darwini evolúcióelmélet
1. Evolúció: populációk időbeli változása
2. Fokozatosság: az evolúciós változások legtöbbször hosszú idő
alatt (évszázadok-évmilliók), fokozatosan mennek végbe
3. Fajkeletkezés: egy faj két vagy több fajra válik szét
 A darwini evolúcióelmélet
4. Közös ős: a fajoknak közös ősük van (minél távolabbi rokon két
faj, annál régebben élt a közös ős)
 A darwini evolúcióelmélet
5. Természetes szelekció: az evolúciós változás legfőbb hajtóereje,
környezethez való alkalmazkodást eredményez (adaptáció)
 látszólagos tervezettség
 A darwini evolúcióelmélet
5. Természetes szelekció: az evolúciós változás legfőbb hajtóereje,
környezethez való alkalmazkodást eredményez (adaptáció)
 látszólagos tervezettség
 Bizonyítékok
1. Fosszíliák
• evolúciós változás fosszilis „lenyomata”: régebbi kőzetekben
egyszerűbb fosszíliák, újabb kőzetekben bonyolultabbak,
illetve a ma élő élőlényekhez egyre hasonlóbbak
1. Fosszíliák
• fajkeletkezésre utaló jel

Brenton & Pearson, 2001

Rhizosolenia bergonii

Rhizosolenia praebergonii
 „Hiányzó láncszemek”, átmeneti
formák

halak kétéltűek madarak hüllők csimpánz ember

Microraptor
Archaeopteryx
 Bizonyítékok
2. Embriológia, maradványszervek
• ősi bélyegek, melyek az embrionális fejlődés során
megjelennek, de kifejlett állapotra eltűnnek (gének
megvannak!)
pl.: embrionális szikhólyag
ember

hüllő
Delfinembrió hátsó lábkezdeményei
 Bizonyítékok
2. Embriológia, maradványszervek
• tönkrement gének (pseudogének): mutációval
működésképtelenné vált gének
pl.: C-vitamin génje: minden emlősben működik, kivéve a
főemlősökben, tengerimalacokban, gyümölcsevő
denevérekben
pl.: szaglásért felelős gének:
egerekben: kb. 1000 gén működik
emberben: kb. 400 gén (DE: +400 pseudogén)
 Bizonyítékok
3. Rossz tervezés
Mérnöki szemszögből rosszul kialakított tulajdonságok
Evolúció: mindig a meglévőből indul ki, azt változtatgatja
• garatideg (bolygóideg egyik ága)

hal ember
 Bizonyítékok
3. Rossz tervezés
Mérnöki szemszögből rosszul kialakított tulajdonságok
Evolúció: mindig a meglévőből indul ki, azt változtatgatja
• garatideg (bolygóideg egyik ága)
• ondóvezeték
• koalák erszénye
 Bizonyítékok
4. Biogeográfia
• konvergens evolúció
 Bizonyítékok
4. Biogeográfia
• konvergens evolúció
• fajok elterjedése
 kutyatej a Namíb-sivatagban

kaktusz a Szonora-sivatagban
 • tengeri szigetek, korallszigetek élővilága
Őshonos élőlények Hiányzó élőlények
Növények Szárazföldi emlősök
Madarak Hüllők
Rovarok Kétéltűek
Pókok Édesvizi halak
Hipotézis 1: ezek a szigetek nem „élhetők” a hiányzó élőlények számára
 • tengeri szigetek, korallszigetek élővilága
Őshonos élőlények Hiányzó élőlények
Növények Szárazföldi emlősök
Madarak Hüllők
Rovarok Kétéltűek
Pókok Édesvizi halak
Hipotézis 1: ezek a szigetek nem „élhetők” a hiányzó élőlények számára
Hipotézis 2: csak a jól terjedő élőlények tudtak eljutni
Tengeri szigeteken élő fajok származása és evolúciója
o feltűnően hiányző élőlények
o fajok a legközelebbi kontinens fajaira hasonlítanak
o fajok egymással közeli rokonok

• ősi fajok közeli kontinensről érkeztek (jó terjedőképesség)

• megtelepedés után adaptív radiáció (új környezet)
 Bizonyítékok
5. Komplex rendszerek evolúciója
• leegyszerűsíthetetlen komplexitás kérdése
pl.: bakteriális ostor Gram - baktériumok III-as típusú
szekréciós rendszere

Blocker et al. 2003

 Bizonyítékok
6. Csimpánz, ember kromoszómakészlete
 Bizonyítékok
7. Mesterséges szelekció
 Bizonyítékok
7. Mesterséges szelekció
 Bizonyítékok
8. Gyűrűfajok

zöld füzike
 Bizonyítékok
8. Gyűrűfajok Pereira et al. 2011
 Összegzés
• Darwini evolúcióelmélet: tudományos elmélet, 150 éve cáfolatlan
• Elemei:
 Evolúciós változás
 Fokozatosság
 Fajkeletkezés
 Közös ős
 Természetes szelekció
• Bizonyítékok:
 Fosszíliák
 Embriológia, maradványszervek
 Pseudogének
 Rossz „tervezés”
 Élőlények elterjedése (biogeográfia)
 Mesterséges szelekció
 Gyűrűfajok
 Mivel lehetne megcáfolni?
• Nem megfelelő rétegben talált fosszíliák
• Genetikai változatosság hiánya
• Olyan jelleg, amely nem tud kialakulni fokozatosan
• Egyednek kedvezőtlen, de a faj fennmaradása szempontjából
kedvező adaptációk
• Különböző módszerekkel megrajzolt törzsfák teljes ellentmondása