007.

Független mintás varianciaanalízis:

Hipotézisek:

Szakmai hipotézis A matek teljesítmény a 10. osztályosoknál a

legjobb.
Nullhipotézis M-zpsc évfolyam elnevezésű változók
függetlenek egymástól.
Ellenhipotézis M-zpsc évfolyam elnevezésű változók nem
függetlenek egymástól.

Futtatásiképernyőkép ROPstat programban:

1. ábra ROPstat program: független minták

2. ábra ROPstat program változók kiválasztása.

1
3. ábra ROPstat program eredmény output

Egyszempontos varianciaanalízis számítás a ROPstat programban. Csoportok és változók

összehasonlítása fül kiválasztása után a Független minták (csoportok egyszempontos
összehasonlítása) fület választom (lásd: 1. ábra). Függő változónak kiválasztom az „M_zpsc-t”,
majd csoportváltozónak az „évfolyamot” (lásd:2. ábra). Az eredményeket az outpuból tudom
leolvasni (lásd:3. ábra).

Futtatásiképernyőkép JASP programban:

Egyszempontos varianciaanalízis számítás a JASP programban az ANOVA fül kiválasztásával

lehetséges. Dependent Variable négyzetbe behúzom a „M_zpsc-t”, mint függő változót, majd
Fixed Factors négyzetbe az „évfolyamot”, mint csoportváltozót (lásd:4. ábra) A további
beállítások lejebb találhatók, kipipálom a szükségeseket (Descriptive, Effect size,
Homogeneity, Brown-Forsythe, POST HOC Tests, Welch, Tukey-Karmer) (lásd:6. ábra). A
normalitás vizsgálatot külön csoportonként lefuttatom Shapiro-Wilk-et használok (lásd:5.
ábraJ).

2
4. ábra JASP program varianciaanalízis (ANOVA)

5. ábraJASP program normalitás output

3
6. ábra JASP program Games-Howell; Kruskai- Wallis Test

Eredmény: Ahhoz, hogy megtudjuk valóban a 10. évfolyamosok teljesítménye jobb-e

matematikából vagy a 6. évfolyamosoké illetve a 8. évfolyamosoké, először normalitást
vizsgálok csoportonként.A JASP és a ROPstat eredményei nekem a mintanagyság miatt
eltérnek. A ROPstat programban ferdeség és csúcsosság segítségével vizsgálom a normalitást.
A beolvasott összes esetszám (N=701) az érvényes esetek száma (n=617). 6. évfolyam (n=225)
ferdesége (p<0, 191) csúcsossága (p< -0,137).8. évfolyam (n=193) ferdeség (p<-0,297)*
csúcsosság (p<-0,164).10. évfolyam (n=199) ferdeség (p< -0,188) csúcsosság (p<-0,552). Az
eredmény szignifikanciát jelez, mert (p<0,05).A normalitás sérül.A szóráshomogenitást
Levene-féle próbával vizsgálom: F(2; 329,9) = 4,000 (p= 0,0191)*. A normalitás nem teljesül
és a szóráshomogenitás is szignifikanciát jelez. Elvetem a nullhipotézist a csoportváltozók nem
függetlenek egymástól. A szóráshomogenitás sérülése miatt, a Robusztus-Welch-féle
varienciaanalízist választom. W(2;395,1) = 56,041 (p=0,0000)***. A szóráshomogenitás
szignifikanciát jelez, ezért a Games-Howell-féle páronkénti összehasonlítás eljárását választom
az évfolyamok összehasonlításához. T12(3;379)=11,30**, T13(3,383)=13,37**, T23(3;
390)=2,01. Azt hiszem, hogy itt nem szabadna átlagot néznem, de mégis azt tudom ebben az
esetben a leginkább értelmezni. 6. évfolyam átlaga (x=1468) a 8.évfolyamosok átlaga (x=1606)
10.évfolyamosok átlaga (x=1634). A 10. évfolyamosok átlag pontszáma magasabb a 6. illeteve
8. évfolyamosokénál.

4
Szakmai döntéshozatal: Az évfolyamok átlag pontszáma alapján, elmondható, hogy a 10.
évfolyamos diákok jobban teljesítenek matematikából, mint a 8. évfolyamba járó diákok. A 8.
évfolyamba járó diákok, viszont jobban teljesítenek, mint a 6. évfolyamba járó diákok.
Elmondható, hogy minél magasabb osztályba járnak a diákok, annál jobb a matematikai
teljesítményük.