1.
Társas megismerés
AZ ELSŐ BENYOMÁSOK KIALAKÍTÁSA
Személyekről alkotott benyomás
A személyekről alkotott benyomásunk
számos alkotóelemből áll össze, többek
között a személy fizikai megjelenéséből és
a viselkedéséből. A pontos benyomás
hozzájárul a világ uralásához, és a nekünk
megfelelő kapcsolódások kialakításához.
Mások észlelésének első lépésénél a látható
jelzőmozzanatok és a hozzájuk társított
mentális reprezentációk jutnak főszerephez.
A jelzőmozzanatoknak nincs önmagukban
jelentésük, a mentális reprezentációink
fényében értelmezzük őket.
Látható jelzőmozzanat:
1. fizikai megjelenés
2. nonverbális kommunikáció (arckifejezés, szemkontaktus,
testbeszéd)
3. megtévesztés észlelése
4. ismerősség. Általában az emberek pozitív érzéseket táplálnak azok
iránt, akikkel gyakran találkoznak puszta kitettség (Zajonc)
5. fizikai és virtuális környezet
6. viselkedés A személyekről kialakított benyomás messze
leghasznosabb forrása az egyén viselkedése
7. kiugró, figyelemkeltő jelzőmozzanatok saját kontextusában felhívja
a figyelmet magára.
A jelzőmozzanatokat legtöbbször automatikusan értelmezzük,
önmagukban nincsen jelentésük, értelmezésükhöz legnagyobb
valószínűséggel azt az eltárolt ismeretet használjuk fel. Az első
benyomás kialakítása gyors, látszólag semmilyen erőfeszítést,
tudatosságot nem igénylő kognitív folyamat
1. asszociáció - Jelentések hasonlósága: az
asszociációk létrejöhetnek két mentális
reprezentáció jelentésének hasonlóságából (lopás,
becstelenség).
- Tanult asszociációk: egymástól eredetileg
független gondolatok is asszociálódhatnak
egymással, ha ismételten együtt gondolunk rájuk
(pl.: Brad és Angelina; Microsoft és Windows).
2. hozzáférhetőség
Asch: Középponti és perifériális vonások elmélete
- A rész hatással van az egészre
Központi vonás hipotézis: személyekről bizonyos központi
vonás alapján alakítjuk ki benyomásainkat.
- Elsőbbségi hatás: tendencia, mely szerint a
hamarabb kapott információknak nagyobb hatása van
ítéleteinkre, mint a később kapott információknak.
Kísérlet: A vsz-eknek 7 személyiségjellemző volt megadva, azt nézték,
ha a 7-ből egyet kicserélnek, akkor hogyan változik a személy
megítélése (pl: barátságosat lecseréljük ridegre) Ha egyet is
lecserélünk, akkor áthangolja az egész személy megítélését, de a
tulajdonságtól függ, hogy milyen mértékben érvényesül a hatás
- Ash ez alapján megalkotta az elméletét: a középponti
személyiségvonások erős hatással rendelkeznek egy személy
észlelésénél, míg a perifériás vonások gyengébbek. Feldolgozási
módok pl: Kognitív -algebra- vonások integrálása ...összegzési
modell.
Kategórikus nreprezentáció a személyészlelésben (Allport)
Egy személyt kategóriába sorolunk, és úgy vesszük, hogy azok a
jellemzők érvényesek rá
- ezzel kognitív folyamatokat spórolunk meg, kezelhetővé
tesszük az információt és gyorsítjuk a feldolgozását
- a kategóriák köztudottak és automatikusan aktiválódik, akarat,
szándék, erőfeszítés és tudatosulás nélkül
Attribúció,
Személyészlelés
II. ATTRIBÚCIÓK FELÜLETES ÉS SZISZTEMATIKUS Kelley első attribúciós modellje
FELDOLGOZÁSA
Harold Kelley megvizsgálta a társas események
Attribúció: olyan folyamat, amely megmagyarázza az egyén lehetséges okainak három fő kategóriáját. Úgy
viselkedéseit és döntéseit. Célja: megértés, bejóslás, előre tartotta, hogy a viselkedést először a cselekvővel
jelezhetőség vágya. kapcsolatban magyarázzuk. A viselkedés azonban
következhet a viselkedés ingeréből. A viselkedést
okozhatta valami más is, ami a körülményekkel, vagy
akár a konkrét helyzettel áll kapcsolatban.
Az attribúciós elmélet(ek) célja, hogy megmagyarázza ezeket a Kelley szerint, az emberek megkeresik a lehetséges
folyamatokat. Ennek pszichológiai kutatásai Frizt Heider munkáival okokat, amelyek kizárólagosan járnak együtt az
kezdődtek a 20. század elején. Elméletek típusai: - normatív eseményekkel.
(Heider, Jones-Davis, Kelley) -deskriptív
(attribúciós torzítások)
Kétféle feldolgozásról beszélhetünk
- Felületes feldolgozás: következtetések levonása és
Fritz Heider attribúciós elmélete: A világ állandó vonásaira való ítéletek meghozatala a hozzáférhető információk alapján,
következtetés a meglévő kulcsingerekből. Egy adott személy a feldolgozásra fordított csekély erőfeszítés mellett.
viselkedését két szempontból próbáljuk megmagyarázni: külső - Szisztematikus feldolgozás: az ítéletalkotás
(helyzeti attribúció) vagy belső (diszpozícionális attribúció), a szempontjából releváns információk széles körének
személyiségből eredeztethető, képesség vagy erőfeszítés) oka van, és alapos, erőfeszítést igénylő megfontolása.
ha belső, szándékolt vagy szándékolatlan az illető cselekvése. A szisztematikus feldolgozásnak két összetevője van:
- Az attribúció-elmélet alapja az, hogy külső-belső, szándékolt-szándékolatlan o motiváció
viselkedést különböztetünk meg. o alapos feldolgozásra való képesség (pl.: legyen
elegendő idő a feldolgozásra és ne jelentkezzenek
figyelemelterelő ingerek)
Kelly: Naív tudós elmélete
Az okozás és a logika ugyanazon elvét alkalmazzák az emberek egymás és a
cselekedetek belső okainak megértésére, mint amiket a tudósok használnak
Oksági attribúciók
a fizikai világ megértésére.
Egy viselkedés vagy más esemény okáról alkotott ítélet – a
viselkedés okainak meghatározása központi jelentőségű a
A hipotéziseket és elméleteket Kelly szerint „személyes konstrukciók”: a
személyészlelésben.
bennünk élő feltételezéseket és képzeteket életutunk során mind egyénileg
hozzuk létre, azaz személyesen konstruáljuk meg azokat.
Az elmélet szerint:
- naiv tudósként vizsgáljuk a variációkat és okokat, vagyis az ok és a hatás Attribúció forrásai
közti kapcsolatot - Kiugró okok: figyelmünket megragadja és a viselkedés
- a következtetés szisztematikus variálásból jön létre valószínű okává válik.
- a hétköznapi életben ez automatikusan, nagyon gyorsan történik - Hozzáférhető, a tudatunkban már aktivált okok.
- Kovariáló információk (a rendelkezésre álló infók
mintázata): azok a lehetséges okokra vonatkozó információk,
amelyek jelen vannak az esemény bekövetkeztekor, de
Jones és Davis megfelelési következtetések elmélete-
nincsenek jelen az esemény hiányában (az információk eltérő
a személy jellemzése a viselkedése alapján
mintázatai más és más attribúciókhoz vezetnek).
Megfelelési következtetés
Első benyomás módosítása az attribúciók által
Amikor valakit egy olyan személyiségvonással ruházunk fel,
- Leszámítolás: amikor kiderül, hogy a viselkedés külső okokra
amely megfelel a megfigyelt viselkedésnek, és ezt még akkor is
vezethető vissza, az emberek megkísérelhetik a cselekvő
hajlamosak vagyunk fenntartani, ha a viselkedést külső tényezők
tulajdonságaira vonatkozó kezdeti következtetéseiket módosítani,
befolyásolhatták. Kiegészíti az első benyomást és spontán
tehát leszámítolást végeznek.
módon történik meg.
3 feltétel érvényesülése esetén jogos a megfelelési
- A felületes feldolgozás eredményeként megfelelési
következtetés:
következtetéseket vonunk le és megalkotjuk az első benyomást.
o ha az egyén szabadon dönt a viselkedés kivitelezéséről
- A benyomások többek között azért állnak ellent a
o a viselkedés olyan egyedülálló következményekkel jár,
változásnak, mert az első benyomás megváltoztathatja a később
amelyekkel más viselkedés nem
szerzett információ értelmezését – ezt nevezik elsőbbségi
o a viselkedés váratlan, ahelyett, hogy várható vagy tipikus
hatásnak.
lenne
Ennek eredményeképp a benyomások még akkor is
fennmaradhatnak, ha az eredeti információ már hitelét vesztette,
perszeverációs torzítást hozva létre ily módon.
Megfelelési torzítás - Szándék és képesség hiányában a konzervativizmus elve
Az a tendencia, hogy a megfigyelt viselkedésből a cselekvő érvényesül: megőrizzük az első benyomásunkat.
személyes tulajdonságaira következtetünk még abban az - A benyomások meghatározzák a nyílt interakciókat és a
esetben is, ha a következtetés nem megalapozott, mivel az másokról alkotott ítéleteket is. A benyomások arra késztetik az
adott viselkedésnek más lehetséges okai vannak. Jogtalan embereket, hogy velük konzisztens információk után kutassanak,
megfelelési következtetés lényegében. és másokból a benyomást megerősítő viselkedést váltsanak ki,
(Jones és Harris: Fidel Castro dolgozat. A kísérletben egyfajta önbeteljesítő jóslatként.
résztvevők akkor is a dolgozat írójának nézeteként definiálták a
dolgozat gondolatait, ha tudták, hogy az írónak nem volt
választása, hogy támogatja/ellenzi Fidel Castro rezsimjét.)
Az összbenyomást egy személy sokféle jellemzőinek integrálásával
alakítjuk ki.
Típusai:
1. vonások integrálása
Kognitív torzítások:
2. jó és rossz tulajdonságok integrálása
- Torzítás a belső attribúciók irányába
Jellemzően nagyobb súlyt adunk a negatív, mint a pozitív
- Cselekvő-megfigyelő torzítás
információknak
- Az igazságos világ feltevése
Átgondolt benyomások pontossága
- A konszenzusra vonatkozó információ torzulása
Van, hogy az átgondolt benyomások sem teljesen pontosak.
Motivációs torzítások:
Három tényező alakíthatja a pontosságot:
Azért jönnek létre, hogy valamilyen jutalmat szerezzünk, illetve
1. motiváció a pontosságra
elkerüljük a megszégyenülést.
2. kapcsolódás, az én és enyém felértékelésének motivációja
• Önkiszolgáló torzítások: Saját sikereinket felvállaljuk és
3. torzítások kiküszöbölésére tett kísérletek:
belső okoknak tulajdonítjuk. Belső okokat tulajdonítunk
másoknak, amikor kudarc éri őket.
o Hamis konszenzuson alapuló torzítás: Az önkiszolgáló
torzítás egy változata. Eszerint az emberek szívesen feltételezik,
hogy attitűdjeik, véleményeik, értékeik vagy viselkedésmódjuk
valójában egybeesik az emberek többségének értékeivel,
attitűdjével. Tehát szeretjük azt gondolni magunkról, hogy
„normális” emberek vagyunk.
A megfelelési torzítást korlátozó tényezők
o helyzet: amint az emberek figyelmet fordítanak a helyzeti
tényezőkre, úgy a megfelelési torzítás csökken vagy visszájára fordul
o kultúra: individualista kultúrában feltételezik, hogy az emberi
viselkedést a belső diszpozíciók (hajlam, beállítottság) okozzák, ami
megfelelési torzításhoz vezet; kollektivista kultúrákban a viselkedés
egyénen kívüli okait is figyelembe veszik, így a megfelelési torzítás
kevésbé elterjedt
o térbeli, időbeli távolság: erősebb megfelelési következtetés
jellemző, ha az észlelők azt hitték, hogy a beszélgetésre valahol
messze kerül sor, szemben azzal, amikor úgy gondolták, hogy a
közelben zajlott