1.

AZ EVOLÚCIÓS PSZICHOLÓGIA GYÖKEREI

Evolúciós pszichológia: A kezdetek (Darwin)

• Darwinnál kezdődik az evolúciós elmélet: a biológiai organizmusok fejlődése a

természetes szelekción alapul

"A jövőben ennél sokkal fontosabb kutatások előtt is tér nyílik majd. A pszichológia, nem vitás, új alapokra
fog támaszkodni, vagyis arra az elvre, hogy a szellemi erők és képességek szükségképpen csak fokozatosan
voltak megszerezhetők. Fény derül majd az ember eredetére és történetére is."

• Darwin hitt a pszichológiában,de az eredeti evolúciós elképzelése jóval naivabb,

elfogultabb volt
• Darwin a nagy összefüggéseket nézte, de az elmélet hiányos és nem megalapozott pl.
géneket nem ismerték
• de ez az elméleti alaptörvény azóta is megállja a helyét annak ellenére, hogy azóta
már kiegészült modernebb folyamatokkal

Alapgondolat, ami újat hozott a természettudományba

Evolúciós kontinuitás: a különböző biológiai tulajdonságok egy folytonos skála mentén
elhelyezhetők – ontológiai (eredettani) folytonosság jellemzi az élővilágot, mivel az egyes
tulajdonságok kialakulása egy őstől ered
1. felismerés: anatómiai kontinuitás
• anatómiai folytonosság és hasonlóság jellemzi az élővilágot
• logikus kapcsolatban vannak a testrészeink, szerveink - pl. az ember veséje hasonlít a
sündisznó kiválasztó szervére, de a csimpánzéhoz a leghasonlóbb
• az anatómiai hasonlóság megmutatja a törzsfejlődési kapcsolatot a többi fajjal
2. felismerés: viselkedési kontinuitás
• a viselkedési repertoárban is hasonlóságot mutatnak az egymáshoz közel álló fajok, a
viselkedés alapján is fejlődési sorba állíthatók az állatok és az ember is
3. pszichológiai kontinuitás („kognitív működés”)
• az elme működésében is megmutatkozik az evolúciós folytonosság, a csimpánz
kognitív működése közelebb áll az emberéhez, mint a sünié
o erre Darwinnak nem volt még bizonyítéka és nem is publikálta a könyvében,
mert akkoriban ezért a gondolatért megkövezték volna
Darwin (elfogult) híveinek stratégiája

• módszertani eszköztelenség ellenére is igazolják Darwin elméletét

• Az evolúciós kontinuitás antropocentrikus (szélsőséges) alkalmazása
o Darwin elméletben hívők tudományosság nélkül próbálták igazolni ezeket az
elméleteket
è anekdotikus kognitivizmus (anekdoták, történetek beemelése a szakirodalomba,
tudományos hitelesség nélkül)
• pl. macska képes féltékenységre, mert valaki fontos így látta

1
 • emiatt komoly ellenállás a tudósok körében, és hosszú ideig a
természettudományok áltudományként tekintettek az evolúciós elméletekre
(egészen a genetika megjelenéséig)
A szkeptikusok

• Thorndike (1911): is olyan könyvet írt az állati viselkedéséről, ami szembe megy a
Darwini elmélettel, pedig szimpatizált a Darwini gondolattal
o a kor elvárásai alapján ez volt a tudományosság alapja, Darwin elmélete pedig nem
• Morgan kánonja: „A tudományt a legegyszerűbb magyarázatok elvére kell építeni”
o Ha egy elméletet több eltérő bonyolultságú magyarázat is magyarázja, akkor a
tudósnak először a legegyszerűbb magyarázatot kell kísérleti úton ellenőriznie és
csak akkor léphet a bonyolultabb magyarázathoz, ha az első magyarázatot a
kísérleti eredmények alapján ki lehet zárni (Ockham borotvája filozófiai elv)
o pl. macska a fotelben példa történet
• ha a következő szintű magyarázatot nem lehet kísérleti úton kizárni, akkor az nem az
igazság, hanem csak a „tudomány jelen állása szerint így van”, tehát a tudomány sosem
kinyilatkoztató
A Morgan-kánon előremutató fejlemény volt, de negatív folyamatokat indított el

• megromlott a pszichológia és az evolúciós gondolatok viszonya

• 20-as években megjelent a behaviorizmus: Skinner, Watson
o Morgan kánon dogmatikus értelmezése: minden, ami nem kísérletekkel
magyarázható az nem is létezik
o a viselkedés az az inger-válasz reakciókból áll
§ minden élőlény biológiai automata, nincs benne semmi, mechanisztikus
o nem kizárni akarták, hanem bebizonyítani, ellenben a Morgan kánonjával
o komperatív szemlélet háttérbe vonul
• A behaviorizmus kizárta a Darwini elképzeléseket

Darwin hívei továbbra is voltak

• Tolman (1911-) a problémadobozokban más-más állatfajok eltérően viselkednek

• Köhler: belátásos tanulásos kísérletek
• Ladygina-Kohts (1935): gyermek csecsemő és csimpánz csecsemő összehasonlítása
• alapvetően a természetes közegben való megfigyelésre alapoznak
• szerintük az idegrendszer feladata a külvilág reprezentációja, és ez a belső modell aktívan
formálja a viselkedést: minden bejövő inger összevetésre kerül az állat korábbi
tapasztalataival, ezt követi csak a válasz – ez a gondolkodás folyamata
• szembe megy a behaviorizmussal
Darwinista zoologia

• komplex megközelítési mód: az etológia megjelenése

o sokkal komplexebb az állati viselkedés, mint ahogy az a laboratóriumban
megfigyelhető

2
 o mennyünk ki a természetbe és figyeljük meg az állatok természetes viselkedését
o van egy komplex megközelítési mód:
Proximatív (jelenre mutató) és Ultimatív (időben távolba mutató) kérdések/
magyarázatok/szempontok

• törzsfejlődés: minden jelenségnek van egy evolúciós múltja

• egyedfejlődés: minden egyednek van egy viselkedéses története
• mechanizmus: szabályozás
• adaptációs jelenség: minden viselkedésnek megvan a funkcionális alapja

Tinbergen 4 kérdése

• a viselkedési vagy kognitív jelenségek vizsgálatakor az ökológiai, a törzsfejlődési és

az egyedfejlődési egyaránt érvényesíteni kell (proximális és disztális okok
figyelembevétele)
• komplexebb látásmód
• a viselkedéskutatásnak alap axiómáivá váltak és leváltották a behaviorista szemléletet
• 60-as évekre ez egy áttörő elméleti keretté vált
o Tehát: 4 kérdés (Tinbergen)
1. hogyan evolveálódik? (törzsfejlődés)
2. hogyan egyedfejlődik? (egyedfejlődés)
3. hogyan szabályozódik? (mechanizmus)
4. miért alakult ki? (adaptáció)
• ez a 4 kérdés vezetett el a kognitív viselkedéstudomány felvirágozásához (Humphrey,
Griffin)
• új szemlélet a tudományban: a 70-es évektől kezdve a korábban tabunak minősített
kérdéseket is fel lehet tenni a tudományban
o ilyen pl. a tudat, állati gondolkodás kérdése is és Darwin harmadik állítása is
• ekkortól indulnak el azok a kísérleti kutatások is, amelyek megalapozták a mai hozzáállást
az állati működéshez - BÚVÓPATAKKÉNT jelentek meg ezek a kísérletek #bányaiévaaa
• újra közeledik egymáshoz a pszichológia és az evolúciós elmélet, de:

Alapkérdések
• Hogyan lehet az evolúciós elmélet (Darwini elképzelés) biológiai tényezőit (túlélés,
szaporodási siker, kiválasztódás, fittnesz stb.) pszichológiai dimenzióban értelmezni?
• Melyek lehetnek a változásnak és a továbbörökítésnek a mechanizmusai a tanulásban
a kultúrában és az idegrendszerben?
• az evolúciós biológia és a pszichológia egy se veled se nélküled kapcsolat a mai napig
o A konfliktusok alapja: az ember és az állat közötti eltérés kvantitatív vagy
kvalitatív?

A modern kísérleti pszichológia: a darwini örökség feldarabolása

1. csak a komparatív jelleg megőrzése ökológiai beágyazottság nélkül (pl. összehasonlító
lélektan)

3
 2. Csak az adaptív érték, mint magyarázó elvre való fókuszálás (pl. az evolúciós logika
kiterjesztése a társadalmi folyamatokra – szociáldarwinizmus, vagy az evolúciós
pszichológia szélsőségesen adaptácionista értelmezései)
3. az egyedi plaszticitás, egyedfejlődési folyamatok leválasztása a fejlődéstörténeti
folyamatokról (pl. fejlődéspszichológia)

• 90-es évek: Buss révén kerül be a pszichológiába az evolúciós pszichológia mint

szakterület

Milyen egységes keretrendszerrel lehet vizsgálni a pszichológiai folyamatokat az

evolúciós keretrendszerben?

Ehhez nincsenek alapvető egységes vizsgálati módszerek:

1. ki kellene alakítani egy közös nyelvezetet és fogalomrendszert a biológia és a
pszichológia között
2. a behaviorista szemlélet egydimenziós gondolkodását véglegesen meg kéne szüntetni
3. a viselkedést létrehozó szerveződési szinteket szimultán, egységes keretben kéne tudni
vizsgálni (genetika szint, sejtszintű folyamatok, szöveti szint, organikus szint és az
egyed élettani folyamatai, egyed feletti szerveződési szint)

Hogyan lehet a pszichológiát és a biológiát egymáshoz közelebb hozni?

• „A modern evolúciós pszichológiát úgy is fel lehet fogni, mint olyan etológiát, ami
komolyan veszi a humán laboratóriumi pszichológiát, vagy fordítva, olyan
laboratóriumi pszichológiát, ami komolyan veszi a darwinista etológiát.” – Pléh Csaba

A tudománytörténeti áttekintés tanulsága, konklúziója

• Az emberi viselkedés megértéséhez elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük az
állatok viselkedését, és komplex módon a darwini evolúció tükrében vizsgáljuk az
embert is
• Ötvözni kell a biológiát és a pszichológiát

Hogyan definiáljuk a modern evolúciós pszichológiát?

• interdiszciplináris tudomány: összehasonlító pszichológia, viselkedés-ökológia,
humánetológia, szociobiológia kombinációja
• de:
1. Nem összehasonlító pszichológia (ÖP)
• EP: adaptív probléma azonosítása, funkció definiálása, pszichol. mechanizmus
hozzárendelése, ennek leírása, és empirikus demonstrálása
• ÖP: a jelenség felől közelít és általános mechanizmusokat keres (pl. mental scala
naturae)
2. 2-3.Nem humánetológia (HE) és nem vislekedés ökológia (VÖ)
• EP: A miértre ultimális (végső) válaszokat keres (t.i. miért maradt fenn az adott
viselkedés az evolúció során)

4
 • HE & VÖ: Elsősorban a proximális válaszok érdeklik (forma, funkció,
mechanizmus)
3. Nem szociobiológia (SB)
• EP: adaptációban gondolkodik (minden az ősi környezethez való adaptálódás
következménye)
• SB: fitness-központúan gondolkodik (minden a fitness maximálásáért van, pl.
homoszexualitás mint rokonszelekció következménye)
• ezekből eredő integratív megközelítés, ami által magyarázhatók a társadalmi és
kulturális folyamatok
• az adaptív probléma azonosítására törekszik
• a miért jellegű kérdésekre ultimális (végső) válaszokat keres, miért maradt fenn az
adott viselkedés az evolúció során?

Alap axiómák

1. Az agy egy biocomputer, melynek nem csak a szerkezetét, hanem a mechanizmusait is az

evolúció formálta, az emberi psziché egy software
2. Az agy mechanizmusai faj- és területspecifikusak (modularitás), a pszichológiai
mechanizmus a végső evolúciós egység, a viselkedés csak egy „fenoítpus”
3. A mentális folyamatokhoz való hozzáférés az egyed számára korlátozottan
hozzáférhetők
4. A jelenségeket mindig a funkció szempontjából kell értelmezni.
5. Az emberi psziché a pleisztocén viszonyokat tükrözi, a 10-70ezer évvel ezelőtti
viszonyokat tükrözi, a modern kor körülményei alatt ezek nem optimálisan működnek
6. Az emberi viselkedés evolúciójáért felelős tényezők közül a legfontosabb a társas
életmód
7. Az EP szemben áll a standart társadalomtudományi modellel, mert nagy jelentőséget
tulajdonít a biológiai folyamatoknak a pusztán kulturális folyamatokkal szemben.

Az evolúciós pszichológia kritikái

• Doktriner módon adaptácionista: mindent az alkalmazkodási kényszerrel
magyarázza, pedig semmit sem tudunk a pleisztocén viszonyokról
• Önkényes: armchair thinking, történetek, amiknek nincs valódi kutatási alapja és nem
lehet őket bizonyítani
• Redukcionista: túlegyszerűsíti a folyamatokat és csak a genetikával magyaráz
jelenségeket
o a genetikai determinista gondolkodás miatt gyakran az evolúciós
pszichológiában szinonimaként tekintenek a veleszületettségre és arra, hogy
egy tulajdonság adaptív
o pedig az adaptív viselkedésnek nem oka, hanem következménye a genetikai
konstrukció
o a genetika és a viselkedés interakcióban van egymással
• az egyed- és a törzsfejlődési szinteket nem szabad összekeverik