Professional Documents
Culture Documents
(Albert Scweitzer)
Bevezetés
Az elmúlt években egyre nagyobb méreteket öltött iskoláinkban az indulat, harag,
gyűlölet, az agresszió. A probléma súlyosságát jelzi, hogy szinte vég nélkül e téma
kerül napi rendre különböző szakmai konferenciákon, értekezleteken; szakértők,
pedagógiai szolgáltatók, nevelési tanácsadók, közoktatási vezetők, jogászok
foglalkoznak vele, és próbálnak segítséget nyújtani a jelenség kezeléséhez,
megelőzéséhez.
Létezik azonban egy másik út is, amely egy igazságosabb, kevésbé erőszakos,
támogatóbb, partneri viszonyokon alapuló jövő felé visz. Különösen fontos lehet
ennek az útnak a megismerése és megtapasztalása azon gyerekek számára (és
1
persze felnőtteknek is), akik a családjukban, szomszédságukban és/vagy
hazájukban azt látják, hogy csupán két lehetőség közül választhatnak: vagy
uralkodnak másokon, vagy uralkodnak rajtuk. Ez a bizonyos másik út rejti
a harmadik lehetőséget, mely sokkal jobb érzéseket szül és mindenki
számára hatékonyabb is. Jövőnk legalapvetőbb kérdése, hogy oktatásunk milyen
kultúrát közvetít. Az életet gazdagabbá tevő, partneri viszonyon és békén
alapuló kultúrát vagy a hatalmi viszonyok és az erőszak kultúráját?
2
akaratom érvényesült, vagy sikerült valamiféle közös nevezőre jutni. A pillanatnyi
diadalérzet után ott maradt valami űr, valami nagyon fontosnak a hiánya, s
keresgélni kezdtem, hogy mi is ez? Hogyan oldható a konfliktus úgy, hogy mindkét
fél számára valódi feloldást hozzon? Van-e olyan eszköz, mely alkalmas erre? A
válaszokon töprengve felfedeztem, hogy nagyon fontos számomra a valódi
kapcsolódás a másik emberhez, de úgy, hogy egy pillanatra se veszítsem el
önmagam.
Az EMK nem csupán egy újabb kommunikációs elmélet, hanem egy, a megszokott,
hétköznapitól eltérő gondolkodás, tehát egyben új szemléletmód; egy olyan
empatikus kommunikációs rendszer, melyben mindenki szükségletei egyformán
értékként jelennek meg. Sőt, a természetünkből fakadó adni vágyással kölcsönösen
ezek ki is elégülhetnek. Ennek a kommunikációs formának az a célja, hogy
minőségi kapcsolatot hozzon létre. A cél a kölcsönös megértés, mielőtt bármilyen
cselekedetre készülnénk vagy bármit is tennénk. Ez a nyelv a szív nyelve, mely
segítségével ráhangolódhatunk arra a forrásra, mely maga az ÉLET.
3
4. Kérés megfogalmazása, amely jelen időben megcselekedhető, és az első három
lépés kifejezését követi.
Hitelesség, a példa
4
A konfliktuskezelés egy lehetséges módján kívül megtanulnak figyelni magukra,
figyelni a másikra, és a legnagyszerűbbet: felelősséget vállalni saját magukért.
Örömmel látom, ahogy megajándékozzák egymást a figyelemmel, az empátiával.
Ha csak „ennyit” értem el, már megérte!
Megfigyelés gyakorlatok
Ezek a beszélgetések láttatták meg velem, hogy nagyon fontos lépés kialakítani a
gyerekekben az ítéletmentes megfigyelés készségét. Ez bizony nehéz feladat,
hiszen az egész környezetük, a családjuk, a társadalom, a kultúránk, a több ezer
éves civilizációnk nem ezt kondicionálta beléjük (és persze belénk, felnőttekbe se).
Azt tanultuk mindannyian, hogy elemezzünk, értékeljünk, ítélkezzünk: „Ez helyes,
amaz pedig helytelen.” „Aki ezt teszi az erkölcsös, aki meg azt, az bűnös.” „Aki ezt
így tudja, az jeles, aki nem így tudja, elégtelen.” Nagy tudatosságot, éberséget
követel az ítéletek, értékelések leválasztása a megfigyelésekről. Az
automatizmusok ott vannak bennünk, s azonnal megjelenik gondolatunkban (s ha
csak ott, még nincs is nagy baj) a dolgokról kialakult véleményünk, ítéletünk.
-- Laci meg akarja verni Lócit. (Ezt nem látod, csak gondolod, hogy ez következik.)
5
Gyakorlat 2.: Az előbbinek változata, mikor is egy akcióképet teszek a
gyerekek elé, s ehhez sorolunk megfigyeléseket.
Pl. A képen egy kislány látható, aki leejtett egy bögrét. A háttérben az
édesanya közeledik.
Pl. A sajtot osztó róka meséjét dramatizálják. Amikor a marakodó medvékhez lép a
róka, megállítjuk a képet, s megfigyeléseket kérek.
-- A bocsok verekszenek. (Ezt nem látod a képen, csak gondolod, hogy ezt
teszik, mert ismered már a mesét.)
-- A róka igazságtalan, mert ő ette meg az egész kerek sajtot. (Ez nem látszik
a képen.)
-- A macik haragos képet vágnak. (Jó. Pontosíts, hogyan kell haragos képet vágni!)
6
Gyakorlat 4.: Játéktelefonnal párbeszédet játszunk, majd a hallottakról mondunk
megfigyeléseket.
B.) Én adom meg a pontos szituációt és a párbeszéd szövegét. Ezt olvasva játsszák
el a jelenetet. Az instrukció ugyanaz, mint előbb.
-- Amikor azt mondod, hogy te vagy a legjobb focista, akkor bizonytalanság van
bennem, és kíváncsi lennék arra, szeretném pontosan látni, mit vettél észre, ami
miatt ezt gondolod? (Vagy más.)
Mindegyik gyakorlatnál fontos, hogy ne tegye hozzá, amit gondol róla, csak azt
fejezze ki, amit lát vagy hall
-- Nagyon jókedvű.
-- Miből gondolod?
-- Mert nevet.
7
-- Öröm.
-- Boldogság.
--Energizált.
-- Energikusra gondoltál?
-- Igen.
Pl. Csoportosítsátok a következő szavakat annak alapján, hogy vajon aki ilyet érez,
az megkapta-e, amire vágyott vagy sem! Tegyétek a szavakat a megfelelő figura
alá!
Gyakorlat 3.: Egy érzéshez rokon értelmű kifejezéseket keresünk, hiányos szöveg
kiegészítésével.
"A róka éhesen járta az erdőt. Meglátott egy nyulat. Gondolta elkapja, de a
nyuszi gyorsabb volt nála. Nagyon …………………, mert élelemre volt szüksége.
Már az árnyéka is megnyúlt, mikor megpillantott egy fácánfészket. Azt remélte
tojást talál benne, de csak üresen tátongó fűcsomót talált. ……………………..
kerítette hatalmába. Beesteledett, s üres gyomorral tért vissza a rókavárhoz.
Besurrant a lyukba, s ………………….-en. hajtotta fejét álomra."
Pl. Egy napon Lócika kitörő örömmel és lelkesedéssel mesélte, hogy milyen játékot
kapott édesanyjától. Éppen ő volt az élő példa megfigyelés és érzés gyakorlathoz. A
kérdésemre, mit érezhet Lóci, a következő válaszok jöttek:
-- Elégedett.
8
-- Jókedvű
-- Vidám.
Lóci ízlelgette ezeket a szavakat, de egyikben sem találta meg azt, amit valójában
érzett. Egyet értett ezek mindegyikével, de éppen az hiányzott, ami ennek az
örömnek az intenzitását kifejezi. Közösen keresgélve megtaláltuk azt a szót, hogy
„kirobbanó”. Ezt ő maga fogalmazta: „Úgy érzem magam, hogy szétrobbanok az
örömtől, olyan vagyok, mint egy petárda, olyan kirobbanó!”
Pl. Eljátsszák a Kis bicebóca történetét. Azt a jelenetet merevítjük ki, amikor
a társak élelmet hoznak a kis bicebócának.
-- Tehetetlenséget.
-- Feszültséget.
9
-- Félelmet.
A szükségletek felismerése
Második osztályba lépve igyekeztem ébren tartani a gyerekek ismereteit a már
megtanultakról, és gyakoroltuk a lehető legtöbb helyzetben. Tanórákon éppúgy,
mint a szabadidős tevékenységek során. Közben lassan bevezettük a szükségletek,
az igények fogalmát.
10
Nagyon tanácstalan voltam ezzel kapcsolatban, hiszen elvont fogalmakkal kellett
dolgozni, s nem voltam biztos abban, hogy a gyerekek pontosan értik-e ezeket a
szavakat. Eleinte értelmezés nélkül használtam a kifejezéseket és legnagyobb
meglepetésemre szinte minden gyerek azonnal tudta, miről van szó. Nem okozott
gondot a harmónia, a megbecsülés, a tisztelet, a szeretet, szabadság, stb.
fogalmának megragadása. Világosan és pontosan használták a megfelelő
szövegkörnyezetben.
A már megszokott módon, nagyon sok dramatikus játékban figyeltük meg egy-
egy szereplő érzését és szükségletét. Legnagyobb nehézség annak megértetése,
hogy ilyen-olyan érzéseink nem azért keletkeznek, mert valaki tesz, mond valamit,
ami nem egyezik a mi értékrendünkkel, hanem azért, mert valamely szükségletünk
az adott pillanatban nem elégültek ki.
2-5 játékos játszik. Egy kartonra egymás alá felteszek írással lefelé szókártyákat,
melyeken hat különböző érzés szerepel. A játékosoknak kiosztok 5 zsetont. Ezek
kis karton korongok, melyeken szükségletek szerepelnek. Az első játékos dob a
dobókockával. A számnak megfelelő helyen lévő kártyát felfordítjuk Ekkor a
játékosok elhelyezik tétjeiket a táblán; a megfelelő korongot lerakják. A krupier
(én) megnézem a megoldásokat. Ha jó, akkor bónusz zsetont adok, ha nem jó,
kijavítjuk közösen. Ezért nem jár bónusz zseton.
Gyakorlat 2: Párkereső
11
útmutató lehet az önismeret terén. A gyerekek gondolkodásának, érzelmi
intelligenciájának fejlesztésére használható. A tantárgyakba direkt és indirekt
módon is beépíthető, s harmonizál a korszerű tanulási-tanítási módszerekkel.
(Kooperatív, dalton, project )
Mielőtt bárki ezek után azt gondolná, hogy a Mennyországban vagyunk, igyekszem
hangsúlyozni, hogy egy gyönyörűséges folyamat elején tartunk, amely tele van
küzdelemmel, verejtékkel, problémahegyekkel, de a kezdeti lépések is olyan irányt
adtak az életünknek, amit nem cserélnék el semmiért sem.
Az EMK sikere azon áll vagy bukik, hogy mennyire sikerül az ütköző feleknek a
bravúros szemléletváltás. Azaz: A látszat ellenére nem a személy ellen irányul a
támadás, hanem csak egy kétségbeesett kiáltás, hogy az illető ordító szükségletei
kielégüljenek. Igen, ezt nagyon nehéz meglátni, meghallani!
Tavaly fogadta iskolánk a bezárt Cserkesz utcai iskola egy komplett logopédiai
osztályát. Nyolc többszörösen hátrányos helyzetű, súlyosan veszélyeztetett,
alacsony szociokulturális közegben élő, halmozott részképesség zavarral küzdő, s
meglehetősen alacsony IQ-jú gyerekeket kaptunk. Nagy kihívás a sikeres
integrációjuk.
12
Idén ötödik osztályosok lettek, s közülük A. Csabi megverte, majd
„kicsit” megfojtogatta harmadikos K. Laci tanítványomat. A többi gyerek szólt
nekem, hogy siessek, mert baj van. Szerencsére időben értem a tett helyszínére,
az udvar egyik bokra alá. Ekkor már elengedte Laci nyakát, már „csak rugdosta”
őt. Először ijedtemben és indulatomban csak egy nagyot kiáltottam: — Elég legyen
ebből! Azonnal hagyd abba! Amikor ezt látom, félek, nagyon félek, és szeretném,
ha minden egyes gyerek biztonságban lehetne az iskolában és úgy adhatnám át az
anyukájának, ahogyan reggel rám bízta! Ép testben, ép lélekkel!
Elmondanád nekem, Csabi, hogy mit értettél abból, amit mondtam? (Ezeket
a mondatokat kiabálva, feldúlva, heves gesztusokkal kísérve mondtam
végig.) Csabi elengedte áldozatát, aki felkelt a földről, s azonnal szorosan
mellém állt.
— Azt tetszett mondani, hogy intőt kapok, ha megverem ezt a gyereket — bökött
Laci felé.
— Csabi, én azt mondtam neked, hogy félek és biztonságra vágyom. Most mit
értettél?
Nagyra kerekítette a szemét, amiben már nem volt indulat csak értetlenség.
Bizonytalanul válaszolta:
— Azt, hogy félni tetszik ... — ezt már egészen csendesen válaszolta.
13
— Csabi, ha csúnya dolgot vélsz hallani az anyukádról, akkor dühös leszel és
szeretnéd, ha édesanyád nevét tisztelettel ejtenék ki?
— Igen, és senki ne szidja az anyámat, meg engem se, mert szétverem a fejét!
Ebből a mondatából kiderült, hogy más sérelmeket is hordoz, ezért most ennek
adtam empátiát.
Csabi sírva fakadt és kicsit zavarosan, de azt fogalmazta meg, hogy a Cserkeszben
jól érezte magát, itt nálunk pedig nem, mert ő nem olyan, mint az itteni gyerekek.
Lenézik őt és semmibe veszik. Nagyon fájt neki, hogy nem találja a helyét, nincs
érzelmi biztonságban, nincs gyökere, kapaszkodója. Érzéseinek és szükségleteinek
még továbbra is megértő figyelmet adtam, mire lassan lenyugodott.
— Ühüm... – szipogott.
— És jól látom, hogy ezt csak így tudod elérni, hogy megvered azt, akitől nem
kapod meg ezeket?
— Ühüm.
14
— Amikor megvert nagyon fájt és féltem. Azt akartam, hogy ne fájjon. Én is
ugyanazt szeretném, amit ő.
— Jó.
Laciban ekkor megmozdult valami és elindult Csabi felé. Kezet nyújtott neki.
Ezután még vagy húsz percet együtt játszottak békésen, míg be nem mentünk az
udvarról.
15