Egészséges

táplálkozásra
vonatkozó hazai ajánlás
- OKOSTÁNYÉR®
Tartalom

• A táplálkozás népegészségügyi jelentősége

• Táplálkozási szokások ma Magyarországon
• OKOSTÁNYÉR – táplálkozási ajánlás az egészséges lakosság
számára
• Életmódváltás – amiben a dietetikus segíthet
A táplálkozás népegészségügyi
jelentősége
Halálozás nemek és okok szerinti megoszlása
(2013)
nők férfiak

Egészségjelentés 2015; NEFI

Korai halálozás

Egészségjelentés 2015; NEFI

Elhízás – hazánk listavezető az EU-ban

• Felnőttek 65%-a (nők 62%-a, férfiak 67%-a) túlsúlyos vagy elhízott

• 10-ből 2 gyermek túlsúlyos vagy elhízott

A túlsúly és elhízás hazai trendje

(1988, 2009, 2014);
OÉTI, 2015

OECD Obesity Update, 2017

Diabetes Magyarországon

• 15 év alatt 70%-os növekedés

• Kb. 772.000 a diagnosztizált esetek száma

MDT, 2016
Krónikus betegségek – négy közös ok

egészségtelen túlzott alkohol

dohányzás inaktivitás
táplálkozás fogyasztás

keringési
x x x x
betegségek

cukorbetegség x x x x

rák x x x x

krónikus
x
tüdőbetegség

világszerte kb. 38 millió halálesetért, vagyis a teljes halálozás 70%-ért voltak

felelősek világszerte 2012-ben (WHO, 2016)
Krónikus betegségek kialakulása – a
rizikótényezők összeadódnak

• Hipertonia
• Glükóz
intolerancia
• Lipid NCDs
anyagcsere
zavar
• Hiperurikémia

Stanford University, 2017

Táplálkozási szokások
Magyarországon
Egészségtelen étrend és inaktivitás

a felnőttek 4/5-e naponta

csak 7000 lépést tesz meg
és csak 10 percet sportol
de min. 5 órát ül

2033-2718 kcal/nap =
mérsékelt aktivitás
energiaigénye

OTÁP 2014
Tápanyagbeviteli trendek (2009-2014)

• Túlzott zsírbevitel, ezen belül a telített zsírsavak aránya

magas
• Az ajánlásoknál alacsonyabb szénhidrátbevitel – ezen belül
csökkenő rost- és kissé növekvő hozzáadott cukorbevitel
• A D-vitamin, a biotin, a pantoténsav és folsavbevitel
kritikusan alacsony
• A káliumbevitel jelentősen csökkent, a kalciumbevitel sem
éri el az ajánlott mennyiséget.
• Csökkenő sóbevitel, de még így is az ajánlás több mint 2,5-
szerese

OTÁP 2014
Trendek az élelmiszerfogyasztásban
(2009-2014)
• állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények
rendszeres és túlzott fogyasztása
• zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, a gabonafélék,
különösen a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek
igen alacsony fogyasztása
• a halfogyasztás kissé nőtt, de nem éri el az ajánlott
mennyiséget
• nőtt a finompékáruk és ízesített gabonaszeletek fogyasztása
• jelentősen nőtt az édesítőszerek fogyasztása
• a növényi olajok fogyasztása visszaesett, míg a
szalonnafogyasztás nőtt
• a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása ötödével csökkent
OTÁP 2014
Hazai gyermekek táplálkozási szokásai
• A túlsúly és az elhízás előfordulási gyakorisága 3 éves
kor felett növekszik
• A gyermekek táplálkozási szokásainak mintázata a
felnőttekéhez hasonló – az egészségtelen
életmódszokások „fertőznek”
• Többségében elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás
• A tej- és tejtermékek fogyasztása minden korcsoportban
elmarad az ajánlott mennyiségtől
• Jellemző a hozzáadott cukor túlzott fogyasztása
• A gyermekek nátriumfelvétele jelentősen túllépi az ajánlott
mennyiséget

Szűcs Zs és mtsai, 2018.

Táplálkozási ajánlások
Táplálkozási ajánlások - célok

1. Optimális tápanyagfelvétel biztosítása, teljes értékű

étrend megvalósítása
• kedvező táplálkozás-élettani hatású élelmiszerek
fogyasztásának ösztönzése
• étrendi rizikót jelentő élelmiszerek/tápanyagok
fogyasztásának háttérbe szorítása
2. Optimális energiafelvétel biztosítása
• energia-egyensúly elérése/fenntartása
• optimális testtömeg elérése/fenntartása

ADA, 2014
A lakosság 71%-a tájékozottnak vallja magát
az egészséges táplálkozással kapcsolatban
Mennyire érzi magát tájékozottnak az
egészséges táplálkozás tekintetében?
Bázis: Teljes minta n=1000

TÉT Platform: Táplálkozási ismeretek kutatás (2016)

Milyen elveket érdemes követni, ha valaki
egészségesen szeretne étkezni?

TÉT Platform: Táplálkozási ismeretek kutatás (2016)

Táplálkozási ajánlások Magyarországon
• Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Komplex
Bizottsága, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és
1987 a Magyar Táplálkozástudományi Társaság közös állásfoglalása

• Szívbarát Program Élelmiszer-útmutatója

1996
• Országos Egészségfejlesztési Intézet és Országos Élelmezés és
Táplálkozástudományi Intézet
2004 • Belgyógyászati Szakmai Kollégium ajánlása, népegészségügyi
program része

• Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

• Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Tudományos
2016 Bizottságának ajánlása
EFSA javaslat az élelmiszer-alapú táplálkozási
ajánlások kidolgozására
1) Identification of diet-health relationships – WHO adatok,
táplálkozás-epidemiológiai kutatások
2) Identification of country specific diet-related health
problems – egészség-statisztikai adatok (pl. KSH, OEP)
3) Identification of nutrients of public health importance –
OTÁP vizsgálatok adatai
4) Identification of foods relevant for FBDG – élelmiszer-piaci
adatok
5) Identification of food consumption patterns – KSH, Nielsen
és egyéb piackutatók adatai
6) Testing and optimizing FBDG
7) Graphical representations of FBDG
EFSA: Scientific Opinion on establishing Food-Based Dietary Guidelines (2010.)
Alapelvek
• Korszerűség – igazodjon a nemzetközi ajánlásokhoz*,
trendekhez
• Élelmiszer alapú megközelítés – melyben minden
élelmiszercsoportnak helye van
• Praktikusság, közérthetőség
• Illeszkedjen a magyar táplálkozási kultúrához,
élelmiszerválasztékhoz
• Épüljön a korábbi hazai táplálkozási ajánlásokra
• Illeszkedjen az étkeztetés területén hatályos
jogszabályokhoz (37/2014. (IV. 30.); 36/2016. rendeletek)

*WHO: WHA Global Nutrition Targets 2025

Gyümölcsök, zöldségek
• Nélkülözhetetlen rost-, vitamin-,
ásványianyag-, és vízforrások,
fitonutriensek, pl. antioxidánsok
• Naponta legalább 4 adag (min.
40 dkg/nap) burgonya nélkül
• Min. 1 adag frissen, nyersen
• Heti 2-3x kis maréknyi nem sós
olajos mag

1 adag=10 dkg friss, párolt vagy főtt idényjellegű zöldség vagy

gyümölcs, pl. 1 közepes db paprika vagy alma; 1 kis tálka saláta;
1 kis pohár bogyós gyümölcs
Gabonafélék
• Energia- és rostforrás,
B vitaminok
• 3 adag naponta
• Min. 1 adag teljes értékű gabona
 Kenyérfélék, péksütemények
 tészta (durum) rizs
 pseudo gabonák
 müzli, ganonapehely

1 adag=1db péksütemény; 1 közepes szelet kenyér/kalács; 12

evőkanálnyi (20 dkg) főtt tészta vagy rizs; 3 evőkanálnyi müzli
vagy gabonapehely (nem cukrozott)
Húsok, halak, tej és
tejtermékek, tojás
• Teljes értékű fehérje, ásványi
anyagok (kalcium, vas), vitaminok
(B12!), zsír (omega3!)
• Zsírszegény termékek előnyben
• Minden főétkezés részeként,
változatosan
• Fél liter tej naponta
• Hal min. 1x, belsőség max. 1x
hetente
1 adag=2 db tej/kefír/joghurt; 5 dkg túró; 3 dkg sajt; 1 tenyérnyi
szelet (10 dkg) hús; 1 szelet (15 dkg) hal; 3-4 szelet (5 dkg)
felvágott; 1 db tojás
Italok
• Szomjoltásra legalkalmasabb az
ivóvíz
• Ízesített italok csak a
folyadékbevitel színesítésére
• Min. 8 pohár folyadék naponta
- min. 5 pohár víz legyen

1 pohár=2-2,5 dl
Cukor, só és zsír
• A lehető legkisebb mennyiségben
• Tudatos vásárlás és
konyhatechnika
• Só helyett szárított- és
zöldfűszerek
• Növényi olajok előnyben
• Édesség az étrend színesítésére –
heti max. 2x
Táplálkozási
ajánlások
iskoláskorú
gyermekeknek
Háttér
• Célcsoport: általános- és középiskolás gyermekek; egészséges
populáció
• Heterogén fogyasztói csoport – egyforma adagszám, életkorhoz
igazodó adagméret
• Színeiben, arányaiban, felépítésében igazodik a felnőtteknek
szóló ajánláshoz
• Játékos grafika
• Általános javaslatok az egyes élelmiszercsoportokhoz
kapcsolódóan, nemnek, életkornak, fizikai aktivitásnak
megfelelő élelmiszeradagolási útmutató – közétkeztetési
rendelet alapján, étrendtervezéssel validált
• Energiaigény kalkulátor a szülőknek – EFSA ajánlás alapján
• MTA Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága és OGYÉI
ajánlás
Háttér anyagok – energiaigény kalkulátor
• Energiaigény kalkulátor (nem, kor, fizikai aktivitás
alapján)
Háttér anyagok – élelmiszeradagolási
útmutató
• Energiaigény alapján javasolt adagméret
élelmiszercsoportonként --1600-3000 kcal közötti tartományban
7 kategória
Képes útmutató (példa: 1600/1700 kcal
étrend, zöldségfélék csoport)
Az OKOSTÁNYÉR® elérhető az
okostanyer.hu honlapon
Egészségnevelés –
mit tehet a dietetikus?
 Életmódváltás – közös feladat
NCP alapján:
• Dietetikai diagnosztika: • Rizikószűrés
antropometriai mérések, • Egyéni
táplálkozási anamnézis dietetikus orvos motiváció
• Egyéni energia- és • Folyamatos
tápanyagszükséglet orvosi
meghatározása kontroll
• Egyéni étrend
megtervezése, az egyén
képességeinek megfelelő páciens
részletes és színvonalas
oktatása, kontrollja
• Rendszeres programok,
képzések szervezése • Elmélet gyakorlati
• Tudásszint folyamatos alkalmazása
felmérése, reedukáció • Önellenőrzés
 Hatékony kommunikáció
• Alapfeltétele: elhatározás, akaraterő a változtatásra
• A páciens legyen aktív részese a folyamatnak
• Meggyőzési technikák hatékonysága:

ráijesztés
1-2%

érvek használata
25%

ráébresztés
kérdésekkel
Hogyan „ér célba” az üzenet?
• az elmondottak strukturálása: rendezzük az információkat
logikai blokkokba
• vigyünk bele némi érzelmi töltetet
• használjunk jelzőkarókat (pl.: „Most két nagyon fontos
dolgot fogok elmondani...”)
• ismételjük el többször a lényeget
• használjunk írásos anyagokat (pl. betegtájékoztatók)
• hagyjunk lehetőséget a páciensnek arra hogy kérdezzen –
hosszú magyarázat helyett
• változtatás apró lépésekben – bontsuk apró lépésekre az
életmódváltás folyamatát
• Pozitív tartalmú üzenetek
 Összefoglalás
• Az egészséges táplálkozás az egyik leghatékonyabb
prevenciós eszköz, melynek minden életkorban óriási
népegészségügyi jelentősége van
• A kiegyensúlyozott étrend legfontosabb alapelvei:
Köszönöm a
mértékletesség és változatosság, ebben minden
élelmiszernek helye van figyelmet!
• A dietetikus segít a táplálkozási ajánlások egyénre
szabásában, megvalósításában
• A dietetikus hatékony kommunikációja – együttműködve a
terápiás team-mel - kulcsfontosságú a sikeres
életmódváltásban
Az előadás az MDOSZ hozzájárulásával lett közreadva!
Készítette: Szűcs Zsuzsanna MSc, dietetikus