Lester Levenson szeretetteljes emlékére,

a végső boldogság minden keresőjének

és megtalálójának mindenhol,
valamint a Sedona-módszer elsajátítóinak világszerte.
 Tartalom

Köszönetnyilvánítás 8
Rhonda Byrne előszava 9
Bevezetés: Mi a boldogság? 11
Lester nyelvezetéről 14
Lester története 17
1. fejezet Az alapvető cél és az ahhoz vezető utak 32
2. fejezet Problémák és megoldásuk 39
3. fejezet Spirituális fejlődés 57
4. fejezet Boldogság 68
5. fejezet Szeretet 81
6. fejezet Felismerés 90
7. fejezet Szeretet, adakozás és a krisztusi Tudatosság 101
8. fejezet Ego 109
9. fejezet Az elme és az anyag uralása 118
10. fejezet Elme 128
11. fejezet Meditáció küldetéssel 138
12. fejezet Vágyakozás 148
13. fejezet Mi vagyok? 156
14. fejezet Az állandó boldogság kulcsa 166
15. fejezet Test 176
16. fejezet Attitűd és cselekvés 185
17. fejezet Guruk és mesterek 196
18. fejezet Vállalj teljes felelősséget 206
19. fejezet Segíteni másoknak 220
20. fejezet Gyógyítás 230
21. fejezet Világ 247
22. fejezet Tökéletes test 258
23. fejezet A növekedés mindennapos lehet 268
24. fejezet Családi kapcsolatok 276
25. fejezet Van különbség a világiasság és a spiritualitás között? 285
26. fejezet Mindent a szeretetről 294
27. fejezet Karma 305
28. fejezet Növekedés és befogadókészség 315
29. fejezet A Létezés csendes, meditatív állapota 326
30. fejezet Meditáció 338
31. fejezet Játszma 350
32. fejezet Vesd el a tudattalant, és juss el a felismeréshez 361
33. fejezet Miért ne mennél végig? 374
34. fejezet Te vagy az 393
35. fejezet Önvaló (az Önvalód) 409
A következő lépések 421
A szerzőkről 425
 Köszönetnyilvánítás
Hale Dwoskin tollából

A következő személyeknek szeretném megköszönni, hogy lehetővé

tették a könyv létrejöttét: szerető feleségemnek, Amy Edwards-
nak; a Sedona-módszer elsajátítóinak világszerte; minden tanítónak,
aki hatással volt a munkánkra, többek között Ramana Maharsinak,
Nisargadatta Maharadzsnak és Robert Adamsnek; és a Sedona-képzés
összes munkatársának.
 Előszó
A legnagyobb szeretettel és hálával
a legendás Lester Levensonnak

L ester Levenson olyan férfi volt, aki felfedezte a mindnyájunk szá-

mára elérhető végső boldogságot. Utazása 1952-ben kezdődött,
mikor az orvosa közölte vele, hogy beteg szíve miatt nagyon kevés ideje
van hátra. És nem csak Lester szíve volt az egyetlen gond; számos egész-
ségügyi problémával élt együtt, többek között depresszióval, migrénes
fejfájással, gyomor-bélrendszeri zavarokkal, sárgasággal, májmegna-
gyobbodással, vesekővel, lépproblémával, savtúltengéssel, és fekélyek-
kel, amelyek átlyukasztották a gyomrát és sebeket hoztak létre. Az or-
vosi hír hallatán, miszerint bármelyik nap meghalhat, Lester hazament.
Az első napokban rettegett a haláltól. Később úgy döntött, hogy ha
már meghal, legalább végiggondolja az életét, és megfejti, miért csak
ritkán volt boldog. Ezzel kezdetét vette a folyamat, mely később élet-
útjává vált.
Lester visszakeresett az életéből minden emléket, és olyan időszakok
után kutatott, amikor valóban a legboldogabb volt. Meglepetésére azt
találta, hogy nem akkor volt boldog, amikor őt szerették. Akkor volt
a legboldogabb, amikor ő szeretett. Ezzel a felfedezéssel Lester fogta
a boldogtalan emlékeit, és egyenként megszerette őket, amivel az em-
lékkel kapcsolatos összes elfojtott negatív érzelem feloldódott. Lester
felfedezte, hogy minden egyes felszabadult érzelemmel egyszerre több
száz, több ezer, több tízezer vagy akár még több százezer negatív gondo-
latot is elengedett. Ezt a folyamatot követve és számos más mélyreható
felismerésből eredően minden negativitás távozott a testéből, a szívbe-
tegsége spontán módon, magától szertefoszlott, és a testében lévő ös�-
szes betegség és bántalom is egyesével eltűnt. Ami még a testében lévő
összes kór meggyógyulásánál is csodálatosabb, Lester megvilágosodott.
És mindez csupán három hónap alatt történt!
10 Sedona-módszer a boldogságért

Lester további negyvenkét évet élt állandó békében és örömben. Élő

bizonyítéka volt annak, hogy mi játszódik le egy beteg testben, amikor
átjárja az Igazság fénye. Lester sokszor mondta, hogy „a testben lévő
betegség az elmében lévő betegség”.
Lester több ezer ember számára jelentett inspirációt, és tanításai
még jóval az 1994-ben bekövetkezett halála után is sokakat inspirálnak
és szabadítanak fel a szenvedés alól. Lester a negatív érzelmeket elenge-
dő gyakorlatát Sedona-módszernek nevezte el. Az 1990-es évek elején
Lester a tanításait egyik diákjának, Hale Dwoskinnek adta tovább, aki
A Titok és A legnagyobb Titok című művekben is közreműködött.
Az egyik legbecsesebb könyv számomra, amely megváltoztatta az
életemet, Lester Keys to the Ultimate Freedom című. műve. Lester több
évtizedes tanításaiból merített szavait és meglátásait tartalmazza, és ez
az egyetlen könyv, amit az éjjeliszekrényemen tartok. Sajnos a könyv
kiadása már régóta szünetel, Hale Dwoskin azonban fogta Lester összes
tanítását a Keys to the Ultimate Freedomból és a Sedona-módszer számos
elengedéstechnikájával együtt ebben a könyvben rendezte össze. Lester
tanításainak és módszereinek legjavát kapod ebben a könyvben, és tel-
jes szívemből ajánlom, ha a szabadságot és az örömöt keresed. Egy tíz-
éves időszak során alkalmi jelleggel használtam a Sedona-módszert, és
rendkívüli nyereségekre tettem szert általa. Később, négy évvel ezelőtt,
a tanítómmal való találkozásom során – aki Lester Levenson mento-
ráltja volt –, Lester elengedéstechnikái a mindennapjaim és ébredésem
elengedhetetlen részévé váltak.
Gyakran emlékeztetem magamat arra, hogy Lester ugyanolyan
ember volt, mint te és én, mégis három hónap alatt felfedezte az igazi
Önvalóját, és teljesen megvilágosodott. Az ébredéshez nem volt szük-
sége emberöltőkre, de még évtizedekre sem, így története egyszerűen
nem lehet más, csak inspiráló. Azt jelenti, hogy Lester nyomdokaiba
léphetünk, és nagyon rövid időn belül teljesen szabaddá válhatunk
minden szenvedéstől, és állandó örömben és boldogságban élhetünk.
Mondjunk erre „igent”!
Rhonda Byrne
A Titok és A legnagyobb Titok szerzője
 Bevezetés

Mi a boldogság?
Hale Dwoskin

A boldogság a természetes állapotod. Teljesen független attól, hogy

mivel rendelkezel, mi vagy, vagy mit teszel, és mégis javít min-
den tapasztalatodon. Mindent élvezetesebbé, értékesebbé és könnyebbé
tesz. A boldogság valójában az, ami vagy, és ezt magad is átélheted,
ha nyíltan és őszintén ránézel a saját közvetlen megtapasztalásaidra.
Rendben van, ha kételkedsz abban, hogy ez számodra is lehetséges.
Arra biztatlak, hogy semmit ne higgy el, amit ebben a könyvben olva-
sol, amíg magadnak be nem tudod bizonyítani. Azt azonban megígér-
hetem neked, hogy az, amire e könyv rámutat, valóban lehetséges szá-
modra. Abszolút meg vagyok győződve arról, hogy képes vagy feltárni
és minden pillanatban megélni a végső boldogságot. Ez a meggyőző-
désem a saját közvetlen megtapasztalásomon alapul, melyet barátom,
mentorom és e könyv társszerzője, a néhai Lester Levenson tanításaival
való több mint négy évtizedes munkám során, majd pedig azzal, hogy
világszerte több százezer emberrel megosztottam a tanításait.
Egyszerűen fogalmazva a boldogság az, amikor önmagad vagy. Nem
az a korlátozott önmagad, amit az idő legnagyobb részében színlelsz,
hanem a korlátlan Önvalód, ami vagy és mindig is voltál. Ez az az Ön-
való, ami mindig erőfeszítés nélkül, könnyedén jelen van minden más
előtt, közben és után, ami feltűnik a megtapasztalásodban. Te a ragyo-
gó és mégis változatlan háttér vagy, ami lehetővé teszi, hogy minden
más létezzen, még egy zajos, rendetlen világban is.
A legtöbben nem ezt tapasztaljuk az életünkben. Ezzel ellentétes
gondolatokkal, érzésekkel és hiedelmekkel fedtük el a Létezésünket.
Most pedig időnk legnagyobb részét azzal töltjük, hogy a magunk szá-
mára megteremtett illúziót bizonygatjuk, nagyon kevés időt hagyva
12 Sedona-módszer a boldogságért

a belső tükörkép számára, ami felszabadíthatna bennünket ettől a tel-

jesen önként vállalt és mesterkélt korlátozottságérzéstől.
Rengeteg energia kell ahhoz, hogy fenntartsuk annak illúzióját, hogy
a korlátlan Létezés valóban arra a bizonyos test-elmére korlátozódik,
amit önmagadnak hívsz. Nem csoda, hogy az idő legnagyobb ré­szé­
ben kimerültek vagyunk. Végtelen mennyiségű energia áll a rendelke-
zésünkre, azonban ahelyett, hogy ezt az energiát jóra használnánk vagy
arra, hogy felfedezzük, kik is vagyunk valójában, inkább arra fordítjuk,
hogy meggyőzzük magunkat és a környezetünkben lévőket arról, hogy
korlátozottak vagyunk – hogy személyes problémáink vannak.
Lester azt szokta mondani, hogy abból a helyzetből, amiben mind-
nyájan benne vagyunk, „egyszerű vagy lehetetlen” kiszabadulni. Egy-
szerű, ha megengedjük neki, hogy könnyű legyen. Megengedhetjük az
energiánknak, hogy befelé áramoljon az önfelfedezés és annak szeretet-
teljes elfogadása felé, ami van. Lehetetlen, amikor arra kényszerítjük
az energiánkat, hogy kifelé áradjon. Harcolunk a saját magunk által
teremtett világ ellen, és bizonyítani próbáljuk mindenkinek, beleértve
magunkat is, hogy a világunk és annak problémái mind valósak.
Készen állsz arra, hogy ezt leegyszerűsítsd? Valószínűleg igen, ha
vonzott, hogy elolvasd ezt a könyvet. E könyv célja, hogy a tapasztalati
úton vezetve, a valódi korlátlan önmagad leleplezésével újra felfedezd
a végső boldogságot.
A könyv olvasása és az anyaggal folytatott munka során közvetlen
tapasztalatot szerzel Lester tanítási stílusáról. Ennek azért van jelentő-
sége, mert ez olyasvalami, amit csak kevés embernek volt szerencséje
megtapasztalni életének utolsó húsz évében.
E könyv harmincöt „ülést” tartalmaz Lesterrel, amiket heti leckék
formájában küldtek ki még a Sedona-módszer születése előtt. Ezek segí-
tették a tanulókat, hogy még mélyebbre merülhessenek a tanításaiban.
Egyéni és kis létszámú csoportos foglalkozásokon dolgozott az
emberekkel, és olyan tanító jellegű üléseket tartott, amelyek nagyon
hasonlítottak ahhoz, amit ebben a könyvben olvasni fogsz. Néhány
hozzá közelebb álló tanítványa segítségével 1974 környékén egyfajta
„csináld magad” rendszerben foglalta össze a tanításait, amit ma Sedo­
 Mi a boldogság? 13

na-módszernek hívunk, és a technikára elengedésként hivatkozunk.

Ezt azért tette, hogy kivonja magát a tanításból. Mindegy volt, hogy
milyen gyakran tiltakozott ellene, tanítványai mégis neki tulajdoní-
tották a nyereségeiket és felismeréseiket, mivel annyira emelkedetten
érezték magukat a jelenlétében. Azt akarta, hogy mindenki tudja, egye-
dül, külső tanító nélkül is képes felfedezni azt, amivel ő rendelkezett.
Mielőtt meghalt, Lester engem kért fel, hogy folytassam a munkás-
ságát, és további módokat találjak az elengedés élményének erőtelje-
sebbé, közvetlenebbé és könnyebben elérhetővé tételére. Amikor rám
hagyományozta a tanításait, az elengedésnek csak egy módja létezett
– a döntés, hogy magunk mögött hagyjuk az érzést. Az emberekkel
folytatott munkám során további négy módszer alakult ki. Annak üd-
vözlése, ami van; belemerülni a magba, a középpontba; az egymással
szemben álló polaritások üdvözlése és az Éberségalapú kérdéscsoport,
amit Ötödik útnak vagy Szabad módszernek hívunk. Mindegyik fe-
jezet végéhez hozzátettem egy Útmutató az elengedéshez című részt,
hogy megismertessük veled az általunk tanított összes elengedésmód-
szert. Remélem, hogy felszabadítónak, megvilágosítónak és még akár
szórakoztatónak is találod majd ezeket.
Lester üléseit először 1993-ban adták ki Keys to the Ultimate Free-
dom: Thoughts and Talks on Personal Transformation címmel, 2001-ben
pedig ötrészes könyvsorozatként Happiness Is Free: And It’s Easier Than
You Think címmel. Ez mindösszesen két elengedéstechnikát tartalma-
zott, mivel akkoriban ez volt a két legfőbb módszer, amivel tanítottuk
az elengedést. Az elengedés egyéb módszerei még gyerekcipőben jártak.
Úgy döntöttünk, hogy Rhonda Byrne A legnagyobb Titok című művé-
nek ünnepléseként az összes elengedésmódszerrel naprakésszé tesszük
és újra kiadjuk a könyvet.
Arra buzdítalak, hogy a könyvet tekintsd lehetőségnek, hogy felfe-
dezhesd a valódi természetedet, és feltárhasd a veled született boldog-
ságot, békét és örömöt. E könyv akkor is a hasznodra válik, ha csak
beleolvasol alkalmanként. Ha azonban elkötelezed magadat amellett,
hogy a lehető legteljesebb mértékben hasznosítsd, az elérhető eredmé-
nyektől le fog esni az állad.
 Lester nyelvezetéről
Hale Dwoskin

L ester egyedi módon használta az angol nyelvet. Szándékosan meg-

őriztem kommunikációs stílusát, mivel megfigyeltem, hogy ami-
kor valamilyen tanítót a saját hazai nyelvváltozatát használva hallgatsz
vagy olvasol, a szavak sokkal kifejezőbbek, mint amikor sokat szerkesz-
tették őket. Az a szándékom, hogy megadjam neked azt az érzést, mint-
ha jelen lennél Lester előadásai során, hogy amennyire csak tudsz, nyi-
tott lehess legmélyebb üzeneteire is.
Lester több okból kifolyólag jutott egyedi kommunikációs stílu-
sához. Felismerése gyorsan és spontán módon érkezett anélkül, hogy
bármilyen konkrét tanítót vagy diszciplínát követett volna, vagy akár
olvasott volna ennek módjáról, vagy tanulmányozta volna azt. Tehát
nem volt olyan nyelv birtokában, ami megfelelően kifejezte volna, amit
megtapasztalt, vagy amit meg akart osztani másokkal. Következéskép-
pen már létező, keletről és nyugatról egyaránt származó spirituális
könyveket nézegetett, hogy megpróbáljon alkalmas nyelvezetet talál-
ni bámulatos felfedezéseinek legjobb kommunikálásához. Kelet felől
Ramana Maharsi és Paramahansza Jógánanda tanításaihoz és írásaihoz
vonzódott. Nyugat irányából a Biblia, különösen az Újszövetség von-
zotta. Valószínűleg észre fogod venni a hatásukat az írásaiban. Eseten-
ként még óangolba is átcsúszik, hogy kifejezze magát.
A könyvben szereplő legtöbb Lester-anyag 1960-as és 1970-es évek-
ben tartott beszédeiből származik. Emiatt gyakran olyan nyelvváltoza-
tot használ, amely annak a korszaknak volt a sajátja. Észre fogod venni,
hogy a jelenlegi eseményekre és statisztikákra vonatkozó utalásai, mint
például a népességi adatok, szintén ezt az időszakot tükrözik vissza.
Lesternek ezenfelül az is nehézséget okozott, hogy elhelyezze magát
az időben. Az időt önként vállalt korlátozásnak vagy pusztán elképze-
lésnek tekintette. Olyan dolgokra, melyek tíz vagy húsz évvel korábban
történtek, úgy hivatkozott, mintha tegnap estek volna meg, és a meg
 Lester nyelvezetéről  15

nem történtekre úgy, mintha már lettek volna. A tényeket tekintve

mindig pontosnak tűnt, gyakran mégsem tudta a megfelelő időszakba
helyezni észleléseit.
Lester a tér korlátozásában sem hitt, ezért az itt és az ott szavak sok
esetben ugyanazzal a jelentéssel bírtak számára. Gyakran az „odaju-
tás” szóval utalt a Létezésre, miközben az „itt” jelentését értette alatta.
Vagy a „kiszabadulás” szót használta, miközben tudta, hogy nincs hová
menni. Azért is használta a nyelvet így, mert ott akart kommunikálni
az emberekkel, ahol azok voltak. Legtöbben azt hiszik, hogy a Létezés
távol van attól, ahol most vannak; emiatt keresni kezdik. Az az „ott”,
amire Lester beszéd közben hivatkozott, közelebb van, mint a léleg-
zeted.
Lester a tanítási stílusát is egy ilyen régi iskolában sajátította el, ami
gyakran használja a felszólító módot. Sűrűn alkalmazta az erős érzelmi
töltéssel bíró kellene, kell, muszáj és csakis szavakat. Lester azért ezeket
a szavakat használta, hogy egy kevés plusz erőt alkalmazva felébressze
az embereket. Normális, ha úgy veszed észre, hogy ezek a szavak ellen-
állást keltenek benned. E szavak a legtöbbünkben hajlamosak ezt tenni.
Engedd meg magadnak, hogy elengedd ezt az ellenállást, amennyire
csak tudod, és nyitott legyél a mögöttük rejtőző üzenetre.
Ő is az Igazságot ünneplő szurkolóként tekintett magára, ezért hajla-
mos volt olyan nyelvezetet használni, amely célja szerint nagyobb elkö-
telezettségre inspirál és motivál bennünket a felfedezés és elengedés felé.
Lester mindenkit Létezésként látott és nem testként. Lester nyelve-
zete mindemellett tükrözte az 1960-as évekre jellemző nyelvhasználat
részrehajlását, és Istent és az urat „férfiként” írta le, annak ellenére is,
hogy nem látott különbséget az angol személyes névmás hím- (he) és
nőnemű (she) alakja között.
Nagyon szerettem Lesterrel lenni, és nagyon szerencsésnek és ál-
dottnak éreztem magam, amiért megkaptam ezt az ajándékot. Nem-
csak a szavai inspiráltak, hanem az élő jelenléte, valamint rendíthetet-
len békéje és öröme is. Kérlek, engedd meg magadnak, hogy a lehető
legjobban ráhangolódj a szavak közötti csendre, hogy az Éberségnek ez
a jelenléte lehess, amiben mindnyájan osztozunk.
16 Sedona-módszer a boldogságért

Kérlek, a fejezetek olvasása közben tartsd észben ezeket a szempon-

tokat, így megengedve magadnak, hogy annyira nyitott maradj Lester
üzenetére, amennyire csak lehetséges anélkül, hogy elvesznél abban,
ahogyan azt átadta.
 Lester története
Hale Dwoskin

L ester Levensonnal 1976-ban találkoztam. Lelkes, ám összezavaro-

dott kereső voltam, és már számos olyan képzésen és tanfolyamon
jártam, melyeket Keletről és Nyugatról származó tanítók tartottak.
Sokféle testközpontú tudományt tanulmányoztam, többek között
jógát, tajcsit és shiatsut. Kurzusok aktív résztvevője voltam, úgymint
Erhard Seminars Training (EST), Actualism, Theta Healing és újraszü-
letés. Számos kellemes emléket szereztem ezeken, és sok hasznos elkép-
zelést hallottam és értettem meg – legalábbis intellektuálisan. De úgy
éreztem, valami hiányzik. Arra vágytam, hogy egyszerű, mégis hathatós
választ kapjak néhány olyan fontos, ám nyugtalanító kérdésre, mint
például: „Mi az életem célja?”, „Mi az Igazság?” és „Ki vagyok én?”.
Sok minden, amit hallottam és tapasztaltam, csak még több kérdést
vetett fel. Úgy tűnt, hogy senki nem rendelkezik igazán megnyugtató
válaszokkal, és senki nem tudja biztosan, hogy mi a valódi természete,
vagy mi a végső Igazság. Jelen volt ugyanakkor egy erős, szinte egyete-
mes hiedelem, miszerint a növekedés kemény munka, mely megköve-
teli, hogy feltárd a lelked, valamint újra átéld a fájdalmas, megoldatlan
problémákat. Viszont egy rendkívüli férfival való szerencsés találkozás
során mindez megváltozott.
Lesterrel egy olyan tanfolyamon ismerkedtem meg, amit egy jól is-
mert előadónak szerveztem, amelyen Lester a szemináriumvezető ven-
dégeként vett részt. Azon a napon a résztvevők egy kisebb csoportja
közösen ment ki ebédelni, Lester jelenlétében pedig azonnal valami
különlegesre bukkantam. Teljes békében volt, egyenlő félként bánt ve-
lünk, és kellemesen érezte magát. Szerény volt, könnyen lehetett vele
beszélgetni és mindenkit a barátjaként kezelt – még engem is, holott
teljesen idegen voltam számára. Nyilvánvaló volt, hogy ő már feltárta
azokat a válaszokat, melyeket kerestem, és ezzel a kutatás végére ért.
Tudtam, hogy több mindent kell megtudnom.