1

Ima,
a hit művészete

Neville Goddard
(1905–1972)

Prayer – The art of believing

1945.

Fordította:

Szabó Petra
sz.petra888@gmail.com

2018.

2
 TARTALOM

1. fejezet – A megfordíthatóság törvénye

2. fejezet – A tudat kettős természete

3. fejezet – Képzelet és hit

4. fejezet – Irányított álom

5. fejezet – A gondolatátvitel törvénye

6. fejezet – Örömhírek

7. fejezet – A leghatalmasabb ima

3
 „Az ima a mesterkulcs. Egy kulcs illeszkedhet egy ház
ajtajába, de amikor minden ajtóba illeszkedik,
mesterkulcsnak nevezzük. Az imádság pontosan ilyen
kulcs az összes földi problémához.” – Neville Goddard

1. fejezet
A megfordíthatóság törvénye

„Imádkozz a lelkemért, több dolog végeztetett el ima

által, mint amiről a világ álmodik.” – Alfred Tennyson

Az imádkozás művészet, és gyakorlást igényel. Az első

követelmény az irányított képzelet. A parádés és
hiábavaló ismételgetés távol esik a helyes imádkozástól.
Gyakorlása nyugalmat, és szellemi békét igényel,
„Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót”, mert
az imádság titokban történik, és „Atyád, aki látja, amit
titokban teszel, megjutalmaz majd!”
Az imádság közben szokásosan használt szertartások
puszta babonaságok, és arra találták ki őket, hogy
megteremtsék az ünnepélyesség légkörét. Azok, akik
gyakorolják az imádság művészetét, gyakran nem ismerik
azokat a törvényeket, amelyek irányítják azt.

4
 A kapott eredményeket a szertartásoknak tulajdonítják,
és félreértik az eljárást.
Az imádság lényege, hogy a hitet áthassa az az aktív
tulajdonság, amellyel önmagában az ima nem
rendelkezik.

„Szerezz bölcsességet, és minden keresményedből

szerezz értelmet.” – Példabeszédek 4:7

Ez a könyv kísérlet arra, hogy a tudatlanságot felváltsa

a tudás; felfedi azokat a feltételek, melyek közt az imára
válasz érkezik, és amelyek nélkül az ima nem maradhat
megválaszolatlanul.
Törvények formájában határozza meg az imát
működtető feltételeket, amelyek egyszerűen
megfigyeléseink általánosítása.
A könyv állításai a megfordíthatóság egyetemes
törvényén alapulnak.
A hang által előidézett mechanikus mozgás már azelőtt
ismert volt, hogy bárki az inverz transzformáció
lehetőségéről álmodott volna, azaz a hang
reprodukálásáról mechanikus mozgás által (fonográf).
Sokáig súrlódással termelték az áramot, és nem is
gondolták, hogy súrlódást is elő lehet állítani árammal.
Attól függetlenül, hogy az embernek sikerül–e egy erő
átalakítása, tudja, hogy minden erő átalakítása
megfordítható. Ha a hő mechanikai mozgást tud

5
létrehozni, akkor a mechanikai mozgás is tud hőt
termelni. Ha a villamosság mágnesességet idéz elő, akkor
a mágnesesség is képes áramot generálni, és így tovább.
Az ok és okozat, energia és anyag, akció és reakció
ugyanaz, és egymássá átalakíthatóak.
Ez a törvény a legfontosabb, mivel lehetővé teszi az
inverz transzformáció felismerését, miután a közvetlen
átalakulás megtörtént.
Ha tudod, hogyan éreznéd magad a célod
megvalósításakor, akkor ezt megfordítva tudnád, hogy
milyen állapotot valósítanál meg, ha a cél
megvalósításával járó érzést felébreszted magadban.
A felszólítás, hogy imádkozz abban a hitben, hogy már
birtoklod, amiért imádkozol, az inverz transzformáció
törvényének ismeretén alapszik.
Ha a beteljesült ima egy bizonyos érzést, vagy
tudatállapotot idéz elő benned, akkor fordított esetben az
adott érzésnek, vagy tudatállapotnak elő kell idéznie az
imád beteljesülését.
Mivel az erő minden átalakulása megfordítható, mindig
elő kell feltételezned a beteljesült kívánság érzését.
Fel kell ébresztened magadban annak az érzését, hogy
már az vagy, ami lenni szeretnél, és már birtokolod, amire
vágysz. Ezt könnyedén megteheted azáltal, hogy azon az
örömön elmélkedsz, amit a célod megvalósulásakor
éreznél, tehát légy, merülj el, és élj abban az érzésben,
hogy a kívánságod már teljesült.

6
 A beteljesült kívánság érzése – ha előfeltételezzük és
fenntartjuk – formát kell, hogy adjon annak az állapotnak,
amely előidézte volna.
Ez a törvény magyarázza a következőket:

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a

nem látható dolgok létéről való meggyőződés.”
– Zsidókhoz 11:1

„Mert hitte, hogy Isten megeleveníti a holtakat, és

létre hívja a nem létezőket.” – Rómaiak 4:17

Feltételezd a beteljesült vágy érzését, és tartsd fönn,

amíg megtestesíti önmagát, amit érzel.
Ha egy fizikai tény képes pszichológiai állapotot
előidézni, akkor a pszichológiai állapot is képes fizikai
tényt eredményezni. Ha egy hatást előidézhet egy ok,
akkor fordított esetben az okot előidézheti a hatás.

„Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt,

amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is
adatik nektek.” – Márk 11:24

7
 2. fejezet
A tudat kettős természete

Tisztáznunk kell az emberi tudat kettős természetének

fogalmát, mivel ez az alapja a helyes imádságnak. A tudat
magában foglalja a tudatalattit és a tudatos elmét. A tudat
végtelenül nagyobb része az objektív tudat területe alatt
található. A tudat legfontosabb része a tudatalatti, ami az
önkéntelen cselekvésekért felel. A tudatalatti az, ami az
ember. A tudatos az, amit az ember tud. „Én és az Atyám
egyek vagyunk, de az Atya nagyobb nálam.” A tudatos és
a tudatalatti elme egyek, de a tudatalatti nagyobb a
tudatos elménél.
„Semmit sem teszek magam, hanem az Atya, aki én
bennem lakik, ő cselekszi a dolgokat.” Én, az objektív
tudat, magam semmit sem tudok megtenni, hanem az
Atya, a tudatalatti, ő cselekszik rajtam keresztül. A
tudatalatti mindent ismer, számára minden lehetséges,
belőle származik minden, és minden hozzá jön el. A
tudatalatti az, amivel mindenki rendelkezik, és amihez
mindenki hozzáfér.
Aminek tudatában vagyunk, az abból épül föl, aminek
nem vagyunk tudatában. A tudatalatti feltételezéseink
nem csak a viselkedésünket befolyásolják, hanem
tárgyiasult létünk mintáit is alakítják. Egyedül nekik áll
hatalmukban ezt kijelenteni:

8
 „Teremtsünk embert – tárgyiasult megnyilvánulásokat
– a mi képünkre és hasonlatosságunkra.”

A teremtés egésze az ember mélyében szunnyad, és a

tudatalatti előfeltételezések keltik életre tárgyiasult
létezőként. Abban az ürességben, amit álomnak hívunk, a
tudatalatti éberen virraszt, és amíg a test alszik, ez az éber
lény szabadon engedi az ember tudatalatti
előfeltételezéseit az örökkévalóság kincstárából.
Az ima az a kulcs, amely kinyitja a végtelen tárházat.
„Tegyetek próbára engem, mondja a Seregek Ura,
meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges
áldást árasztok rátok.” Az ima átalakítja, vagy teljesen
megváltoztatja a tudatalatti előfeltételezéseinket, és az
előfeltételezések megváltozása maguk után vonják a
kifejeződés megváltozását.
A tudatos elme a megfigyelések, a tapasztalatok és a
tanultak alapján induktívan okoskodik, ezért nehezen
tudja elhinni, amit az öt érzékszerv és a logika megtagad.
A tudatalatti deduktívan gondolkodik, és sosem
foglalkozik azzal, hogy az előfeltételezés igaz e, vagy
hamis; elfogadja az előfeltételezést helyesnek, és az
előfeltevésnek megfelelő eredményeket tárgyiasít.
Ezt a különbséget mindenkinek tisztán kell látnia, aki
el szeretné sajátítani az imádkozás művészetét, addig
viszont nem lehet eljutni az imádság tudományához, amíg
nem értjük meg a tudat kettős természetét irányító

9
törvényeket, és amíg nem ismerjük fel a tudatalatti
jelentőségét.
Az imádság – az érzékek által tagadottakban való hit
művészete – szinte teljes mértékben a tudatalattival
foglalkozik.
Imádságon keresztül vesszük rá a tudatalattit a vágy
beteljesültségének elfogadására, mire a tudatalatti
deduktív gondolkodással kibontakoztatja az
előfeltételezést az elvárt végkifejletig. „Nagyobb az, aki
bennetek van, mint az, aki a világban van.”
A szubjektív elme a kiterjesztett tudat, amely
megeleveníti a világot; ez az életadó lélek. Minden
anyagban ugyanaz az egyetlen lélek lakozik – a
szubjektív elme. Az egész teremtést áthatja ez az egy
töretlen szubjektív elme. A hiedelmekké összegyúrt
gondolatok és érzések hatást gyakorolnak rá, feladattal
látják el, amelyet hűségesen végrehajt.
Az előfeltételezések a tudatos objektív elméből
származnak, a szubjektív elme pedig eredményre vezeti
őket. Ha a szubjektív elme nem lenne annyira korlátozott
az objektív elme által, az objektív embert nem lehetne
felelősségre vonni a tetteiért. (A fordító megjegyzése:
Mivel a tudatos, objektív elme ülteti az elgondolásokat a
tudatalattiba, így a tudatos elme – az objektív ember – a
felelős a tettekért, és nem a tudatalatti. Röviden; a tudatos
elme a felelős azért, hogy mi kerül a tudatalattiba.)

10
 Az ember az érzésein keresztül továbbítja a
gondolatokat a tudatalattijába. A tudatalatti a
gondolatokat elme és elme között telepátia által közvetíti.
A másokra irányuló, ki nem mondott meggyőződéseidet
anélkül közvetíted feléjük, hogy tudatában lennének, vagy
beleegyeztek volna, és ha ők tudat alatt elfogadják a
meggyőződéseidet, azok befolyásolni fogják a
viselkedésüket.
Tudat alatt azokat az elképzeléseket utasítják el,
amelyeket nem kívánják, hogy igazak legyenek másokra.
Amit másoknak kívánnak, azt el tudják hinni, és a hit
törvénye (amely a szubjektív gondolkodást irányítja) arra
kényszeríti őket, hogy elfogadják, és ilyformán
tárgyilagosan kifejezzék.
A szubjektív elmét teljes mértékben szuggesztiók
irányítják.
A gondolatok leginkább akkor szuggerálhatóak,
amikor az objektív tudatos elme részben szubjektív, azaz
amikor az objektív érzékelés csökkent, vagy fel lett
függesztve. Ezt a részben szubjektív állapotot leginkább
az irányított álmodozáshoz lehet hasonlítani, ahol az elme
passzív, de képes elmélyedni. Ilyenkor a figyelmed
koncentrálódik, és miközben imádkozol, nincs helye
konfliktusnak az elmédben. Feltételezd a beteljesült vágy
érzését, és a megfordíthatóság egyetemes törvénye által
megvalósítod a vágyadat.

11
 3. fejezet
Képzelet és hit

Az ima addig nem jár sikerrel, amíg az egyén tudatos

és tudatalatti elméje közt nincs összhang. Ez pedig a
képzelet és a hit által teremthető meg.
A képzelet ereje által a fantáziadús emberek
mindörökké csodákat művelnek, míg a fantáziátlan
emberek saját hatalmuk szolgájává alantasodnak.
Megtudhatjuk valaha, hogy nem az édesanyánk idézte–e
elő az elménkben ezt a finom változást, miközben a
zokninkat foltozta? Ha képes vagyok akaratlanul bűbájt
bocsátani valakire, akkor nincs okom kételkedni abban,
hogy szándékosan sokkal erősebb bűbájt tudok.
Minden, ami látható, tapintható, magyarázható,
vitatható, a kreatív ember számára nem más, mint eszköz,
mert ő az irányított képzelet által saját maga mélyéből
alkot, ahol minden ötlet önmagában létezik, nem pedig
másvalamihez viszonyítva. Az ilyen embert nem
korlátozza az értelem.
Az egyetlen korlátozó tényező, aminek
engedelmeskedik, az az a rejtélyes ösztön, amely
megtanítja őt arra, hogy a beteljesült vágy érzésén kívül
minden más érzést elutasítson.
Egyedül képzeletre és hitre van szüksége az elmének
ahhoz, hogy tárgyiasult állapotokat teremtsen. A tudat

12
törvényének eredményes működése szubjektív hitet
kíván, ami az objektív, tudatos elme
ellentevékenységének beszüntetésével érhető el. Mindez
attól függ, hogy képes vagy-e igaznak érezni és elfogadni,
amit az objektív érzékeid megtagadnak. Nem szükséges
az alany passzivitása, sem a szuggesztiódba való tudatos
beleegyezése, mert a beleegyezése és a tudomása nélkül
is megkaphatja a szubjektív utasítást, melyet egyszerűen
ki kell fejeznie. A tudat alapvető törvénye, hogy
telepátián keresztül közvetlen lelki kapcsolat áll fenn
közöttünk.
A kapcsolat létrehozásához mentálisan megszólítod az
alanyt. Összpontosítsd rá a figyelmedet, és fejben kiáltsd
a nevét úgy, ahogy valaki figyelmét felhívnád. Képzeld
el, hogy az alany válaszol neked, és hallod a hangját.
Olyannak lásd őt, amilyen szeretnéd, hogy legyen; lásd
abban az állapotban, amit szeretnél, ha elérne, aztán
képzeld el, hogy beszélgettek, és azt mondja neked, amit
hallani akarsz. Mentálisan válaszolj neki. Mondd, hogy
szemtanúként mennyire örülsz a sikerének és a jó
sorsának. Miután szellemileg meghallgattad, amit hallani
akartál, vagyis a vágyott valósággal minden részletében
megegyező szavakat, térj vissza az objektív tudatodhoz.
Szubjektív beszélgetésednek fel kell ébresztenie azt,
aminek a megvalósulását megerősítette.
„Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és
világosság ragyogja be utadat.”

13
 Nem az erős akarat küldi ki a szubjektív utasítást,
hanem a világos gondolkodás, és az, hogy igaznak
érezzük a mentálisan megerősített állapotot. Amikor egy
hiedelem és az akarat összeütközésbe kerül egymással,
mindig a hiedelem győz.
„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én
lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.”
Nem azt vonzod, amit vonzani akarsz, hanem amit
igaznak hiszel. Ezért ezeket a mentális beszélgetéseket
tedd olyan élethűvé, mint egy valóságos
telefonbeszélgetést, érezd át, és légy lelkes résztvevője.
„Minden lehetséges annak, aki hisz.”
„Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt,
amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is
adatik nektek.” A végcél elfogadás gondoskodik a
beteljesülés eszközökről. Még a legbölcsebb észjárás sem
tud hatékonyabb eszközöket felmutatni, mint amelyekről
a végcél elfogadása gondoskodik. Képzeletben beszélgess
úgy a barátaiddal, mintha az, amit nekik kívánsz, már
megvalósult volna.
A képzelet a kezdete minden forma növekedésének, és
a hit az a lényegi alapanyag, amelyből megformálódnak.
Minden, ami a tudatosság mélyén szunnyad, a képzelet
által ébred fel és kap formát. Az egyes gyógyszereknek,
ereklyéknek, szent helyeknek tulajdonított gyógyulásokat
a képzelet és a hit együttese eredményezte. A gyógyító
erő nem az eszközökben van, hanem a gyógyulás

14
elfogadásának szellemében. „Az írott törvény megöl, a
Lélek pedig megelevenít.”
A szubjektív elmét teljes mértékben szuggesztiók
vezérlik, tehát mindegy, hogy igaznak, vagy hamisnak
hiszel valamit, ugyanazt az eredményt kapod, mint amit
hiszel.
Nincs semmi téves a gyógyszerekkel kapcsolatos
elméletben, vagy a papság kijelentéseiben a szent
helyeket és ereklyéket illetően. A páciens szubjektív
elméje elfogadja azt a szuggesztiót, hogy a gyógyulás
bizonyos feltételek között következik be, és amint ezek a
feltételek teljesülnek, a páciens a gyógyulás
megvalósítása felé fog haladni. „Legyen néktek a ti
hitetek szerint, mert minden lehetséges annak, aki hisz.”
A vágyott állapot bizakodó elvárása a leghatékonyabb
eszköz, amely elhozza a beteljesülést. A gyógyulás
bizakodó elvárása produkálja azt az eredményt, amelyre
egyetlen orvosi kezelés sem képes.
A bukás és a sikertelenség mindig a páciens ellentétes
önszuggesztiójának köszönhető, amely az orvosság és az
ereklye erejének objektív kétségbevonásából, vagy az
elképzelés igazságában való kétkedésből fakad. Sokan
közülünk nem tudnak olyasmiben hinni, amit az
érzékszervek megtagadnak – ennek oka vagy a túl gyenge
érzések, vagy a túl nagy intellektus, viszont ezek
mindenképp akadályt jelentenek. Ha kényszerítjük
magunkat, hogy elhiggyünk valamit, az még nagyobb

15
kétséget szül bennünk. Az efféle ellen–szuggesztiók
elkerülése érdekében a páciens nem lehet objektíven
tudatában a ráirányuló szuggesztióknak. Mások
gyógyításának és viselkedésének befolyásolásának
leghatékonyabb módja az úgynevezett „távgyógyítás”. Ha
az alany nem tud a rá irányuló szuggesztióról, akkor
lehetősége sincs arra, hogy felállítson egy ellentétes
meggyőződést. Nem feltétlenül szükséges, hogy az alany
objektíven tudja, hogy valamit tesznek érte, ám ismerve
az elme szubjektív és objektív folyamatait, jobb, ha nincs
tudatában. Az objektív elme minél inkább figyelmen
kívül hagyja a szuggesztiót, a szubjektív elme annál
jobban látja el a feladatait. Az alany tudat alatt elfogadja a
szuggesztiót, és azt hiszi, hogy tőle ered a gondolat,
bizonyítva ezzel Spinoza kijelentésének igazát, miszerint
nem ismerjük a cselekedeteinket meghatározó okokat.
A tudatalatti elme az univerzális karmester, amelyet az
egyén a gondolataival és az érzéseivel módosít.
A látható állapotok vagy eredményei a tudatalatti
rezgéseidnek, vagy előidézői. A fegyelmezett ember nem
engedi, hogy tudatalatti rezgéseinek előidézői legyenek,
hacsak nem ébresztik fel benne a kívánt tudatállapotot.
A megfordíthatóság törvényének ismeretében a
fegyelmezett ember annak elképzelésével és átérzésével
formálja a világát, ami szép és jó. A ragyogó ötlet, melyet
felébreszt magában, nem bukhat el mások tetszésének
elnyerésében. Tudja, hogy a világ megmentője nem egy

16
ember, hanem a megnyilvánulás. A beteg ember
megmentője az egészség, az éhezőé az étel, a szomjazóé a
víz. A megváltó társaságában jár azáltal, hogy
előfeltételezi a beteljesült vágy érzését.
A megfordíthatóság törvényével minden erőátalakulás
megfordítható, a felébresztett energia, vagyis érzés, az
elképzelt állapottá alakítja magát.
A fegyelmezett ember sosem vár négy hónapot az
aratásra. Ha négy hónap alatt az aratás felébreszti benne
az örömöt, akkor fordított esetben az örömtől úgy érzi,
mintha most aratna.

„Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak,

gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett
öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az Úr
ültetvényének: őt ékesítik.”

17
 4. fejezet
Irányított álom

Mindenkire ugyanazok a lélektani törvények hatnak,

mint amelyekkel a hétköznapi hipnózis alanyait
irányítják.
Az alany szuggesztiók által irányítható. Hipnózisban az
objektív érzékek részben, vagy teljesen fel vannak
függesztve. Azonban nem számít, mennyire alaposan
kapcsolják le az objektív érzékelést a hipnózis alatt, az
alany képességei éberek, és az alany mindent felismer,
ami körülötte zajlik, mert folyamatosan tudatában van
annak, ami vele történik.
A szubjektív tudat tevékenysége és ereje arányos az
objektív elme alvásával. A gyengének, vagy
hatástalannak tűnő szuggesztiók, ha közvetlenül az
objektív elmébe jutnak, rendkívül hatékonyak, miközben
az alany hipnotizált állapotban van.
Hipnotikus állapotban egyszerűen nem vagyunk
objektíven tudatunknál.
Hipnózisban a tudatos elme elalszik, a tudatalatti pedig
átveszi az irányítást, hiszen közvetlenül hozzáférhetővé
válik a szuggesztiók számára. Ebből könnyen
megértheted: ha elfogadod egy szuggesztió igazságát,
akkor azok, akiknek nincs objektíven tudomásuk rólad,
hozzád képest mély hipnózisban vannak.

18
 Ezért tehát „Még gondolatodban se átkozd a királyt, és
hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár
is elviszi a szót, és a szárnyas állat is elárulja a
beszédet!” – A prédikátor könyve 10:20

Amit őszintén igaznak hiszel másvalakiről, azt

felébreszted őbenne.
Senkit sem kell megigézni annak érdekében, hogy
segítsen nekünk. Ha az alany nincs tudatosan tudatában a
szuggesztiónak, és te teljes meggyőződéssel,
magabiztossággal küldöd ki a szuggesztiót, azzal
megalapozod az ima sikerét.
Képzeld el, hogy az alany már megtette, amit szeretnél,
hogy megtegyen. Beszélj hozzá fejben, és gratulálj neki,
amiért elvégezte a kívánt feladatot. Lásd őt abban az
állapotban, amit szeretnél, hogy elérjen. Minden
szubjektíven elhangzó szó és sugalmazás tárgyiasult
cselekvés formájában ébreszti fel, amit megerősít. Az
alany hitetlensége nem jelent akadályt, amikor uralod a
képzeletedet és az álmodat.
Bátor kijelentésed, miközben részint szubjektív
állapotban vagy, felébreszti azt, amit megerősítesz.
Önbizalomra, és a mentális kijelentésed igazában való
hitre van szükséged ahhoz, hogy eredményt érj el.
Képzeld el az alanyt, és halld a hangját a fejedben; ez
kapcsolatot teremt a tudatalattijával.

19
 Ezután képzeld el, amint azt mondja, amit hallani
akarsz. Ha egészséget és gazdagságot kívánsz neki, akkor
képzeld el, hogy azt mondja: „Sosem éreztem magam
jobban, és sosem voltam gazdagabb.” Mondd el neki,
mennyire örülsz, hogy tanúja vagy a jó sorsának. Képzeld
el, hogy látod és hallod az örömét.
Mindeközben szikrányi kétséged sem lehet annak
igazában és valóságában, amit hallottál és mondtál.
Ha csak egy kicsit is kételkedsz abban, amit
elképzeltél, az alany nem fog engedelmeskedni a mentális
utasításnak, mivel a szubjektív, tudatalatti elméd csak a
rögzült gondolataidat továbbítja. Csakis a rögzült
gondolatok és elképzelések képesek felébreszteni
rezgésbéli megfelelőiket azokban, akiknek a mentális
üzenetet címezték.
Az irányított álomban a legnagyobb gondossággal kell
szuggerálni a gondolatokat. Ha nem irányítod a
képzeletedet, miközben álmodsz, a képzeleted fog
irányítani téged.
Bármit is sugalmazz, ha meggyőződve teszed, az
törvény a szubjektív elme számára; köteles tárgyiasítani,
amit szellemileg megerősítesz.
Az alany nem csupán végrehajtja, amit szellemileg
megerősítesz, hanem úgy jár el, mintha az ötlet neki jutott
volna eszébe, és tőle származna.
A tudatalatti irányítása a mindenek fölötti uralmat
jelenti. Minden állapot engedelmeskedik az elme

20
irányításának. A tudatalatti irányítása a hiedelmeid
felügyeletével valósul meg, amely viszont a látható
állapotok mindenható tényezője. A képzelet és a hit a
teremtés titka.

21
 5. fejezet
A gondolatátvitel törvénye

„Elküldte igéjét, meggyógyította, és a sír mélyéről

kimentette őket.” A szuggesztió küldője egészségtudatot
továbbított, és felébresztette a rezgésbéli megfelelőjét
abban, akire a szuggesztió irányult. Mentálisan
egészségesnek ábrázolta az alanyt, és elképzelte, hogy
hallja, amint a célszemély ezt az állapotot meg is erősíti.
„Az egészséges beszéd példájának tekintsd, amit éntőlem
hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.”
A sikeres imádsághoz világosan kell meghatároznod a
céljaidat. Tudnod kell, mi az, amit akarsz, mielőtt bármit
kérhetnél. Tudnod kell mit akarsz, mielőtt érezhetnéd,
hogy már birtoklod, mert az ima maga a beteljesült vágy
érzése.
Nem számít, mit keresel az ima által, vagy hogy kit
érint. Nincs más dolgod, mint meggyőzni magad annak
igazságáról és valóságáról, amit szeretnél, ha
megtestesülne.
Az ima befejeztével már nem keresel – amennyiben
helyesen imádkoztál –, mivel tudat alatt előfeltételezted a
vágyott állapot valódiságát, és a megfordíthatóság
törvénye által a tudatalattidnak tárgyiasítania kell, amit
megerősít.

22
 Az erő továbbításához valamiféle közvetítőre van
szükséged, használhatsz vezetéket, vízsugarat,
fénysugarat, bármit. A rádió–távbeszélő működésének
elve, vagy a fény általi hangközvetítés segít megértened a
gondolatátvitel és a távgyógyítás folyamatát. Erős
párhuzam vonható a beszédhang és a mentális hang
között.
A gondolkodás halk beszéd, a beszéd hangos
gondolkodás.
A rádió–távbeszélő így működik: Egy tükör
fénysugarakat tükröz, és kivetíti azokat a távolba. Ennek a
tükörnek a hátulja egy szócső, amibe ha belebeszélnek,
megrezegteti a tükröt, a rezgő tükör pedig módosítja a
ráverődő fényt. A módosított fény továbbítja a beszédet,
de nem beszéd formájában, hanem annak mechanikus
megfelelőjeként. Ez eljut a távoli állomásra, ahol
rezgésbe hozza a vevőkészülékben lévő lemezt, ami aztán
reprodukálja az eredeti hangot.
„Én vagyok a világ világossága.” A vagyok az én lét–
tudatosságom, a fény, amely láthatóvá teszi, ami az
elmémben megfordul. Az emlékezet, vagyis az a mentális
képesség, hogy látom, ami tárgyiasult formában jelen van,
bizonyítja, hogy az elmém egy tükör, egy olyan érzékeny
tükör, amely képes tükrözni a gondolatokat. Az
emlékezetemben lévő képek észlelése semmiképp sem
különbözik a tükörben lévő tükörképem észlelésétől.

23
Mindkét esetben a látás egyazon működési elve
érvényesül.
Tudatosságod a fény, amely elméd tükrén tükröződik,
és amely kivetül a térben arra, akire gondolsz. Beszélj
fejben a célszemélyhez, és képzeld el, hogy ezáltal
megrezegteted a saját elméd tükrét. Rezgő elméd
megváltoztatja a tudatosság fényét, amely rávetül az
elmédre, majd a tudatosság megváltoztatott fénye eljut a
címzetthez, és a végrehajtott változtatásokkal
megrezegteti az ő elméjének tükrét. Így reprodukálódik az
alanyban, amit szellemileg megerősítettél.
Elméd rögzült viselkedése, vagyis a meggyőződéseid
folyamatosan módosítják a tudatosságodat, miként az az
elméd tükrében tükröződik. Hiedelmeid által módosított
tudatosságod a világodban megjelenő körülmények
formájában tárgyiasítja magát. Ahhoz, hogy
megváltoztasd a világodat, először a világodról alkotott
elképzeléseket kell megváltoztatnod. Egy személy
megváltoztatásához meg kell változtatnod a róla alkotott
elképzelésedet. Hinned kell, hogy ő már az az ember, aki
akarod, hogy legyen, és mentálisan úgy kell beszélned
hozzá, mintha már megváltozott volna. Minden ember
kellően érzékeny ahhoz, hogy reprodukálja a róla alkotott
meggyőződésünket. Ezért ha a szavaid nem
reprodukálódnak láthatóan a célszemélyben, akkor az ok
benned keresendő, nem pedig őbenne. Amint hiszel a
megerősített állapot igazságában, az eredmények sem

24
maradnak el. Mindenki megváltoztatható; minden
gondolat továbbítható, és minden gondolat fizikailag
megtestesülhet.
A szubjektív szavak, azaz a tudatalatti előfeltételezések
felébresztik, amit megerősítenek. „Ilyen lesz az én igém
is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen,
hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért
küldtem.”
Rendelkeznek a feladatuk teljesítéséhez szükséges
intelligenciával, és mindaddig kitartanak, amíg a
lényegük meg nem valósul; addig állnak fenn, amíg
önmaguk rezgésbéli megfelelőjüket fel nem ébresztik a
célszemélyben, de abban a pillanatban, hogy a teremtésük
tárgya testet ölt, megszűnnek létezni. A csendes
meggyőződéssel, szubjektíven szuggerált szavak mindig
felébresztik a megfelelő állapotot abban a személyben,
akihez szólnak; de amint teljesítették a feladatukat,
megszűnnek, lehetővé téve az alany számára a választást,
hogy vagy az új tudatállapotban marad, vagy visszatér a
korábbi állapotához.
Bármilyen állapot is ragadja meg a figyelmedet, az
érvényesül az életedben, s ezért ha egy korábbi állapotnak
szentelsz figyelmet, a régi körülményeid visszatérnek.
„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon
tűnődjetek!”
Semmi sem adható az emberhez, mivel a teremtés
teljes és tökéletes egésze már benne lakozik. „A Mennyek

25
királysága bennetek van.” „Semmit sem szerezhet az
ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.” A Menny a
te tudatalattid. Még a nap okozta leégés sem kívülről
érkezik. A külső napsugarak csak felébresztik a velük
összhangban lévő sugarakat a bensődben. Ha az égető
sugarak nem lennének az emberben, a világegyetem
egyetlen fénysugara sem égethetné meg. Ha az egészség
hangjai nem léteznének a célszemély tudatában, akkor a
kiküldött szavak nem hozhatnák rezgésbe benne az
egészséget. Valójában nem adsz át neki semmit, csupán
feltámasztod azt, ami benne szunnyad. „Ne sírjatok, nem
halt meg, csak alszik!” A halál csupán egy alvó állapot,
valaminek az elfeledése. Az öregedés és elmúlás nem
halála, hanem szunnyadása a fiatalságnak és az
egészségnek. Egy állapoton való merengés, vagy a rá való
visszaemlékezés rezgésbe hozza, vagyis felébreszti
önmaga lényegét.
Az objektív érzékeid által ismert fizikai távolság nem
létezik a tudatalatti elme számára. „Ha a hajnal
szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, kezed
ott is elérne.” A fizikai idő és a tér fogalmát a
gondolkodás alkotta meg; a képzelet azonban túllép
rajtuk, és az egy pszichológiai időben és térben mozog.
Még ha több ezer mérföldre is van tőled egy hely,
élhetsz ott úgy mentálisan, mintha az a hely itt lenne. A
képzelted könnyedén nyárrá változtatja a telet, Floridává
New Yorkot, és így tovább. A vágyad tárgya akár közel

26
van, akár távol, az eredmény mindig ugyanaz lesz.
Vágyad tárgya szubjektíven sosincs távol tőled, mivel az
a tudatosságodban lakozik, és a tudatosság közelebb van a
lélegzetednél, a kezeidnél, és a lábaidnál is.
A tudatosság az egyetlen valóság. Minden jelenség
egyazon lényegből ered, minden ugyanabból a
szubsztanciából alakul ki, azáltal, hogy az különböző
frekvenciákon rezeg. A tudatosságból érkeztem, mint
ember, és a tudatosságba, mint ember térek vissza. A
tudatosságban minden állapot szubjektíven létezik, és
tárgyiasult (objektív) létüket a hiedelmek ébresztik fel. Az
egyetlen dolog, ami megakadályozza, hogy sikeres
szubjektív benyomást szerezzünk valamiről, ami térben
messze van, vagy, hogy az OTT-ot ITT-re változtassuk,
az a szokásunk, hogy a térre akadályként tekintünk.
Egy tőled ezer mérföldre tartózkodó barátod a
tudatosságodban lakozik a róla alkotott, rögzült
elképzeléseiden keresztül. Ha úgy gondolsz rá, mintha
már abban az állapotban lenne, amit kívánsz neki, és ha
biztos meggyőződésed, hogy ez a róla alkotott szubjektív
kép olyan valódi, mintha már tárgyiasult volna, mindez
felébreszti a barátodban a képzetednek megfelelő
állapotot, amit tárgyiasítani kell.
Az eredmények olyan nyilvánvalóak lesznek, mint a
kiváltó okok. Az alany kifejezi a benne felébresztett
állapotot, és nem fog tudni tettei valódi okáról. A szabad

27
akarat eszméje csupán tudatlanságból fakadó illúzió, hisz
nem ismered az okokat, amelyek cselekvésre késztetnek.
Imád sikere az elméd magatartásától függ, nem pedig
az alany viselkedésétől. A célszemély nem tud ellenállni a
róla alkotott szubjektív képzetednek, hacsak az általad
megerősített állapotot ő maga képtelen igaznak hinni
másvalakiről. Ebben az esetben a szuggesztió
visszapattan rád, és benned valósítja meg magát. Feltéve,
hogy egy kívánatos elképzelésről van szó, a siker teljes
mértékben a küldőn múlik, nem az alanyon, mivel az
alany olyan, mint az iránytű, teljesen közömbösen fogadja
milyen irányt adsz meg neki.
Ha rögzült elképzelésedet a célszemély nem fogadja el
tudat alatt, akkor a képzet visszatér hozzád, a sugalmazás
kiküldőjéhez. „De ki az, aki bántalmaz titeket, ha buzgón
igyekeztek a jóra? Gyermek voltam, meg is öregedtem, de
nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy
gyermeke koldussá vált.” „Nem éri az igazat semmi
veszedelem.” Semmi olyan nem történik velünk, ami nem
a magunk természetünkből származik.
Az, aki rosszindulatú gondolatot irányít valaki másra,
elszenvedi a saját szuggesztiója ártalmait, ha a kiszemelt
célszemély nem fogadja el tudat alatt a sugalmazást, mert
az visszacsapódik a küldőre. „Amint vetsz, úgy aratsz.”
Továbbá, amit másvalakinek kívánsz, és amit
másvalakiről elhiszel, ugyanazt részedre is kívánhatják, és
rólad is elhihetik, ráadásul nincs hatalmad elutasítani, ha a

28
szuggesztiót rád küldő egyén igaznak fogadja el rólad,
amit neked kíván.
Az egyetlen módja, hogy elutasíts egy tudat alatti
sugalmazást, hogy nem kívánsz olyan állapotot másnak,
amit magadnak sem kívánnál, és nem feltételezed másról,
hogy fogékony a kiválasztott szuggesztióra.
Egy másik elme befolyásolhatóságának lehetősége
feltételezi, hogy az alany elméje fogékony az adott
behatásra. A bolondok kizsákmányolják a világot; a
bölcsek átformálják. A legmagasabb szintű bölcsesség azt
tudni, hogy ebben az élő világegyetemben nincs más sors,
mint az ember képzeletéből teremtett sors. Az ember
elméjén kívül nincs más befolyás.
„Ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta,
ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és
dicséretes, ezekről gondolkodjatok.” Sose fogadj el
igaznak másokról olyat, amit nem akarnál, hogy igaz
legyen rád.
Ahhoz, hogy felébressz egy állapotot valakiben, annak
az állapotnak először benned kell aktívnak lennie. Az az
állapot, melyet kisugároznál másnak, csak akkor
továbbítható, ha hiszel benne. Ezért ha adsz, akkor kapsz
is. Nem tudsz olyat adni, amid nincs, és csak azzal
rendelkezel, amiben hiszel. Tehát azzal, hogy igaznak
hiszel egy állapotot valakiről, nem csak felébreszted a
másikban az adott állapotot, de saját magadban is életre
kelted. Az vagy, amit hiszel.

29
 „Adjatok, és nektek is adni fognak, többet, mint
gondolnátok!” Az, hogy adsz, egyszerűen azt jelenti,
hogy hiszel, mert amit igazán hiszel másvalakiről, azt
felébreszted őbenne. A hiedelmed által közvetített
rezgésbéli állapot addig fennáll, amíg felébreszti önmaga
megfelelő rezgését abban a személyben, aki a hiedelmed
szereplője.
Mielőtt azonban a szuggesztiót továbbítani lehetne,
először a küldőben kell aktívnak lennie. Bármi is van
ébren a tudatosságodban, az vagy.
Nem számít kire – önmagadra, vagy másvalakire –
vonatkozik egy hiedelem, mert a hívő egyént a
meggyőződéseinek, vagyis tudatalatti előfeltételezéseinek
összessége határozza meg.
„Ahogy az ember a szívében – tudatalattija mélyében –
gondolkodik, olyan ő.”
Hagyd figyelmen kívül a látszatot, és szubjektíven
jelentsd ki igaznak, amit szeretnél, hogy igaz legyen. Ez
felébreszti benned a megerősített állapot hangját, amely
pedig nem csak benned valósítja meg magát, hanem
abban a személyben is, akiről a kijelentés szól. Adj, és
neked is adatik. A hiedelmek és meggyőződések mindig
felébresztik azt, amit megerősítenek. A világ egy tükör,
amelyben mindenki a saját tükröződését látja. A
tárgyiasult világ a tudatalatti elme meggyőződéseit
tükrözi.

30
 A legtöbb ember vizuális képek segítségével tudja a
legnagyobb hatást gyakorolni önmagára, míg mások
mentális hangok vagy cselekvések elképzelése révén. Az
iménti szellemi technikák közül azt kell gyakorolnod,
amelyik lehetővé teszi, hogy a teljes figyelmedet egyetlen
kiválasztott irányba fókuszáld, és egészen addig kell
gyakorolnod, amíg az összes technikát képes nem leszel
egyidejűleg alkalmazni a célod elképzelése közben.
Ha nehéz megértened a „vizuális képek”, a „mentális
hangok”, és a „mentális cselekvések” fogalmait, a
következő szemléltetés egyértelműsíti a jelentésüket: A
személy egyáltalán nem ismeri a zenei jelöléseket, de el
tud képzelni egy zenei művet. Az elméjében lévő
benyomás teljesen vizuális. B egyén ugyanazt a
zeneművet látja maga előtt, de ő ismeri a hangjegyeket és
tud kottát olvasni, ezért el tudja képzelni hogyan
hangozhat a mű egy zongorán. Ő mentális hangokat hall.
C személy egy zongorista, és miközben olvassa a kottát,
elképzeli, hogy a zongorán eljátssza a művet.
Képzeletbeli cselekvése mentális cselekvés.
A vizuális képek, a mentális hangok és a mentális
cselekvések mind a képzeleted alkotásai, és bár úgy tűnik,
hogy kívülről érkeznek, valójában a bensődből
származnak. Úgy mozognak, mintha mások mozgatnák
őket, ám valójában saját szellemed indítja őket útra a
képzelet varázslatos tárházából. Ugyanaz a vibrációs
törvény küldi ki őket a térbe, amely a hangok, vagy a

31
képek kiküldését is irányítja. A beszéd, és a képek nem
beszédként, vagy képekként jelennek meg, hanem
vibrációs korrelációként. Tudatalatti elméd a
gondolataidban és az érzelmeidben történő
módosításoknak megfelelően rezeg. A megteremtett
látható állapot a tudatalatti rezgések eredménye. Egy
adott érzést mindig azzal összhangban lévő rezgések
kísérnek, melyek az egyén viselkedésében és
érzékelésében bekövetkező változások formájában
jelennek meg.
Nincs olyan gondolat, vagy érzés, ami kifejeződés
nélkül marad. Nem számít, mennyire tűnsz
érzelemmentesnek, ha a legcsekélyebb intenzitással is
tükrözöd az érzelmeidet, mindig enyhe izommunka
vehető észre. A szem, noha be van hunyva, követi a
képzeletbeli tárgyak mozgását, és a pupillák kitágulnak,
vagy épp összehúzódnak e tárgyak fényessége vagy
távolisága szerint, és a légzés felgyorsul, vagy lelassul a
gondolataid folyamán; az izmaid a mentális
mozdulataidnak megfelelően reagálnak.
Ez a rezgés addig folytatódik, amíg fel nem ébreszti
önmaga megfelelőjét az alanyban, amely rezgés aztán
fizikai tényként kifejeződik. „És az Ige testté lett.”
Az energia, ahogy azt a rádió esetében is látod, egy
„mezőbe” továbbítódik, és az a mező be is fogadja. Ez a
mező egy hely a térben, ahol a változás bekövetkezik. A
mező és az energia egyek, és elválaszthatatlanok. A

32
mező, azaz az alany a befogadott szó, vagyis az energia
megtestesülése lesz. Az elgondoló és a gondolat, a
gondolat kiküldője és a célszemély, az energia és a mező
egyek. Ha megelégednél azzal, hogy hallod a hiedelmeid
hangját, tudnád, hogy mit jelent a „szférák zenéje”.
Azt a mentális hangot, amely úgy tűnik, mintha
kívülről érkezne, miközben imádkozol, valójában te
hozod létre. Az önmegfigyelés feltárja ezt a tényt. Ahogy
a szférák zenéjét kizárólag az istenek által hallott
harmóniaként határozzák meg, melyet az égi szférák
mozgása idéz elő, ugyanígy azt a harmóniát is, amelyet
szubjektíven egyedül te hallasz magadban, a gondolataid
és érzéseid mozgása idézi elő a valódi királyságban,
vagyis a „benned lévő mennyben”.

33
 6. fejezet
Örömhírek

„Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó

lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást
hirdet.”

Egy nagyon hatékony módja annak, hogy örömhírrel

szolgálj másvalakinek, ha lelki szemeid előtt megidézed
annak az egyénnek a szubjektív képét, akitől segítséget
vársz, és elképzeled, hogy megerősíti azt, amit tőle
kívánsz. Halld mentálisan, amint közli veled, hogy
teljesítette a tőle elvárt feladatot. Ez felébreszti benne a
megerősített állapotnak megfelelő rezgést, amely rezgés
addig fennmarad, amíg a célját el nem éri. Nem számít,
mit szeretnél, hogy el legyen végezve, vagy hogy kit
választasz ki a feladat teljesítésére. Amíg szubjektíven
megerősíted, hogy a feladat elvégeztetett, az eredmény
sem marad el.
A kudarc csak akkor következik be, ha nem fogadod el
a kijelentésed igazságát, vagy ha az alany nem kívánja a
megerősített állapotot magának, vagy másnak. Ilyenkor a
megerősített állapot benned (a szubjektív üzenet
küldőjében) valósítja meg magát.

34
 Az „önmagaddal való beszélgetés” látszólag
ártalmatlan szokása az imádság legeredményesebb
formája.
Egy másik ember szubjektív képével való mentális vita
a legbiztosabb módja a vitáért való imádkozásnak.
Szubjektíven arra kéred a másik embert, hogy sértsen
meg, amikor ténylegesen találkoztok, ő pedig kénytelen a
sugalmazásodnak megfelelően viselkedni, hacsak még a
találkozásotok előtt nem módosítod a parancsodat, és
erősíted meg szubjektíven a változást.
Az emberek sajnos elfelejtik szubjektív vitáikat, napi
mentális beszélgetéseiket másokkal, és így nincsenek
tisztában a konfliktusaikat, valamint a balsorsukat
megmagyarázó okokkal.
Mivel a mentális viták konfliktusokat eredményeznek,
így a vidám mentális beszélgetések az örömhíreknek
megfelelő állapotokat idéznek elő. Az ember a saját
képzeletéből teremti meg önmagát.
Ha egy bizonyos állapotot kívánsz a magad számára,
ám nehézséget okoz azt igaznak elfogadnod, mert az
érzékszerveid ellentmondanak neked, akkor lelki szemeid
előtt idézd meg egy barátod képét, és képzeld el, amint
megerősíti, hogy már az vagy, ami lenni vágysz. Mindez,
anélkül, hogy ő tudatosan beleegyezne, vagy tudna róla,
létrehozza benne azt a tudat alatti előfeltételezést, és
egyben mentális megerősítést, hogy már az vagy, ami
lenni szeretnél, és ez a tudat alatti előfeltételezés addig

35
fenn fog állni, amíg nem teljesíti a küldetését. A küldetése
pedig az, hogy felébressze benned a megfelelő rezgést,
amely rezgés aztán, amikor felébred benned, fizikai
tényként testesíti meg magát.
Egy másik nagyon hatékony módja az önmagunkért
való imádkozásnak, ha Jób módszerét alkalmazzuk; Jób
szabadulást nyert a fogságból, miközben a barátaiért
imádkozott.
Fókuszáld a figyelmedet egy barátodra, és idézd fel
képzeletedben a hangját, amint azt mondja neked, hogy ő
már az, ami te szeretnél lenni, vagy már birtokolja, amit
te szeretnél megkapni.
Mialatt mentálisan hallod és látod őt, ahogy a
szerencséjéről mesél, érezd át a boldogságát, az
izgatottságát, és őszintén kívánj neki mindenféle jót. Ez
felébreszti benne a megerősített állapotnak megfelelő
rezgést, mely rezgésnek aztán fizikai ténnyé kell válnia.
Fel fogod ismerni eme kijelentések igazságát;
„Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot
nyernek.” „A kegyelem kétszeresen áldott, megáldja azt,
aki adja, s azt, aki kapja.”
A jó, amit szubjektíven elfogadsz igaznak másokról,
nem csak őáltaluk fog kifejeződni, hanem általad is.
Az átalakulások sosem teljesek. „A” erő mindig sokkal
többé alakul át „B” erőnél. Egy kalapácsütés nem csak
mechanikai rázkódást eredményez, hanem hőt,
elektromosságot, hangot, mágneses változást, és

36
egyebeket is létrehoz. Az alanyban előidézett rezgés nem
a totális átalakulása a küldő által közvetített érzésnek.
A valaki másnak küldött ajándék olyan, mint az isteni
mérték, túláradó; miután Jézus több mint ötezer embernek
adott enni öt kenyérből és két halból, tizenkét kosárnyi
étel maradt. (Máté 14:13–21)

37
 7. fejezet
A leghatalmasabb ima

A teremtés kezdete a képzelet.

Elképzeled, amire vágysz, aztán igaznak hiszed.
Azok valósítják meg minden vágyukat, akik elég
önfegyelmezettek ahhoz, hogy higgyenek az álmaikban.
Az emberek olyanok, amilyenné teszed őket; egy
ember olyan, amilyen szemmel nézed. Másként kell
tekintened rá, mielőtt ténylegesen megváltozna.
„Két férfi tekintett ki a börtön rácsai mögül, az egyik a
sarat látta, a másik a csillagokat.” Évszázadokkal ezelőtt
Ézsaiás azt kérdezte; „Kicsoda vak, ha nem az én
szolgám? És olyan süket, mint az én követem, akit
elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel
megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?”
A tökéletes ember nem a külső megjelenés alapján ítél,
hanem igazságosan ítél. Olyannak lát másokat, amilyenek
szeretné, hogy legyenek; csak azt hallja, amit hallani akar.
Csak a jót látja másokban. Őbenne nincs ítélkezés, sem
rosszallás, mivel a látásával és hallásával formálja át a
világot.
„Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz
minden rosszat.” Az élőlényekkel való együttérzés –
vagyis az emberi korlátok elfogadása – nem része a király

38
tudatosságának, mert megtanulta elválasztani mások
hamis elképzeléseit valódi lényüktől.
Számára a szegénység csupán szunnyadó gazdagság.
Nem látja a hernyót, csupán pillangót fest; nincs tél, csak
szunnyadó nyár, nincs szükséget szenvedő ember, csak
szunnyadó Jézus.
A Názáreti Jézus minden ember képzeletében ott
szunnyad, és felébreszthető az „ÉN VAGYOK Jézus”
szubjektív megerősítésével. Jézus csakis ekkor válik
láthatóvá, mert az ember csak azt látja, ami őbenne ébren
van. Az ember képzelete a szent méh.
A szent gyermek az ember saját elképzelése
önmagáról, amely megfelel Ézsaiás tökéletességről
alkotott meghatározásának. Figyelj Szent Ágoston
szavaira: „Oly későn szerettelek meg! Íme, belül voltál,
én pedig kívül kerestelek.” A saját tudatosságod az
egyetlen valóság, melyhez fordulnod kell. Ott, és csakis
ott ébreszted fel, ami szunnyad. „Ha Krisztus ezerszer is
megszületik Betlehemben, de benned nem, te attól még
örökre elveszett maradsz.”
A teremtés befejeződött, és a vágyott állapot
átérzésével hívod életre a teremtéseidet.
A különböző kedélyállapotok magukhoz illő
kapcsolatokat vonzanak, nem pedig megteremtik azokat,
amiket vonzanak. Mivel az alvás az „álmos vagyok”
átérzésével kel életre, így Jézus Krisztus is az „Én vagyok
Jézus Krisztus.” átérzésével. Az ember kizárólag önmagát

39
látja. Semmi olyan nem történik vele, ami nem része a
természetének. Az életedben felbukkanó emberekkel
látszólag véletlenül találkozol, de valójában közvetlen és
szoros kapcsolatban állnak a hangulatoddal. Mivel a
kedélyállapotod külsőleg megnyilvánítja magát, ezért
megjósolhatod belőle, hogy milyen jellemzőkkel és
körülményekkel fogsz találkozni. Azért kell életre hívnod
a tökéletes embert azáltal, hogy az „Én vagyok Krisztus”
érzésében élsz, mert Krisztus az egyetlen énkép, melyen
keresztül megláthatod az örökkévalóság feltáratlan
valóságait.
Társadalmi rangunkra, és szellemi szintünkre
vonatkozó tudat alatti előfeltételezéseink befolyásolják a
viselkedésünket.
Keressük hát meg, és idézzük fel a legnagyszerűbb,
legnemesebb rangot/szintet, amely megszabadít
érdemeinktől, s helyette korlátlan és halhatatlan
dicsőségbe öltöztet minket.
Öltsük magunkra az „Én vagyok Jézus Krisztus”
érzését, amitől aztán viselkedésünk teljes egészében
megváltozik az előfeltételezés szerint.
Tudat alatti előfeltételezéseink folyamatosan
megnyilvánítják magukat külsőleg, így mások olyannak
látnak minket, amilyennek mi látjuk magunkat tudat alatt,
tetteik pedig tükrözik, amit tudat alatt előfeltételezünk
önmagunkról. Ezért kell átéreznünk az „ÉN VAGYOK
Krisztus”-t, hogy tudatos kijelentésünk tudatalatti

40
előfeltételezéssé váljon. „Mi pedig, miközben fedetlen
arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét,
mindnyájan ugyanarra a képre formálódunk át az Úr
Lelke által dicsőségről dicsőségre.” Engedd, hogy Isten
felébredjen, és az ellenségei megsemmisülnek. Nincs
hatalmasabb ima az ember számára.

41
 Kedves Olvasó!
Örömmel fordítok, és hálával fogadom a pénzbeli
támogatásokat.
Ha szeretnéd támogatni a fordítói munkámat, kérlek,
a részletekért látogass el a „Neville Goddard magyarul”
nevű weboldalra a következő linken:

https://neville–goddard–magyarul.webnode.hu

Hálás köszönettel: Szabó Petra

42