006-017.qxp 2007.05.30.

14:34 Page 6

MI A KARMA ?
A karma a hinduizmus és a buddhizmus központi témái közé tar-
tozik. Egyike az univerzum természetes és megkerülhetetlen tör-
vényeinek. Akár ismerjük, akár nem, akár hallottunk róla, akár
nem – a karma mindannyiunk életére befolyással van. Egyfajta
misztikus végzetként is szokták emlegetni. Bár ezt a felfo-
gást sem vethetjük el teljes egészében, a karma
lényegét csak kevesen értik modern társadal-
munkban. E könyv egyszerû, de átfogó jel-
legû bevezetés a karma témakörébe,
egyszersmind útmutató is, melynek se-
gítségével jobbá tehetjük a magunk
és környezetünk életét.

A történelmi Buddha
lótuszülésben. Bal keze a
bölcsességet szimbolizáló
meditációs helyzetben
pihen, benne
alamizsnagyûjtõ edény.
Jobb keze a talajt érinti,
ami a könyörületes
cselekedetet jelképe.
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 8

8 mi a karma?

Indiai templom részlete.

Kiválóan érzékelteti az
ikonográfia jelentõségét
Keleten

karma: történelmi visszatekintés

A nyugati világban a vallás sokat veszített jelentõségébõl, s
részben az anyagelvû világkép vette át a szerepét.

Sokan azt tartják, hogy életük egyszeri és megismételhetetlen.

Talán van valamiféle fogalmuk mennyországról és pokolról, ahová
haláluk után jutnak majd, attól függõen, hogy életük során miként
cselekedtek. Azt azonban már nemigen tudják elképzelni, hogy
életüket számos másik élet elõzte meg, és továbbiak követik, s
hogy ez utóbbiakat miképp alakíthatják viselkedésük révén. A kar-
ma szó jelentésével nincsenek tisztában. Legfeljebb akkor hivat-
koznak rá, ha valami megmagyarázhatatlan történik.

A keleti emberek világképébe tökéletesen beleillik a karma és az

újbóli születés fogalma, hiszen az az évezredek során valósággal
beléjük ívódott. Az újbóli születést és a karma mûködését tény-
ként fogadják el. Sokuk számára nem is az a kérdés, hogy inkarná-
lódnak-e, hanem az, hogy milyen lesz a következõ életük. Számuk-
ra magától értetõdõ, hogy a jelen életükben véghezvitt cseleke-
deteik által alakítják következõ életeiket. A fenti két eltérõ
életfelfogás fényében érdekes lenne megvizsgálni, hogyan alakult
ki a keleti világszemlélet
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 9

mi a karma? 9

a szent Védák

Az ókor történelmét át- meg átszövõ, mítoszok és elbeszélések

metaforikus és metafizikus jelentést hordoznak, és nem szó sze-
rinti beszámolók megtörtént eseményekrõl. Ennek ellenére ren-
geteget tanulhatunk belõlük. Az ókori Indiában, még a hinduiz-
mus kialakulása elõtt, az emberek a Védáknak nevezett szent
iratok szerint éltek. A véda szó töve a vid, melynek jelentése: „tu-
dni”. A véda tehát tudást, pontosabban spirituális tudást jelent. A
Védákat keletkezésük után még évszázadokig nem rögzítették
írásban, így ez a tudás szájhagyomány útján terjedt. Azt tartották,
hogy a Védákban foglalt tanításokat és útmutatásokat a Teremtõ
lehelte ki – isteni ajándékként – az emberek számára.

A Védákat író risik, azaz bölcsek, akik megkapták ezeket az isteni

tanításokat, szélesebb körben terjesztették õket, mint az élet
spirituális útmutatóit, s maguk is tanulmányozni kezdték a kar-
mát. Isteni inspirációjuk révén egyre jobban értették az ok és
okozat törvényét. Megfigyelték, hogy a helytelen, negatív cseleke-
detek oka általában valamilyen korábbi, ugyancsak negatív csele-
kedetben rejlik, s hogy ezek szenvedéshez vezetnek. A helyes,
pozitív cselekedetek pedig rendszerint a korábbi helyes cselekede-
tekben gyökereznek, s a legtöbbször boldogságot eredményeznek.
A karmának ez az alaptétele ma is éppúgy érvényes, mint évezre-
dekkel ezelõtt.

minden mindennel összefügg

A Védákat író risik, azaz bölcsek, akik megkapták ezeket az isteni
tanításokat, szélesebb körben terjesztették õket, mint az élet
spirituális útmutatóit, s maguk is tanulmányozni kezdték a
karmát. Isteni inspirációjuk révén egyre jobban értették az ok és
okozat törvényét. Megfigyelték, hogy a helytelen, negatív cseleke-
detek oka általában valamilyen korábbi, ugyancsak negatív csele-
kedetben rejlik, s hogy ezek szenvedéshez vezetnek. A helyes,
pozitív cselekedetek pedig rendszerint a korábbi helyes cselekede-
tekben gyökereznek, s a legtöbbször boldogságot eredményeznek.
A karmának ez az alaptétele ma is éppúgy érvényes, mint
évezredekkel ezelõtt.
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 10

10 mi a karma?

az ahimszá elve

A jain vallás, amely a hinduizmussal nagyjából

egy idõben alakult ki Indiában, valamelylyest el-
térõ módon közelíti meg a karma kérdéskörét.
E vallás követõi másképp értelmezték a karma
mûködését. Ebbõl az értelmezésbõl fejlõdött ki
az ahimszá, azaz a nemártás elve. Ennek meg-
felelõen tilos ölni, illetve más lényeknek szen-
vedést okozni. A jain gyakorlói ma is lágy, puha
seprûvel tisztítják az utat maguk elõtt, hogy
egyetlen rovart se tapossanak el.

Késõbb a hinduizmus részben szintén magáévá

tette az ahimszá elvét, s a mai napig meghatáro-
zó jelentõséget tulajdonít neki. Erre vezethetõ
vissza az is, hogy Mahatma Gandhi – az erõszak-
mentes ellenállás jegyében – nem volt hajlandó
konfliktusba keveredni India brit gyarmatosítói-
val. Ezzel szemben a tantra – ami eredetileg a
jóga egyik ága, melyet a hinduizmus és a budd-
hizmus is átvett – minden részletében kidolgo-
zott rituálékon és áldozati tevékenységeken
alapult. Ez bizonyos mértékig ma is így van. A
tantra olyan igen kifinomult és gazdag szimbó-
lumvilágba ágyazott rituálékat fejlesztett ki,
amelyek néhány eredeti védikus gyakorlat ere-
jével hatnak.

A feltételezések szerint a tantra az elsõ indiai

A képen látható asszony
az ahimszá elvét követve
söpri maga elõtt az utat,
hogy egyetlen rovart se
taposson el
civilizáció idejében, azaz nagyjából a Védák
születésekor keletkezett. E könyv olyan, a mai
emberre is jótékony élettani hatású jóga-testtartásokat, szansz-
kritül ászanákat is bemutat, melyek gyakorlásával az olvasó
megtanulhatja a befelé irányuló spirituális összpontosítást, s be-
léphet a Szellem világába. Mindemellett az ászanák jótékony
élettani hatást gyakorolnak a testre. A könnyen felvehetõ pózok –
melyek egyúttal meditációk is – jól kiegészítik az ülõ helyzetben
végzett meditációkat.
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 11

mi a karma? 11

a karma egyetemessége

Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor és hogyan ala-

kultak ki ezek az elvek, filozófiák és gyakorlatok. A legjobb, ha az
évezredek óta virágzó indiai spiritualitás egy-egy szirmának tekint-
jük õket. Terjedelmi korlátok miatt ez a könyv nem foglalkozik
mélyrehatóan az óind misztériumokkal. Annyi azonban bizonyos,
hogy a karma filozófiája a vallás és a spiritualitás ezen õsi olvasztó-
tégelybõl alakult ki.

A karma gyökerei tehát szorosan összefonódnak az élet és a halál

korokon és kultúrákon átívelõ kérdéskörével. A karma törvényé-
A meditáció õsi
nek mûködésére irányuló megfigyelések, illetve az azok alapján gyakorlat. A mai kor
kialakult átfogó jellegû, szofisztikált világkép felfedik a karma emberére is jótékony
egyetemes, mindenkor érvényes igazságait. hatással van
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 12

12 mi a karma?

a karma buddhista értelmezése

A karma lényegében megfelel az ok és okozat törvényének,
ami elsõsorban és mindenekelõtt azt jelzi: a karma az uni-
verzum egyik természetes és megkerülhetetlen törvénye.
Akár hallottunk már a karmáról, akár nem, akár hiszünk
benne, akár nem – mindenképpen kihat az életünkre.

A karma a buddhizmus központi témája, amely szorosan ösz-

szefügg valamennyi buddhista tanítással. Többek között a könyö-
rületrõl szóló tanítások is a karma mûködésének megértésén ala-
pulnak. A karma szanszkrit szó, de néha páli nyelvû megfelelõjé-
vel, a kamma szóval is találkozhatunk. A páli és a szanszkrit
egyaránt az óind nyelvek közé tartozik, mindkettõ a buddhizmus
eredeti nyelvének tekintendõ. Bár a két szó jelentése megegyezik,
a következetesség kedvéért itt a szanszkritot fogom használni.

A karma szó szerint cselekvést jelent,Pontosabb megközelítésben

a karma olyan cselekedetekre utal, melyek hátterében valamiféle
akarat vagy szándék áll. Még az ösztönös, gondolkodás nélkül vég-
rehajtott cselekedetek hátterében is felfedezhetõ egyfajta nem
tudatosult szándék. Ezért minden cselekedetünkkel karmát terem-
tünk, amely azonban – a tetteinket befolyásoló körülmények függ-
vényében – erõsebb vagy gyengébb lehet. Egyedül a buddhák (a
felébredettek vagy megvilágosodottak) képesek véghezvinni olyan
cselekedeteket, amelyek tökéletesen tiszták, s melyek által nem
idéznek elõ karmát.

A karma szó
szanszkritül. A szanszkrit
a buddhizmus egyik
eredeti nyelve
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 13

mi a karma? 13

Kültéren és
templomokban egyaránt
találkozhatunk Buddha-
szobrokkal, melyek a
buddhista tanításokra,
többek között a karmára
emlékeztetnek bennünket

mentális, verbális és fizikai karma

A karma három csoportra osztható: a mentális karmát gondolata-
inkkal, a verbálist beszédünkkel, a fizikait pedig tényleges cseleke-
deteinkkel idézzük elõ. Közülük a gondolati karma a legjelentõ-
sebb, mivel ebbõl ered a karma két másik válfaja. Más szóval: a
szavakat és a tetteket minden esetben megelõzi a gondolat.

A karma további két csoportra bontható: vannak pozitív, helyes,

hasznos és jó cselekedetek, illetve negatív, helytelen, ártalmas és
rossz cselekedetek. Buddhista összefüggésben: adott cselekedet
azáltal válik pozitívvá, hogy valamennyi lehetséges következmé-
nyét mérlegelik, mielõtt véghezvinnék õket.
Negatív karmát a tudatlanságból és tévedésbõl; vágyból, kapzsi-
ságból és ragaszkodásból; illetve idegenkedésbõl, gyûlöletbõl és
haragból fakadó tettek hoznak létre. A buddhizmusban a fentieket
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 14
14 mi a karma?
a tíz negatív cselekedet
A buddhizmusban tíz fõ negatív cselekedet ismert,
melyek rossz karmát idéznek elõ. Ezek az alábbiak:
• A három fizikai vétek: az élet kioltása; lopás; szexuális
eltévelyedés (például házasságtörés).
• A négy szóbeli vétek: hazugság; szavakkal ártani vagy
viszályt szítani; durva szavak használata, például
káromkodás; értéktelen fecsegés, pletyka.
• A három gondolati vétek: sóvárgás; bajt kívánni
másoknak; helytelen nézetek szerint élni (például a
karma, illetve Buddha más tanításaiban tagadása).
A tíz pozitív cselekedet
A fentieket ellentételezõ tíz pozitív tett elõször is a tíz
negatív tett feladását, majd pozitív megfelelõik
gyakorlását foglalja magában. Ezek az alábbiak:
• A három fizikai erény: az élet védelme; nagylelkûség;
felelõsségteljes magatartás.
• A négy szóbeli pozitív tett: igazmondás; harmónia
kialakítása másokkal és békítés; kellemes beszéd;
hasznos, tartalmas társalgás.
• A három gondolati erény: az elégedettség;
kedvességgel fordulni másokhoz; azon meggyõzõdés
kialakítása, miszerint Buddha tanításai a magunk és
mások számára is hasznosak.
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 15

mi a karma? 15

a Három Méreg megnevezéssel illetik. Ezek a negatív megnyilvá-

nulások a szamszára, azaz a korlátozhatatlan újraszületések ismét-
lõdésében tartanak minket, amitõl csak a megvilágosodás elérésé-
vel szabadulhatunk meg. A pozitív karma olyan tettek révén alakul
ki, amelyeket nem a tudatlanság, a vágy, illetve a gyûlölet vezérel.
A fentiek alapján talán egyszerûbb lenne azt mondani, hogy a po-
zitív karma bölcsesség, szeretet és lemondás által hozható létre.
A buddhizmus viszont hagyományosan a Három Méreg közvetlen
ellentételezésének tekinti e pozitív megnyilvánulásokat. Ezek em-
lékeztetnek bennünket arra, hogy mi a Három Méreg, és hogyan
kerülhetõ el.

Ahhoz, hogy a cselekedetet teljes mértékben befejezettnek te-

kinthessük, három feltételnek kell teljesülnie: szándék a tett vég-
rehajtására; a tett sikeres végrehajtása; a tett végrehajtásával járó
megelégedettség. Ha a cselekedet csak két szinten zajlik le, kisebb
karma jön létre. A teljes mértékben befejezett tettek jelentõsebb
karmikus következménnyel járnak. Ha például akaratlanul pusztí-
tunk el egy bogarat, és ezt õszintén bánjuk, akkor a tett végrehaj-
tásának feltétele teljesül ugyan, a szándéké és az elégedettségé
azonban nem. A tett karmikus következményei tehát jóval kisebb
horderejûek, mintha szántszándékkal tapostuk volna el a rovart,
majd örömöt és elégedettséget éreztünk volna.

az ok és okozat törvénye
Mint említettük, a karma az ok és okozat törvényeként is is-mert.
Lényegében azt jelenti, hogy minden tettünk, még a legjelentékte-
lenebbnek tûnõ is, valamiféle következménnyel jár. Az összefüg-
gés tetteink és azok következményei között a legtöbbször bonyo-
lult módon mutatkozik meg, s életünk (valamint sok-sok elõzõ
életünk) számos tényezõje befolyásolja, átláthatatlan szövevényt
hozva létre. A legtöbbünk számára nem egészen világos, hogyan
mûködik a karma. Egy nagy tibeti buddhista tanító szerint a budd-
hizmus tanításai közül a karma tanítását a legnehezebb teljes mér-
tékben megérteni. A következõ fejezetben (lásd 34. ol-dal) részle-
teiben vizsgáljuk meg az ok és okozat törvényét.

A karma az említetteken túl további csoportokra bontható,

aszerint, hogy mely tettek milyen következménnyel járnak. Az elsõ
ilyen csoport a „fekete karma, fekete eredmény” elnevezést kapta.
006-017.qxp 2007.05.30. 14:34 Page 17

mi a karma? 17

se nem fehér, se nem fekete karma

Karma, amely nem fekete és nem is fehér, és eredmény, amely
nem fekete, és nem is fehér. Ez esetben alapvetõ szándékunk az,
hogy feléb-redjünk, s a megvilágosodás elérésével – ami a budd-
hizmus végsõ célja – feloldjuk valamennyi, az elõzõ három cso-
porthoz tartozó karmánkat.

A karma magyarázata egyvalamit nagyon is világossá tesz: azt, hogy

mi magunk felelünk mindenért, ami életünk során bekövetkezik.
Aki boldog, egészséges és sikeres, maga teremtette meg örömteli
élete okait azáltal, hogy elõzõ életeiben pozitív cselekedeteket vitt
véghez. Az, akiknek betegségben, szegénységben van része, u-
gyancsak maga teremtette meg e negatív megtapasztalások okait a
korábbi életeiben elkövetett ne-gatív cselekedetei által. Elõzõ
életeink során elõidézett különbözõ karmáink révén a legtöbben
jó és rossz élményeket egyaránt megélünk.

a megvilágosodás ösvénye
Most már bizonyára értjük, hogy a karma nem végzetszerû. Ha
tudatosan arra törekszünk, hogy tetteinket, amennyire csak le-
het, bölcsesség, kedvesség és könyörületesség hassa át, olyan
karmát teremtünk, amely pozitív újraszületést eredményez,
lehetõséget adva a boldogságra és további jó karma elõidézésé-
re. Az erényes viselkedés az, ami elvezetheti a karmán túlra ve-
zetõ ösvény követõit a megvilágosodáshoz.

E rövid bevezetõ során megértettük a karma lényegét. A követ-

kezõ fejezetek során alkalmunk nyílik behatóbban tanulmá-
nyozni a karma mûködését, illetve életünkre gyakorolt hatását.
Megtanulhatjuk többek között azt is, hogy miképpen befolyá-
solhatjuk pozitívan karmánkat mind munkánk, mind pedig
szakmai pályafutásunk, hivatásunk révén. Feltárjuk a jólét és a
karma közötti összefüggést. A karmánkon való munkálkodást a
könyvben ismertetett praktikus tanácsok, bárki által kivitelez-
hetõ gyakorlatok, meditációk és szertartások teszik eredménye-
sebbé. Ha olvasó felfedezi a karmát a maga mélységeiben, és
megérti, hogy a karma miképpen befolyásolja életét, rátalál az
ösvényre, amely egy boldogabb létezés felé vezet.
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 32

A KARMA MÛKÖDÉSE
A buddhizmusban hagyományosan a tóba hajított kõ analógiájával
szemléltetik a karma mûködését. Amikor a kõ beleesik a vízbe, a
körülötte kialakuló vízgyûrûk fokozatosan tágulva elérik a partot.
Itt „megfordulnak”, és kiváltó okuk, a kõ felé kezdenek
közelíteni. Végül a kõ a fodrozódás nyomása alá kerül.
Tetteink ugyanígy távolodnak tõlünk, majd végül,
ha a megfelelõ körülmények fennállnak,
valamilyen formában visszatérnek hoz-
zánk, és éreztetik hatásukat.

Vadzsraszattva az
elpusztíthatatlan valóság
hõse, a megtisztulás
Buddhája. Ha gyakoroljuk
vizualizációs meditációját
és sûrûn ismételjük
mantráit, megtisztíthatjuk
testünket, beszédünket és
elménket. A technikák
különösen hatékonyan
alkalmazhatók a harag és
gyûlölet átalakításában. Ily
módon Vadzsraszattva
nagy segítséget nyújt a
negatív karma
feloldásához és a pozitív
karma növeléséhez
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 33
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 34

34 a karma mûködése

Ha másokat ugyanolyan
értékesnek tekintünk,
mint önmagunkat, és
önzetlenül segítünk
nekik, jó karmát idézünk
elõ

ok és okozat
A karmát gyakran az ok és okozat, vagy az okság törvényé-
nek is nevezzük. A kauzalitás kifinomult mûködése túlmutat
a leegyszerûsített, „a jó tettek jó következményekkel, a rossz
tettek rossz következményekkel járnak” meg-állapításon.

Bár technikailag igaz, hogy a jó cselekedet jó következménnyel jár,

meg kell értenünk, hogy a karma mûködése összetett, és számos
életet felölel. Tételezzük fel például azt, valaki jó életet élt, kedves
és nagylelkû volt másokhoz, késõbb mégis szenvedésben lett
része. A karma törvénye egyértelmûen azt mondja, hogy ez az em-
ber valamikor minden bizonnyal olyat tett, amivel elõidézte a
szenvedést. Feltételezhetõ, hogy valamelyik elõzõ életében csele-
kedett helytelenül, de ennek következményeit csak ebben az éle-
tében tapasztalja meg.
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 35

a karma mûködése 35

a tettet megelõzõ szándék

A karmát testünk, beszédünk és tudatunk által teremtjük. A tudat
(vagy a gondolat) a legfontosabb a három közül, mert ez a „leg-
gyorsabb”. Minden tettünket szándék elõzi meg, és sok olyan gon-
dolatunk is van, amely nem vezet fizikai cselekedethez. Az ok és
okozat törvénye szerint a helyes, pozitív és jó gondolatok javára
válnak a tudatnak és a léleknek, a helytelen, negatív és rossz gon-
dolatok pedig ártalmasak. Így a pozitív gondolkodás fejlesztésével
boldog, nyugodt és békés lelkiállapotot idézünk elõ.

Sokat segít, ha végiggondoljuk szavaink és tetteink várható hatá-

sát, mielõtt megszólalnánk vagy cselekednénk. Ezzel elkerülhet-
jük, hogy olyasmit mondjunk vagy tegyünk, ami a jövõben szenve-
dést okozhat. Egy látszólag jó szándékkal végrehajtott tettet is
megronthatnak bizonyos hátsó gondolatok, illetve a harag, a
gyûlölet vagy más negatív érzések. Fontos tehát, hogy mindig vizs-
gáljuk meg szándékunkat, mielõtt cselekszünk, mert így megbizo-
nyosodhatunk arról, hogy mind szándékunk, mind pedig tettünk
hatása pozitív lesz.

helyes viselkedés
Gyakran esünk abba a hibába, hogy az ok és okozat törvényét
egyfajta spirituális bankszámlának tekintjük, ahol a követel olda-
lon a jó cselekedetek, a tartozik oldalon a rossz cselekedetek áll-
nak. A fenti gondolatmenet szerint mostani jó cselekedeteink a
jövõre vonatkozó befektetések lennének. Mivel azonban ez az
elgondolás önzésen alapul, az így elõidézett karma következmé-
nyei vegyesek lesznek. Pozitív hozzáállásról akkor beszélhetünk,
ha azért kerüljük a helytelen tetteket és gyakoroljuk a helyes
cselekedeteket, mert tudjuk, hogy ezzel nemcsak a magunk, ha-
nem mások számára is örömet szerzünk. Ha másokat ugyanolyan
értékesnek tartunk, mint saját magunkat, és önzetlenül cselek-
szünk, akkor helyesen viselkedünk, amivel jó karmát hozunk lé-
tre. A jó cselekedet végrehajtásának szándéka nem elegendõ – a jó
szándékot pozitív tetté kell érlelni. Más szóval: ha boldogságra
vágyunk, elõször a boldogság okát kell megteremtenünk. Nagyon
fontos az is, hogy mielõtt cselekednénk, meggondoljuk a cseleke-
det hatása-it – nehogy olyasmit tegyünk, amivel magunknak és
másoknak szenvedést okozunk.
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 36
36 a karma mûködése
mások megbecsülésének vizualizációs meditációja
Az én másokba történõ kivetítésének vizualizációs
meditációja az önimádat nagyszerû ellenszere.
Szeretetet és könyörületet ébreszt mások iránt. Ez az
egyik leghatásosabb gyakorlat a negatív karma
csökkentésére és a pozitív karma erõsítésére, mivel az
önimádat enyhítésén és mások becsben tartásának
növelésén keresztül hat. Bár a gyakorlatot mint
meditációt a fejünkben végezzük, rendszeres
gyakorlásával a viselkedésünk is változik..
1 Üljünk kényelmesen, egyenes háttal. Hunyjuk be a
szemünket, és figyelmünket irányítsuk a légzésünkre.
Pár percig összpontosítsunk légzésünkre, hogy
lecsendesítsük elménket.
2. Gondoljunk arra, hogy minden tekintetben egyenlõk
vagyunk a többi emberrel. Gondoljunk bele, hogy
minden lény a boldogságot keresi, és el akarja kerülni
a szenvedést. Semmiben sem különbözünk tõlünk.
Gondoljunk bele, micsoda botorság lenne
önmagunkat mások elé helyezni. Vegyük észre, hogy
az õ igényeik éppen olyan fontosak, mint a mieink.
3. Gondolkodjunk el azon, hogy mekkora ostobaság az
önimádat. Ha önzõ módon csak magunkra
gondolunk és mások igényeit nem veszünk
figyelembe, az így elõidézett negatív karmával saját
szenvedésünket fokozzuk. Elmélkedjünk azon, hogy
minden lény függ az összes többi lénytõl. Az önimá
dat soha nem hozhat boldogságot, mert nem létezhet
igaz boldogság úgy, hogy közben szenvednek
körülöttünk.
4. Gondolkodjunk el azon, hogy milyen bölcs dolog
megbecsülni másokat. Gondoljuk végig, hogy ha
másokkal törõdünk, mielõtt magunkról gondoskod
nánk, pozitív karma elõidézésével saját boldogságun
kat növeljük. Gondoljunk arra a boldogságra, amit
akkor érzünk, ha másokonsegíthettünk.
5. Gondoljunk arra, hogy volt idõ, amikor önzésünkben
nem vettük figyelembe mások igényeit, és hogy most
önzésünket szeretnénk felcserélni a másokról való
gondoskodásra. Mondjuk azt: „Régen nem vettem
figyelembe mások igényeit, mától azonban a saját
igényeim fölé helyezem a másokét.” Halk hangon
ismételjük el néhányszor ezt a mondatot.
6. Gondoljunk arra, hogy mások szenvedése milyen
hatalmas, és vessük össze a magunk jelentéktelen
problémáival. Határozzuk el, hogy átvesszük az õ
szenvedésüket, és mondjuk azt: „Arra fogoktörekedni,
hogy minden lényt megszabadítsak a szenvedéstõl.”
Érezzünk könyörületet minden lény iránt. Érezzük át
szinte elviselhetetlen szenvedésüket. Képzeljük el,
hogy minden szenvedésük fekete füstcsíkokká válik,
majd a füst feloldódik a szívünkben lakozó önimádat
ban. Érezzük, hogy önimádatunk alábbhagy, és hogy
megpróbáltuk csökkenteni mások szenvedését.
7. Gondolkodjunk el azon, hogyan szeretnénk segíteni
másoknak, hogy elérhessék a boldogságot. Mondjuk
azt: „Hadd adjam boldogságomat és erényemet
másoknak, hadd legyen boldog minden lény.”
Érezzünk szeretetet minden lény iránt, és kívánjunk
nekik boldogságot. Képzeljük el, ahogy szívünk
számos másolatunkat sugározza kifelé, és a többiek
segítségére siet, bármily formában van is szükségük a
segítségre. Érezzük, hogy az önimádat alábbhagy, és
hogy megpróbáltuk növelni mások boldogságát.
Végezetül ajánljuk fel a gyakorlatot mások javára.
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 37

a karma mûködése 37

a Fa póz
2 Figyelmünket összpontosítsuk egy elõttünk lévõ tár
A Fa póz vagy Vriksászana segít a fizikai és szellemi
gyra, hogy megtartsuk egyensúlyunkat. Amikor
egyensúly kialakításában.
összpontosított és kiegyensúlyozott állapotban érez
zük magunkat, az összeérintett kezeket emeljük a fej
1 Álljunk kis terpeszben, és koncentráljunk a
fölé, és koncentráljunk a légzésre. Tartsuk ki ezt a
légzésünkre. A jobb lábat emeljük a mellkashoz,
pózt néhány másodpercig, vagy ameddig
majd térdünket fordítsuk kifelé és kissé lefelé, hogy a
kényelmes.
jobb talp a bal lábikrán vagy bal comb belsõ felén
nyugodjon. Két kezünk legyen imádkozó helyzetben.
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 38

38 a karma mûködése

egyéni, kollektív
és egyetemes karma
Eddig az egyéni karmáról volt szó, de természetesen nem
létezhetünk egymástól elszigetelten. A család, a kisebb kö-
zösségek és a társadalmak tagjai is kölcsönös egymásrautalt-
ságban és együttmûködésben élnek. Ez azt jelenti, hogy bi-
zonyos fokig társadalmi szinten is van a karmánk, azaz egyé-
ni karmánk mellett a kollektív karma elõidézésében és meg-
élésében is részt veszünk.

A legtágabb értelemben véve bolygónk minden élõlénye ugyanazt

az egyetemes karmát éli meg. Bár az egyetemes karma fogalma le-
bilincselõen izgalmas kérdéseket vet fel, nagyon nehéz elképzelni
azt a hatalmas, kozmikus miliõt, amelyben az egyetemes karma
mûködik. Hasznos és érdekes lehet azonban bepillantani a kollek-
tív karma mûködésébe.

kollektív karma
A kollektív karma éppúgy a szándékon keresztül keletkezik, mint
az egyéni karma. A társadalom szokások és törvények kialakításá-
val szabályozza a kollektív emberi viselkedést. Erre azért van szük-
ség, mert az emberek cselekedeteit nemritkán személyes érdek,
önzõ vágy vezérli, amit mások rovására próbálnak kielégíteni. Az
efféle magatartást korlátozó törvények hiányában bizonyos szemé-
lyes ambíciók negatív cselekedetekhez vezetnének. Néha azonban
a hatalmon lévõket is az anyagi javak megszerzésére irányuló vágy
motiválja a társadalommal szembeni elkötelezettség helyett. Ez
esetben problémák merülhetnek fel.

A mérgezõ anyagok gondatlan tárolása például mindannyiunk

számára veszélyt jelent. Ezért a kormányok a káros anyagok el-
helyezését szabályozó törvényeket alkotnak. Az ilyen anyagokat
elõállító cégek vezetõi azonban nem szívesen csökkentik a pro-
fitot, és csak minimális összeget hajlandóak fordítani a hulladék
megfelelõ tárolására. Megtalálhatják akár a törvények kiskapuit,
akár az összejátszásra hajlandó, magasabb beosztásban dolgozó
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 39

a karma mûködése 39

Közös felelõsségünk
megóvni környezetünket
a mérgezõ hulladéktól

embereket. Mohóságban gyökerezõ, korlátolt viselkedésük – a

következésképpen felmerülõ egészségügyi problémák és környe-
zetrombolás mellett – negatív kollektív karmát idéz elõ.

igaz boldogság
Az ilyesféle magatartás oka egy alapvetõ tévedésben rejlik: azt
hisszük, hogy az anyagi javak megszerzésével boldogságra lelhe-
tünk. Gyakorta figyelmen kívül hagyjuk környezetünket. Abban a
tévhitben élünk, hogy nem függünk a természettõl. Mivel az igaz
boldogság túlmutat az anyagelvûségen, a fenti példán keresztül
azt láthatjuk, hogyan okoz a helytelen szemlélet helytelen cseleke-
deteket – és negatív karmát, melyet az egész társadalomnak meg
kell élnie. Amikor pedig kollektív tetteinket jó szándék és könyö-
rületesség vezérli, jó és hasznos dolgok jönnek létre. Ez figyelhetõ
meg például a nemzetközi segélyszervezeteknél. A pozitív és nega-
tív kollektív viselkedés eme keveréke vegyes kollektív karmát
eredményez. Látható, hogy a társadalmak egyfelõl problémákkal
küzdenek, másfelõl már a megoldáson dolgoznak.
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 40

40 a karma mûködése

szabad akarat vagy sors?

Ha a reggeli busz késése
miatt türelmetlenné
válunk, az a nap további
részében is negatívan hat
a lelkiállapotunkra
A parttalan vita arról, hogy vajon a végzet szeszélyeinek va-
gyunk-e kiszolgáltatva, vagy szabad akaratunk által magunk
alakítjuk sorsunkat, szorosan összefügg a karmával. Az élet
azonban nem olyan egyszerû, mint a fenti „vagy–vagy” vita.
Bár igaz, hogy tetteinkkel magunk alakítjuk karmánkat, a környe-
zet, amelyben élünk, szintén fontos szerepet játszik sorsunk ala-
kulásában. Képzeljük el az alábbi példát.
032-049.qxp 2007.05.30. 14:39 Page 41

a karma mûködése 41

karmikus szokások
Képzeljük el, hogy a buszra várva kezdünk türelmetlenné válni,
attól tartva, hogy elkésünk. Gondoljunk a karma mûködésére. Ez
segíthet átalakítani reakcióinkat, melyek kizárólag szenvedést
hoznak, ám a körülményeken nem képesek változtatni. Ha elfo-
gadjuk, hogy a helyzetre nincs befolyásunk, és nem a mi hibánk,
ha esetleg elkésünk, képesek leszünk megnyugodni. Ha idegesek
és dühösek maradunk, csak szenvedést okozunk mind magunk-
nak, mind pedig másoknak.

Karmikus eredetû, mentális és emocionális szinten rögzült

reakcióink jelenlegi és elmúlt életeink során halmozódtak fel
bennünk. Nem lehet õket egyetlen éjszaka leforgása alatt megvál-
toztatni. A változásnak gondolkodásmódunk átalakításának ered-
ményeképp kell megtörténnie. Gondoljunk bele a fenti példa
oksági viszonyaiba. Talán saját viselkedésünk által idéztük elõ a
kellemetlen helyzetet. Ez esetben fogadjuk el az okot, de határoz-
zuk el, hogy többet nem teszünk ilyet. Ha a körülmények játszot-
tak össze ellenünk, azt is el kell fogadnunk.

a türelmetlenség mint a szenvedés oka

A türelmetlenség szenvedést okozhat. Ha rádöbbenünk, hogy nem
akarunk szenvedni, máris tettünk egy lépést a szenvedés felszá-
molása érdekében. Ha felismerjük, hogy szenvedésünk oka nega-
tív érzéseinkben rejlik, megváltoztathatjuk õket. Gondoljunk egy
korábbi alkalomra, amikor lekéstük a buszt. Mire beértünk a
munkahelyünkre, talán már olyan dühösek voltunk, hogy szóvál-
tásba keveredtünk valakivel, ami fokozta szenvedésünket, és
másoknak is szenvedést okozott.

Azáltal, hogy felismerjük a negatív érzések kártékony voltát,

mérsékelhetjük õket. Gondoljunk arra, hogy az élet végtelenségé-
ben mennyire jelentéktelen dolog az, ha elkésünk. Ha így tekin-
tünk a helyzetre, már nem is esik olyan nehezünkre megváltozta-
tni reakcióinkat. Így nem válunk minden adandó alkalommal a
negatív érzelmek prédájává. Ha elfogadjuk az élet kellemetlen
velejáróit anélkül, a bosszantó körülmények ellenére is képesek
leszünk felelõsséget vállalni saját boldogságunk megteremtéséért.