Professional Documents
Culture Documents
Más kutatások kimutatták, hogy a DMN-nek szerepe van többek között az emlékezés és
képzelet (Buckner, Andrews-Hanna és Schacter, 2008) és a fogalmi feldolgozásban is (Binder és
mtsai, 1999).
Az előbb említett funkciók nagy része ember-specifikusnak tűnhet, de meglepő módon több
kutatás is foglalkozott azzal, hogy állatoknál is megfigyelje ezeket az agyi hálózatokat. Hasonló
struktúrákat mutattak ki aneszteziált makákóknál és csimpánzoknál (Vincent és mtsai, 2007), de
még patkányoknál is találtak olyan hálózatot, ami nagyjából hasonlít az emberi DMN-hez (Lu és
mtsai, 2012). Ebből arra következtethetünk, hogy bár a DMN eltérő módokon alakul ki fajonként,
mégis alapvető jellemzője lehet az emlős agyának.
2.1 Szkizofrénia
A szkizofrénia súlyos mentális betegség (a pszichózisok egy csoportja- BNO-10), változatos
tünetei az élet lényeges területeire törnek be, átfogóan akadályozzák a normál működést. A
szkizofréniának jellegzetes tünetei vannak, melyek pozitív és negatív tünetcsoportokba oszthatók:
Pozitív tünetei közé tartozik többek között a hallucináció, gondolkodás tartalmi zavarai,
deperszonalizáció, derealizáció. Negatív tünetei egyebek mellett a beszűkült érzelmi élet,
gondolkodás, beszéd produktivitásának csökkenése, szociális aktivitás csökkenése. E mellett
léteznek dezorgnaizlált tünetek is, mint a gondolkodás alaki zavara, dezorganizált beszéd,
magatartás, figyelem zavara (Németh, 2016).
Mivel a Default Mode Network-ben résztvevő mentális folyamatok relevánsak a
szkizofrénia szempontjából, feltételezhető, hogy a DMN ezeknél a betegeknél rendellenes lesz.
Whitfield-Gabrieli és Ford alapos, átfogó tanulmányában (2012) olvasható, hogy többféle kognitív
feladat során is mérhető volt a DMN hiperaktivitása, úgy mint az auditoros kakukktojás vizsgálat
(Garrity et al. 2007), munkamemória feladatok (Whitfield-Gabrieli et al. 2009), valamint nyelvi
feladatok (Jeong & Kubicki 2010). Whitfield-Gabrieli egy másik, 2009-es kutatásában írja, hogy a
DMN diszfunkciói a szkizofrénia pozitív tüneteivel függnek össze. A DMN csökkent szuppressziója
szkizofrénia esetén úgy értelmezhető, hogy a figyelmi erőforrásokat nem tudják hozzárendelni a
feladatokhoz, és ennek következtében romlik a feladatok teljesítménye.
2.2. Hangulatzavarok
A hangulatzavarok közé az unipoláris depressziót (MDD), a bipoláris affektív zavart
(mániás-depresszió, BPD), a dyshymias zavart és a cyclothymiás zavart soroljuk (a pszichiátriai
óránk anyaga szerint). A bipoláris és unipoláris hangulatzavarokban a frontolimbikus kortikális
régiók (hippocampus, orbitális és mediális prefrontális kéreg, gyrus cinguli anterior része) térfogata
csökkent, sőt vérátáramlásuk is megváltozott (Németh, 2016).
A major depresszió tünetei a DSM-V referencia kézikönyv szerint (2013): 1. depressziós,
szomorú hangulat 2. az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedónia) 3. lényeges
súly-és étvágy csökkenés/gyarapodás 4. alvászavar (csökkent/fokozott alvás) 5. motoros
nyugtalanság/gátoltság 6. fáradtság, erőtlenség, levertség 7. értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat
8. csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség 9. a halállal való foglalkozás,
halálvágy, öngyil- kossági szándék (terv, kísérlet).
Mint ahogy feljebb említettem a DMN-nek kulcsszerepe van a szociális megértésben, a
magunkra vonatkoztatásban, az emlékek előhívásában, a jövő tervezésében, a környezeti ingerek
értékelésében. Az MDD-ben megnövekedett DMN kapcsolódást találtak az elülső cinguláris
kéregben (ACC- érzelmi feldolgozásban van szerepe), a thalamusban és a precuneusban (Greicius
et al. 2004). MDD-s betegek vizsgálata a DMN elülső és hátsó komponenseinek hiperaktivitásáról
számolt be a feladat végrehajtása során (Whitield-Gabrieli et al. 2012). Ha depressziós betegeknél
nem megy végbe a Default Mode Network elnyomása feladatmegoldás során (DMN / TPN fordított
korrelációja), akkor képtelen elhatárolódni a belső érzelmi és kognitív állapotától, épp ezért
képtelen az összpontosításra is.
3. Összegzés
A fentebb áttekintett tanulmányok azt sugallják, hogy az agy nyugalmi hálózata - amely akkor
aktiválódik, amikor éppen nincsen megoldandó feladat és akkor van elnyomva, amikor megoldandó
feladatokat kell ellátni - hiperaktivitást mutat szkizofréniában és major depresszióban szenvedő
betegek esetén. Emiatt a hiperaktivitás miatt a belső világukról a figyelmük csak nehezen terelhető
el. Érdekes módon az autizmus spektrumzavar esetén pont ellenkezőleg: a default mode network
alulműködik és nem nyomja el a task-positive network-öt. Stevens 2010-es kutatásában arról írt,
hogy a DMN funkciói plasztikusak, ami arra enged következtetni, hogy bizonyos kezelések
segíthetnek helyreállítani a mentális diszfunkciókat.
FELHASZNÁLT IRODALOM
American Psychiatric Association. (2013). Desk reference to the diagnostic criteria from DSM-5®.
American Psychiatric Pub. Fordította Dr. Gonda Xénia, kiadta: Oriold és Társai Kiadó és
Szolgáltató Kft.
Binder JR, et al. (1999) Conceptual processing during the conscious resting state. A functional MRI
study. J Cogn Neurosci 11:80–95.
Buckner RL, Andrews-Hanna JR, Schacter DL (2008) The brain’s default network: Anatomy,
function, and relevance to disease. Ann N Y Acad Sci 1124:1–38.
Fox MD, Snyder AZ, Vincent JL, Corbetta M, Van Essen DC, Raichle ME. 2005. The human brain
is intrinsically organized into dynamic, anticorrelated functional networks. Proc. Natl. Acad.
Sci. USA 102:9673–78
Garrity AG, Pearlson GD, McKiernan K, Lloyd D, Kiehl KA, Calhoun VD. 2007. Aberrant “default
mode” functional connectivity in schizophrenia. Am. J. Psychiatry 164:450–57
Greicius MD, Srivastava G, Reiss AL, Menon V (2004) Default-mode network activity
distinguishes Alzheimer’s disease from healthy aging: Evidence from functional MRI. Proc
Natl Acad Sci USA 101:4637–4642.
Hampson M, Driesen N, Roth JK, Gore JC, Constable RT. 2010. Functional connectivity between
taskpositive and task-negative brain areas and its relation to working memory performance.
Magn. Reson. Imaging 28:1051–57
Jeong B, KubickiM. 2010. Reduced task-related suppression during semantic repetition priming in
schizophrenia. Psychiatry Res. 181:114–20
Kennedy, D.P., Redcay, E., Courchesne, E., 2006. Failing to deactivate: resting
functional abnormalities in autism. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 103, 8275–8280
Kennedy, D.P., Courchesne, E., 2008. The intrinsic functional organisation of the
brain is altered in autism. NeuroImage 39, 1877–1885.
Komoly, S., & Palkovits, M. (2018). Practical neurology and neuroanatomy. 4th improved, revised,
expanded edition.[Gyakorlati neurológia és neuroanatómia. 4. javított, átdolgozott, bővített
kiadás.]. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Németh A. (2016). A pszichiátriai rövidített kézikönyve. Medicina könyvkiadó
Li, W., Mai, X., & Liu, C. (2014). The default mode network and social understanding of others:
what do brain connectivity studies tell us. Frontiers in human neuroscience, 8, 74.
Lu, H., Zou, Q., Gu, H., Raichle, M. E., Stein, E. A., & Yang, Y. (2012). Rat brains also have a
default mode network. Proceedings of the National Academy of Sciences, 109(10), 3979–
3984. doi:10.1073/pnas.1200506109
Stevens MC, Pearlson GD, Calhoun VD. 2009. Changes in the interaction of resting-state neural
networks from adolescence to adulthood. Hum. Brain Mapp. 30:2356–66
Vincent JL, et al. (2007) Intrinsic functional architecture in the anaesthetized monkey brain. Nature
447:83–86.
Vogt BA, Miller MW (1983) Cortical connections between rat cingulate cortex and visual, motor,
and postsubicular cortices. J Comp Neurol 216:192–210.
Whitfield-Gabrieli, S., & Ford, J. M. (2012). Default Mode Network Activity and Connectivity in
Psychopathology. Annual Review of Clinical Psychology, 8(1), 49–76. doi:10.1146/annurev-
clinpsy-032511-143049
Whitfield-Gabrieli S, Thermenos HW, Milanovic S, Tsuang MT, Faraone SV, et al. 2009.
Hyperactivity and hyperconnectivity of the default network in schizophrenia and in first-
degree relatives of persons with schizophrenia. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 106:1279–84