Szerkesztések

Definíció:
Szerkesztésnek nevezzük egy adott geometriai alakzat előállítását, ahol adottak a geometriai
alakzat egyértelmű előállításához szükséges adatok, adott az előállítás egyértelműen
meghatározott algoritmusa és adottak az algoritmus alkalmazásához szükséges feltételek.

A szerkesztési feladatok megoldásának főbb lépései:

1. A feladat elemzése
Tekintsük megoldottnak a feladatot, készítsünk vázlatrajzot.
A vázlaton tüntessük fel az adatokat.
Mit kellene ismernünk ahhoz, hogy megszerkeszthessük az ábrát?
Bontsuk a feladatot részfeladatokra, fogalmazzuk át úgy, hogy egyetlen pont
megszerkesztését igényelje a megoldás egy-egy lépése.
A megszerkesztendő pontokra kiszabott feltételeket bontsuk részekre, vizsgáljuk meg, hogy
az egyes részfeltételeknek eleget tevő ponthalmazokat külön-külön meg tudjuk-e
szerkeszteni.
Egészítsük ki az ábrát további részekkel úgy, hogy ezzel kapcsolatot tudjunk teremteni az
adott és az ismeretlen között.
Másik irányból indulva vizsgáljuk meg, hogy a megadott adatokból milyen alakzatok
szerkeszthetők, melyek révén esetleg közelebb jutunk a szerkesztendő alakzathoz. Gondoljuk
végig, milyen geometriai tételek vonatkoznak a szerkesztendő alakzatra, ezeket hogyan
tudnánk hasznosítani.
Amennyiben sikerült megtalálni a kapcsolatot az adatok és az ismeretlen alakzat között,
készítsünk vázlatot, melyben kellően részletezve egyértelműen leírjuk a szerkesztés menetét.
Ügyeljünk arra, hogy a leírásban szereplő jelölések egyezzenek meg a vázlat jelölésével.

2. A szerkesztés
A megadott adatokkal, az előzőleg összeállított algoritmusok alapján hajtsuk végre a
szerkesztést. Ügyeljünk arra, hogy a vázlaton, a szerkesztés menetének leírásában és a
szerkesztett ábrán azonos jelöléseket alkalmazzunk.

3. A bizonyítás
Igazoljuk, hogy a megszerkesztett alakzat valóban rendelkezik a feladatban meghatározott
adatokkal és feltételekkel. (Ezt egyszerűbb esetben már az elemzés során elvégezzük)

4. Diszkusszió
Részleges D. – Vizsgáljuk meg, hogy a megadott feltételek mellett hány megoldása van a
feladatnak (az egybevágó megoldásokat nem tekintjük különbözőnek)
Teljes D. – Részletesen elemezzük, hogy a megoldhatóság, ill. a megoldások száma miként
függ az adatok megválasztásától

Az euklideszi szerkesztés:
Mit értünk euklideszi szerkesztésen? Milyen adatokat és eljárásokat szabad használnunk?
Eszközök: egyélű egyenes vonalzó, körző
Szerkesztés adatai: ugyanazon síkban adott pontok, egyenesek és körök. Ezekből kell újakat
származtatni körzővel és egyélű vonalzóval, csupán az alábbi lépésekkel:
Két egyenes metszéspontjának kijelölése.
Két kör metszéspontjának kijelölése.

1
Egyenes és kör metszéspontjának kijelölése.
Két ponton át egyenes kijelölése.
Két pont távolságának körzőnyílásba vétele és ezzel adott, vagy már megszerkesztett pontból
mint centrumból kör rajzolása
Adott középpontú, adott sugarú kör előállítása

Elemi geometria

A geometria kutatása alexandriai Euklidész (i.e. 365 – i.e. 300) nevéhez fűződik, és a vele
együtt dolgozó tudósokhoz. Fő műve a STOIKHEIA (Elemek) – 11 kötetes könyv.
Tartalmazza a geometria és geometria elemeit, összefoglaló írásmű.
A 19. századig a sík geometriájához hozzá sem kellett nyúlni, mert olyan pontosak voltak a
számítások és helytállók. Sőt utána is már csak kibővítették.
Definíciói nem egészen jók (egyszerűbb fogalmakat bonyolultabbakkal definiál)
pl. pont – az, aminek nincs része
egyenes vonal – az, amelyik a rajta levő pontokhoz viszonyítva egyenlően fekszik
síkfelület - az, amelyik a rajta levő egyenesekhez viszonyítva egyenlően fekszik

Euklidész axiómarendszere

Euklidész elemeinek 9 axiómája – ennél tökéletesebb axiómarendszert a XIX. század végéig

nem sikerült összeállítani, erre épül a geometria.
(axióma – olyan állítás, igazság, melyet a logikus gondolkodás érdekében kényszerülünk
elfogadni, nem bizonyítjuk, kényszerítő erejű)

1. Amik ugyanazzal egyenlők, egymással is egyenlők. (b=c és a=c a=b )

2. Ha egyenlőkhöz egyenlőket adunk hozzá, az összegek egyenlők. (a=b a+c = b+c)
3. Ha egyenlőkből egyenlőket veszünk el, a maradékok egyenlők. (a=b a – c = b – c)
4. Ha nem egyenlőkhöz egyenlőket adunk hozzá, az összegek nem egyenlők (a≠b a+c≠b+c
5. Az egyenlők kétszeresei egyenlők egymással. (a=b 2a =2b)
6. Az egyenlők fele részei egyenlők egymással. (a=b a/2 =b/2)
7. Az egymásra illeszkedők egyenlők egymással.
8. Az egész nagyobb a résznél.
9. Két egyenes vonal nem fog közre területet.

Az 5 posztulátum
(ezek nem axiómák, olyan állítások, melyek nem a gondolkodásunk alappillérei, tehát
elfogadásuk nem kötelező). Követeltessék meg, hogy
1. Minden pontból minden ponthoz legyen egyenes húzható.
2. Véges egyenes vonal (egyenes egy része) egyenesben folytatólag meghosszabbítható
legyen.
3. Minden középponttal és minden távolsággal legyen kör rajzolható.
4. Minden derékszög egymással egyenlő legyen.

2
5. Ha két egyenest úgy metsz egy egyenes (egy 3.), hogy az egyik oldalon keletkező belső
szögek összege két derékszögnél kisebbek (összegük kevesebb mint 180°), akkor a két
egyenes ezen az oldalon meghosszabbítva metszi egymást.

Alapfogalmak

GEOMETRIA – mértan – a tér pontjaiból álló alakzatokkal (ponthalmaz) foglalkozik =

térelemek
Térelemek – pont, egyenes, sík, ezek részei és maga a tér is

2 része van 1, Térgeometria – térbeli alakzatok (térmértan, sztereometria)

2, Síkgeometria – síkbeli alakzatok (síkmértan, planimetria)

Ha két térelem egyike tartalmazza a másikat – két térelem illeszkedik egymáshoz

Egy egyeneshez illeszkedő pontok – kollineáris pontok
Egy síkhoz illeszkedő pontok és egyenesek – komplanáris (egysíkú)

A geometria alapfogalmai a tapasztalat útján absztrakcióval alakultak ki.

Tér – az anyagi tárgyak a térben helyezkednek el, terünk minden irányban határtalanul
kiterjed
- a nyugvó tárgyak a tér egy részét foglalják el és ha csak z elfoglalt térrész alakját
tekintjük – mértani test (lehet végtelen oszlop is

Test – a tér feldarabolásából keletkezik

Felület – a testet felületek határolják (véges testeket véges felületek)

- a felület darabja is felület
- nincs vastagsága (vékony lemez, hártya, papír)

Vonal – ha egy felületet feldarabolunk, a felületet vonalak határolják

- véges felületet véges vonalak
- sem vastagsága, sem szélessége nincs (drót, fonal)

Pont – ha vonalakat feldarabolunk, a darabokat pontok határolják

- semmilyen kiterjedése nincs (tű hegye)

Egyenes – mindkét irányban végetlenbe nyúló vonal, mely mindenütt olyan, mint egy
kifeszített húr

Sík – minden irányban végtelenbe nyúló felület, amely mindenütt olyan, mint simára gyalult
deszka
- feldarabolásakor síkidomok keletkeznek

3
Kölcsönös helyzetek

„P” pont illeszkedik az „e” egyenesre: P ∈ e

az „e” egyenes az ábra illeszkedik az „S” síkra, vagyis a „P”
pont is illeszkedik az „S” síkra: e ⊂ S, P ∈ S
az „Q” pont nem illeszkedik az „e” egyenesre, de
illeszkedik az „S” síkra: Q ∉ e, Q ∈ S
a „R” pont nem illeszkedik a síkra, s így az „e” egyenesre
sem: R ∉ S, R ∉ e

sík jelölése görög betűkkel: e ⊂α, P ∈ α

2 pont: illeszkednek egymásra – A = B

nem illeszkednek egymásra – két különböző pont

2 egyenes kölcsönös helyzete

metsző egyenesek: pontosan 1 közös pontjuk van a 1 síkban

a ∩ b ={M}
M∈ a∩b

párhuzamos egyenesek: nincs közös pontjuk a síkban

Minden egyenes párhuzamos önmagával, a párhuzamosok nem zárnak közre szöget

kitérő egyenesek: ha 2 egyenes nem illeszkedik 1 síkra,
akkor kitérő egyenesek

AB – CG, DH, FG, EH

2 sík kölcsönös helyzete:

Metsző síkok: ha van közös pontjuk, tehát pontosan 1 közös egyenesük van

Párhuzamos síkok: nincs egyetlen egy közös pontjuk sem, minden sík párhuzamos önmagával
Kitérő síkok: nincsenek

4
Egyenes és sík kölcsönös helyzete:
Az egyenes illeszkedik a síkra: ha minden pontja
illeszkedik a síkra

Az egyenes metszi a síkot: ha pontosan 1 közös

pontjuk van

Az egyenes párhuzamos a síkkal: ha nincs közös

pontjuk

Illeszkedési axiómák

I. Két ponthoz egy és csak egy egyenes illeszkedik. (van 1 és több nincs)
II. Ha van három pont, amelyek nem illeszkednek egy egyenesre, akkor a három
pontra egy és csakis egy sík illeszkedik. (lehet 1 egyenes és egy rá nem illeszkedő pont
is)
III. Ha egy sík tartalmazza egy egyenes két pontját, akkor tartalmazza a teljes egyenest
is.

Megjegyzés: Hilbert-féle illeszkedési tételek (A Hilbert-féle illeszkedési axiómák alapján

kizárólag logikai úton (más ismeret, szemlélet felhasználása nélkül) levezethetőek az olyan
egyszerűbb állítások, mint pl.:)

1. Két egyenesnek legfeljebb egy közös pontja van (ha lenne 2, akkor az arra a 2 pontra
ugyanaz az egyenes illeszkedne – egyformák lennének)
2. Ha egy egyenes nem illeszkedik a síkhoz, akkor legfeljebb egy közös pontjuk van. (ha
több lenne, akkor az egész egyenes illeszkedne a síkra)
3. Egy egyenesre és egy rá nem illeszkedő pontra pontosan egy sík illeszkedik
4. Ha adott egy egyenes és egy rá nem illeszkedő pont, akkor erre a pontra pontosan egy
olyan egyenes illeszkedik, amely párhuzamos az adott egyenessel

Egyenes: Egyértelműen meghatározza 2 pont

Sík: Egyértelműen meghatározza a síkot: a) 3 nem egy egyenesre illeszkedő pont
b) 1 egyenes és 1 rá nem illeszkedő pont
c) 2 metszőegyenes
d) 2 párhuzamos egyenes

Félegyenes:
Az egyenest egy pont két félegyenesre bontja

Ha adott egy „a” egyenes és rajta egy „A” pont, akkor az A pont két félegyenesre bontja az
egyenest. Mindkét félegyenes kezdőpontja A pont.

5
 A kezdőpontú B-t tartalmazó félegyenes

A kezdőpontú, B-t nem tartalmazó félegyenes

Szakasz:
Ha az egyenesen kijelölünk 2 pontot, akkor ez 3 részre osztja az egyenest. Két félegyenesre és
egy szakaszra.

származtatható az és közös részeként,

A,B a szakasz végpontjai

‌| AB| = szakasz hosszúsága

Félsík:
Egy síkot a rá illeszkedő egyenes 2 részre bontja – ezek félsíkok. Az adott egyenes pedig
mindkét félsík közös része.
Féltér:
1 sík a teret 2 részre osztja, ezeket féltérnek nevezzük. Az adott sík mindkét féltér közös
része.

Határpontok:
- a félegyenes kezdőpontjai
- szakasz végpontjai
- a két félsík közös egyenesének pontjai
- a két féltér közös síkjának pontjai

Megj: egyenesnek, síknak, térnek nincsenek határpontjai

Belső pontok: az alakzatok olyan pontjai, amelyek nem határpontok

Metszéspont: ha két alakzatnak (szakasz, egyenes, félegyenes) egy közös pontja van, és ez
nem határpontja egyik alakzatnak sem..

IV. Egy pont a rajta áthaladó egyenest két félegyenesre bontja.

Az egyenes e ponton áthaladó szakaszának végpontjai más-más félegyeneshez
tartoznak. Az egyenes minden más szakaszát az egyik félegyenes tartalmazza.
V. Egy egyenes a rajta átfektetett síkot két félsíkra bontja.
Az egyenest metsző síkbeli szakasznak a végpontjai más-más félsíkhoz tartoznak. A sík
minden más szakaszát legalább az egyik félsík tartalmazza.
VI. Egy sík a teret két féltérre bontja.
A síkot metsző szakasz végpontjai más-más féltérhez tartoznak. Minden más szakaszt
legalább az egyik féltér tartalmaz.

6
Mozgás és hosszúság

Mozgás – Ha egy alakzat mozog, akkor pontjai új helyzetbe kerülnek, de lehetnek helyben
maradó pontjai is (fix pontok). Mozgás közben az alakzat alakja nem változik. Minden
mozgáshoz tartozik egy ellentétes mozgás. Ha az elmozgatott alakzatot tovább mozgatjuk,
akkor az eredeti alakzatból mozgással származó alakzatokat kapunk. Két mozgás
egymásutánja egy mozgást ad.

VII. A mozgás két pont összekötő szakaszát a két elmozgatott pont összekötő
szakaszába, az egyenest egyenesbe, a síkot síkba visz.
VIII. Egy és csak egy olyan térmozgás van, amely egy adott félsíkot és ennek határán
adott félegyenest megadott helyzetbe, egy adott félsíkba és ennek határán adott
félegyenesbe visz át.

Két szakasz egyenlő, ha van olyan mozgás, mely egyiket a másikba viszi.
Ha két szakasz nem egyenlő, akkor az a nagyobb, amely tartalmaz a másikkal egyenlő
szakaszt.

A szakasz hossza – a két végpontjának távolsága

Ha egy szakaszt hosszegységnek választunk, akkor a szakaszokat pozitív valós számokkal
mérhetjük.

IX. Egy szakaszt bármely belső pontja két olyan szakaszra bont fel, melyek hosszának
összege az eredeti szakasz hossza.

X. Ha a hosszegység adott, akkor bármely A kezdőpontú félegyenesen egy és csak egy

olyan B pont található, melyre nézve az AB távolság egy adott pozitív valós szám.

ez érvényes a szögekre is. Ha adott egy szög és egy félegyenes, akkor egyetlen 1 olyan
félegyenes van, amely az adott félegyenessel adott szöget zár be (pozitív irányú)

Egy és csak egy olyan A kezdőpontú f

félegyenes található az e félegyenes pozitív
irányú elforgatásával, amely e-vel adott
nagyságú szöget zár.

7
Szögek, szögpárok

Szög – egy pontból kiinduló két félegyenes a síkot két részre bontja. Egy – egy ilyen részt
szögnek, vagy szögtartománynak nevezzük. Ezek közül a szóba jövőt körívvel jelöljük.

A két félegyenes közös kezdőpontja a szög csúcsa, a két félegyenes pedig a szögszár.

Két szög akkor egyenlő, ha mozgással fedésbe hozhatók.

Két nem egyenlő szög közül az a nagyobb, amelyik tartalmaz azonos csúcsú, s a másikkal
egyenlő szöget.

egyenesszög – szárai egy egyenest alkotnak – tartománya félsík

α = 180°

derékszög – egyenesszög fele – a szárai merőlegesek egymásra

tartománya síknegyed
 = 90°

hegyesszög – derékszögnél kisebb szög

 < 90°

8
tompaszög – derékszögnél nagyobb, egyenesszögnél kisebb
szög

90° <  < 180°

konvex szög – egyenesszögnél kisebb szög – domború

konkáv szög – egyenesszögnél nagyobb szög - homorú

180° <  < 360°

nullszög – két szára egybeesik, s a szögtartomány szerepét ez az egyetlen szár játssza

teljes szög – két szára egybeesik, s a szögtartomány a teljes sík

 = 360°

9
Nevezetes szögpárok:

I 2 egyenes metszéspontja között kialakuló szögpárok

mellékszögek: egyik száruk közös, másik száruk

ellentétes félegyenesek, összegük 180°
kiegészítő szögek – összegük 180° fok
αβ, αδ, βγ, δγ

csúcsszögek: száraik páronként ellentétes

félegyenesek, egyenlők – egybevágók, közös
csúcspontjuk van
αγ, βδ

II Nem közös csúccsal rendelkező szögpárok

egyállású szögek: a száraik páronként

párhuzamosak és megegyező irányúak,
egyenlőek

váltószögek: a száraik páronként párhuzamosak

és páronként ellentétes irányúak, egyenlőek

társszögek: száraik páronként párhuzamosak, az egyik pár azonos irányú, a másik ellentétes
irányú. A társszögek kiegészítő szögek – egyenes szögek 180°

1
Síkalakzatok

Törött vonal: az egymáshoz csatlakozó A0A1, A1A2, A2A3, …, A n-1 A n szakaszok egy A0A1A2
…A n törött vonalat, azaz poligont alkotnak.

Ha A0 és An egybeesik, akkor zárt törött vonalakról beszélünk, ellenkező esetben nyílt

Mindig az utolsó pont indexe adja meg, hogy hányas szögről beszélünk (háromszög,
négyszög, nyolcszög ….)
Sokszög csúcspontjai: A1, A2, A3, …, An
A sokszögnek, az őt alkotó szakaszoknak a csúcspontokon kívül nincs más közös pontja.

A sokszög oldalai: A1A2, A2A3, .., A n-1 A n, AnA1

A sokszög átlói: azok a szakaszok, melyek csúcsokat kötnek össze, de nem oldalai a
sokszögnek

konkáv sokszög: van 1 nem konvex szöge konvex sokszög: minden szöge konvex

n oldalú konvex sokszög (konvex n - szög) átlóinak száma:

pl. hatszög:

hétszög

nyolcszög

1
Hány háromszögre bontják az egy csúcsból meghúzott átlók az n oldalú sokszöget – 1
csúcsból húzott átlók:
n–3+1=n–2

1
Háromszögek

Def:
A sík három, nem egy egyenesre illeszkedő pontját jelölje
A, B és C. Az AB, BC és CA egyenesszakaszokkal határolt
síktartományt, síkalakzatot háromszögnek nevezzük.

A háromszögek csoportosíthatók legnagyobb belső szögük mérete szerint is:

 A hegyesszögű háromszögnek mindhárom szöge 90°-nál kisebb (három

hegyesszög)..
 A derékszögű háromszögnek van egy 90°-os belső szöge (egy derékszög). A
derékszöggel szemközti oldalt átfogónak, a másik két oldalt befogóknak nevezzük.
 A tompaszögű háromszögnek van egy 90°-nál nagyobb belső szöge (egy tompaszög)

Hegyesszögű háromszög Derékszögű háromszög Tompaszögű háromszög

A háromszögeket csoportokba oszthatjuk oldalaik egymáshoz viszonyított hossza szerint:

 Az egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos háromszög minden oldala azonos

hosszúságú. Egyben minden belső szöge is ugyanakkora, mégpedig 60°; szabályos
sokszög.[1]
 Az egyenlő szárú háromszögnek legalább két oldala azonos hosszúságú. Egyben két
belső szöge is ugyanakkora (az alapon fekvő szögek).[2]
 Az általános háromszög minden oldala különböző hosszú, és belső szögei is
különbözőek.

Egyenlő oldalú háromszög Egyenlő szárú háromszög Általános háromszög

1
A háromszögek alkotórészei közötti összefüggések:

1. Oldalak közötti összefüggés I

a+b>c
a + c > b háromszög egyenlőtlenség
b+c>a

2. Oldalak közötti összefüggés II

|a – b| < c
|a – c| < b
|b – c| < a

3. A háromszög belső szögeinek összege egyenes szög

α és α' - váltószögek
β és β' - váltószögek

4. Külső szögek
külső szög – egyik oldal meghosszabbításával keletkező
mellékszög

A háromszög bármelyik külső szöge egyenlő a vele nem

szomszédos két belső szög összegével (nem mellette levő
belső szögek összegével)

α’ = β + γ;    β’ = γ + α;    γ’ = α + β.

α+ α’ = 180°
α’ = β + γ

5. Külső szögek összege

1
6. Minden háromszögben a nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van

Ha AC > BC, akkor β > α

Biz:
legyen AC > BC
CX – a γ szögfelezője
B1 ∈ AC, és |BC| = |B1C|

β1 szög: β1 > α, mert β1 az AB1X∆ - ben külső szög: β1

= α + ω, β1 > α

mivel: CB1X∆ egybevágó CBX∆ - el, ezért β = β1

tehát: β>α

1
Háromszögek nevezetes vonalai:
1. Oldalfelező merőleges (egyenes) - Az oldalfelező merőleges egyenes olyan egyenes,
amely átmegy az oldal felezőpontján és merőleges
az oldalra. Jelölése fa, fb, fc.

A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban

metszik egymást - O, ez a pont a háromszög köré
írható körének középpontja.

Ha O pont körül AO = BO = CO = r sugárral kört

húzunk, akkor az a háromszög mindhárom csúcsát
tartalmazni fogja, O tehát a körülírható kör
középpontja.

2. Szögfelező (félegyenes) - A szögfelező olyan egyenes, amely felezi a háromszög

belső szögét. (Mellesleg azon pontok halmaza
a síkban, amelyek egyenlő távolságra vannak
a szög két szárát alkotó oldalaktól.)
Jelölésük: fα, fβ, fγ .
A háromszög belső szögfelezői egy pontban
metszik egymást, ez a pont a háromszögbe
írható kör középpontja.
A beírt kör érinti a háromszög oldalait és a
beírt kör sugarát megkapjuk, ha a szögfelezők
metszéspontjából merőlegest bocsátunk a
háromszög oldalaira.

1
3. Súlyvonal (szakasz) - A súlyvonal a háromszög csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával
összekötő szakasz. Jelölésük: sa, sb, sc .
A háromszög súlyvonalai egy pontban
metszik egymást, ez a háromszög
súlypontja S.
A súlyvonalak harmadolják egymást
úgy, hogy a csúcs felé esik a súlyvonal
hosszabb része.
(a súlypont 1 : 2 arányban osztja az
egyes súlyvonalakat)

SC = 2 . SC1
SA = 2 . SA1
SB = 2 . SB1

4. Magasságvonal - A magasságvonal a háromszög csúcspontjából a szemközti oldal

egyenesére állított merőleges egyenes.(vagyis
a háromszög egyik csúcsának távolsága a vele
szemben levő oldaltól)
Jelölése: ma, mb, mc .
A háromszög magasságvonalai egy pontban
metszik egymást, ez a háromszög
magasságpontja.

A magasságpont helyzete különböző

háromszögeknél:

1
5. Középvonal - Definíció: a háromszög középvonala a két oldal felezőpontját összekötő
szakasz. Jelölése: ka, kb, kc.
Tétel: A háromszög középvonalai párhuzamosak a háromszög megfelelő oldalaival. A
középvonalak hossza fele akkora, mint a velük párhuzamos oldal hossza.
(A háromszög két oldalának felezőpontját összekötő szakasz (a háromszög középvonala)
párhuzamos a harmadik oldallal, és hossza a harmadik oldal hosszának fele.)

A három középvonal a háromszöget 4 egyenlő területű, egybevágó háromszögre bontja.

Háromszögek egybevágósága

1
Definíció:
Két alakzatot egybevágónak nevezünk, ha van olyan távolságtartó transzformáció, amely az
egyik alakzatot a másikba viszi át. (Jele: )

Megj.: Távolságtartó – bármely szakasz képe azonos hosszúságú szakasz lesz (két alakzat
egybevágó, ha egymásra helyezve kölcsönösen fedik egymást)

Háromszögek egybevágóságának alapesetei:

Két háromszög akkor és csak akkor egybevágó, ha:

1. Két-két megfelelő oldaluk és az általuk közbezárt szög páronként egybevágó (egyenlő
nagyságú) (o-sz-o tétel)
Bizonyítás:

A két háromszöget úgy helyezhetjük egymásra (Eltoljuk!), hogy a megfelelő oldalak fedjék
egymást.
Ráhelyezzük AB-t A1B1-re, és α = α1 miatt AC is A1C1-re kerül. Ebből C = C1.
Tehát: ABC∆ = A1B1C1∆

2. Mindhárom oldaluk hossza páronként egyenlő (o-o-o tétel)

1
 3. Egy-egy megfelelő oldaluk hossza és a rajtuk fekvő két szögük páronként egyenlő (sz-
o-sz tétel)

AB-t A1B1-re helyezzük – fedik egymást

α = α1 AC is fedi A1C1 –et két oldal egy pontban metszi egymást
β = β1 BC is fedi B1C1-et AC és BC ugyanakkora mint A1C1 és B1C1
Tehát: ABC∆ = A1B1C1∆

4. Két-két megfelelő oldaluk hossza, s a nagyobbikkal szemben fekvő szögek páronként

egyenlők.

BC adott, ráhelyezzük
B1C1-et, megrajzoljuk
AA1C∆ -et –
egyenlőszárú háromszög
AC = A1C1
AA1B∆ egyenlőszárú háromszög, mert AB = A1B1
A< = α1 + α2 A< = A1<
A1< = α1 + α2

mindhárom oldal egyenlő, II. tétel szerint ABC∆ A1B1C1∆

2
Háromszögek egybevágóságának következményei az egyenlőszárú háromszögekre

1. A csúcsnál levő szöget felező félegyenes felezi az AB alapot és merőleges rá

AC = BC AFC∆ BFC∆
FC = FC I. tétel
ACF< = BCF <

mert BF = AF
tehát F felezőpont és
AFC < = BFC < = 90°

2. A csúcsot az alap felezőpontjával összekötő egyenes merőleges az alapra és felezi a

csúcsnál levő szöget

AC = BC (mert egyenlőszárú)
AK = BK (mert K felezőpont) AKC∆
BKC∆
CK = CK (közös) (II. tétel ooo)

AKC < = BKC < = 90°

CAB < = CBA <
ACK < = BCK <
(azaz CK felezi a C-nél levő szöget)

3. A csúcsból az alapra húzott merőleges felezi az alapot és a csúcsnál levő szöget

AC = BC (mert egyenlőszárú)
ATC < = BTC < = 90° (mert merőlegest húzunk) ATC∆ BTC∆
CT = CT (IV. tétel)

AT = BT
A<=B<
ACT < = BCT <

2
Hasonlóság

Hasonlóság az egybevágósági transzformációk általánosítása.

Def:
Legyen A és B a sík két pontja, k > 0 valós szám. A „h” transzformációt, melyben
h(A) = A* A → A*
h(B) = B* B → B*
hasonlóságnak nevezzük, ha |A*B*| = k . |AB|, azaz minden (tetszőleges) A*B* szakasz
hossza k-szorosa az AB szakasz hosszának. A hasonlóság jele:

Megjegyzés:
k=1 → egybevágóság |A*B*| = |AB|,
k>1 → nagyítás
0 < k < 1 → kicsinyítés

(egyenes képe egyenes, párhuzamos egyeneseket párhuzamosakba, metsző egyeneseket

metsző egyenesekbe képez le, megtartja a szögek nagyságát.)

Definíció: Hasonlósági transzformációnak olyan geometriai transzformációt nevezünk,

amely középpontos hasonlóság és távolságtartó (egybevágósági) transzformáció egymás utáni
elvégzésével (szorzatával) jön létre. A transzformáció sorrendje adott kell legyen.

Pl.

A mellékelt ábrán ABCA"B"C" .

Ugyanakkor az ABCA'B'C' .

Itt az ABC-t egy O1 középpontú forgatás

viszi át a vele egybevágó A'B'C'-be. Majd
az A'B'C'-t egy O2 középpontú
középpontos hasonlóság kicsinyíti az
A"B"C"-be.

2
Háromszögek hasonlósága

Két háromszög hasonló, ha

· ha a megfelelő oldalik aránya megegyezik;

· két-két szögük páronként egyenlő;

· két-két megfelelő oldaluk aránya és az általuk közbezárt szög megegyezik;

· két-két oldal aránya és a hosszabbikkal szemközti szög megegyezik.

2
Négyszögek

Négyszög: 4 oldalú sokszög. Négy szakaszból álló záródó töröttvonal által határolt sokszög. 4
csúcsa, 4 oldala, 4 belső szöge, 4 külső szöge és 2 átlója van.

konvex négyszög – minden szöge konvex

konkáv négyszög – van konkáv szöge

A négyszög belső szögeinek összege 360°.

A négyszögeket egy átlójuk két háromszögre bontja, ezért a

négy szögek belső szögeinek összege 2 · 180º = 360º

A konvex négyszög külső szögeinek összege 360º .

α + β + γ + δ = 360º
( α + α’ ) + ( β + β’ ) + ( γ + γ’ ) + ( δ + δ’ ) =
= 4 . 180º = 720º

Ezekből: α’ + β’ + γ’ + δ’ = 360º.

2
Négyszögek csoportosítása, tulajdonságai

2
1. Trapéz – olyan négyszög, melynek van párhuzamos oldalpárja. AB | | CD

A párhuzamos oldalpár az alap, a másik két

oldal a szár.
Az alapok távolsága a magasság - m
A szárak felezőpontjait összekötő szakasz a
középvonal - k
A középvonal párhuzamos az alapokkal, és
hossza az alapok hosszának számtani közepe.
A trapéz egy szárán fekvő két szögének
összege 180°. (α + δ, β + γ)

Szimmetrikus (egyenlőszárú) trapéz - Szárai

egyenlő hosszúak. AD = BC
Van szimmetria tengelye, ami az alapok
felezőmerőlegese.
Egy alapon fekvő szögei egyenlők. α = β, γ = δ
Átlói egyenlő hosszúak, és a tengelyen metszik
egymást.
Köré kör írható (húrtrapéz).

Derékszögű trapéz – Van derékszöge. Ha van

derékszöge, akkor legalább két
derékszöge van, mivel egy száron fekvő szögeinek
összege 180°.

2. Paralelogramma - Olyan négyszög, amelynek szemközti oldalai páronként

párhuzamosak. AB | | CD, AD | | BC
Két szemközti oldala egyenlő hosszú. |AB| = |CD|, |AD| = |BC|
Két magassága van. Átlói felezik egymást.
Középpontosan szimmetrikus, középpontja az átlók
metszéspontja - O.
Szemközti szögei egyenlők (váltószögek).
(α = γ, β = δ )
Szomszédos szögei 180°-ra egészítik ki egymást
(társszögek). (α+β = α+δ = β+γ = γ+δ = 180°)

2
3. Rombusz – olyan négyszög, melynek oldalai egyenlő hosszúak

AB | | CD, AD | | BC
Átlói felezik egymást és merőlegesek egymásra.
Az átlók felezik a szögeket.
Középpontosan szimmetrikus F szerint
Tengelyesen szimmetrikus AC vagy BD szerint.

4. Deltoid – olyan négyszög, melynek két-két szomszédos oldala egyenlő hosszúságú

Merőlegesek az átlók egymásra.

AC – szimmetriatengely két egybevágó
háromszögre bontja a deltoidot.

5. Téglalap - olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög. Két-két szemközti

oldala egyenlő hosszúságú, ezért minden téglalap egyben paralelogramma is.
Tengelyesen szimmetrikus, tengelye az oldalak felezőmerőlegese.
Középpontosan szimmetrikus, középpont az átlók felezéspontja.
Szemközti oldalai párhuzamosak. Az átlói egyenlők és felezik egymást.

6. Négyzet - olyan négyszög, amelynek oldalai és szögei egyenlők.

A négyzet tehát egyenlő oldalú téglalap és egyenlő szögű rombusz.

Az átlói merőlegesen felezik egymást, és egyenlő hosszúak, és felezik a szögeket.

Szemközti oldalai párhuzamosak.
Tengelyesen szimmetrikus, tengelyei az átlói és az oldalfelező merőlegesei.
Középpontosan szimmetrikus, középpont az átlók metszéspontja.

A következő ábra halmazábrái a fenti négyszögek közötti kapcsolatokat szemléltetik.

2
 Az alábbi állításokról döntsük el, hogy melyik igaz, melyik hamis

a) minden paralelogramma trapéz IGAZ - Igaz volta a definíciókból adódik.

b) van olyan deltoid, amelyik nem rombusz IGAZ - Minden olyan deltoid megfelel, amelynek
van két különböző hosszúságú oldala.
c) van olyan téglalap, amelyik deltoid IGAZ - A négyzet téglalap is és deltoid is.

d) van olyan rombusz, amelyik nem trapéz
e) minden paralelogramma deltoid
NEM IGAZ - Minden rombusz paralelogramma és
minden paralelogramma trapéz, ezért minden
rombusz trapéz.
NEM IGAZ - Ha egy paralelogramma nem
rombusz, akkor szomszédos oldalai különböző
hosszúak.

Sokszögek

Az n oldalú konvex sokszög átlóinak száma:

Az n oldalú konvex sokszög belső szögeinek összege:

Def.:
Egy sokszög szabályos, ha minden oldala egyenlő hosszú és minden szöge egyenlő nagyságú

2
A KÖR ÉS RÉSZEI
A kör és részeinek tulajdonságai szerepet játszanak sík- és térgeometriai számításokban, a
trigonometriában és koordináta-geometriai feladatok megoldásában egyaránt.

A kör kerülete: , területe: . A körcikk területe: .

Definíciók
Azon pontok halmaza a síkon, amelyek a sík egy adott pontjától adott távolságra vannak, egy
körvonal. Általában körnek nevezzük, például „kör egyenlete”. A középpontot (O) a körvonal
bármely pontjával összekötő szakasz a sugár (r).
Azon pontok halmaza a síkon, amelyek a sík egy adott O pontjától
adott r távolságnál kisebb távolságban vannak, az O középpontú, r
sugarú nyílt körlap. (Zárt körlap: a körön és a körvonalon belül lévő
pontok halmaza). Ez egy síkidom, ezt is szoktuk körnek nevezni,
például „kör területe, kerülete”.
A körrel és részeivel kapcsolatos gyakrabban használt elnevezések:

húr körív
szelő
átmérő
sugár

érintő

Definíciók
Szelő: a kör két pontján átmenő egyenes.
Húr: a kör két pontján átmenő egyenes két pont közé eső
szakasza.
Átmérő: a középponton átmenő húr.
körcikk körszelet
Körív: A kör(vonala)t két pontja két körívre bontja.
Körcikk: A körlapot két sugara két körcikkre bontja.
Körszelet: a körlapot egy szelője két körszeletre bontja.
r
Körgyűrű: A sík azon pontjainak halmaza, amelyek két egyközepű (koncentrikus)
R
kör között helyezkednek el.
körgyűrű

2
KÖR ÉS EGYENES KÖLCSÖNÖS HELYZETE
Egy körnek és egy egyenesnek 0, 1 vagy 2 közös pontja lehet. Ha egy körnek és egy vele egy
síkban lévő egyenesnek pontosan egy közös pontja van, akkor az egyenes a kör érintője. A
kör minden pontjához egy érintő húzható. Az érintési pontba húzott sugár mindig merőleges
az érintőre.

Ha a körnek és az egyenesnek nincs Ha a körnek és az egyenesnek egy

metszéspontja: metszéspontja van:
érintő érintési pont
külső egyenes

kör
kör
Érintő: A kör érintője olyan egyenes,
amelynek csak egy közös pontja van a körrel
és az összes többi pontja külső pont.

Ha a körnek és az egyenesnek két metszéspontja van:

kör

húr

körszeletek
szelő

Szelő: Olyan egyenes, amelynek két közös pontja van a körrel.

Húr: A szelő körrel való metszéspontjai közé eső szakasza.
Körszelet: A körlapot egy szelője két körszeletre bontja.
Tétel
Körhöz külső pontból húzott érintőszakaszok hossza egyenlő.
Bizonyítás:
Az OQP és az ORP háromszögek egybevágóak, mivel
OR = OQ = r, OP közös és a nagyobbik oldallal szemközti
szög egyenlő (derékszög, mert az érintési pontba húzott sugár
mindig merőleges az érintőre.)
A két háromszög egybevágósága miatt RP = QP, vagyis a
külső pontból húzott

3
KERÜLETI SZÖG, KÖZÉPPONTI SZÖG
Definíció
Ha egy szög csúcsa egy adott kör középpontja, akkor a szöget középponti szögnek nevezzük.
Az r sugarú kör (ívmértékben megadott) középponti szögéhez tartozó körív hossza:
.
Az r sugarú kör (ívmértékben megadott) középponti szögéhez
tartozó körcikk területe: .

Egy adott körben két középponti szöghöz tartozó ívek hosszának

aránya, és a körcikkek területének aránya megegyezik a középponti
szögek arányával.

Definíció
A kör kerületi szöge olyan szög, amelynek csúcsa a körvonal egy pontja, szárai pedig vagy a
kör két húrpára, vagy egy húrra és a kör egy érintőjére illeszkednek.

Tétel
Adott körben adott ívhez tartozó bármely kerületi szög nagysága fele az ugyanazon ívhez
tartozó középponti szög nagyságának.

Tétel
Adott kör adott ívéhez tartozó kerületi szögek nagysága egyenlő.

Ugyanezt a tételt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy adott kör adott AB húrja az AB ív belső
pontjaiból ugyanakkora szög alatt látszik.

3
Ennek alapján megfogalmazható Thalész tétele és annak megfordítása:
Tétel
Azon pontok halmaza a síkon, amelyekből a sík egy AB szakasza derékszögben látszik, az AB
átmérőjű körvonal, kivéve az A és B pontot.