Dr.

Sztanó Imre

A számvitel alapjai
 Dr. Sztanó Imre

A számvitel alapjai
Ötödik, átdolgozott kiadás

PR-028/22 Budapest
2022.
 Szerző:

© Dr. Sztanó Imre, 2022

Lektor:

dr. Kardos Barbara

főiskolai docens, tanszékvezető, BGE-PSZK

ISBN 978-963-394-878-1

A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése

a kiadó előzetes engedélye nélkül tilos.
A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény.

Kiadja Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó

Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A kiadásért felelős: Jókai István vezérigazgató

Borítóterv: Korda Ágnes
Terjedelem: 45,87 (A/5) ív

Érdi Rózsa Nyomda

 TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ........................................................................................................ 11

1. Vállalkozás és számvitel ...................................................................... 13

1.1. A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata .................................... 15
1.2. A számvitel területei ........................................................................... 18
1.3. A vállalkozási tevékenység erőforrásai .............................................. 20
1.4. A vállalkozás eszközei és forrásai ...................................................... 22
1.4.1..A vállalkozás eszközei .............................................................. 24
1.4.2..A vállalkozás forrásai ............................................................... 26
1.5. Leltár, leltározás .................................................................................. 28
1.5.1..A leltár, a leltározás fogalma .................................................... 28
1.5.2..A leltározás fajtái ...................................................................... 30
1.5.3..A leltározás időbeni végrehajtása ............................................. 32
1.5.4..A leltározás módja .................................................................... 33
1.5.5..A leltározás során végrehajtandó feladatok .............................. 35
1.6. A gazdasági események ...................................................................... 37
1.6.1..Az alapvető gazdasági események ........................................... 38
1.6.2..Összetett gazdasági események ................................................ 43
1.6.3..A gazdasági események hatásai ................................................ 47
1.7. A gazdasági események hatásának rögzítése ...................................... 49
1.7.1..A könyvviteli számla ................................................................ 49
1.7.2..A főkönyvi számlák adatállománya ......................................... 50
1.7.3..A főkönyvi számlák csoportosítása és jellemzői ...................... 52
1.7.3.1..Eszközszámlák ................................................................... 53
1.7.3.2..Forrásszámlák .................................................................... 54
1.7.3.3..Költség- és ráfordításszámlák ............................................ 56
1.7.3.4..Bevételszámlák .................................................................. 56
1.7.3.5..A számlasorok célja ............................................................ 58
1.7.3.6.. Technikai jellegű számlák, helyesbítő számlák .................. 59

2. A könyvelés gyakorlata ........................................................................ 63

2.1 A számlasoros és az idősoros elszámolás ........................................... 65
2.2. A számviteli bizonylatok .................................................................... 69
2.2.1..A bizonylati elv, a bizonylati fegyelem .................................... 69
2.2.2..A bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei ........................ 70
6 A SZÁMVITEL ALAPJAI

2.2.3..A bizonylatok feldolgozási rendje ............................................ 73

2.2.4..A bizonylatok megőrzése ......................................................... 74
2.3. Az elszámolás folyamata .................................................................... 75
2.4. Az elszámolások ellenőrzése .............................................................. 82
2.5. A könyvelési hibák javításának módszere .......................................... 86
2.6. A számlakeret ...................................................................................... 88
2.6.1..A számlakeret felépítése ........................................................... 88
2.6.2..Az egységes számlakeret .......................................................... 89
2.6.3..A vállalkozások számlarendje .................................................. 95
2.6.4..A számlaosztályok kapcsolata és az egységes számlakeret
főbb összefüggéseinek bemutatása............................................ 97

3. Beszámolás és könyvvezetés .............................................................. 103

3.1. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség ................................. 105
3.1.1..A vállalkozás mérete és a beszámoló formája ........................ 108
3.1.2..Az éves beszámoló ................................................................. 110
3.1.3..Egyszerűsített éves beszámoló ............................................... 111
3.1.4..Összevont (konszolidált) éves beszámoló .............................. 113
3.1.5..IFRS szerinti éves beszámoló ................................................. 114
3.2. A beszámolás és a könyvvezetés kapcsolata .................................... 115
3.3. A beszámolási időszak ...................................................................... 117
3.4. A könyvvezetés és a beszámoló kapcsolatának bemutatása ............. 118

4. A mérleg fogalma, főbb jellemzői ..................................................... 127

4.1. A mérleg fogalma ............................................................................. 129
4.2. A mérleg jellemzői ............................................................................ 129
4.3. A mérlegek csoportosítása ................................................................ 133
4.4. A mérleg formája, tagolása ............................................................... 135
4.5. Az éves beszámoló mérlegének számviteli törvény szerinti
felépítése ........................................................................................... 137

5. Az eredménykimutatás fogalma, főbb jellemzői ............................. 145

5.1. Az eredmény számítása .................................................................... 147
5.2. Az eredmény összetevői, az eredménykategóriák ............................ 151
5.3. Az eredménykimutatás összeállítása ................................................ 152
5.3.1..Az eredménykimutatás összeállítása
összköltség eljárással .............................................................. 154
 TARTALOMJEGYZÉK 7

5.3.2..Az eredménykimutatás összeállítása

forgalmi költség eljárással ...................................................... 159
5.3.3..Az összköltség eljárás és a forgalmi költség eljárás
összehasonlítása ...................................................................... 161
5.3.4..Az adózott eredmény .............................................................. 163
5.4. Az eredménykimutatások fajtái, szerkezeti felépítése ...................... 164
5.5. Az eredménykimutatás jellemzői ..................................................... 166
5.6. Az éves beszámoló eredménykimutatásának számviteli
törvény szerinti felépítése ................................................................. 168

6. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai ......................... 171

6.1. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke ................. 178
6.2. A bekerülési érték (beszerzési költség) megállapítása ...................... 179
6.2.1..A bekerülési érték megállapításának néhány sajátos esete ..... 185
6.2.2..Az előállítási költség tartalma ................................................ 188
6.2.2.1..Költség, ráfordítás, kiadás ................................................ 188
6.2.2.2..Az előállítási költség megállapítása ................................. 191

7. Az eszközök értékcsökkenése és értékvesztése ................................ 193

7.1. Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás ............................... 195
7.2. A terv szerinti értékcsökkenés .......................................................... 195
7.3. Terven felüli értékcsökkenés és visszaírás ....................................... 213
7.4. Az eszközök értékvesztése ............................................................... 215
7.5. Az értékvesztés visszaírása ............................................................... 220

8. A számviteli információk nyilvánossága .......................................... 223

8.1. Könyvviteli szolgáltatás .................................................................... 225
8.2. Könyvvizsgálat és könyvvizsgálói jelentés ...................................... 228
8.3. Nyilvánosságra hozatal és közzététel ............................................... 233

9. A számvitel szabályozása ................................................................... 237

9.1. A számvitel nemzetközi szabályozása .............................................. 239
9.2. A számviteli kötelezettség szabályozása hazánkban ........................ 247
9.3. Az IFRS-ek bevezetése a magyar számviteli gyakorlatba ................ 254

10..A számviteli törvény áttekintése ..................................................... 257

10.1..A számviteli törvény célja, hatálya, filozófiája, szerkezete ............ 259
8 A SZÁMVITEL ALAPJAI

10.2..A számviteli alapelvek .................................................................... 263

10.2.1.. A vállalkozás folytatásának elve ...................................... 265
10.2.2.. A teljesség elve ................................................................. 266
10.2.3.. A valódiság elve ............................................................... 268
10.2.4.. Az óvatosság elve ............................................................. 269
10.2.5.. Az összemérés elve .......................................................... 269
10.2.6.. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv ......... 270
10.2.7.. Az egyedi értékelés elve ................................................... 270
10.2.8.. A bruttó elszámolás elve .................................................. 271
10.2.9.. Az időbeli elhatárolás elve ............................................... 272
10.2.10.. A lényegesség elve ........................................................... 273
10.2.11.. A költség-haszon összevetésének elve ............................. 273
10.2.12.. A világosság elve .............................................................. 274
10.2.13.. A folytonosság elve .......................................................... 274
10.2.14.. A következetesség elve .................................................... 275
10.2.15.. A nem nevesített alapelvek ............................................... 275
10.3..A számviteli politika tartalma, összeállítása ................................... 276

11.. Eszközök a mérlegben ..................................................................... 279

11.1.. Befektetett eszközök ....................................................................... 283
11.1.1.. Immateriális javak ............................................................ 283
11.1.2.. Tárgyi eszközök ............................................................... 291
11.1.3.. Befektetett pénzügyi eszközök ......................................... 301
11.2..Forgóeszközök ................................................................................ 312
11.2.1.. Készletek .......................................................................... 312
11.2.1.1.. Vásárolt készletek ..................................................... 314
11.2.1.2.. Saját termelésű készletek .......................................... 328
11.2.2.. Követelések ...................................................................... 330
11.2.3.. Értékpapírok ..................................................................... 345
11.2.4.. Pénzeszközök ................................................................... 351
11.3.. Aktív időbeli elhatárolások ............................................................. 358

12..Források a mérlegben ...................................................................... 363

12.1..A saját tőke ..................................................................................... 366
12.1.1.. Jegyzett tőke ..................................................................... 367
12.1.2.. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke .............................. 373
12.1.3.. Tőketartalék ...................................................................... 376
 TARTALOMJEGYZÉK 9

12.1.4..Eredménytartalék ............................................................. 378

12.1.5.. Lekötött tartalék ............................................................... 380
12.1.6.. Értékelési tartalék ............................................................. 382
12.1.7.. Adózott eredmény ............................................................ 384
12.2..Céltartalékok ................................................................................... 388
12.3..Kötelezettségek ............................................................................... 391
12.3.1.. Hosszú lejáratú kötelezettségek ....................................... 395
12.3.2.. Rövid lejáratú kötelezettségek ......................................... 397
12.3.3.. Munkavállalókkal és a központi költségvetéssel
szembeni kötelezettségek ................................................. 400
12.3.4.. Adók és adójellegű kötelezettségek ................................. 404
12.3.5.. A kötelezettségek értékelése, elszámolása ....................... 407
12.4..Passzív időbeli elhatárolások .......................................................... 413

13..Az eredmény-kimutatás .................................................................. 417

13.1..Az értékesítés nettó árbevétele ....................................................... 420
13.2..Az aktivált saját teljesítmények értéke ........................................... 423
13.3..Egyéb bevételek .............................................................................. 424
13.4..Költségek költségnemek szerint ..................................................... 427
13.5..Az értékesítés költségei .................................................................. 431
13.6..Egyéb ráfordítások .......................................................................... 432
13.7..Pénzügyi műveletek eredménye ..................................................... 439
13.8..Az adózott eredmény felhasználása ................................................ 444

14..A kiegészítő melléklet ...................................................................... 447

14.1..A kiegészítő melléklet lényege és szerepe ...................................... 449
14.2..A kiegészítő melléklet tartalma ...................................................... 451
14.2.1.. Általános rész ................................................................... 452
14.2.2.. Specifikus rész ................................................................. 454
14.2.2.1.. A mérleghez kapcsolódó kiegészítések .................... 454
14.2.2.2.. Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó
kiegészítések ............................................................. 457
14.2.3.. Tájékoztató rész ............................................................... 459
14.2.4.. Cash flow-kimutatás ......................................................... 461
14.2.5.. Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés .... 465
10 A SZÁMVITEL ALAPJAI

15..Az üzleti jelentés .............................................................................. 467

15.1..Az üzleti jelentés lényege és szerepe .............................................. 469
15.2..Az üzleti jelentés tartalma .............................................................. 470

16..A számviteli politika összeállítása ................................................... 475

16.1..Általános jellegű számvitel-politikai döntések ............................... 482
16.2..Az értékelési szabályzathoz kapcsolódó számvitel-politikai
döntések .......................................................................................... 501
16.3..A leltárkészítéshez és leltározáshoz kapcsolódó
számvitel-politikai döntések ........................................................... 514
16.4..Az önköltség-számítási szabályzathoz kapcsolódó
számvitel-politikai döntések ........................................................... 515
16.5..A pénzkezelési szabályzathoz kapcsolódó számvitel-politikai
döntések .......................................................................................... 516
16.6..A számlarendhez kapcsolódó számvitel-politikai döntések ........... 518
16.7..A bizonylati szabályzathoz kapcsolódó számvitel-politikai
döntések .......................................................................................... 520

Felhasznált irodalom ............................................................................. 523

 ELŐSZÓ

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői

számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében objektív infor-
mációk álljanak rendelkezésre mind a vállalkozók, mind a nem nyereségo-
rientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról.

Ezen információkat a számvitel szolgáltatja és bocsátja a piaci szereplők

rendelkezésére. A számvitel a tájékoztatás eszköze, vagyis a piac szereplőit
tájékoztatni kell a vállalkozás vagyonának alakulásáról, a vagyonhasznosí-
tás eredményességéről. A számvitel alapvető célja tehát a tájékoztatás, az
információk előállítása és közzététele. Természetesen nem elégséges az in-
formációkat előállítani, hanem meg is kell azokat érteni, és képesnek kell
lenni azok hasznosítására a gazdasági életben. E megközelítésben a számvi-
tel kommunikációs nyelvként értelmezhető, melynek „megértése” a pénz-
ügyi-számviteli – általában a gazdasági – szakemberek számára nélkülözhe-
tetlen.

Fentiekből következően tehát a számvitelt egyfajta kommunikációs esz-

köznek, nyelvnek is tekinthetjük, melynek oktatása elengedhetetlen a gaz-
daságtudományi terület üzleti ágán. A Budapesti Gazdasági Egyetem képzé-
si rendszerében éppen ezért úgy állítottuk össze a tantárgyi programokat,
hogy a „Számvitel alapjai” elnevezésű tárgy keretében a gazdaságtudomá-
nyi terület üzleti alap- képzési ágán belül valamennyi alapszakon (pénzügy
és számvitel, gazdálkodás és menedzsment, emberi erőforrások) és vala-
mennyi felsőoktatási szakképzésen (pénzügy és számvitel, gazdálkodás és
menedzsment) tanuló hallgatóknak biztosítsuk az alapvető számviteli isme-
retanyag elsajátítását. Ezt a tanegységet az egyes üzleti szakokon – a szük-
séges mértékben – különböző számviteli kurzusok egészítik ki.

A most kézbe adott alaptankönyv és a kapcsolódó, a tananyag feldolgozá-

sát, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő példatárak összeállítása során azt
tartottuk a legfontosabbnak, hogy e kiadványok segítségével a képzés első
szakaszában valamennyi szak valamennyi hallgatója szert tehessen az alap-
vető számviteli ismeretekre. Könyvünk tehát elsősorban a gazdaságtudomá-
12 A SZÁMVITEL ALAPJAI

nyi terület üzleti alapképzési ágán meghirdetett alapszakok hallgatói részére

készült, azonban hasznosan forgathatják azok is, akik most ismerkednek a
számvitel alapjaival. A tankönyv összeállítása során külön figyelmet fordí-
tottunk a felsőoktatási szakképzés képesítési követelményeire. Természete-
sen a tankönyv azon posztgraduális képzés hallgatói számára is hasznosítha-
tó, akik most ismerkednek a számvitellel.

A felnőttképzésben résztvevők is hasznosan forgathatják a könyvet, elsősor-

ban azok, akik pénz ügyi és számviteli szakképesítések valamelyikének meg-
szerzését tűzték ki célul, így például a mérlegképes könyvelő szakvizsgára ké-
szülő jelöltek. A tankönyv összeállítása során figyelembe vettük a kapcsolódó
ismeretek programkövetelmény-modul szakmai követelményeit is.

A számvitel alapjai című szakkönyv első kiadása 2006. évben jelent meg,
majd tankönyv 2013. évben átdolgozásra, kiegészítésre került. A számviteli
szabályozás változása, az oktatás tapasztalatai alapján 2019. évben a szerző
ismételten átdolgozta. A most kézbe vett tankönyv – újabb átdolgozással –
már azokat az elszámolási szabályokat tartalmazza, melyek 2022. évtől ha-
tályosak.

Az ismeretek elsajátításához sok sikert kíván:

a Szerző
 1.

VÁLLALKOZÁS
ÉS SZÁMVITEL
 1.1. A SZÁMVITEL FOGALMA, CÉLJA,
TÁRGYA ÉS FELADATA

Vállalkozónak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és

kockázatára, nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték
fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. Ezt nevezzük vállal-
kozási tevékenységnek. A vállalkozók tevékenysége elkülönült gazdasági
szervezetekben valósul meg, de természetesen szükséges a különböző vállal-
kozók együttműködése. Az is nyilvánvaló, hogy a különböző gazdasági egy-
ségek működéséhez vagyonra van szükség, és alapvető célkitűzés ennek a
vagyonnak a megőrzése, de még inkább növelése. Ahhoz, hogy a vállalkozó
meg tudja valósítani célkitűzését, információkat igényel a piac többi szerep-
lőjétől. Ezen információkat elő kell állítani, és az érdekeltek rendelkezésére
kell bocsátani. A számviteli törvény megfogalmazása szerint:

„A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői

számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vál-
lalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb
gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyze-
téről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.”

Ezen információkat a számvitel állítja elő. Ebből következik, hogy a

szám vitel ebben a megközelítésben a tájékoztatás eszköze: tájékoztatást
ad a vállalkozás vagyonáról, annak változásáról, valamint arról, hogy a va-
gyon hasznosítása mennyire eredményes, azaz milyen eredményt ért el a
vállalkozó.
A számvitel információkat állít elő, így az egyféle tevékenységként is
definiálható. Mégpedig olyan tevékenységként, amely figyeli, méri és fel-
jegyzi a vagyon mozgását, változását, az eredmény alakulását. Ehhez külön-
böző bizonylatokra van szükség, de egyben a számviteli munka során is
keletkeznek bizonylatok, dokumentumok.
A számvitel az előzőekben felsorolt követelményeknek, feladatoknak
csak úgy képes eleget tenni, ha ismertek azok a módszerek, amelyekkel a
vagyon megfigyelése, mérése és feljegyzése biztosítható.

Mind ezek alapján megállapítható, hogy a számvitel a gazdálkodók, a

vállalkozók működését, tevékenységét bemutató információs rendszernek
16 A SZÁMVITEL ALAPJAI

tekinthető; olyan gyakorlati tevékenységet jelent, amely – bizonylatok fel-

dolgozásával és előállításával – sajátos módszerekkel segíti a gazdasági ese-
mények hatásainak mérését és feljegyzését.

A tájékoztatás eszköze

Sajátos tevékenység
SZÁMVITEL
Sajátos módszer

Bizonylatok, okmányok
összessége

CÉLJA TÁRGYA FELADATA

Tájékoztatás Vagyon és annak Feljegyzések

változása készítése

A számvitel beszámolási kötelezettség teljesítését írja elő. Ez azt jelen-

ti, hogy a vállalkozó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyze-
téről az üzleti év zárását követően – magyar nyelven – beszámolót köteles
készíteni. Ahhoz, hogy a vállalkozó teljesíteni tudja e kötelezettségét, a
számvitel a gazdasági folyamatokat, eseményeket
– megfigyeli,
– megméri és
– feljegyzi.

A megfigyelés azt jelenti, hogy a számvitel figyeli, méri és feljegyzi a

múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket. A megfigyelés során a va-
gyonváltozást mérjük, s egyben azt is, hogy a vagyonmozgás hogyan hat
az eredményre. A megfigyelt gazdasági eseményt természetesen rögzíteni
kell a könyvekben, amivel dokumentáljuk a gazdasági eseményt és annak
hatását.
 1. VÁLLALKOZÁS ÉS SZÁMVITEL 17

Összefoglalóan tehát a számvitel a gazdasági események megfigyelését,

mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését és beszámolását, azaz beszá-
moló készítését jelenti.

A számvitel a gazdasági eseményekről feljegyzéseket készít. Minden

gazdasági esemény bizonylaton kerül rögzítésre. A gazdasági esemény
okozta változásokat a könyvekben (a különböző nyilvántartásokban) is fel
kell egyezni. Erre szolgálnak a szintetikus és az analitikus nyilvántartá-
sok. Az analitikus – más néven részletező – nyilvántartások szolgálnak az
időszak alatt bekövetkezett változások feljegyzésére. Ezen változásokat az
időszak – jellemzően hó – végén összesítjük, és az analitikus nyilvántartá-
sok adataiból feladásokat (összesítő kimutatásokat) készítünk. Ez a fel-
adás az alapja a szintetikus – másnéven főkönyvi – könyvelésnek.
Az analitikus nyilvántartások jellemző formái:
– csak mennyiségi nyilvántartás,
– csak értékbeni nyilvántartás,
– mennyiségi és értékbeni nyilvántartás.

Vegyük észre, hogy az analitikus és a főkönyvi nyilvántartás ugyanazon

gazdasági események hatását tartalmazza. Különbség csak abban van,
hogy az analitikus nyilvántartás részletes, a főkönyvi elszámolás pedig
összevont. A kétféle nyilvántartásnak számszakilag is meg kell egyeznie.
Az elszámolási folyamatot a következő ábra szemlélteti:

Gazdasági Bizonylat Analitikus

esemény kiállítása nyilvántartás

Analitikus
nyilvántartás

Gazdasági
esemény FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS

Idősoros elszámolás Számlasoros elszámolás

18 A SZÁMVITEL ALAPJAI

A számvitel részei a következők:

– könyvvezetés (könyvvitel),
– beszámoló-összeállítás,
– bizonylati rend és
– költségelszámolás, önköltségszámítás.

A gazdasági események feljegyzése, azaz – szakszerűen kifejezve – a

könyvvezetés kétféle módon történhet. Megkülönböztetünk
– egyszeres könyvvitelt és
– kettős könyvvitelt.

A könyvvitelt (a könyvelést) a számvitel részének tekintjük. Az egysze-

res könyvvitel a gazdálkodó tulajdonában lévő pénzeszközökről, azok ere-
detéről és a pénzforgalmi gazdasági eseményekről vezetett folyamatos, zárt
rendszerű nyilvántartás. Az egyszeres könyvvitel során a pénzmozgások ke-
rülnek feljegyzésre, ezért azt pénzforgalmi könyvvitelnek is nevezik.
A nyilvántartás lehetséges eszköze a naplófőkönyv.
A kettős könyvvitel rendszerében a vállalkozó a tulajdonában lévő va-
gyonáról, annak változásáról vezet zárt rendszerű, teljes körű nyilvántartást.
A nyilvántartás eszköze a főkönyvi számla.
Összehasonlítva az egyszeres és a kettős könyvvitelt, megállapítható,
hogy az egyszeres könyvvitel nem teljes körű, vagyis nem tartalmaz min-
den vagyonváltozást.
A könyvvezetés tehát az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó te-
vékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható
gazdasági eseményekről – a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint
– folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvve-
zetés csak magyar nyelven történhet. A könyvvezetés folyamatosságáért és he-
lyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.

1.2. A SZÁMVITEL TERÜLETEI

Említettük, hogy a számvitel gyakorlati tevékenység, melynek során infor-

máció szolgáltatásra kerül sor. Annak függvényében, hogy ki az információ
elsődleges címzettje, megkülönböztetünk
– pénzügyi számvitelt és
– vezetői számvitelt.
 1. VÁLLALKOZÁS ÉS SZÁMVITEL 19

A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. En-

nekaz az oka, hogy a pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői – azaz
külső szereplők – számára nyújt információkat. A vezetői számvitel a vál-
lalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit
szolgálja a döntések megalapozásában.
Kérdés, hogy miért válik ketté a számvitel. Nyilvánvaló, hogy a piac kü-
lönböző szereplői (a befektetők, a hitelezők, a piaci partnerek stb.) más-más
információkat igényelnek, de a tulajdonosok és a vállalkozás vezetőinek ér-
deke is eltérő lehet az információszolgáltatásban. A különböző érdekellen-
tétek feloldása az egységes (törvényi) szabályozással történik. A számvi-
tel így olyaninformációkat tesz közzé a beszámolóban, amelyek – kompro-
misszumok révén valamennyi érdekelt igényeit kielégítik. A számvitel meg-
felelő szabályozottsága biztosítja azt is, hogy a közzé tett információk tar-
talma egységes és minden érdekelt számára érthető legyen.
A pénzügyi számvitel magában foglalja
– a könyvvezetést,
– a bizonylati rendet,
– a beszámolórendszert,
– az értékelést, az eredményszámítást,
– a leltár készítését,
– az információk ellenőrzését, a könyvvizsgálatot,
– a beszámoló közzétételét, nyilvánosságát.

A vállalkozás vezetéséhez, a döntések meghozatalához folyamatosan in-

formációkra van szükség. A rendelkezésre álló információk csak úgy hasz-
nosíthatók eredményesen, ha a vezető valamennyi lényeges információval
rendelkezik a döntéseihez. Bár a pénzügyi számvitel is szolgáltat a vezető
által is hasznosítható információkat, de ezek a vezetés számára gyakran nem
elégségesek. Emiattolyan vezetői információs rendszer kialakítására van
szükség, amely biztosítja a megfelelő tájékozottságot. Ennek egyik eleme
a vezetői számvitel, melynek felépítése, jellemzői a vállalkozás sajátossága-
ihoz igazodnak. Ebből következően a vezetői számvitel kialakítása, sza-
bályozása a vállalkozó feladata.
Célszerű összehasonlítani a pénzügyi és vezetői számvitel jellem-
zőit. A következő táblázat azt mutatja be, hogy a számvitel e két területe
milyen eltéréseket mutat.
20 A SZÁMVITEL ALAPJAI

Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel

A pénzügyi számvitelt törvény szabályozza(elvek,
tartalom).
A pénzügyi számvitel a múltbeli gazdasági
eseményekre fókuszál, a beszámolóban a múltra
vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra.
A beszámolót törvény szabályozza, ebbőladódik a
beszámolási kötelezettség.
A beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be.
A vezetői számvitelt a vállalkozó szabályozza,
alakítja ki.
A vezetői számvitel a múltbeli adatok melletta
tervezés érdekében jövőbeni adatokat és
információkat is felhasznál.
A vezetői számvitel működtetése saját döntésén
alapul nincs erre vonatkozó jogszabályi előírás
A vezetői számvitel kisebb egységekre fókuszál,
a vállalkozás szervezeteire, (osztályaira,
csoportjaira) termékeire irányítjaa figyelmet.

A beszámoló információi jellemzően értékben Az értékadatok mellett alapvetően mennyiségi

jelennek meg. adatokat szolgáltat.

1.3. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG

ERŐFORRÁSAI

A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához erőforrásokra

– másképpen tőkére, vagyonra – van szükség. Ezeket az erőforrásokat fekteti
be a vállalkozó, hogy nyereséget, illetve vagyonnövekedést érjen el. A vállal-
kozási tevékenység indításának erőforrásigénye megjelenhet pénz vagy nem
pénz formájában. A nem pénzbeli erőforrásokat nevezzük apportnak.
Ha feltételezzük, hogy a vállalkozási tevékenység indításához csak pénz-
esz közök kellenek, a vállalkozási tevékenység folyamata a következő mó-
don ábrázolható:

Pénzeszközök
(P1 összeg)

Munkaerő és
termelőeszközök

Késztermékek
Szolgáltatások

Bevételek
(P2 összeg)

beszerzés termelés értékesítés

 1. VÁLLALKOZÁS ÉS SZÁMVITEL 21

A vállalkozási tevékenység célját tekintve, a tevékenység folytatásához a

következő alapösszefüggés szükséges:

P2 > P1

A vállalkozási tevékenység eredményét kétféle módon is mérhetjük:

a) összehasonlíthatjuk a záró és a nyitó vagyon értékét,
b) összehasonlíthatjuk a bevételek és a ráfordítások összegét.

Példa:
A vállalkozó 1000 (saját) pénzeszközzel kezdi meg működését. A tevékeny-
ség folytatásához 10 db árut vásárolt 100/db egységáron. Az időszak folya-
mán készpénzért értékesített 8 db terméket 140/db eladási áron. (A kapcso-
lódó adóktól – az egyszerűsítés miatt – itt eltekintünk!)

Mennyi lesz a vállalkozási tevékenység eredménye?

a) Az eredmény meghatározása a vagyonváltozás alapján:
Nyitó vagyon összege: 1 000
Záró vagyon összege: 1 320
Készpénz állomány: 8 × 140 = 1 120
Készleten maradt áru értéke: (10 – 8) × 100 = 200
Az időszak eredménye: 320
b) Az eredmény meghatározása a bevételek és ráfordítások alapján:
Az időszak értékesítésének bevétele: 8 × 140 1 120
Az időszak értékesítésének ráfordítása 8 × 100 800
Az időszak eredménye 320
A kétféle számítás természetesen azonos eredményt ad! Az első módszert
statikus, a másodikat pedig dinamikus számításnak nevezzük!

Térjünk vissza a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges erő-

forrásokra, a vagyonra, amely anyagi javak és nem anyagi javak – imma-
teriális javak – formájában jelenik meg. Az erőforrások sokféle szempont
szerint csoportosíthatók, melyekre később kitérünk. Kérdés lehet ugyanak-
kor az is, hogy a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges erőfor-
rások honnan származnak.
22 A SZÁMVITEL ALAPJAI

1.4. A VÁLLALKOZÁS ESZKÖZEI ÉS FORRÁSAI

Már ezen a ponton érzékelhető, hogy vizsgálataink során valamiféle kettős

megfigyelést végzünk. Két szempontból vizsgáljuk a vagyon alakulását:
– egyrészt, hogy az újratermelési folyamat mely szakaszában tartóz-
kodnak, és ott milyen szerepet töltenek be;
– másrlszt, hogy az egyes vagyonelemek honnan származnak.

A vagyonrészek
KETTŐS MEGFIGYELÉSE
szükséges

KETTŐS NYILVÁNTARTÁS vezetése

Fajtájuk, összetételük Eredetük, származásuk

szerint szerint

Hangsúlyoznunk kell, hogy a kétféle nyilvántartás ugyanazon halmaz-

ra vonatkozik, amiből az is következik, hogy a kétféle nyilvántartás
végösszegeminden esetben megegyezik. Ezt a kettős nyilvántartást nevez-
zük mérlegnek. A könyvviteli mérleg tehát olyan kétoldalú kimutatás,
amely
– adott időpontra vonatkozóan,
– pénzértékben tartalmazza
– a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait,
– fajtájuk, összetételük és
– eredetük, származásuk szerint.

A mérleg a vállalkozás vagyonát – azaz a rendelkezésre álló javak összes-

ségét – kétféle szempont szerint mutatja tehát be. Ismét fontos hangsúlyoz-
ni, hogy a vagyonelemek kettős megfigyeléséről van szó.
 1. VÁLLALKOZÁS ÉS SZÁMVITEL 23

Az összefüggéseket sematikusan ábrázolva:

Mérleg, 202x. január 1.

A vállalkozás vagyona fajtája, összetétele A vállalkozás vagyona eredete, származása

szerint szerint

Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük

(fajtájuk, összetételük, megjelenési formájuk) szerint vizsgáljuk, akkor a
vagyont eszköznek nevezzük. Ha a vagyont eredet, származás szerint mu-
tatjuk ki, úgy forrásról beszélünk. Mivel ugyanazt a vagyont vizsgáljuk két
szempont szerint, felírhatók a következő összefüggések:

ESZKÖZ = FORRÁS
AKTÍVA = PASSZÍVA

Az eszköz helyett az aktíva, a forrás helyett a passzíva elnevezést is hasz-

náljuk.
Ha most visszatérünk a mérleg fogalmához és tartalmához, akkor felírha-
tó amérleg ily módon is:

Mérleg

Bal oldala Jobb oldala

ESZKÖZ FORRÁS
AKTÍVA PASSZÍVA

Fogalmazhatunk úgy is, hogy a mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait

tartalmazza adott időpontra vonatkozóan. Ezt az időpontot nevezzük forduló-
napnak. Mindez azt is jelenti, hogy a mérleg statikus állapot tükröz!
24 A SZÁMVITEL ALAPJAI

1.4.1. A vállalkozás eszközei

Most tegyük vizsgálat tárgyává a mérleg tartalmát. Már említettük, hogy az

eszközök és a források különböző ismérvek szerint csoportosíthatók. Az
eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök
vagy a forgóeszközök közé besorolni. A besorolás a vállalkozó feladata.

ESZKÖZÖK

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK

Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni a mérlegben,

amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, leg-
alább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök háromfélék lehetnek:
– immateriális javak,
– tárgyi eszközök,
– befektetett pénzügyi eszközök.

Az immateriális javak olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan

szolgálják a vállalkozó tevékenységét.
A tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül
vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül
attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem. Ez utóbbi kitétel arra
utal, hogy a tárgyi eszközök közé tartozik a beruházás és a felújítás is, azaz
ide kell sorolni azt az eszközt, melynek beszerzése, létesítése, előállítása,
felújítása márelkezdődött, de a mérleg fordulónapjáig nem fejeződött be, így
nem kerülhetett sor aktiválásra (üzembe helyezésre, használatba vételre).
A befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállal-
kozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozó-
nak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert
vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó

tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig – egy éven belül –
szolgálják. A forgóeszközök négyfélék lehetnek:
 1. VÁLLALKOZÁS ÉS SZÁMVITEL 25

– készletek,
– követelések,
– értékpapírok,
– pénzeszközök.

A készletek a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szol-

gáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban
vesznek részt, és eredeti alakjukat elvesztik, vagy a tevékenység során válto-
zatlan állapotban maradnak. A készletek lehetnek vásárolt és saját termelésű
készletek. A követelések a különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pén-
zértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített,
a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél
a tartozását még nem egyenlítette ki. Természetesen lehetnek tartós követelé-
sek is, de azokat a befektetett pénzügyi eszközök közé kell besorolni.
A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási céllal, átmeneti,
nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíro-
kat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Már
most megjegyezzük, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között is szere-
pelhetnek értékpapírok, de azok befektetési céllal kerültek a vállalkozóhoz.

A pénzeszközök azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségé-

vel a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja.
Összefoglalva, a mérleg bal oldala (az aktívák) a vagyonelemeket a kö-
vetkezők szerint tartalmazza:

A MÉRLEG ESZKÖZOLDALA
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
FORGÓESZKÖZÖK
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
26 A SZÁMVITEL ALAPJAI

1.4.2. A vállalkozás forrásai

Mint már említettük, a mérleg jobb oldalán szerepelnek a források, amelyek a

vagyon eredetét mutatják.

A FORRÁSOK FAJTÁI

Saját forrás az a vagyonrész, Idegen forrás az a vagyonrész,

amelyet az alapítók tartósan amelyet visszafizetési
bocsátottak rendelkezésre kötelezettség terhel

Saját forrásként – saját tőkeként – a mérlegben olyan tőkerészt szabad

szerepeltetni, amelyet
– a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy ame-
lyet
– a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál.
Ez utóbbira még visszatérünk.

Az idegen források – másképpen kötelezettségek – a különféle szerződé-

sekből eredő, pénzértéken kifejezett, elismert tartozások, amelyek a másik fél
által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcso-
lódnak, de a vállalkozó a tartozását még nem egyenlítette ki. A kötelezettségek
kétfélék lehetnek:

A KÖTELEZETTSÉGEK FAJTÁI

Hosszú lejáratú Rövid lejáratú kötelezettség,

kötelezettség, melynek melynek lejárata egy évnél
lejárata egy évnél hosszabb rövidebb

Összefoglalva, a mérleg jobb oldala (a passzívák) a vagyon forrását a

következők szerint tartalmazza:
 1. VÁLLALKOZÁS ÉS SZÁMVITEL 27

A MÉRLEG FORRÁSOLDALA
SAJÁT TŐKE KÖTELEZETTSÉGEK
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek

(Csak a teljesség miatt jegyezzük meg, hogy a hátrasorolt kötelezettségek

lejárat nélküliek, vagy lejáratuk az öt évet meghaladja, így ezek is természe-
tesen hosszú lejáratú kötelezettségek. Ezekkel a későbbiekben részletesen
foglalkozunk.)
A mérlegben az eszközök és a források között más tételek is megjelen-
hetnek. Így az eszközök között aktív időbeli elhatárolások, a források kö-
zött passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok. Ezen átmeneti jellegű té-
telekre később még visszatérünk.

A vállalkozói tevékenység során eredmény keletkezik. Kérdés lehet, hogy az

eredmény hol jelenik meg a mérlegben. Az eredmény egy különleges forrás, mely
a mérleg forrás (passzív) oldalán kerül kimutatásra.

AZ EREDMÉNY ÉRTELMEZÉSE

NYERESÉG VESZTESÉG
(pozitív eredmény) (negatív eredmény)

Növeli a saját és az Csökkenti a saját forrást,

idegen forrást felhasználást jelent

Azt is szükséges megjegyezni, hogy a mérlegben az eszközök és a forrá-

sok állománya egy adott időpontra vonatkozik, vagyis a mérleg statikus
szemléletű. Az eredmény ellenben minden esetben egy időszakhoz kap-
csolódik, ígyaz eredményt tartalmazó kimutatás dinamikusnak tekintendő.