26.tét.

matek

Az óvodáskorú gyermek matematikai gondolkodásának műveletei. A halmazelméleti, a

logikai és a kombinatorikai ismeretek eszközszerű alkalmazása a fogalomrendszerek
kialakításában és megjelenése az ember környezetében, melyek elősegítik a matematikai
gondolkodás fejlődését az óvodában. Készítsen egy heti tervezetet, amelyben mindennap
kiemeli a matematikai tartalmat! b) Tervezzen egy logikai készletet, mely segítségével
mutasson be tevékenységeket különböző korcsoportok számára! c) Tervezzen egy
gondolkodást fejlesztő kombinatorikai tevékenységet!

A gyermek a külső világ tevékeny megismerése során jut matematikai ismeretek

birtokába a mennyiségi-, alaki-, téri viszonyokról. A cselekvő-szemléletes és képi
gondolkodás mellett fejlődik fogalmi gondolkodása, ítélőképessége, döntési
képessége, amelyek a szükségesek a sikeres iskolakezdéshez. Az előző pontban
láthattuk, hogy a fogalomalkotás alakulása, a decentralizáció kezdeti lépéseinek
alapozása fontos fejlesztési feladat óvodáskorban. Ennek egymásra épülő főbb
gondolkodási műveletei a következők:

Összehasonlítás: kezdetben a tárgyak azonosságának, különbségeinek

felfedezése, majd az azonos, és eltérő tulajdonságok felismerése és megnevezése,
ekkor már az összehasonlítás szavakkal is történik. Végül az összehasonlítást a
tárgyak előre megnevezett tulajdonságai szerint is elvégzik a gyermekek, meg tudják
állapítani a változásokat (Perlakiné).

Válogatás: a szemléletes gondolkodás alapja, hogy a tárgyakat lényeges

tulajdonságaik alapján szétválogassák a gyermekek, az egymáshoz tartozó dolgokat
összekapcsolják. Kezdetben saját szempont szerint válogatnak, majd megnevezett
ismert tulajdonság szerint (Zsámbokiné).

Rendezés: adott tulajdonság szerint a tárgyakat csoportosítják, azaz halmazba

rendezik, vagy képesek a meghatározott szabályt követni, azaz sorozatot
alkotnak belőlük. A fejlődés során képesek lesznek adott halmazba rendezés és
adott sorozat szabályát felismerni, az oda nem illő elemet kiválasztani
(kakukktojás), tudják a szabályt követni, azaz a halmazba további elemeket
válogatni, a sorozatot folytatni. Halmazba rendezés esetén a halmazt meghatározó
tulajdonság felismerése és alkalmazása a cél, sorozatalkotásnál a sorrendet
meghatározó tulajdonság (pl. mennyiség csökkenése), esetleg periodicitás
felismerése (pl. kör, négyzet, háromszög, kör, négyzet, háromszög, …).

Osztályozás: A konkrét tárgyak halmazba sorolását később logikai rend szerint is el

tudják végezni, megjelenik a két szempont szerinti osztályozás, a halmazok közötti
tartalmazási reláció (Mérei, Binét).

Logika: Amikor a gyermekek kijelentő mondatokat mondanak, pl. „Ez egy medve.”,
akkor állításokat fogalmaznak meg. Képesek ezek igazságértékét eldönteni, igaz,
hogy ez egy medve, vagy nem igaz, és tagadó megállapításokat is tesznek: „Ez nem
medve.” Ezek a fokozatosan bővülő logikai műveletek még szorosan kötődnek a
tárgyakhoz, csak 11 éves kor után tudnak a gyermekek kijelentéseken logikai
műveletet végezni, és 15 éves kor körül kezd összeállni a logikai műveletek
rendszere. Mivel a logikai műveletek óvodáskorban a konkrét tárgyakhoz kötődnek,
ezért szorosan kapcsolódnak a halmazokhoz, hiszen a kijelentések alapján történik a
halmazba rendezés (ha a labda piros, akkor beletartozik a piros tárgyak halmazába,
ha nem piros, akkor nem tartozik bele). A gyermekek ekkor már tudnak
barkochbázni, amelyet kezdetben a megfelelő tárgyak konkrét kirakásával kísérünk.

Az óvodás gyermek kezdi felismerni az ok-okozati viszonyokat, és kezdi megérteni a

gondolatokat összekapcsoló szavakat (ha, akkor, miért). A tárgyakon végzett sok-sok
logikai művelet vezet oda, hogy később ezeket kijelentéseken, szavakban is el tudja
végezni.

A logikai készletet a matematikatanítás megújítása kapcsán fejlesztette ki Dienes

Zoltán. Piaget fejlődéslélektani kutatásait felhasználva úgy gondolták, hogy érdemes
már kicsi korban elkezdeni a matematikai fogalmak alapozását az életkornak
megfelelő szinten. Így kerültek be az alsó tagozatos matematika tananyagba a
halmazok, a kombinatorika, számrendszerek, stb. tárgyi tevékenységekre, konkrét
tapasztalatokra alapozva. Az eszközök, tevékenységek, játékok lehetővé teszik,
hogy a gyermekek saját maguk fedezzék fel a matematikai összefüggéseket, ezáltal
fejlődik a gondolkodásuk, és mélyebben megértik a matematikát. Varga Tamás és
munkatársai a Komplex matematikai tanítási program keretében kidolgozták ennek a
tananyagát, és eszközeit, amelyek egyike a logikai készlet.

A Magyarországon használatos logikai készlet 48 elemű, az elemeknek négy

tulajdonsága változik:

Méret szerint lehet kicsi vagy nagy.

Szín szerint lehet sárga, piros, kék vagy zöld.

Lyukasság szerint lehet lyukas vagy teli(nem lyukas).

Forma szerint lehet kör, háromszög vagy négyzet.

 Az elemek tulajdonságainak felfedezése, elnevezése

A gyermekek számára segíti a tulajdonságok felfedezését, ha azt kérjük tőlük, hogy

osszák két csapatra az elemeket valamilyen tulajdonság szerint.

Különböző megoldások születnek, méret szerint a kicsi-nagy elemek csapata,

lyukasság szerint a lyukas-teli, szín szerint különböző csoportosításokat alkotnak,
általában a piros, vagy sárga elemek alkotják az egyik, a zöld vagy kék elemek a
másik csapatot. A formák szerinti kettéosztás is előfordul: kerek-szögletes, de ekkor
zavarja a gyerekeket, hogy az egyik csapatba több elem kerül. A nézőpontváltást
segíti, ha egymás után többféle csapatalkotásra ösztönözzük a gyermekeket.

A játék során meg kell beszélnünk az elemek megfigyelt tulajdonságainak

elnevezését! A nem lyukasra telit mondunk, a kisebbeknél a színekkel is lehet
probléma, így a színek tanulását is segíti a készlet. Nagyon fontos, hogy a „négyzet”-
et soha ne mondjuk kockának! A kocka térbeli, a négyzet síkbeli alakzat. Ha
hangsúlyozni akarnánk az elem térbeli voltát, akkor négyzetes oszlopot kellene
mondanunk, de ez túl bonyolult az óvodában. A négyzet és a kocka fogalmának
keveredése a későbbi matematika tanulás során nagy zavarokat okozhat.

A matematikai szakkifejezések használatát a minta alapján sajátítják el a gyermekek.

Így ebben az esetben célszerű, az „és” és a ”vagy” kötőszavakat a logikai értelemben
használni. Nehézséget jelent, hogy ez valamelyest eltér a köznyelvi alkalmazástól.

Az „és” a köznyelvben felsorolást jelent, a logikailag pedig a „piros és kicsi” olyan

elem, amelyre mindkét tulajdonság teljesül. A „vagy” értelmezése pedig a
köznyelvben gyakran a „vagy vagy”-nak felel meg. A két kötőszó közötti különbség
az, hogy a „piros vagy kicsi” elemekhez a kicsi piros elemek is hozzátartoznak, a
„vagy piros vagy kicsi” elemekhez pedig nem. Célszerű a gyermekeket ösztönözni
különös csapatok alkotására is, például lehet a piros és a nem piros elemek csapata,
ezzel a tagadó szókapcsolatnak megfelelő elemek kirakását gyakorolják.

Az elemek megnevezésekor négy tulajdonságot kell felsorolni (a későbbiekben

beszélünk olyan részkészletek kiválasztásáról, melyekben kevesebb elem, és
kevesebb tulajdonság szerepel), amit megkönnyít, ha kezdetben mindig ugyanabban
a sorrendben mondjuk a tulajdonságokat. Mivel a formát jelző szó főnév, célszerű ezt
mondani utolsónak: pl. kicsi, piros, lyukas kör. Ha ez már jól megy a gyermekeknek,
a későbbiek során tudatosan változtassuk a sorrendet, pl. lyukas, piros, kicsi kör.

2. Adott tulajdonságú elem kiválasztása

Kérünk elemet a gyerekektől úgy, hogy előbb csak egy tulajdonságot kötünk ki
(Kérek tőled egy piros elemet.), majd egyre többet, végül felsoroljuk az elem összes
tulajdonságát. Az alábbi oldalon tulajdonságoknak megfelelő elemeket kell kijelölni a
logikai készletből.

http://tananyag.geomatech.hu/b/508029#material/575287

Kisebb gyermekekkel ezt a játékot is játszhatjuk csökkentett készlettel. Az elemek

kiválasztását játsszuk úgy is, hogy kiválasztjuk az összes kék elemet, letakarjuk őket,
és a gyermekeknek tapintás útján kell kiválasztani a mondott tulajdonságoknak
megfelelő elemet. Ezzel a gyermekekben a belső képek, a szemléletes gondolkodás
kialakulását ösztönözzük. Beszéljük meg, hogy a szín kivételével minden
tulajdonságot meg tudunk különböztetni tapintás útján is.

Az elemkérést a gyermekek párban is játszhatják, de érdekes társasjátékot is

alkothatunk.

Elemkérő társasjáték

Játékosok száma: 3 vagy 4.

A készlet elemszámát az életkornak megfelelően alakítsuk, a forma és a szín

mindenképpen maradjon.

Az elemeket kiosztjuk egyformán a játékosok között. A játékosok célja, hogy minél

többet gyűjtsenek 4 játékos esetén azonos színű, 3 játékos esetén azonos formájú
elemekből. A játék egyszerűbb változatában előre rögzítjük, hogy ki melyik színt vagy
formát gyűjti, a nehezebb változatban ez a játék során derül ki a játékosok döntése
alapján.

A játékosok felváltva körben haladva kerülnek sorra a legfiatalabbal kezdve. A soron

következő játékos megszólítja egy tetszés szerinti játékostársát, és kér tőle egy
elemet, amelyet minden tulajdonságával meghatároz. A megszólított játékos köteles
odaadni a kért elemet, ha az nála van, ha nincs, akkor megmondja, hogy nincs nála.
Az a játékos győz, aki leghamarabb összegyűjti az összes megfelelő színű vagy
formájú elemet.

A játék során a gyermekek gyakorolják az elemek megnevezését, kiválasztását,

valamint fejlődik memóriájuk, hiszen a saját és a többi játékos kéréseiből és az
azokra adott válaszokból is lehet információhoz jutni. Játsszuk le a játékot!

Találd meg!

Kirakjuk a logikai készlet elemeit. Dobókockákat készítünk: egyet a színekkel (ha

egyforma esélyt akarunk minden lapnak, akkor kiveszünk egy színt, és olyan kockát
készítünk három színnel, amelyen a szemközti lapok egyforma színűek), egyet a
formákkal, és kiegészíthetjük egy olyan kockával, amelynek két lapja joker, egy a
lyukas, egy a teli, egy a nagy, egy a kicsi tulajdonságot jelenti. A gyermekek sorban
dobnak a 2 vagy 3 kockával, és aki először rámutat arra az elemre, amely megfelel
minden, a kockák által mutatott tulajdonságnak, az a játékos megszerzi azt az
elemet. Az győz, aki a legtöbb elemet szerzi meg. A játéknak akkor van vége, ha már
csak egyszínű, vagy egyféle formájú elemek maradtak. Aki észreveszi, hogy ez az
eset fennáll, bekiáltja, hogy VÉGE, és kap egy jutalom elemet. (A játékot nem
érdemes az utolsó elemig játszani, hiszen akkor már kicsi az esély, hogy megfelelőt
dobjunk.) Készítsük el a játékot, és játsszuk el! A játékot más tartalommal
rendelkező, logikai készlet típusú készlettel is játszhatjuk, tervezzünk ilyet!

3. Az elemek rendszere

Az elemet a gyermekek rendszerezhetik különböző tulajdonságok szerint, lényeges,

hogy ösztönözzük a szempontváltást: ha a gyermekek először szín szerint
válogattak, akkor utána válogassanak forma szerint is.

A tulajdonságok alapján való rendszerezés egyik eszköze az elemeket tartalmazó

doboz, ahol a megfelelő méretű és formájú elemeknek ki van alakítva a helye. A
gyermekeknek általában igénye, hogy a két nagy körnek megfelelő hely közül az
egyikbe a lyukasakat, a másikba a teliket rakják, sőt sokan azonos színsorrendben is
pakolják az elemeket. Ez lehetőséget ad a következő játékra:

Elvitte a szarka: a logikai készletből kiveszünk egy elemet (ezt vitte el a szarka), és
a gyermekeknek meg kell mondani, hogy melyik volt az elvitt elem, akkor kapják
vissza. Az elemek rendszerbe állítása lehetővé teszi a hiányzó elem megtalálását. A
játékot játszhatjuk úgy is, hogy például az összes négyzetet vesszük ki, ezt kell
kitalálniuk a gyermekeknek.
Az elemek rendszerét ábrázolhatjuk gráffal. Az elemek kétfélék lehetnek méret
szerint: kicsi vagy nagy. A kicsi és a nagy is lehet lyukas vagy teli. A kicsi lyukas
lehet négyféle színű, ugyanígy a kicsi teli is és a többi. A kicsi lyukas sárga lehet kör,
háromszög vagy négyzet, a kicsi lyukas piros is, és így tovább. Célszerű az egy
szempontnak megfelelő lehetőségeket mindig ugyanabban a sorrendben mondani,
például a színeket mindig sárga, piros, zöld, kék, egyre sötétedő sorrendben, így
kisebb a hibázás lehetősége.