4.

A figyelem szürő és kapacitás elméleteinek összehasonlitó elemzése

- A figyelem mérése – tahisztoszkóppal történik, diochtikus hallgatás

- Meghatározás*- a külső és belső környezetünkből beérkező ingerek közötti
szelekció  szelektiv figyelem (1)
- Pontosabbá teszi az észlelésünket- optimális feltételeket teremt az
információk feldolgozásához és feldolgozásához
- Erőfeszitési folyamat által – figyelmi kapacitásunkat elosztjuk – mentális
energiát akaratlagosan vagy meghatározott feladatra forditjuk (2)
- Jelenthet még éber állapotot fenntartó folyamatot (3)

- tulajdonságok* - összpontosit – azt mutatja, hogy mennyire vagyunk

képesek koncentrálni egy adott ingerre, tevékenységre

- erőssége – a koncentráció mértékét adja meg

- terjedelem – az információk azon mennyisége, amelyet egy bizonyos

időegység alatt a figyelmi szűrőn átvisszünk

- tartósság – mennyi ideig vagyunk képesek egy adott tárgyra, jelenségre

fókuszálni

- megszokás – ismétlődő ingerek * elvesztik hatásukat *. Védekezési reakció

(új ingerek felé tudjuk összpontositani a figyelmi energiánkat)

- megoszthatóság – hány dologra tudunk egyszerre, párhuzamosan figyelni

- átvitel – spontán, akaratunktól függő

Szelektiv/szűrő figyelem:
-a terület kutatása a *koktélparti* helyzet modellezésével kezdődött el
- CHERRY kisérlete ( korai): a résztvevők egyszerre két szöveget
hallgattak, egyik jobb másik pedig a bal fülbe érkezett, egyikre figyelni
 kellett a másikra nem, a figyelt szöveget folyamatosan vissza kellett
mondani – visszhangzási technika – koktélparti effektus
Korai vagy késői szelekció
- BROADBENT kisérlete (mindkét fülbe adott ingerre figyelni kellett) – a
megosztott terjedelmet elemezte
- Következtetés: a figyelmi szelekció mint szűrőmechanizmus működik – a
szűrő átengedi a figyelt ingereket, a nem figyelt ingerek fennakadnak rajta -
tartalékoló (puffer) emlékezet tárolási ideje meglehetősen rövid
- A szűrő az információ feldolgozás egy korai szakaszában működik
- A korai szűrésre egy olyan szakaszban kerül sor, amelyben a szövegek
jelentésével kapcsolatos információk még nem kerültek feldolgozásra  a
szelektiv figyelem korai szűrési modellje
- A figy elmi szelekcióra azért van szükség, mert túl sok hatás éri a
szervezetet
- Morey – sajátnév hatás
- Wood és Cowan - hasonló eredményt kaptak mint Morey
- Grey és Wedderburn – az észlelésben beavatkozik az ingeranyag jelentése
- Treisman ( késői) : megfigyelései a jelentés meghatározó szerepére utalnak.
A résztvevőknek ugyanazt a szöveget mondták mindkét fülbe, csak nem
ugyanakkor
- KÉSŐI SZELEKCIÓS ELMÉLET: DEUTSCH ÉS DEUTSCH,
NORMAN nevéhez szokták kötni - mindent feldolgozunk, csak nem
mindent szűrűnk
- LEWIS eredménye: a nem figyelt fülbe időnként olyan szavakat adott,
amelyek jelentés szintjén kapcsolatban álltak a megfigyelt szöveggel –
figyelt szöveg mondása lelassult
- MACKAY eredménye: a figyelt fülbe adott kétértelmű mondatok
jelentésének értelmezését befolyásolja a nem figyelt fülbe adott szavak
jelentése
- CORTEN ÉS WOOD: egyes szavakat elektromos áramütéssel társitottak
- a figyelem és fixáció, implicit és explicit figyelem
- MACK ÉS ROCK kisérlete – nemfigyelési vakság jelenség
- Szelektiv kapacitás  NEISSER – az akusztikus koktélparti – jelenség
vizuális megfelelőjét igyekezett előállitani - * esernyős nő* kisérlet
- HAINES - * a vizuális figyelem sötét oldala*