Elemzo Tanulmány A Sportfejlesztés Állami És Európai Uni

Elemző tanulmány a sportfejlesztés
állami és Európai Uniós finanszírozásának

lehetőségeiről 2007-2013 között
A programozási dokumentumok, korábbi hazai,

illetve más EU-s országok sporthoz kapcsolódó
projektjeinek fejlesztési tapasztalatai alapján
2008. április 25.

Elemző tanulmány a sportfejlesztés állami és Európai Uniós
finanszírozásának lehetőségeiről 2007-2013 között
PROJEKT DOKUMENTUM
TARTALOM
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................................................4
1. BEVEZETÉS............................................................................................................................................................6
1.1. A PROJEKT CÉLJA ..............................................................................................................................................7
2. PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK ELEMZÉSE......................................................................................8

2.1. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN LEÍRÁSA .......................................................................................................8
2.2. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ....................................................................................................................8
2.3. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV....................................................................................................13
2.4. A ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM.....................................................................................17
3. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK .................................................................................................................19

3.1. FEHÉR KÖNYV A SPORTRÓL .............................................................................................................................19
3.2. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ......................................................................................................................................20
3.3. AZ EU ALAPOK ÉS A SPORT, EU-S FORRÁSOKBÓL MEGVALÓSÍTOTT PROJEKTEK NÉMETORSZÁGBAN ÉS
AUSZTRIÁBAN ..........................................................................................................................................................29
3.4. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SPORTFINANSZÍROZÁSI GYAKORLATA ..................................................................34
3.5. INDIKÁTOROK AZ UNIÓS FEJLESZTÉSPOLITIKA GYAKORLATÁBAN ..................................................................38
4. SPORTFEJLESZTÉSHEZ ADAPTÁLHATÓ PROGRAMOK .......................................................................39

4.1. A „KEZDET” PROJEKTGYŰJTŐ PROGRAM BEMUTATÁSA ..................................................................................39
4.2. A „SAKK” PROJEKTTERVEZŐ PROGRAM BEMUTATÁSA ..................................................................................41
4.3. AZ NFT I. KÉPZÉSFINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK BEMUTATÁSA .....................................................................44
5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ......................................................................................................46
MELLÉKLETEK.......................................................................................................................................................49
FOGALOMJEGYZÉK ..............................................................................................................................................72
VERZIÓINFORMÁCIÓK
Utoljára szerkesztette: judit.habuda@t-email.hu
Verzió: 3.0
Státusz: III fázis: 2008. 04. 25. Megrendelői kérésekkel kiegészített végleges verzió.
2
PROJEKT DOKUMENTUM
A sport minden férfi és nő öröksége, hiánya

semmivel sem pótolható.”
(Pierre de Coubertin)
3
PROJEKT DOKUMENTUM
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Az Európai Unió deklaráltan és aktívan támogatja a sportot, mivel a sport és a rokonítható szabadidős
tevékenységek nem csupán az egészséges életmód szempontjából fontosak, de a társadalmi kohézió
megteremtésében és a nevelésben betöltött szerepük is vitathatatlan. A Közösség – mára már
egységesnek mondható politikai támogatás mellett – arra törekszik, hogy a helyi, közösségi sport ügyét
„európai dimenzióba” emelje. Az Unió tehát igyekszik a polgárait minél szélesebb körben –
elsősorban tájékoztatni – a testmozgás jótékony egészségügyi hatásairól.
Az elsődleges üzenet így az, hogy a sport, mint preventív fizikai tevékenység, különösen fontos az
egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és az elhízás leküzdése terén. Az uniós alkotmány
ugyanakkor nem sorolja a sportot a közösségi politikák közé1, így nincs olyan közösségi alap, mely
nevesítve a sportot támogatná2.
A sportcélú fejlesztések támogatására ugyanakkor számos lehetőség nyílik a többi (szinte valamennyi),
Alkotmányban nevesített közösségi politikán keresztül. A tagállamok sportprojektjeikkel számos,
különböző típusú támogatására pályázhatnak. Érdemes különbséget tenni az olyan pályázati
konstrukciók között, amelyek tömegméretekben (országosan) képesek támogatni a lakossági
testmozgást, illetve amelyek egyedi, jövőbe mutató területeket finanszíroznak, jellemzően minta
értékkel. Az előbb említett pályázatok többnyire Magyarországon, magyar nyelven pályázhatóak, míg a
másodikként említett kategória a Brüsszelben (többnyire csak angolul) benyújtható pályázatok köre.
Mivel tehát nem egységes alapból nyerhetik el a sportcélú beruházások az uniós támogatást, hanem a
pályázati lehetőségek sokfélék és különbözőek, nagyon fontos a sportirányítás szerepe abban, hogy
segítsen tájékozódni és eligazodni a sportszervezeteknek. Javasolt központi szerkesztésű honlap
kialakítása erre célra, illetve forrástérkép és kézikönyvek készítése és folyamatos frissítése. A
sportirányítás átalakuló területi rendszerének egyik fő feladata is ez lehetne. A hazai sportirányítás a
brüsszeli képviseleten dolgozó kollégáktól is segítséget kell kapjon a pályázati lehetőségek
összegyűjtésében.
A társadalmi kohézió erősítésében betöltött szerepéből kifolyólag a sport a kohéziós politikán keresztül
kaphat jelentősebb támogatást. A kohéziós politika célja a gazdasági, szociális és területi kohézió
erősítése a tagállamok és a tagállamok régiói között. Fő eszköze az Európai Regionális Fejlesztési Alap,
mely fizikai beruházásokat támogat. Ez az alap finanszírozza hazánkban például a hét Regionális
Operatív Program és a GOP fejlesztéseit. Az Európai Szociális Alap (ESZA) célja, hogy megelőzze a
munkanélküliség kialakulását, fejlessze az emberi erőforrásokat és a munkaerőpiacra történő
beilleszkedést. A sport a fenti célok elérésének hatékony eszköze lehet. Az Egyesült Királyságban évek
óta használják a szociális kirekesztés, a városok szegregációja elleni küzdelemben.
1
A korábban létrehozott EURATHLON alapnak éppen az okból kellett megszűnnie a bíróság döntése nyomán,
hogy az Alkotmányban a sport nem szerepelt.
2
Az Európai Unió közösségi politikáit uniós pénzügyi eszközök (alapok) segítségével valósítja meg. Az egyes
politikák megvalósítására eltérő nagyságú források állnak rendelkezésre, a legnagyobb alapok a közös
agrárpolitikát és a kohéziós politikát támogatják.
4
PROJEKT DOKUMENTUM
Az áttekintett nemzetközi példák alapján is megállapítást nyert, hogy a projektben vizsgálandó –

elsősorban a tömeges lakossági testmozgást elősegítő, a szegényebb városi és a vidéki területeken
létrehozandó sportolási lehetőségeket teremtő – fejlesztések fő forrása a többi uniós országban is a
regionális fejlesztési alap (strukturális alapok) és a vidékfejlesztési alap (Leader). A sport
menedzsmentjéhez, oktatásához a szociális alap forrásai nyújtanak támogatást.
A kohéziós politika fő elvei között szerepelnek a programozási kötelezettség, a több évre szóló tervezés
és a partnerség is. Vagyis az alapok forrásainak használata csak akkor megvalósítható, ha a tagállam a
támogatott régiókra átfogó fejlesztési tervet készít, és annak megvalósítását is bemutatja operatív
programokon keresztül, majd elfogadásra benyújtja az Európai Bizottságnak.
A programozási dokumentumok 7 évre szólnak, jelenleg a 2007-2013 éveket átfogó programozási

időszakban vannak a tagállamok. Hazánk ezeken a magas szintű alapdokumentumokon túl
akcióterveket is készített, melyek kettő ill. egy éves időszakokra bontják le az operatív programok
végrehajtását. A dokumentumok legalsó lépcsője a konkrét pályázati kiírás, melynek tartalma és a
kedvezményezettek köre nem térhet el az akciótervben foglaltaktól. Emiatt a sportirányításnak
minimálisan el kellene érnie, hogy az akciótervekben és a konkrét pályázatokban a sportszervezetek
kizárása ne szerepelhessen. A projekt készítése során a tanácsadók két esetben is látták ennek veszélyét:
a ROP-ok esetében felmerült, hogy a sportcélú fejlesztéseket zárják ki, de ez nem történt meg. A
szociális alapból finanszírozott képzési, oktatási stb. projekteknél ezzel szemben a mai napig él ilyen
korlátozás. Javasolt ezért, hogy a sportirányítás keresse fel a TÁMOP Irányító Hatóság vezetőjét és a
külföldi legjobb gyakorlat bemutatásán keresztül gyakoroljon befolyást a végrehajtókra. Ezen felül
annak érdekében lobbizhatna a sportirányítás, hogy az akciótervek éves felülvizsgálata során a nem
kizáró operatív programoknál (GOP, ROP) a sport támogatása nevesítve bekerüljön az akciótervekbe
(az akciótervek évenként revízióra kerülnek).
További fontos alapelv a partnerség, amely a programok brüsszeli elfogadását követően is érvényben
marad és az egyes programok Monitoring Bizottságain és azok Albizottságain keresztül érvényesül. A
Monitoring Bizottságokon keresztül mód nyílik további lobby munkára; itt már nemcsak a
sportirányítás, hanem a civil sportszervezetek is akcióba léphetnek a sportcélú fejlesztések támogatása
érdekében.
Fontos hangsúlyozni, hogy a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési alapok fő célcsoportja az

önkormányzatok és csak kisebb részben közvetlenül a sportszervezetek illetve a magáncégek,
magánberuházók. Jellemzően vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A támogatás egyik fő elve
ugyanakkor a társfinanszírozás. Az adott pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően általában 25-
85% között lehet a támogatás nagysága az összköltséghez viszonyítva, vagyis a pályázatot benyújtó
sportszervezetnek, önkormányzatnak saját forrással is rendelkeznie kell.
Továbbá fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az EU támogatáspolitika rendszere 2007-re jelentősen
átalakult. Ily módon a 2004-2006. időszakról gyűjtött hazai tapasztalatok és az összegyűjtött
nemzetközi tapasztalatok egy az egyben nem adaptálhatóak a jelenlegi körülményekre; a bemutatott
mintaprojektek tartalma (támogathatósága) lehet irányadó, de a támogatás forrása, intenzitása,
kedvezményezettje stb. már nem.
A sporttevékenységek állami és európai uniós finanszírozási arányának növelése érdekében javasoljuk,

az ÖTM Sport Szakállamtitkárság irányításával működő központi forráskoordinációs egység, vagy
szolgáltató iroda felállítását (vagy a vázolt feladatok elhelyezését a jelenlegi szervezeti struktúrán belül)
a sporttevékenységhez elérhető támogatások elnyerésének hatékony szervezésére.
5
PROJEKT DOKUMENTUM
1. BEVEZETÉS
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felkérte a CEDEC Kft-t, hogy készítsen elemző
tanulmányt3 a 2007-2013. programozási időszak vonatkozásában „sporttevékenységek” állami és ezen
belül kiemelten EU támogathatóságára vonatkozóan.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jelen megbízás keretében

„sporttevékenységek támogatásán”, azaz „sportfejlesztésen” elsősorban a lakossági-, iskolai- és
diáksport, valamint a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok sportjának programjait, azok
feltételrendszerének megteremtését, továbbá a turisztikai beruházásokhoz kapcsolódó
sporttevékenységek fejlesztését érti.
Jelen dokumentum bemutatja a CEDEC Kft. által elvégzendő, az NFT I. megvalósult, vagy jelenleg is
megvalósulás alatt álló projektjei vonatkozásában, illetve az ÚMFT és az ÚMVP tervezett
beavatkozásai valamint az azokhoz kapcsolódó, már ismert pályázati kiírások vonatkozásában az
értékelési munka hátterét, legfontosabb módszertani és operatív jellemzőit, illetve peremfeltételeit.
A dokumentum elkészítése során feltételezzük, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium által részünkre átadott, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján nyilvánosan
hozzáférhető adatok illetve forrásdokumentumok, az utolsó, hatályos változatnak megfelelőek, és
egyebekben is igazak és helytállóak4.
A dokumentum elkészítése során a kapott iratok áttekintésekor, valamint a projektre vonatkozó
rendelkezések értelmezése során az elismert szakmai szabályok és normák szerint, a szokásos
gondossággal jártunk el. Nem zárhatjuk ki azonban, hogy az Európai Unió vagy a magyar hatóságok az
európai uniós vagy a magyar szabályozás értelmezésekor, illetve ezek összefüggéseinek vizsgálatakor a
„sporttevékenység” valamint a „sportfejlesztés” szakkifejezések esetében a miénktől eltérő álláspontra
helyezkednek.
Javasoljuk tehát, hogy gondosan tanulmányozzák az általunk Önöknek benyújtott dokumentumot, és
amennyiben ellentmondást vélnek felfedezni, a lehető leghamarabb vegyék fel velünk a kapcsolatot
annak érdekében, hogy felülvizsgáljunk, tisztázzunk és szükség esetén kijavítsunk bármely ilyen
értelmezési eltérést.
3
„Cél, hogy készüljön az ÖTM, és az NFÜ szakértőinek aktív bevonásával, valamint a velük folytatott rendszeres
munkacsoport-jellegű konzultációk eredményképpen egy „sportfejlesztést” vizsgáló elemző tanulmány, amely a
2004-2006-os időszak gyakorlati tapasztalatai alapján konkrét javaslatot tesz arra, hogy a 2007-2013-as
programozási időszakban milyen feltételek meghatározása esetén van a legnagyobb esély a sporttevékenységek
támogatására”(forrás: ÖTM ajánlatkérés).
4
Nem vizsgáljuk, hogy a nyilvánosan hozzáférhető illetve a részünkre átadott forrásdokumentumokban szereplő
állítások valamint adatok igazak és kellően megalapozottak illetve pontosak-e, hanem feltételezzük, hogy a
nyilvánosan hozzáférhető illetve a számunkra átadott dokumentumokban található adatok és állítások csakúgy,
mint a forrásdokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott adatok és az azok alapjául szolgáló feltételezések
igazak és helytállóak.
6
PROJEKT DOKUMENTUM
1.1. A PROJEKT CÉLJA
A projekt elsődleges célja, hogy az elemző tanulmány elkészítésével segítséget nyújtson a 2007-2013-as
időszakra szóló, államigazgatáson belüli, a gyakorlati lehetőségekhez igazított „sportfinanszírozási
háttérdokumentum” elkészítéséhez, véglegesítéséhez.
A projekt további kiemelt célja, hogy a támogatások potenciális kedvezményezettjeinek, a lehetséges
célcsoportok tagjainak valamint az ezek koordinációját és érdekképviseletét ellátó civil vagy egyéb
státuszú ernyőszervezeteknek nyújtandó felkészítésének előkészítéséhez megfelelő alapot képezzen. Cél
továbbá, hogy a döntéshozók és más érintett munkatársak megismerjék, és későbbi munkájukban
felhasználhassák az elemző tanulmány elkészítésekor létrejövő tudásbázist, a bemutatott ismereteket,
illetve alkalmazhassák az adaptálható hazai és nemzetközi jó gyakorlatot, módszereket és technikákat.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal a projektindítási fázisban folytatott
konzultáció eredményeit figyelembe véve véglegesítettük az elvégzendő tevékenységek listáját, melyek
rövid bemutatását a következő táblázat tartalmazza.
Tevékenységek és elvégzendő feladatok azonosítása
Tevékenység Elvégzendő feladatok
1. A 2004-2006 közötti Dokumentum-elemzés és a végrehajtási rendszer különböző szintjén dolgozó

programozási időszak munkatársakkal készített rövid személyes interjú módszerével
„sportfejlesztéshez” összegyűjtöttük és listáztuk a programok releváns projektjeit és a sport célú
kapcsolható támogatások (pl. város-fejlesztés, turizmus, alapfokú oktatás, rendezvények)
tapasztalatainak feltételrendszerét. Ezután következtetéseket fogalmaztunk meg az
elemzése információk alapján, mind a támogatási rendszerrel, mind a projektekkel
kapcsolatban.
2. A 2007-2013-as Dokumentum-elemzés és a végrehajtási rendszer különböző szintjén dolgozó
programozási időszak munkatársakkal készített rövid személyes interjú módszerével elemezzük a
„sportfejlesztéshez” programok releváns sport célú támogatásainak feltételrendszerét. A
kapcsolható programok tartalmához illeszkedve és jelen munka első fázisának
programjainak elemzése, eredményeire alapozva javaslatokat teszünk arra, hogy a jelenlegi
vitaindító javaslattétel a Akciótervek pályázati felhívásaiban milyen elemekkel (preferenciák,
sportcélú támogatási támogatható tevékenységek, kedvezményezettek, stb.) lehetne ösztönözni a
lehetőségek sportcélokat (is) szolgáló fejlesztéseket, milyen feltételek szerepeltetése
megfogalmazására, segítené leginkább ezt a célt.
illetve a lehetőségek
A figyelembe vehető konstrukciók tartalmából és a projektekkel kapcsolatos
maximális
követelményrendszerből kiindulva javaslatot teszünk a Megbízónak az általa
kihasználásának
ellátandó koordinációs és projekt-fejlesztést segítő feladatok hatékonyabb
módjaira
ellátásának lehetséges módjaira, esetlegesen azok ellátásának szervezeti
modelljének további finomítására.
3. Nemzetközi tapasztalatok Néhány EU-s ország pályázati gyakorlatának bemutatása, kiemelten olyan
bemutatása projektek elemzése, amelyek sportfejlesztést tartalmaztak, és amelyhez
hasonló kiírást a magyarországi pályázatok is tartalmazhatnak. A hazai
adaptáció lehetőségének véleményezése. Egyéb uniós források bevonásának
lehetőségének vizsgálata.
7
PROJEKT DOKUMENTUM
2. PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK ELEMZÉSE
A programozási dokumentumok áttekintése alapján azonosíthatóak a sportfejlesztés finanszírozhatósága

szempontjából releváns területek. A következőekben bemutatásra kerül az alkalmazott módszertan és a
tevékenység eredménye.
2.1. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN LEÍRÁSA
Információ- és adatgyűjtés, -feldolgozás, dokumentum-elemzés

Áttekintjük, rendszerezzük és feldolgozzuk az NFT I., ÚMFT és ÚMVP tervezési dokumentumokat
(operatív programok, program-kiegészítő dokumentumok, akciótervek, pályázati kiírások,
kapcsolódó kiegészítő dokumentáció). A dokumentumokban illetve a támogatott projektek között
támpontokat keresünk a „sporttevékenység” jellegű tevékenységek támogathatóságára, és
gyakorlati támogatottságára. Az adatgyűjtés során folyamatosan megvitatjuk az új információkat az
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakértőivel.
Szakmai interjúk
Külső szakértők, az irányító hatóságok, közreműködő szervezetek munkatársainak vagy
projektgazdák megkérdezésével, az előzetesen összegyűjtött információk egyeztetésére fókuszálva,
információkat és adatokat gyűjtve kiegészítjük, pontosítjuk az elemzésben előzetesen kidolgozott és
az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakértőivel egyeztetett észrevételeinket.
Javaslatok megfogalmazása/ Megállapítások összegzése

Az elemzést és a szakmai interjúkat követően véleményt fogalmazunk meg az iteratív módon
kialakult megállapítások megfelelőségéről. Az elemzői megállapításokat munkacsoport
megbeszélésen prezentáljuk és ismételten megvitatjuk az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium szakértőivel. Az észrevételeket feldolgozzuk, és beépítjük a végleges dokumentáció
megfelelő fejezetébe.
2.2. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
Az Első Nemzeti Fejlesztési Terv feladata volt, hogy a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan
kijelölje Magyarországnak az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból támogatható
fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. Már a tervezés során nyilvánvaló volt, hogy a mindössze
három éves időszak nem elegendő egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására, illetve a
megelőző helyzetelemzés során feltárt legfontosabb kérdések kezelésére. Ezért a Terv a 2006-ig tartó
programozási időszakon túlmutató, hosszabb távú fejlesztési politika pilléreit is lefektette. A Nemzeti
Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú, végső célkitűzése a lakosság életminőségének jobbá tétele,
ami a jövedelmi viszonyok javításán túlmenően kiterjed a környezet, a kultúra, az egészség, az oktatás
és a szociális védelem minőségére és hozzáférhetőségére is. Ebben a stratégiai keretben fogalmazódott
8
PROJEKT DOKUMENTUM
meg az Első Nemzeti Fejlesztési Terv általános célja, a Magyarország és az Európai Unió tagállamai
között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése.
Az Első Nemzeti Fejlesztési Terv 5 ágazati és regionális operatív programja keretében 2004-től több
mint 60 különböző pályázati kiírás került meghirdetésre. A pályázatok konkrét tartalmát az operatív
programok program-kiegészítő dokumentumai határozták meg, amelyeknek a támogatással kapcsolatos
szerepe leginkább a jelenlegi akciótervekhez hasonlítható.
2.2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program5
A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program a gazdaság általános versenyképességét kívánta

javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, valamint célja volta
társadalmi kohézió és a foglalkoztatás növelése a kis- és középvállalatok technikai modernizálása,
innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A program továbbá a gazdasági
innovációkat támogatta a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes
kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés finanszírozásával.. Az operatív program célja volt
még az elektronikus gazdaság kiépítésének elősegítése az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról,
illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. A fentiek mellett támogathatók voltak a KKV-k
sporttevékenységhez kapcsolható innovatív projektjavaslatai is.
A GVOP költségvetési kerete a 2004-2006 közötti időszakban több mint 154 milliárd forint volt,
melyből a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a kutatásokon keresztül a nagyobb beruházások és az
információs társadalom fejlesztéséig nyílt lehetőség pályázatok megvalósítására Magyarországon. Az
Operatív Program fő célját, a vállalkozások versenyképességének javítását, amint az korábban
említettük, két oldalról közelítette meg. A prioritások szintjén egyfelől – vállalatméret szerint – a
feldolgozóipari nagyvállalatok illetve a kis és közepes vállalkozások sajátos gondjaira igyekezett
megfelelő megoldásokat adni, másfelől két funkcionális terület, a kutatás-fejlesztés és innováció
(K+F+I), illetve az információs társadalom fejlesztésével kívánt hozzájárulni a versenyképesség
növeléséhez.
A jelen dokumentum végén található Melléklet 2. táblázatban bemutatott Gazdasági Versenyképesség
Operatív Program prioritások és intézkedések, és az azt pontosító Program-kiegészítő Dokumentum6
szerinti peremfeltételek keretében jelentek meg a Melléklet 3. táblázatban bemutatásra kerülő pályázati
kiírások, 2004-2006 között. Eddig összesen 9470 db pályázat támogatására került sor a GVOP
keretében.
Sportfejlesztések a GVOP pályázati forrásaiból
A pályázati dokumentumok semmilyen módon nem kezelik a sporttevékenységek támogathatóságát,
mivel a tervezés során vélhetően fel sem merült ilyen típusú tevékenységek finanszírozási igénye, vagy
lehetősége a GVOP finanszírozási keretéből. Fontos megjegyezni, hogy talán éppen ezért kizárásra sem
kerültek a sporttevékenységnek minősülő projektelemek, ami sajnos több más OP esetében már nem
mondható el.
5
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - 2003. április 25.
6
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - Program-kiegészítő Dokumentum - A GVOP Monitoring
Bizottság 2004. december 14-i ülésén jóváhagyott változat
9
PROJEKT DOKUMENTUM
A kis- és középvállatok számára kiírt pályázatok között ezért megjelenthettek olyan nyertes
projektötletek is, amelyek a pályázati kiírás eredeti tartalmán túlmenően, egyes komponenseikben,
kedvezményezettjük vagy célcsoportjuk révén a sporthoz egyértelműen köthetők a sporthoz.
A Mellékletben az EMIR rendszer nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa7 alapján, felsorolásszerűen
bemutatjuk a GVOP 2004-2006 közötti programozási időszakában támogatott, sportfejlesztést
tartalmazó legjellemzőbb mintaprojektjeit.
(Az összegyűjtött mintaprojektek részletes bemutatására a mellékletekben kerül sor. )
2.2.2. Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program8
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program elsődleges célkitűzése a mezőgazdaság modernizálása

volt, részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztésének támogatása által. A
program másik célja a vidéki területek, térségek fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása
volt a vidéki térségek lakossága számára, továbbá a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a
vidék kulturális örökségének védelme. A sporttevékenység támogatására egyértelműen csak ennek a
második célkitűzésnek az elérése érdekében kidolgozott beavatkozások, ezen belül is a LEADER+9
intézkedés keretében meghirdetett pályázatokkal kerülhetett sor. Az operatív program előzetesen
tervezett teljes költségvetése folyó áron meghaladta 420 millió eurót. A különböző pályázati kiírások
keretében eddig 6798 db pályázat finanszírozására került sor. Az egyes intézkedések elnevezéseit a
Melléklet 5. táblázata tartalmazza.
AVOP LEADER+ intézkedés

2004 és 2006 között összesen 4,8 milliárd forint állt rendelkezésre, településcsoportonként maximum
100 millió forint volumenű fejlesztési keret támogatási lehetőséggel. Az intézkedés általános célja volt
a szükséges képességek és tapasztalatok biztosítása, a LEADER+ megközelítés erősítése a helyi
fejlesztésekben, partnerségi alapon, helyi szinten megtervezett és végrehajtott integrált, területi alapú
fejlesztési stratégiák megvalósítása által. Az AVOP LEADER+ intézkedés esetében a kiválasztott Helyi
Akciócsoportok az ország területének 31%-át, ill. a vidéki területek 36%-át, és az ország
összlakosságának 16%-át, a vidéki lakosságnak pedig a 35%-át fedték le. Az intézkedés keretén belül
támogatható tevékenységek egyedi jellegüknél fogva különböznek a többi intézkedés, vagy a többi OP
által támogatható tevékenységektől. A lehetséges tevékenységek egyediségét többek között a közösségi
részvételen alapuló tervezésük, megvalósításuk és működtetésük, innovatív jellegük valamint a
hálózatépítő, együttműködések erősítésére irányuló céljuk adta, adja.
7
Forrás: http://www.nfu.hu/ Főoldal / Pályázatok / Pályázati eredmények / Támogatott projektek
(http://www.nfu.hu/content/303)
8
Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program - 30. változat - 2004. január 20. és AVOP Program-kiegészítő
Dokumentum - 11. változat - 2004. március 3.
9
A LEADER az Európai Unió által kezdeményezett programok (ún. közösségi kezdeményezések) közé tartozik.
FVM támogatással Magyarországon 2000-2004 között ún. LEADER típusú Kísérleti Program zajlott az EU-s
LEADER elveknek megfelelően. Ennek folytatása hazánk csatlakozását követően, 2004-2006 között a
LEADER+. A LEADER+ Közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely
a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja. A LEADER program területi hatálya a 120 fő/négyzetkilométernél
alacsonyabb népsűrűségű vagy 10 000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki. A budapesti agglomeráció
települései nem tartoznak a LEADER program területi hatálya alá.
10
PROJEKT DOKUMENTUM
Globális célok:
 vidéki élet és –munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése,
 életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása,
 új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése,
 munkahelyteremtés és –megőrzés,
Specifikus célok:
 gazdasági tevékenységek diverzifikációja,
 helyi termékek kifejlesztése és versenyképességének javítása,
 új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi
lakosság igényeihez,
 megfelelő módszerek és lehetőségek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és
szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében
 a helyi szereplők fejlesztésekben történő részvételének ösztönzése az alulról jövő
kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében
Operatív célok:
 térségi közösségi együttműködések felkészítése, Helyi akciócsoportok kialakítására és a
LEADER+ megközelítésnek megfelelő működtetésére, a LEADER+ intézkedésbe történő aktív
és hatékony bekapcsolódásra,
 korlátozott számú, megfelelően felkészült kísérleti Helyi akciócsoport vidékfejlesztési
stratégiáinak elkészítése és megvalósítása,
 vidéki térségek egymás közötti hazai és más Tagállamok vidéki térségei közötti
együttműködésének fejlesztése,
 az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása, információk és következtetések
rendelkezésre bocsátása a hálózatépítés segítségével.
Sportfejlesztést is tartalmazó, vagy kifejezetten erre irányuló projektek, a Regionális Fejlesztés Operatív
Programon kívül, leginkább az AVOP LEADER+ intézkedése keretében valósulhattak meg az NFT I.
keretében. Az intézkedés sikerét mutatja az is, hogy az AVOP összes támogatott projektjének több mint
40%-át, 2767 db projekt finanszírozását biztosítja. A nagyságrendileg félszáz sporttevékenységet
támogató projektből a mellékletben bemutatunk néhány jellemző példát. A projektek elsősorban a helyi
közösségek sportolási lehetőségeinek bővítését, illetve a turizmus fejlesztéséhez kapcsolható –
jellemzően a lovas turizmushoz – sportolási lehetőségek szélesítését vagy javítását tűzték ki célul. (A
teljes listát a melléklet tartalmazza, valamint az összegyűjtött mintaprojektek részletes bemutatására is
ott kerül sor. )
11
PROJEKT DOKUMENTUM
2.2.3. Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program10
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program célja a foglalkoztathatóság javítása, szűkebben

értelmezve a foglalkoztatás szintjének emelése, valamint a munkanélküliség csökkentése volt. A
munkaerőpiaci reintegráción belül különös figyelmet fordított a hátrányos helyzetű csoportok
munkaerőpiacra való belépésének segítésére, társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az operatív
program támogatta továbbá a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és
kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a
munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítésével. A tervezett célok megvalósításához 667 millió euró
indikatív forrás állt az operatív program rendelkezésére.
A HEFOP illetve melléklete, a programkiegészítő dokumentum a célcsoportok szintjén sem kezeli
a sportszervezeteket. A HEFOP keretében a 2004-2006 programozási időszak forrásainak
felhasználására 2360 db projekt támogatására kötött szerződést. Ezek között sportfejlesztéssel érdemi
kapcsolatba hozható projekt – a vizsgálatok jelen szakasza alapján – nem volt.
A HEFOP Irányító Hatósággal (TIOP és TAMOP pályázatok esetében is) az ÖTM kezdeményezésével
további egyeztetést11 tartunk szükségesnek, mivel ilyen számú projekt között valószínűtlennek látszik,
hogy semmilyen, a sporttevékenységek fejlesztéséhez legalább áttételesen köthető projekt ne
szerepeljen. Különös tekintettel arra, hogy közismert tény, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű
fiatalok, vagy a fogyatékosok sportolási lehetőségének támogatása (pl.: készség és mozgáskoordinációt
fejlesztő lovas-torna, rehabilitációs célú sportfejlesztések stb.) társadalmi szempontból hasznos és
kívánatos, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy nem feltétlenül járul hozzá közvetlenül a foglalkoztatási
szerkezet javításához, a munkaerőpiacra való visszavezetéshez.
2.2.4. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program12
A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program célul tűzte ki környezetvédelmi és közlekedés-

infrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő
fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának
javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését is.
Az operatív program tervezési dokumentumainak vizsgálata alapján, általában kijelenthető, a GVOP és
az AVOP tanulságait is figyelembe véve, hogy a tervezők nem számoltak sporttevékenységek
finanszírozásával, és ezt a területet semmilyen módon nem is kezelték.
A KIOP keretében 81 db nagyberuházás támogatására került sor, jellemzően 50 és 500 millió forint
közötti támogatási összeggel. A KIOP pályázati kiírások felsorolását a Melléklet tartalmazza. A listából
látható, hogy direkt módon sportfejlesztésre a KIOP 2004-2006 közötti forrásainak felhasználásával
nem kerülhetett sor.
10
Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program - 2003. április 26. és HEFOP Program-kiegészítő
Dokumentum 2004. január 25.
11
A HEFOP KSZ – ESZA Kht. - többszöri egyeztetés követően is csak arról adhatott tájékoztatást, hogy
sporttevékenység közvetlen támogatására nem került sor 2004-2006 között.
12
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program - 2003. április 26. és KEOP Program-kiegészítő
Dokumentum - 2004. szeptember 16.
12
PROJEKT DOKUMENTUM
2.2.5. Regionális Fejlesztés Operatív Program13
A Regionális Fejlesztés Operatív Program feladata volt az Európai Unió fő fejlesztési területi
egységeinek számító régiók fejlesztésének támogatása. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet
javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és
településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és
környezetgazdálkodásuk fejlesztése. A ROP tartalmazott önálló ESZA finanszírozású prioritást is,
amelyen belül létezett egy speciális, országos hatáskörű intézkedés, amelynek keretében „A
területfejlesztésben érintett intézmények és civil szervezetek kapacitásépítése” kerülhetett sor. A
hivatkozott intézkedés speciális relevanciával bír jelen munka vonatkozásában, ezért röviden
ismertetjük.
A ROP 3.1.2. komponens bemutatása14

A program keretében önkormányzati képviselők, tisztségviselők, területfejlesztési intézmények
alkalmazottai és civil szervezetek munkatársai nyerhettek el akár 100%-os támogatást olyan
képzéseken, szakirányú továbbképzéseken való részvételhez, ahol európai uniós ismeretekből, terület-
és regionális fejlesztésből, közigazgatási és menedzsment ismeretekből fejleszthetik tudásukat.
A képzéseket csak olyan szervezetek hirdethették meg, amelyek akkreditált vagy minősített képzéseket
szerveznek, és amelyek jelentkezését egy előzetes minősítő körben elfogadta a szakértői bizottság. A
képzések kiválasztása során – tekintettel arra, hogy az állami támogatás címzettje minden esetben
magánszemély volt – nem kellett közbeszerzést alkalmazni. A képzési programban több mint 7000
támogatásra jogosult magánszemély vett részt sikeresen.
Ennek a „kapacitásfejlesztést” finanszírozó programnak sajnálatos módon – hasonlóan az NFT I. ROP
egészéhez – előírása, vagy ha úgy tetszik a sportfejlesztés szempontjából hiányossága volt, hogy nem
engedte támogatni a kizárólag sporttevékenységet folytató civil szervezetek munkatársainak képzését.
2.3. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV15
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés

feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós
fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az
energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.
13
A Regionális Fejlesztés Operatív Program tartalmának, megvalósításának és eredményeinek részletes
vizsgálatát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a VitalPro Kft. külön projekt
keretében vizsgálja. Az eredmények közös összefoglalását a projektek eredményeit egyesítő un. kiegészítő
kézikönyv és kiegészítő vezetői összefoglaló tartalmazza.
14
Forrás: VÁTI Kht. ROP VKO, E-mail: ropvkcs@vati.hu
2007. szeptember. A fejlesztési programról az EMIR rendszer részletes adatokat nem tartalmaz.
15
Forrás: www.nfu.hu
13
PROJEKT DOKUMENTUM
Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4
milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít.
Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból folyó áron 3,8 milliárd euró és
az Európai Halászati Alapból folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre.
A közel 200 oldalas dokumentum a kerékpárút fejlesztéseken túl, direkt módon sporttal,
sporttevékenység finanszírozásával még érintőlegesen, említés szintjén sem foglalkozik. Áttételesen
ugyanakkor figyelembe veszi a stratégia kialakításánál a sporttevékenység kibővített értelmezési körébe
tartozó alapdokumentumokat:
 Egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepció (EFK),
 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
 Országos Fogyatékosügyi Program
 A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006-
2008
 Kerékpáros stratégia (GKM)
2.3.1. Közlekedés operatív program16
A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése a társadalmi-

területi kohézió erősítése érdekében. Az operatív program átfogó célja emellett a környezetkímélő
közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében.
Az operatív program egyik stratégiai prioritásán, a „Térségi elérhetőség javítása” prioritáson belül
nyílik lehetőség az 1-2-3 számjegyű főutak mentén, a helyközi kerékpárutak fejlesztésére. A 4-5
számjegyű utak mentén tervezett, valamint a belterületi kerékpárutak fejlesztésére részben a regionális
operatív programok keretében, részben a KözOP „Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése”
prioritása keretében kerülhet sor. Kerékpárút fejlesztésekre összességében 52 millió euró indikatív keret
áll rendelkezésre 2007-2013 között. Az eddig elkészült, 2007-2008-as időszakra vonatkozó KözOP
Akciótervek – a regionális operatív programoktól történő un. tervezési vagy finanszírozási elhatárolás
miatt – nem tartalmaznak általános pályázati konstrukcióban elérhető kerékpárút fejlesztést. Az egyedi
(kiemelt és nagyprojektek) projektek között jelenleg egyetlen ilyen fejlesztés található17.
Az operatív program egyéb, a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható támogatási
területet nem tartalmaz.
16
Közlekedés operatív program CCI szám: 2007HU161PO007
17
67. sz. főút burkolat megerősítése, kerékpárút, elkerülő út - I. szakasz: Kaposfüredi elkerülő út
14
PROJEKT DOKUMENTUM
2.3.2. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program18 (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai

infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás
bővítéséhez. Ennek megfelelően magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, a
munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. Az OP törekvése, hogy
megteremtse a Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) beavatkozásainak sikeres végrehajtásához
szükséges fizikai infrastrukturális előfeltételeket. Az operatív program a sporttevékenységek
támogatásával kapcsolatba hozható direkt, nevesített támogatási területet nem tartalmaz. A TIOP két
területen ugyanakkor áttételesen kapcsolódhat a sportfejlesztéshez illetve a sporthoz is kapcsolható
infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásához.
 Az oktatási infrastruktúra fejlesztése prioritáson belül, az oktatási és a kulturális intézmények
együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében támogatható a
„multifunkcionális közösségi központok” létesítése. Az akcióterv nem számol sportcélú
fejlesztések finanszírozásával, de nem is zárja ki azokat. Egy modern multifunkcionális
közösségi központ pedig tartalmazhat, tágabban értelmezve sportolásra is alkalmas tereket,
funkciókat (elsősorban tánc-, mozgás- és harcművészet, jóga stb.).
 A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és
informatikai fejlesztések támogatása intézkedésen belül, az akcióterv szerint az elszámolható
költségek között szerepel két terület, amelyek akár sportoláshoz kapcsolható infrastruktúra
fejlesztését is szolgálhatják:
a) Hallgatói célú szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése.
b) Képzéshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése.
2.3.3. Társadalmi Megújulás Operatív Program
A Társadalmi Megújulás Operatív Program19 célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-
2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az
infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják. A
program költségvetése több mint négy milliárd euró. Az operatív program a korábbi HEFOP-hoz
hasonlóan, sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt támogatási területet nem
tartalmaz.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. „Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-
fejlesztés” prioritásán belül sem jelenik meg a sport, mindössze csupán a „rendszeres vagy szabadidős
testmozgás” mint elérendő cél fogalmazódik meg az „Egészségre nevelő és szemléletformáló
életmódprogramok” támogatási konstrukció keretében, valamint az ifjúsági, bűnmegelőzési
programelemeket megvalósítása során képzelhető el áttételes, szerény léptékű sportfinanszírozás.
18
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO008
19
Társadalmi Megújulás Operatív Program CCI szám: 2007HU05UPO001
15
PROJEKT DOKUMENTUM
2.3.4. Környezet és Energia Operatív Program
A Környezet és Energia Operatív Program20 fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország

gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a
fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és
bővíthető a foglalkoztatás.
Az operatív program a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt támogatási
területet nem tartalmaz. Az akcióterv alapján azonban azonosítható két olyan pályázati konstrukció,
amelyek áttételesen köthetőek a sporttevékenységek finanszírozásához.
 Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése – amennyiben az erdei tornaóra is része a
programnak
 Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok
(szemléletformálás, informálás, képzés), elsősorban un. „zöld projektek” részeként
 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő
mintaprojektek, beruházások, elsősorban un. „zöld projektek” részeként
2.3.5. Gazdaságfejlesztési Operatív Program
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program21 (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedésének

elősegítésére irányuló programként az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési
prioritásának végrehajtására készült. Átfogó célként, a magyar gazdaság tartós növekedését, a fizikai és
a humán tőke minőségének, valamint a termelékenységnek a javításával kívánja elősegíteni. A
növekedési tényezők erősítése érdekében négy specifikus célt jelöl ki:
 A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése
 A vállalati kapacitások komplex fejlesztése
 Az üzleti környezet fejlesztése
 A KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése
A rendkívül forráshiányos magyarországi KKV-k sikeres fennmaradásához és fejlődéséhez
elengedhetetlen az innovatív üzleti megoldások folyamatos alkalmazása, illetve a piac mindenkori
igényehez igazodó rugalmas reagálás. A KKV-k minden lehetséges pályázati forrást igyekeznek
felhasználni, legkülönbözőbb fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. A 2.2.1 szakaszban a GVOP
bemutatása során látható volt milyen sikeresen pályázott néhány KKV sporttevékenységet tartalmazó
projekt-ötletével, olyan pályázati ablakok keretére, ahol ezt a tervezők előzetesen nem valószínűsítették,
bár igaz, ki sem zárták. A GOP esetében is ennek a tendenciának a folytatódása várható, különösen a
GOP 4. prioritása, a „Pénzügyi eszközök” keretében.
20
Környezet és Energia Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO002
21
Gazdaságfejlesztési Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO001
16
PROJEKT DOKUMENTUM
A prioritási tengely az Európai Bizottság JEREMIE22 mechanizmusával összhangban különböző

pénzügyi eszközökkel és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadással tervezi javítani a kis- és
középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit. Az OP forrását egy ún. holdingalapba
helyezi, amely a döntően magánszektorba tartozó pénzügyi közvetítők refinanszírozásán, illetve
társfinanszírozásán keresztül javítja a KKV-k forráshoz jutási lehetőségeit.
A Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium forrásbiztosításával és a Magyar Vállalkozásfejlesztési
Alapítvány koordinálásával 2000. április 15-én meghirdetésre került egy sporthitel program
(Sportvállalkozások Támogatási Programja23). Célkitűzése olyan vállalkozásokat támogatása volt,
amelyek annak érdekében tevékenykednek, hogy a lakosság egészségének színvonala, illetve
edzettségének, fizikai állóképességének foka emelkedjen. A beruházások minden esetben jelentős
fejlesztések megvalósulását eredményezték. Akár eszközbeszerzésre, akár a vállalkozás telephelyének
bővítésére került sor, a fejlesztések mindenképpen hozzájárultak a vállalkozások sikeresebb
működéséhez. A beruházások egyrészről jelentős árbevétel-növekedést eredményeztek, de a támogatási
keret felhasználása ugyanakkor számos új munkahelyet is teremtett. A program rövid összefoglalását a
Mellékletben közöljük.
Az egykori sporthitel program logikája és a JEREMIE mechanizmus sok hasonlóságot mutat, ezért
valószínűsíthető, hogy a GOP 4. prioritása keretében, megfelelő vállalkozói agilitás esetén, jelentős
források juthatnak sporttevékenységek finanszírozására.
2.4. A ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM24
2013-ig közel háromezer milliárd forintot használhat fel a magyar vidék és agrárágazat, ami az összes
Magyarországra érkező uniós forrás egyharmada. 1.300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet
hozzájutni, 1.500-1.600 milliárd forint pedig a közvetlen támogatás. A támogatások nagy részét –
melyek többsége állattenyésztési célokat szolgál – mintegy 47 százalékát a felzárkóztatásra fordítják, a
magyar mezőgazdaságnak ugyanis jelentős a technikai lemaradása a többi uniós országhoz képest.
Az ÚMVP a stratégiai beavatkozások tekintetében három fő intézkedéscsoportra koncentrálódik. Az
első intézkedéscsoport „A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása”, a második
a „A környezet és a vidék fejlesztése”, a harmadik a „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság
diverzifikálása”. A program negyedik tengelye a LEADER-megközelítés megvalósítása. Az AVOP
tapasztalataiból kiindulva, a vidéki sportfejlesztések legvalószínűsíthetőbb jövőbeli Európai Uniós
forrása a LEADER25 közösségi kezdeményezés keretében kidolgozásra kerülő helyi fejlesztési
stratégiákon fog alapulni.
A LEADER program specialitása, hogy a helyi pályázati rendszeren belül, a projektkiválasztás
részletes szempontjait a helyi akciócsoportok dolgozzák ki – az Irányító Hatóság irányelveit szem
22
Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, a Bizottság, az EIB és az EIF közös
kezdeményezése a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítására.
23
A program rövid leírása a Mellékletben „Európai Uniós csatlakozást megelőző hazai állami támogatási
konstrukció bemutatása” cím alatt található
24
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Budapest, 2007. szeptember
25
A LEADER Közösségi kezdeményezés céljainak általános bemutatását a 2.2.2 szakasz LEADER+ része
tartalmazza.
17
PROJEKT DOKUMENTUM
előtt tartva – LEADER-stratégiájuk részeként. A LEADER helyi fejlesztési stratégiák

kidolgozása és véglegesítése jelenleg zajlik a LEADER helyi akciócsoportok közösségeiben.
A projektek benyújtása 2008. júliusától válik lehetővé.
A LEADER-megközelítés, helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

Az ÚMVP LEADER intézkedése célja a vidéki belső erőforrások fenntartható és innovatív
felhasználásának elősegítése, a vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása az integrált
megközelítést tartalmazó fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása
érdekében. Cél továbbá a helyi innovatív megoldások és az átfogó társulások működtetése, a vidéki
régiók életszínvonalának emelése, a munkahelyek megőrzése és létrehozása, valamint az élethosszig
tartó tanulás jelentőségének hangsúlyozása.
Az intézkedés feladata továbbá a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vidéki élelmiszeripar, ill. a
vidéki gazdaság teljesítőképességének, a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosításának
erősítése, valamint a humán szolgáltatások és a helyi közösségek fejlesztését célzó, fenntartható és
versenyképes új helyi eljárások előmozdítása.
A LEADER program területi hatálya a 120 fő/négyzetkilométernél alacsonyabb népsűrűségű vagy
10000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki. A budapesti agglomeráció települései nem
tartoznak a LEADER program területi hatálya alá.
A LEADER-program stratégiai célja, hogy 2009-től kezdve a vidéki területeknek legalább a felét fedjék
le a helyi akciócsoportok, így az érintett területekhez tartozó vidéki népesség száma elérje a 2 350 000
főt. Ez összességében azt jelentené, hogy az ország összterületéhez viszonyítva az akciócsoportokhoz
tartozó településekkel érintett területek aránya elérné a 44%-ot.
Összefoglalás
Az első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak és pályázati kiírásainak, valamint az Új
Magyarország Fejlesztési Terv illetve Vidékfejlesztési Program akcióterveinek és már
megjelentetett pályázati kiírásainak elemzése alapján megállapítható, hogy a jelen megbízás
szerinti tartalommal értelmezett „sporttevékenységek” támogatására csak véletlenszerűen
kerülhet sor. Ennek oka elsősorban az, hogy a programozást tervező szakemberek többségének
első asszociációja a sporttal kapcsolatban – hasonlóan a társadalom egészéhez – hibás, mivel
alapvetően az élsportra gondolnak. Az élsport illetve a professzionális sporttevékenységek
valóban nem támogatható területek. Azonban a közösségi sport, az egészségmegőrzés, a
kapcsolódó megelőzés, valamint a társadalmi integráció sport általi segítése igenis támogatható,
mi több, jelenleg egyre inkább prioritást élvező célterület.
2004-2006. között még így is jelentős, a vártnál több sportcélú, a testmozgást támogató fejlesztés
valósult meg hazánkban elsősorban az AVOP és a GVOP forrásaiból. Ugyanakkor, szemben a
régi tagállamok gyakorlatával, nem volt ESZA alapú fejlesztés a sportban: Nem volt példa
sportszervezetek oktatására, képzésére és más, a humán erőforrások fejlesztését, az
egészségmegőrzést, a foglalkoztathatóság sporton keresztüli javítását, a társadalmi kirekesztés
elleni küzdelmet a sport eszközeivel támogató projektre Magyaroszágon.
18
PROJEKT DOKUMENTUM
3. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
A következőekben összefoglalóan kerülnek az Európai Unió sportfejlesztésére vonatkoztatható
dokumentumai, támogatási lehetőségei, valamint néhány tagország pályázati gyakorlata
bemutatásra.
A sport közvetlen támogatása vonatkozásában az EURATHLON megszüntetését követően a közösségi

dokumentumok között az Európai Bizottság által 2004-ben meghirdetett „Sport általi nevelés európai
éve” jelentette azt a kezdeményezést, ami ténylegesen nevesítve reflektorfénybe helyezte a sportot. A
program nyomán indult meg a munka, amelynek eredményeként összefoglalásra került a
sporttevékenység helye, szerepe a társadalmi és gazdasági életben, hatása az ifjúság nevelésében, az
egészséges életmód kialakításában, a társadalmi beilleszkedés, esélyegyenlőség erősítésében, a
munkahelyek bővítésében. A „Sport általi nevelés európai éve” alkalmából a Bizottság kifejezetten
sport tárgyú pályázatokat is meghirdetett. Közösségi szintű, interregionális (transznacionális), nemzeti
és regionális (szubnacionális) projektek részesültek támogatásban.
3.1. FEHÉR KÖNYV A SPORTRÓL
Két éven át tartó – a szokásos brüsszeli egyeztetési folyamatokhoz viszonyítva „gyors” – konzultáció
eredményeként 2007-ben született meg a Fehér könyv26 a sportról, amelynek célja, hogy a sport
nagyobb hangsúlyt kapjon a szakpolitikai döntésekben, felhívja a figyelmet a sport, mint „ágazat”
sajátos szükségleteire, és körvonalazza a jövőbeni uniós szintű fellépés kereteit. A Fehér könyv
megállapítja, hogy a sport szerepe különösen fontos az egészségmegőrzésben. A Bizottság az
egészségmegőrző fizikai aktivitást a sporttal kapcsolatos tevékenységek sarokköveként kezeli. Az
oktatásban, a közösségteremtésben, társadalmi beilleszkedésben, esélyegyenlőség javításában, a
kirekesztés és erőszak elleni küzdelemben játszott társadalmi szerepe, valamint a folyamatosan növekvő
gazdasági szerepe miatt kitüntetett figyelmet, és bizonyos területeken közösségi támogatást is
igényelhet a Bizottság pénzügyi eszközeiből.
A fehér könyv mellett a Bizottság cselekvési tervet is kidolgozott27, melyben a következő

intézkedésekre tesz javaslatot:
 új iránymutatások kidolgozása a testmozgás vonatkozásában;
 a doppingszerek használata elleni fellépés összehangolása;
 a sporttevékenységek révén megvalósuló társadalmi befogadás elősegítése;
 a sportszemléletű iskolai oktatás elismerése;
 a sport gazdasági hatásának felmérését célzó módszerek kidolgozása.
26
Fehér Könyv a sportról Brüsszel, 11.07.2007.
27
Pierre de Coubertin Cselekvési Terv.
19
PROJEKT DOKUMENTUM
A sport köztámogatásának biztosabb megalapozása a Fehér könyv közeljövőbeli célkitűzése.

Ennek érdekében a Bizottság összegyűjti a tagállamok tapasztalatait az alulról szerveződő akciók
támogatási módszereiről, és meghatározza azt a közös, fenntartható finanszírozási módszert, amely
összhangban az Európai Unió általános támogatáspolitikájával, azonos esélyt biztosít, és megfelelően
segíti az egyének és közösségek sportoláshoz való hozzáférését, a különbségek mérséklését.
Közösségi programok
A közösségi programok un. új generációs szakasza 2000-től indult el. Magyarország folyamatosan
csatlakozik az Unió közösségi programjaihoz. Ezek irányítását és az azokban való részvétel felügyeletét
a szakminisztériumok, a technikai lebonyolítást többnyire az e célra létrehozott programirodák, ill.
maguk a minisztériumok végzik.
Az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program finanszírozása van folyamatban az EU pénzügyi

eszközein keresztül.
3.2. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Önálló, dedikált pénzügyi eszköz nem áll rendelkezésre a sport támogatására, azonban a sport
szerepének fontossága és hangsúlyozása – éppen a Fehér könyv hatására – megjelenik szinte mindegyik
szakmai terület fejlesztéspolitikában. Különösen az ifjúságpolitika, oktatás, egészségügy és
szociálpolitika terén, de nem marad ki a Lisszaboni stratégia, kohéziós politika eszköztárából sem.
A sport támogatására is felhasználható pénzügyi eszközök az alábbiak:
 A Cselekvő ifjúság, és Európa a polgárokért programjai támogatják a sportszervezetek,

iskolák, civil társadalom, szülők helyi szinten történő együttműködésének elősegítését, a
társadalmi befogadás sporton keresztül való ösztönzésének tevékenységeit, és a sportnak a
megkülönböztetés elleni küzdelemben játszott szerepének erősítését.
 A PROGRESS-program, az Egész életen át tartó tanulás programja a tanárképzés, az
iskolák közötti együttműködés, a sportban rejlő oktatási, képzési lehetőségek kihasználása, a
sport szerepének erősítése a képzésben, tematikus hálózatok fejlesztése, mobilitás erősítése
érekében nyújt pénzügyi támogatást is.
 A Társadalmi kirekesztődés elleni küzdelmet szolgáló közösségi program: A programban
folyó tevékenységek arra koncentrálnak, hogy döntő hatást fejtsenek ki a szegénység
felszámolása érdekében. Tekintettel arra, hogy a szociális partnerek és a nem kormányzati
szervezetek is hozzájárulnak a kirekesztődés leküzdéséhez, a program bekapcsolja őket abba a
politikai párbeszédbe és vitába, amelyet európai szinten kíván lefolytatni.
 Az Európa Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap programozásának
részeként, a kohéziós politikával összefüggésben a tagállamok feladata a sportnak a társadalmi
befogadás, integráció és esélyegyenlőség területén betöltött szerepének erősítését szolgáló
intézkedések meghatározása.
 LIFE program Információ és Kommunikáció komponense figyelembe veszi a sportot is.
20
PROJEKT DOKUMENTUM
 7. Kutatási és technológia fejlesztési keretprogram az életmód és egészség szocio-kulturális

aspektusainak feltárása érdekében nyújt támogatást.
 A Közegészségügyi cselekvési program a testmozgás támogatását, a sportbalesetek, sérülések
megelőzést és a droghasználat elleni küzdelmet tűzi ki célul.
3.2.1. Cselekvő ifjúság 28
A korábbi, 2000-2006-ig tartó Ifjúság program (YOUTH) folytatása a Cselekvő Ifjúság (Youth in
Action) program (2007-2013), melynek teljes költségvetése 885 millió euró. Fő célja, hogy lehetővé
tegye a fiatalok számára a felelős állampolgárként való viselkedéshez szükséges ismeretek, képességek
és jártasság elsajátítását, hogy erősítse a szolidaritás érzését, ösztönözze a kezdeményezés szellemét,
előmozdítsa a nemzetközi cserekapcsolatokat és megerősítse az együttműködést a fiatalokkal
foglalkozó szakemberek között.A program sportesemények rendezéséhez nem nyújt támogatást, viszont
sport témájú projekteket támogat. Az ifjúsági kezdeményezés alprogramban a választható témák
között az ifjúsági sport is szerepel. Kiemelten kezeli a lányok és nők sportolási lehetőségeinek javítását.
Az Európai Önkéntes Szolgálat alprogram támogatja a fiataloknak az önkéntes tevékenységek
különböző formáiban való részvételét az Európai Unión kívül és belül. Az önkéntesek csoportja
kulturális, ifjúsági vagy sportrendezvények támogatásában vehet részt pl. fogyatékkal élő sportolók
sportrendezvényén, olimpiai játékokon, labdarúgó bajnokságon vagy ifjúsági fesztiválon stb. A fiatalok
egészségének javítása alprogram 2008. évi prioritásai közé tartozik a fiatalok testmozgása és
egészséges életmódja, valamint a fiatalok társadalmi és szociális beilleszkedése a sporton keresztül.
Követelmény, hogy a projektek ne sporteseményekből vagy versenyekből álljanak, hanem a testmozgás
és a szabadtéri tevékenységek segítségével érjék el a Cselekvő Ifjúság program általános célkitűzéseit.
A Cselekvő Ifjúság program két típusú támogatást nyújt:

 projektek támogatása;
 az ifjúságpolitikában tevékenykedő szervezet működési költségvetéséhez nyújtott támogatás
A Cselekvő Ifjúság programban nincs kettős finanszírozás, valamint a program nem támogatja a
projekt, vagy szervezet teljes költségét. Nonprofit szervezetek vagy szövetségek, fiatalokból álló
csoportok pályázhatnak. A programok részletes ismertetése, az egyes konstrukciókhoz társuló
támogatások meghatározásának módja a program leírásában alprogramonként megtalálható.
Pályázati kiírások folyamatosan jelennek meg, melyeket a honlapon lehet nyomon követni, illetve a
szakminisztérium kijelölt felelősétől itthon szerezhetőek be további információk.
3.2.2. Európa a polgárokért29
Az Európa a polgárokért program támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítségével

javul a különböző országok polgárai és szervezetei közötti együttműködés. A támogatás pénzügyi
kerete: 215 millió Euró. A program célja, hogy lehetővé tegye a polgárok számára, hogy aktívan részt
28
1719/2006/EC
29
1904/2006/EC
21
PROJEKT DOKUMENTUM
vegyenek egy hozzájuk közel álló, demokratikus, a világra nyitott, kulturális sokszínűségében egységes
Európa megteremtésében, a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló európai identitás
kialakításában, valamint erősítse a toleranciát és a kölcsönös megértést az európai polgárok között,
tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi sokszínűséget. A program 2008. évi fókuszába került a sport,
mint eszköz az aktív polgárság erősítésében, a szociális befogadás javításában. A Fehér könyvvel
összhangban olyan akciókat hirdet, amelyekben a sport lehetőségeit is kihasználja az önkéntesség, a
társadalmi aktivitás, a szociális integráció és az esélyegyenlőség javítása terén. Helyi hatóságok és
szervezetek, kutató szervezetek, állampolgári csoportok, civil szervezetek, nonprofit szervezetek mellett
az amatőr sporttal foglalkozó szervezetek is pályázhatnak támogatásra. A programban
sporttevékenységet is támogató konstrukciók:
Testvérvárosi találkozók
Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi

találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az
önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki
közöttük. A találkozók céljai között lehetnek sportesemények is. Pályázatot testvérvárosi kapcsolattal
rendelkező önkormányzatok, vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai
nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. A támogatás
formája átalánydíj, a résztvevők száma és a találkozó időtartama, illetve az utazási távolság alapján
meghatározott napi ráták szerint.
Civil szervezetek által kezdeményezett projektek
A különböző országokban működő civil szervezetek projektjeinek tárgya lehet konkrét tevékenység
(pl.: szeminárium, tematikus műhelymegbeszélés, szakmai kiadvány, információs kampány, művészeti
műhely, amatőr sporthoz kötődő tevékenység, képzés, stb.) Ezekre a tevékenységre tisztázott jogi
státuszú nonprofit szervezetek pályázhatnak, Magyarországon például társadalmi szervezetek,
köztestületek, oktatási intézmények, vallási szervezetek, önkéntes munkával vagy amatőr sporttal
foglalkozó szervezetek, stb. A részletes pályázati feltételek a Tempus Közalapítvány honlapján
folyamatos frissítés mellett elérhetők.
3.2.3. Egész életen át tartó tanulás programja30
A Socrates program az Európai Unió oktatási együttműködési programja, felöleli az oktatás valamennyi
szintjét az óvodától az egész életen át tartó tanulásig. Főbb céljai: a felsőoktatásban tanulók
mobilitásának ösztönzése, a nyelvoktatás fejlesztése, a nyitott- és távoktatás eszközeinek és
módszereinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, esélyegyelőség megteremtése,
hátrányos helyzetűek támogatása. Az Egész életen át tartó tanulás programja a gyerekkortól az
időskorig teljes mértékben lefedi az élethosszig való tanulást. A négy szektoriális alprogram közül a
30
1720/2006/EC
22
PROJEKT DOKUMENTUM
Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsőoktatást, a Leonardo da Vinci a szakmai képzést (a

felsőoktatási szint kivételével), a Grundtvig pedig a felnőttoktatást támogatja. A program pénzügyi
kerete közel hét milliárd Euró. (Comenius13%, Erasmus 40%, Leonardo da Vinci 25%, Gruntvig 4%)
Sporthoz köthető támogatási konstrukciói a következők:
Comenius Iskolai együttműködések
Az akció keretében olyan pedagógiai projekteket lehet megvalósítani, amelyek nemzetközi

együttműködésben zajlanak egyenrangú partnerintézmények részvételével, egy közösen választott
témában, folyamatos munkával, közös projekttermék elkészítésének a céljával. A Comenius Iskolai
együttműködések témája lehet az iskolairányítás, oktatásszervezés, a pedagógiai módszerek összevetése
és ezen területeken történő tapasztalatcsere is. 2008-ban előnyt élveznek az olyan együttműködések
által benyújtott pályázatok, melyek munkaterve, tekintet nélkül a projekt témájára, specifikus
intézkedéseket tartalmaz az alábbiak szerint:
 A társadalmi-gazdasági hátrányok leküzdése és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése,
 A kreativitás és az innováció felébresztése és ösztönzése,
 Az oktatási lehetőségekben való részvétel kiterjesztése a sporttevékenységek révén.
Erasmus program
Tematikus hálózatok alprogramjában az „akadémiai hálózatok” egyik prioritása a testnevelés és sport.

A programmal kapcsolatos részletes információk a Tempus Közalapítvány honlapján érhetők el. A
strukturális alapok sportra irányuló támogatásai a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési
dokumentumokban szerepelnek, melyek bemutatása külön fejezet témáját képezi.
A Leonardo program az Európai Unió szakképzési programja, amelynek célja a szakképzés piaci
igényekhez történő igazítása, a szakképzés minőségének fejlesztése, illetve a szakképzés minél
szélesebb rétegek számára hozzáférhetővé tétele, valamint a szakképzés tartalmával és módszereivel
kapcsolatos újítások támogatása. Ez utóbbi ponthoz jól kapcsolható a sport, mint oktatási eszköz. A
Leonardo program támogatja a szakképzés minden szintjének fejlesztését a középiskolától az
egyetemeken át a továbbképzésekig, amelybe beletartozik a vállalaton belüli továbbképzés területe is.
3.2.4. A LIFE program

LIFE program által támogatott tevékenységek az alábbiak:
 Környezetvédelem - innovatív tevékenységek és bemutatók az ipar számára; bemutatók,

promóció és műszaki támogatás a helyi hatóságok számára; a közösségi törvényhozást és
politikákat támogató előkészítő tevékenységek.
 Természet megőrzése - az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élőhelyek és a vadon élő

növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységek.
 Harmadik országok - technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi adminisztratív szervezet

létrehozásához, és a tartós fejlődést elősegítő természetvédelmi tevékenységek, bemutatók a
Mediterrán- és Balti-tenger térségében.
23
PROJEKT DOKUMENTUM
A nemzetközi példák új, rendkívül érdekes kezdeményezésekre hívják fel a figyelmet, melyekben a
sport is a természetvédelem eszközévé válik, illetve előtérbe kerülnek a „zöld sportok” (green games) és
azok támogatása.
A LIFE programon belül is találunk sikeres osztrák sportprojekteket:
 Egy golfprojekt golfmanagereket képez környezetvédelmi témákban. Az európai
Golfklubszövetség a „the committed to greenhandbook for golf courses“ címen vált ismertté
Európa szerte.
A legismertebb nemzetközi példa, mely a LIFE-ból került finanszírozásra, az athéni olimpiához

kötődött „green games” néven.
3.2.5. A 7. Kutatási Keretprogram
A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított

négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok
célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával
olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és
technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi-
gazdasági fejlődést.
A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus

programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások- magában foglalja e hat fő
célkitűzést. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal
magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti
programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok
európai szintű versenyén keresztül. Az „Emberek” program a már létező Marie Curie akciók
továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás
erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza
meg.
Eltérően az eddigiektől a 7. Keretprogram nem négy, hanem 7 éves lesz, mint az Európai Unió
költségvetési időszaka.
A 7. keretprogram alapdokumentumai:
• Decision No 1982/2006/EC of the European Parliament and of the Council of 18 December
2006 concerning the Seventh Framework Programme of the European Community for research,
technological development and demonstration activities (2007-2013) PDF (387 KB)
• Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK Határozata (2006. december 18.) az Európai
Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik
keretprogramjáról (2007–2013) PDF (477 KB)
24
PROJEKT DOKUMENTUM
3.2.6. A közegészségügyre vonatkozó közösségi szintű cselekvési program (2003–2008)
A Közösség a közegészségügyi program keretein belül, a biztonság európai szinten történő javítása
érdekében a tagállamokban előforduló sportbalesetekről és sérülésekről szóló adatok összegyűjtésével
és az egységes osztályozási rendszerek, valamint az összehasonlítható módszerek alkalmazásával
igyekszik segíteni a nemzeti szervek és sportegyesületek közös kezdeményezéseit. Ha a sportoláshoz és
más szabadidős tevékenységek gyakorlásához sikerül kedvező környezetet kialakítani, csökkenhet a
balesetek és a sérülések száma is. Az Európai Unió a 2003-2008 közötti időszakra szóló
közegészségügyi – egyes nem hivatalos fordításokban a népegészségügyi – programja31 keretében
számos olyan projektet támogatott illetve támogat, melyek célja a testmozgás népszerűsítése valamint a
sportbalesetek megelőzése. A program prioritásainak kidolgozása megelőzte „Sport általi nevelés
európai éve” programot, ugyanakkor célok összességében egy irányba mutatnak. A programra
vonatkozó kiválasztási szempontrendszert esettanulmányként a mellékletben bemutatjuk, mivel
felépítése és az alkalmazott módszertan tipikusnak mondható, és jellegét tekintve általánosítható.
A Programon belül rendszeresen jelennek pályázati felhívások, a jelenleg futó pályázatokra 2008. május
23-ig lehet jelentkezni. Az aktuális pályázati lehetőségekről és pályázati határidőkről közvetlenül a lent
megadott honlapon, illetve a kijelölt magyarországi kapcsolattartón keresztül az Egészségügyi
Minisztériumban lehet tájékozódni.
3.2.7. Mintaprojekt: Európai Környezetvédelmi Hálózat építése a szabadidősportban ( olasz-

francia interregionális vidékfejlesztési együttműködés)
A projekt célja a turizmus fellendítése szabadtéri - természetben gyakorolható sportok, "attrakciók"

fejlesztésével. Eredménye francia és olasz vidéki területek közötti interregionális, hosszútávon
fenntartható, kapcsolat kialakítása (helyi kultúra és a természetvédelem népszerűsítése, a helyi
erőforrások jobb kihasználása) szabadtéri "Zöld Sportok" réven. A projekt keretében támogatott
tevékenységek:
 a területek lehetőségeinek elemzése;
 a kínálati szektor fejlesztése:
 a helyi termékek fejlesztése és összekapcsolása;
 a sporttermék meghatározása;
 a területi marketing terv meghatározása és a helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése.
A projekt lényege az együttműködésből származó többlet. A természeti sport fejlesztése területi
összefogás által.
31
Forrás: http://ec.europa.eu/health-eu/my_lifestyle/sports_and_leisure/index_hu.htm
25
PROJEKT DOKUMENTUM
További közösségi szintű mintaprojektek, amelyek 2004-ben a sport általi nevelés éve
kezdeményezés (EYES) keretében nyertek támogatást:
Projekt Leírás Projekt teljesEU

költségvetése támogatás
aránya
Kommunikációs Sportesemények bemutatása, konferenciák és 200.365 euro 75%
kampány kézikönyv készítése oktatási intézmények részére 4
témában: a sport hatása az emberekre, szociális
integráció a sporton keresztül, a sport és a
munkaerőpiac közötti kapcsolatok elemzése,
információk a sport negatív oldaláról, mint
dopping, etnikai vagy faji kirekesztés,
kommercializálódás, egészségügyi problémák stb.
A sport a.) Az ADAPT című CD-ROM lefordítása az EU 512.765 euro 51%

támogatása az tagállamokban használt hivatalos nyelvekre
információ hiány (folyamatban).
mérséklése, és b.) Web oldal készítése, amelyen összegyűjtik a
oktatási anyag hasznos információkat a sport klubokról,
kidolgozása sportszövetségekről, beleértve az iskolai
révén sporttevékenységeket is.
Mindegyik adatbázis elérhető angol és a nemzeti
nyelven.
Sport és A projekt eredményeként létrejön egy virtuális 185.700 euro 80%

oktatási hálózat, amely az új technológia felhasználásával
szakemberek erősíti a tapasztalatcserét, a sport, mint a társadalmi
találkozója integráció egyik leghatékonyabban alkalmazható
eszközén keresztül.
26
PROJEKT DOKUMENTUM
3.2.8. Olaszországi mintaprojekt-példa
Projekt Leírás Projekt teljes EU

aránya
Sport az Támogatja a különböző sportokat (röplabda, torna, 210.063 euro 48%
iskolában evezés, baseball, rögbi, lovaglás, golf, vívás,
kosárlabda, sízés és kerékpározás) az oktatási
intézmények, önkormányzatok és sportszövetségek
együttműködési szerződésein keresztül.
3.2.9. Írországi mintaprojekt-példa a sport nevelés-módszertani szerepére

aránya
Sport és A sport kiemelése a különböző iskolai 47.000 euro 50%
sportfilozófia tantárgyak oktatása során. Például a történelem
alkalmazása tantárgy oktatása keretében bemutatásra kerül a
a speciális sport története, a földrajz keretében
oktatási megismertetik a különböző nemzeti csapatokat, a
igényűek
matematika keretében tárgyalják a speciális
képzésében
pontozási rendszereket. A program azokat a
fiatalokat célozza, akiknek nehézségeik vannak
az általános (hagyományos) képzési rendszer
elvárásaival, és ezért potenciális lemorzsolódók.
Sikeres osztrák projektpéldákat találunk a Leonardo, Grundtvig és Youth programokban. Különösen

releváns példa lehet hazánk számára a Kultúra 2000 keretében finanszírozott fejlesztések. Arra
figyelmeztet, hogy a Pécs Kulturális Főváros nagyprojektben szerephez kell juttatni a sportcélú
fejlesztéseket is.
Az osztrák sport sikeresen pályázott a 6. Kutatási Keretprogramban is:

A projekt keretein belül olyan módszerek kerülnek kifejlesztésre, melyek segítségével a sporthoz
kapcsolódó illegális drogkereskedelmet, a tiltott gyógyszerek, anyagok, adalékok használatát felfedjék.
27
PROJEKT DOKUMENTUM
Az uniós programok elérhetőségei32:
YOUTH programme: projects or organizations promoting the physical activities of

young people
http://ec.europa.eu/youth/index_en.htm
SALTO (Support and Advanced Learning and Training Opportunities inside the
YOUTH-programme)
http://www.salto-youth.net/home/
Training / Education: the role of sport in education
Programmes Comenius, Erasmus, Grundtvig, Lingua, Minerva, Leonardo da Vinci,
Erasmus Mundus, eLearning:
http://ec.europa.eu/education/index_en.html
Civil Society: Promotion of sport events (town twinning)
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm
Town Twinning
http://ec.europa.eu/towntwinning/index_en.html
Social Affairs and Equal Opportunities: sport facilities for disabled, for women,
for minorities Tenders / Grants:
http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/tenders/index_en.cfm
Disability issues:
http://ec.europa.eu/employment_social/disability/funding_en.html
Anti-Discrimination and Civil Society
http://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/callspt/calls_en.htm
Gender Equality:
http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/index_en.html
Public Health: promotion of physical activity, the prevention of sport
accidents/injuries, fight against the use of drugs Tenders / Grants:
http://ec.europa.eu/health/ph_programme/programme_en.htm
32
A hazai igazgatási struktúra illetve intézményrendszer átalakulása miatt, a programok hazai kapcsolattartóinak
elérhetősége legpontosabban a központi honlapokon keresztül érhető el, bár előfordulhat hogy ezen források is
lemaradásban vannak.
28
PROJEKT DOKUMENTUM
3.3. AZ EU ALAPOK ÉS A SPORT, EU-S FORRÁSOKBÓL MEGVALÓSÍTOTT

PROJEKTEK NÉMETORSZÁGBAN ÉS AUSZTRIÁBAN
3.3.1. Németország
A német sportérdekek képviselete Brüsszelben
A „német sport” fenntart egy önálló brüsszeli képviseleti (lobbi) irodát amely „A német sport EU
Irodája” nevet viseli. Feladata, hogy a német sport érdekeit képviselje az EU intézmények
viszonylatában, információt szolgáltasson az aktuális európai ügyekről, segítsen olyan sportprojektek
tervezésében, amelyekhez Európai Uniós támogatás vehető igénybe.
1993-ban jött létre a Német Sportszövetség, a Nemzeti Olimpiai Bizottság és a tartományi

sportszövetségek összefogásával. Több európai együttműködő partnere is van. Az iroda kiválogatta
2004-től 2007-ig azokat a mintaértékű sportprojekteket, melyekhez uniós forrást sikerült szerezni.
Harminc projektről kapható információ az irodától, melyek 2004-2007. között valósultak meg. A
projektek elemzése azt mutatta, hogy jellemzően kisebb összegű támogatásra kaptak lehetőséget a
pályázók, szerepelt közöttük 15.800 euro „nagyságú” projekt is.
A német példa három területen tanulságos:

 a közvetlenül Brüsszelben megpályázható programok
 a Leader projektek
 és a korábbi NDK területén folyó uniós sportfejlesztések tekintetében.
A projektlista igen változatos, így csak korlátozott számú egyenes következtetést, tendenciát lehet
belőle levonni. Az alábbiakban összegezzük a legjobb gyakorlatot:
Egy 2006-2008. évekre szóló projekt az idősödő korosztály testmozgásának támogatását tűzte ki célul.
Az Unió 700.000 euro támogatást biztosított a projekthez, melyben 17 európai ország (főként
egyetemek) vesz részt. A résztvevők egy hálózat létrehozásán munkálkodnak, melynek célja, hogy
megtalálja a testmozgás ösztönzésének költséghatékony módszereit, kialakítson és végrehajtson egy
testmozgásra vonatkozó politikát. Ezt kutatások alapozzák meg az idősebb korúak sporttevékenységeit
vizsgálva. A projektet az Egészségügyi Főigazgatóság finanszírozza.
A Munkaképesség 45+ című projekt kitűnő példája a sportcélú fejlesztések finanszírozásának az

Európai Szociális Alapból. Célja, hogy a 45 év feletti lakosság a rendszeres sport segítségével
megőrizhesse munkaképességét, különös tekintettel a munkanélküliekre és a potenciális
munkanélküliekre.
Egy másik, szintén az ESZA-ból finanszírozott projekt összekapcsolja a készségfejlesztést (hogyan

dolgozzunk csapatban) és a sportot, az egészséges táplálkozást és a testmozgást. Például 8. és 9.
osztályos tanulóknak gerelyhajítás segítségével oktatják a csapatszellemet, az együtt tanulást és a közös
munkát. A résztvevők, más ott lakókkal közösen készülnek fel arra, hogy „fittek” legyenek, amikor
munkába állnak, vagy saját céget alapítanak. Egyesületek, iskolák, ifjúsági házak dolgoznak együtt a
projektben. A projektötlet már harmadik alkalommal is sikeresnek bizonyult. A jelenlegi fázis 2006-
29
PROJEKT DOKUMENTUM
2007. évekre terjed ki. Az uniós források mellett a Szövetségi Ifjúsági Minisztérium is támogatást
nyújtott a megvalósításhoz.
Az ESZA-val szemben ritka az ERFA-ból finanszírozott projekt az iroda palettáján. Egy kivétel a 2007.
évi Åre-ban rendezett sí világbajnokság, amelyre 200 ezer euro támogatást sikerült szerezni. Amint
korábban jeleztük, az iroda nemcsak németországi, hanem más régi tagállamokban tervezett
sportprojekteket is felkarol.
Figyelmet érdemel az a kezdeményezés, amely nem egy támogatási alapból, hanem a szociális
párbeszéd támogatásán keresztül valósul meg. A projekt kedvezményezettje az EASE (Sport
Munkaadók Európai Egyesülete).
Referencia értékű az a projekt, amelynek címe a „Városi sport – a sport, mint városfejlesztési eszköz”.
Célja, hogy a hátrányos helyzetű városrészek sportfejlesztések révén felértékelődjenek. Ehhez járul
hozzá a projekt elemzések, kutatások, és legjobb gyakorlatok átadása révén. A várt eredmény egy
gyakorlatorientált csomag, mely bemutatja, hogyan válhat a sportpolitika a városfejlesztés eszközévé.
Több évet (2004-2007) és 24 tagállamot fog össze, teljes összege 1,5 millió euro. A finanszírozás
forrása az Interreg III program.
Ez a referencia azért fontos hazánk számára, mert a sport szempontjából legtöbb támogatási lehetőséget
nyújtó Leader nem terjed ki a városokra. A városfejlesztés ugyanakkor szintén jelentős forrásokkal bír
(Jessica program).
Szintén példaértékű, hogy egy német egyetem (Bielefeld) Sport és Lélektani Tudományok tanszéke a 6.
Keretprogramból nyert el kutatási támogatást, mely a brüsszeli pályázati lehetőségek legjelentősebbike.
Ez egy további bizonyíték arra, hogy a sportot ugyan egyetlen alap vagy program sem támogatja direkt
módon, de közvetlen módon szinte mindenhol „eladhatóak” a sportprojektek.
Több jelentős projekt létezik a sport és a dopping kapcsolatáról. Ezek fókuszában a felvilágosítás, az
egészségügyi kockázatok bemutatása áll. Egy 2005-ben indított projektben például spanyol görög,
bolgár és lengyel egyetemek gondoskodnak a témában elérhető tudás összegyűjtéséről, lefordításáról
valamennyi európai nyelvre és eljuttatásokról a(z) (potanciális) érintettekhez. A projekt 3 évre szól,
összköltségvetése közel 780 ezer euro, melyből 460 ezer az uniós támogatás.
Néhány további példa:

 „Iskola és élsport”(forrás: EJES) tehetséggondozás, csereprogram 5 ország részvételével
 „Job and Sports” (program: Leonardo da Vinci) , hátrányos helyzetű fiatalok (nők) munkahelyi
beilleszkedése a sport segítségével
 Good Hosting, Fewer Problems (AGIS program), szurkolók és biztonság, kb. 55.000 euro
 ITES Informations Technologies in European Sport and Sport Science (Socrates / Minerva
1999-2001) tudományos kutatás, kommunikáció, konferencia, workshopok
 Flaeming Skate 2004 (ERFA) inline skater, aktív turizmus
30
PROJEKT DOKUMENTUM
Sportfejlesztések Leader forrásból
Fontos Magyarország számára az a tapasztalat, hogy helyi szinten a Leader az az uniós forrás, melyből
sportcélú fejlesztések finanszírozhatóak. 2000. és 2006. között Németországban 148 kistérségben
mintegy 1300 projekt valósult meg LEADER+ forrásból, közöttük jelentős számban fordultak elő
sportcélú fejlesztések is.
Tipikus példák:
 iskolai sportpálya
 vízisport-park
 aktív testmozgás időseknek és mozgáskorlátozottaknak
 szabadtéri teniszpályák a tömeg- és versenysport számára
 a mozgássérültek, kerékpárosok és görkorcsolyázók szállításának összekapcsolása
 sportlétesítmény akadálymentesített öltözőkkel és zuhanyzókkal
 tájfutáshoz felkészítő gimnasztika terem, tréningek a sérülések elkerülése érdekében
 sétautak, kerékpárutak
 lovas turizmus
 trendsportok, mint pl. sírepülés
 vízipark a természetben
 tornaterem megújuló energiaellátással (napkollektor és geotermikus energia).
Legnagyobb számban a sétautak és a kerékpározáshoz köthető projektek fordulnak elő. Jellemzően a

szabadban végezhető sporttevékenységeket támogatják, melyekben a táj szépségének megőrzése, a
helyi turizmus fellendítése fontos szerepet kap.
Sportfejlesztések a korábbi NDK területén
Magyarország vonatkozásában is relevánsak a keletnémet tapasztalatok, mert ezek a tartományok

ugyanolyan besorolás alá esnek az EU források megítélése és nagysága szempontjából, mint hazánk. A
strukturális politika (melynek fő eszközei a strukturális alapok) fő célja, hogy megvalósuljon a területi
kohézió, az alacsonyabb fejlettségi szinten álló területek közelítsenek a magas fejlettségűekhez.
Pontosan ezt a célt tűzte ki az 1999. július 1-ével induló, „Aranyterv a Kelet számára” program, mely
tömegsportra alkalmas sportpályákat támogat az Új Német Tartományokban és Kelet-Berlinben. Célja,
hogy 15 év alatt felzárkóztassa a sportolási lehetőségek kínálatát, melyben a program indításakor
jelentős volt a lemaradás, a kelet német területeken a nyugatiak korábbi szintjére. (A korábbi szintet a
90-es évek elejére vonatkoztatja a program.) Ily módon is orvosolni kívánják a kettészakadás
következményeit és azonos életkörülményeket kívánnak biztosítani az ország teljes területén. A
program új sportlétesítmények létrehozását és régebbiek felújítását támogatja a szövetségi kormány, a
tartományok és az önkormányzatok bevonásával.
31
PROJEKT DOKUMENTUM
Keretein belül támogathatóak a városok, települések, kistérségek és azok társaságai, valamint a

közhasznú sportszervezetek. Támogatható minden olyan intézkedés, melyben sort célú szükségletet
fedez. Két azonos fontosságú projekt közül elsőbbséget élvez az, amelyben környezetvédelmi és
szociális szempontok is érvényre jutnak. Támogatható sportlétesítmények új építése, bővítése vagy
átépítése. A sportlétesítmények az alábbiak:
 sportpályák (kis- és nagypályák, könnyűatlétikai egyéni létesítmények
 sportcsarnokok
 fedett és szabadtéri medencék (kivéve élményfürdők)
 egyes sportágakban használt speciális létesítmények, amennyiben azokat a helyiek tömegesen
igénybe tudják venni, hosszú távon is igényeli és sokrétű a felhasználók köre.
A támogatható létesítményekhez tartoznak továbbá:
 a kiszolgáló épületek és helyiségek (öltözők, zuhanyzók, technika stb.)
 torna- és kondicionáló termek
 szociális helyiségek
Olyan helyiségek sportcélú átépítése is támogatható, amelyek korábban nem sport célokat szolgáltak.
Ez a németországi példa több tanulsággal is szolgálhat. A kezdeményezés az EU támogatások
szempontjából igazi ellenpélda is lehet, hiszen nem vesz igénybe ilyen forrást, hazai finanszírozásból
oldja meg a fejlesztést, holott teljesen EU-konform. Céljai azonosak a területi kohézió céljaival.
A német támogatási rendszer egyik nagy hibája, hogy hasonló célú pályázatok nagy számban léteznek
egymás mellett, a pályázó gyakran elvész, nem tud eligazodni a lehetőségek között. Ez egyben
hatékonysági problémákra is utal a közpénzek felhasználásban.
Projekt-példák

aránya
Külvárosi A projekt egy új sportcsarnokra építve vonja be a 40.416 euro 33%
sportcsarnok hátrányos helyzetű /főleg emigráns/ külvárosi
gyerekeket és családjukat a sportba. A projekt
elsősorban a csapatsportokra épül, amelyek
támogatják a szolidaritást a szociális és kulturális
integrációt. A sportcsarnok minden délután nyitva áll
a családok és valamennyi érdekelt csoport és iskola
előtt.
Befogadásra Együttműködés az egyetemek (tudományos kutatási 60.000 euro 50%

nevelés a komponens), sport klubok és iskolák között három
sport által különböző sport és szabadidő tevékenység végzésére
7 és 9 éves gyerekekkel, amelynek során a fair play, a
tolerancia, a szabályok betartása és az ellenvélemény
elfogadása a legfontosabb szempont.
32
PROJEKT DOKUMENTUM
3.3.2. Ausztria
Ausztria példája a sportprojektek uniós támogatása, annak szisztematikus vizsgálata, megismertetése a

sport iránt érdeklődőkkel, az eddig vizsgált országok mellett egyértelműen egy további legjobb
gyakorlat. Mottója, hogy kreativitással és a szükséges akarattal, jóval több EU-támogatáshoz juthat az
osztrák sport.
A sport és annak támogatása nem az unió elsődleges feladata, de a meglévő támogatási programokból
sportprojektek is profitálhatnak. Ez elsősorban a képzés, az ifjúság, a regionális politika és a szociális
integráció területeire vonatkozik. Ilyen programok például a YOUTH, vagy a Leonardo da Vinci.
Korábban létezett olyan uniós program, mely kizárólag sportprojekteket támogatott. Az EURATHLON
1995-1998. között működött, de egy bírósági ítélet nyomán megszüntették. Az ítélet lényege, hogy csak
az alapszerződésben nevesített célokra fordíthat pénzeszközt a költségvetés, a sport azonban ebben nem
szerepel. Az új alkotmány elfogadása ezt a problémát megoldhatja, hiszen abba a sportot már
belefoglalták.
A regionális politika területén Ausztria 1,8 milliárd euro támogatásra tarthatott igény a 2000-2006.
tervidőszakban. Ez öt uniós alapból érkezik (regionális, szociális, agrár- és vidékfejlesztés, halászat és
kohéziós). Példaként említhető a burgenlandi nagyprojekt, mely a turizmus támogatásán belül egy
gyógyfürdő és golf beruházást finanszíroz. Egy másik projekt Felső-Ausztriában az „Egészségturizmus
munkahelyet termet” címet viseli. Ebben a projektben az egészségközpont és a gyógyfürdő mellett
további sport és szabadidő létesítmények is helyet kaptak. Steiermarkban egy Sportegyesület
könyvelője vehetett részt továbbképzésen.
Egy következő programcsoport a közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL, LEADER és

URBAN)33 köre. Ezeken belül összesen 358 millió euro forráshoz juthatott Ausztria. Néhány
Interregből megvalósult projekt:
 háromoldalú wellness képzés (Steiermark, Szlovénia, Magyarország). Igényfelmérés a
turisztikai létesítményekben, több országot átfogó wellness képzés.
 EUROREGIO futballkupa (Felső-Ausztria, Németország, Csehország
 Pentathlon (Alsó-Ausztria, Szlovákia).
Példák Leader projektekre:

 Voralbergben trendsportokhoz kapcsolódóan nyújtottak támogatást. A divatsportokban új
foglalkoztatási lehetőségek rejlenek a régió számára. Részben sportolók és animátorok
felkészítésén, képzésén, részben pedig az új sportágakhoz köthető turisztikai lehetőségeken
keresztül.
 Steiermarkban a schilcherlandi erdei és sport élménypark kapott támogatást. A turizmus, az
erdészet és a sport együttműködése valósult meg itt, egész évben nyújtott kalandprogramokon
és természeti élményeken keresztül. A programokat főként iskoláknak ajánlják, alternatívaként
a szokványos túrákkal és sportrendezvényekkel szemben. Az egészséges táplálkozással
33
A Közösségi kezdeményezések mára átalakultak (vagy megszűntek), a Leader például az EMVA egyik
prioritásává vált, az URBAN-ből lett a JESSICA program stb.
33
PROJEKT DOKUMENTUM
foglalkozó alprogram is része a projektnek, mely gyermek főzőtanfolyamot és táplálkozási

szemináriumokat tartalmaz.
EQUAL projektre nem volt sikeres példája Ausztriának.
Az URBAN kezdeményezésen belül a grazi ASKÖ Stadion felújítása és egy grazi fürdőfelújítás
szerepelt.
A strukturális politika eszközei és a közösségi kezdeményezések mellett közvetlenül a Bizottságtól is

kapható támogatás több országot átfogó projektekhez a különböző EU politikákhoz kapcsolódóan és az
akcióprogramok keretein belül.
Ennek fő területei:
 képzés és kultúra, ifjúság és kultúra (ide tartozik a Leonardo, a Sokrates 8 alprogramja, a
Youth, a Kultúra 2000 stb)
 egészségügy
 foglalkoztatás és szociális politika
 kutatás
 környezetvédelem.
3.4. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SPORTFINANSZÍROZÁSI GYAKORLATA
Egy fejlett gazdaságú európai uniós tagország sporthoz és az egészséges (szűkebb értelemben véve
mozgásgazdag) életmód kialakításához szükséges feltételek megteremtéséhez kapcsolódó
fejlesztésének, illetve projektjének ismertetése kerül a következőekben bemutatásra.
A sport szervezeti keretei
A sport szervezeti kereteit az elmúlt években megújították. A sportszervezetek átvilágítását követően a

Kormány elfogadta az új sportstratégiát, amely a korábbi tagolt és szétaprózódott sportfinanszírozást
egységesítette, elősegítve ezzel a sport finanszírozás átláthatóságának és hatékonyságának növelését.
Az Egyesült Királyságban a sportpolitikai irányítást kormányzati szinten a Kulturális, Média és
Sportminisztérium végzi. A minisztérium és a sportszervezetek között a kapcsolatot a UK Sport, illetve
a Sport England, Sport Scotland, Sport Wales és a sport Észak Írország biztosítja.
A UK Sport a korábbi átfedések megszüntetése érdekében 2006. április 1-től az elit „verseny” sport
fejlesztéséért és finanszírozásáért felelős, míg a közösségi sportfejlesztés és sportfinanszírozás feladata
pedig a Sport England hatáskörébe tartozik. A Sport England felelős tehát a közösségi sport
fejlesztéséért és a közösségi sport befektetések menedzseléséért. A Sport England feladata a
kormányzati sportcélok elősegítése valamint a sportnak juttatott kormányzati támogatás és a Nemzeti
Lottó Alap forrásainak hatékony felhasználása. A szervezet a Kulturális, Média és Sportminisztériumon
keresztül a Parlamentnek tartozik felelősséggel.
34
PROJEKT DOKUMENTUM
A Sport England szervezetét 13 tagú elnökség irányítja. Az elnökség a szervezet stratégiáját alakítja és
a legfontosabb pénzügyi, finanszírozási kérdésekben dönt, valamint ellenőrzi a legfontosabb projektek
megvalósulását. A Sport England az egyesületekhez, helyi önkormányzatokhoz 9 regionális irodán
keresztül kapcsolódik. A 9 regionális iroda az ország teljes területét lefedi. Mindegyik regionális iroda
az adott régióra vonatkozó sport stratégiát dolgozott ki, amely illeszkedik a Sport England által
kidolgozott nemzeti sportstratégiához.
A helyi sport szervezéséért a helyi önkormányzatok sportszervezetei felelnek. Angliában a sport nem
kötelező önkormányzati feladat, ezért az egyes önkormányzatok önállóan döntenek ezek
működtetéséről.
Angliában a sportklubok általában egy, vagy csak kevés sportágra szakosodva működnek. A
sportklubokat a NGB-k, azaz a sportági szövetségek fogják össze sportáganként. Angliában a
sportfinanszírozási rendszert úgy alakították ki, hogy a sportági szövetségek a központi támogatásért
cserébe egyfajta üzleti tervet készítenek, amely a következő évi központi finanszírozás alapja.
Brit Olimpiai Bizottság önálló szervezetként működik, de befolyása csekély, állami finanszírozási
forrásokból nem részesül. A központi kormányzati pénzek (Lottó Alap) felosztásába érdemi beleszólása
nincs.
A sport finanszírozás forrásai
A sporttal kapcsolatos gazdasági aktivitás 2005-ben rekord nagyságrendet, 15 milliárd fontot ért el. Ez
közel 50 %-os növekedés 2000-es évhez viszonyítva. Az ágazatban 434 ezer főt foglalkoztatnak, ami az
összes brit foglalkoztatott 1,8 %-át teszi ki. A foglalkoztatott munkaerő 76%-a a magánszektorban,
12%-a a nonprofit szektorban és 12%-a pedig a közszférában dolgozik. Az összes sport jellegű
fogyasztói kiadás becsült éves értéke 17 milliárd font.
A sportágazatban a közösségi finanszírozás értéke (állam, önkormányzat) a különböző finanszírozási

formákon keresztül (állami, önkormányzati, Nemzeti Lottó Alap, adókedvezmények) meghaladja éves
szinten az 2 milliárd fontot. Ezen túlmenően évente nagyságrendileg 5,8 millió önkéntes munkájával
vesz részt különböző formában a sportszektor működtetésében. A vállalati szektor becsült részesedése a
sportszektor finanszírozásában 1,3 milliárd font. A sport fejlesztésére a Sport Keretterv keretében a
sportra fordított állami finanszírozási források értéke éves szinten közel 2000 millió Font. A keretterv
céljaihoz illeszkedő nemzeti, regionális és helyi szintű tevékenységek finanszírozását több alap végzi:
 Sport England tanácsadó, sportfejlesztő és támogató szervezet. Nemzeti és regionális szinten

fejti ki tevékenységét, melynek fő célja aktív nemzetet teremteni a sportoláson keresztül.
 A Nemzeti Lottó Alap nagy projekteket támogat.
 A Nemzeti Sport Alap a magánbefektetők és közösségek együttműködését támogatja a sport
terén,
 A Nagy Lottó Alap támogatásai felét a Nemzeti Lottó Alap jó projektjeire költi, és pótlást nyújt
az Új Lehetőségek Alapjának, valamint a Közösségi Alapnak.
 A Football Alap felügyeli a beruházásokat.
 A Sport és Művészeti Alap széles skálán mozgó sport projekteket támogat.
 A Sport segély a 12 és 18 év közötti lányok és fiúk sportját támogatja.
35
PROJEKT DOKUMENTUM
Néhány példa az alapok támogatási konstrukcióira
Sportsmatch program
A Sportmatch kormányzati kezdeményezés (Sport England) a sport szponzori támogatására. Lényege,

hogy minden egyes szponzori fonthoz ugyanannyi támogatást nyújt. A támogatás maximuma 50000
font. A támogatásra kormányzati szervek, karitatív szervezetek, helyi önkormányzatok, iskolák, sport
klubok, önkéntes és ifjúsági szervezetek nyújthatnak be kérelmet közösen a szponzorral. A szponzor
minimális hozzájárulása 1000 font. A program részletesen szabályozza a szponzor kilétét, a támogatási
jogcímeket, pénzügyi kondíciókat és a szponzorálható sportágakat.
A program célja, hogy

 új üzleti partnereket vonjon be az alapvető sportágakba /grass-roots sport/
 bátorítsa a szponzorokat a tevékenységük kiterjesztésére,
 növelje a szponzori támogatási összegeket.
Elismerés mindenkinek
Elismerés mindenkinek /Award for All/: a Nemzeti Lottó alap támogatásával működő pénzügyi keret
helyi projektek támogatására. 300 és 10000 font közötti támogatást nyújt iskoláknak, non-profit
szervezeteknek, helyi önkormányzatok, közösségeknek. Nem kaphatnak támogatást nyereségorientált
szervezetek, magánszemélyek. A támogatás a helyi közösségek fejlődését elősegítő sport, művészeti,
kulturális, oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi projektekhez kapcsolódik.
A sport terén a támogatás

 a hátrányos helyzetű csoportok tréning programjai
 a városi telkeken, fiatalok számára sport és játék-terek kialakítása
 az egészséges táplálkozás és testmozgás növelése tartalmú projektekhez nyújtható.
Egészséges család program
A 12 év alatti gyerekeket célozza a program, melynek keretében a családdal közös programokat

dolgoznak ki a játék, az egészséges táplálkozás és testmozgás fejlesztésére.
36
PROJEKT DOKUMENTUM
Skócia (Sport Scotland)
A sporttámogatás általános alaprendszerén túlmenően, segítséget nyújt – elsősorban lottóból származó

pénzek felhasználása révén – a sporttevékenységhez kapcsolódó projektek finanszírozásához. A
vonatkozó „Sport építése program” két jellegzetes elemből áll:
1. Közösségi létesítmények biztosítása, illetve feljavítása a lakosok érdekében. Helyi
önkormányzatok, egyesületek, vállalkozások és hasonló helyi nem sportszervezetek a kezdeményezők.
2. Edzésre és versenyzésre alkalmas létesítmények nemzeti vagy területi központok
létesítményeinek fejlesztésével vagy rendelkezésre bocsátásával. A kezdeményező az illetékes
sportigazgatási szerv lehet.
Példák a Skóciában leginkább támogatandó projekt-típusokra:

 Sportterek kialakítása, amelyeknek jó kapcsolataik vannak iskolákkal és klubokkal, és
biztonságosak, valamint jól megközelíthetőek.
 Létező pályák felújítása, fejlesztése, uszodafejlesztés központi jellegű településeken
 Szálláshelyek fejlesztése meglévő vagy új sportpályáknál
 Sportcsarnokok, sportterek fejlesztése a közösség bevonására vagy a sportkínálat növelésére.
Példák közepesen fontos célokra:
 golfpályák fejlesztése
 létező bitumenes, betonos teniszpályák cseréje
Példa alacsony prioritású projektre:
 Bowling-pályák vagy klubok felújítása
Projekt-példák
Annan Drive Integrated Community Facility, Hamilton, South Lanarkshire

Közösségi épület fejlesztés úszás, fitness és szabadtéri sport kínálattal, amely segíti fogyatékos
embertársaink integrálódását is.
Korosztályokon átívelő aktív közösségek fejlesztése a sport által

A projekt célja a közösségépítés, az egészségmegőrzés és az élethosszig tartó tanulás a sporton
keresztül, valamint hogy növelje a – főként a kisebbségek és a rossz anyagi körülmények között élők
közül kikerülő – fiatalok sportban való részvételét.
A projekt keretében egy vízparti szabadidőközpontban, 55 év fölötti embereket képeznek és tanítanak
meg négy sporttevékenység oktatására (vitorlázás, kenuzás, hegymászás és íjászat). Alapfokú oktatóvá
előlépve az idősebb célcsoport tanítja meg a fiataloknak a sportágak alapjait, amely tevékenységek
egyébként drágák vagy nehezen elérhetők. A projekt legnagyobb érdekessége és egyedisége a
különböző korosztályok bevonása.
A Mellékletek tartalmaz két további eredeti dokumentumot egy mintaprojektre és a sikeres angol
gyakorlatra vonatkozóan.
37
PROJEKT DOKUMENTUM
Eredmények
A sportágazat fejlődésének legfontosabb eredményei az elmúlt években a következők:

 A felnőtt lakosság sportaktivitása az elmúlt években nem csökkent. Ez a korábbi tendenciákhoz
képest előrelépésként értékelhető.
 Az iskolai sport a 90-es évekbeli hanyatlás után fejlődésnek indult.
 Az olimpiai, paraolimpiai játékokon és egyéb világeseményeken a sport eredményessége
növekedett. Az 1996-os Atlantai olimpián szerzett 15 érem, a 2000-es Athéni olimpiára 30-ra
növekedett.
 1997 óta országos szinten 10 új versenyuszodát építettek, megkezdődött a Wembley stadion
építése, jelentős mértékben megújultak a központi sportcentrumok.
 A 2012-es nyári olimpiai játékok házigazdájává Londont választották. A legnagyobb
sportesemény rendezési jogának elnyerését követően megkezdődött a 2012-es olimpiai játékok
rendezéséhez szükséges sportinfrastruktúra fejlesztése.
A tapasztalatok áttekintése során megállapítható hogy az egyénre vonatkoztatott „ép testben, ép

lélek” gondolata, eredményesen transzponálható szélesebb társadalmi értelmezésre, azaz hogy
egy egészségesebb fizikumú humán tőkével bíró társadalom, hatékonyabb lehet mind gazdasági
mind államigazgatási tekintetben.
3.5. INDIKÁTOROK AZ UNIÓS FEJLESZTÉSPOLITIKA GYAKORLATÁBAN
Az uniós gyakorlatban az indikátorokat elsősorban a támogatáspolitika hatásának mérésére (értékelés),

illetve a konkrét projektek (programok) fizikai megvalósulásának, előrehaladásának mérésére
(monitoring) használják. A leggyakrabban használt mutatók az
• output
• eredmény és
• hatás indikátorok.
Output mutató lehet sportfejlesztések esetében például a megépített sportlétesítmények száma,

férőhelye. Szociális alap finanszírozása esetén az elindított tanfolyamok száma, a képzésekben részt
vevők száma, ezen belül például a nők, a fogyatékosok száma, vagy aránya. Az eredmény mutatók a
beruházás, fejlesztés, vagy egyéb intézkedés közvetlenül kimutatható (közösségi, gazdasági, erkölcsi
stb.) hasznát mérik. Ilyen mutató a lakosság sportolásra fordított idejének növekedése. A hatás indikátor
hosszú távú hasznot mér, mely már nem köthető közvetlenül, csak közvetve, más tényezők együttes
hatásával együtt az adott fejlesztéshez. Ilyen mutató a lakosság egészségi állapotának javulása.
Fontos és általánosan, minden fejlesztésnél használt eredmény indikátorok a beruházás általi hozzáadott
érték növelése és a létrehozott új (esetleg megőrzött) munkahelyek száma.
Léteznek továbbá input indikátorok is. Az input mutatók adott projekt esetében a pénzügyi ráfordítás
nagyságát mérik.
38
PROJEKT DOKUMENTUM
4. SPORTFEJLESZTÉSHEZ ADAPTÁLHATÓ PROGRAMOK
Az elemző munka során igyekeztünk feltárni a lehető legköltséghatékonyabb eszközöket a Megbízó

számára, amelyekkel megfelelő döntés esetén gyorsan és magas színvonalon kezdheti meg a
sporttevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó projektek generálását, gyűjtését, a projektekben részt
vevő potenciális szakemberek képzését, valamint az ígéretesnek ítélt projekt-ötletek részletes tervezését
és kidolgozását.
A következőekben bemutatásra kerülő három eszköz közös jellemzője, hogy hazai állami illetve
részben európai uniós források felhasználásával kerültek kifejlesztésre.
4.1. A „KEZDET” PROJEKTGYŰJTŐ PROGRAM BEMUTATÁSA
2000-ben született meg az elképzelés, hogy a Nyugat-Dunántúli Régió rendelkezzék egy olyan önálló
adatbázissal, mely tartalmazza a Nyugat-Dunántúli Régióban született fejlesztési kezdeményezéseket,
projekt-ötleteket. Az adatbázis a Nyugat-dunántúli Fejlesztési KEZDEményezések Tára, azaz a
KEZDET34 nevet kapta.
Az adatbázis és rendszer mára mind jellegében, mind pedig technikai hátterét illetően jelentős
mértékben átalakult, igazodott a folyamatosan változó külső feltételekhez. 2005-ben a rendszer
átdolgozására és kibővítésére került sor, amelynek eredményeképpen a projektgazdák számára a
KEZDET egyszerűbb, áttekinthetőbb, könnyebben kezelhető, felhasználóbarát rendszerré vált.
A KEZDET mostanra már nem csak a Nyugat-Dunántúli Régió, hanem az Észak-Magyarországi,
az Észak-Alföldi, a Dél-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Balaton Régió fejlesztési
kezdeményezéseinek gyűjtését is támogatja.
Alapvető cél illetve elvárás a rendszerrel szemben, hogy valódi fejlesztési elképzelések jelenjenek meg
az adatbázisban, amelyek az Európai Unió és a Hazai Decentralizált Keretek forrásain túlmenően más,
akár befektetői oldalról érkező finanszírozási forrásokra is számíthatnak. A valódi, azaz nem pályázati
felhívások által vezérelt fejlesztési elképzelések, projektek kidolgozásában, pályázattá formálásában
egy projektértékelő rendszer nyújt segítséget. Az Ügynökség/ tervezők részére eljuttatott
projektjavaslatok befolyással bírhatnak mind a regionális igények figyelembe vételével történő
regionális pályázati rendszer kialakítására, mind pedig a 2007-2013 időszak Új Magyarország
Fejlesztési Terv Operatív Programjai és Akcióterveinek alakulására. Mindkét esetben komoly
érdekérvényesítő szerepe van a pályázati források támogatható tevékenységeinek meghatározásakor.
Az adatbázis és szolgáltatásai a www.kezdet.hu weboldalon találhatók. A KEZDET minimális
funkcionális átalakítással, azonnal alkalmassá tehető sporttevékenységhez kapcsolódó projektek
strukturált gyűjtésére. A rendszerben már jelenleg is megtalálható, sportfejlesztéssel kapcsolatos
legfontosabb eddigi projekt-ötleteket a következő táblázatban foglaltuk össze.
34
Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
39
PROJEKT DOKUMENTUM
„Sportfejlesztéssel” kapcsolatos projekt-ötletek, igények elsődleges összegzése
Régió Darabszám, egy-két jellemző példa Sportegyesület által javasolt

bemutatása sport tárgyú projekt-ötlet
Dél-dunántúli régió 222 db 0 db
Dunaparti evezőbázis kialakítása –
Szekszárd MJV
Egy lépés az egészségünkért -
sportoljunk minden nap - sportpályát
minden településnek – Nagypall Község
Szentlőrinci Lovascentrum kialakítása –
Szentlőrinc
Nyugat-dunántúli régió 84 db 0 db
Aszfaltos sportpálya építése –
Ozmánbük
Általános és Művészeti Iskola bővítése
sportcsarnokkal és községi aulával –
Gyékényes Község
Megkezdett sportpálya (sportcentrum)
befejezése – Szakonyfalu Község
Nyári élményfürdő, strand fejlesztése
Kőszegen
Észak-magyarországi 14 db 1 db
régió
Közösségi ház szabadidőközponttá való Mezőkövesd – Őcsény:
átalakítása – Szegi Község Gyorsulási Sportcentrum –
Magyar Gyorsulási Sportági
Sport-Centrum labdarúgó pályájának
Szövetség
műfüvesítése – Tiszaújváros
Sportcentrum kialakítása Pálházán –
Pálháza
Szécsény, víztározó kialakítás
Balatoni térség, inter- 71 db 0 db
régió
A meglévő sportcsarnok bővítése –
Balatonkeresztúr
Sport- és élményközpont kialakítása
Héderváron
Sport- és szabadidőcentrum fejlesztése -
Somberek
Kulturális-, Sport-, és Szabadidőközpont
építése
40
PROJEKT DOKUMENTUM
Régió Darabszám, egy-két jellemző példa Sportegyesület által javasolt

bemutatása sport tárgyú projekt-ötlet
Észak-alföldi régió 91 db 6 db
Általános Iskola komplex fejlesztési Nyírtét Községi Sportegyesület:
programja – Nyírbogdány Község Egészséges életmódra való
nevelés érdekében programok
Műfüves sportpálya kialakítása –
szervezése
Balmazújváros
Nyíribrony Sportszervezet:
Nyírbátori Sportcentrum felújítása –
Kézilabda pálya és salak
Nyírbátor
futópálya kialakítása, Közelharc
Tornaterem építés – Tiszagyenda szakosztály eszközrendszerének
beszerzése
Pusztadodos: Sportöltöző
felújítása
Nyírkércs: Sportpálya bővítése,
teniszpálya kialakítása
Ramocsaházi Sportegyesület:
Új sportpálya kialakítása
4.2. A „SAKK35” PROJEKTTERVEZŐ PROGRAM BEMUTATÁSA
Az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználásának alapvető és legfontosabb

feltétele, hogy a programok tervezéséhez és végrehajtáshoz rendelkezésre álljanak megfelelően
képzett szakemberek, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű projekt ötlet, illetve
pályázat. Ezen célok elérése érdekében elengedhetetlen a célcsoportok átfogó, nemzeti szinten
koordinált felkészítése és a potenciális pályázók továbbképzése a projekttervezés és
projektmenedzsment területén.
Az Európai Uniós csatlakozás óta számtalan képzési programot hirdettek meg, amelyek
kifejezetten az európai uniós támogatások pályázatai forrásainak elnyerésére fókuszáltak. A
képzési piac azonban sajnos kevéssé átlátható, a képzések minősége és árszínvonala jelentős
szórást mutat, és a potenciális pályázók nehezen igazodnak el a különböző képzési programok,
tematikák között, miközben kénytelenek a képzésre fordítható szűkös anyagi forrásaikat
hatékonyan elkölteni. Ebben próbált segítséget nyújtani a SAKK program, mely akkreditált
képzéseket szervezett, illetve minősített oktatókat képezett ki.
35
A Kormány az 1038/2003. (IV.24.) Korm. határozatban elfogadta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és az
Oktatási Minisztérium képzőközpontot hozzon létre - Strukturális és Kohéziós Alapok Képzőközpont (SAKK)
néven - a Tempus Közalapítvány keretében, az 1999 óta működő Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont
tevékenységeinek kibővítésével. Forrás: http://www.tpf.hu
41
PROJEKT DOKUMENTUM
A projektek tervezését, gondozását, végrehajtását oktató képzési programok lebonyolítási

rendszere az 5-10 napos intenzív kurzusoktól, az egy vagy két féléves levelező programokon
át, az internetes alapú távoktatási lebonyolítási formákig széles palettán mozog. A képzések
átlagos ára jelenleg 250-300 ezer forint. A résztvevőktől elvárt időráfordítás értéke szintén
széles szórást mutat, de minimálisan 80 óra, ami akár több száz óráig is terjedhet. Ezt az
időráfordítást úgy kell értelmezni, hogy a tekintetbe vesszük a képzettek önálló
munkavégzését, azaz a felkészülését is ami akár a teljes időráfordítás 40-60%-a is lehet. A
hosszabb képzések részletesebben kitérhetnek a projektmenedzsment, az időközi elszámolások,
a közbeszerzés stb. kérdéseire, míg a rövidebb képzések inkább csak a pályázatkészítésre és a
projekttervezésre fókuszálnak. A helyi közigazgatás sportért felelős munkatársai, valamint az
érintett sportszervezetek vezetői számára, megfelelő forrás hozzárendelése esetén, tehát
folyamatosan adott az elvi lehetőség, állami minőségirányítási rendszer felügyelete mellett,
megfelelő oktatástechnikai keretek között, a sajátos egyéni igényekhez is alkalmazkodó képzés
elvégzésére.
Akiknek megfelelő erőforrások hiányában nincs lehetőségük részt venni a SAKK

valamely képzésén, azoknak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető egy
közel ezer oldalas releváns dokumentáció36 amely ingyen hozzáférhető, és részletesen
tartalmazza a teljes projekt életciklus menedzsment didaktikus módszertani
megalapozását, esettanulmányokkal és részletes magyarázatokkal kiegészítve.
A dokumentum részletesen tárgyalja – többek között – az alábbi tématerületeket:

 Stratégiai tervezés
 Helyzetfelmérés, fejlesztési igények beazonosítása
 Költségvetés-tervezés és forrásgazdálkodás
 Partnerség
 Térségi együttműködés
 Projektgenerálás
 Projekt-tervezés
 Projektek banki finanszírozása, Public Private Partnership
 Pályázatok elkészítése
 Teendők sikertelen pályázatok esetén
 Projekt-menedzsment
A jelen megbízás vonatkozásában a fenti dokumentáció leginkább releváns részének lényegi
összefoglalását szemelvényszerűen ismertetjük a következőkben, részben a tartalom megfelelő
szakmaiságának demonstrálására, továbbá azért, hogy az érintett vezetők a későbbiekben, a
36
http://www.nfu.hu/doc/63
42
PROJEKT DOKUMENTUM
teljes anyag ismeretében, megalapozottan dönthessék, hogy az NFÜ által javasolt tananyag
mely képzési formában (egyéni távoktatás vs. csoportos kontaktóra alapú képzés) érheti el
leghatékonyabban, a Minisztérium által preferált célcsoportokat.
Mit értünk projektgenerálás alatt?
A projektgenerálás lényege, hogy meghatározott földrajzi területen, meghatározott

szereplőkkel együttműködve az adott terület és a szereplők által megvalósítható, az adott
terület problémáira választ adó vagy/és fejlődését elősegítő fejlesztési lehetőségeket (vagyis a
lehetséges projekteket) feltárja, ezeket a fejlesztési lehetőségeket egymással összehasonlítva
elemezze, és kiválassza közülük azokat, amelyek leginkább megvalósításra érdemesek egy
közösen megállapodott értékrend szerint. A projektgenerálás része a feltárt fejlesztési
lehetőségek finanszírozhatóságának vizsgálata is, valamint a lehetıségek és a források
egymásnak való megfeleltetése. E kiválasztás eredményeként határozhatók meg azok a
projektek, amelyekre a projekttervezés elindulhat.
Melyek a projektgenerálás főbb lépései?
A projektgenerálás folyamatának főbb lépései az alábbiak:

1. általános tájékoztatás, marketing kampány,
2. információs nap (EU, Strukturális Alapok, ÚMVP, ÚMFT operatív programok),
3. módszertani képzés a potenciális projektgazdák számára,
4. workshop - a képzés során megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozóan, a
helyzetfeltárás, helyzetelemzés, stratégiaalkotás gyakorlatának megismerése érdekében,
a. Erőforrás-elemzés (SWOT analízis, leltárok, stakeholder analízis)
b. Problémák azonosítása (problémafa)
c. Célkitűzések meghatározása (célfa)
d. Vázlatos logframe mátrix elkészítése
e. Lehetséges projektstratégiák és projektkoncepciók felvázolása
5. A projektkoncepció kidolgozása, projektgyűjtés,
6. Projektötletek feldolgozása, projektadatbázis készítése37,
7. Szelekció, egyeztetés és kapcsolódási pontok feltárása,
8. Kísérő képzések.
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a projektgenerálás és a projekttervezés?
A projektgenerálás eredményeképpen jön létre az a projektötlet, mely megvalósításra

alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a projektet már sok szempontból a projektgenerálás alatt tervezni
kell, hiszen e tervek alapján dönthető el, hogy mely projektek lehetnek életképesek és
megvalósíthatóak. A projektek generálása és tervezése így nem szigorúan egymás utáni
lépések. A projektötlet generálása a stratégiai tervezési-programozásból logikusan fakadó
képesség.
37
Megjegyzés: A projektadatbázis készítése helyett javasolható a KEZDET informatikai rendszer használata.
43
PROJEKT DOKUMENTUM
Mi a különbség a projektötlet és a projekt között?
A projektötlet egy fejlesztési elképzelés néhány fő jellemzőjét – néhány oldal terjedelemben –

bemutató előzetes vázlat, míg a projekt az öltetnek a műszakilag, jogilag, szervezetileg,
pénzügyileg, gazdaságilag és az adott témának megfelelően szakmailag kidolgozott,
strukturált, rendezett leírása. Az ötlettől a projektig egy tervezési folyamaton keresztül lehet
eljutni, amely a projekt természetétől és méretétől, valamint a projektgazda lehetőségeitől és
szándékaitól függően igénybe vehet néhány hónapot, de akár több évet is. A tervezési folyamat
során születik meg a projektterv, amely a projektötlettel szemben részletesebb információkat,
már mérhető értékeket tartalmaz, így alkalmas arra, hogy a finanszírozásáról felelős döntést
hozzon először maga a projektgazda, majd egy arra szakosodott szervezet, legyen az bank,
szakmai vagy pénzügyi befektető, illetve a strukturális alapok támogatásairól döntő hatóság.
Melyik projektötletet fejlesszük?
A projektgenerálás eredményeképpen számos projektötlet jöhet létre, hiszen a fejlesztési

igények és lehetőségek bármely szervezet esetében szinte végtelenek. Ahhoz, hogy egy-egy ötlet
projektként meg tudjon valósulni, az ötlet alapos kidolgozása, tervezés szükséges. A tervezési
feladatok pedig általában költségesek, a tervezésre fordítható erőforrások pedig az esetek
többségében nem minden projektötlet megvalósítására nyújtanak lehetőséget, szűkösek. Ebből
következik az a tény, hogy a projektgazdának először arról kell döntést hoznia, hogy melyik
projektötlet fejlesztése mellett kötelezi el magát. Az első és alapvető döntési kritérium, mint
arról a projektgenerálás kapcsán szóltunk, az lehet, hogy illeszkedik-e a projektötlet
stratégiánkba és az azt megvalósító programokba (ha nem eleve a programkészítés nyomán
született a projektötlet). Ha ez az illeszkedés megvan, a projektötletek közti választáshoz
különböző modelleket lehet alkalmazni, de a logika végeredményben mindig ugyanaz: a
projektgazda további prioritásait kell összerendezni a projektötletek megvalósításának –
előzetesen becsült – lehetőségével.
4.3. AZ NFT I. KÉPZÉSFINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK BEMUTATÁSA
Amint azt a 2.2.5. Regionális Fejlesztés Operatív Programot elemző pontban említettük, a ROP 3.1.2
program keretében önkormányzati képviselők, tisztségviselők, területfejlesztési intézmények
alkalmazottai és civil szervezetek munkatársai 100%-os képzési támogatást nyerhettek el.
Ennek a programnak sajnálatos módon – hasonlóan az NFT I. ROP egészéhez – előírása, vagy ha úgy
tetszik hiányossága volt, hogy nem engedte támogatni a kizárólag sporttevékenysége folytató civil
szervezetek munkatársainak képzését.
A kidolgozott képzés finanszírozási program illetve módszertan és a kapcsolódó informatikai
háttér, a megfelelő képzési kínálat kialakítása és a támogatási források rendelkezésre állása
esetén gyorsan, akár három hónapon belül adaptálható a sportszervezetek (állami,
önkormányzati, civil) munkatársainak képzésére!
44
PROJEKT DOKUMENTUM
A kidolgozott módszertan életképességét és adaptálhatóságát az is bizonyítja, hogy a ROP 3.4.2

regionális hiányszakmákra irányuló képzési program is ezt alkalmazta, és hogy gyakorlatilag teljesen
azonos módon működtették illetve működtetik jelenleg is a korábbi HEFOP jelenleg TÁMOP keretében
működő „Lépj egyet előre!” képzési programot.
A képzéseket minden esetben csak olyan szervezetek hirdethették meg, amelyek valamilyen formában
akkreditált vagy minősített képzéseket szerveznek, és amelyek jelentkezését egy előzetes minősítő
körben elfogadta a oktatási illetve munkaerőpiac szereplőiből és szakértőiből álló bizottság.
A képzések kiválasztása során – tekintettel arra, hogy az állami támogatás címzettje minden esetben
magánszemély volt – nem kellett közbeszerzést alkalmazni.
45
PROJEKT DOKUMENTUM
5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
Az első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak és pályázati kiírásainak, valamint az Új
Magyarország Fejlesztési Terv illetve Vidékfejlesztési Program akcióterveinek és már megjelentetett
pályázati kiírásainak elemzése alapján megállapítható, hogy a jelen megbízás szerinti tartalommal
értelmezett „sporttevékenységek” támogatására csak véletlenszerűen kerülhet sor. Ennek oka
elsősorban az, hogy a programozást tervező szakemberek többségének első asszociációja a sporttal
kapcsolatban – hasonlóan a társadalom egészéhez – hibás, mivel alapvetően az élsportra gondolnak. Az
élsport illetve a professzionális sporttevékenységek valóban nem támogatható területek. Azonban a
közösségi sport, az egészségmegőrzés, a kapcsolódó megelőzés, valamint a társadalmi integráció sport
általi segítése igenis támogatható, mi több, jelenleg egyre inkább prioritást élvező célterület.
A korábbiakban, és a 2007-2013 közötti pályázati kiírások jelenleg vizsgálható tendenciái alapján azt
mondhatjuk, hogy sporttevékenység finanszírozására ott volt, illetve ott van és lesz lehetőség, ahol a
hazai szintű tervezés során a sport tudatos kizárására nem került sor, mégpedig valószínűsíthetően azért
nem, mivel a hazai tervezők ezt elmulasztották. Érdemes és fontos egy kellően megalapozott
programhoz kapcsolódóan (pl.: Sportoló Nemzet), célirányos kommunikációs stratégia alkalmazásával
tájékoztatni a mindenkori hazai Irányító Hatóság vezetőket és a programok tervezőit a
sporttevékenységek jövőbeli támogathatóságának lehetőségéről.
Fontos tájékoztatni az EU alapok hazai irányítóit arról is, hogy a közelmúltban radikálisan átalakult a
sport kezelése Brüsszelben és kifejezett elvárássá vált a sportcélú fejlesztések támogatása (ld. például
Fehér Könyv). Ezt megerősítendő, a hazai sportirányításnak Brüsszelben az EU Bizottságnál is javasolt
lenne folytatnia néhány megbeszélést.38 Tudatosítani kell azt is, hogy a nem profi sport, vagyis a
tömeges testmozgás, amiről esetünkben szó van az egyik leghatékonyabb eszköz a társadalmi
befogadás, a munka világába történő be- illetve visszailleszkedés (foglalkoztathatóság) és a területi és
társadalmi kohézió – vagyis a regionális és szociális alapok céljainak megvalósításához. Ezt a régi
tagállamok gyakorlata bizonyítja, ahol ezt már nálunk korábban felismerték.39 Optimális esetben
másfél-két év múlva már széles támogatási spektrumon jelentkezhet a felvilágosító munka eredménye
(pl.: a sporttevékenységek fejlesztésének horizontális kezelése).
Néhány területen szerencsére mód adódott, illetve jelenleg is lehetőség nyílhat egyes
sporttevékenységek direkt vagy indirekt támogatására. A vállalkozások elsősorban a GOP egyes
forrásait felhasználva hajthatnak végre sportfejlesztési projekteket, míg az önkormányzatok és civil
szervezetek a Leader kezdeményezés keretében kaphatnak támogatást – kellő, helyi szinten elvégzett
stratégiai megalapozás és intenzív érdekérvényesítő tevékenység mellett – sportfejlesztési céljaikhoz.
38
Például a Regionális Főigazgatóságon dolgozó magyar főosztályvezető asszony egyaránt foglalkozik Európai
Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap kérdésekkel, fejlesztésekkel.
39
Elvárás az is, hogy az EU alapok felhasználásának legyenek azonnali és hosszabb távon jelentkező, mérhető
hatásai. Ha megnőne a magyar lakosság testmozgással eltöltött ideje és nőnének ráfordításai, az egy jól
kommunikálható eredmény lenne. A hosszú távú hatások az egészségügyi és foglalkoztatási statisztikákban
jelennének meg.
46
PROJEKT DOKUMENTUM
A nemzetközi tapasztalatok alapján, a hazai irányítású programok közül a Strukturális Alapokból

lehetnének finanszírozhatóak sportcélú fejlesztések, ha azok fogyatékosok sportolását szolgálják, vagy
legalábbis tartalmazhatnának ilyen projektelemet (pl. akadálymentesített öltözők, zuhanyzók). Fontos
követelmény minden esetben a foglalkoztatás szolgálata, a munkahelyek, munkalehetőségek teremtése.
Sportcélú fejlesztések nagy számban a Leader vidékfejlesztési alapból (korábban Leader+) kerültek a
vizsgált nemzetközi példákban támogatásra. Ezek között is elsőbbséget élveztek az esélyegyenlőséget
és a környezeti fenntarthatóságot is célzó beruházások, mint pl. a fogyatékosok, nők, munkanélküliek,
fiatalok vagy idősek sportolását támogató projektek, vagy az erdei sétautak, lovaglás, mountain bike.
Valamennyi országban találhatóak példák – főként a turizmushoz köthetően – a vízi sportok,
kerékpározás, lovaglás és golf területén. Ezeken felül a projektek témaválasztása igen sokszínű, mivel
minden esetben az adott térség sajátosságaira építenek a fejlesztések (pl. téli sportok a hidegebb
éghajlatú régiókban, hegymászás az Alpok régióiban stb.). További tanulságként szolgálhatnak hazánk
számára az ún. trendsportokhoz, divatsportokhoz köthető fejlesztések megjelenése.
A brüsszeli irányítású projekteknél a több országot átfogó kezdeményezések bírnak nyerési eséllyel.
Ezekre a projektekre is igaz, hogy az esélyegyenlőséget, a foglalkoztatást és foglalkoztathatóságot
valamint a környezeti fenntarthatóságot is célzó beruházások előnyt élveznek, de támogatás kapható
egészségmegőrző és dopping ellenes, bűnmegelőző, ifjúsági sportot támogató célokra is. A projekteket
és a támogatás forrását itt is a sokszínűség jellemzi; gyakorlatilag nincsen olyan alap, vagy
kezdeményezés, melyből a tagállamoknak ne sikerült volna támogatást szerezniük, példa erre az
URBAN kezdeményezés, vagy a 6. Kutatási Keretprogram.
A sportirányítás is sokat tehet a sportért nemzetközi síkon, ha követi és lehetőség szerint befolyásolni
próbálja az EU Alkotmánnyal kapcsolatos fejleményeket és amint azt a tagállamok elfogadták,
lépéseket tesz egy önálló uniós sportalap érdekében. A magyar elnökség elvi lehetőséget nyújthat a
sport napirendre tűzéséhez.
A sporttevékenységek állami és európai uniós finanszírozási arányának növelése érdekében javasoljuk,

az ÖTM Sport Szakállamtitkárság irányításával működő központi forráskoordinációs egység, vagy
szolgáltató iroda felállítását (vagy a vázolt feladatok elhelyezését a jelenlegi szervezeti struktúrán belül)
a sporttevékenységhez elérhető támogatások elnyerésének hatékony szervezésére, az alábbi
legfontosabb feladatokkal:
 A potenciális célcsoportok kapacitásépítésének koordinációja az ernyőszervezetek támogatására
(pl.: az NFT I. vonatkozó képzési modelljének, valamint a SAKK képzési programjának
alkalmazásával, továbbá Norvég Civil Támogatási Alap jelenleg elérhető forrásainak
bevonásával – részletes leírás a Mellékletben található)
 Projektgenerálás és gyűjtés koordinációja a sporttevékenységek vonatkozásában (pl.: a
KEZDET program megfelelő adaptálásával, vagy ezzel egyenértékű együttműködési
megállapodás megkötésével a KEZDET üzemeltetőivel)
 A „kínálható” projektek gondozása, a projekttervezés támogatása (pl.: megvalósult kistérségi
létesítményfejlesztési mintaprojektek adaptációjának elősegítése)
 Forrástérképek készítése és folyamatos aktualizálása, az uniós programok hazai
kapcsolattartóinak és az érintett célcsoportok képviselőinek tájékoztatása
 Formális kapcsolati hálózat kialakítása és működtetése az Európai Unió és a hazai
intézményrendszer kulcsszereplőivel (pl.: NFÜ, Pénzügyminisztérium, National Focal Points,
EKKE, RFÜ-k, brüsszeli lobbiszervezetek), a hatékonyabb érdekérvényesítés és kommunikáció
elősegítésére
47
PROJEKT DOKUMENTUM
 Inerregionális együttműködés koordinációja a környező országokkal, a sporttevékenységek

fejlesztési és támogatási lehetőségeinek nemzeti és uniós szintű megalapozására, valamint az
együttes érdekérvényesítés nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása érdekében. (A tevékenység
– és kezdetben a javasolt szervezeti egység – finanszírozására alkalmas lehet a SEE Közép-
európai és Dél-kelet Európai transznacionális együttműködési program – részletes program
leírás, valamint korábbi CADSES mintaprojekt összefoglaló a Mellékletben található)
 Brüsszeli – jellemzően angol nyelvű, és jelentős szervezői munkát igénylő – országos vagy
regionális jelentőségű pályázatok minőségbiztosítása és kezelése.
A szervezet működése tekintetében információs, valamint tervezési és monitoring, továbbá központi
(interregionális, országos vagy regionális jelentőségű) projekt- és program-menedzsment feladatokat
látna el. A tevékenységek elvégzéséhez a szükséges speciális szaktudást eseti jelleggel külső tanácsadók
bevonásával szerezné meg, míg az országos lefedettség biztosításához nélkülözhetetlen humán erőforrás
kapacitás tekintetében, a finanszírozásban is érintett állami és önkormányzati intézményrendszer illetve
a célcsoportok ernyőszervezeteinek munkatársaira támaszkodna.
48
PROJEKT DOKUMENTUM
MELLÉKLETEK
I. Transznacionális együttműködések - Európai Területi Együttműködés bemutatása

II. Norvég Civil Támogatási Alap bemutatása
III. GVOP prioritások, intézkedések és kiírások bemutatása
IV. AVOP pályázati kiírások – kiemelten Leader projektek – bemutatása
V. KIOP pályázati kiírások bemutatása
VI. Az Európai Unió által támogatott mintaprojektek
VII. Vezetői egyeztetések és az uniós alapok irányításának kulcsszereplői
VIII. Sporthitel esettanulmány
IX. Közegészségügyi mintaprojekt
X. Fogalomjegyzék
49
PROJEKT DOKUMENTUM
I.
Transznacionális együttműködések
Európai Területi Együttműködés
Közép-európai és Dél-kelet Európai transznacionális együttműködési programok
2007-2013
Előzmények
A 2000-2006 között futó Interreg III Közösségi Kezdeményezés általános célja az Unió egész területén
megvalósuló, harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés elősegítése, határon átnyúló (A),
transznacionális (B) és interregionális (C) projekteken keresztül.
A transznacionális együttműködési programok lényege, hogy egy adott szempontból egy területi
egységként értelmezhető több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget
érintő problémákra. Ehhez a program kialakításakor az Uniót és szomszédos területeit meghatározott
gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthető tizenhárom makro-térségre
osztották fel. Magyarország a 18 országot magában foglaló közép-európai-adriai-dunai-délkelet-európai
térség (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) részét képezi.
A transznacionális projektek hagyományosan a programtér 5-7 országának 10-15 partnerének

részvételével szoktak megvalósulni. A projektek leginkább kutatási, tervezési, szakmai
együttműködési jellegűek, beruházási vagy komolyabb beszerzési elemet nem tartalmaznak.
A CADSES program hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a
2007-2013-as időszakban a makrotérséget két programtérre választja. Hazánk mindkét - közép-európai
(CES) és dél-kelet európai (SEE) - programtérben teljes területével részt vesz.
Dél-kelet Európai program:
EU tagállamok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia,

Olaszország (nem teljes területével)
Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia

(FYROM), Szerbia, Montenegró, Törökország (nem teljes területével)
Harmadik országok: Moldávia, Ukrajna (nem teljes területével)
Prioritások
Az Európai Bizottság 2006. március 9-i javaslata az alábbiakban határozta meg a transznacionális
együttműködési programok javasolt fókuszait:
 Innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a

regionális K+TF és innovációs kapacitások fokozása;
 Környezet: az egyértelműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági,
kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek;
50
PROJEKT DOKUMENTUM
 Elérhetőség: a közlekedéshez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés valamint a

szolgáltatások minőségének javítása (amennyiben ezek transznacionális dimenzióval
rendelkeznek);
 Fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális,

nemzeti és regionális szinten
Pénzügyi források
A program költségvetését az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) biztosítja a résztvevő

tagállamok allokációjának megfelelően. A SEE program tervezett ERFA 206 millió, a CES programé
245 millió euró. A projektek nem tagállami partnereinek részvételét várhatóan az Instrument for Pre-
Accession (IPA) előcsatlakozási alap fogja támogatni. A program ERFA forrásainak 94 százalékát
tervezi projektek finanszírozására fordítani 85 százalékos támogatási intenzitás mellet. A
programforrások fennmaradó 6 százaléka a program-végrehajtási kiadások fedezésére kerül
felhasználásra (technikai segítségnyújtás).
További információ
A Magyarországot is érintő két új transznacionális együttműködési program tervezett

alapdokumentumai (Operational Programme) - melyek részletesen tartalmazzák a tervezett prioritásokat
és a program-végrehajtás mikéntjét - megtekinthető a CADSES program honlapján:
CES:
http://www.cadses.net/en/New_Programmes_2007_2013/Central_Europe.html
SEE: http://www.cadses.net/en/New_Programmes_2007_2013/South_East_European_Space.html
A programokkal kapcsolatos kérdéseikkel fordulhatnak a CADSES (a jövőben CES és SEE) program

hazai kapcsolattartójához:
VÁTI Kht. Interreg Igazgatóság

1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.
Hegyesi Béla programmenedzser
Tel: (1) 224 3274, e-mail: hegyesi@vati.hu
Kapcsolódó korábbi mintaprojekt: Interreg IIIC - SportUrban - Sport and leisure in the city
51
PROJEKT DOKUMENTUM
II.
Norvég Civil Támogatási Alap
Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal együttműködve pályázatot hirdet az
EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapjának keretében magyarországi civil
szervezetek támogatására az alábbi négy témakörben.
 Környezetvédelem és fenntartható fejlődés

 Civil szervezetek kapacitásfejlesztése
 Szociális kohézió, gyermek- és egészségvédelem
 Kulturális örökség védelme
A 2011-ig tartó programban elosztható összes forrás várhatóan 5 935 540 euró.
Pályázni kis és nagy projekt kategóriában lehet:

 a nagyprojektekre elnyerhető összeg minimum 25 000, maximum 80 000 euró (a projektek
időtartama legalább 12, legfeljebb 24 hónap lehet);
 a kisprojektekre elnyerhető összeg minimum 5 000, maximum 25 000 euró (az első évben
beadott pályázatok időtartama legfeljebb 24, a második évben legfeljebb 12 hónap lehet (alsó
határ nincs).
A pályázó szervezetnek a teljes költségvetés legalább 10%-át kell önrészként biztosítania, ami lehet
részben természetbeni hozzájárulás is, az elszámolható költségek legfeljebb 8%-áig.
Pályázni a www.norvegcivilalap.hu Elektronikus pályázati űrlap menüpont alatti űrlapkitöltő

programon keresztül lehet, a pályázati adatlap és költségvetési táblázat kitöltésével, a szintén ott
található útmutató szerint. Ezeken kívül más kötelezően benyújtandó dokumentum nincs.
A program során két körben lehet pályázatokat beadni:

 2008. április 10. és június 9. között kis- és nagyprojektekre egyaránt,
 2009. február 1. és március 31. között csak kisprojektekre.
Egy szervezet egy körben összesen egy pályázatot nyújthat be (főpályázóként). A második körben csak
még nem támogatott szervezetek pályázhatnak.
52
PROJEKT DOKUMENTUM
III.
GVOP prioritások, intézkedések és kiírások bemutatása
GVOP prioritások és intézkedések
Prioritás Intézkedés
Beruházás-ösztönzés prioritás 1.1 Intézkedés – Az ipari és szolgáltatói szektor
versenyképességének fejlesztése
1.2 Intézkedés – Az üzleti infrastruktúra fejlesztése
1.3 Intézkedés – Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás
Kis és középvállalkozások 2.1 Intézkedés – Kis- és középvállalkozások műszaki-
fejlesztése prioritás technológiai hátterének fejlesztése
2.2 Intézkedés – A vállalkozói kultúra fejlesztése
2.3 Intézkedés – Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói
szektorban
Kutatás-fejlesztés és innováció 3.1 Intézkedés – Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és
prioritás technológia–fejlesztési tevékenységek támogatása
3.2 Intézkedés – Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken
a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek
javítása
3.3 Intézkedés – Vállalati K+F kapacitások és innovációs
képességek erősítése
Információs társadalom- és 4.1 Intézkedés – E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem
gazdaságfejlesztés ösztönzése
4.2 Intézkedés – Információs (digitális tartalom) iparág
fejlesztése
4.3 Intézkedés – Az e-közigazgatás fejlesztése (helyi
önkormányzatok)
4.4 Intézkedés – A szélessávú távközlési infrastruktúra
fejlesztése, bővítése
53
PROJEKT DOKUMENTUM
GVOP pályázati kiírások bemutatása
Kód Pályázati kiírás elnevezése Sporttevékenység támogatása

GVOP Technológiai korszerűsítés támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra
1.1.1
GVOP Regionális vállalati központok létesítésének Sporttevékenység nem került támogatásra
1.1.2 támogatása
GVOP Feldolgozóipari beszállítók számának Sporttevékenység nem került támogatásra
1.1.3 növelése és megerősítésük
GVOP Kis- és középvállalkozások műszaki- Sporttevékenység – infrastruktúra
2.1.1 technológiai hátterének fejlesztése fejélesztése – támogatásra került
GVOP Kis- és középvállalkozások számára Sporttevékenység áttételesen támogatásra
2.1.2 korszerű menedzsment rendszerek és került
technikák támogatás
GVOP Alapszintű tanácsadás Sporttevékenység nem került támogatásra
2.2.1
GVOP Kis- és középvállalkozások közötti Sporttevékenység nem került támogatásra
2.3.1 együttműködés szervezésének támogatása
GVOP Együttműködő vállalkozások közös célú Sporttevékenység – infrastruktúra
2.3.2 beruházásának, fejlesztésének támogatása fejélesztése – támogatásra került
GVOP Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és Sporttevékenység – infrastruktúra
4.2.1 középvállalkozások számára fejélesztése – támogatásra került
Nyertes GVOP mintapályázatok bemutatása
Pályázó neve: EXTREME CAMPING Idegenforgalmi és Vízisport Szolgáltató Kft.

Projekt megnevezése: Vízisí kábelpálya létesítése a Velencei-tavon
OP név: GVOP
Pályázat neve: 2.1.1 Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése
Beruházás helye (régió): Közép-Dunántúl
Beruházás helye (megye): Fejér
Beruházás helye (helység): Velence
Megítélt összeg: 24 193 650 Ft
Támogatás aránya: 50 %
Támogatási döntés dátuma: 2004.11.02
54
PROJEKT DOKUMENTUM
Nyertes GVOP mintapályázatok bemutatása
Pályázó neve: Csongrádi Kilences Sport és Szabadidős Szolgáltató Kft.

Projekt megnevezése: SZABVÁNYOS SPORTLÖVÉSZET
OP név: GVOP
2.1.2 Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és
Pályázat neve:
technikák támogatása
Beruházás helye (régió): Dél-Alföld
Beruházás helye (megye): Csongrád
Beruházás helye (helység): Csongrád
Pályázó neve: Mátra Centrum Sport és Szabadidő Kft.

Projekt megnevezése: A Kékes Panzió modernizálása és átalakítása
OP név: GVOP
Beruházás helye (régió): Észak-Magyarország
Beruházás helye (megye): Heves
Beruházás helye (helység): Abasár
Pályázó neve: EQUITAL Lovas és Turisztikai Kft.

A NEMESVITAI EQUITAL Szabadidő, Rendezvény és Lovas Központ
Projekt megnevezése:
fejlesztés
OP név: GVOP
2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének
Pályázat neve:
támogatása
Beruházás helye (megye): Veszprém
Beruházás helye (helység): Nemesvita
55
PROJEKT DOKUMENTUM
Pályázó neve: SQUASH CLUB Szabadidő és Kereskedelmi Kft.

Projekt megnevezése: Freemotion gépekkel Szeged város egészségéért!
OP név: GVOP
Beruházás helye (helység): Szeged
Pályázó neve: Magyar Vízilabda Szövetség

Projekt megnevezése: A Magyar Vízilabda Szövetség digitális tartalomszolgáltatásának fejlesztése
OP név: GVOP
Pályázat neve: 4.2.1 Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára
Beruházás helye (régió): Közép-Magyarország
Beruházás helye (megye): Budapest
Beruházás helye (helység): Budapest
IV.
AVOP pályázati kiírások – kiemelten Leader projektek – bemutatása
AVOP pályázati kiírások bemutatása

AVOP Mezőgazdasági beruházások támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra
1.1
AVOP A halászati ágazat strukturális támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra
1.3
AVOP Fiatal gazdálkodók induló támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra
1.4
AVOP Szakmai továbbképzés és átképzés Sporttevékenység nem került támogatásra
1.5 támogatása
56
PROJEKT DOKUMENTUM

AVOP A mezőgazdasági termékek Sporttevékenység nem került támogatásra
2.1 feldolgozásának és értékesítésének
fejlesztése
AVOP Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek Sporttevékenység nem került támogatásra
3.1 bővítése
AVOP A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra Sporttevékenység nem került támogatásra
3.2 fejlesztése
AVOP A falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyi Sporttevékenység nem került támogatásra
3.4 és szellemi örökségének megőrzése
AVOP LEADER+ Sporttevékenység széles spektrumon, a
3.5 helyi közösségek igényei szerint
támogatásra került.
AVOP, LEADER+ pályázati kiírás keretében támogatott mintaprojektek
Pályázó neve Megítélt összeg

Projekt megnevezése
Algyői Sportkör 760 500 Ft
A víziturizmus fejlesztéséhez szükséges kajakok és azok szállítására szolgáló eszköz beszerzése
Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület 1 110 665 Ft
SZABADIDŐS RENDEZVÉNYTÉR MEGVILÁGÍTÁSA A BÁCSALMÁSI SPORTTELEPEN
Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület 1 191 227 Ft
FOGATHAJTÓ VERSENY BÁCSALMÁSON
Bordány Sportjáért Alapítvány 1 137 400 Ft
Szabadidős programok a pünkösdi falunapokon
Bükkszentkereszti Sportkör 760 000 Ft
A Bükkszentkereszt sportkör rendezvényei 2007-ben
EQUEST Sport Közhasznú Alapítvány 1 377 000 Ft
Domaszéki Lovasfarm megvalósítás előkészítése
Halogyi Sportegyesület 5 000 000 Ft
SPORT A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉÉRT
Hodász Sport Baráti Kör 1 598 306 Ft
A LEADER sportközösségek egységes forma megjelenése
Istenmezeje Sportegyesület 500 000 Ft
Esélyegyenlőség a sportban is
Kerékpársport 2000 Alapítvány 840 750 Ft
I. Bükki Amatőr Kerékpárverseny
57
PROJEKT DOKUMENTUM

Lukácsháza Sportegyesület 1 989 000 Ft
Az Írottkő ereje térség lovas hagyományait bemutató verseny megerősítése és bővítése Lukácsházán
Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége Bordányi
409 800 Ft
Klubja
Hagyományőrző Bordányi Lövésznap
Mányi Lótenyésztők Lovassport Lovasturisztikai és
3 138 264 Ft
Lovashagyományőrző Egyesület
Mányi lovasnapok
Máriapócsi Labdarúgó Sportklub 1 600 000 Ft
A közösségi szellem megjelenítése a sportban
Mátraszelei Asztalitenisz Sportegyesület 850 000 Ft
Mátraszele és vonzáskörzetének lakossága körében a rendszeres testedzés feltételeinek biztosítása
Mélykúti Lovassport Egyesület 3 000 000 Ft
MÉLYKÚTI LOVASSPORT EGYESÜLET ESZKÖZFEJLESZTÉSE
Nádujfalu Községi Sportegyesület 1 999 880 Ft
"Izzik a galagonya" túraútvonal
Nagyvenyimi Sport Klub 4 958 000 Ft
Krampusz Sportpálya kialakítása és bővítése
Nagyvenyimi Sport Klub 990 000 Ft
Mikulás és Krampusz kupa megrendezése
NYÍRCSÁSZÁRI IFJÚSÁGI- SPORT ÉS SZABADIDŐ
1 600 000 Ft
EGYESÜLET
EGYSÉGES MEGJELENÉSŰ SPORTEGYESÜLET
Nyírgyulaj Község Sportegyesület 1 598 000 Ft
EGYESÜLET EGYSÉGÉÉRT
Palotási Sportegyesület 999 129 Ft
Dél-Cserháti labdarúgó tornák rendezéséhez feltételek biztosítása
P-19 Postagalambsport Egyesület 1 430 550 Ft
Postagalambsport fejlesztése a szeghalmi kistérségben
RÁBAPATONAI SPORTEGYESÜLET 255 000 Ft
Térségre egyedileg jellemző besenyő találkozó és kupa
Révalmási Tutajos Vízisport Egylet 964 080 Ft
Földön és vízen a Duna partján
Röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület 693 396 Ft
Csónakkikötő kialakítása a gyálai Holt-Tisza Lisztes szakaszán a horgászturizmus fellendítése érdekében
58
PROJEKT DOKUMENTUM

Soponyai Sportlövő Egyesület 5 995 900 Ft
Soponyai Sportlőtér fejlesztése
Vécsi Községi Sportkör 112 200 Ft
Vécsi Sport nap
Visontai Sport Egyesület 1 970 000 Ft
Sportpálya eszközeinek fejlesztése
Wekerle - Major Lovassport és Turisztikai KFT: 2 125 000 Ft
Észak - Homokhátsági kultúrális és sportcentrum
Zsombói Foci Suli Sportegyesület 1 080 700 Ft
Zsombó belterületi parlagterületének kihasználása
Nyertes AVOP mintapályázatok rövid bemutatása
Pályázó neve: Algyői Sportkör

A víziturizmus fejlesztéséhez szükséges kajakok és azok szállítására szolgáló
eszköz beszerzése
OP név: AVOP
Pályázat neve: 3.5 LEADER+
Beruházás helye (helység): Algyő
Megítélt összeg: 760 500 Ft
Pályázó neve: Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület

SZABADIDŐS RENDEZVÉNYTÉR MEGVILÁGÍTÁSA A BÁCSALMÁSI
SPORTTELEPEN
OP név: AVOP
Beruházás helye (megye): Bács-Kiskun
Beruházás helye (helység): Bácsalmás
59
PROJEKT DOKUMENTUM
Pályázó neve: Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület

Projekt megnevezése: FOGATHAJTÓ VERSENY BÁCSALMÁSON
OP név: AVOP
Beruházás helye (megye): Bács-Kiskun
Beruházás helye (helység): Bácsalmás
Pályázó neve: Kerékpársport 2000 Alapítvány

Projekt megnevezése: I. Bükki Amatőr Kerékpárverseny
OP név: AVOP
Beruházás helye (megye): Borsod-Abaúj-Zemplén
Beruházás helye (helység): Bükkszentkereszt
Pályázó neve: Halogyi Sportegyesület

Projekt megnevezése: SPORT A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉÉRT
OP név: AVOP
Beruházás helye (régió): Nyugat-Dunántúl
Beruházás helye (megye): Vas
Beruházás helye (helység): Halogy
60
PROJEKT DOKUMENTUM
Pályázó neve: Nagyvenyimi Sport Klub

Projekt megnevezése: Krampusz Sportpálya kialakítása és bővítése
OP név: AVOP
Beruházás helye (helység): Nagyvenyim
Pályázó neve: Palotási Sportegyesület

Projekt megnevezése: Dél-Cserháti labdarúgó tornák rendezéséhez feltételek biztosítása
OP név: AVOP
Beruházás helye (megye): Nógrád
Beruházás helye (helység): Palotás
Pályázó neve: Soponyai Sportlövő Egyesület

Projekt megnevezése: Soponyai Sportlőtér fejlesztése
OP név: AVOP
Beruházás helye (helység): Soponya
61
PROJEKT DOKUMENTUM
Pályázó neve: Visontai Sport Egyesület

Projekt megnevezése: Sportpálya eszközeinek fejlesztése
OP név: AVOP
Beruházás helye (megye): Heves
Beruházás helye (helység): Visonta
Pályázó neve: Wekerle - Major Lovassport és Turisztikai KFT:

Projekt megnevezése: Észak - Homokhátsági kultúrális és sportcentrum
OP név: AVOP
Beruházás helye (régió): Közép-Magyarország
Beruházás helye (megye): Pest
Beruházás helye (helység): Dánszentmiklós
V.
KIOP pályázati kiírások bemutatása
KIOP pályázati kiírások bemutatása

KIOP Ivóvízminőség javítását célzó beruházások Sporttevékenység nem került támogatásra
1.1.1 megvalósítása
KIOP Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését Sporttevékenység nem került támogatásra
1.1.2 célzó beruházások megvalósítása
KIOP Állati hulladék kezelését célzó beruházások Sporttevékenység nem került támogatásra
1.2.0 megvalósítása
KIOP Egészségügyi és építési-bontási hulladék Sporttevékenység nem került támogatásra
1.3.0 kezelését célzó beruházások megvalósítása
62
PROJEKT DOKUMENTUM

KIOP Környezeti kármentesítés a felszín alatti Sporttevékenység nem került támogatásra
1.4.0 vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó
beruhá
KIOP Természetvédelem erősítése Sporttevékenység nem került támogatásra
1.5.1
KIOP Tisza-völgyi árvízvédelem Sporttevékenység nem került támogatásra
1.5.2
KIOP A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése Sporttevékenység nem került támogatásra
1.6.1
KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát Sporttevékenység nem került támogatásra
1.7.0 fejlesztése
KIOP A főúthálózat műszaki színvonalának Sporttevékenység nem került támogatásra
2.1 emelése
KIOP Az elővárosi közösségi közlekedés Sporttevékenység nem került támogatásra
2.2.1 fejlesztése
KIOP Intermodális központok fejlesztése Sporttevékenység nem került támogatásra
2.2.2
VI.
Az Európai Unió által támogatott mintaprojektek
Az Európai Unió által támogatott mintaprojektek
Projektek tartalma Megvalósítás Költségvetés ezer Ft Támogatás Támogatás

/Euró/ /Euró/ aránya
Sport és oktatási szakemberek Közösségi 185700 46425 148.560 80%
találkozója, amelynek eredményeként szintű
létrejön egy virtuális hálózat, amely az új
technológia felhasználásával erősíti a
tapasztalatcserét, a sport, mint a szociális
integráció egy eszközén keresztül.
Sportvezetők Európai Akadémiája.
Magas szintű élethosszig tartó képzési és Közösségi 283922 70981 225.000 79%
tréning program a szellemi és fizikai szintű
egészség javítására, a helyes életmód és
aktivitás elérésére. A rugalmas képzések
átfogják a sport jelenlegi trendjeit, a
sporttal foglalkozók elvárásait.
63
PROJEKT DOKUMENTUM

Az athéni olimpia keretében egy Közösségi 350000 87500 149997 43%
audovizuális esemény szervezése,annak szintű
érdekében, hogy felfedezzék az ifjúság és
a sport oktatási értékeit, azok bemutatását
audiovizuális eszközökkel.
Kommunikációs kampány, Közösségi 200365 50091 150000 75%
sportesemények bemutatása, szintű
konferenciák és kézikönyv készítése
oktatási intézmények részére 4 témában:
a sport hatása az emberekre, szociális
integráció a sporton keresztül, a sport és a
munkaerőpiac közötti kapcsolatok
elemzése, információk a sport negatív
oldaláról, mint dopping, etnikai vagy faji
kirekesztés, kommercializálódás,
egészségügyi problémák stb.
Rendszer kialakítása és fejlesztése magas Közösségi 200680 50170 150000 75%
szinten sportolók részére, az oktatás és a szintű
versenysport összehangolására. A
megoldásra javasolt "harmadik út" az
amatőr és a profi sport között helyezkedik
el. Edzésmódszereket dolgoz ki a sport
különböző területeire, valamint támogatja
az un. forsport klubokat, amelyekben a
magas szintű sport széles képzési szinttel
párosul.
Sport szakértők és fiatalok találkozója. Közösségi 67632 16908 54106 80%
Az egy hetes összejövetelen tartanak egy szintű
workshopot a sport szerepéről a Európa
különböző oktatási intézményeiben, a
szociális képességek fejlesztésében.
Beszélgetést a közösségi sport
finanszírozási kérdéseiről.
Sportversenyeket szerveznek valamint
honlapot a rendezvényről.
Nemzeti, regionális és helyi projektek
Szeminárium szervezése 25-30 különféle Dánia 90580 22645 45290 50%
témában az oktatás és a sport
kapcsolatrendszerében. Formális és
informális képzés keretében
megismerhetik a legjobb gyakorlatokat.
64
PROJEKT DOKUMENTUM

Együttműködés az egyetemek, sport Németország 60000 15000 30000 50%
klubok és iskolák között három
különböző sport és szabadidő
tevékenység végzésére 7 és 9 éves
gyerekekkel, amelynek során a fair play,
a tolerancia, a szabályok betartása és az
ellenvélemény elfogadása a legfontosabb
szempont.
A sport kiemelése a különböző iskolai Írország 47000 11750 23500 50%
tantárgyak oktatása során. Pl: a
történelem keretében bemutatni a sport
történetét, a földrajz keretében
megismertetni a különböző nemzeti
csapatokat, a matematika keretében
tárgyalni a pontozási rendszereket. A
program azokat a fiatalokat célozza,
akiknek nehézségeik vannak az
általános/hagyományos/ képzési
rendszerrel és potenciális lemorzsolódók.
Az ISOC az innsbrucki egyetem Ausztria 42000 10500 21000 50%
Sporttudományi Intézetével és a
Sportszövetségek Európai egyetemével
kongresszust szervez a sporttudományok
szakértőinek. A témák: a sportolók
karrier építése, a sport oktatási értékei, a
sport és az oktatási rendszer
integrációjának különböző útjai, és azok
összehasonlítása.
Sport, oktatás, megelőzés és szabadidő Belgium, 43196 10799 19196 44%
eltöltés. 1500 francia-belga fiatal Franciaország
tudatosítja a sportok utcai gyakorlásának
veszélyeit. Gyalogló versenyt szerveznek,
amelyen különböző országok atlétái
vehetnek részt, beleértve a kerekesszékes
sportolókat is. Az esemény célja
összehozni a fiatalokat és kevésbé
fiatalokat egész Európából.
65
PROJEKT DOKUMENTUM

A projekt célja, hogy ösztönözze az Belgium 191230 47808 55000 29%
iskolákat arra, hogy a sport és a fizikai
tevékenységek nagyobb részt kapjanak az
iskola tananyagban. Az osztály tűnik a
legjobb eszköznek a kevésbé tehetséges
fiatalok segítésére, a sportos életmód
fejlesztésére. A tanárok önkéntes
hozzájárulása alapvető. Az osztály
szerepe 4 területen meghatározó: fejleszti
az eredeti sport kezdeményezéseket,
biztosítja az összes tanuló bevonását,
környezetbarát és biztonságos
viselkedésre tanít, iskolák vagy osztályok
közötti kapcsolatot erősít.
A projekt célja a vízi-sportok alapvető Franciaország 257189 64297 100000 39%
értékeire felhívni a figyelmet,
együttműködve az európai oktatási
intézményekkel és sport szervezetekkel.
Az értékek megismertetése a diákokkal és
a sportot gyakorlók szélesebb
csoportjával egy általános training
csomag által történik. A csomag
tartalmazza: oktatási hálózat létrehozása
és szervezése valamennyi vízisport-
szervezet részvételével, minősítési
követelmények/ standardok leírása,
pedagógiai anyagok létrehozása,
megalkotni az európai szintű diplomák
kiadásának közös szabályait
Sport és iskola projekt. Támogatja a Olaszország 210063 52516 100000 48%
különböző sportokat /röplabda, torna,
evezés, kézilabda, rögbi, lovaglás, golf,
vívás, kosárlabda, sízés és kerékpározás/
az oktatási intézmények, önkormányzatok
és sportszövetségek együttműködési
szerződésein keresztül.
A projekt egy új sportcsarnokra építve Németország 40416 10104 13500 0,33
vonja be a hátrányos helyzetű /főleg
emigráns/ külvárosi gyerekeket és
családjukat a sportba. A projekt
elsősorban a csapatsportokra épül,
amelyek támogatják a szolidaritást a
szociális és kulturális integrációt. A
sportcsarnok minden délután nyitva lesz a
családok és valamennyi érdekelt csoport
és iskola előtt.
66
PROJEKT DOKUMENTUM

A projekt a hátrányos helyzet és az Görögország 38100 9525 19050 50%
esélyegyenlőség terén fogalmaz meg
kezdeményezéseket. 1. Paralimpiai
Játékok Kezdeményezés a játékok iránti
közérdeklődést és figyelmet kívánja
erősíteni. 2. Fő esemény: fesztivál
szervezése a fogyatékos sportolók és
szövetségeik részvételével. Sport és
kulturális tevékenységek szervezése. 3.
Színházi előadások: műkedvelő
színházak tartanak előadást gyermekek
részére a tolerancia és sokszínűség
témáira fókuszálva. 4. Egy területi iskola
tanárai tartanak szemináriumot a projekt
céljainak és eredményeinek értékelésére.
Forrás: Call for proposals n. EAC/04/03.
Description of co-financed actions
VII.
Vezetői egyeztetések és az uniós alapok irányításának kulcsszereplői
Név, beosztás, elérhetőség Időpont

Vezetői szintű egyéni találkozók:
Heil Péter ÖTM márc. (ASAP)
Bajnai Gordon márc-ápr.
kapcsolat: Bukta Zsuzsanna
Vági Márton NFÜ elnök márc-ápr.
0612374400
Forgács Barnabás FVM Szaká.T. márc-ápr.
0613014657
forgacsb@fvm.hu
Kovács Attila FVM főov. márc-ápr.
KovacsAt@fvm.hu
Bodnár Dénes VKSZI vezérigazgató márc-ápr.
bodnard@kszi.hu
Kocsis Magdolna GOP IH vezető, NFÜ márc-ápr.
0614749463
Mosonyi Balázs ROP IH vezető, NFÜ márc-ápr.
0614417160
Benedek János VÁTI vezérig. márc-ápr.
Novák Csaba MAG Zrt. igazgató márc-ápr.

0614658100
67
PROJEKT DOKUMENTUM
VIII.
ESETTANULMÁNY
EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁST MEGELŐZŐ HAZAI ÁLLAMI TÁMOGATÁSI
KONSTRUKCIÓ BEMUTATÁSA.
SPORTHITEL PROGRAM GYISM - MVA40

A Sportvállalkozások Támogatási Programjának elindításával a Gyermek-, Ifjúsági és
Sportminisztérium (GYISM) célkitűzése az volt, hogy olyan vállalkozásokat támogasson, amelyek
annak érdekében tevékenykednek, hogy a lakosság egészségének színvonala, illetve edzettségének,
fizikai állóképességének foka emelkedjen.
A GYISM e támogatással a vállalkozások számára beruházási és forgóeszközhitel-lehetőséget
biztosított 800 000 Ft - 15 000 000 Ft között. Kamata igen kedvező volt – a jegybanki alapkamat fele –
ami a futamidő alatt nem változott.
A kifejezetten sporttevékenységek finanszírozását célzó program keretében 2003-ig összesen 46
vállalkozó juthatott hozzá a kedvezményes támogatási forráshoz, összesen 358 323 000,-Ft összegben.
Az elsősorban beruházásra fordítható támogatási összeg felhasználásának célja széleskörű lehetett, de
célkitűzése mindenképpen a szabadidő, és látványsport fejlesztése volt. A program keretében
támogatták többek között gyerekek úszásoktatását, teniszpályák kiépítését, számos fitness-centrum
kialakítását, a folyami-vízi sportot, de az extrém és különleges sport támogatására is lehetőség nyílt (pl.
búvároktatás, síelés, sziklamászás, lovaglás, vívás).
A támogatás felhasználása hozzájárult mind az ifjúsági sport fejlődéséhez (gyerekek úszásoktatása,
teniszpálya bővítések segítségével az iskolai teniszoktatás kiszélesítése, fitness-termi óvodai és
kisiskolás torna bevezetése, iskolai-ifjúsági sportrendezvények szervezése), mind a felnőttek
szabadidősportra való szoktatásához (számos fitness- és szabadidőcentrum létrehozása, tenisz pályák
kialakítása, síkölcsönzők támogatása).
A program megvalósításában jelentős segítséget nyújtottak a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
irányítása alatt működő Helyi Vállalkozói Központok, így Budapesten kívül az ország összes
megyéjében is hozzájuthattak a vállalkozók a támogatáshoz.
Folyósítások
Év száma összege
2000 11 db 67.551.944,. Ft
2001 18 db 116.998.000,- Ft
2002 17 db 173.773.623,- Ft
Összesen: 46 db 358.323.567,- Ft
40
Forrás: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - http://www.mva.hu/archivum/i_ue_0428.php
68
PROJEKT DOKUMENTUM
XI.
MINTAPROJEKT RÉSZLETES BEMUTATÁSA
A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM CSELEKVÉSEINEK KIVÁLASZTÁSÁRA ÉS

FINANSZÍROZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS
ALAPELVEK ÉS KRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁSÁRÓL
A népegészségügyi vonatkozású, nemzeti vagy szubnacionális méretet meghaladó közegészségügyi

projektek kiválasztása és finanszírozása – hasonlóan más közösségi finanszírozású programhoz – a
közegészségügyi program előírásai alapján, egyedi javaslattételi felhívások útján is megvalósítható41,
amennyiben a javaslattevő figyelembe veszi, hogy a támogatásoknak meg kell felelniük az alábbi
alapelveknek:
 társfinanszírozási szabály: a közösségi finanszírozástól eltérő forrásból származó, külső
társfinanszírozás szükséges, a kedvezményezett saját forrásaiból vagy harmadik felek anyagi
forrásaiból. A harmadik felektől származó ilyen hozzájárulásokat akkor lehet
társfinanszírozásnak tekinteni, ha szükségesnek vagy megfelelőnek ítélték azokat (a
költségvetési rendelet 113. cikke és a végrehajtási szabályok 172. cikke),
 a nonprofit szabály: a támogatás célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a
kedvezményezett számára (a költségvetési rendelet 109. cikke (2) bekezdése és a végrehajtási
szabályok 165. cikke),
 nem visszamenőleges szabály: a finanszírozásra jogosult kiadásoknak a megállapodás aláírása
után kell felmerülniük. Kivételes esetekben elfogadható lehet olyan kiadások figyelembe vétele,
amelyek a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában merültek fel, de annál nem
korábban (a költségvetési rendelet 112. cikke)
 nem kumulációs szabály: egy adott kedvezményezett által elvégzett egy bizonyos cselekvésre
pénzügyi évenként csak egy támogatás ítélhető oda (a költségvetési rendelet 111. cikke) 42.
A projektjavaslatokat (tervezeteket) – szintén hasonlóan a legtöbb közösségi finanszírozású programhoz

– három kritériumkategória alapján kell értékelnie a kiírónak:
 a kizárás kritériumai, a kérelmező jogosultságának értékelésére – a költségvetési rendelet 114.
cikke,
 a kiválasztás kritériumai, a kérelmezőnek a javasolt cselekvés teljesítésére való anyagi és
működési kapacitásának értékelésére – a végrehajtási szabályok 176. cikke,
 a támogatás odaítélésének kritériumai, a javaslat minőségének értékelésére, figyelembe véve
annak költségét.
E három kritériumkategóriát egymást követően kell alkalmazni az értékelési eljárás során. Az olyan
javaslatokat, tervezeteket, amelyek nem teljesítik az egyik kategória követelményeit, a következő
értékelési szakaszban nem veszik figyelembe és elutasítják.
41
2007/103/EK - A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2007. február 12.) a közegészségügyi program
cselekvéseinek kiválasztására és finanszírozására vonatkozó általános alapelvek és kritériumok meghatározásáról
42
Ez azt jelenti, hogy egy kérelmező által támogatásra benyújtott egyedi cselekvést a Bizottság egy évben csak
egyszer hagyhat jóvá társfinanszírozás céljából, e cselekvés hosszára való tekintet nélkül.
69
PROJEKT DOKUMENTUM
A népegészségügyi/ közegészségügyi program vonatkozásában azoknak a javaslatoknak vagy

tervezeteknek kell a központi kiválasztás során elsőbbséget adni:
 amelyeknek innovatív jellegük van a meglévő helyzethez képest és nem ismétlődő
természetűek,
 amelyek európai szinten hozzáadott értéket biztosítanak a közegészségügy területén: a
tervezeteknek a megfelelő méretgazdaságosságot kell hozniuk, magukban foglalják a lehető
legtöbb, a tervezet alkalmazási körével kapcsolatos támogatható országot, és képesek arra, hogy
máshol megismételjék őket,
 amelyek hozzájárulnak és támogatják a közösségi politikák fejlődését a közegészségügy
területén,
 amelyek kellő figyelmet szentelnek a hatékony irányítási struktúrára, a világos értékelési
folyamatra és a várt eredmények pontos leírására,
 amelyek magukban foglalják az eredmények európai szinten való felhasználásának és
terjesztésének tervét a megfelelő célközönségek számára.
A javasolt ajánlattételi felhívásoknak meg kell határozniuk az alább felsorolt támogatás odaítélésére
vonatkozó kritériumcsoportok alkalmazásának módját.
A TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

1. A projekt politikája és kihatása
a) A projekt hozzájárulása a „közegészségügyi” programhoz, és éves munkaterve a célkitűzések
és prioritások teljesítésének tekintetében.
b) Stratégiai jelentőség a meglévő ismerethez való várt hozzájárulások és egészségügyi
vonatkozások tekintetében.
c) Hozzáadott érték európai szinten a közegészségügy területén:
o a célcsoportokra tett hatás, hosszú távú hatás és potenciális multiplikációs hatások, mint
például megismételhető, átruházható és fenntartható tevékenységek,
o a megfelelő EU-politikákhoz való hozzájárulás, az azokkal való kiegészítő jelleg,
együttműködés és összeegyeztethetőség.
d) A földrajzi hatókör helytállósága vonatkozásában a kérelmezőknek biztosítaniuk kell, hogy a
projekt földrajzi lehatárolása (helytállósága) megfelelő annak célkitűzései tekintetében (is),
kifejtve a támogatható országok partneri szerepét és a projekt forrásainak vagy az általuk
képviselt célcsoportok (célsokaság) helytállóságát (is). A nemzeti vagy szubnacionális méretű
javaslatokat (azaz amelyek csak egy támogatható országot vagy egy ország régióját foglalják
magukban) elutasítják.
e) A projekt szociális, kulturális és politikai összefüggéseknek való megfelelése
vonatkozásában a kérelmezőknek kapcsolatot kell létrehozniuk a projekt és az országok, illetve
az érintett különleges területek helyzete között, biztosítva a tervezett cselekvések és a
célcsoportok kultúrája és nézetei közötti összeegyeztethetőséget.
2. A projekt technikai minősége

a) Tudományos megalapozottság bemutatásához a kérelmezőknek alkalmazniuk kell a
problémaelemzést, és világosan le kell írniuk a javasolt intézkedések komponenseit, azok
hatását, hatékonyságát és alkalmazhatóságát.
70
PROJEKT DOKUMENTUM
b) A tartalom meghatározása vonatkozásában a kérelmezőknek világosan le kell írniuk a

célokat és célkitűzéseket, a célcsoportokat, beleértve a földrajzi tényezőket, a módszereket, a
várható hatásokat és az eredményeket.
c) Innovatív jelleg, műszaki komplementaritás és egyéb EU-szintű meglévő cselekvések
megkettőzésének elkerülése érdekében a kérelmezőknek világosan meg kell határozniuk azon
előrehaladást, amelyet a projekt elérni szándékozik a tudomány jelenlegi állásával kapcsolatos
területen, és biztosítaniuk kell, hogy nem lesznek sem nemkívánatos megkettőzések, sem
átfedések a projektek és az európai, illetve nemzetközi szinten már véghezvitt tevékenységek
között.
d) Értékelési stratégia bemutatása során a kérelmezőknek világosan el kell magyarázniuk a
javasolt módszerek és kiválasztott mutatók fajtáját és megfelelőségét.
e) Terjesztési stratégia bemutatása során a kérelmezőknek világosan illusztrálniuk kell a
tervezett stratégia és a javasolt módszertan közötti megfelelőséget, az eredmények
átruházhatóságának és a terjesztés fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
A KIZÁRÁS KRITÉRIUMAI
1. A kérelmezőket kizárják a „közegészségügyi” program eljárásaiban való részvételből, ha:
a) csődbe jutottak vagy felszámolási eljárás alatt állnak, bíróság előtt jegyzett ügyük van,
hitelezőkkel egyezségbe léptek, gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, ezen ügyeket
érintő eljárások tárgyát képezik, vagy a nemzeti jogszabályokban vagy rendelkezésekben előírt
hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;
b) jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi;
c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit olyan eszközzel bizonyítottak, amit az
ajánlatkérő igazolni tud;
d) nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket
azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az
ajánlatkérő országában levőkkel, vagy abban az országban levőkkel, ahol a szerződést
végrehajtják;
e) csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi
érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;
f) a közösségi költségvetés által finanszírozott másik beszerzési eljárás vagy támogatás-
odaítélési eljárás után a szerződéses kötelezettségei teljesítésének elmulasztása miatt súlyos
szerződésszegést állapítottak meg vele szemben; Bizonyíték: a jelölteknek megfelelően aláírt és
keltezett becsületbeli nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kijelentik, hogy a fent felsorolt
helyzetek egyike sem vonatkozik rájuk.
2. Azokat a javaslatokat, amelyek a kézhezvételi határidő után érkeznek, és a hiányos, vagy a

ajánlattételi felhívásban megállapított formai követelményeket nem betartó javaslatokat kizárják a
„közegészségügyi” programban való részvételből. Minden kérelemnek teljesnek kell lennie, és legalább
a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:
— a fő partner és a társult partnerek közigazgatási adatai,
— a projekt műszaki leírása,
— a projekt teljes költségvetése és a közösségi társfinanszírozás megkövetelt szintje,
— bizonyíték: a projekt teljes költségvetése és a közösségi társfinanszírozás megkövetelt
szintje,
— bizonyíték: a kérelem tartalma.
3. Azon cselekvéseket, amelyek már a támogatás iránti kérelem bejegyzésének dátuma előtt
elkezdődtek, kizárják a „közegészségügyi” programban való részvételből.
71
PROJEKT DOKUMENTUM
X. Fogalomjegyzék
Akcióterv
Az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, két évre előretekintő – de évente felülvizsgált – a pályázati
kiírások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a nemzeti Fejlesztési Ügynökség
előterjesztése alapján az Kormány hagy jóvá.
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):

A strukturális alapok legnagyobbika, létrehozásakor (1972) a fejlettségi különbségeket csökkentő
legfőbb eszköznek szánták.
Európai Szociális Alap (ESZA)

Elsősorban a képzési és foglalkoztatási politikák pénzügyi eszközeként hozták létre, de a regionális
különbségek csökkentését szem előtt tartják felhasználásakor, ezért a strukturális alapok része.
GyIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Az egyes pályázati kiírások kapcsán felmerülő fontosabb problémák, kérdések válaszát a Közreműködő
Szervezet GYIK formájában jeleníti meg az internetes elérhetőségén. Mivel aktuális információt
tartalmazhat az éppen készítés alatt álló pályázatról, ezért folyamatos használata nagyon erősen ajánlott.
Horizontális célkitűzések
Az Unió regionális politikájában a vertikális célok mindegyikét két ún. horizontális célkitűzés metszi
(az esélyegyenlőség és a környezettudatosság célja). Ezeket a szempontokat minden programban és
projektben a lehetőségeknek megfelelően érvényesíteni kell.
Irányító Hatóság (IH)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége, melynek feladata a felelősségi körébe
tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és
szabályszerűségének biztosítása.
Kedvezményezett
A támogatási szerződést aláíró projektgazda, vagyis a támogatásban részesült pályázó, akivel a
támogató támogatási szerződést köt.
Kistérség
Az EU Strukturális Politikájába való bekapcsolódásunk miatt vált szükségessé a NUTS-IV. szintnek
megfelelő statisztikai kistérségek lehatárolását. Az ország területe 168 db egymással átfedésben nem
lévő, de az egész országot lefedő statisztikai kistérségből épül fel. Kistérség alatt általában a földrajzi
térnek azt a megfelelően kicsi egységét értjük, melyen belül a települési közösségeket szoros
összetartozáson, a funkcionális (gazdasági, humán szolgáltatási, infrastrukturális, közösségi)
egymásrautaltságon és intenzív kommunikáción alapuló horizontális kapcsolatok, az ezek
tudatosulásaként jelentkező közös érdek és regionális identitástudat főzik össze.
72
PROJEKT DOKUMENTUM
Koncentráció
Mint a strukturális alapok felhasználásának egyik alapelve, egyrészt a rendelkezésre álló pénzeszközök
koncentrációját jelenti, másrészt azt, hogy ezeknek a pénzeszközöknek a legfejletlenebb területekre kell
irányulniuk.
Közreműködő Szervezet (KSZ)

Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek
feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti együttműködési megállapodásban
kerülnek rögzítésre;
Leader
A LEADER egyike az Európai Unió által kezdeményezett ún. közösségi kezdeményezéseknek. A
LEADER+ közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely a
Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja. A LEADER program területi hatálya a 120
fő/négyzetkilométernél alacsonyabb népsűrűségű vagy 10 000 főnél kevesebb lakosú településekre
terjed ki.
Monitoring Bizottság
Az operatív programokban az IH melletti konzultációs-felügyelő szerv, nevével ellentétben jóval
nagyobb hatáskörrel rendelkezik, mint csak a monitoring bonyolítása (pl.: forrás-allokáció.)
NUTS
Magyar jelentése „tervezési-statisztikai egységek rendszere” – az Unió közös regionális politikájának
területi egységei, összesen öt különböző szint meghatározásával.
OLAF
Az Európai Bizottság által létrehozott, de attól funkcionálisan független intézmény, mely a közösség
pénzügyi érdekeit védi: a strukturális alapok felhasználása kapcsán elkövetett csalásokat és
szabálytalanságokat tárja fel.
Operatív Program
Az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó
dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése alapján az Európai Bizottság hagy jóvá.
Partnerség
Két vagy több szervezet közötti, formális vagy informális megállapodásban rögzített együttműködési
forma. Az Unió által támogatott projektek esetében a tervezés-programozás, a finanszírozás, a
megvalósítás (illetve a monitoring és ellenőrzés) során kötelezően figyelembe veendő elv.
Projekt
A projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot
jelent, amelynek teljesítési időtartama, valamint teljesítésének költségei és egyéb erőforrásai
73
PROJEKT DOKUMENTUM
meghatározottak, és egy jól definiált cél elérésére irányul. Az ÚMFT keretében a projekt egy
kiterjesztett értelmezése használatos, amely szerint a projekt lehet:
a) egy önálló fejlesztés, vagy
b) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál nem nagyobb összköltségű fejlesztés megvalósítását
célzó támogatási alap (közvetett támogatás), vagy
c) hasonló célú fejlesztések megvalósulását célzó hitel, tőke vagy garancia alap (pénzügyi alap)
Szinergia
Az a jelenség, amikor a partner-szervezetek egy együttműködés létrehozása révén hatékonyabban
tudnak tevékenykedni, mint ha egymástól függetlenül végeznék saját feladatukat. Az ilyen
kooperációból származó többlethasznot illetve költségcsökkenést nevezik szinergiának.
Projekt-ciklus
Projektcikluson egy projekt tervezésének és végrehajtásának folyamatát értjük, a projektötlet
felmerülésétől a projekt megvalósulásáig terjedő időszakot foglalja magában. A ciklus olyan struktúrát
kínál, amely biztosítja az érdekcsoportok véleményének kikérését és a releváns információk
rendelkezésre állását, így kellően megalapozott döntéseket lehet hozni a projekt futamidejének
kulcsfontosságú szakaszaiban.
Projektgenerálás
A projektgenerálás lényege, hogy meghatározott földrajzi területen, meghatározott szereplőkkel
együttműködve az adott terület és a szereplők által megvalósítható, az adott terület problémáira választ
adó vagy/és fejlődését elősegítő fejlesztési lehetőségeket (vagyis a lehetséges projekteket) feltárja,
ezeket a fejlesztési lehetőségeket egymással összehasonlítva elemezze, és kiválassza közülük azokat,
amelyek egy közösen megállapodott értékrend szerint a leginkább megvalósításra érdemesek.
SMART
A monitoring-rendszerben használt indikátorokra vonatkozó elvárások rövidítése (SMART-kritérium-
rendszer). Eszerint az indikátorok legyenek specifikusak (specific), mérhetőek (measurable), elérhetőek
(available), relevánsak és megbízhatóak (relevant and reliable), illetve aktuálisak (timely)
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)

Helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a
hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar
Köztársaság készít az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a
fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt
szükségletekre figyelemmel.
74

Elemzo Tanulmány A Sportfejlesztés Állami És Európai Uni

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elemzo Tanulmány A Sportfejlesztés Állami És Európai Uni

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Elemző tanulmány a sportfejlesztés

állami és Európai Uniós finanszírozásának

A programozási dokumentumok, korábbi hazai,

2008. április 25.

2. PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK ELEMZÉSE......................................................................................8

3. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK .................................................................................................................19

4. SPORTFEJLESZTÉSHEZ ADAPTÁLHATÓ PROGRAMOK .......................................................................39

5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ......................................................................................................46

A sport minden férfi és nő öröksége, hiánya

Az áttekintett nemzetközi példák alapján is megállapítást nyert, hogy a projektben vizsgálandó –

A programozási dokumentumok 7 évre szólnak, jelenleg a 2007-2013 éveket átfogó programozási

Fontos hangsúlyozni, hogy a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési alapok fő célcsoportja az

A sporttevékenységek állami és európai uniós finanszírozási arányának növelése érdekében javasoljuk,

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jelen megbízás keretében

1.1. A PROJEKT CÉLJA

Tevékenységek és elvégzendő feladatok azonosítása

Tevékenység Elvégzendő feladatok

1. A 2004-2006 közötti Dokumentum-elemzés és a végrehajtási rendszer különböző szintjén dolgozó

2. PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK ELEMZÉSE

A programozási dokumentumok áttekintése alapján azonosíthatóak a sportfejlesztés finanszírozhatósága

2.1. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN LEÍRÁSA

Információ- és adatgyűjtés, -feldolgozás, dokumentum-elemzés

Javaslatok megfogalmazása/ Megállapítások összegzése

2.2. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV

2.2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program5

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program a gazdaság általános versenyképességét kívánta

2.2.2. Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program8

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program elsődleges célkitűzése a mezőgazdaság modernizálása

AVOP LEADER+ intézkedés

2.2.3. Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program10

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program célja a foglalkoztathatóság javítása, szűkebben

2.2.4. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program12

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program célul tűzte ki környezetvédelmi és közlekedés-

2.2.5. Regionális Fejlesztés Operatív Program13

A ROP 3.1.2. komponens bemutatása14

2.3. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV15

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés

2.3.1. Közlekedés operatív program16

A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése a társadalmi-

2.3.2. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program18 (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai

2.3.3. Társadalmi Megújulás Operatív Program

2.3.4. Környezet és Energia Operatív Program

A Környezet és Energia Operatív Program20 fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország

2.3.5. Gazdaságfejlesztési Operatív Program

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program21 (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedésének

A prioritási tengely az Európai Bizottság JEREMIE22 mechanizmusával összhangban különböző

2.4. A ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM24

előtt tartva – LEADER-stratégiájuk részeként. A LEADER helyi fejlesztési stratégiák

A projektek benyújtása 2008. júliusától válik lehetővé.

A LEADER-megközelítés, helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A sport közvetlen támogatása vonatkozásában az EURATHLON megszüntetését követően a közösségi

3.1. FEHÉR KÖNYV A SPORTRÓL

A fehér könyv mellett a Bizottság cselekvési tervet is kidolgozott27, melyben a következő

A sport köztámogatásának biztosabb megalapozása a Fehér könyv közeljövőbeli célkitűzése.

Az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program finanszírozása van folyamatban az EU pénzügyi

3.2. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A sport támogatására is felhasználható pénzügyi eszközök az alábbiak:

 A Cselekvő ifjúság, és Európa a polgárokért programjai támogatják a sportszervezetek,

 7. Kutatási és technológia fejlesztési keretprogram az életmód és egészség szocio-kulturális

3.2.1. Cselekvő ifjúság 28

A Cselekvő Ifjúság program két típusú támogatást nyújt:

3.2.2. Európa a polgárokért29