6. A gyermekirodalom szerepe a kisgyermek életében, fejlődésében.

A kisgyermeknevelő
irodalmi tájékozottsága és felkészültsége. Népi mondókák és gyermekversek a bölcsődében.
A gyermekirodalom alkotásainak sokszínű megjelenési formái.

A gyermekirodalom szerepe a kisgyermek életében, fejlődésében

A gyermekirodalom meghatározása nehéz, nincs róla konkrét megállapodás, mi számít annak.

Tágabb összefüggésben a gyermekirodalom része a gyermekkultúrának, a
gyermeklélektannal, gyermekpedagógiával, gyermekfilozófiával együtt hozzájárul a
társadalom gyermekképének kialakításához. Esztétikai értéket közvetít, véleményt fogalmaz
meg a világról, hírt ad, információkat ad át. A hagyományos felfogás szerint a
gyermekirodalom elsősorban alkalmazott irodalom: alkalmazottja a pedagógiának, így
gyakran erkölcsi példatárrá degradálódik. A korszerűbb felfogás szerint a gyermekirodalom
elsősorban irodalom, integráns része a nemzeti és világirodalomnak. Teljes értékű irodalom,
„a valóság komplex modellje”. A gyermekirodalom sajátosságai csakis a befogadó, a
gyermekolvasó szempontjából írhatók le.

A kisgyermekeknek szóló irodalomban több az eredeti mű, kevesebb az adaptáció. Pedagógiai

szempontból követelmény, hogy ne vezessük félre a gyermeket, valamint a mű ne vétsen az
anyanyelv szabályai ellen: szabatosnak, világosnak, magyarosnak kell lennie. A
gyermekirodalom igazodik a befogadó világképéhez. A mese valójában a gyermekolvasó
szemével nézett világ.

A gyermekirodalom forrásai, rétegei:

 szövegek, amelyeket eredetileg gyermekeknek írtak (A. A. Milne: Micimackó, Lázár
Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő)
 szövegek, melyeket eredeti vagy átigazított formában a népköltészetből vett birtokba a
gyermekirodalom (mondókák, mesék, népdalok)
 szövegek, melyek változatlan formában vagy adaptációként a szerző szándékától
függetlenül lettek gyermekirodalmi alkotások (Móricz Zsigmond: Légy jó
mindhalálig)
 szövegek, melyeket a 6-14 éves korosztálynak írtak és írnak (Karinthy Frigyes: Tanár
úr kérem)

Gyermekirodalom műfajai:
Gyermekvers: általában mondóka, amely inkább rigmus, alig van benne tartalmi-logikai
közlés. Két nagy csoportja van:

1. A felnőttek mondják a gyermekeknek

 dajkarímek: meghitt, bensőséges hangulat jellemzi
 altatók, bölcsődalok: becéző kifejezések
 kézjátékok:
 tenyércirógatók: kerekecske dombocska
 tapsolók: tapsi, tapsi mamának
 csipkedők: csip-csip csóka
 kiolvasók: ez elment vadászni
 állni és járni tanítók: áll a baba, áll
 térden lovagoltatók, höcögtetők
 hintáztatók
 simogatók, ciróka-maróka félék: én is pisze
 jeles napokhoz kapcsolódók
 sebes mondókák, nyelvtörők
2. Gyermekek által mondott mondókák
 természeti jelenségekhez kapcsolódó:
 esőhívogató: ess eső ess
 naphívogató: süss fel nap
 hóesésüdvözlő: ha-ha-ha havazik
 állatvilággal kapcsolatos:
 állathívogatók: nyuszi, nyuszi, nyulacskám
 állatriogatók, üldözők: hess, héja
 állatcsúfolók: szebb a páva, mint a pulyka
 állathangutánzók: béka, béka, brekeke
 röptetők (főleg bogarak): lepke, lepke, szállj a tenyerembe
 gólya- és fecskeköszöntők
 növényvilággal kapcsolatos:
 növényszedés
  termések, gyümölcsök
 evéssel kapcsolatosak

A mondókák szövege lehet értelmes, illetve halandzsázó (Antanténusz).

A népi mondókák fejlesztő szerepe:

Felkeltik a beszédkedvet, beszédfantáziát, beszédindítást. Érzelmekre nevelnek: szavakkal

kifejezhetetlen érzelmek előhívására alkalmasak. A mondókák, versek szóhasználata bővíti a
kisgyermek aktív és passzív szókincsét. Elsajátítja, gyakorolja ezáltal a gyermek a beszéd
automatizmusát, a helyes ejtést, artikulációt, helyes légzést. Megtanulja a különféle
szófajokat, azok mondatbeli szerepét, a hangok stílusjegyeit, a spontán indulatszavakat (jé,
hejhó, júj, jaj), a magyar nyelv ritmusát, hangsúlyviszonyait.

Népmese:
A mese a világon talán legtöbbet kutatott irodalmi műfaj. Kutatták az eredetét, változatait,
történeteit.
A magyar népmese műfajai: állatmesék, tündérmesék, legendamesék, novellamesék, rászedett
ördög mesék, tréfás mesék, hazugságmesék, formulamesék.

A kisgyermeknevelő irodalmi tájékozottsága és felkészültsége. Népi mondókák és

gyermekversek a bölcsődében

Fontos tényezők a bölcsődés korú gyermekek számára kiválasztott irodalmi szövegekhez:

 meglegyen a ráismerés öröme: olyan verset, mesét válasszunk, amelyben felismeri a
környezete tárgyait, jelenségeit
 hétköznapokhoz való kötődés
 életkornak megfelelő
 bemutatása érthető, szemléletes, tisztán artikulált, nem alkalmaz felesleges
szómagyarázatokat
 zeneiség
 rövidség: figyelmével átfogható legyen

Mondókák: kihagyhatatlanok a népi mondókák: legtisztábbak, legkönnyebben befogadhatók

Mesék:
 énmesék, családmesék: hétköznapi szituációk, segítik a feldolgozást, ismeretet adnak át
 állatkölyköket, állatcsaládokat bemutató mesék
 népmesék közül bölcsődéseknek bemutathatók:
 állatmesék: egy szálon futó nem fabula mesék
 tréfás mesék
 formulamesék: láncmesék, halmozó mesék, mondókamesék