A pszichológia főbb területei

Hétköznapi és tudományos
pszichológia
 Mivel foglakozik a pszichológia?

Örök emberi érdeklődés

– Mit nevezünk léleknek?

– Milyen típusokba sorolhatók az emberek?

– Hogyan érzékeljük a valóságot?

– Milyen tényezők befolyásolják az ember fejlődését, viselkedését?

– Miért vonzódunk bizonyos emberekhez, míg másokhoz nem?

– Mi állhat az emberek viselkedésének hátterében?

Az ember, mint laikus, naív tudós

Az ember, mint laikus, naív pszichológus

 Az ember, mint laikus, naív tudós

• Természetes megismerési vágy

– Kíváncsiság
– Szükség, hogy értsük a világot magunk körül
– Hatékonyak legyünk az életben

• Tapasztalati ismeretek és elfogadott vélekedések

– Meggyőződések
– Konszenzus

• Természetes értelem
– Okoskodás, következtetések, valószínűségi vélekedések
 „Pszichológiai” ismeretek forrása

• kulturális háttér ismeretek

• személyes tapasztalás, megfigyelés
• magánjellegű magyarázat, elméletek
• másoktól átvett, nyílt vagy rejtett elképzelések
• hagyományok, szokások, babonák
• szakmai és laikus tekintélyek
• A pszichológia popularizálódása
– Folyóiratok, népszerű irodalom
 Kétféle pszichológia

• Implicit, laikus, hétköznapi, naív

– Nem szakszerű, nem tudományosan megalapozott,
nem ellenőrzött, bizonytalan, kevésbé megbízható

• Explicit, szakértői, tudományos

– szakszerű, megalapozott, ellenőrzött, biztos,
megbízható
 A hétköznapi megismerés problémái
Hétköznapi Tudományos

• Pontatlan megfigyelés • Rendszerezett, szisztematikus,

– Felületes tudatos
– Hiányos – Tudatos
– Öntudatlan – Gondosan eltervezett, alapos
– Műszerek, eszközök segítségével

• Túláltalánosítás • Megismétlés, replikáció

– Az egyedi indokolatlan
általánosítása
– Nem létező, vagy félreértett
együttjárások, álkorrelációk,
egybeesések
– Induktív következtetés logikája
szerint
– Statisztikailag megalapozott
 A hétköznapi megismerés problémái
Hétköznapi
• Szelektív észlelés
– Az elvárások illeszkedő, várt
adatokat vesszük észre
– Sztereotíp, előítéletes …
• Ellentmondásos
– Nem feltétlenül zavaró
– Utólagos korrekciók az
ellentmondások feloldására
– Hozzáköltések lehetséges, de
nem valóságos információkkal
Tudományos
• Tervszerű, ellenőrzött
– Kutatási tervek
– Tudományos, elfogadott
módszertan
– A kontroll, az ellenőrzés
lehetőségének biztosítása
• Ellentmondás mentességre
törekvő,
– logikailag érvényes
következtetések
– A kiegészítő magyarázatok és
utólagos hipotézisek ellenőrzése
 A hétköznapi megismerés problémái
Hétköznapi
• Illogikus okoskodás
– Az ellentmondások feloldására
logikailag nem elfogadható
érvelés
• „Kivétel erősíti a szabályt”
– Valószínűségi torzítások
• „A szerencsejátékos tévedése”
• Elfogultság
– Egyéni és csoport érdekek
mentén
Tudományos
• Tudatos, explicit következtetések
– Az érvényes (induktív és
deduktív) következtetés
szabályainak megfelelően
– Ellenőrzés
• Egyéni és társas kontroll
• Elfogulatlan, érdekmentes
– Etikai és kutatási normák
 A hétköznapi megismerés problémái
Hétköznapi
• Zártság
– A hétköznapi morál és az
elfogadott szokások vagy
előiíéletek alapján észlelt
korlátok
• Misztifikáció
– Természetfeletti, rejtélyes,
titokzatos okok
– A nem ismert =
megismerhetetlen
Tudományos
• Nyitottság
– A tudomány folytonos
fejlődésben és változásban van
– nyitottság az újra
– elavult ismeretek korrekciója
• Potenciálisan bármi lehet a
kutatás tárgya, megismerhető
– „Varázstalanítás”
– Tévedések és korrekciók
sorozata
 Hétköznapi és tudományos megismerés
Hasonlóságok, különbségek

Hétköznapi megismerés Tudományos megismerés

Megközelítés Intuíción alapul Empirikus

Eszközök Gyakran nem megfelelően Körültekintően
kiválasztottak, pontatlanok kiválasztottak,
pontosak
Mérés Nem megbízható és nem Megbízható és érvényes
érvényes
Megfigyelés Alkalomszerű, nem Szisztematikus, kontrollált
kontrollált
Eredmények Szubjektív, gyakran elfogult Objektív, előítélet-mentes
Fogalmak Nem egyértelműek, Egyértelműen definiáltak,
többjelentésűek problémaspecifikusak
Hipotézisek Nem tesztelhető tesztelhető
Hozzáállás elfogadó kritikus
 Az ember, mint laikus, naív
pszichológus
• Naiv pszichológia
• Vágy-vélekedés pszichológia
– A hajlam, hogy a másik ember viselkedését pszichológiai
állapotokra (vágyakra, vélekedésekre) vezessük vissza
– Intencionális magyarázat – az a magyarázati szint, amely
a viselkedést a külvilágra irányultsággal (szándékkal,
akarattal, tudati tényezőkkel) magyarázza

• Pszichológiai okság
 Laikus tudás jelentősége

• Rendszerez, tájékoztat

• Otthonossá teszi a világot

• A további kutatások kiindulópontja lehet

• De félre is vezethet

• Akadályozhatja a tudományos lélektan dolgát

 Mitől tudományos a pszichológia?
• A pszichológia tudományossága
– bizonyosság igény - empiricista elkötelezettség
• A biztos tudásra törekvő, tapasztalatokon nyugvó ismeretek
– magyarázat igény – általánosíthatóság
• A megfigyelések kielégítő és logikailag érvényes
magyarázata
– koherencia igény – rendszerszerűség
• Törekvés az ismeretek rendszerezett, ellentmondásoktól
mentes modellekben, elméletekben történő kifejtésére

• Történeti képződmény
 A tudományos pszichológia
jellegzetességei
• megismerés módja empirikus
– jellegzetes tapasztalati módszerek (pl. közvetlen megfigyelés, különböző kísérleti elrendezések)
állításaik (hipotéziseik) helyességének megállapítása érdekében

• körültekintően kiválasztott és pontos mérőeszközök

– a vizsgált probléma természetéhez illeszkedő

– előzetesen kivizsgált bemért

• alkalmazott mérés megbízható és érvényes

– azt vizsgálja,amit mérni szeretnénk

– megfelelő pontossággal képezi a vizsgált jelenség sajátosságait

• szisztematikus megfigyelésen, gondosan megtervezett, kontrollált kísérleteken alapul

– Zavaró tényezők kiiktatása

– Tervszerű, nem esetleges

– Műszerek segítségével, laborkörülmények között

 A tudományos pszichológia
jellegzetességei
• eredményeinek bemutatása objektív és előítélet-mentes
– Szabványosított ismeretközlés

– gondos dokumentáció

– kontroll és ellenőrzés

– Elfogulatlan, személyes és csoport érdekektől mentes

• egyértelműen definiált probléma-specifikus fogalmak

– Elméleti és tapasztalati alapon definiált fogalmak

– szakmai konszenzus

• kritikus és szkeptikus hozzáállás

– Ismételt kontroll vizsgálatok

– Lektorálás, bírálati rendszer

– Meglévő eredményekre, de kritikai szemlélettel alapoz

• Etikai normákra tekintettel van

 „Realista” tudományfelfogás

• Racionalitás:
– Bizonyítékon alapuló kritikai érvelés
– Logikailag érvényes következtetés
– Koherens magyarázat

• Objektivitás, tapasztalatiság
– Tárgyilagosságra törekvés
• Elfogulatlan
• Érdekmentes
• ellenőrizhető

• Haladás:
• Nem az ismeretek lineáris gyarapodása
• Az ellenőrzések, kritikák mentén továbblépő

• Kollektív jelleg
 Irodalom
Szokolszky Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris k.;
1. fejezet 19-37. o.
Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (1996) Balassi
k.;
1-3. fejezet 30-59. o.
Pléh Cs.: A pszichológia örök témái (2008) TYPOTEX; 1. fejezet 15-30.
o.