Kósa-Tűri Krisztina

Károli Gáspár Református Egyetem

Pedagógiai Kar
Óvodapedagógus szak NK1
Neptun kód: E9QB6R
Pszichológia
2022/2023 I. félév

Pszichológia
Beadandó

2022/2023 I. Félév
 Figyelem

A figyelem mentális koncentráció, a tudat fókuszálása. A figyelem az ingerek közötti

szelektálás.
A külső és belső környezetünkből ingerek sokasága ér bennünket. Azt, hogy az inger
áradatból mit észlelünk, a figyelem határozza meg. A figyelem szelektív és irányadó
funkciójából fakadóan válogatunk az ingerek között.
A figyelem kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve
ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához.
Az a képesség, hogy bizonyos információk részleteit kiemeljük, míg más információkkal
ezzel egyidejűleg figyelmen kívül hagyunk. Az információval elárasztott ember bármilyen
feladaton is dolgozik, a bejövő információk legnagyobb része lényegtelen. Az észlelő
rendszernek rendelkeznie kell valamilyen módszerrel, hogy a bejövő információt megszűrje,
és a szükséges dolgokat megtartsa, hiszen sokkal több a minket érő inger, mint amennyi
kapacitással rendelkezünk ezek feldolgozására. Hogy az ingerek sokaságából mit észlelünk,
azt a figyelem határozza meg.

A figyelem: A tudatunknak egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre történő irányultsága

és koncentráltsága.

Jellemzői:
• Irányultság: honnan jön az inge?
• Intenzitás: meddig tart?
• Koncentráltság: szándékos, spontán? Hány ingerre vonatkozik?
• Nem önálló mentális folyamat: észleléssel megragadott ingerek kísérése a rövid távú
memóriában.

A figyelem hullám természete- frukturálisa (hullámzása)

A figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos. A hullám teljes
időtartama
8-10mp. Két jól elkülöníthető szakasza van. (pozitív, negatív)

Filózófiai alapja:

„Mi ez?” reflex (Pavlov-1958) -figyelés Pavlov „mi az?” reflexnek is nevezi az önkéntelen
figyelmet és az új ingerekre automatikusan megjelenő feltétlen reflexfolyamatnak tartja.
A tájékoztatási/orientációs reakció annak jele, hogy az idegrendszer az ingert
megkülönböztette a másiktól. Alapja a figyelembeállítódás. Az orientáció az aktivitás
szintjének időleges emelkedésével jár. A kérgi aktivitás szintjét a külső-belső környezetből
származó hatások befolyásolják.

-1-
Jellemzői:
• habituáció (megszokás, a legegyszerűbb tanulási forma azok az ingerek, melyek gyakran
érnek bennünket, elveszítik hatásukat)
• adaptáció (alkalmazkodás)
• terjedelem 7+-2sec (Miller)

Funkciói:

• Aktivációs: tudati ráirányulás biztosítása. Energetikai bázis biztosítása az információ

felvételéhez és feldolgozásához- ingerfelerősítés. Működésével megfelelő éberségi állapotba
kerülünk.
• Szelektív: ingerhatások közötti szelektálás (lényeg, lényegtelen). A kiválasztott mozzanatra
való összpontosítás (fókuszálás) kiemelés.
• Motivációs: adekvát (egyenlő értékű, megfelelő) környezeti hatások fogadására tesz
alkalmassá.

A figyelem jellemzői:

1. Tartóssága (tenacitás): azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket
ráirányítani egy tárgyra. A figyelem e jellemzőjét számos tényező befolyásolja. Mennyire
monoton ingerre kell figyelnünk, érdeklődésünk, arousal szintünk, feladatunk stb.
Ez egyértelműen mutatja, hogy nagyon nagy egyéni értékelésekkel találkozhatunk, a
figyelem tartósságát illetően.
Az összpontosítás időtartama, vagyis egy adott tárgyra irányultság időmennyisége. Attól
függ, hogy meddig tud az optimális góc izgalomban maradni, tehát a sejtek
„munkabírásától”. A sejtek egy idő után védőgátlás alá kerülnek. Az „elterelő ingerek”
jelentősen zavarják. Folytonos, tartós/fluktuáló (hullámzó).

2. Terjedelem (kapacitás-befogadóképesség): arra ad választ, hogy hány tárgyat tudunk egy

adott pillanatban figyelmünkkel megragadni. Azoknak a környezeti hatásoknak a száma,
amelyeket figyelmünk egyidejűleg képes megragadni. Függ a tárgyak ismeretétől és egymás
közti kapcsolatától. Életkoronként változó és nagy egyéni különbségeket mutat. (Miller)

3. Megosztottság: azt jelenti, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni.
Valójában egyidejűleg nem követhetünk két párhuzamos tevékenységet, csak abban az
esetben, ha az egyik tevékenység automatikussá válik, Ebben a folyamatban működik egy
koncentrált figyelem és egy figyelmi kontroll. A figyelmi kontrollal kísért tevékenység jól
begyakorolt kell, hogy legyen, egyébként nem figyelem megosztás hanem állandó figyelem
váltás van. Amennyiben nincs automatikus tevékenység figyelmünk ugrál egyik
tevékenységből a másikra, jelentősen rontva figyelmi teljesítményünket.( színek leírása, más
színű betűvel)

4. Mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk, mely függ például az aktuális
állapotunktól.

-2-
Átviteli: azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról egy másik dologra átirányítani. A
figyelem átcsúszása egyik dologról a másikra történhet szándékosan és spontán, akaratunktól
függetlenül. Sokkal nehezebben tudjuk azonban átirányítani figyelmünket a minket nagyon érdeklő
dolgokról más, kevésbé érdekes dolgokra.

A figyelem fajtái

A figyelemnek több fajtáját különböztethetjük meg, tudatos ráirányultság és az erőfeszítés

függvényében.

Az inger helye szerint

• Küldő inger: az inger a külvilágból jön.

• Belső inger: az inger a szervezetből jön.

Az inger mennyisége szerint:

• Fókusz inger: szándékos összpontosítás, a figyelem akaratlagos irányítása, ingerszűrés,

szelektálás. A figyelem összpontosultsága a koncentrálás egyéni képessége, elmélyülés.
Ingerszűrés főleg az ingerek fizikai jellemzői segítik a szűrést.(pl.:hangforrás helye, beszélő
neme, hangereje). A szűrés annál nehezebb, minél hasonlóbbak az ingerek( pl.: beszélők
mellett nehéz felolvasni). Eltérő ingerek mellett könnyebb a szűrés(pl.:hangszeres zene
mellett olvasni)
• Megosztott inger: átkapcsolhatóság. Két dolgot kísérhetünk egyszerre figyelemmel. A
megoszthatóságot befolyásolja a feladat hasonlósága, a gyakorlás, a feladat nehézsége.

A tevékenység tulajdonsága szempontjából(megnyilvánulása):

• Spontán figyelem: akkor beszélünk spontán figyelemről, amikor figyelmünk hirtelen,

önkéntelenül egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlanul erős
ingerek(zaj, erős fény), a szokatlan ingerek, mozgó tárgyak. Pavlov „mi az?” reflexnek is
nevezik az önkéntelen figyelmet és az új ingerekre automatikusan megjelenő feltétlen
reflexfolyamatnak tartja. Reflexszerű, indítékai a ható ingerekre sajátosságaiban keresendők
( szokásos intenzitástól eltérő vagy újszerű inger).

• Szándékos figyelem: akkor beszélünk szándékos figyelemről, amikor a figyelmi

tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel. Például a szándékos figyelem
segítségével tudunk figyelmünkkel követni egy unalmas előadást, amelynek anyagából
később vizsgán kell beszámolnunk. Ebben az esetben akaratlagos figyelmünk, a
feladattudatból táplálkozik. Figyelmünk kontrollálását segíti a tervszerűség, az önkontroll és
az érdeklődés is. Minden fontosabb tevékenységhez szükséges, hatásfokát több tényezőm is
növeli. A két figyelmi megnyilvánulás egymásra épül- felválthatják egymást. A kontrollált
folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága,

-3-
• Automatikus figyelem: Az automatikus figyelem nem igényel tudatos odafordulást és
erőfeszítést sem. Gyakorlás révén alakul ki. Az automatikus figyelem lehetővé teszi, hogy
figyelmünket megosszuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is nyomon
kövessünk.

• Kitartó figyelem (éberség):a figyelem az a formája, amely hosszú ideig fennálló

nagymértékű mentális erőfeszítést igénye. Ilyen figyelemre van szükségünk, például egy
adott problémakör feltárásához, megértéséhez. A kitartó figyelem legnagyobb ellensége az
idő, hiszen annak múlásával jelentősen csökken. A kitartó figyelmet befolyásolják
motivációink, elvárásaink, érdeklődésünk, előzetes ismereteink és tapasztalataink egyaránt.

• Figyelemzavarok: szórakozottság, szétszórtság, felületesség, erős és egyirányú

koncentráció(figyelem megtartása), dekoncentrálás, fáradékonyság, csapongás, terelhetőség.

Vizsgálat előzményei

Problémafelvetés, a vizsgálatkérés okai:

Az esetünkben vizsgált gyermek az óvoda kérésére, a szülő beleegyezésével egyetértésével

kerül sor a gyermek képességeinek feltérképezése, az esetleges fejlesztési lehetőségek
irányainak megállapítása céljából.

A vizsgálat kérés alapja az óvoda által adott pedagógiai véleményből:

A gyermek az óvodában kezdte meg, hogy egyáltalán nem tudott beszélni, azonban mára
nagyon sokat fejlődött. Beszédére jellemző, hogy kérdésre vissza kérdez gyakran. Társai felé
erőszakosa fordult de mára már lenyugodott és kedvesen fordul feléjük. Társaira most kezd
rátalálni, de együtt játszani még mindig nem tud.

Szakértői vizsgálat célja:

A gyermek átfogó képességeinek megállapítása, vagy beilleszkedési tanulási, magatartási

nehézség megállapítása, vagy annak kizárása. Az induló státusz meghatározó.

Eddigi ellátás személyi, tárgyi feltételei:

TSMT
Logopédia

-4-
Figyelemvizsgálata:

Szűrés-szelekció. Kapcsolatteremtésben a gyermek nyitott. A Vizsgálati helyzetben

beilleszkedik, együttműködő. A figyelem vizsgálatára Pierot -féle szék-lámpa eljárást
alkalmaznék. Esetünkben a vizsgált gyermek kapcsolatteremtésre nyitott, anyjától gond
nélkül elválik. A vizsgálati helyzetbe beleilleszkedik, együttműködő. A kérdéseimet a
válaszadás előtt vagy helyett minden esetben megismétli néhányszor. Magáról többnyire
egyes szám második személyben beszél, ha kérdezik.
A gyermek munkatempója hullámzó, figyelme folyamatosan elterelődik saját gondolatai
vagy a környezet ingerei mentén. Munkavégzéséhez erősen támaszigényes, a feladatot az
instrukció többszöri megismétlése és többszöri magyarázat ellenére sem a feladatnak
megfelelően végzi el. Figyelme könnyen térül, rövid ideig rögzíthető, megtapad egy-egy
számára fontos dolgon. A gyermek folyamatos terelés és segítség mellett 105 elemet nézett
át 5 perc alatt, ami alapján elmondható, hogy az életkori átlagához viszonyítva teljesítménye
nagyon alacsony.

Fejlesztési javaslatok:

A különleges bánásmódra vonatkozó javaslatok:

• síkbeli orientációs fejlesztés

• bal-jobb differenciális kialakítása saját testben, térben, síkban.
• auditív észlelés javítása
• auditív differenciáló képesség fejlesztése
• vizuális észlelés, figyelem javítása
• nyelvi fejlesztés
• szókincs bővítés
• beszédészlelés fejlesztése
• logikus gondolkodás fejlesztése
• figyelem terjedelmének és tartósságának javítása
• motiváció megalapozása és szinten tartása a tanulás, ismeretszerzés terén
• sikerélményhez juttatás, önbizalom erősítése, az elfogadottság érzésének biztosítása

Javasolt korrekciós feladatok és nevelési tanácsok elsősorban az óvodai, illetve otthoni

segítségnyújtáshoz:

• Verbális képességek fejlesztése

◦ szókincsbővítés
◦ szókincstanítás
◦ az új ismereteket a meglévő tudáshoz, gyakorlati ismeretekhez, érdeklődési
körhöz kapcsolása

-5-
• Figyelmi nehézségek esetén
◦ jól megfogalmazott és rövid instrukciók adása
◦ a tevékenységek szakaszokra bontása és strukturális
◦ kétszemélyes helyzetek teremtése
◦ hangsúlyosabb kontroll biztosítása
◦ a figyelem fokozatos terhelése, tartósságának erősítése, terjedelmének bővítése
◦ gyakori feladat váltások
◦ mozgásos tevékenységek, pihenési idő lehetőség szerinti beiktatása a tanulási
tevékenységben
◦ a gyermeket, tanulót segítő kiegészítő tevékenységek engedélyezése(gyurmázás,
rajzolás, szivacspárna, stb.)

-6-