3.

óra - Elmefilozófia
Dátum
Phineas Gage esete

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia2

 Phineas Gage esete II.
Prefrontális kéreg – érzelmek és agresszió kontrollja, szociális interakciók,
racionális döntéshozatal

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia3

Probléma I.
• Általános tapasztalat, hogy az agysérülések, narkotikumok közvetlenül
befolyásolják nemcsak az intelligenciát, de a személyiséget is. Ebből arra
következtethetünk, hogy az agy és az elme (lélek) szoros kapcsolatban állnak
egymással. Akár az is lehet, hogy valójában azonosak.
• Ebben az esetben viszont szembe kell néznünk azzal a lehetséges
következménnyel, hogy a lelki tulajdonságok – az olyanok is, mint például a
szeretet, a szerelem, a jóindulat – valójában csak anyagi természetűek.
• Talán még ennél is súlyosabb következmény, hogy akaratunk, szándékaink is a
természettörvényeknek alávetett anyagi folyamatokkal azonosíthatóak (szabad
akarat problémája). Így viszont az erkölcsi felelősség lehetősége kérdőjeleződik
meg (etikai kérdések).

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia4

 Probléma II.
• Mindennapos intuíciónk/tapasztalatunk mégis az, hogy a lelki tulajdonságok
markánsan megkülönböztethetőek a testi állapotoktól. Elménk szellemi
természetűnek mutatkozik, testünk nem.
• Lelki jelenségeink oksági kapcsolatban állnak nem csak a testi jelenségekkel, de
egymással is, s sokkal racionálisabbnak tűnik ez utóbbi oksági kapcsolat alapján
magyarázni a cselekvéseket mint az agy állapotai alapján.
• Szintén általánosan ismert tény, hogy az agysérülést követően a személy idővel,
megfelelő gyakorlás után visszanyeri az elvesztett képességeit, holott az állítólag
ezekért felelős agyterület nem épül vissza.
• Kérdés: Összeegyeztethetők-e ezek az ellentmondónak mutatkozó tapasztalatok?
Ha igen, akkor hogyan?

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia5

 Két szembenálló nézőpont
Az alábbiakban két, egymással szembenálló klasszikus nézőpontot, valamint
az ezekből fakadó nehézségeket mutatjuk be, majd két, ezektől eltérő
alternatívát kínáló teória kerül tárgyalásra. Az elsőt az előző óráról már jól
ismerhetjük.

1. Descartes dualista elképzelése.

2. Az azonosság-elmélet.
3. A két irányzat problémáiból levonható következtetéseket figyelembe
vevő másik elmélet, a funkcionalizmus.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia6

Megoldás I.: Dualizmus
A szubsztancia dualizmus állításai:
• A világban kétféle egymástól független létező
(szubsztancia) van: anyag és elme.
• Az anyag alapvető tulajdonsága a kiterjedés.
• Az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás.
• Az anyag és az elme között kölcsönhatás áll fenn.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia7

 Probléma: kauzális kölcsönhatás
Erzsébet, pfalzi hercegnő:
(P1) Az elmének nincs kiterjedése.
(P2) Az anyag mozgását csak kiterjedéssel rendelkező
objektumokkal való érintkezés okozhatja.
(C) Vagyis az elme nem okozhatja testek mozgását.
Descartes válasza: (P2) nem igaz.
• De Descartes nem ad számot arról a folyamatról,
amely révén az elme hatással lehet a testre.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia8

A test – elme probléma

test-elme probléma

különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás

azonosság elmélet

kauzális kölcsönhatás

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia9

 Megoldás II.: Azonosság elmélet I.
Kauzális érvelés:
(P1): A mentális okoknak vannak fizikai okozatai.
(P2): Minden fizikai okozatnak van fizikai oka.
(P3): A mentális okok fizikai okozatai nincsenek
túldeterminálva. (Ha már van egy elégséges
(fizikai) ok, ne feltételezzünk még egyet.)
(C): A mentális okok azonosak fizikai okokkal.
Tehát csak egy ok van.
David Lewis

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia10

Megoldás II.: Azonosság elmélet II.
Reduktív fizikalizmus:
a mentális események kauzálisan
hatékonyak, de oksági relációik M M*
pontosan ugyanazok, mint a
fizikai események oksági relációi.

Vagyis az elme tulajdonképpen

azonos az aggyal. (Nincs elme,
az csak egy másik elnevezése
P P*
az agynak – az elmét így redukáltuk,
visszavezettük az agyra.)
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia11
Megoldás II.: Azonosság elmélet III.
Az érzetek nem mások, mint agyi folyamatok.
Valójában egy folyamat van, csak éppen két külön nevet használunk rá.

fájdalom
 
tű  kéz-elrántás

idegi aktiváció

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia12

 Megoldás II.: Behaviorizmus
• A descartes-i elképzelés kritikája: szellem a gépben.
• Kategóriahiba – egyetem példája (Gilbert Ryle).
• Minden mentális terminus pusztán valamilyen viselkedésre
vonatkozik – azt mondani, hogy valakinek fájdalma van,
lényegében azt jelenti, hogy az illető egy adott szituációban
ilyen és ilyen módon viselkedik.
• Tamásnak fogfájása van = Tamás a fogára panaszkodik,
fájdalmas képpel fogja az arcát, az ételt nagyon lassan rágja
meg, fogorvoshoz megy.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia13

Összefoglalás: két álláspont
Dualizmus Azonosságelmélet

Két szubsztancia: Egy szubsztancia:

szellem és anyag anyag
agy és elme agy (az elme csak egy név)

anti-redukcionizmus redukcionizmus

Fizikalizmus (az agy fizikai

rendszer)
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia14
Probléma: Sokszoros realizáhatóság I.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia15

 Probléma: Sokszoros realizálhatóság II.
Példa 1: idegrendszeri plaszticitás
• Az agykérgi területek feladata életünk során folyamatosan változik. Például
a kisujj viszketésének gyermekkorban nem ugyanazon területén zajló
aktivitás felel meg, mint felnőtt korban. Sérülések hatására egészen drámai
átrendeződések is előfordulnak.

Példa 2: földönkívüliek
• Számos sci-fiben szerepelnek olyan lények, melyek anatómiája drámaian
különbözik az emberétől, mégis ugyanolyan fajta mentális állapotaik
vannak. Ha ilyen lények elvben lehetségesek, akkor a mentális állapotok
nem azonosíthatók agyi állapotokkal.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia16
 Probléma: Sokszoros realizálhatóság III.
Probléma a reduktív fizikalizmussal:

Sokszoros realizálhatóság

• ugyanaz a mentális állapot

• különböző agyállapotok

Realizál Realizál Realizál

ó ó ó
1 2 3

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia17

 Megoldás III.: Funkcionalizmus I.
• Nem-reduktív fizikalizmus:
• A mentális tulajdonságok ‘magasabb rendű tulajdonságok’,
• amelyek a fizikai tulajdonságok által meghatározottak, de nem azonosak
azokkal.
• Funkcionalizmus: (Példa magasabb rendű tulajdonságokra.)
• mentális tulajdonság = rendelkezni valamilyen tulajdonsággal, amely adott
kauzális szerepet tölt be
• mentális tulajdonság → másodrendű tulajdonság maga a funkcionális szerep
• fizikai tulajdonság → elsőrendű tulajdonság funkcionális szereppel
rendelkezik

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia18

Megoldás III.: Funkcionalizmus

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia19

Megoldás III.: Funkcionalizmus
Analógia:
Test → Elme
Hardver → Szoftver
• Világos, hogy a hardver nem azonos a szoftverrel, hiszen a szoftver
számos különböző hardveren is futtatható, realizálható (többszörös
realizálhatóság).
• De az is világos, hogy a szoftver nem egy isten teremtette lélek vagy
egy Descartes-féle szellemi szubsztancia.
• Valójában az elmével is pontosan ez a helyzet.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia20

Összefoglalás (eddig)

alapjellemző probléma

Szubsztancia- elme ↔ test interakció magyarázata

dualizmus (egymásra redukálhatatlan)

Azonosság- elme = test többszörös

elmélet megvalósíthatóság
Funkcionalizmus elme = funkcionális a funkció realitása
szerep probléma

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia21

 Kik gondolkodnak?

Tudnak a gépek gondolkodni?

1997 – Deep Blue vs. Kaszparov

• 32 IBM szuperszámítógép
• 220 sakk-processzor
• 100 millió pozíció / sec
 Vajon intelligens Deep Blue?

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia22

 Turing teszt
Imitációs játék:

Turing teszt: Egyik ember helyett egy számítógép.

Loebner-díj 1990 óta.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia23
 Gyenge → Erős Mesterséges Intelligencia

Gépies műveletek → Valódi megértés

• Gyenge Mesterséges Intelligencia: a számítógép hasznos eszköz bizonyos
humán teljesítmények szimulálásában
• Erős Mesterséges Intelligencia: egy megfelelően programozott
számítógép valóban rendelkezik elmével
 Pl.: Deep Blue → Gyenge MI de nem Erős MI.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia24

Az erős MI ellen
John Searle
Érv az Erős MI ellen:
• pusztán formális szabálykövetés;
• nem eredményezhet valódi megértést;
 a gép saját beszámolója nem tekinthető bizonyítéknak;
 az, hogy mi értelmesnek ítéljük a gép reakcióit, nem
elegendő ok arra, hogy valódi megértést tulajdonítsunk
neki.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia25

Kínai szoba

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia26

 Egy evolúciós megközelítés
Az MI és az emberi elme különbsége alapvető?
• Az MI mesterségesen tervezett és létrehozott dolog.
• Míg az emberi elme egy természetes tervezetlen fejlődés következménye.
Származtatott intelligencia ↔ természetes intelligencia
• Daniel C. Dennett
Nem igaz, hogy alapvető különbség lenne MI és az elme között.
Mert valójában az emberi elme is származtatott, semmi csodálatos,
különleges nincs benne, csak éppen nem az IBM, hanem a természetes
szelekció terméke, vagyis:
Lehetséges az MI.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia27

 Egy másik evolúciós megközelítés
• Ugyanakkor Dennett érvelése megfordítható.
• Lehetséges valódi MI, ha nincs alapvető különbség az emberi elme és az MI
között.
• Az emberi elme azonban igenis eredeti.
• Vagyis az MI csak akkor lehet sikeres, valódi, ha az emberi elméhez hasonlóan
szintén nem származtatott, hanem eredeti lesz. Eddig azonban csak
származtatott, „tervezett” módon próbáltak MI-t létrehozni.
• De elméletileg lehetséges és eme érvelés szerint csak így lehetséges, hogy nem
tervezéssel, hanem ember által irányított szelekciós (evolúciós) eljárással
hozzanak létre MI-t.
Pl. program-tesztelési eljárások; szélcsatorna a repülőgép tervezésben

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia28

 Probléma III.: Problémás válasz
• A filozófiai kérdés tehát az, hogy mi a szoftver, mi a funkció?
Első válasz: a funkció egy önálló realitással bíró létező.
• Probléma: akkor viszont két létező (szubsztancia) van, maga a fizikai rendszer
(agy) és az azon működő funkció (elme). Visszatérünk a dualizmushoz és
annak problémáihoz.
Második válasz: a funkció nem bír önálló realitással.
• Probléma: akkor viszont végső soron csak egy létező (szubsztancia) van, maga
a fizikai rendszer (agy), a funkció meg csak a mi leírásunk a komplex agyi
folyamatokra. Visszatérünk az azonosságelmélethez és annak problémáihoz.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia29

 Filozófiai tanulság

• A funkcionalizmus pedig hiába működik jól a gyakorlatban, mivel nem ad

választ arra a kérdésre, hogy mi a funkció, igazából megint csak filozófiai
interpretáció kérdése, hogy igazából milyen filozófiai álláspontnak
tekintjük.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia30

A test – elme probléma gondolatmenete
test-elme probléma

különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás

dualizmus azonosság elmélet

kauzális kölcsönhatás sokszoros realizálhatóság

funkcionalizmus

emergentizmus funkció realitása probléma

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia31
Áttekintés
Dualizmus Azonosságelmélet Funkcionalizmus Emergentizmus

Két önálló, Egy önálló, Egy önálló, Egy önálló,

szubsztantív szubsztantív létező szubsztantív szubsztantív és
létező létező és egy egy emergens
funkcionális létező
szerep

agy agy agy agy

elme mint önálló elme csak egy név elme mint funkció elme mint agyra
szubsztancia épülő emergens
létező
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia32