7.

Az iskolai tanulás

a). A tág értelemben vett tanulás és az iskolai tanulás fogalma. A tanulás formái, típusai és szintjei

A tanulás fogalma

Tág értelemben: az emberiség eddigi története során felhalmozott értékek.

Szűkebb értelemben olyan pszichikus aktivitás, amelynek eredményeként a személyiségben tartós

változás következik be.

A tanulás a tanuló olyan aktív és produktív tevékenysége, amely a társadalmi műveltség, azaz az
elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok
fejlődése a magatartás alakulása révén járul hozzá a személyiség fejlődéséhez.

Iskolai tanulás jellemzői:

 célok által meghatározott,

 az oktatásban résztvevőkre jellemző,
 az emberi életszakaszokat figyelembe véve intenzív
 tudatos elsajátítás.

A . A tanulás mint információfeldolgozás

 Info. felvétele
 Feldolgozás
 Tárolás
 Felidézés

Megértés fontossága: megértés értelmes tanulás

megértés hiánya  mechanikus tanulás

B . A tanulás mint tevékenység

 a tanulás tevékenységként való felfogása

 a személyiség fejlődésének meghatározója nem az információk mennyisége, hanem az
egymásba szerveződő műveletek , amelyek következtében a tanuló egyre magasabb
fejlettségi szintet ér el.

C . A tanulás mint konstrukció

Korábbi meglévő sémáink határozzák meg, hogy milyen információkat veszünk fel a környezetünkből
és azokból milyen modelleket építünk fel.

A tanulás formái (Megj;pszichológiai szempontból pl imprinting, diszhabituáció, én inkább

pedagógiai szempontból értelmeztem)

a). Formális tanulás

 oktatási és képzési( iskolarendszerű) intézményekben valósul meg, és a tanulási eredményeit

oklevéllel,szakképesítéssel ismerik el.

b). Nonformális tanulás

Az iskolarendszerű oktatási és képzési rendszerek nem ismerik el bizonyítvánnyal. Lehetséges
színtere a munkahely, de megvalósul civil társadalmi szervezetek (pl szakszervezetek) tevékenysége
keretében is.

C). Informális tanulás

 a mindennapi élet velejárója. Nem feltétlenül tudatos tanulás, lehetséges, hogy maguk az
egyének sem ismerik fel tudásuk és készségük bővítését.

D) Autonóm tanulás

Az egyén saját maga kezdeményezi a tanulást, elhatározása önálló, felfrissíti korábban szerzett
ismereteit, utánajár, motivált. pl. nyelvtanulás

A tanulás típusai
1. Tudatosság szerint: szándékos , nem szándékos
2. Tartalom szerint-ped. értelemben
-perceptuális: érzékszervek segítségével történő elsajátítás

-motoros: mozgásformák elsajátítása

-verbális: szövegekkel vagy jelekkel történő ismeretszerzés

-szociális

3. Absztrakció szempontjából- tapasztalati és értelmező

4. Segítség szempontjából : önálló és szociális

A tanulás szinjei ( Bloom féle szintek) – remélem erre gondoltak

 ismeret-emlékezés, felismerés, felidézés
 megértés-értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás
 alkalmazás-problémamegoldás
 analízis-elemzés, lényeges elemek feltárása, motívumok értelmezése
 szintézis-egyéni és eredeti produktumok létrehozása
 értékelés-véleményalkotás

b) A kortárs tanuláselméletek..
pl. Skinner, Piaget, Vigotszkij, Bruner stb elméletei

1. Skinner tanuláselmélete:
Az operáns kondicionálás során az élőlények azt tanulják meg, hogy az általuk adott válasz
egy egyedi következménnyel jár.

Minden viselkedés alapja a megerősítés.

Típusai
 Pozitív megerősítés:-dicséret következtében jön létre

Negatív megerősítés- negatív kvetkezmények elkerülése miatt jön létre a cselekvés.

A személyiség szót azokra a viselkedési mozzanatokra alkalmazta, amelyek stabilak, és hosszú

ideig jelen vannak az egyén viselkedésében.

Kísérlete-éhes állatot helyezett egy dobozba (Skinner doboz), amelynek belseje csupasz, benne
csupán egy pedál van, mely alatt egy etetőtál. A pedál felett egy kis fény kapcsolható a
kísérletvezető által. Egyedül hagyva az állat(patkány) körbejár a dobozban, explorál. Esetleg
megnézi a pedált, lenyomja, etelgalacsin hullik a tálba többször megnyomja-

2. Bruner kognitív fejlődéselmélete

Szerinte a legfontosabb, hogy a tanulók átlássák a tananyag struktúráját, és ha ebben
segítenek nekik, akkor jobban bevésődnek az új ismeretek.A tanulóknak önállón megoldandó
feladatok, probémákat kell adni, amelyek helyes elvégzése által egyúttal önbizalmuk is
növekszik, és később , az életben is sikeresebben fogják megoldani a problémákat.
Piagethez hasonlóan ő is azt a nézetet képviseli, hogy a tanulók önálló ismeretszerzés és
problémamegoldás révén jobban megértik a tanultakat, mintha készen kapott ismereteiket
kérnénk tőlük számon

c) A hatékony iskolai tanulás külső és belső feltételei stb.

A tanuló csak akkor képes tanulásának eredményes és hatékony irányítására, ha ismeri saját
adottságait, képességeit és ezeket képes tudatosan fejleszteni annak érdekében, hogy egyes tanulási
helyzetekben sikeresen tudja alkalmazni azokat.

Tanulás- belső tényezők- biológiai , pszichikus

-külső tényezők- iskolai , szociális

1. Belső tényezők
a) Biológiai

-öröklődés, nem ,életkor, testi fejlettség,egészségi állapot, erőnlét, idegrendszer veleszületett

működési sajátosságai

B) Pszichológiai

Intellektuális: intelligencia, gondolkodás, tanulási képesség, megértési képesség stb

Non-intellektuális : kíváncsiság, érdeklődés, felelősségtudat, szorgalom, kitartás stb

2. Külső tényezők
a) Iskolai: képzés minősége; oktató-tanuló viszony; osztály-tanuló viszony; pedagógus
felkészültsége, személyisége, kompetenciái; oktatási rendszer
b) Szociális-családi
 -a család belső értékrendje, érzelmi légköre
-szülők képzettsége, anyagi lehetősége

Optimális külső feltételek megteremtése

-fizikai környezet feltételeinek optimális megteremtése

-naptár, faliújság, óra

-szoba, terem világos legyen

-megfelelő fényforrás, pozíció

-tanuló aktuális állapota

-motiváltsága- miért is tanul?

-ráhangolódás, saját magunk meggyőzése,