Egészségügyi Kar

Egészségügyi szervező szak

Egészségturizmus szervező szakirány

Egészségmarketing

A Miskolci Egyetem hallgatóinak egészségképe és életmódja

Konzulens: Készítette:
Marien Anita Papp Beatrix
Tanársegéd 2015
Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ......................................................................................................................... 1
2. Szakirodalmi áttekintés .................................................................................................. 3
2.1. Az egészség és egészségtudatosság ................................................................................. 3
2.1.1 Egészségdefiníciók .................................................................................................... 3
2.1.2. Az egészség dimenziói .............................................................................................. 4
2.1.3. Az életminőség ........................................................................................................ 4
2.1.4. A jóllét .................................................................................................................... 6
2.1.5 Boldogság................................................................................................................. 7
2.2. A holisztikus szemlélet.................................................................................................... 8
2.2.1. A holisztika meghatározása ...................................................................................... 8
2.2.2 Holisztika a gyakorlatban........................................................................................... 9
2.3. Az alvás ......................................................................................................................... 9
2.3.1. Az alvás meghatározása ........................................................................................... 9
2.3.2. Biológiai ritmus és az elalvás biológiai folyamata ....................................................... 9
2.3.3. Alvás minőségi romlásának következményei............................................................ 10
2.3.4. Alvásigény és a jó alvás........................................................................................... 10
2.4. A táplálkozás................................................................................................................ 11
2.4.1. A tápanyagok......................................................................................................... 11
2.4.2. Irányadó Napi Beviteli Érték.................................................................................... 11
2.4.3. Javasolt Napi Bevitel (RDA) ..................................................................................... 12
2.4.4. Folyadékháztartás a szervezetben, folyadékfogyasztás ............................................. 14
2.5.A testmozgás ................................................................................................................ 14
2.5.1. Testedzés és erőnlét .............................................................................................. 14
2.5.2. A testedzés jótékony hatásai .................................................................................. 15
2.5.3. A mozgás biológiai folyamata ................................................................................. 16
2.6. A motiváció.................................................................................................................. 18
3. Anyag és módszer ......................................................................................................... 21
3.1. Kutatási anyag és módszer............................................................................................ 21
3.2. A kutatás célja, főbb irányvonalak ................................................................................. 22
3.3. A mintavétel jellemzői .................................................................................................. 22
3.4. A minta jellemzői ......................................................................................................... 23
4. Eredmények és magyarázat ......................................................................................... 25
5. Összegzés ....................................................................................................................... 50
6. Irodalomjegyzék............................................................................................................ 51
7. Ábrajegyzék ................................................................................................................... 54
8. Mellékletek .................................................................................................................... 56
 1. Bevezetés

Dolgozatomban a Miskolci Egyetem hallgatóinak életmódjának és egészségképé nek

megismerésével és bemutatásával foglalkozom. Témaválasztásom oka, hogy
megismerjem a hallgatók életmódját és egészségképét, ezáltal segítve őket, hogy
elérjék a jólétük és egészségi állapotuk maximumát.

Mint egészségturizmus szervező, fontosnak tartom egyrészt megismerni az

egészségturizmus fiatal célcsoportjának habitusait, hogy még több és
színvonalasabb szolgáltatással vonzóbbá és elérhetőbbé váljon számukra az
egészségturizmus, másrészt azt, hogy a wellnesst ne csak testi szolgáltatások
formájában ismerjék az emberek. A Miskolci Egyetem hallgatóit, mint fiatal
korosztályt pedig azért választottam kutatásom célcsoportjának, mivel a
betegségmegelőzést és az egészségmegőrzést fiatal korban a legoptimálisabb
elkezdeni.

A téma aktualitását és fontosságát a szeptemberben induló „MÉG IDÉN!" kampány

is alátámasztja, melyet a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet indított el azzal a
céllal, hogy felhívja az emberek figyelmét az egészségtudatos magatartásra, áttérve
egy egészségesebb életmódra, mely mindennapi helyzetekben kis odafigyelést
igényelve nagy változásokat hozhat az emberek egészségére nézve.

Dolgozatomban kitérek különböző egészségdefiníciókra, hogy bemutassam, az

egészség milyen összetett fogalom. Az egészség különböző dimenzióit ismertetem:
a lelki, mentális, emocionális és szociális egészség megnyilvánulásaiként az
életminőséget, jólétet és boldogságot emelem ki, míg a biológiai egészség
elemeiként az alvást, táplálkozást, testmozgást mutatom be részletesebben, illetve
az ezeket szabályozó motivációt.

A kutatásom célja az, hogy megismerjem, milyen egészségképpel rendelkeznek a

Miskolci Egyetem hallgatói, ez által az egészségkép által milyen életmódot élnek,
ismerik-e az egészségtudatos életmódot, és szeretnének-e változtatni életmódjukon.

1
Az emberek egészségképe és életmódja között azonban jelentős különbség van,
hiszen annak ellenére, hogy maga a tájékozottság jelen van, nem biztos, hogy
rendelkeznek elég akaraterővel és kitartással ahhoz, hogy ennek megfelelően
viselkedjenek. Ebből következően a hipotéziseim a következőek:

 Feltételezem, hogy a kitöltők nagy része inkább az egyetem

sportrendezvényeit és sportolási lehetőségeit veszi igénybe egészsége
érdekében (pl. sportolási lehetőségek - Egyetemi Körcsarnok, 4 félévnyi
államilag támogatott testnevelés nyújtotta sportolási lehetőségek, Szabadtéri
Kondipark, Kemény Dénes Városi Sportuszoda)
 Feltételezem, hogy az egészségmegőrző és egészségfejlesztő egyetemi
programokat nem ismerik a hallgatók és ezek a programok nem adnak elég
motivációt a hallgatók egészségtudatosságára (Boldogságprogram,
párkapcsolati és mentálhigiénés tantárgyak, egészségfejlesztési előadások…)
 Feltételezem, hogy az egészségfejlesztési és megőrzési programok aránya és
az egészségtudatosság mértéke nem függ össze, maga a meglévő lehetőség
nem befolyásolja a hallgatókat. Ennek oka nagyrészt egészségi állapot,
szabadidő, anyagi vonzat és akaraterő függvénye
 Feltételezem, hogy a közösség határozza meg az egészségtudatukat és a
nagyobb méretű (nemzeti, vagy regionális) média van befolyással rájuk.
 Feltételezem, hogy az egyetemisták körében kialakult egészségkép esetében
kimerül a testi egészség, mint testmozgás, táplálkozás dimenziójában

2
2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. Az egészség és egészségtudatosság

2.1.1 Egészségdefiníciók

Az egészségtudatosság alapja az, hogy tisztában vagyunk az egészség fogalmával és

annak dimenzióval. Aki egészségtudatosan él, az gyakorlatba helyezi az egészségről
szerzett információit és tudását, ennek következtében jól érzi magát és képessé válik
megérteni, hogy a jelenben tett egészségmegőrzésre irányuló cselekvései a jövőben
is hasznosulni fognak.

Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek célja, hogy minden emberben

fokozott mértékben működjön az egészségtudat és ezáltal képessé váljon annak
megőrzésére (Dr. Felszeghi, 2013)

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legismertebb egészségdefiníciója 1948-ban

született meg, eszerint az egészség nem a betegségek hiánya, hanem a teljes testi,
lelki és szociális jólét állapota. (who.int/en)

Ezzel szemben 1984-ben, egy előterjesztett WHO értekezési dokumentum

eltekintett az egészség állapotként történő kezelésétől és egy dinamikus modellt
alkotott, mely azt folyamatként vagy erősségként mutatta be. Ezt erősítette az 1986-
os Ottawai Karta, mint az egészség promóciója. A definíció úgy tartja, hogy az
egészség annak a mértéke, hogy az egyén vagy csoport mennyire képes realizálni
vágyait és kielégíteni szükségleteit, megváltoztatni a környezetet vagy megbirkózni
azzal. Az egészség a mindennapok erőforrása, nem pedig az élet tárgya; egy pozitív
fogalom, amely a fizikális teljesítmény mellett a szociális és a személyes tényezőket
is hangsúlyozza. (medicine.uottawa.ca/eng/index.html)

3
2.1.2. Az egészség dimenziói

Az egészség tehát több dimenzióból álló összetett fogalom:

 A biológiai egészség a szervezetünk megfelelő működésére vonatkozó

dimenzió
 A lelki egészség személyes világnézetünket, magatartásbeli alapelveinket,
illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jelét
foglalja magába
 A mentális egészség a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
 Az emocionális egészség az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő
kifejezésének a képessége
 A szociális egészség a másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.
(pro-qaly.hu)

A reális megfogalmazás alapján ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egészség

objektíven sohasem határozható meg, mert az egészségről alkotott társadalmi kép
mindig szubjektív, azaz egy adott társadalom aktuális elvárásai szerint alapul. A
lakosság általános egészségi állapota valamint az orvostudomány fejlettsége alapján
kialakul egy (korcsoportonként változó) egészségkép, és egészséges az, akinek az
egészségi állapota nem rosszabb, mint az így kialakított társadalmi elvárás. Az
egészségképet alapvetően az orvostudomány fejlettsége, a lakosság átlagos
egészségi állapota, valamint a társadalmi minták határozzák meg. (www.pro-
qaly.hu)

2.1.3. Az életminőség

Általános megközelítésben: az életminőség az egyén (vagy népesség,

népességcsoport) "jól-lét"- érzésének fokmérője, a különböző, számukra fontos testi
és lelki aspektusok mentén - figyelembe véve az életminőség objektív és szubjektív
vetületeit is. (fogalomtar.eski.hu)

4
Az életminőség egy széleskörű, többdimenziós fogalom, ami általában tartalmazza a
szubjektív értékeléseket, az élet pozitív és negatív aspektusaira egyaránt nézve. A
mérés kihívása, hogy bár az életminőség fogalma mindenkire érthető, minden
akadémiai tudományág, egyének és csoportok eltérően definiálják. Habár az
egészség az életminőség fontos területeinek egyike, vannak más területek is - mint
például munka, lakhatás, iskoláztatás, szomszédi viszonyok. A kultúra, értékek, és
spiritualitás szintén az életminőség kulcsfontosságú aspektusai, amik me gadják a
mérésének összetettségét. (cdc.gov)

Az életminőségnek vannak bizonyos mutatói, melyek szubjektív és objektív

szempontokból állnak:

Objektív mutatók Szubjektív mutatók

Várható élettartam Boldogság
Munkavállalói státus Munkával való elégedettség
Családi állapot Közösség érzése
Iskolai végzettség Családi kapcsolatok
Heti munkaórák száma Társas kapcsolatok
Lakhatási körülmények Stressz szintje
Bűnözési statisztikák Szabad idő felhasználása
Szegénységi küszöb Spiritualitás szintje
Egészségügyi ellátás Biztonságérzet
Állampolgári jogok Vakáció
1
1. táblázat: Az életminőség mutatói

1
Melanie Smith, Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika; A kadémiai Kiadó,
Budapest, 2008, 64.o ldal nyo mán, saját szerkesztés

5
2.1.4. A jóllét

A wellness kifejezés az 1950-es években született meg Dr. Halbert L. Dunn által. Ő
a well-being és a fitness szavakat gyúrta össze (jó közérzet, jó kondíció) így
született meg a wellness szó. Valójában a wellness egy életformát takar, mely
életforma mentálisan, lelkileg és szociálisan kiegyensúlyozott. A szemlélet -
életforma - fő üzenete, hogy nincs szellemi, lelki harmónia a test fittsége nélkül.
(wellnessspa.hu)

Különbséget kell tenni aközött, hogy mi jó az egyén számára és mi tűnik számára

jónak. Két vezető amerikai kutató, Diener és Seligman (2004) szerint a jóllét
receptje (egyebek mellett) a következő:

 demokratikus és stabil társadalomban élünk, amely kielégíti anyagi

szükségletinket
 élvezzük barátaink és családunk támogatását
 munkánk kielégítő, szívesen végezzük, és eleget keresünk vele
 viszonylag egészségesek vagyunk, és tudjuk kezeltetni lelki problémáinkat
 értékeinkkel összhangban álló, fontos céljaink vannak
 létezik olyan filozófia vagy vallás, amelyből útmutatást kaphatunk, célokat
meríthetünk, és amely értelmet ad életünknek. (Smith-Puczkó, 2010,
62.oldal)

A Nemzeti Wellness Intézet 2007-es meghatározása szerint olyan aktív folyamat,

amely révén az emberek tudatára ébrednek a sikeresebb létezésnek, s ennek
érdekében hozzák meg döntéseiket. (nationalwellness.org)

A wellness irányzat célja egy olyan önként választott életmód meghonosítása,

melyet az egyéni felelősségtudat és kiegyensúlyozottság jellemez. Ennek
következményeként érzékelhetjük a fizikai és lelki közérzetjavulást.
(wellnessspa.hu)

6
2.1.5 Boldogság

A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a

megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. A boldogságnak,
mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási
és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni
magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan
ered. (richpoi.com)

A legboldogabb embereket a következő tevékenységek jellemzik:

 Családtagokkal és barátokkal veszik magukat körbe

 Belefeledkeznek mindennapi tevékenységeikbe (flow)
 Nem az anyagiakra összpontosítanak
 Nem hajszolják megszállottan az imázst, a társadalmi státuszt és a hírnevet
 Hálásak azért és elégedettek azzal, amijük van
 Önzetlenek, és szívesen segítenek másokat
 Bíznak embertársaikban és együttműködnek velük
 „Boldog”, politikailag stabil országban élnek
 Jó génekkel rendelkeznek. (Smith-Puczkó, 2010)

Az eddig lefolytatott kutatások egyik eredménye, hogy a pénz, az iskolázottság

vagy éppen az időjárás nem hatnak úgy a boldogságra, mint azt legtöbben
feltételezik. A kutatók inkább szokásokat tudtak korrelálni a boldogsággal. Martin
Seligman amerikai pszichológus megalkotta a "PERMA" betűszót, amely szerinte a
boldogság alkotóelemeit reprezentálja. Tehát az emberek akkor boldogok, amikor
jelen van:

 a „pleasure” (élvezetek, mint egy finom étel, forró fürdő stb.),

 „engagement” (vagy „flow”, az elmélyülés egy élvezetes vagy kielégítő
tevékenységben),
 „relationships” (szociális kapcsolatok, amelyek a boldogság egyik
legmegbízhatóbb fokmérői),

7
  „meaning of life” (vagyis az élet értelme, valamilyen felsőbb cél vagy
küldetés)
 „accomplishments” (eredmények, vagyis valami kézzelfogható siker).
(richpoi.com)

2.2. A holisztikus szemlélet

2.2.1. A holisztika meghatározása

A holisztikus egészség valójában egy szemlélet az életre. A betegségre vagy a test

egy specifikus részére való fókuszálás helyett, ez az ókori egészségi szemlélet a
személy egészét határozza meg és azt, hogy milyen kölcsönhatásban van a
környezetével. Az elme, a test és a lélek közti kapcsolatot hangsúl yozza. A cél
elérni a maximális jóllétet, mely esetben minden a lehető legjobban funkcionál,
amennyire az csak lehetséges. A holisztikus egészséggel az emberek felelősséget
vállalnak a saját jólléti szintjükért, és mindennapi döntéseikkel veszik át az ural mat
a saját egészségük felett. Szerepel az Amerikai Holisztikus Egészségügyi Szervezet
(AHHA) holisztikus egészség megfogalmazásában. (ahha.org)

Az AHHA szerint a holisztikus egészség a wellness megteremtésére irányuló

módszer, mely ösztönzi az embert:

 a testi, szellemi, érzelmi és spirituális világ egyensúlyban t artására és

összhangba hozására
 a másokkal és a környezettel való tiszteletteljes és együttműködő
kapcsolatok kiépítésére
 az életmódot tekintve a jóllétet szem előtt tartó döntéshozatalra
 az egészséggel kapcsolatos döntések és gyógyulással kapcsolatos
folyamatokban való aktív részvételére. (Smith-Puczkó, 2010)

8
2.2.2 Holisztika a gyakorlatban

Betegség és krónikus állapotok előfordulásakor a holisztikus egészség alapelvei

szintén alkalmazhatóak. A kifejezés általánosságban holisztikus gyógyászattá
változott és további tényezők jöttek létre. Az egészségügy munkája során
professzionálisan használja a holisztikus megközelítést a betegeivel. Azo kat a
kezeléseket ajánlják, amelyek támogatják a test természetes gyógyító rendszerét és
figyelembe veszik az egyént teljes egészében és a teljes szituációt. (http://ahha.org)

A holisztikus szemléletű gyógyítás túlmutat a tünetek megszüntetésén. Például,

fejfájásra aszpirint bevenni olyan, mintha az olajat kivonnánk a tűzből, mikor az
lángol. Az irritáció megszűnik, de a valódi probléma még mindig fennáll. A
holisztikus orvoslásban a tünet egy üzenetet határoz meg, amit valami kivált. Így, a
tünet egy vezetőként használ, hogy lássuk a felszín alatti kiváltó okot. Így
kezelhetővé válik az, amire valóban szükség van. (ahha.org)

2.3. Az alvás

2.3.1. Az alvás meghatározása

Életünk egyharmadát alvással töltjük, ezért lényeges, hogy tisztában legyünk az

egészséges alvás folyamatával, mennyiségével és minőségével. Számos tényező
befolyásolja azt, hogy hogyan alszunk és ez nagyon fontos, mivel a
regenerálódásunkról van szó, ami kihatással bír a napunk kezdetét, az aktivitási
szintünket, hangulatunkat illetően. (Dr. Zoller, 2012,15. oldal)

2.3.2. Biológiai ritmus és az elalvás biológiai folyamata

Az emberi szervezetnek biológiai órája van, amely elővételezi a sötét és a

világosság váltakozását és előkészíti a szervezetet a változásra. Ezt legjobban a
melatonin felszabadulás napszakos ritmusa mutatja: éjszaka van egy nagy melatonin
termelési csúcs. A melatonint a tobozmirigy termeli, alapvetően a circadian ritmus

9
fázisát befolyásolja. Lényeges, hogy akkorra időzítsük az aktivitásunkat, amikor az
természetesen is megjelenne. A fény, előre-hátra képes tolni a melatonin
felszabadulás ritmusát. Az éjszaka első felében a fény fázist előretoló, késleltető
hatású. Ha az alvás közepén túl érkezik a fényhatás, akkor visszatolja a melatonin
ritmust, és a következő éjszakán nyilvánul majd meg ez a két hatás. Amint nő a
fényintenzitás, csökken a melatonin termelés, de csak éjszaka. Az, hogy a motoros
aktivitását ki mikorra helyezi, vagy mikor étkezik, képes befolyásolni a circadian
ritmust. A biológiai óra befolyásolhatja, hogy mikor milyen hatékony a
memóriaműködésünk, mennyire jól tudunk felidézni dolgokat a már meglévő
emlékezeti készletünkből, befolyásolja pszichomotoros teljesítményeinket, az
autóvezetési készségünket. (stresszdoktor.hu)

2.3.3. Alvás minőségi romlásának következményei

Alvás közben kerülnek feldolgozásra a napi fizikai és lelki fáradalmaink, az

újonnan tanult ismereteink. Amennyiben az alvásunk minőségben vagy
mennyiségben bizonyos mértékű kárt szenved, az napközben a koncentrációs
készségünk, reakcióidőnk romlásával jár, nehezebben jutnak eszünkbe dolgok és
nehezebben fogadunk be újabb ismereteket. Súlyosabb esetekben az immunrendszer
gyengülése, fizikai állapot (szervezet) romlása jellemző, legvégső esetben pedig
(alvás nélkül töltött napok után) halálhoz vezet az agyban lejátszódó regenerálódás
hiánya. (Dr. Zoller, 2012)

2.3.4. Alvásigény és a jó alvás

Általánosságban az jelenti a jó, minőségi alvást , ha másnap kipihenten ébredünk és

megfelelően teljesítünk mind fizikailag, mind szellemileg. Az alvásigény
személyenként is lehet eltérő, pl. betegség vagy érzelmi igénybevétel során több
időre van szükségünk. (Dr. Zoller, 2012, 18. oldal)

Azonban nem mindenkinek van szüksége ugyanannyi mennyiségű alvásra és az

alvás minősége is változó a különböző életfázisokban. A fiatal gyerekek és idősebb

10
emberek felszínesebben alszanak, mint a felnőttek és a tinédzserek. A mély alvással
töltött idő fázisai változnak az ember élettartama során. Babák és kisgyermekek
számára sokkal több alvásra van szükség, mint a gyerekeknek és felnőtteknek.
Idővel az ötéves kort elérve a legtöbb gyereknek tipikus alvási mintái a felnőtteké:
nappal ébren vannak és az éj folyamán alszanak. Az alvással töltött idő mennyisége
80 éves korig fokozatosan csökken. (ncbi.nlm.nih.gov)

2.4. A táplálkozás

2.4.1. A tápanyagok

Nutrienseknek nevezzük mindazon elemeket és vegyületeket, amelyeket egy élő

szervezetnek fel kell vennie a környezetéből ahhoz, hogy éljen, növekedjen és
fejlődjön. Szerves nutriensek a szénhidrátok, a zsírok, a fehérjék és a vitaminok,
szervetlen nutriensek az ásványi anyagok és a víz, illetve lényegében annak
tekinthető az oxigén is. (Pollan, 2010,15. oldal)

2.4.2. Irányadó Napi Beviteli Érték

Az egyén számára szükséges mikro- és makro tápanyagok mennyisége és aránya

általában függ a nemtől, életkortól, egészségi állapottól és fizikai aktivitástól
(fizikai vagy szellemi munka végzése, testépítés stb.). Ennek meghatározására
szolgál az Irányadó Napi Beviteli Érték. (eufic.org)

Az Irányadó Napi Beviteli Érték egy útmutató az összes energia- és

tápanyagmennyiségről, amit egy tipikus egészséges felnőttnek egy nap el kellene
fogyasztania. Általában az INBÉ-k az energiatartalomról (kalóriák) és a négy
legfontosabb olyan tápanyagról állnak rendelkezésre, melyek növelhetik néhány
táplálkozással összefüggő betegség kifejlődésének kockázatát: a zsírtartalomról, a
telített zsírtartalomról, a cukrokról és a nátriumról (vagy sóról). A felnőttek számára
készült irányelvek tipikus, egészséges, 18 évnél idősebb férfiak és nők normál
testtömegén és/vagy annak fenntartásának követelményén alapulnak. (eufic.org)

11
Az energia INBÉ-k a becsült, átlagos, populációs követelményekből
származtathatók, az átlagos polgár, átlagos aktivitásszintjeit és életmódját
figyelembe véve, aki meglehetősen hajlamos az ülő életmódra. (eufic.org)

Az energiát általában kilokalóriákban (kcal) mérik, melyre „kalóriákként” is

hivatkoznak: mindkét kifejezés egyenértékű és az élelmiszercímkéken általánosan
használt. Egy átlagos nőnek az energia Irányadó Napi Beviteli Értéke 2000
kilokalória, egy átlagos férfinek pedig 2500 kilokalória. (eufic.org)

Ezek az értékek referenciaként szolgálnak a tápanyagok irányadó napi beviteli

értékének kiszámításához. Mivel nem gyakorlatias a nők és a férfiak útmutatóit
különválasztottan kezelni, hogy elkerüljük a túlzott fogyasztást a „felnőtt” INBÉ
értékek a nők INBÉ értékein alapulnak. (eufic.org)

Vitami n és ás ványi Vitami n és ás ványi

Napi mennyiség (mg) Napi mennyiség (mg)
anyag anyag
A vi tami n 0,8 B12 vitami n 0,001
D vi tami n 0,005 Biotin (B7 ) 0,15
E vitamin 10 Pantoténsav (B5 ) 6
C-vi tamin 60 Kalcium 800
Tiami n (B1 ) 1,4 Foszfor 800
Ri boflavin (B2 ) 1,6 Vas 14
Nialin( B3 ) 18 Magnézium 300
B6 vitamin 2 Cink 15
Folsav (B9 ) 0,2 Jód 0,15

2. táblázat: az EU referenciaértékei a javasolt napi bevitelre vitaminoknál és ásványi

anyagoknál2

2.4.3. Javasolt Napi Bevitel (RDA)

Ahol a vitamin vagy ásványi anyag összetétel fel van tüntetve a címkén, ott ezt
Európai Uniós törvény által szabályozottan, inkább a Javasolt Napi Bevitel (RDA)
százalékában adják meg, mint Irányadó Napi Beviteli Értékben. A testi egészség
megőrzésének, és az alapvető metabolikus reakciók megfelelő működésének

2
http://www.eufic.org/article/hu/artid/Iranyado-Napi-Beviteli-Ertek-megertese Letöltés ideje: 2015.09.29.

12
érdekében meghatározott mennyiségben vitaminokat és ásványi anyagokat kell
fogyasztani. Ezért azok beviteli szintjei magasabbra lettek állítva az átlagos
népességi követelményeknél (ami az INBÉ-k esetében volt), annak érdekében, hogy
kiküszöböljék a hiányállapotokat. Az RDA átlagos napi bevitel, ami majdnem
minden egészséges felnőtt embernél eleget tesz a tápanyag-beviteli
követelményeknek. Az átlagos bevitelt mutatják egy időtartamon keresztül.
(eufic.org)

INB É felnőttek részére

Energ ia 2000 kcal (kalóriák)
Összes zsír < 70g
Telített zsír < 20g
Szénhidrát 270 g
Összes cukor <90 g
Fehérje 50 g
Rost >25 g
Nátriu m(só) <2,4 g (6 g)

3. táblázat: 2000 kalóriás napi bevitelen alapuló felnőtt Irányadó Napi Beviteli Értékei 3

Az egészséges étrend mindennapi összeállításához praktikus módszer a

táplálékpiramis. (vital.hu)

1. kép: A táplálék arányainak megoszlása 4

3
http://www.eufic.org/article/hu/artid/Iranyado-Napi-Beviteli-Ertek-megertese Letöltés ideje: 2015.09.29.

4
http://www.vital.hu/themes/health/health1.htm Letöltés ideje: 2015.09.29.

13
2.4.4. Folyadékháztartás a szervezetben, folyadékfogyasztás

A víz élettani szerepe a szervezetben összetett és sokrétű: lehetővé teszi a

vérkeringést, befolyásolja a vér összetételét, szabályozza a vérnyomást, részt vesz a
tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldásában, szállításában, befolyásolja a sav-
bázis egyensúlyt, fenntartja az ozmotikus nyomást, közreműködik a szervezet
állandó, belső hőmérsékletének szabályozásában. (oeti.hu)

A víz, szervezeten belüli egyensúlyi állapotát több tényező is befolyásolja, például

az aktív sporttevékenység, a nehéz fizikai megterhelés, az éghajlat, a külső
hőmérséklet, a szaunázás, a sírás, a láz, a hasmenés vagy a hányás. (oeti.hu)

A napi folyadékszükséglet kielégítésére táplálkozás-élettani szempontból

legalkalmasabbak: csapvíz és ásványvíz, gyümölcs- és zöldséglevek, minél
magasabb rosttartalmúak, cukor hozzáadása nélkül, gyümölcstea cukor hozzáadása
nélkül, ízlés szerint friss citromlével ízesítve, tej és folyékony tejtermékek: kefir,
joghurt, levesek, főzelékek, mártások, gyümölcsök, zöldségek. (oeti.hu)

Nagy mennyiségű, rendszeres ásványvíz-fogyasztás esetén az alacsonyabb (200

mg/1000 ml alatti) ásványianyag-tartalmú ásványvizek fogyasztása javasolt (az
ásványi anyagok túlzott felhalmozódásának elkerülése érdekében). A változatosság
kedvéért emellett fogyasszunk ivóvíz minőségű csapvizet is. (oeti.hu)

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az alkoholok és a cukrozott üdítőitalok

fokozzák a szomjúságot, ezért nem ajánlottak a folyadékszükséglet fedezésére.
Túlzott és rendszeres fogyasztásuk ráadásul hozzájárul a túlsúly és az elhízás
kialakulásához. (oeti.hu)

2.5.A testmozgás

2.5.1. Testedzés és erőnlét

Élettani hatását tekintve rengeteg előnye van a mozgásnak. A testedzés az az

ismételt tevékenység, melyet állóképességünk javítása vagy fenntartása érdekében

14
végzünk; az erőnlét a fizikai tevékenységek végzésére való képességünk. A
rendszeres testedzés a betegségek megelőzésének és egészségünk megőrzésének
egyik legjobb módja. Sokféleképpen, változatos intenzitással folytathatunk
testedzést, mely ennek köszönhetően csaknem mindenki számára gyakorolható
tevékenység. (Beers, 2004, 31. oldal)

2.5.2. A testedzés jótékony hatásai

A rendszeres testedzés erősíti a szívet és a tüdőt, lehetővé teszi a szív-érrendszer

számára, hogy minden szívveréssel több oxigént juttasson a szervezetbe, és növeli a
szervezet számára felvehető és felhasználható oxigén maximális mennyiségét. A
testedzés csökkenti a vérnyomást és az összkoleszterin-szintet, valamint a kis
sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin (a "rossz" koleszterin) szintjét, és ennek
következtében, csökkenti a szívroham, a szélütés és a koszorúerek
megbetegedésének esélyét. A rendszeres testedzéssel a vastagbélrák és a
cukorbetegség egyes formái kialakulásának az esélye is mérséklődik. (Beers, 2004,
32. oldal)

A testedzés erősíti az izmokat, lehetővé téve olyan feladatok végrehajtását,

melyekre egyébként nem lennénk képesek. Mindennapi feladataink többségéhez
izomerő és sokféle ízületi mozgás szükséges. A rendszeres testedzéssel az izmok és
az ízületek állapota is javul. (Beers, 2004, 32. oldal)

A testedzés megnyújtja az izmokat és az ízületeket, így ezek rugalmasabbá válnak, s

így segítik az esetleges sérülések megelőzését. A teherviselő edzés (például
gyaloglás, futás, görkorcsolyázás stb.) hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez. A
testedzés az artrózisban szenvedő betegek fájdalmait csökkentheti és javíthat
állapotukon, bár az ízületekre helyeződő aránytalan nyomás, például a futás,
esetükben kerülendő. (Beers, 2004, 32. oldal)

A testedzés emeli a szervezet endorfinszintjét. Az endorfinok az agyban termelődő

olyan vegyületek, melyek csökkentik a fájdalomérzetet, és örömérzetet keltene k.
Úgy tűnik, így a testedzésnek hangulat- és energiaszint javító, és a rossz

15
lelkiállapotot enyhítő szerepe is van. Emellett a testedzés azzal, hogy általában
javítja az egészséget és a megjelenést, erősíti az önérzetet is. (Beers, 2004, 32.
oldal)

A testedzés minden életkorban tapasztalható jótékony hatásai mellett a rendszeres

testedzés hozzájárul ahhoz, hogy az idős emberek szervezetük
működőképességének javítása, valamint az elesések és sérülések megelőzése révén
önellátóak maradjanak; még az idősek otthonában élő törékeny idős ember
izomzatát is erősítheti; szerepet játszik az étvágy növelésében, a székrekedés
enyhítésében, és javíthatja az alvást. (Beers, 2004, 32. oldal)

Ha valaki felhagy a testedzéssel, a jótékony hatások hónapokon belül csökkennek.

Gyengül a szív és az izomzat, csökken a nagy sűrűségű lipoprotein (high density
lipoprotein, HDL) koleszterin (a "jó" koleszterin) szintje, míg a vérnyomás és a
szervezet zsírtartalma növekszik. Még az edzést abbahagyó sportolók sem
számíthatnak számottevő hosszú távú jótékony hatásokkal. Fizikai
teljesítőképességük nem marad nagyobb, esetükben a szívroham kockázata sem lesz
kisebb, mint azoknak, akik soha nem sportoltak, és erőnlétüket sem tu dják
hamarabb visszanyerni. (Beers, 2004, 32. oldal)

2.5.3. A mozgás biológiai folyamata

Anatómiai szempontból a mozgásszervrendszer két fontos részből áll: a csontokból

(és ízületekből) és izmokból. Ezeket passzív és aktív szerveknek is szokás nevezni,
mivel az izmok a csontokhoz tapadva tudnak mozgást végezni, ebből adódóan a
csontok és az ízületek az előbbi, az izmok pedig az utóbbi csoportba sorolandóak.
(Pavlik,2011, 202. oldal)

A csontok fejlődésére a megfelelő tápanyagokon kívül a rendszeres mozgás is

serkentő hatással bír (ezáltal szerepe van a csontritkulás megelőzésében). A
csontfejlődés serkentésének két mechanizmusa van: a longitudinális terhelés és az
izmok húzó-vongáló hatása, visszatérő összehúzódása. (Pavlik,2011, 202. oldal)

16
A mozgásszegény életmód egyértelműen a csontok fejlődésének csökkenését
eredményezi, ezáltal növelve az időskorban gyakori és komoly problémát okozó
csonttörések (pl. combnyaktörés) előfordulási arányát. A sport pozitív hatásai (mint
a szív teljesítménye, koszorúér keringés, testsúlymegtartás) az állóképesség,
dinamikus terhelés hatásának köszönhetőek, azonban a csontritkulást megelőzően
izometriás terhelésekre és statikus gyakorlatok végzésére is szükség van.
(Pavlik,2011, 202. oldal)

Az ízületek mo zgékonysága is befolyással van a mozgásunkra. Az ízület lazasága

(minél nagyobb amplitudóban való mozgás) és stabilitása, megfelelő állapota
elsősorban gyermekkori sportolással, másrészt az akörüli izmok megerősítésével
érhető el. A túl laza ízületek gyakori sérüléseket okozhatnak, emellett ízületi
panaszokat is, míg a túl feszes ízületek akadályozhatnak bennünket a bármiféle
mozgás elvégzésében. (Pavlik,2011, 202. oldal)

Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, mely képes hosszúságának változtatására,

így minden emberi mozgás izomműködéshez kötött. Háromféle izomszövet létezik:
a simaizomszövet, mely a zsigeri szerveink falizomzatát alkotja, a szívizom és a
harántcsíkolt izom. Ha az izomrendszert hétköznapi értelemben vizsgáljuk, akkor a
harántcsíkolt izmokról beszélünk, ezek alkotják ugyanis vázizomzatunkat. Ezek
teszik lehetővé testünk vagy testrészeink aktív, kontrollált és célirányos mozgását.
Izmaink azért is fontosak, mert ők alkotják szervezetünk meghatározó részét. Az
izomrendszerünk formája, mennyisége befolyásolja testünk alakját, működése és
aktivitása pedig döntően meghatározza testünk aktivitását, energiafogyasztását. Az
izomrendszer által befolyásolható a szervezet energiaforgalma és az anyagcsere is.
Az izomrendszer tehát a szervezet mozgásainak végrehajtója. A mozgások iránya és
amplitudója a passzív szervrendszer függvénye. A rendszeresen végzett edzés,
testmozgás fejleszti az izomzatot és bizonyos mértékben a csontokat is. (Pavlik,
2011, 203. oldal)

17
2.6. A motiváció

A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni,
mozgatni. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a
viselkedés szervezettségét és hatékonyságát. (http://old.ektf.hu)

A motiváltság tulajdonképpen egy lelki állapot, hozzáállás, gondolkodásmód,

amikor a cselekedetek és a viselkedés jutalma a legmerészebb álmokat is felülmúlja.
A motiváció erősítéséhez olyan új képességeket és újfajta tudatosságot kell
önmagunkban kifejleszteni, amelyre a kevésbé ambiciózus állapotban még nem volt
szükségünk. (Coombes, 2012)

Az emberi motivációnak két típusát különböztetjük meg: az extrinsic és az intrinsic

motivációt. Az előbbi központjában valamilyen cél elérése áll, az utóbbi pedig
akkor alakul ki, ha a motiváció magát a cselekvés élvezetét jelenti. Az extrinsic és
intrinsic motiváció viszonyát vizsgálva megállapították, hogy ha egy cselekvést
külsőleg motiválunk, például jutalmazunk, akkor a belső, intrinsic motiváció
csökken. (old.ektf.hu)

Céljaink elérésének legjobb módja, ha motiváltak vagyunk. Első lépés a célok

meghatározása, pontos körülírása. A jól meghatározott célok mágnesként
viselkednek. A maguk irányába vonzanak bennünket, mégpedig annál erősebben,
minél jobban meghatározzuk őket és minél keményebben dolgozunk
megvalósításukért. Amikor az életünk során nehéz időszakok jönnek, a célok
mágnesként húznak bennünket a továbblépés és a siker felé. (Rohn, 2008, 24. oldal)

A hétköznapi tevékenységeinket 3 csoportba sorolhatjuk, ezek a fenntartó -, a

szabadidős tevékenység és a munka. Azt, hogy melyik ember mit szeret jobban
csinálni ezek közül, az teljesen szubjektív, hiszen mindenkinek más adja a flow-t. A
mindennapi tevékenységeink azonban meghatározzák életminőségünket, így
lényeges az, hogy miként éljük meg mindazt, amit a hétköznapok során tes zünk. A
flow az az állapot, amikor belefeledkezünk az élménybe, a tudatunkat teljesen
kitölti egy tevékenység átélése és élményeink harmóniában vannak egymással. Ez
akkor következik be általában, amikor jól meghatározott célokkal rendelkezünk,

18
amelyek megfelelő cselekvéseket igényelnek. Ha a céljaink jól körülírtak, a
visszajelzés megfelelő és a feladatok nehézségi szintje arányos a képességeinkkel, a
figyelmünk rendezetté válik és teljes mértékben a tevékenységre irányul.
(Csíkszentmihályi, 2010)

Az érzelmek a tudat belső állapotát tükrözik. Ha érzelmeink negatívak - mint

szomorúság, félelem, szorongás, unalom- akkor ezek növelik a „lelki entrópiát”. Ez
azt jelenti, hogy lelkünkben energiaveszteség alakul ki, zűrzavar, rendetlenség és
káosz keletkezik, ezáltal nem tudunk elég hatékony figyelmet gyakorolni a külső
feladatainkra, mert figyelmünket elvonja a belső (szubjektív) rend helyreállítása. A
pozitív érzelmek azonban – mint a boldogság, erő, élénkség viszont éppen ellentétes
hatással van a „lelki entrópiára”, tehát növelik az energiáinkat. Amennyiben
figyelmünket valamilyen feladatra irányítjuk, azt jelenti, hogy szándékot alkotunk,
célt tűzünk ki magunk elé. Az már a motiváció függvénye, milyen hosszan és
milyen erősen tevékenykedünk egy cél eléréséért. A szándékok, tervek és a
motiváció a negatív „lelki entrópia” növekedését jelzik. Ezek koncentrálttá teszik az
energiát, értéksorrendet állítanak fel, ezáltal rendet teremtve a tud atunkban.
(Csíkszentmihályi, 2010)

Az adaptív fejlődésről szóló Szelekció - Optimalizáció - Kompenzáció (SzOK)

modell, amelyet eredetileg Paul és Margaret Baltes írtak le 1990 -ben, 3 életvezetési
stratégiát nevez meg, amelyek biztosítani tudják a felnőttkori sikeres fejlődést.

 A szelekció a célok kiválasztását jelenti, ami azért fontos, mert a célok adnak
irányt a fejlődésnek azáltal, hogy specifikus életterületekre fókuszálják az
erőforrásokat,
 a második az optimalizáció, amely a célokhoz vezető utak megtalálását
jelenti,
 végül a kompenzáció stratégiája akadályok felmerülése esetén képes
garantálni az új célelérési módok aktiválását. (Bányai-Varga, 2012, 576.
oldal)

19
Ha feltesszük a kérdést, hogy mi ösztönöz bennünket, akkor röviden 4 szóval
tudunk megfelelő választ adni: elismerés, győzelemtudat, család és jótékonykodás.
A célok kitűzése rövid és hosszútávon is fontos. A rövidtávon kitűzött céljaink
elérésének sikere ugyanis táplálja a hosszú távú céljaink elérésének ösztönzését.
Azonban fontos, hogy megfelelő arányban legyenek a különböző távú célok, hogy
ne halogassuk az azonnali cselekvést. (Rohn, 2008, 32. oldal)

A célok értelme nem főképpen az elérésükben rejlik, hanem sokkal inkább az értük
tett erőfeszítéseinkben felfedezhető fejlődésben. ( Rohn, 2008, 38. oldal)

A mértékletesség általános tulajdonság, amely egész életünkre kell, hogy

vonatkozzék, és ne legyen csupán táplálkozási vagy szeszfogyasztási, dohányzási
részkövetelmény. A mértékletesség valamiféle összfegyelem, alapmagatartás, ami
természet, józan belátás és kemény önfegyelem dolga is. Aki csak erkölcsi
kódexekből, tanításokból, intelmekből ismeri a mértékletesség erényét, annak
általában kevés fogalma van arról, milyen nagy, általános elvről van itt szó, milyen
kozmikus jelentőségű lélektulajdonságról. A mértékletesség ökonómia, célszerű
gazdálkodás erőinkkel, tudatos fékezés, megszorítás, okos lemondás, beosztás,
megállás, tapintat, finomabb tér- és időérzék, testi és lelki önuralom, általános
önfegyelem. (Dr. Weininger, 2011, 165.oldal)

20
3. Anyag és módszer

3.1. Kutatási anyag és módszer

Szakdolgozatomhoz primer kutatást végeztem, tehát korábban még össze nem

gyűjtött adatok és információk összességét hoztam létre, amelyeket konkrét céllal,
az egyetem hallgatóitól, „első kézből” szereztem be. Ezen belül kvantitatív
módszerrel gyűjtöttem az információkat, mivel ez azon alapul, hogy az emberi
hozzáállás, magatartás is mérhető, tehát számszerűsíthető, továbbá az így nyert
adatok statisztikai módszerekkel elemezhetővé válnak. A kvantitatív eljárást
megfelelő elemszámú mintán elvégezve, az eredmények megbízhatósága és
pontossága meghatározható lett. A kvantitatív eljárásoknál a mérhetőség
követelményének megfelelő standardizált kérdőív alkalmazása szükséges, így
kérdőívet használtam az adatok beszerzésére.

(A kutatásom módszere induktív (empirikus) módszer, hiszen a valós világot

figyeltem meg, mintákat kerestem és a minták alapján általánosításokat
fogalmaztam meg.) A kérdőívem teljesen anonim volt. 25 szelektív kérdést
alkalmaztam, ami 4 vagy több választási lehetőséget engedett, ezen kívül 1
diochtóm kérdést, 2 választási lehetőséggel, 3 nyitott kérdést, 1 egylépcsős kérdést
és 12 darab 1-től 7-ig terjedő skálát, ami szemantikus differenciál volt: a skálát
szélső értékekkel szerepeltettem, és a válaszadók megjelölték azt a pontot, amely
érzéseiknek irányát és intenzitását leginkább tükrözte.

Célzott alapkutatást végeztem, mivel ez olyan általánosabb ismeretanyagot

eredményezett, amely alkalmas volt arra, hogy alapul szolgáljon felismert vagy várt,
jelenlegi vagy jövőbeni problémák megoldására, közvetlen gyakorlati cé l nélkül,
egy probléma megismerésére.

Kutatásom célcsoportja a miskolci egyetem hallgatói voltak. A kutatásom folyamán

ismeretlen valószínűségi mintavételi eljárással dolgoztam. A kérdőívet összesen
176-an töltötték ki.

21
3.2. A kutatás célja, főbb irányvonalak

A kutatásom célja az volt, hogy megismerjem, milyen egészségképpel rendelkeznek

a Miskolci Egyetem hallgatói, ez által az egészségkép által milyen életmódot élnek,
ismerik-e az egészségtudatos életmódot, és szeretnének-e változtatni életmódjukon.

Elsőként magára az egészségre vonatkozó kérdéseket tettem fel és az

egészségképükről kérdeztem őket. Ezt követően kitértem az egészségtudatos
életmód meghatározó elemeire, mint az alvás, táplálkozás, testmozgás és a
motiváció. Az egészség testi oldala mellett nagyon fontos volt kitérnem a szellemi
és lelki egészségre is, mint a boldogság, jólét, célok jelenléte, érzelmek és a
hozzájuk tartozó magatartás, stressz kezelés, rekreációs tevékenység végzés,
önbizalom, az egészséget meghatározó tényezők. Ezek után az egészségügyi ellátás
igénybevételével kapcsolatos kérdések következtek. Végül pedig a változtatás
igényét mértem fel, ugyanis fontosnak vélem a meglátásuk mellett a jövőjükre
vonatkozó terveiket is.

3.3. A mintavétel jellemzői

Egy nem valószínűségi mintavételi eljárással dolgoztam, ugyanis az általam alkotott

kérdőívet a Facebook nevű közösségi oldalon tettem közzé, ahol csak a profillal
rendelkező egyetemisták tudtak kitöltéssel szolgálni. Az alapsokaságot így a
Facebookon regisztrált emberek képezték, közülük is azok, akikhez általam, vagy az
ismerőseim megosztása által eljutott a kérdőívem. Ez tehát egyszerű, véletlen
mintavételi eljárás volt, mivel minden kérdőívemet látó személynek, ugyanannyi
esélye volt, hogy bekerüljön a mintába. A mintavétel 2015 októberében történt meg.
Összesen 176 kitöltés érkezett.

A minta időbeli- és anyagi források hiányában nem tükrözi teljes mértékben a

valóságot/sokaságot, így nem reprezentatív.

22
3.4. A minta jellemzői

A részletes eredmények bemutatása előtt szeretném feltárni a kérdőív demográfiai

adatokra vonatkozó részét.
A kérdőívemet összesen 176 egyetemista töltötte ki, ebből 93 nő (52,8 %) és 83
férfi (47,2 %).

Nem szerinti megoszlás

(fő)

Nő
83
93 Férfi

1. ábra: A válaszadók nem szerinti megoszlása

Az életkor szerinti megoszlás a következőképpen alakult: a válaszadók átlagéletkora

22,85 év, a legtöbbször szereplő életkor pedig a 23 év volt (36 fő).

Életkor
(fő)
18 év
14 5 6
7 11 19 év
20 év
13
21 év
24
22 év
23 év
31 24 év
25 év
29
26 év

36 27 év

2. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása

23
A lakóhely szerinti megoszlás alapján a kitöltők 32,4 %-a megyeszékhelyen (57 fő),
27,3 %-a kisvárosban (48 fő), 16,5 %-a faluban (29 fő), 14,2 %-a községben (25 fő)
és csak 9,7 %-a nagyvárosban (17 fő) élő személy.

Lakóhely (%)
35.0 32.4
30.0 27.3
25.0
20.0 16.5
14.2
%

15.0 9.7
10.0
5.0
0.0

3. ábra: A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása

Fontosnak véltem felmérni a válaszadók tanulmányi karát is. A legtöbb válasz a

Gépészmérnöki és Informatikai Kar, illetve a Műszaki Földtudományi Kar
hallgatóitól egyaránt 24,4-24,4%-ban érkezett (43-43 fő), míg a legkevesebb
válaszadó 2,7%-ban (4 fő) a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet hallgatója.

Tanulmányi kar (%)

Bartók Béla Zeneművészeti Intézet 2.7
Egészségügyi Kar 11.8
Bölcsészettudományi Kar 3.9
Gazdaságtudományi Kar 9.6
Állam- és Jogtudományi Kar 4.5
Gépészmérnöki és Informatikai Kar 24.4
Műszaki Anyagtudományi Kar 18.7
Műszaki Földtudományi Kar 24.4

0 5 10 15 20 25 30

4. ábra: A válaszadók tanulmányi kar szerinti megoszlása

24
 4. Eredmények és magyarázat

Az első kérdés az volt, hogy a válaszadók szerint mi az egészség. A kitöltők 34,9%-

a szerint az egészség a betegségmentes állapot, 28 %-a szerint a jóllét érzése. A
válaszadók 20 %-a egy saját maga által befolyásolható folyamatot, 9,1 %-a egyéb
lehetőséget választott és csupán 8 %-a gondolja azt, hogy a testi egészségben
kimerül az egészség, mint fogyatékosság hiánya.

Az egészség jelentése (%)

9.1%
Egy betegségmentes
állapot
34.9%
20.0%
Testi egészség
(fogyatkosság hiánya)

Jóllét érzése

8.0% Egy állandó,általam

28.0% befolásolható állapot

Egyéb

5. ábra: Az egészség jelentése

A következő kérdés az volt, hogy mennyire érzik magukat egészségesnek. Ha azt

nézzük, akik inkább egészségesnek érzik magukat, akkor ez a kitöltők 73,3%-át
teszi ki. Az válaszadók 10,8 %-a inkább nem érzi magát egészségesnek, 15,9 %-
ának pedig közömbös az egészségérzete.

25
 Egészség érzésének mértéke
(%)

Teljes mértékben 11.4

Nagyrészt egészség 26.7
Csak kismértékben 35.2
Közömbösen érzem magam 15.9
Nem túlságosan 6.3
Nagymértékben nem 3.4
Egyáltalán nem 1.1

0 10 20 30 40

6. ábra: Mennyire érzi magát egészségesnek?

Miután értékelték saját egészségüket, érdekelt, hogy hogyan képzelnek el egy

egészséges embert. A kérdésre több választ is lehetett jelölni.

A biológiai egészség elemeit a kitöltők legalább 75%-ban jelölték, míg a szellemi

egészség jegyeire már csak 34,1%-ban választották legalább. Ezen kívül a
válaszadók 5,7%-a jelölt egyéb lehetőséget: melyek között említésre került a
megfelelő testsúllyal rendelkezés, betegségmentesség, boldogság, orvosi
szűrővizsgálatok rendszeres igénybevétele és a harmóniára való törekvés.

Hogyan képzel el egy egészséges embert?

(%)
Egyéb 5.7
Végez testi, lelki, szellemi rekreációs … 42.6
Képes különbséget tenni aközött, amit jónak … 34.1
Elégedett az életével és megbecsüli … 51.1
Fejleszti jellemét (kreatív és örömet… 42
Tartozik egy szociális csoporthoz … 56.8
Eleget alszik 79
Egészségesen táplálkozik 84.1
Rendszeresen végez testmozgást 83

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
%

7. ábra: Hogyan képzelnek el egy egészséges embert?

26
A válaszadók között volt, aki minden lehetőséget bejelölt, hogy jellemezze
elképzelt egészséges emberét, azonban volt olyan is, akinek csak magában egy
válaszlehetőség jelentette az egészséget. Ezek mellett akadt, aki csupán csak a testi
egészség jegyeibe n merítette ki válaszát, és olyan is, aki csak szellemi egészségben.
Minden választási lehetőséget legalább a válaszadók 34,1 %-a választott, tehát
sokan tisztában vannak azzal, hogy az egészség nem csupán a testi állapotra
fókuszál. Ugyan minden lehetőséget jelöltek 34,1%-ban, de a lelki-szellemi
egészséghez kapcsolódó lehetőségek már csökkenő arányban vannak jelen, ez is
azt jelzi, hogy a hallgatók számára az egészség a testi állapotra fókuszál.

A következő kérdés az alvás megfelelő időtartama volt. A kitöltők 50,6 %-a

gondolta úgy, hogy 6-8 óra szükséges az elegendő alváshoz, 29,3 %-a 8-10 órát
jelölt. 13,8 % szerint nem az alvással töltött idő számít, hanem a kipihentség
érzése ébredés után, 3,4 % jelölt egyéb lehetőséget, 1,7 % 4-6 órát és csupán 1,1 %
10-12 órát.

Az alváshoz szükséges időmennyiség (%)

1.7% 4-6 óra
3.4%

6-8 óra
1.1% 13.8%
8-10 óra

10-12 óra
50.6%
29.3%
Nem az alvással töltött idő
számít, hanem a kipihentség
érzése ébredéskor
Egyéb

8. ábra: Az alváshoz szükséges időmennyiség

A következő kérdés arra irányult, hogyha nem érzik kipihentnek magukat ébredés
után, akkor napközben tesznek-e az alváshiány ellen. A válaszadók 57,5 %-a igen,
17,8 %-a nem, 11,5 % pedig nem tudom lehetőséget jelölt. 13,2 % egyéb választ
jelölt, ezek a válaszok (több esetben): idő és lehetőség függvényeként tesznek a
fáradtság ellen, de van, aki a teendőinek fontosságát helyezi előnybe, pl. munka,
tanulás.

27
Ha már a pihenés témánál jártunk, akkor a rekreációs tevékenység végzését is
fontos volt felmérni. Ezek között szinte minden 2. válaszban szerepelt a
testmozgásra, sportra irányuló tevékenység, de számos lelki és sze llemi
rekreációs tevékenységet is írtak, pl. olvasás, zenehallgatás, kulturális
tevékenységek (mozi-, színház-, múzeumlátogatás), természetben töltött idő,
meditáció, kézműves foglalkozások, szociális kapcsolatok fenntartása, fejlesztése,
új ismeretszerzés, önfejlesztő tevékenységek. Egyetlen válaszadó volt, aki azt írta,
hogy nem végez rekreációs tevékenységet, válaszát nem indokolta.

Ezt követték a táplálkozási szokásokra irányuló kérdések. Elsőként azt mértem fel,
hogy mit tartanak szükségesnek az egészséges táplálkozáshoz.

A zöldségek 92%-ban, a húsfélék 88,6%-ban, gyümölcsök 88,6%-ban,

gabonafélék 77,8%-ban fordultak elő a válaszokban. A vitaminok 83,5%-ban,
ásványi anyagok 82,4%-ban, tejtermékek pedig 73,3%-ban szükségesek a
válaszadók szerint az egészséges táplálkozáshoz. Egyéb lehetőséget a válaszadók
6.3%-a (11 fő) jelölt, ebben a válaszadók a számukra be nem sorolható termékeket
említik (pl. tojás, magvak), valamint azt, hogy mindenre szükség van, de a kulcsszó
mértékletesség.

Az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek és

tápanyagok
(%)
Egyéb 6.3
Gyorsételek 1.1
Édesség 10.2
Ásványi anyagok 82.4
Vitaminok 83.5
Gyümölcsök 88.6
Zöldségek 92
Zsiradékok 43.2
Tejtermékek 73.3
Húsfélék 88.6
Gabonafélék 77.8

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
%

9. ábra: Az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek és tápanyagok

28
Ami meglepő volt számomra, egyrészt, hogy a válaszadók 10,2%-a szerint az
egészséges táplálkozáshoz hozzátartozik az édesség és a gyorsétel (1.1 %)
fogyasztása, másrészt pedig az, hogy a zsiradékokat csak a válaszadók alig fele
(43, 2 % = 76 fő) tartotta fontosnak.

Ezt követően megkértem a kitöltőket, hogy jelöljék meg mennyit fogyasztanak napi
szintű lebontásban a megadott élelmiszercsoportokból és tápanyagokból.
Támpontként megadtam, hogy 1 egység egy szelet kenyeret, vagy egy darab almát
jelent.

A gabonafélékből a kitöltők 31,3%-a napi 1, 29%-a napi 2, 20,5%-a napi 3, 8,5%-a

napi 4,5,1%-a napi 5 egységet fogyaszt. A kitöltők 4,5%-a napi szinten egyáltalán
nem, 1,1%-a pedig több mint napi 5 egység gabonafélét fogyaszt el.

A húsfélék tekintetében a következő eredményeket kaptam. A hús esetében ugyanis

32,4% napi 2, 23,3% napi 3, 21% napi 2, 15,3% napi 4 egységet fogyaszt. A
kitöltők 2,8-2,8%-a napi 5 vagy több egység húst, míg 2,3%-a egyáltalán nem eszik
húsfélét.

Tejtermékeknél a legtöbb válasz a napi 1 egység volt a válaszadók 40,9%-a (által,

ezt követte a napi 2 egység, 24,4%-kal, 3 egység 14,2% által. 4 egységet a kitöltők
9,7%-a, egy egységet sem 6,8%-a, 5 egységet 2,3% és végül több mint 5 egységet
1,7% fogyaszt napi szinten.

A zsiradékok esetében is a napi 1 egység vezet a válaszadók között, a válaszadók

47,2%-a által, ezután a napi 2 egység 24,4% szerint. 10,2-10,2% napi 0 és napi 3
egység zsiradékfogyasztást jelölt, 6,3%-kal követte ezt a napi 4 egység zsír, 0,6%-
kal a napi 5 egység és 1,1% több mint napi 5 egység.

A zöldségfogyasztás volt a következő kérdés. Zöldségek esetében 30,7% napi 1

egységet, 29% napi 2 egységet, 18,8% napi 3 egységet, 8% napi 4 egység zöldséget
eszik. 6,3-6,3% napi szinten nem, illetve 5 egységnyi zöldséget, valamint 1,1% több
mint napi 5 egységet fogyaszt.

29
A gyümölcsök esetében hasonlóak az arányok a kitöltők között. 31,8% napi 1,
30,7% napi 2, 13,1% napi 3, sajnos a válaszadók 8,5%-a napi szinten egyáltalán
nem fogyaszt gyümölcsöt. 8% napi 4, 6,8% 5 egységet és 1,1% pedig több mint
napi 5 egység gyümölcsöt juttat szervezetébe.

Az édesség tekintetében meglepő volt, hogy a válaszadók 74%-a napi szinten

nassol. Ez a következőképpen alakult: 43,2% napi 1, 15,9% napi 2, 5,7% napi 3,
4% napi 4 egység édességet eszik. 2,8% napi 5 és 2,3% pedig több mint napi 5
alkalommal fogyaszt édességet. A napi szinten egyáltalán nem édesség fogyasztók
száma csupán a válaszadók 26,1%-a volt.

A gyorsételeket vizsgálva szintén meglepő eredmények születtek. A kitöltők

csupán 60,2 %-a nem fogyaszt napi szinten gyorsételt. 25,6 % azonban napi 1,
7,4 % napi 2, 4 % napi 3, míg 0,6 % napi 4, és 1,1-1,1%-a fogyaszt naponta 5 vagy
annál több egység gyorsételt. Annak ellenére, hogy az előző kérdésben még csak
a válaszadók 2%-a gondolta, hogy a gyorsétel szükséges az egészséges
táplálkozáshoz, napi gyorsétel fogyasztásban a válaszadók majdnem fele napi
szinten fogyaszt gyorsételt, ami rossz arány és ellent mond az általuk nyilatkozott
adatoknak.

Végül az ásványi anyagokat és vitaminok kellett besorolniuk a napi fogyasztásba a

kérdőívet kitöltőknek. A válaszadók összesen 79,2 %-a szed valamilyen
készítményt, az alábbi megoszlásban. 34,2% napi 1, 20,5% napi 2, 13,6% napi 3,
és 6,3% napi 4 egység vitaminkészítménnyel él. A válaszadók 2,3-2,3%-a napi 5
vagy annál is több egység vitamint és ásványi anyagot juttat be szervezetébe, míg a
fennmaradó 20,8 % pedig nem él ilyen jellegű készítményekkel (napi szinten).

Ami érdekes volt az az, hogy - a gyorsételeket, zsiradékokat és a húsféléket kivéve -

mindenből az egy egységre adott válasz a legtöbb, ezek szerint általánosságban a
válaszadók napi szinten minden szükséges élelmiszercsoportból és tápanyagból
napi egyet fogyaszt, tehát a megfelelő arányok már borulnak is, a korábban
már említett élelmiszer piramis alapján.

30
Emellett a vitaminokat a válaszadók 83,5%-a, míg az ásványi anyagokat a
82,4%-a sorolta az egészséges táplálkozáshoz, ennek ellenére mégis csak a
válaszadók 79,2%-a fogyaszt ilyen készítményeket napi szinten.

Napi vitamin-és ásványi anyag fogyasztás

(%)
több 2.3
5 egység 2.3
Egység/nap

4 egység 6.3
3 egység 13.6
2 egység 20.5
1 egység 34.1
0 egység 21

0 5 10 15 20 25 30 35 40
%

10. ábra: Napi vitamin- és ásványi anyag fogyasztás

Az édességek a válaszadók 10,2%-a szerint tartozik az egészséges táplálkozáshoz,

ami már magában is meglepő adat, azonban napi szinten legalább 1 alkalommal
válaszadók 73,9%-a nassol.

Napi édességfogyasztás
(%)
több 2.3
5 egység 2.8
Egység/nap

4 egység 4
3 egység 5.7
2 egység 15.9
1 egység 43.2
0 egység 26.1

0 10 20 30 40 50
%

11. ábra: Napi édességfogyasztás

A gyorsételeket a kitöltők 1,1%-a tartotta szükségesnek, ennek ellenére 39,8%

fogyaszt napi szinten legalább 1 alkalommal gyorsételt. A válaszadók 98,9%-a
31
tisztában van azzal, hogy a gyorsétel egészségtelen, de mégsem megfelelő gyakorlói
az egészségtudatos életmódnak, mivel napi szinten fogyasztanak belőle.

Napi gyorsételfogyasztás
(%)
több 1.1
5 egység 1.1
Egység/nap

4 egység 0.6
3 egység 4
2 egység 7.4
1 egység 25.6
0 egység 60.2

0 10 20 30 40 50 60 70
%

12. ábra: Napi gyorsételfogyasztás

A zsiradékokat pedig csupán a válaszadók 43,2%-a tartja elengedhetetlennek az

egészséges táplálkozáshoz, mégis a kitöltők 89,8%-a visz be szervezetébe napi
szinten legalább 1 alkalommal zsiradékot. Ebből arra következtetek, hogy a
válaszadók nincsenek tisztában a zsiradékok fontosságával, valamint a megfelelő
mértékével, mivel napi szinten a válaszadók 42,6%-a fogyaszt egynél több egységet
belőle.

Napi zsiradékfogyasztás
(%)

több 1.1
5 egység 0.6
Egység/nap

4 egység 6.3
3 egység 10.2
2 egység 24.4
1 egység 47.2
0 egység 10.2

0 10 20 30 40 50
%

13. ábra: Napi zsiradékfogyasztás

32
A következő kérdéscsoport a napi táplálkozási szokások rendszerességére
vonatkozott. Tudatosan, meghatározott időközönként, hogy folyamatos legyen
az energiaellátás csak a válaszadók 21,7%-a szokott étkezni. Az egyéb opció
4,6%, ezekben az esetekben két vagy több feltétel egyszerre történő teljesüléséről
számoltak be a válaszadók (pl. ha ideje is van, és éhes is).

Az étkezés ideje
(%)

Egyéb 4.6
Amikor időm van rá 24
Amikor eszembe jut 9.1
Meghatározott időközönként, hogy… 21.7
Időponthoz kötöm (pl. szünetenként) 13.7
Amikor éhes vagyok 26.9

0 5 10 15 20 25 30
%

14. ábra: Az étkezés ideje

A folyadékfogyasztás esetében a válaszadók 28,4 %-a szokott tudatosan

viselkedni. Az egyéb válaszok értéke 2,8%. Ezek a mennyiség megkötésére
vonatkoznak, nem pedig az folyadékfogyasztás idejére/minőségére, valamint
szintén két vagy több feltétel egyszerre történő teljesülésére.

A folyadékfogyasztás ideje
(%)

Egyéb 2.8

Meghatározott időközönként, hogy… 28.4

Amikor eszembe jut 19.9

Amikor időm van rá 6.3

Amikor szomjas vagyok 42.6

0 10 20 30 40 50

15. ábra: A folyadékfogyasztás ideje

33
Számomra érdekes válaszok az „amikor időm van rá” és „amikor eszembe jut”
típusú válaszok, mivel egyetemistaként, még ha napi 10 órát is tölt az egyetemen
előadások során, általában másfél-kétóránként szoktak szünetet tartani az
oktatásban, így abban a szünetben lenne lehetőségük a hallgatóknak a folyamatos
energia- és folyadék bevitel biztosítására. A kutatásom már nem terjed ki ennek
indokvi zsgálatára, de valószínűnek tartom, hogy ez is egy bi zonyítéka annak,
hogy nem elég egészségtudatosak még a testi egészség gyakorlásában sem.

Az következő kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire tartják fontosnak a mozgást a

hallgatók. Ennél a kérdésnél több válasz is jelölhető volt. Ami pozitívum volt az
eredmények tekintetében, az az, hogy csak a válaszadók 4%-a nem tartja
fontosnak a sportolást, azonban 96% igen. Az egyéb lehetőséghez a következő
válaszok érkeztek: „egészséges testben egészséges a lélek és fordítva”, „jó
közérzetet okoz a mozgás”, „önmaga folyamatos fejlesztése érdekében mozog”,
„mert a mozgás egészséges”, „a belek működésére jótékony hatást gyakorol”, „a
szervezete igényli a mozgást”, stb.

A mozgás fontossága
(%)

Egyéb 8.5
A betegségek kialakulásának megelőzése
56.3
érdekében

Nem tartom fontosnak, így is jól vagyok 4

Mivel ez számomra hobbitevékenység 33

A jó külalak érdekében 55.1

A bevitt és a felhasznált energia egyensúlya miatt 56.3

0 10 20 30 40 50 60
%

16. ábra: A mozgás fontossága a hallgatók szerint

34
A kitöltők 82,4 %-a szokott testmozgást végezni/sportolni , 8,5%-a nem szokott,
valamint 9,1%-a (16 fő), nem tudja eldönteni, hogy szokott-e testmozgást
végezni/sportolni.

A válaszadók majdnem fele, 48 %-a hetente több alkalommal sportol. 19,9%

heti rendszerességgel mozog, 16,4 % alkalmanként mozog, 10,5 % naponta végez
testmozgást, 4,7 % ritkábban, mint havonta, egyéb és havonta opcióban azonban
nem érkezett válasz.

Arra is érdemes volt rátérni, hogy egy alkalommal mennyi időt töltenek ezzel. A
válaszok percben megadva érkeztek, a legkisebb érték egy alkalomra 3 perc
(érdekes mozgástípus lehet), a leghosszabb pedig 180 perc volt (valószínűleg
túrázás). Ez a kérdés sem volt kötelezően megválaszolandó (a kettővel előbbi
szokott-e egyáltalán mozogni kérdés nem opciója miatt), így összesen az igen
választ adók fele nyilatkozott alkalmankénti mozgásmennyiségéről. Átlagban egy
alkalommal a kérdezettek 70 percet mozognak, ami elég jó teljesítmény, még
heti 1 alkalomszintjén is.

Az egyik hipotézisem az volt, hogy a hallgatók az egyetem nyújtotta sportolási

lehetőségeket sok esetben veszik igénybe, mivel számos áll rendelkezésükre. Ennek
érdekében megkérdeztem őket, hogy szoktak-e az egyetemen sportolni. A kitöltők
37,5%-a (66 válaszadó) nem szokott az egyetemen sportolni/testmozgást
végezni. A válaszadók 10,2%-a egyéb lehetőséget jelölt, ezek között az újonnan
épült Szabadtéri Kondipark merült fel számos esetben, mint street workout
sportolási lehetőség az egyetemen, valamint vívás és túrázás.

35
 Az egyetem sportolási lehetőségeinek
igénybevétele
(%)
Egyéb 10.2
Nem szoktam az egyetemen sportolni 37.5
Kondícionáló terembe járok 22.2
Uszodába járok 6.3
Ingyenes zumba órákra járok 5.7
Futni járok 24.4
Testnevelés tárgy alkalmával 28.4

0 5 10 15 20 25 30 35 40
%

17. ábra: Az egyetem sportolási lehetőségeinek igénybevétele

A következő kérdés a kitöltők egészséges életmódjának motivációját vizsgálta. A

kérdésre több válasz is megjelölhető volt. Legtöbbször az egészség megőrzése
lehetőséget választották, 75,6%-ban, ezt követte a jobb életminőség, 61,4%-
ban, majd az egészségi állapotjavítása 48,9%-ban.

Egyéb választási lehetőség 8%-ban fordult elő, ezek között: az állóképesség

megtartása és javítása, testsúlycsökkentés.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kitöltők 95,5 %-a motivált az

egészséges életmódra, ami jó eredmény, a motiváció és a valós tevékenység
között azonban van különbség.

36
 Az egészséges életmód motivációja
(%)

Egyéb 8
Nem motivál semmi 4.5
Egészségi állapotom javítása 48.9
Reklámok a médiában (pl. MÉG IDÉN; … 0.6
Egy közösség által kapott érzés (ami az… 15.3
Egy ismerős története (pl. betegség) 6.8
Az egészség, mint divat 8.5
Egészség megőrzése 75.6
Jobb életminőség 61.4

0 10 20 30 40 50 60 70 80
(%)

18. ábra: Az egészséges életmód motivációja

Az ösztönzés és a befolyásolás között érdemes tehát különbséget tenni, mivel a

motiváció belső késztetés, a befolyásolás pedig külső tényező által is kialakulhat.
Így a motiváció kérdését az egészséges életmódot befolyásoló tényezők követték.

Legtöbb esetben 46,5% által lett jelölve az akaraterő/hozzáállás lehetőség, amiből

arra következtetek, hogy a hallgatók fele igenis tisztában van azzal, hogy
egészségükért önmaguk felelősek.

A válaszadók 41,5%-a jelölte a szabadidőtől való függőséget, 29% -a az

egészségi állapot általi befolyásoltságot. 22,2% szerint az anyagi lehetőségek is
befolyásolják az egészséges életmódot, 12,5%-ban (22 válaszadás) a társaság is
meghatározza ezt. 1,7% (3 válasz) az „Egyetemi média (plakátok, Neptun
üzenetek, oktatók által hirdetett lehetőségek)” opcióra. Egyéb kategóriát pedig
8,5%-ban (15 eset) választottak. Ezek a következők voltak: „a motiváltság mértéke
befolyásol”, „a tükör/közérzet befolyásol”, „társadalmi problémák, fenntartható
fejlődés teljes hiánya, emberek nemtörődömsége, környezetszennyezés mind arra
befolyásol, hogy egészségesen éljek”, valamint több tényező egyidőben való
fennállása, melyek között az akaraterő/ hozzáállás és az egészségi állapot minden
esetben megjelent.

37
 Az egészséges életmódot befolyásoló tényezők
(%)
Egyéb 8.5
Nem motivál semmi 4
Egyetemi média (plakátok, Neptun … 1.7
Nemzeti/ regionális szintű média 1.1
Egészségi állapot 29
Társaság 12.5
Anyagi lehetőség 22.2
Akaraterő/ hozzáállás 46.6
Szabadidő 41.5

0 10 20 30 40 50
%

19. ábra: Az egészséges életmódot befolyásoló tényezők

Az eredmények alapján az a hipotézisem, hogy az egészségfejlesztési és megőrzési

programok aránya és az egészségtudatosság mértéke nem függ össze, maga a
meglévő lehetőség sem befolyásolja a hallgatókat, ennek oka nagyrészt egészségi
állapot, szabadidő, anyagi vonzat és akaraterő függvénye beigazolódott.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos utolsó kérdés, az volt, hogy a kitöltő hogyan

találkozott először az egészséges életmóddal olyan értelemben, amely arra késztette,
hogy egészségesebbé váljon. Legtöbben a kitöltők 35,4 %-a saját maguk által, az
interneten hallottak először az egészséges életmódról . Ezt meglepő módon az
ismerős általi megismerés követte, 22,9%-kal. A média által (tv reklámok,
felhívások, plakátok, életmódváltó programok stb.) 13,1 %, az egyetem által
megrendezett programokon pedig 2,9 % hallott először az egészséges életmódról.

Az egyéb lehetőségnél (10,3 %) többen is említették a szülők szerepét, az általuk

folytatott nevelésben ismerték meg ugyanis először az egészséges életmódot.
Többen gyerekkoruk óta sportoltak (szintén szülői tanács hatására), így a
sporttevékenység által, betegségből kifolyólag, saját tapasztalat útján, illetve a
Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának tanórái által találkoztak vele olyan
értelemben, mely arra késztette őket, hogy mindennapjaik részévé tegyék azt.

38
Ha már megtudtam, hogy hol ismerték meg az egészséges életmódot, akkor azt is
fontosnak tartottam, hogy megtudjam, részesei-e valamilyen életmódváltó
programnak. Ezek segítségével ugyanis könnyebben, egyszerűbben, talán
szórakoztatóbban is át lehet térni egy egészségesebb életre. A kitöltők 73,9 %-a
(130 fő) nem vett részt és nem részese ilyen jellegű programnak. 14,2 % a
későbbiekben szeretne, 10,8% pedig részt vett már, vagy most is részese valamilyen
egészségmegőrző/egészségfejlesztő programnak. Egyéb válasz 1,1%-ban fordult
elő: ezek a válaszadó önmaga által kidolgozott program, valamint a soha nem vett
részt ilyenben válaszok voltak.

Az az eredmény, hogy a kitöltők majdnem háromnegyede soha nem vett még

részt ilyen jellegű programban több kérdést is felvet. Egyrészt, hogy ismerik-e
egyáltalán, hogy mik sorolhatóak ebbe a csoportba, másrészt, hogy érdeklődés,
akarat, szabadidő hiánya áll -e e mögött, vagy egyéb tényező. Erre azonban
már nem terjedt ki a kutatásom.

A következő kérdésben az erről szerzett/vélt tapasztalataikról kérdeztem a

hallgatókat. Pozitív és hasznos válaszokat adtak, amelyek alapján minden
hallgatónak érdemes lenne ezekben a programokban részt venni:

„Szükség van ezekre, mert ismeretterjesztő hatásúak és felhívják a figyelmet az

egészségre”

„Saját magam váltottam életmódot, nem program keretében. Fogyás, nagyobb

önbizalom, jobb közérzet, allergiás tünetek enyhülése, erősebb immunrendszer,
több energia a napi feladatokhoz.”

„Segít, hogy nem vagyok egyedül ezekkel a problémákkal, és jó látni, hogy

egymást is képesek vagyunk motiválni”

„Jó. Testmozgások különböző típusait ismerhettem meg.”

„Csak pozitív. Motiváltnak érzem magamat egy ilyen rendezvény után. Általában új
információkkal gazdagodom.”

39
„Dohányzásról való leszokás, jelenleg még tart, de érzem a szervezetemben a
különbséget.”

„Hasznos tanácsokat kaptam, amelyeket próbálok beépíteni a mindennapokba.”

„Ösztönöz az, hogy másokkal együtt, kis lépésekben életmódot váltunk, mindenféle
anyagi kiadás nélkül. ”

„Sok ember meggyógyulás át és felépülését láttam olyan esetekben, amikor az

orvosok nem tudtak kezelést adni. Jobb közérzet, boldogabb élet.”

„Nagyon jók ezek a programok, mert rádöbbentik az embert, hogy miért fontos az,
hogy egészségesen éljünk.”

„Kellemes tapasztalat, csoportos tevékenységek mindig motiválóak.”

Hipotéziseim egyike az, hogy az egészségmegőrző és egészségfejlesztő egyetemi

programokat nem ismerik a hallgatók és ezek a programok nem adnak elég
motivációt a hallgatók egészségtudatosságára (Boldogságprogram, párkapcsolati
és mentálhigiénés tantárgyak, egészségfejlesztési előadások…) Valamint az, hogy
az egészségfejlesztési és megőrzési programok aránya és az egészségtudatosság
mértéke nem függ össze, maga a meglévő lehetőség nem befolyásolja a
hallgatókat. Ennek oka nagyrészt egészségi állapot, szabadidő, anyagi vonzat
és akaraterő függvénye.

Ennek kiderítésére feltettem azt a kérdést, hogy ismerik-e az egyetem által igénybe
vehető egészségmegőrző/egészségfejlesztő programokat. A válaszadók 46 %-a
nem ismeri ezeket a lehetőségeket. Az egyéb válasz 0,6%-ban fordult elő, mely
azt írta, hogy hallott már ezekről a programokról, de nem tudja, hogy mit foglalnak
magukba.

40
 Az egyetem egészségmegőrző és
egészségfejlesztő programjainak ismerete
(%)
0.6
17.6
Igen
35.8
Nem
Nem tudom
Egyéb

46

20. ábra: Az egyetem egészségmegőrző és egészségfejlesztési programjainak ismerete

Ezek után megkérdeztem, hogy melyeken vettek részt. A legtöbb résztvevő, 50,6%
a Sportnapot és egyetemi sportprogramokat (pl. Szarvasűzők, Fut az egyetem,
Egyetemi Vándorkupa) már kipróbálta. A választ adók 30,5%-a pedig a további
programokban volt jelen. A válaszadók 0,6%-a jelölt egyéb opciót, melyben az
Egyetemi Futóklubot válaszolta.

Mely programokon vett részt?

(%)
Egyéb 0.6
Nem vettem részt semmiben 41.5
Mentor program 1.7
Sportnap és egyetemi sportprogramok… 50.6
Boldogságprogram 2.8
Egészségnap 17.6
Pszichológiai tanácsadás 1.1
Egészségfejlesztő előadások 4.5
Egyetemi lelkészség programjai 2.8

0 10 20 30 40 50 60
%

21. ábra: Az egyetemi programokban való részvétel megoszlása

Ezek alapján azok a hipotéziseim is igaznak bizonyultak, melyek szerint a kitöltők

nagy része inkább az egyetem sportrendezvényeit és sportolási lehetőségeit veszi
igénybe egészsége érdekében (pl. sportolási lehetőségek- Egyetemi Körcsarnok, 4
41
félévnyi államilag támogatott testnevelés nyújtotta sportolási lehetőségek,
Szabadtéri Kondipark, Kemény Dénes Városi Sportuszoda) és az egyetemisták
körében kialakult egészségkép/a kitöltőim túlnyomó részé esetében (konkrétan
másfélszeresében) kimerül a testi egészség, mint testmozgás, táplálkozás
dimenziójában.

A résztvevők tapasztalatait illetően rákérdeztem az ilyesfajta programok általi

véleményükre, hogy vajon tartalmasnak és hasznosnak érezték-e a programokat.
Meglepő eredményt kaptam, olyan tekintetben, hogy a válaszadók 43,2%-a nem
tudta eldönteni, hogy az általa részt vett program milyen volt. A válaszadók
kicsivel több, mint fele, 51,7 % azonban igen hasznosnak és tartalmasnak
találta ezeket a programokat, 4,5 % nem tartotta hasznosnak/tartalmasnak, és 0,6%
egyéb válasz érkezett, mely megerősítette előző kérdésre adott válaszához
kapcsolódóan, hogy nem vett részt ilyen programon.

Az következő kérdés az volt, hogy mennyire érzi magát boldognak a kitöltő. A

legtöbb válasz által csak kismértékben érzik boldognak önmagukat, 36,4 %-
ban jelölték ezt az értéket. Ezután 23,9 % nagyrészt boldog, 17,6 % közömbös a
boldogság iránt és 9,7 % teljes mértékben boldog. 9,1 % nem túlságosan, 2,8 %
nagymértékben nem boldog, és végül 0,6 % volt, aki egyáltalán nem érezte magát
boldognak.

Mivel a boldogság nagyon nehezen meghatározható, szubjektív érzelmi állapot,

fontosnak véltem feltárni, hogy mi és milyen mértékben határozza meg az
egyetemisták boldogságát.

Így a következő kérdés eredményei így alakultak az egészségre nézve: a válaszadók

71,6%-ának fontos az egészség, ha a boldogságáról van szó. Ami meglepő, hogy a
válaszadók 18,2%-ának nem igazán, és 10,2 %-ának pedig közömbösen befolyásoló
tényező az egészség, ha a boldogságról van szó.

42
 Az egészség boldogságot befolyásoló hatása
(%)
30 27.3
25
25
19.3
20
%

15 9.7 10.2
10 5.7
5 2.8
0

22. ábra: Az egészség boldogságot befolyásoló hatása

A következő boldogságot befolyásoló elem a család, barátok, társaság volt. 36,9%-

ot teljes mértékben, 26,1%-ot nagymértékben, 22,7%-ot csak kis mértékben
befolyásolják, és 6,3%-ot semlegesen érintik a társas kapcsolatok. A nagymértékben
nem és túlságosan nem lehetőséget 2,8-2,8% jelölte, míg 2,3% esetében egyáltalán
nem befolyásolja a boldogságot a társas kapcsolatok. A társas kapcsolatok is
elengedhetetlennek bizonyulnak a boldogság érzéséhez.

Az anyagi javak is bírhatnak kihatással a boldogságra, ez volt a következő elem. Ez

már azonban jóval semlegesebb volt az eredményeket illetően. A válaszadók
26,1%-át csak kismértékben, 23,9%-át közömbösen érinti, 17%-át nagymértékben,
15,9%-át nem túlságosan befolyásolják az anyagi javak a boldogságával
kapcsolatban. 8,5%-ot teljes mértékben befolyásolják az anyagi javak, 3,4%-ot
egyáltalán nem, 5,1%-ot pedig nagymértékben nem. Összességében az anyagi javak
szükségesnek mutatkoznak a boldogságérzet jelenlétéhez.

A következő befolyásoló elem az elégedettség érzése volt. A kitöltők 31,3%-a

nagymértékben, 29%-a teljes mértékben, 19,9%-a csak kismértékben és 13,1%
közömbösen befolyásolt az elégedettség által. 4% túlságosan nem, 1,1%
nagymértékben nem és 1,7% szerint nincs szükség az elégedettség érzésére a
boldogsághoz.

43
Az önbizalom is jelentősen meghatározza a boldogságot. A válaszadók 12,4%-ánál
nem bír jelentős befolyással az önbizalom, 77,8%-ot azonban igenis pozitívan
befolyásol az önbizalom, ha a boldogságáról van szó. A semleges opciót csupán
9,7% választotta.

Az önbizalom boldogságot befolyásoló hatása

(%)
28.4
30 26.1
23.3
25
20
15 9.7
8.5
10
5 2.8 1.1
0

23. ábra: Az önbizalom boldogságot befolyásoló hatása

A dolgokhoz való hozzáállásunk, mint pl. az optimizmus, egyes esetekben teljes

mértékben megváltoztathatja a dolgokat, mint a félig tele- félig üres pohár kérdése,
így ezt is fontosnak tartottam felmérni. 31,3% szerint nagyrészt, 22,7-22,7% szerint
csak kismértékben és teljes mértékben meghatározó a hozzáállás a boldogság
szempontjából. Semlegesnek a válaszadók 14,2%-a tartotta ezt az elemet, 4,5%-ot
nem túlságosan, 2,8%-ot nagyrészt nem, 1,7%-ot pedig egyáltalán nem befolyásol a
boldogságban a hozzáállás.

A célok jelenléte adja a motivációt, az pedig a cselekvésre való késztetést, ezáltal a

sikeresség érzését is az emberek számára. 26,1% nagymértékben, 24,4% csak kis
mértékben, 17,6% semlegesnek, 17% teljes mértékben fontosnak tartotta a célokat.
8,5% nem túlságosan, 4,5% nagymértékben nem, 1,7% pedig egyáltalán nem
tartotta szükségesnek a célokat.

A következő befolyásoló tényező, hogy a tanulmányok és/vagy a munka sikeressége

milyen mértékben járul hozzá a boldogsághoz. 34,7% szerint nagymértékben,

44
23,9% teljes mértékben meghatározónak tartja ezt a tényezőt, 23,3% csak
kismértékben, és csak 9,1% számára semleges a tanulmányokban elért sikeressége a
boldogságához mérten. Túlságosan nem 4%, nagymértékben nem 2,8% és 2,3%
tartja függetlennek/egyáltalán nem fontosnak ezt a tényezőt a boldogsághoz.

A következő tényező a párkapcsolat minősége volt. Bár úgy tartják, hogy a

boldogságot önmagunkból fakadóan kell éreznünk, nem pedig mások által, a
válaszadók 43,8%-a szerint maximálisan befolyásolja a boldogságát a
párkapcsolat minősége.

A párkapcsolat minőségének boldogságot

befolyásoló hatása
(%)
50 43.8
45
40
35
30 24.4
%

25 14.8
20
15 5.7 6.3
10 3.4 1.7
5
0

24. ábra: A párkapcsolat minőségének boldogságot befolyásoló hatása

Az utolsó tényező a kitöltők társadalomban elfoglalt szerepe volt. 24,4% csak kis
mértékben, 21% nagymértékben, 15,9% közömbösen, 12,5% pedig maximálisan
fontos értéket tulajdonított a társadalmi szerepének. 13,1% túlságosan nem, 6,3%
nagymértékben nem és 6,8% egyáltalán nem fontosnak ítélte meg ezt a tényezőt.

A következő kérdéssel azt kívántam megvizsgálni, hogy hogyan élik meg a kitöltők
a mindennapjaikat, jól érzik-e magukat mindennapi tevékenységeik közben. A
kitöltők 35,2%-a csak kismértékben, 22,7-22,7% közömbös, illetve nagyrészt ért
egyet, 9,1% teljes mértékben megéli mindennapjait. A válaszadók 8%-a nem
túlságosan, 1,7%-a nagyrészt nem, valamint 0,6%-a egyáltalán nem ért érzi jól
magát.

45
Az egészség, önbizalom, párkapcsolat minősége azok a tényezők, melyeket a
boldogságuk érdekében teljes mértékben fontosnak választottak, mégis a
legtöbb eredmény azt mutatja, hogyha az egészségről van szó, akkor mozgás és
a táplálkozás a legmeghatározóbb. A lelki és a szellemi egészség fontosságának
gyakorlatba helyezése csak a kitöltők kevés részénél látható.

A rövid és hosszú távú célok jelenléte, valamint aránya szintén fontos tényező. A
válaszadók 61%-a rendelkezik rövid- és hosszú távú célokkal egyaránt.

Rövid és hosszútávú célok megoszlása

(%)

Nem szoktam célokat kitűzni, minden … 2.8

Inkább rövidtávú céljaim vannak 6.8
Inkább hosszú távú céljaim vannak 15.9
Kevés/ néhány célom van csak 13.1
Igen, sok rövid és hosszú távú célom van 61.4

0 10 20 30 40 50 60 70
%

25. ábra: Rövid és hosszú távú célok megoszlása

A következő kérdéskör a lelki egészségre irányul. A válaszadókat elsőként az

érzelmeikről és a hozzájuk tartozó magatartásról kérdeztem. 29,5% csak
kismértékben, 20,5% teljes mértékben, 25% nagyrészt tisztában van érzelmeivel és
tudja irányítani az abból adódó magatartását. A kitöltők 16,5%-a közömbös, 6,3%
nem túlságosan, 1,7% pedig nagyrészt nincs tisztában érzelmeivel. 0,6% egyáltalán
nincs tisztában érzéseivel és nem tud ehhez megfelelő magatartást tanúsítani.

Az érzelmekhez kötődően fontosnak tartottam feltárni, hogy milyen szinten van

jelen a kitöltőkben az önelfogadás és az önmaguk szeretete. 29% csak
kismértékben, de szereti és elfogadja magát olyannak, amilyen, 25,6%
nagymértékben fogadja el magát, 15,3% semleges ezzel szemben, 11,4% pedig
teljes mértékben képes szeretni és elfogadni önmagát. 8% nem túlságosan, 6,3%
nagyrészt nem, és 4,5% egyáltalán nem fogadja el és nem szereti önmagát.

46
A stresszhelyzetek, konfliktusok megfelelő kezelése is hozzátartozik az egészséges
ember jelleméhez, így a következő kérdés az ilyen helyzetek kezelésének
képességére vonatkozott. A válaszadók 29%-a csak kismértékben, 27,3%
nagymértékben, 14,8% teljes mértékben képes a megfelelő módon kezelni a
stresszhelyzeteket, míg 15,3% közömbös a konfliktusok során. 8,5% nem
túlságosan, 3,4% nagymértékben nem, míg 1,7% egyáltalán nem képes kezelni a
konfliktusokat és a stresszhelyzeteket.

A korlátok felismerése és a fejlődésre való képesség volt a következő kérdés. A

kitöltők 38,6%-a csak kismértékben, 28,4%-a nagymértékben, 13,1%-a teljes
mértékben képes a felismerni korlátait, míg 13,6% közömbös önmaga fejlesztése
iránt. 2,8-2,8% nem túlságosan, illetve nagymértékben nem, míg 0,6% egyáltalán
nem képes korlátainak felismerésére és önmaga fejlesztésére.

Az önálló döntéshozásra és a következmények vállalására 31,3% teljes mértékben,

27,8% nagymértékben, 22,2% csak kismértékben képes. Valamint 13,6%
közömbös, ha döntéshozatalról van szó. 2,3% nem túlságosan, 1,7% nagymértékben
nem, míg 1,1% egyáltalán nem képes önálló döntéshozásra és vállalni a lehetséges
következményeket.

A következő kérdés a mások segítségének és támogatásának elfogadását vizsgálta.

A válaszadók közül 30,7% nagymértékben, 25,6% csak kismértékben, 15,3% teljes
mértékben képes elfogadni a segítséget, és 17,6% közömbös mások segítsége iránt.
6,8% nem túlságosan, 2,8% nagymértékben nem, 1,1% pedig egyáltalán nem képes
elfogadni mások támogatását.

A mentális egészség része, hogy az ember rendszeres időközönként

szűrővizsgálatokon vesz részt, hogy megbizonyosodjon egészségi állapotának
épségéről. A kérdésre több választ is lehetett adni. 6,3%-ban érkezett egyéb válasz
adtak még a kitöltők között: vérkép és általános vizeletvizsgálat (több esetben), egy
válasz az orvosokkal kapcsolatos negatív tapasztalataira (munkaminőségi hibákra
hagyatkozva), tüdőszűrés, anyajegyszűrés.

47
 Szűrővizsgálatok látogatása
(%)
Egyéb 6.3
Nem járok szűrővizsgálatokra 34.7
Látás vizsgálat 35.8
Hallás vizsgálat 8
Koleszterinszint mérés 4.5
Nőgyógyászati szűrővizsgálatok 31.8
Fogorvosi szűrés 43.8
Életmódbeli rizikó tényezők feltárása 2.3
Vércukorszint mérés (kézi eszközzel) 10.2
Veseműködés, húgyúti fertőzés és cukorbetegség… 4.5
Vérnyomás mérés 33

0 10 20 30 40 50
%

26. ábra: Szűrővizsgálatok látogatása

A szűrővizsgálatok mellett érdemesnek és fontosnak tartottam a további

egészségügyi ellátások igénybevételét felmérni a kitöltők között. A válaszadók 66,5
%-a csak akkor vesz igénybe orvosi segítséget, amikor már otthon nem tudja
önmagát gyógyítani, ellátni, 14,8 %-a ritkán, 13,6 % minden esetben, 5,1 % pedig
egyáltalán nem vesz igénybe egészségügyi ellátást.

A következő kérdés a testi-lelki-szellemi harmónia fontosságát vizsgálta (pl. testileg

akkor egészséges, ha szellemileg és lelkileg is jól érzi magát).

A testi-lelki-szellemi harmónia fontossága

(%)

Teljes mértékben 40.9

Nagyrészt igen 27.8
Csak kismértékben 18.2
Közömbösen 10.2
Nem túlságosan 1.1
Nagyrészt nem 1.1
Egyáltalán nem 0.6

0 10 20 30 40 50
%

27. ábra: A testi-lelki-szellemi harmónia fontossága

48
Az utolsó előtti kérdést összegzésképpen tettem fel. A kérdés az volt, hogy
szeretnének-e valamit változtatni az életmódjukon. Nem volt kötelező kérdés, így
nem a teljes kitöltő létszám adott választ.

Az összes választ tekintve 31,8%-ban reagáltak úgy, hogy nem szeretnének

változtatni életmódjukon, ebből 3,9%-ban indokolták ezt azzal, hogy már megtették
a változtatást. 30,7%-ban számoltak be egészségesebb, rendszeresebb étkezés
igényéről. 20,5%-ban egészségesebb táplálkozásra való igényről, 15 %-ban
önmaguk fejlesztésének igényéről (új ismeretek szerzése, több önbizalom, önállóság
elérése, kreativitás fejlesztése…), 5,7%-ban több szabadidőre való igényről, 3,9%-
ban stressz mentesebb életmód igényéről. 3,4% több alvásra való igényről, 2,3%
ideálisabb folyadékpótlás igényéről, valamint 1,7-1,7% pozitívabb gondolkodásra
és hasznosabb időtöltési igényről.

Az utolsó kérdés az volt, hogy milyen egészségügyi oktatásban részesültek a

kitöltők. Több válasz is jelölhető volt. Egészségügyi tantárgyak 27,8%-ban,
egészségügyi szakma (OKJ képzés) 4,5%-ban, egészségügyi tanfolyam 3,4%-ban
fordult elő. 1,7% egyéb válasz volt, melyekben újraélesztési tanfolyam, szülők által,
illetve egészségügyi diploma szerepelt.

Egészségügyi oktatásban való részesülés

(%)

Egyéb 1.7
Nem részesültem egészségügyi oktatásban 14.8
Egészségügyi tantárgyak 27.8
Egészségügyi tanfolyamok 3.4
Egészségügyi szakma (OKJ képzés) 4.5
Sürgősségi betegellátás (oxyológia) 6.8
Elsősegély oktatás 39.2
Jogosítvány megszerzése által (közúti… 69.9

0 20 40 60 80
%

28. ábra: Egészségügyi oktatásban való részesülés

49
 5. Összegzés

Összességében elmondható, hogy a hallgatók nagy része hiányosan él egészséges

életmódot, mivel általában az egészséges táplálkozás és a testmozgás jelenti
számukra azt. A biológia egészséget sokan fontosnak tartják és sokan ennek
megfelelően is élnek. A mentális, szociális, lelki és emocionális egészség szintén
fontosnak mutatkozott, azonban jelenlegi életmódjukban és jövőbeli terveikre nézve
azonban már csökkenő tendenciában van jelen és kevésbé mutatkozik meg.

A válaszadók ötöde nem ismeri az egyetem által hirdetett és szervezett

egészségmegőrző és/vagy egészségfejlesztő programokat, a válaszadók fele pedig
nem vesz részt ezekben. Ugyanez az arány a sportprogramokon és
sportrendezvényeken azonban részt szokott venni. Az egészségmegőrző és fejle sztő
programok már jelen vannak az egyetem programlehetőségei között, csak nem
használják ki a hallgatók. Így a népszerű programok keretein belül lenne érdemes a
kevésbé ismert programokat is megrendezni, népszerűsíteni, ezek fontosságát
kihangsúlyozni, illetve a rendszeres és gyakran megrendezett programokkal,
lehetőségekkel összekapcsolni (pl. a testnevelési tantárgyak keretein belül - mozgás
után - meditációs vagy társalgós részt is tartani, ahol a testi felfrissülés mellett a
lelket és szellemet is rekreálhatják).

Ami a hallgatók egészséges életmódját motiválja, legtöbb esetben az egészség

megőrzése, a jobb életminőség és az egészségi állapot javítása. Ami pedig a
legjobban befolyásolta az egészséges életmódjukat, az akaraterő/hozzáállás, a
szabadidő volt. Ennek függvényében további lehetőségeket lehetne létrehozni,
melyek jelen vannak a hallgatók mindennapjaiban, tehát tudatosulnak bennük,
azonban ezek gyakorlatba helyezése és életmódjukba való beépítése már a saját
döntésük, szabadidejük és hozzáállásuk eredménye. Ilyen lehetne például egy
összkari „egészséges életmód” kurzus, mely a 0 kredites tárgyakhoz hasonlóan
kötelezően teljesítendő, azonban sok, új, hasznos információval látná el a
hallgatókat.

50
 6. Irodalomjegyzék

Bányai Éva, Varga Katalin: Affektív pszichológia; Medicina Könyvkiadó,

Budapest, 2012
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete - Flow a mindennapokban; Libri
Könyvkiadó Kft, Budapest, 2013
Frances Coombes: Önmotiváció; Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest, 2012
Jim Rohn: A jólét és boldogság 7 stratégiája; Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest,
2008
Mark H. Beers: MSD orvosi kézikönyv a családban 2. átdolgozott, bővített kiadás;
Melania Kiadó, Budapest, 2004
Melanie Smith, Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika;
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008
Michael Pollan: Életadó ételeink- Túlélőkönyv fogyasztóknak, Nyitott
könyvműhely Kiadó Kft., Budapest, 2010
Pavlik Gábor: Élettan - Sportélettan; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2013
Dr. Weninger Antal: Az egészség testi és lelki forrásai; SpringMed Kiadó,
Budapest, 2011
Dr. Zoller Rezső: Horkolás, légzéskimaradás - alvási apnoe?; SpringMed Kiadó,
Budapest, 2012

Internetes források

1. who.int

Letöltés helye: http://www.who.int/about/definition/en/print.html

Letöltés ideje:2015.09.22.
2. medicine.outtawa.ca
Letöltés helye: http://www.medicine.uottawa.ca/sim/data/Health_Definitions_e.htm

Letöltés ideje:2015.09.22.
3. pro-qualy.hu

51
 Letöltés helye: http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-
108.html

Letöltés ideje:2015.09.22.
4. fogalomtar.eski.hu
Letöltés helye:
http://fogalomtar.eski.hu/index.php/%C3%89letmin%C5%91s%C3%A9g_(Quality
_of_life)
Letöltés ideje: 2015. 09. 24.

5. cdc.gov
Letöltés helye: http://www.cdc.gov/hrqol/concept.htm
Letöltés ideje: 2015. 09. 24.
6. wellnessspa.hu

Letöltés helye: http://www.wellnessspa.hu/index.php/Aktualis/mi-a-wellness.html

Letöltés ideje:2015.09.21.
7. nationalwellness.org
Letöltés helye:
http://www.nationalwellness.org/?page=Six_Dimensions&hhSearchTerms=%22is+
and+wellness%22

Letöltés ideje:2015.09.21.
8. richpoi.com
Letöltés helye: http://richpoi.com/cikkek/eletmod/ma-van-a-boldogsag-nemzetkozi-
napja.html
Letöltés ideje: 2015.09.21.

9. ahha.org
Letöltés helye: http://ahha.org/articles.asp?Id=85
Letöltés ideje:2015.09.23.
10. stresszdoktor.hu
Letöltés helye: http://www.stresszdoktor.hu/A_melatonin_es_az_alvas .html

Letöltés ideje: 2015. 09.15.

11. ncbi.nlm.nih-gov

52
 Letöltés helye: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMH0072506/
Letöltés ideje: 2015. 09.15.
12. eufic.org
Letöltés helye:http://www.eufic.org/article/hu/artid/Iranyado-Napi-Beviteli-Ertek-
megertese

Letöltés ideje: 2015.09.29.

13. vital.hu
Letöltés helye: http://www.vital.hu/themes/health/health1.htm

Letöltés ideje: 2015.09.29.

14. oeti.hu

Letöltés helye: http://www.oeti.hu/download/italok_etelek.pdf

Letöltés időpontja: 2015. 09.28.

15. old.ektf.hu
Letöltés helye:
http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/az_extrinsic_s_intrinsic_motivci.html
Letöltés ideje: 2015.09.20.

53
 7. Ábrajegyzék

1. ábra: A válaszadók nem szerinti megoszlása....................................................... 23. oldal

2. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása .................................................. 23. oldal

3. ábra: A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása................................................ 24. oldal

4. ábra: A válaszadók tanulmányi kar szerinti megoszlása ..................................... 24. oldal

5. ábra: Az egészség jelentése ................................................................................. 25. oldal

6. ábra: Mennyire érzi magát egészségesnek? ......................................................... 26. oldal

7. ábra: Hogyan képzelnek el egy egészséges embert? ........................................... 26. oldal

8. ábra: Az alváshoz szükséges időmennyiség ........................................................ 27. oldal

9. ábra: Az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek és tápanyagok ...... 28. oldal

10. ábra: Napi vitamin- és ásványi anyag fogyasztás .............................................. 31. oldal

11. ábra: Napi édességfogyasztás ............................................................................ 31. oldal

12. ábra: Napi gyorsétel fogyasztás ......................................................................... 32. oldal

13. ábra: Napi zsiradékfogyasztás ........................................................................... 32. oldal

14. ábra: Az étkezés ideje ........................................................................................ 33. oldal

15. ábra: A folyadékfogyasztás ideje ....................................................................... 33. oldal

16. ábra: A mozgás fontossága a hallgatók szerint .................................................. 34. oldal

17. ábra: Az egyetem sportolási lehetőségeinek igénybevétele............................... 36. oldal

18. ábra: Az egészséges életmód motivációja ......................................................... 37. oldal

19. ábra: Az egészséges életmódot befolyásoló tényezők ....................................... 38. oldal

20. ábra: Az egyetem egészségmegőrző és egészségfejlesztési programjainak ismerete

............................................................................................................................... 41. oldal

21. ábra: Az egyetemi programokban való részvétel megoszlása ........................... 41. oldal

54
22. ábra: Az egészség boldogságot befolyásoló hatása ........................................... 43. oldal

23. ábra: Az önbizalom boldogságot befolyásoló hatása......................................... 44. oldal

24. ábra: A párkapcsolat minőségének boldogságot befolyásoló hatása ................. 45. oldal

25. ábra: Rövid és hosszú távú célok megoszlása ................................................... 46. oldal

26. ábra: Szűrővizsgálatok látogatása ...................................................................... 48. oldal

27. ábra: A testi- lelki-szellemi harmónia fontossága .............................................. 48. oldal

28. ábra: Egészségügyi oktatásban való részesülés ................................................. 49. oldal

1. táblázat: Az életminőség mutatói......................................................................... ..5. oldal

2. táblázat: az EU referenciaértékei a javasolt napi bevitelre vita minoknál és ásványi

anyagoknál ............................................................................................................... 12. oldal

3. táblázat: 2000 kalóriás napi bevitelen alapuló felnőtt Irányadó Napi Beviteli Értékei
................................................................................................................................. 12. oldal

1. kép: A táplálék arányainak megoszlása ............................................................... 13. oldal

55
8. Mellékletek

56
1. sz. melléklet
Kérdőív
Kedves Kitöltő!
Papp Beatrix vagyok, a Miskolci Egyetem Egészségügyi karának végzős hallgatója.
A szakdolgozatom témája a miskolci egyetemisták egészségtudata, egészséges
életmódja és ennek megnyilvánulása.
A kérdőív kitöltése teljesen önkéntes és anonim módon zajlik, az általa kapott
adatok, információk, eredmények kizárólag a kutatás céljából kerülnek
felhasználásra.
Kitöltését és ezáltal munkám eredményességének segítését előre is köszönöm!
1. Mit jelent az Ön számára az egészség? *Kötelező
o Egy betegségmentes állapot
o Testi egészség (fogyatékosság hiánya)
o Jóllét érzése
o Egy állandó, általam befolyásolható folyamat
o Egyéb:...........................................
2. Mennyire érzi magát egészségesnek? *Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben
3. Hogyan képzel el egy egészséges embert? *Kötelező
Több válasz is megjelölhető!
o Rendszeresen végez testmozgást
o Egészségesen táplálkozik
o Eleget alszik
o Tartozik egy szociális csoporthoz (barátok, család, közösség)
o Fejleszti jellemét (kreatív és örömet okozó, hasznos tevékenységeket végez)
o Elégedett az életével és megbecsüli azt, amije van
o Képes különbséget tenni aközött, amit jónak lát és ami jó neki
o Végez testi, lelki, szellemi rekreációs tevékenységet
o Egyéb:...........................................
4. Ön szerint mennyi idő szükséges az alváshoz?*Kötelező
o 4-6 óra
o 6-8 óra
o 8-10 óra
o 10-12 óra
57
 o Nem az alvással töltött idő számít, hanem a kipihentség érzése ébredéskor
o Egyéb:...........................................
5. Ha fáradtnak/ nem kipihentnek érzi magát, akkor odafigyel -e ennek
pótlására? *Kötelező
o Igen
o Nem
o Nem tudom
o Egyéb:...........................................
7. Milyen rekreációs tevékenységet végez (amennyiben a rekreáció itt a testi,
lelki, szellemi kikapcsolódást szolgáló tevékenység)?*Kötelező
.......................................................................................................................................
8. Ön szerint melyek az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek és
tápanyagok? *Kötelező

Több válasz is megjelölhető!

o Gabonafélék
o Húsfélék
o Tejtermékek
o Zsiradékok
o Zöldségek
o Gyümölcsök
o Vitaminok
o Ásványi anyagok
o Édesség
o Gyorsételek
o Egyéb:...........................................
9. Mennyit fogyaszt ezekből napi szinten? (Ha 1 egység pl. egy darab alma/
egy szelet kenyér)*Kötelező
0 egység 1 egység 2 egység 3 egység 4 egység 5 egység több

Gabonafélék

Húsfélék

Tejtermékek

Zsiradékok

Zöldségek

Gyü mö lcsök

Édesség

Gyorsétel
Vitaminok
és ásv. anyagok
(készít mény formájában)

58
10. Mikor szokott étkezni? *Kötelező
o Amikor éhes vagyok
o Időponthoz kötöm (pl. szünetenként)
o Meghatározott időközönként, hogy folyamatos legyen az energiaellátás
o Amikor eszembe jut
o Amikor időm van rá
o Egyéb:...........................................

11. Mikor szokott folyadékot fogyasztani?*Kötelező

o Amikor szomjas vagyok
o Amikor időm van rá
o Amikor eszembe jut
o Meghatározott időközönként, hogy folyamatos legyen a folyadékbevitel
o Egyéb:...........................................
12. Fontosnak tartja-e a testmozgást? Miért? *Kötelező
Több válasz is megjelölhető!
o A bevitt és a felhasznált energia egyensúlya miatt
o A jó külalak érdekében
o Mivel ez számomra hobbitevékenység
o Nem tartom fontosnak, így is jól vagyok
o A betegségek kialakulásának megelőzése érdekében
o Egyéb:...........................................
13. Szokott-e sportolni/testmozgást végezni?*Kötelező
o Igen
o Nem
o Nem tudom eldönteni
14. Milyen rendszerességgel?
o Naponta
o Hetente több alkalommal
o Hetente
o Alkalmanként
o Havonta
o Ritkábban
o Egyéb:...........................................
15. Egy alkalommal mennyi időt tölt mozgással? Kérem, válaszát percben adja
meg!
.......................................................................................................................................
16. Az egyetemen szokott-e testmozgást végezni/ sportolni?*Kötel ező

59
Több válasz is megjelölhető!
o Testnevelés tárgy alkalmával
o Futni járok
o Ingyenes zumba órákra járok
o Uszodába járok
o Kondícionáló terembe járok
o Nem szoktam az egyetemen sportolni
o Egyéb:...........................................

17. Mi motiválja Önt az egészséges életmódra?*Kötelező

Több válasz is megjelölhető!
o Jobb életminőség
o Egészség megőrzése
o Az egészség, mint divat
o Egy ismerős története (pl. betegség)
o Egy közösség által kapott érzés (ami az egészséges életmódomhoz
kapcsolódik)
o Reklámok a médiában (pl. MÉG IDÉN; Boldogságprogram, kereskedelmi
csatornákon látható felhívások stb.)
o Egészségi állapotom javítása
o Nem motivál semmi
o Egyéb:...........................................

18. Mi befolyásolja Önt abban, hogy egészségesen éljen?*Kötelező

Több válasz is megjelölhető!
o Szabadidő
o Akaraterő/ hozzáállás
o Anyagi lehetőség
o Társaság
o Egészségi állapot
o Nemzeti/ regionális szintű média
o Egyetemi média (plakátok, Neptun üzenetek, oktatók által hirdetett
lehetőségek)
o Nem motivál semmi
o Egyéb:...........................................
19. Hol találkozott először az egészséges életmód jelentőségével olyan
értelemben, amely arra késztette, hogy egészségesebbé váljon? *Kötelező
o Szakember által (pl. háziorvos, védőnő, stb.)
o Média által (tv reklámok, felhívások, plakátok, életmódváltó programok stb.)
o Interneten, saját érdeklődés által
o Ismerős által
o Az egyetem által megrendezett programokon

60
 o Még nem hallottam az egészséges életmódról
o Egyéb:...........................................
20. Részese-e/részt vett-e valamilyen életmódváltó, egészségfejlesztő és/vagy
egészségmegőrző programnak?*Kötelező
o Igen
o Nem
o Még nem, de később szeretnék
o Egyéb:...........................................
21. Ha igen, mik a tapasztalatai?
.......................................................................................................................................
22. Ismeri-e az egyetem által igénybe vehető egészségmegőrző/ fejlesztő
lehetőségeket? *Kötelező
o Igen
o Nem
o Nem tudom
o Egyéb:...........................................
23. Melyeken vesz/ vett részt? *Kötelező
Több válasz is megjelölhető!
o Egyetemi lelkészség programjai
o Egészségfejlesztő előadások
o Pszichológiai tanácsadás
o Egészségnap
o Boldogságprogram
o Sportnap és egyetemi sportprogramok (pl. Szarvasűzők, Fut az egyetem,
Egyetemi Vándorkupa)
o Mentor program
o Nem vettem részt semmiben
o Egyéb:...........................................
24. Tartalmasnak és hasznosnak érzi -e az ilyen programokat?*Kötelező
o Igen
o Nem
o Nem tudom eldönteni
o Egyéb:...........................................
25. Mennyire érzi magát boldognak? *Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!

61
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

26. Ezt mi és milyen szinten befolyásol ja?*Kötelező

Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem befolyásol, és a
7 = teljes mértékben befolyásol!
Egészség 1 2 3 4 5 6 7

Család, barátok, társaság 1 2 3 4 5 6 7

Anyagi javak 1 2 3 4 5 6 7

Elégedettség érzése 1 2 3 4 5 6 7

Önbizalom 1 2 3 4 5 6 7

Hozzáállás a dolgokhoz (pl. optimizmus) 1 2 3 4 5 6 7

Célok meghatározása és kitűzése 1 2 3 4 5 6 7

Sikeresség a tanulmányok (és/vagy munka) terén 1 2 3 4 5 6 7

Párkapcsolat minősége 1 2 3 4 5 6 7

A társadalomban elfoglalt szerepem 1 2 3 4 5 6 7

27. Milyen szinten éli meg a mindennapjait (jól érzi -e magát a bőrében, a
mindennapi tevékenységek alatt)? *Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

28. Vannak-e rövid és hosszú távú céljai? *Kötelező

o Igen, sok rövid és hosszú távú célom van
o Kevés/ néhány célom van csak
o Inkább hosszú távú céljaim vannak
o Inkább rövidtávú céljaim vannak
o Nem szoktam célokat kitűzni, minden nap eltelik valahogy
29. Tudatában van-e érzelmeinek, és képes-e irányítani azokat (ehhez illő
magatartást tanúsítani)?*Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

62
30. Szereti-e és elfogadja-e önmagát olyannak, amilyen? *Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

31. Képes-e kezelni a stresszhelyzeteket, konfliktusokat? *Kötelező

Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

32. Felismeri-e korlátait és képes-e átlépni azokat (képes-e fejlődést

mutatni)?*Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

33. Képes-e egyedül döntést hozni és vállalni a felelősséget a

következményekért?*Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

34. Képes-e elfogadni a mások segítségét, támogatását? *Kötelező

Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 =
teljes mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

35. Szokott-e szűrővizsgálatokra járni? *Kötelező

Több válasz is megjelölhető!
o Vérnyomás mérés
o Veseműködés, húgyúti fertőzés és cukorbetegség vizelettel történő
kimutatása
o Vércukorszint mérés (kézi eszközzel)
o Életmódbeli rizikó tényezők feltárása
o Fogorvosi szűrés

63
 o Nőgyógyászati szűrővizsgálatok
o Koleszterinszint mérés
o Hallás vizsgálat
o Látás vizsgálat
o Nem járok szűrővizsgálatokra
o Egyéb:...........................................
36. Ha egészségi problémája akad, szokott-e orvoshoz fordulni és egészségügyi
ellátást igénybe venni? *Kötelező
o Igen, minden esetben
o Igen, de csak akkor, ha én nem tudom megfelelően ellátni/ meggyógyítani
magamat
o Ritkán
o Egyáltalán nem
o Egyéb:...........................................
37. Mennyire tartja fontosnak a testi -lelki-szellemi harmónia fontosságát?
(Pl. testileg akkor egészséges, ha szellemileg és lelkileg is jól érzi
magát)*Kötelező
Kérem, válaszát az alábbi skálán jelölje, ahol az 1 = egyáltalán nem, és a 7 = teljes
mértékben!
Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 Teljes mértékben

38. Szeretne-e változtatni életmódján, és ha igen, hogyan?*Kötelező

.......................................................................................................................................

39. Milyen egészségügyi oktatásban részesült?*Kötelező

Több válasz is megjelölhető!
o Jogosítvány megszerzése által (közúti elsősegélynyújtás)
o Elsősegély oktatás
o Sürgősségi betegellátás (oxyológia)
o Egészségügyi szakma (OKJ képzés)
o Egészségügyi tanfolyamok
o Egészségügyi tantárgyak
o Nem részesültem egészségügyi oktatásban
o Egyéb:...........................................
40. Neme:*Kötelező
o Nő
o Férfi
41. Életkora (év):*Kötelező

64
 o 18
o 19
o 20
o 21
o 22
o 23
o 24
o 25
o 26
o 27
42. Lakóhelyének típusa:*Kötelező
o falu
o község
o kisváros
o nagyváros
o megyeszékhely
43. Tanulmányi kara:*Kötelező

Több válasz is megjelölhető!

o Műszaki Földtudományi Kar
o Műszaki Anyagtudományi Kar
o Gépészmérnöki és Informatikai Kar
o Állam- és Jogtudományi Kar
o Gazdaságtudományi Kar
o Bölcsészettudományi Kar
o Egészségügyi Kar
o Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

65