Subscribe to DeepL Pro to translate larger documents.

Visit www.DeepL.com/pro for more information.

Revista Mexicana de Neurociencia

EREDETI CIKK

A dühös tartalmú valódi videók és filmklipek megfigyelése

különböző agykérgi kapcsolódási mintázatokat indukál fiatal
nőknél
Jahaziel Molina-Del-Rio*, Rosa M. Hidalgo-Aguirre, Alondra Camacho-Vázquez és María G. Ayón-Rubio
Neuropszichológiai Laboratórium, Centro Universitario Los Valles, Universidad de Guadalajara, Ameca, Jalisco, Mexikó

Absztrakt
Háttér: Amikor egy érzelmet tapasztalunk, az ingerek és a fiziológiai reakciók személyes értékelése történik, a korábbi
expozíció alapján. A dühöt kiválthatja, ha filmek hatására feldúltnak érezzük magunkat, és azok, amelyek valósághűbbek,
mint az interneten található videók, még izgatóbbak lehetnek. Az érzelmek feldolgozása során két agyterület közötti
szinkron részvétel becslésére szolgáló méréseket lehet végezni. Célkitűzés: Összehasonlítjuk az agyi aktivitást a
filmbankból vett fiktív vizuális ingerekre adott válaszreakciókat a valós internetes videókkal szemben. Módszerek: Szubjektív
válaszokat és elektrofiziológiai paramétereket rögzítettünk, hogy összehasonlítsuk 26 fiatal nő funkcionális konnektivitási
mintáit, akiket két csoportra osztottunk. Eredmények: Az eredmények azt mutatták, hogy a funkcionális konnektivitás
különbségei a megfigyelt videók egyes típusaihoz kapcsolódó jellegzetes mintázatot mutattak, az internetes videók
megfigyelése során megnövekedett elektroenkefalográfiai (EEG) korrelációval, a filmklipek megtekintése során pedig
csökkent EEG-korrelációval a frontális és temporális régiók között a lassú és gyors sávokban. Következtetés: A funkcionális
konnektivitás EEG-elemzése a szubjetív fiziológiai értékeléssel együtt lehetővé teszi az érzelmek kognitív feldolgozásának
közelebbi megközelítését.

Kulcsszavak: Funkcionális konnektivitás. Érzelmek. Düh. Pszichofiziológia.

La observación de vídeos reales y de películas contenido de ira inducen distintos

patrones de conectividad en mujeres jóvenes
Resumen
Antecedentes: Cuando se experimenta una emoción se presenta una evaluación personal del estímulo, así como una
respuesta fisiológica basada en exposiciones previas. La ira puede producirse al sentirnos molestos ante la visualización de
estímulos como películas. Cuando éstos son más realistas (por ejemplo, vídeos en Internet), la activación puede ser mayor.Se
pueden obtener mediciones para estimar la participación sincrónica entre áreas cerebrales durante el procesamiento
emocional. Objetivo: Se comparó la actividad cerebral en respuesta a estímulos visuales ficticios tomados de un banco de
películas comparado con vídeos reales tomados de internet. Métodos: Se registraron las respuestas subjetivas y parámetros
3
 electrofisiológicos para comparar los patrones de conectividad funcional de 26 mujeres jóvenes divididas en dos grupos.
Resultados: Los resultados muestran diferen- cias en la conectividad funcional revelando un patrón característico para cada
estímulo, con un incremento en la correlación EEG durante la observación de los vídeos de internet y un decremento durante la
observación de las películas entre regiones fronto- temporales en bandas lentas y rápidas. Conclusiones: El análisis de la
conectividad funcional electroencefalográfica, en conjunto con la evaluación fisiológica, nos brinda una mejor aproximación al
estudio del procesamiento cognitivo de las emociones.

Palabras clave: Conectividad funcional. Emociones. Ira. Psicofisiología.

Beérkezés dátuma: 24-05-2021 Online elérhető: 03-01-2022

Levelezés:
Elfogadás dátuma: DOI: Rev Mex Neuroci. 2022;23(1):3-13
*Jahaziel Molina-Del-Rio
10.24875/RMN.21000047 www.revmexneurociencia.com
E-mail: jahaziel.mdelrio@academicos.udg.mx
2604-6180 / © 2021 Academia Mexicana de Neurología A.C. Kiadja a Permanyer. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk a CC BY-NC-ND licenc alatt
(http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/).

4
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

érzelemhez, jobbra a negatív érzelemhez7. Mint már

Bevezetés
említettük, a harag olyan érzelem, amely negatív
Az érzelemfeldolgozó rendszerek a perifériás és a valenciájú, de közeledéssel kapcsolatos
központi idegrendszer összetevőit foglalják magukban, viselkedést generál4. Ez arra utal, hogy a düh
amelyek kölcsönhatásban állnak egymással, hogy aszimmetrikus prefrontális aktivitást generálhat,
az emberek számára az érzelmi folyamatok teljes amely a motivációs irányt tükrözi, in-
skáláját biztosítsák. A szomatikus marker-hipotézis1 szerint irányított érzelmi valencia.
az ex-trinzikus ingerek olyan reakciókat váltanak ki a
neurovegetatív rendszerben, amelyek mérhetők a
külső autonóm válaszokkal, amelyeket e folyamat
központi komponense, a limbikus rendszer generál. Az
érzelmi élményeket a temporális és a parietális
lebenyek dolgozzák fel, amelyek az információkat
a frontális lebenyek felé továbbítják, az
orbitofrontális és a dorsolaterális prefron- talis
agykérgek bevonásával, hogy az információkat
integrálják, így azok feldolgozhatók2. Ez fokozza a
vegetatív válaszok, mint például a megnövekedett
pulzusszám (HR), a kezek izzadása, a pupilla tágulása,
személyes asszimilációját, amely a hasonló
helyzetekkel kapcsolatos korábbi ismeretekhez
kapcsolódik, majd létrehozza az érzelmi élményt3 ,
amelyre általában verbálisan utalunk.
A düh egy olyan érzelem, amelyet különféle
ingerek, leggyakrabban az egyén cselekvési
szabadságát vagy az erőforrásokhoz való
hozzáférését korlátozó helyzetekből eredő ingerek
vagy frusztrációk. Ezt az érzelmet az idegrendszer
primitív, szavakkal nem definiálható állapotának
tartják a környezeti eseményekkel kapcsolatban; a
valencia és az irányultság viszonyával ellentétes
irányú érzelemnek tekintik, mivel negatív valenciájú4 , de
közeledési viszonyban lévő érzelemként vagy magas
aktivációjúként5
értékelik. A modern bizonyítékok azonban
azt sugallják, hogy a harag a szubkortikális
áramkörök: az amygdala, a hipotalamusz és a
középagy periaqueductalis szürkeállományának új-
rodinamikájából ered6. Ezek az áramkörök homológ
módon vannak jelen számos emlősben és néhány érett
emberben, akik képesek irányítani azokat az
impulzusokat, amelyekben a válaszok modulálásával
az agykérgi területek részt vesznek. Ezek a területek
hierarchikusan helyezkednek el, úgy, hogy a
magasabb funkciók az alacsonyabbak épségétől
függenek. Ebben az értelemben a bal oldali
prefrontális területet a pozitív affektív vagy közeledési
folyamatokkal, míg a jobb oldali prefrontális területet
a negatív affektív vagy elvonással kapcsolatos
folyamatokkal hozták összefüggésbe, sőt
aszimmetrikus prefrontális aktivitást is javasoltak a
generált érzelem valenciája miatt, balra a pozitív
5
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1) rögzítése.
Az érzelmek tanulmányozásához először is ki kell
váltani őket. Az érzelmek kiváltására leggyakrabban válaszok és HR. A megnövekedett SC-válaszok
használt ingerek a képek. Lang és munkatársai8 képeket
osztályoztak három dimenzió szerint: valencia, arousal és
dominancia. Gyűjteményük az Interna- tional Affective
Picture System (IAPS) nevet kapta. Az IAPS
hasznosnak bizonyult a pozitív és negatív ingerekre
adott fiziológiai és neurális-érzelmi válaszok
jellemzésében.
Más tanulmányok filmekből vagy digitális médiából vett
videoklipeket használtak, és érzelmek kiváltására szolgáló
videoklipekből álló adathalmazokat javasoltak9. Az ezeket a
videoklipeket alkotó elemek - hang, mozgás stb. -
ellentétben állnak a statikus képekkel, és az érzelmi
aktiváció különböző agyi mintáit váltják ki. A videó
konkrét hatása a nézőben várható érzelem vagy
érzés intenzitásaként és típusaként határozható meg.
Ebben az értelemben a videók hatékony eszköznek
bizonyultak az érzelmi válaszok kísérleti
körülmények közötti kiváltására10.
Schachter és Singer11 szerint a testi jelek
kölcsönhatásba léphetnek más típusú, korábban
megtanult információkkal az érzelmi intenzitás
modulálása érdekében, és az egyik inger a szociális vagy
kognitív kontextustól függően mégis ugyanazt a
dühként vagy boldogságként megtapasztalt arousal
szintet generálhatja, a digitális médiában vagy
szórakoztatóiparban12
megjelenő erőszakos helyzeteknek való
folyamatos expozíció az ilyen cselekmények
elfogadásához vezethet azáltal, hogy érzéketlenné teszi
őket, ami kimutatható az erőszakot elszenvedő filmek,
videojátékok, zenei videók stb. által kiváltott fokozott
izgalomban és érzelmi zavarban, a verekedésbe való
beavatkozásra való kisebb hajlamban és az erőszak
áldozatai iránti kevesebb empátiában. Ezen okok
miatt a kapcsolódó érzelmek értékelése kihívást
jelenthet a lehetséges deszenzibilizáció generálásának
fényében, ami némileg bonyolulttá teszi az érzelmek
kiváltását a filmeken keresztül, mivel elérhetünk egy
olyan pontot, ahol a valóság felülmúlja a fikciót. A
közelmúltban az internetre feltöltött valódi videók
használatát tesztelték és osztályozták az általuk
kiváltott érzelmi reakciók alapján13. Ez egy másik olyan
eszköz, amely potenciálisan hasznos lehet az érzelmek
kísérleti kiváltásában.
Az érzelmi aktivációt mind szubjektív (a valencia, az
izgalom és a dominancia önbevallás szerinti
érzékelése), mind objektív (fiziológiai és agyi képalkotó
eljárások) mérésekkel rögzítették. Az autonóm érzelmi
válaszokat külső érzékelővel lehet érzékelni. A
legelterjedtebb módszer az úgynevezett elektrodermális
ak- tivitás, azaz a bőr vezetőképességének (SC)

6
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

dühös tartalmú videók között fiatal nőknél.

jellemzően negatív érzelmi ingerekhez társul, míg a
Feltételeztük, hogy az internetes videók fokozott
HR csökkenése negatív ingerekhez kapcsolódik,
válaszokat generálnak minden mérőszámban a
ellentétben a HR növekedésével, amely pozitív ingerek
filmekből vett részletekkel összehasonlítva, tükrözve
esetén figyelhető meg14. Az érzelmek felismerésének
az ilyen "valós életbeli" videókban bemutatott valós
vizsgálatára szolgáló egyéb megközelítések közé
helyzeteket, a jobb féltekén a negatív valenciához
tartoznak az elektroenkefalográfiás (EEG) technikák7.
kapcsolódó funkcionális konnektivitás fokozott
Ezek a vizsgálatok hat érzelem mintáit és neurális
mértékét mutatva a
szignatúráját írják le, és a temporális és prefrontális
lebenyek domináns részvételéről számolnak be az az ingerek.
érzelmek felismerésében a gyors frekvenciasávokban15.
Az alfa-sáv túlsúlyáról a magas valencia és az
arousal esetében is beszámoltak egy vizuális inger
megfigyelése során fiatal férfiaknak, az EEG
teljesítményspektrumának a parieto-okcipitális
régiókban az érzelmi folyamatok során a kérgi
arousal szintjéhez kapcsolódó EEG-jelenségekről16
.
Ezenkívül találtak olyan lateralizációt, amely a bal
félteke fokozott aktivációjával függ össze pozitív
érzelmekre adott válaszként, de a jobb félteke
nagyobb aktivációjával negatív érzelmekre17.
Az EEG-technikák a koherencia- vagy korrelációs
indexek formájában végzett elemzéseken
keresztül megközelítést nyújtanak az agyterületek
közötti funkcionális összekapcsolódásra a kognitív
folyamatok során18. Ezeket a módszereket a videókra
adott érzelmi reakciók tanulmányozására
használták a pozitív és negatív érzelmek
összehasonlításával, valamint a frontális és
temporális területek kölcsönhatásának vizsgálatára a
théta és alfa sávokban19. Nemrégiben ezt a megközelítést
használták az érzelmek kiváltása során kialakuló
konnektivitási mintázatok osztályozására is20, és
megerősítették azokat a korábbi eredményeket,
amelyek a negatív ingerekre vonatkozó fokozott
szinkronizációt jellemezték a jobb félteke felé történő
lateralizációval21.
Az érzelmek funkcionális konnektivitás-
elemzéssel történő tanulmányozása annak jobb
megértéséhez vezetett, hogy a különböző
agyterületek hogyan működnek együtt az érzelmi
ingerekre adott információk feldolgozásában. Ezért,
figyelembe véve, hogy a fiktív filmeken alapuló
normál ingerek a médiában való folyamatos
kitettség miatt lapos válaszokat mutathatnak, úgy
döntöttünk, hogy egy feltáró vizsgálatot végzünk,
amelyben összehasonlítjuk a filmbankból vett
vizuális ingerekre adott válaszként fellépő agyi
aktivitást a valódi internetes videók által
generáltakkal. Kutatásunk célja az volt, hogy
összehasonlítsuk a fiziológiai aktivációt és a
funkcionális kapcsolatokat a különböző típusú,
5
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1) olyan jeleneteket vettek fel, amelyeket
Módszer
a harag kiváltására hasznosnak minősített, szintén
Résztvevők használt

A vizsgálati minta 26 fiatal, jobbkezes nőből állt, akiknek

átlagéletkora 19,4 év volt (min = 18, max = 28),
mindannyian jelenleg egyetemi hallgatók, és két,
egyenként 13 fős csoportra osztották őket.
Valamennyi nő egészséges volt, és nem állt
pszichiátriai, neurológiai vagy hormonális
rendellenesség, tanulási zavar, kábítószerrel való
visszaélés vagy krónikus betegség hátterében. A
részvétel előtt mindannyian aláírták a beleegyező
nyilatkozatot, biztosították őket a titoktartásról, és
közölték velük, hogy bármikor büntetés nélkül
visszaléphetnek a kísérlettől. A fiatal nőket megkérték,
hogy a felvételt megelőző 12 órában ne fogyasszanak
koffeint vagy alkoholt, és tiszta, száraz hajjal érkezzenek
a vizsgálatra. A felvételek a Centro Universtario de los
Valles neuropszichológiai laboratóriumában készültek
Amecában (Jalisco, Mexikó). Minden felvétel a
menstruáció utáni 4. és 8. nap között készült, hogy a
menstruációs ciklus hormonjainak hatását mérsékeljük.
Minden résztvevőnek a Shipley-2 intelligencia-skálával22 mért
intellektuális ko-hatékonysága legalább 90 volt, a
depresszió és a szorongás paraméterei a Beck-féle
depresszió-
és szorongásleltár23 és a Mexikóban validált Anx-
iety Inventories24 szerint normálisak voltak, és a figyelem és
a memória normális vagy azt meghaladó paramétereit
mutatták a NEU- ROPSI akkumulátor25 számfelismerési,
vizuális felismerési és egymás utáni sorozat alvizsgálatai
alapján. A kísérleti protokollban szereplő valamennyi
eljárást az 1964-es Helsinki Dekrétumban és annak
későbbi módosításaiban meghatározott etikai
normáknak vagy hasonló etikai normáknak megfelelően
végezték. A projektet az intézmény etikai bizottsága
felülvizsgálta és jóváhagyta. A felvétel végén a
résztvevőket megkérdezték, hogy megnézték-e a
bemutatott videókat vagy filmeket, az elemzésbe csak
azokat a résztvevőket vonták be, akik nem látták a
filmeket.

Ingerek
Háromféle videoklipet használtak (semleges, filmek és
internetes videók). Ezeket egy 32 hüvelykes képernyőn
jelenítették meg, amelyet a résztvevőktől 1,5 méterre
helyeztek el. A képernyő mindkét oldalán egy-egy
hangmonitor volt elhelyezve a videók hangjának
reprodukálására. A semleges és a filmes klipek négy
rövid jelenetet tartalmaztak, amelyeket egy
érzelmeket kiváltó filmadatbázisból9 választottak ki, és csak

6
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

terveztek. Három rajzfilmfigurából áll (egy férfi,

1. táblázat. Az egyes rövidfilmek leírása a videoklip
egy nő és egy robot). Jelen kísérlethez a női
típusa szerint figurát választottuk. A skála kilenc ex-pressziót
Videoklip Leírás mutat, amelyek különböző hangulati állapotokat
képviselnek (boldog, izgatott, nyugodt, nyugodt,
Semleges Egy férfi papírokat rendezget egy íróasztalnál, egy
nő sétál a kertben... szomorú, unatkozó, feszült, bosszús, és
Egy nő felmegy az emeletre, és egy ajtóhoz érkezik.
semleges) a kartéziánus síkon. Mindkét esetben az
alanyok
Egy tinédzser kiszáll az autóból, és a piacon keresztül
egy házhoz sétál.

Egy személy kinyújtja a kezét egy autó ablakán

keresztül.
Filmek Egy neonáci megölt egy férfit, szétzúzta a fejét a
járdán

Egy katona az erkélyéről fegyverrel gyilkol

embereket egy koncentrációs táborban

Katonák érkeznek egy házhoz, hogy megöljék az

elrejtett embereket.
Szexuális visszaélésre való célzás egy tiszt részéről
egy árvaházban élő tinédzserrel szemben

Internet Egy városházi dolgozó megragadja és ledobja egy

es kamasz áruját
videók
A bébiszitter fizikailag bántalmazza a babát

Egy fiatal nő kölyökkutyákat dob a folyóba

Egy férfi bedob egy babát egy medencébe

hitelesített spanyol változat26. Az internetes videók négy

olyan videoklipet tartalmaztak, amelyek
igazságtalansági helyzeteket mutattak be,
amelyeket egy korábbi kísérleti vizsgálatban (n = 10)
teszteltek, hogy megerősítsék, hogy az ingerek
kisebb valenciával, valamint a semlegeshez képest
nagyobb aktivációval voltak besorolva. Mindhárom
típust 5 perc hosszúságúra szerkesztették, és a
hozzárendelt csoportnak megfelelően minden
résztvevő számára folyamatosan, ugyanabban a
sorrendben mutatták be. Az 1. táblázat az egyes
rövid videoklip-típusok leírását tartalmazza.

Mérlegek
A szubjektív válaszok értékelésére az önértékelési
próbabábut (SAM) és a Pick A Mood (PAM)
skálákat használták. A SAM-skála27 egy nem verbális,
képi értékelő eszköz, amely közvetlenül méri a
valenciát, az arousal-t, az örömöt és a dominanciát egy
1-9-ig terjedő skálán, a legalacsonyabbtól a
legmagasabbig. A PAM-skála28 egy karikatúra-alapú képi
eszköz, amelyet a személy hangulatának mérésére
7
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1) megőrizték. Az 1 Hz alatti és 50 Hz feletti
egy lehetőséget kellett választaniuk a bemutatott ingerek
frekvenciákra off-line digitális szűrőt alkalmaztunk a
által kiváltott érzelmi reakció jellemzésére.
FILDIG program30 segítségével. Az átlagot

Fiziológiai felvétel
A fiziológiai felvételeket két pa- raméterrel végeztük:
SC és a vértérfogatpulzus (BVP). Az érzékelőket mindig
a résztvevők nem domináns (bal) kezén helyezték el.
Az SC-érzékelő két ezüst-ezüst-klorid elektródából állt,
amelyek felbontása 0,001 mikro siemens (μs) volt,
és amelyeket a mutató- és a gyűrűsujjon helyeztek el
vezetőgél segítségével. A BVP-eszköz egy fényalapú
technológiai érzékelőből állt, amelynek tartománya 40-240
ütés/perc volt, és a középső ujjra helyezték a HR
mérésére. A BioTrace® Software-t használták a
mintavételezéshez (32 sps), az adatok tárolásához
és elemzéséhez.

EEG felvételek
Az EEG-felvételhez nyolc elektródát helyeztek el a
nemzetközi 10-20-as rendszer szerint. A vizsgálat
sajátos érdekei miatt a felvételi helyek a frontopoláris
területeknek tekintett Fp1 és Fp2; az F3 és F4
dorsolaterális prefrontális területek; a T3 és T4 temporális
területek; valamint a P3 és P4 parietális területek voltak.
Minden levezetést ipsilaterális fülelektródákra (A1, A2)
vonatkoztattunk, az alapelektróda a homlokon volt
elhelyezve. Az EEG-ket egy NEXUS 32 készülékkel 24
bites felbontással és 1-50 Hz-re beállított szűrőkkel
rögzítettük. Az EEG-elektródák impedanciáját 10 kOhms
alatt tartottuk. A BioTrace+® szoftvert használtuk az EEG-
adatok mintavételezésére (512 Hz) és tárolására az off-
line feldolgozáshoz.

Jelelemzés
Az SC-értékeket az SC-reakciók átlagának
tekintettük, és azokat a csúcsokat tekintettük, amelyek
0,5 μs-nál nagyobb mértékben emelkedtek az
alapaktivitás fölé. A HR-adatokat az ingerek bemutatása
során rögzített átlagértékekként kaptuk. Mindkét
paramétert minden egyes résztvevő esetében
minden egyes feltételre (semleges vs. kísérleti) és
csoportra (internetes videók vs. filmek) megkaptuk.
Az EEG-epochák elutasítása vizuális ellenőrzéssel
történt. A jeleket off-line vizsgálták, hogy azonosítsák a
telített epochákat vagy azokat, amelyek az
izomtevékenység, a szemmozgás vagy a szívverés
miatt zajt mutattak. Ezeket az epochákat a CHECASEN29
számítógépes program segítségével távolítottuk el, így
csak olyan leolvasásokat vettünk figyelembe,
amelyek a tiszta epochák legalább 70%-át
8
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

1. ábra. Az eljárás sematikus ábrázolása az érzékelők helyével és az egyes felvételi lépések becsült idejével.

EEG-felvételekhez szükséges
160, 2 másodperces EEG-szegmenseket különítettünk
elektródamontázzsal kezdődött. Minden
el és elemeztünk minden egyes videoklip-típushoz. Az
körülmények között a résztvevők ébren voltak
összes arti- facto-mentes EEG-szegmenst az EEG
Bands programmal31 vizsgáltuk, amely gyors Fourier- kényelmes ülőhelyzetben, megtámasztott fejjel
transzformációt alkalmaz a hét sávba csoportosított
frekvenciák abszolút teljesítményének (AP)
meghatározásához: delta (δ, 1,5-3,5 Hz), théta (θ,
3,5-7,5 Hz), alfa1 (α1, 7,5-10,5 Hz), alfa2 (α2, 10,5-
13,5 Hz), béta1 (β1, 13,5-19,5), béta2 (β2, 19,5-30 Hz),
és gamma (γ, 31-50 Hz). Az EEG-korrelációk (rEEG)
kiszámításához minden sávban megkaptuk az egyes
levezetések pillanatnyi spektrumát, valamint az
autospektrumot, az intrahemiszférikus (Fp1-F3, Fp1-
T3, Fp1-P3, F3-T3, F3- P3, T3-P3, Fp2-F4, Fp2-T4,
Fp2-T4, Fp2-P4, F4-T4, F4-P4, F4-P4 és
T4-P4) és interhemiszférikus elektródák (Fp1-Fp2, F3-
F4, T3-T4 és P3-P4). Végül inverz Fourier-
transzformációt alkalmaztunk a jelek
frekvenciatartományból időtartományba történő
átalakítására, hogy megkapjuk a Pearson-féle
korrelációs együtthatót. Az egyes sávok átlagos
rEEG-értékeit minden egyes résztvevő esetében
normalizáltuk és Z-értékekké alakítottuk át a
későbbi statisztikai elemzéshez.

Eljárás
A kísérleti terv minden egyes résztvevő számára
egyetlen felvételt írt elő, amely a fiziológiai és az

9
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1)
egy szék fejtámlájánál, arra kérve, hogy a felvétel során
ne mozogjanak és ne pislogjanak. Minden egyes
résztvevő alapszintű paramétereinek megállapítása
érdekében egy 2 perces kezdeti bázisidőszakot
rögzítettünk, miközben a képernyőn egy középső fehér
pontot figyeltünk fekete háttér előtt. Minden alany
először a semleges ingereknek volt kitéve, és arra
kérték őket, hogy közvetlenül a klip után értékeljék
érzelmi reakciójukat a PAM és SAM skálák
segítségével. Ezután véletlenszerűen beosztották őket
a két kísérleti csoport egyikébe (filmek vagy
internetes videók), hogy megnézzék a megfelelő
videoklipeket. A videoklip végén újra meg kellett
válaszolniuk a PAM és SAM skálákat. Az EEG és a
fiziológiai adatokat megszakítás nélkül rögzítették
minden egyes ülés során (1. ábra). Az ülés végén az
elektródákat visszahelyezték, és megköszönték az
alanyoknak a vizsgálatban való önkéntes
részvételüket.

Statisztikai elemzés
Mivel a semleges állapot mindkét csoport számára
azonos volt, és a csoportok közötti különbségek
elemzésére a kísérleti állapot esetében a bázis korrekciót
használjuk, ennek megfelelően a semleges állapotból
származó adatokat kivontuk a kísérleti állapotból
minden csoport esetében, összehasonlítva az átlagokat a
semleges és az egyes típusú ingerek (filmek vs. inter- net
videók) közötti különbségek között. A viselkedési
elemzésekhez a PAM-skála adatait
Chi-négyzet statisztikai összehasonlítással elemeztük

1
0
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

2. ábra. A szubjektív PAM-értékelések gyakoriságának vázlatos ábrázolása a két kísérleti körülmények között.

átlagosan -4,076 (Standard Error [SE] ± = 0,52),

és frekvenciák szerint bemutatva. A SAM-skálák míg az internetes videók csoportja átlagosan -
eredményei azonban a Kolmogorov-Smirnov teszt 2,615 (SE ± = 0,59) értéket ért el. A
szerint nem normális eloszlásúak, ezért Mann-Whitney a statisztikai teszt nem talált szignifikáns
U-tesztet alkalmaztunk. A fiziológiai és EEG-adatokat különbséget a
egymástól függetlenül elemeztük Student t-próbával. A
poszt hoc elemzéseket Cohen d-vel végeztük el,
hogy megkapjuk az ingerek mérethatását. A poszt
hoc teljesítményelemzést a G*Power32 szoftvercsomag
segítségével végeztük el, az elemzéshez használt
alfa-szint p
< 0,05, a mintanagysággal és az egyes
változóméretek hatásával. A többszörös
összehasonlításokra vonatkozó korrekciókat a False
Discovery Rate módszerrel végeztük.

Eredmények

Viselkedési eredmények
A szubjektív PAM-értékelés eredményei szerint úgy
tűnt, hogy mindkét kísérleti inger a semleges
videokliphez képest dominánsan "bosszús" hangulatot
vált ki (internetes videók = 66,6% és filmek = 45,4%),
ami az Inter- net videócsoportban 50%-os "nyugodt"
hangulatindexet, a filmcsoportban pedig egyenlő
arányban, 27,2%-ban "semleges" és "unott"
hangulatot mutatott. A kétféle kísérleti videó között
nem volt különbség (X2 = 3,989, p = 0,407) (2.
ábra).
A SAM-skálákon megfigyelt eredmények
megegyeztek a PAM-skálákon tapasztaltakkal. A
valencia értékelésében a filmek csoportja

11
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1)
csoportok (U = 43, p = 0,157). Az arousal elemzése
átlagosan 2,23 (SE ± = 0,80) filmcsoportot mutatott,
míg a másik csoport átlagosan 2,61 (SE ± = 0,90)
pontot ért el. Ezek a különbségek a statisztikai teszt
szerint nem voltak szignifikánsak (U = 56,50, p = 0,574). A
dominancia nem mutatott különbséget a csoportok között,
átlagosan
-2,23 (SE ± = 1,14) a filmek csoportjában, és átlagosan
-0,15 (SE ± = 0,65) az internetes videók
csoportjában (U = 49,50, p = 0,320) (3. ábra).

Fiziológiai eredmények
A fiziológiai adatok megismételték a valencia és az
arousal adatokban megfigyelt mintázatot. Az SC átlagosan
0,545 μs (SE ± = 0,24) a filmek csoportjában, az
internetes videók csoportjában pedig átlagosan
0,762 μs (SE ± = 0,12). A statisztikai elemzések nem
mutattak szignifikáns különbségeket a csoportok
közötti összehasonlításokban (t = -0,794, p = 0,434, d
= -0,311). A G*Powerrel végzett poszt hoc
teljesítményelemzés a következő statisztikai teljesítményt
mutatta ki
0.11. A szívfrekvencia tekintetében a filmek csoportjában
átlagosan -5,887 bpm (SE ± = 0,24), az internetes videók
csoportjában pedig átlagosan -2,693 bpm (SE ± = 1,03) volt
megfigyelhető. A statisztikai elemzések nem mutattak
szignifikáns különbségeket a csoportok közötti
összehasonlításban (t = -1,352, p = 0,188, d = -0,530). A post
hoc teljesítményelemzés statisztikai teljesítményt mutatott
ki
> 99 a csoportok közötti összehasonlításokban (4. ábra).

EEG eredmények
Az EEG korrelációs adatok különbséget mutattak az alábbiak
között...
a kétféle kísérleti videoklip között csak a

1
2
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

filmek csoportjával ellentétben az internetes videók

csoportjában ugyanezekben a sávokban
megnövekedett a korreláció: alfa2 (Z = 0,08, SE ± =
0,04), béta1 (Z = 0,06, SE ± = 0,04),
béta2 (Z = 0,07, SE ± = 0,03) és gamma (Z =
0,07,
SE ± = 0,04). A statisztikai elemzések szignifikáns

3. ábra. A SAM-skálák eredményei a csoportos

összehasonlításoknál (filmek vs. internetes videók). * = p
< 0.05.

a jobb félgömbön belüli korreláció, szignifikáns

különbségekkel a dorsolaterális-temporális (F4-T4)
derivációk esetében az alfa2, béta1, béta2 és gamma
sávokban, valamint a fronto-temporális (Fp2-T4)
derivációk esetében minden sávban. A dorsolaterális-
temporális derivációk esetében a filmek csoportjában
a korrelációs értékek csökkenése volt
megfigyelhető az alfa2 (Z = -0,04, SE ± = 0,02),
béta1 (Z = -0,05, SE ± = 0,05), béta2 (Z = -0,07,
SE ± = 0,02), béta1 (Z = -0,05, SE ± = 0,05) és
béta2 (Z = -0,07, SE ± = 0,02) sávokban.
0,04) és gamma (Z = -0,07, SE ± = 0,04) sávok. A

13
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1) érzelmi kiváltással kapcsolatos más tanulmányok is
különbség az alfa2 (t = -2,519, p = 0,019, d = 1,028), béta1 (t
beszámoltak. Kezdetben a szubjektív adatok a negatív
= -2,240, p = 0,035, d = 0,914), béta2 (t = -2,269, p = 0,033, d
hangulatok túlsúlyát mutatták mindkét kísérleti feltétel
= 0,926) és gamma (t = -2,891, p = 0,008) esetében,
esetében a semleges kon- ferenciához képest.
d = 1,180) sávok ennél a levezetésnél (jobb
dorsolateralis-temporális) (5. ábra). A post hoc
dition33
. Nem figyeltek meg csoportkülönbségeket,
teljesítményelemzés minden sáv
összehasonlításánál > 99-es statisztikai teljesítményt
mutatott ki.
A fronto-temporális levezetések esetében is
megfigyelhető volt a fent említett hatás, a filmek
csoportjában a korrelációs értékek csökkenése a delta
(Z = -0,04, SE ± = 0,01), théta (Z = -0,03, SE ± = 0,02),
alfa1 (Z = -0,03, SE ± = 0,02), alfa2 (Z = -0,03, SE ± =
0,02), alfa2 (Z = -0,03, SE
± = 0,02), béta1 (Z = -0,05, SE ± = 0,03), béta2 (Z = -
0,07, SE ± = 0,03) és gamma (Z = -0,07,
SE ± = 0,03) sávok. Az internetes videók csoportja
esetében ugyanezekben a sávokban szintén
növekedtek a korrelációs értékek: delta (Z = 0,07, SE ±
= 0,04), théta (Z = 0,07, SE ± = 0,04), alfa1 (Z = 0,05, SE
± = 0,03), alfa2 (Z = 0,07, SE ± = 0,03), béta1 (Z =
0,05, SE ± = 0,03), béta2 (Z = 0,04, SE ± = 0,03) és
gamma.
(Z = 0,05, SE ± = 0,03). A statisztikai elemzések
szintén szignifikáns interakciós hatást mutattak a
delta (t = -2,431, p = 0,023, d = 0,993), théta (t = -
2,319,
p = 0,030, d = 0,947), alpha1 (t = -2,262, p = 0,033,
d = 0,924), alfa2 (t = -2,699, p = 0,013, d = 1,102), béta1
(t = -2,558, p = 0,017, d = 1,044), béta2 (t =
-2,460, p = 0,022, d = 1,004) és a gamma (t = -2,889,
p = 0,008, d = 1,179) sávok ennél a levezetésnél (jobb
fron- totemporális) (6. ábra). A poszt hoc
teljesítményelemzés re- vealed és statisztikai
teljesítmény > 99 minden összehasonlításhoz. A
csoportok közötti összehasonlításban a félgömbök közötti
korrelációk tekintetében egyik levezetésnél sem volt
megfigyelhető statisztikai szignifikancia. A többszörös
összehasonlító elemzés után a p-értékek egyike sem
érte el a statisztikai szignifikanciát.

Megbeszélés
Ez a vizsgálat összehasonlította a szubjektív és
elektrofizikai reakciókat, amelyek egy olyan inger
megfigyeléséhez kapcsolódnak, amely a düh
kiváltásának szándékával kétféle modalitásban jelenik
meg: filmes videoklipek és az internetről származó
videók, az elsőt egy fikciós alapú filmes videoklipek
adatbázisából vették, a másik pedig az internetről
vett videókból állt, amelyek valós helyzeteket
ábrázoltak valódi, nem színészkedő emberekkel. A
kapott adatok megerősíteni látszanak azt, amiről az
1
4
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

4. ábra. A bőrvezetés (balra) és a szívfrekvencia (jobbra) fiziológiai eredményei a csoportok összehasonlításánál

(filmek vs.
internetes videók). * = p < 0.05.

5. ábra. Balra a jobb félgömbön belüli korreláció sematikus ábrázolása a dorsolaterális prefrontális és temporális
derivációk között; jobbra a csoportok közötti interakció ábrázolása az alfa2, béta1, béta2 és gamma sávokban.

6. ábra. Balra a frontopoláris és temporális levezetések közötti jobb félgömbön belüli korreláció sematikus

15
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1)
ábrázolása; jobbra a csoportok közötti kölcsönhatás ábrázolása az összes rögzített elektroenkefalográfiás sávban.

1
6
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

az érzelmi vizuális ingerlés során döntő fontosságú

ami azt jelzi, hogy az egyes videókban megjelenő
a megfelelő érzelmi feldolgozáshoz39, és fokozott
tartalomtól függetlenül a kísérleti személyek
aktivációval jár, ha az érzelmi ingerek szociális
nyilvánvalóan egyenlőnek csoportosították a videók
komponenst tartalmaznak42. A
tartalmát, mivel mindkét esetben a semleges
videokliphez képest az alacsonyabb kapcsolat a frontopoláris és temporális
valenciaértékek és a magasabb arousal értékek
által képviselt érzelmi aktiváció volt jellemző26.
A fiziológiai adatok a szubjektív adatokkal
megegyező mintázatot mutattak. Amint arról korábban
beszámoltunk, az SC és a HR fiziológiai aktivációját a
szimpatikus rendszer, az amygdala és a prefrontális
mediális területek részvételének mutatójaként,
valamint az érzelmi aktiváció objektív
mérőszámaiként ismerik el. Mindkét csoport
esetében a megnövekedett SC és a csökkent HR
mintázatát figyeltük meg; ugyanazt a mintázatot,
amelyről korábban már beszámoltak averzív érzelmi
ingerek jelenlétében34. Ezek a fiziológiai adatok arra
utalhatnak, hogy a sajátos tartalmukhoz
kapcsolódóan mindkét videoklip érzelmi aktivációt
generált kísérleti alanyainkban.
A szubjektív, SC és HR adatokkal ellentétben
az EEG korrelációk jellegzetes mintázatot mutattak
az egyes kísérleti feltételek esetében. Ez a mintázat a
jobb félteke felé lateralizálódott a dorsolater- al-
temporális és frontopoláris-temporális régiók között,
alacsonyabb korrelációval a filmek videoklipjei és
magasabb korrelációval az internetes videók
esetében.
A jobb féltekei összekapcsolódást kifejezetten a főleg
negatív érzelmi valenciákkal kapcsolatos érzelmi
ingerekkel hozták összefüggésbe17,35. Ezt a mintázatot az
alfa- és béta-sávok csökkent aktivitása jellemzi,
amely főként negatív érzelmekhez, például undorhoz,
félelemhez vagy dühhöz kapcsolódik36 , és elsősorban a
frontális és temporális területeken jelentkezik19.
A jobb oldali temporális kéreg részvétele
összefügg az érzelmi vizuális tartalommal, és magasabb
aktivációt mutat averzív ingerek esetén, mint pozitív
vagy semleges ingerek esetén37. Ezt az aktivációt, az
insula részvételével együtt, a belső ingerek zsigeri
válaszként való feldolgozásával hozták összefüggésbe38. A
prefrontális kéreg az érzelmi reprezentációhoz, az
ösztönző érték hozzárendeléséhez39, az érzékelt ingerrel
kapcsolatos tudatos tapasztalatokhoz és a testi
aktivációhoz
kapcsolódik40. Konkrétan a dorsolaterális
prefrontális kéreg a külső információk értékelésével, a
frontopoláris kéreg pedig a belsőleg generált
információkkal van kapcsolatban, támogatva az
érzelmek kognitív szabályozását41. Úgy tűnik, hogy a
prefrontális és temporális lebenyek közötti kapcsolat
17
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1) a jobb féltekén megfigyelt eltérés megegyezik a
agykéregről kimutatták, hogy kifejezetten a proszociális
érzésekben és az erkölcsi korlátozásokban vesz részt43. Az
adatainkban bemutatott temporális és prefrontális régiók
közötti korreláció tehát megerősítheti a szociális-érzelmi
ingerekre adott érzelmi válaszok feldolgozásához és
kognitív kontrolljához kapcsolódó korábbi eredményeket.
A kognitív kontroll különbözősége lehet az a tényező,
amely az egyes kísérleti feltételekhez kapcsolódónak
talált fokozott és csökkent korrelációk mögött áll. Talán
összefügghet a deszenzibilizációval, amely az agresszív
filmeknek való kitettség következtében következhet be12,13.
Valószínű, hogy az egyes feltételek, még ha azonos
érzelmi tartalmúak is lennének, különböző érzelmi
folyamatokat váltanának ki, attól függően, hogy a
bemutatott videókban szereplő személyek milyen -
valósághű versus eljátszott - viselkedést mutatnak.
Ezzel szemben a prefrontális és a hátsó régiók közötti
kapcsolat csökkenését figyelték meg negatív érzelmek
során, és az emberek érzelmeinek felismerésével
kapcsolatos nehézségekkel kapcsolatban44. Ezenkívül a
prefrontális kéreg és a hátsó észlelési területek
szétkapcsolódását a prefrontális kéreg érzelmi vagy
észlelési területek feletti kontrolljának felfüggesztésével
hozták összefüggésbe15,45. Ez összefüggésbe hozható a
túlélési helyzetekben hasznos düh érzéseinek
generálásával.
Amint fentebb említettük, az emberi érzelmeket úgy
írták le, hogy az étvágygerjesztő vagy védekező
motivációs rendszerek szervezik őket, amelyek a túlélést
közvetítő figyelmi és cselekvési reflexek egész sorát
közvetítik7,8
. Különösen a kellemetlen hatásokat tartják a
védekező motivációval összefüggőnek. A cselekvés
gátlásának rendszerét (viselkedési gátlási rendszer)
hozták összefüggésbe ezzel.
A legtöbb megállapítás a szociális érzelmeken alapul,
mint a fiktív ingerekre (filmek) adott reakciókon,
amelyeket a résztvevők nem valósnak értelmezhetnek.
Továbbá a videókon mutatott érzelmek intenzitásával
is összefüggésbe hozható, amiről korábban González-
Roldan és társai számoltak be46. A jelen kísérletben
ezzel szemben az internetes videók csoportjában
fokozott EEG-korrelációt figyeltek meg, ami a szociális
megismerés egy jobban bevont folyamatához -
például a mentalizációhoz - kapcsolódhat, amelyet a
frontopoláris aktivációval hoztak összefüggésbe, főként a
mediális régiókban47. Abban az esetben, ha ezek a
régiók nem értékelhetők közvetlenül felszíni elektródák
segítségével, a béta2 sáv által közvetített temporális és
prefrontális levezetések közötti kapcsolatot a fronto-
poláris mediális aktivációval48 és a megfigyelő empátiás
viselkedésével, mint kontrollált top-down folyamatokkal
kapcsolták össze46. Ezen eredmények szerint az
aktiváció
1
8
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz

forrásáról.
a résztvevők szubjektív beszámolói, akik mindkét
típusú cselekvő videóra nagyobb bosszúsággal
reagáltak, ahogyan a negatív érzelmek esetében a Összeférhetetlenségek
nőknél a férfiakhoz képest49.
A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.

Következtetések
Adataink alapján megállapíthatjuk, hogy más
tanulmányokhoz hasonlóan a szubjektív és
fiziológiai aktiváció jellegzetes mintázatot mutat a
semleges és a kísérleti videoklipek között, és nincs
szignifikáns különbség a kétféle videó között. A
funkcionális EEG-aktivitás ezzel szemben mindkét
videótípusra jellemző mintázatot mutatott, amely a
videó tartalmához kapcsolódik, és a temporális és
prefrontális területek közötti korreláció
csökkenésében mutatkozott a filmek videoklipje
alatt, és ugyanezen területek megnövekedett
korrelációjában az in- ternet videoklipek alatt. A hátsó
és elülső régiókban a funkcionális
konnektivitásban meghatározott különbségek a
kisebb korrelációval képviselt elvonási válaszhoz, a
nagyobb korrelációval képviselt közelítési válaszhoz
kapcsolódhatnak. A funkcionális konnektivitás EEG-
elemzése a szubjektív fiziológiai aktivitás
értékelésénél közelebbi közelítést ad az érzelmek
kognitív feldolgozásának vizsgálatához.

A vizsgálat korlátai
Fontos megemlíteni tanulmányunk bizonyos
korlátait, elsősorban a minta méretét és a
felhasznált internetes videók forrását, a jövőbeli
tanulmányoknak figyelembe kell venniük a
résztvevőkre vonatkozó egyéb tényezőket, például az
internetfüggőséget. Emiatt ezt a jelentést előzetes
eredményeknek tekintjük, amelyek a hagyományos
adatsorhoz (filmklipek) képest a valódi videókra
adott érzelmi aktivitás vizsgálatára való replikációt
javasolják.

Köszönetnyilvánítás
Szeretnénk köszönetet mondani Máximo
Gutiérrez Núñeznek és Jocelyn Alejandra Meza
Cervantesnek az e kutatáshoz végzett kísérleti
vizsgálatban való együttműködésükért.

Finanszírozás
A szerzők nem számolnak be a projekt pénzügyi
19
 Rev Mex Neuroci. 2022;23(1)
Etikai közzétételek
Az emberi és állati alanyok védelme. A szerzők
kijelentik, hogy a követett eljárások összhangban
voltak az illetékes klinikai kutatási etikai bizottság
előírásaival és az Orvosi Világszövetség etikai kódexében
(Helsinki Nyilatkozat) foglaltakkal.
Az adatok titkossága. A szerzők kijelentik, hogy
betartották a munkaügyi központjuknak a betegadatok
közzétételére vonatkozó protokolljait.
Magánélethez való jog és tájékozott beleegyezés.
A szerzők beszerezték a cikkben említett betegek vagy
alanyok írásbeli beleegyezését. Ez a dokumentum a
kor- respondáló szerző birtokában van.

Hivatkozások
1. Damasio A. A szomatikus marker hipotézis és a prefrontális kéreg
lehetséges funkciói . Philos Trans R Soc A. 1996;351:1413-20.
2. Gray JR, Braver TS, Raichle ME. Az érzelmek és a megismerés integrációja
a oldalsó prefrontális kéregben. Proc Natl Acad Sci U S A. 2002;99:4115-20.
3. Groenewegen HJ, Uylings HB. A prefrontális kéreg és a szenzoros, limbikus
és autonóm információk integrációja. In: Uylings HB, van Eden GG, de Bruin
JP, Feenstra MG, Pennartz CM, szerk. Progress in Brain Re- search. Vol.
126. Amsterdam, Hollandia: Elsevier; 2000. p. 3-28.
4. Ekman P, Davidson RJ. Affektív tudomány: kutatási menetrend. In:
Ekman P, Davidson RJ, szerkesztők. Az érzelmek természete: alapvető
kérdések . New York: Oxford University Press; 1994. 411-30. o.
5. Harmon-Jones E, Sigelman JD, Bohlig A, Harmon-Jones C. Anger co-
ping, and frontal cortical activity: the effect of coping potential on anger-in-
duced left frontal activity. J Cogn Emot. 2003;17:1-24.
6. Steimer T. A félelem biológiája - a szorongással kapcsolatos
viselkedésmódok. Dialogues Clin. Neurosci. 2002;4:231-49.
7. Davidson RJ, Ekman P, Saron CD, Senulis JA, Friesen WV. Közeledési
elvonás és agyi aszimmetria: érzelmi kifejezés és az agy fiziológiája. I. J
Pers Soc Psychol. 1990;58:330-41.
8. Lang PJ, Bradley MM, Cuthbert BN. Nemzetközi affektív képrendszer
(IAPS). Pszichológia. 1997;77:1-5.
9. Schaefer A, Nils F, Philippot P, Sanchez X. Az érzelmeket kiváltó filmek
nagy adatbázisának hatékonyságának értékelése: egy új eszköz az
érzelmek kutatói számára . Cogn Emot. 2010;24:1153-72.
10. Sabatinelli D, Fortune EE, Li Q, Siddiqui A, Krafft C, Oliver WT, et al.
Emotional perception: meta-analyses of face and natural scene proces- sing.
NeuroImage. 2011;54:2524-33.
11. Schachter S, Singer JE. Az érzelmi állapot kognitív, szociális és fiziológiai
meghatározói . Psychol Rev. 1962;69:379-99.
12. Levine M. Viewing Violence: hogyan hat a médiaerőszak a gyermek és a
serdülő fejlődésére. New York: Doubleday and Com- pany; 1996.
13. Jiang YG, Xu B, Xue X. Érzelmek előrejelzése a felhasználók által
generált videókban. Proc Natl Conf Artif Intell. 2014;1:73-9.
14. Min YK, Chungcc SC, Min BC. Fiziológiai értékelés a képzelet által
kiváltott érzelmi változásról. Appl Psychophysiol Biofeedback.
2005;30:137-50.
15. Zhuang N, Zeng Y, Yang K, Zhang C, Tong L, Yan B. Investigating pa-
tterns for self-induced emotion recognition from EEG signals. Sensors
(Svájc). 2018;18:1-22.
16. Hu X, Yu J, Song M, Yu C, Wang F, Sun, et al. Tíz pozitív érzelem
EEG-korrelátuma . Front Hum Neurosci. 2017;11:26.
17. Jones NA, Fox NA. Az elektroenkefalogram aszimmetria érzelmileg felidéző
filmek alatt és annak kapcsolata a pozitív és negatív affektivitással. Brain
Cogn. 1992;20:280-99.
18. Başar E, Gölbaş BT, Tülay E, Aydın S, Başar-Eroğlu C. A legjobb módszer
az agyi oszcillációk elemzésére egészséges személyeknél és
neuropszichiátriai betegségekben. Int J Psychophysiol. 2016;103:22-42.
19. Schellberg D, Besthorn C, Klos T, Gasser T. EEG teljesítmény és
koherencia, miközben felnőtt férfiak érzelmes videofilmeket néznek. Int
J Psychophysiol. 1990;9:279-91.
20. Yuen CT, San-San W, Ho JH, Rizon M. A statisztikai jellemzők
hatékonysága az emberi érzelmek osztályozásához EEG-bioszenzorok
segítségével. Res J Appl Sci Eng Technol. 2013;5:5083-9.

2
0
 J. Molina-Del-Rio et al.: Agykérgi kapcsolódás a dühös videókhoz
21. Lee YY, Hsieh S. Különböző érzelmi állapotok osztályozása EEG alapú
funkcionális kapcsolódási mintázatok segítségével. PLoS One.
2014;9:e95415.
22. Shipley WC, Gruber CP, Martin TA, Klein AM. Shipley-2: escala Breve
de Inteligencia. Mexikóváros, Mexikó: Manual Moderno; 2009.
23. Beck AT, Steer RA, Garbin MG. A Beck-féle depressziós leltár
pszichometriai tulajdonságai: huszonöt év értékelése. Clin Psychol
Rev. 1988;8:77-100.
24. Beck AT, Epstein N, Brown G, Steer RA. Leltár a klinikai szorongás
mérésére: pszichometriai tulajdonságok. J Consult Clin Psychol.
1988;56:893-7.
25. Ostrosky F, Gómez E, Matute E, Rosselli M, Ardila A, Pineda D. NEU-
ROPSI: atención y Memoria. Mexikóváros, Mexikó: Manual Moderno;
2012.
26. Fernández-Megías C, Pascual-Mateos JC, Soler-Ribaudi J, Fernán-
dez-Abascal EG. Egy érzelmeket kiváltó filmkészlet spanyolországi
validálása. Psicothema. 2011;23:778-85.
27. Bradley MM, Lang PJ. Az érzelmek mérése: az önértékelő próbabábu és
a szemantikus differenciál. J Behav Ther Exp Psychiatry. 1994;25:49-59.
28. Desmet PM, Vastenburg, Romero N. Pick-a-mood kézikönyv képi
önbevallási skála a hangulati állapotok mérésére és kifejezésére pick-a-
mood. J Des Res. 2016;14:241-79.
29. Guevara MA, Sanz-Martin A, Corsi-Cabrera M, Amezcua C,
Hernán- dez-González M. CHECASEN: programa para revisar señales
EEG fue- ra de línea. Rev Mex Ingen Bioméd. 2010;31:135-41.
30. Guevara MA, Ramos J, Hernández-González M, Corsi-Cabrera M. FIL-
DIG: egy program az agyi elektromos jelek szűrésére a
frekvenciatartományban. Comput Methods Programs Biomed.
2005;80:165-72.
31. Guevara MA, Sanz-Martin A, Hernández-González M. EEGbands: egy
számítógépes program az elektroenkefalográfiai jelek paramétereinek
statisztikai elemzésére phic jelek. J Behav Brain Sci. 2014;4:308-24.
32. Faul F, Erdfelder E, Lang AG, Buchner A. G*Power 3: rugalmas
statisztikai teljesítményelemző program a társadalom-, viselkedés-
és orvosbiológiai tudományok számára. Behav Res Methods.
2007;39:175-91.
33. Blaiech H, Neji M, Wali A, Alimi AM. Érzelemfelismerés EEG-jelek
elemzésével. 13th International Conference on Hybrid Intelligent Systems;
2013. p. 312-8.
34. Elices M, SolerJ, Fernández C, Martín-Blanco A, Portella MJ, Pérez V,
et al. Fiziológiai és önértékelt érzelmi válaszok az érzelmeket
kiváltó filmekre borderline személyiségzavarban. Psychiatry Res.
2012;200:437-43.
35. Davidson RJ. Érzelem és affektív stílus: féltekei szubsztrátumok. Psy-
chol Sci. 1992;3:39-43.
36. Aftanas LI, Reva NV, Varlamov AA, Pavlov SV, Makhnev VP. A
kiváltott EEG szinkronizáció és deszinkronizáció elemzése az érzelmi
aktiváció körülményei között emberben: időbeli és topográfiai jellemzők.
Neurosci Behav Physiol. 2004;34:859-67.
37. Phan KL, Wager TD, Taylor SF, Liberzon I. Az emberi érzelmek
funkcionális neuroimaging vizsgálatai. CNS Spect. 2004;9:258-66.
38. Lewis MD, Todd RM. Érzelmek. J Conscious Stud. 2005;12:210-35.
39. Cardinal RN, Parkinson JA, Hall J, Everitt BJ. Az amygdala, a
nucleus accumbens és a prefrontális kéreg hozzájárulása az
érzelmekhez és a motivált viselkedéshez. Int Congr Ser.
2003;1250:347-70.
40. Critchley HD, Wiens S, Rotshtein P, Öhman A, Dolan RJ. Az interoceptív
tudatosságot támogató neurális rendszerek . Nat Neurosci. 2004;7:189-
95.
41. Li F, Yin S, Feng P, Hu N, Ding C, Chen A. A pozitív érzelmek
kognitív fel- és leszabályozása: bizonyítékok a viselkedésből, az
elektrofiziológiából siológiából és a neuroképalkotásból. Biol
Psychol. 2018;136:57-66.
42. Britton JC, Phan KL, Taylor SF, Welsh RC, Berridge KC, Liberzon
I. A szociális és nem szociális érzelmek neurális korrelátumai: egy fMRI-
vizsgálat. Neu- roImage. 2006;31:397-409.
43. Moll J, Eslinger PJ, De Oliveira-Souza R. Frontopoláris és elülső tem-
porális kéreg aktivációja egy erkölcsi ítéletalkotási feladatban: előzetes
funkcionális MRI eredmények normál alanyokon. Arq Neuropsiquiatr.
2001;59:657-64.
44. Reiser EM, Weiss EM, Schulter G, Holmes EA, Fink A, Papousek
I. Prefrontális-hátsó összekapcsolódás más emberek szenvedésének
megfigyelése közben és az intruzív emlékek kialakulása.
Psychophysiology. 2014;51:546-55.
45. Reiser EM, Schulter G, Weiss EM, Fink A, Rominger C, Papousek I.
A prefrontális-posterior EEG-koherencia csökkenése: laza kontroll a
szociális-érzelmi stimuláció során. Brain Cogn. 2012;80:144-54.
46. González-Roldan AM, Martínez-Jauand M, Muñoz-García MA, Sitges C,
Cifre I, Montoya P. Időbeli disszociáció a fájdalom és a düh különböző
intenzitású érzelmi kifejezésű arcainak agyi feldolgozásában. Pain.
2011;152:853-9.
47. Amodio DM, Frith CD. Az elmék találkozása: a mediális frontális kéreg
és a szociális megismerés. Nat Rev Neurosci. 2006;7:268-77.
48. Kukleta M, Bob P, Brázdil M, Roman R, Rektor I. A frontális-temporális
béta-2 sávos EEG-szinkronizáció szintje megkülönbözteti az anterior
cinguláris kéreg és más frontális régiók közötti különbséget.
Conscious Cogn. 2010;19:879-86.
49. Lithari C, Frantzidis CA, Papadelis C, Vivas AB, Klados MA,
Kourti- dou-Papadeli C, et al. Are females more responsive to emotional
stimu- li? Egy neurofiziológiai vizsgálat az arousal és a valencia
dimenziókon keresztül. Brain Topogr. 2010;23:27-40.
21