TERMÉSZETES

ANTIBIOTIKUMOK
22
NEM MINDIG VAN FELTÉTLENÜL SZÜKSÉG SZINTETIKUS
ANTIBIOTIKUMRA. A NÖVÉNYVILÁGBAN SZÁMOS HATÉKONY
GYÓGYSZER AKAD, AMELY NEM KÍVÁNT MELLÉKHATÁSOK
NÉLKÜL ERÔSÍTI AZ IMMUNRENDSZERÜNKET.

A növényi gyógyszerek hatásmechanizmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Növényi orvosságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
A NÖVÉNYI GYÓGYSZEREK
HATÁSMECHANIZMUSA
Vannak idôszakok, amikor a legjobb egész-
ségnek örvendünk, noha körülöttünk sokan
tüsszögnek és fújják az orrukat, köhögnek,
krákognak és rekedtek. Tehát nem minden
patogén (kórokozó) csíra betegít meg ben-
nünket, amellyel találkozunk. Mi ennek
az oka?
Az, hogy megbetegszünk-e, attól függ,
mennyi kórokozónak van kitéve a szerve-
30
zetünk. Döntô jelentôségû ezen kívül az is,
hogy saját védekezô rendszerünk mennyire
képes kiküszöbölni a szervezetünkben jutó
patogén csírákat. De melyek azok a ténye-
zôk, amelyek gyengítik az ellenálló képessé-
günket, és mit tehetünk azért, hogy immun-
rendszerünket felturbózzuk, illetve jó szin-
ten tartsuk? A növényi eredetû szerek ebben
nyújthatnak hasznos segítséget.
 A NÖVÉNYI GYÓGYSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA
Az ellenálló képesség
támogatása
Szervezetünk és ellenálló képességünk jelen-
tôsen gyengülhet, ha állandóan feszültek,
idegesek vagyunk, keveset alszunk, túl keve-
set mozgunk, vagyis ha nincsen egyensúly-
ban egymással a munka, a pihenés és a sza-
badidô. Gyakran alábecsülik, hogy mennyire
káros következményei lehetnek immunrend-
szerünkre nézve annak, ha például elégedet-
lenek vagyunk a munkakörülményeinkkel,
szenvedünk a kapcsolatainkban, pénzügyi
problémákkal küzdünk, nem érezzük jól
magunkat az otthonunkban vagy állandó
zajterhelésnek vagyunk kitéve.
Az ellenálló képesség milyensége függ a táp-
lálkozástól is. Aki rendszerint kapkodva
eszik, az friss és éltetô anyagokban gazdag
ételek helyett gyakran édes és zsíros ételeket
fogyaszt, megfosztva ezzel immunrendszerét
attól a lehetôségtôl, hogy megerôsödve útját
állja a behatoló csíráknak. Ez máris két tám-
pont ahhoz, hogyan erôsíthetjük természetes
ellenálló képességünket. De mi a teendô, ha
mindennek ellenére megbetegszünk?
Növényi gyógyszerek: hogyan
erôsítsenek, hogy ne gyengítsenek
Ha védelmi rendszerünk összeomlik, tes-
tünkben könnyen elszaporodnak a kóroko-
zók. Védelem hiányában minden ajtó nyitva
áll a baktériumok, vírusok és gombák elôtt.
Ha bejutnak a szervezetünkbe, máris megte-
lepszenek a nyálkahártyáinkon és elkezdenek
garázdálkodni. Ha idáig fajul a helyzet, elsô
pillantásra sok minden szól amellett, hogy
az orvossal felírassunk magunknak valami-
lyen antibiotikumot, a gyors gyógyulás re-
ményében, hogy jobban érezzük magunkat
és ismét „tettre készek” legyünk. De valóban
egészségesek leszünk pusztán attól, hogy
végzünk a kórokozó (és velük együtt a hasz-
nos) baktériumokkal? Tényleg jobban fog-
juk érezni magunkat? És meddig?
Amint a 24. oldalon már említettem: elte-
kintve attól, hogy a csírák bizonyos körül-
mények között rezisztenssé válhatnak, az ál-
talában gyorsan ható vényköteles antibioti-
kumokkal megfosztjuk szervezetünket attól
a lehetôségtôl, hogy segítsen magán és önál-
lóan visszanyerje egészségét – pedig éppen
ezáltal kerülhetnénk ki megerôsödve a be-
tegségbôl és védekezhetnénk sikeresen az
újabb kórokozók ellen. A mesterséges anti-
biotikumok szedésével átvészeljük ugyan a
betegséget, szervezetünk és ellenálló erônk
azonban legyengül, méghozzá két szempont-
ból is: elôször a kiállt betegségtôl, másodszor
pedig a beszedett antibiotikumok mellékha-
tásaitól, de leginkább attól, hogy az antibio-
tikumok a testünkben honos „jó” baktériu-
mokat is károsítják, pusztítják. Ha ezután
egy újabb csíra akad az utunkba, az immun-
31
rendszerünknek alig lesz ereje az újabb véde-
kezéshez. A mesterséges antibiotikumok te-
hát korántsem segítik elô és nem is támogat-
ják természetes öngyógyító erôink mûködé-
sét, hanem csupán a baktériumokat irtják ki.
Ezzel szemben a növényi gyógyszerek
erôsítik az immunrendszert, segítik a test
természetes mûködését. A növényi szerek
bevételétôl gyakran javul a közérzet, bár csak
a számokat tekintve a baktériumok vagy ví-
rusok mennyisége még egyáltalán nem csök-
kent. Jobban alszunk, erôsebbnek érezzük
magunkat, kevésbé vagyunk kiszolgáltatot-
tak a betegségnek. Az az érzésünk, hogy ma-
gunk is teszünk valamit a gyógyulásunk ér-
dekében, amikor idôt szánunk egy lábázta-
tásra, gargalizálásra, teakészítésre vagy
borogatásra.
A gyógynövények nem csak a baktériumok
számát csökkentik. Abban is segítik a szerve-
zetünket, hogy ismét felépítse védelmi rend-
szerét, így a kórokozók következô támadása-
kor erôsen és hatékonyan áll rendelkezé-
sünkre. A növényi gyógyszerek sokféle hatást
fejtenek ki, például az alábbiakat:
• Támogatják legfontosabb méregtelenítô
szervünk, a máj mûködését.
• Vitaminokkal és ásványi anyagokkal látják
el a szervezetet.
• Erôsítik a bél nyálkahártyáját, így az meg
tudja különböztetni egymástól a „jó” és
a „rossz” baktériumokat.
32
• Gondoskodnak arról, hogy testünk jól át
legyen öblítve: így kikerülnek belôle a
bomlástermékek, például az elpusztult
kórokozók maradványai.
• Fertôtlenítô és hámosító hatásuk révén hoz-
zájárulnak a megfelelô sebgyógyuláshoz.
Sokrétû hatásmechanizmusukkal a növé-
nyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a betegsé-
get ne csupán átvészeljük, hanem megerô-
södve kerüljünk ki belôle. Segítségükkel a
szervezet könnyebben végez a kórokozókkal,
és jobban elbánik az esetlegesen felbukkanó
újabb csírákkal is. Az igaz, hogy növényekkel
lassabban, de egészségesebben és hatéko-
nyabban érjük le a célunkat – feltéve persze,
hogy nincs feltétlenül szükség mesterséges
antibiotikumra (➣ lásd 13. oldal)!
A növények antibiotikus
hatóanyagai
Az emberek évezredek óta ismerik számos
növény gyógyerejét. Lenyûgözô, hogy a ter-
mészet milyen gyógyhatással ruházott fel
bizonyos fákat, virágokat, gyökereket. Ez a
hatás azonban több különféle hatóanyagnak
köszönhetô, melyek finoman, összehangol-
tam fejtik ki hatásukat bizonyos betegségek
esetén, hogy segítsék az embert. A tudósok
olykor csalódnak, amikor azt hiszik, hogy
hatékony összetevôt találtak valamelyik nö-
vényben. Aztán kivonják belôle, különféle
 A NÖVÉNYI GYÓGYSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA
kísérletekbe kezdenek ezzel az anyaggal,
ám az eredmények gyakran nem kielégítôek.
Ez azért van, mert a növények gyógyhatását
nem mindig lehet tudományosan tökélete-
sen megmagyarázni és kísérletekkel bizonyí-
tani. Ami viszont gyakran azzal jár, hogy
az egész növényt hatástalannak tekintik, és
a mégis jelentkezô gyógyhatást egyszerûen
placebohatásként magyarázzák.
Ôsi tudás
A hatóanyagok aprólékos vizsgálata helyett
ôseink inkább a növények jellegzetességeire
figyeltek, és külsô megjelenésükbôl, színük-
bôl, méretükbôl, illatukból vagy leveleik
alakjából következtettek a gyógyhatásra.
A füvesemberek és -asszonyok egész életüket
a növények és a csillagok tanulmányozásá-
nak szentelték: a planéták princípiumai jel-
lemezték számukra minden élôlény létét és
elmúlását, és a betegségekben a bolygók va-
lamely tulajdonságának túltengését vagy hiá-
nyát látták. Minden növény egy vagy több
bolygó fennhatósága alá tartozott, ám ennek
a tudásnak hosszú idôn át nem tulajdonítot-
tak jelentôséget. Ma azonban ismét reneszán-
szát éli – a tudomány által uralt világban –,
amit a növényi gyógyszerek, valamint a nö-
vényismereti kurzusok és növénygyûjtô tú-
rák iránti növekvô érdeklôdés is mutat. Úgy
tûnik, ismét egyre nagyobb teret kapnak a
természetben tapasztalható összefüggések.
A gyógynövények hatóanyagok ezreit tartal-
mazzák. Ezeket minden növény sajátos kom-
binációban kínálja, ami lehetôvé teszi egy-
egy adott panasz esetén történô alkalmazá-
sukat. Hogy némi bepillantást nyerjünk a
természet praktikájába, az alábbiakban be-
mutatom a gyógynövényekben leggyakrab-
ban elôforduló hatóanyagcsoportokat, ame-
lyek hihetetlen variációban fordulnak elô a
természetben.
INFÓ
KÖRÜLTEKINTÔ ALKALMAZÁS
A növényi gyógyszereket gondosan kell
alkalmazni. A „természetes” nem azt je-
lenti, hogy „veszélytelen”, és a növényi
gyógyszereknél sokszor a kevesebb szá-
mít többnek. Figyelembe kell vennünk az
esetleges összeférhetetlenséget, példá-
ul egyes hatóanyagokkal szembeni aller-
giát. Sajnos egyre több növényt „vonnak
ki a forgalomból”, mert veszélyesnek íté-
lik. Ilyen a fontos gyógyszernek tartott
kava-kava (a csendes-óceáni szigetvilág
kultikus itala – A ford.), a fekete nadály-
tô, az árnika vagy az acsalapu. Ezek ha-
tóanyagai túladagolás vagy túlságosan
hosszú idôn át történô szedés esetén
valóban ártalmasak lehetnek, de ez el-
mondható minden orvosságról.
33
Illóolajok
Az illóolajok zsírban oldódó, illékony anya-
gok bonyolult keverékei. Az erôsen aromás,
csípôs vagy keserû ízû növények rendszerint
sok illóolajat tartalmaznak. A növényeket
ezek az olajok megvédik, mert nem rágják
meg a rovarok, elkerülik a kártevôk. Továbbá
az olajok képesek megakadályozni a vírusok
és a penészgombák növekedését is. A virá-
gokban az a feladatuk, hogy odacsalogassák
a rovarokat, és utat mutassanak nekik a nek-
tár és a virágpor felé.
Az emberi gyógyászatban az illóolajok
görcsoldó, csíraölô – mikrobaellenes – és ke-
ringésjavító tulajdonságukkal képviseltetik
magukat. Használják vírusfertôzések, emész-
tôrendszeri görcsök, mozgásszervi sérülések
és reumás panaszok esetén.
Poliszacharidok
A sokféle nyákanyag abban hasonlít egy-
másra, hogy túlnyomórészt szénhidrátok-
ból állnak, ezért molekulaszerkezetük alap-
ján többszörös cukroknak nevezik ôket.
Tápanyagként és tartalék anyagként ezek
fontos szerepet játszanak, mert energiatarta-
lékot jelentenek, amely a testben tárolódik,
és késôbb ismét felhasználható az anyagcse-
rében. A poliszacharidok „szakterületük”
szerint például képesek megkötni a vizet,
és egyfajta gélt alkotni. Jóllakottságot kelt-
hetnek anélkül, hogy befolyásolnák a vér-
cukorszintet.

Nyákanyagok
A nyákanyagok vízben megduzzadnak és
nyálkás, sûrû folyadék keletkezik belôlük.
Az oldható nyákanyagok vékony filmet ké-
peznek a nyálkahártyákon – egyfajta védô-
réteget –, amely útját állja az irritáló anya-
goknak és enyhíti a gyulladásos tüneteket.
Az oldhatatlan nyákanyagok pedig felveszik
a baktériumokat, és a székleten keresztül ki-
ürítik azokat a testbôl. A nyákanyagot tartal-
mazó növények leggyakrabban a gyomor-
és bélrendszeri betegségekben, a hörghurut Az illóolajok nemcsak illatosak, hanem fontos
és a köhögés kezelésében hatásosak. hatóanyagai a gyógynövényeknek

34
 A NÖVÉNYI GYÓGYSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA
Flavonoidok
A flavonoidok az úgynevezett másodlagos
növényi anyagok egyik fontos csoportját ké-
pezik, melyeknek sokrétû jótékony hatásait
még messze nem ismerjük. A növényekben
színanyagként fordulnak elô, és in vitro –
azaz nem élô szervezetben, hanem laborató-
riumi körülmények között – részint antibio-
tikus tulajdonságokat mutatnak. Védik a ka-
pillárisokat, melyek a finomabb, legkisebb
véredényeink, melyek átszövik a szerveinket
és az anyagcsere szempontjából nélkülözhe-
tetlenek. Némelyik flavonoid javítja a vérke-
ringést, görcsoldó és jótékonyan hat a szív-
és érrendszerre. A flavonoidok elôsegítik a
máj mûködését, gyulladásgátló hatásúak, és
az átmosó és méregtelenítô kezeléseket is se-
gítik. A gyógynövényeken kívül flavonoidok
találhatók még a zöldségek és gyümölcsök
húsában, héjában.
Cseranyagok
A cseranyagok összehúzó, szárító, gyulladás-
gátló, antibakteriális, antivirális és
méregsemlegesítô hatásúak, és tömörebbé
teszik a sejthártyát, ami megakadályozza,
hogy a baktériumok behatoljanak a sejtbe,
és azt károsítsák. A cseranyagok védik a bôrt
és a nyálkahártyát, és elôsegítik a vér alvadá-
sát. Gátolják az allergiás reakciókért felelôs
hisztamin nevû hormon felszabadulását.
A cseranyagokat tartalmazó növényeket
nem szabad nagy adagokban alkalmazni,
mivel fokozott gyomorreakciót válthatnak
ki, ami rosszulléthez és hányáshoz vezethet.
Keserûanyagok
A keserûanyagok reflektorikus hatást gyako-
rolnak a szájnyálkahártyára, ami azt jelenti,
hogy amint ezeket az anyagokat szájon át
beveszi valaki, a szájnyálkahártya azonnal
információt küld a gyomor nyálkahártyájá-
nak, amitôl különféle folyamatok indulnak
be. Ez a hatást csak gyógyteával vagy tinktú-
rával érhetô el. Tabletta vagy kapszula bevé-
telével a hatás elmarad, mert ilyenkor a ha-
tóanyagok csak a gyomorban oldódnak fel.
A keserûanyagok a gyomorsav- és az epeter-
melôdés fokozásával elôsegítik egyrészt az
emésztést, másrészt az emésztôrendszeri iz-
mok rugalmasságát. A keserûanyag-tartalmú
növények a fogyókúra segítésére is alkalma-
sak. Néhány keserûanyag képes legyôzni a
patogén baktériumokat és gombákat, mások
vérnyomáscsökkentô hatásúak, vagy éppen
az inzulintermelést segítik. A keserûanyago-
kat elsôsorban az epe- és gyomorsavtermelés
serkentésére használják. Ezekhez tartoznak a
monoterpének, a szeszkviterpének, a diter-
pének és a triterpének. Régen a zöldségfélék
lényegesen több keserûanyagot tartalmaztak,
de számos zöldség- és gyümölcsfajtából
– például az endíviából, a cikóriából vagy
a grépfrútból – és más élelmiszerekbôl is,
35
az „enyhébb” íz kedvéért, nemesítéssel nagy-
részt eltávolították a keserûanyagokat.
Glikozidok
Ezeket a speciális keserûanyagokat elsôsor-
ban szívgyengeség kezelésére használják.
A szívglikozidok – például a gyûszûvirágból
készültek – mérgezôek és csak vényköteles
orvosságként alkalmazhatók. A mustárolaj-
glikozidok (glükozinolátok) ezzel szemben
olyan zöldségfélékben is elôfordulnak, mint
a káposzta vagy a retek. Csíraölô hatásúak,
és támogatják az immunrendszert. Külsôleg
alkalmazva fôként a vérkeringést javítják.
Az iridoid glikozidok viszont a növény véde-
kezését szolgálják, és fogyasztva csíraölô és
gyulladásgátló hatással rendelkeznek.
Szaponinok
A szaponinok fô hatóanyagai bizonyos
glikozidok. Elsôsorban emulgátorként szol-
gálnak, vagyis segítenek feloldani és haszno-
síthatóvá tenni a szervezet által nehezen
felvehetô anyagokat. Cseppfolyósítják a nyá-
kot, és ezzel serkentik a mirigykiválasztást.
Néhány szaponin antivirális, antibakteriális
és gombaellenes hatású, de gyulladásgátló és
érstabilizáló hatást is kifejt.
Alkaloidok
Jó néhány, de nem mindegyik alkaloid ke-
serûanyag (➣ lásd 35. oldal). Az alkaloidok
36
(mérgezô) kábítószerek, amelyek olyan köz-
tudottan mérgezô növényekben fordulnak
elô, mint a nadragulya, a beléndek, az ôszi
kikerics vagy a füstike. Az alkaloidok a köz-
ponti idegrendszerre hatnak, tiszta drogként
belsôleg nem is alkalmazhatók, csak homeo-
pátiás szerként kaphatók a gyógyszertárak-
ban. Régen sok alkaloidatartalmú növényt
neveztek boszorkányfûnek.
2
„A természet a legjobb patika.”
SEBASTIAN KNEIPP
2
Kumarinok
Ezek a másodlagos növényi anyagok elsôsor-
ban csillapító, keringést és vérellátást javító
hatásúak. Némelyik nyugtató és gyulladás-
gátló hatású. Nagyobb adagban ártalmasak
az egészségre! Fejfájást, rosszullétet, hányást,
sôt akár légzésbénulást és kómát is elôidéz-
hetnek! Ezért tanácsos elôvigyázatosan al-
kalmazni ezeket a drogokat. A kumarinok
gátolják a véralvadást, és trombózishajlam,
illetve agyvérzés kockázata esetén megelô-
zésre használják ôket. A növényvilágból
egyik legismertebb példája a szagos müge,
amelynek jellegzetes illatáért a kumarin felel.
Amibôl régen fagylaltot (erdômester) és ita-
lokat készítettek, annak feldolgozását ma
szigorú rendelkezések szabályozzák.
 MINDEN EGYES GYÓGYNÖVÉNY EGY KIS PATIKA
Minden egyes gyógynövény legnagyobb kincse a hatóanyagok jellegzetessége
és sokfélesége. Errôl könnyen meggyôzôdhetünk a 2013-ban az év gyógy-
növényévé választott kerti sarkantyúka (➣ lásd 63. oldal) példáján.

MUSTÁROLAJ-GLIKOZID Fôként a ker-

ti sarkantyúka levelében és magjában
MÁSODLAGOS NÖVÉNYI
található, védi a növényt a kártevôktôl,
ANYAGOK A növényeknek ezer-
az emberi szervezetben pedig baktéri-
és ezerféle „titkos fegyvere” léte-
um-, vírus- és gombaellenes hatású.
zik. A karotinoidok és a flavonoi-
Íze kellemesen csípôs-fûszeres.
dok például ragyogó színt adnak
és antioxidatív hatásúak, vagyis
segítenek megôrizni a sejtek 2
fiatalságát és egészségét.

HATÓANYAG-ÖSSZE-
TÉTEL A növény min-
den részében más és
5 más, vagyis ennek
megfelelôen a gyógy-
3 hatás is eltérô.

ILLÓOLAJOK Ami
csábítóan illatos,
az erôsen antibak-
teriális és sok más
jótékony hatással
VITAMINOK ÉS ÁSVÁNYI
is rendelkezik.
ANYAGOK Minden növény-
ben, sôt minden növényi rész-
ben bôven van belôlük, és
4 mindegyikben sajátos össze-
tételben fordulnak elô.