TARTALOM

Elsz. .........7

GtNr Geon

ITITT AZELVESZITHET
s mint emUkezet trtnelem A tapasztalat

TRTENETIRSa pOSZTUODERN KORBAN . . . . . . .1I ...........12 Atrtnetirsjragondolsa ......32 Levltriknon6strtnetiritapasztalat A mindennapi6letmint analitikuskategria ... . ... . . . .42 A MLT TAPASZTALATAMINT EMLEKEZET .. . .. .. .67 Kollektiv eml6kezetstrtnetirs:kapcsolatuk . .......68 ellentmondsossga A kollektiv emldkezetk6t formja:hagyomny . .. . .... .85 st r t 6 n e ttiu d s. . .........I03 Identits,emlkezs,lokalits .........117 k , l t u s zt, r t d n e l e m u Identits M i r l v a l l a n a k N d m e Lh s z l n l e t i r s a.i.?. . . . . . . . . I 3 4 t A MLT TAPASZTALATAMINT TRTENELEM . . . . .15I fogalmnakhistorizlsa. . . . . . 152 A trtnelmi tapasztalat mlt . ,194 Mitoszban, folkrban s trtdnelembenelbeszlt elbeszdlhetetlen trtnelmi id6 . . . . . .208 Az elbeszlt az s . .....218 Diszkurzividatrtdnetirsban ..... .....237 Atr nemzetiesitdse: elsajtits kisajtits s ..........267 ATRAUMAELBESZELHETSEGE kultusz ,...268 Trauma,emlkezet, . .. . . .279 lthatatlanerszak A lthat 6s a . . . .294 Az elsvilghbor 6s a parasztiemldkezet narrativi ........304 A megtorls az emlkezet 6s Emlkezds felejtsmint (politikai) stratgia . . . .. . . . .32L s Helynk a holokauszttrtnetirsban. . . . . . . . . . . . . . .336 .......355 emlkezeti,,esemdny" A20. szzadmint .. ....375 Atanulmnyokeredetimegjelensihelye

Nyitott Knyvmhely Budapest,2010

LsvflrnI rNoN 6s tnrfNErint

TAPASZTALAT

Gustav Droysen, aki a legkevsb6sem vdolhat valamifdle Historikacim'6 m az posztmodem fertz6ssel, 1858-ban egSelent ir ta ,,Az archivumokbannem az gynevezetttrmunkjban tdnelem tallhat6, hanem folyamatos llami s kzrgazgatsi mekellemetlen bsdgdben, gyletek a maguk meglehetsen mint amennyi trtdnelemnek, nevezhetk lyek dppoly kevdssd re a szinesfoltok valamely palettnfestmdnynek."lKlnsen idlszer (lehet)ez a historizmus korban is mr elhangzd,,levdltrkritika" napjainkban,amikor folyik egyebekkzt akz' gyjtemdnyek,mindenekeltt a mzeumok fogalmi lra6rt6Nem kerlheti el a figyelmnket tovbb az sem,hogy ke16se. a levdltrral kapcsolatbanis napirendre kerlt egy sor olyan elgondols,amely mer6benms szinbentnteti fel az archivumot, mint amilyennek a valamikori l6trehoz6i szntk.Tm ren azt mondhatiuk, a levdltrnak,ennek a valamikori magnaz vagy fdtmagiin,,aktalerakat"-nak llami (kz)gyjtemdnnyd vltoztatsaolyan sznddkotvltott valra,hogy elklnljn sszefonv6greegymstla politikai dletnekaz irsbelisdggel d6 aktulis gyakorlata6s a halott mlt tudomnyosbvrlsa' amely az ilyen m6don megmentenikivnt m11, Az enydszett6l adatgyjt6simniinak a archivum ldtrehozsval trt6ndszek lett a f meneddke,6s maidnem kizr6lagosana fottsa, ezzel gymond kikerlt az aktualitsokvilgbI. Ez a logika az, ami.az itattt 6s a levdltr fogalmi (s gyamgtt megbji( 6s ami a politikai ckorlati) sztvlasztsa lokat szolglaktagyrts6s -rz6sarchivlissmin6sit6s6hez
r Gustav Droysen:Historika. In Gyurgyk Jnos KisantalTams,szerk'; IL Trtnetelmlet Osiris, Bp., 2006.52.

vt zet. A ,,mikor kerljn v6gre levdltrba az irat" , tovbb a ,,nrikort6l nyilhat meg visszamenlegesen lev61tra kutati a livncsisgeltt?" szntelendilemmja iddzi a kettdvlasztsi krgikamig vltozatlandrvdnyessdgdt. Amikor a kzvdlemdny (v.rgy csupn a kutatk kzvdlemdnye) siettetni prblja az iratok lev6ltriv trtdn talakitst,azt szorgalma zva, hogy rnondjuk ne szz 6v (mint ahogyan sok helyen mindmig ez ,r kutathatsg iddbeli hatra a statisztikai, a n6pszmllsi szem6lyi adatok esetdben), vagy ne harminc esztenddmlva (mint ahogy nlunk ez ma az iratok ltalnos hozzfrhetfsdgdnekazidhatra), hanem lehet6leg mr a keletkezdsk utn nem sokkal megismerhetklegyenek a hivatali (llami) mkdds irott dokumentumai, a politika 6s a tudomny korbbaneredmdnykdntelknyvelt szdtvlasztst kdrd6jelezik meg. Minden ilyen szablyozs politika (az orszggyfil{s,a a minisztdriumok) hatskr6be tartozik, azaztudomnypolitika vagy helyesebben mondva: a kollektiv memria politikai igazgatsa. lev6ltrbakerl irott dokumentumok irnt trnaszA tani szokott igdnyek fel6l tekinFe ellenben az iratkezeldssel sszefi.igg6 minden politika a kz dolgainak a tudomny ltali birtokba vdteldt korltoz cselekmdny ezrt azt a tudomny ; politikjnak is nevezhetjk, elklnitve ily m6don a tudomnypolitikt61. Ez a kontextus vagy ltalnoskonstellciszabjameg manapsg a lev61tr6s hasznlinakkapcsolatt,mely utbbiak zmdt (vagy drdemi hnyadt)a hivatsoskutatk, kisebb 16szt az egyszer drdekldk alkotjk. A csak rviden felvillantott probl6ma klnsen ki6lezetten vetdik fel a titkosszolglati llami (rend6ri) szervezetek aktamonopliumainak levdltrositsa, kutats szmr trtn6hozzlrhetv6 a a tdtele kapcsn (lsd az n. Kenedi-bizottsg, st bizottsgok dletre hivst 6s mkddsdt jabban).E bizottsg munkjnak kzvetlen trgya,a belgyi szervektitkos gyiratkezelse ugyanis a nyilvnos/titkos tuds hatrmezsgydjn helyezkedik ef ott, 33

32

l
nyilvnvaahonnannincs er6, ami el tudn mozditani. Teliesen a magn-skz6rdek, 16,hogy a sz6banforg kutatsi igdnyek valamint a politika 6s a tudomny kztti jszerivel ,,hagyomnyosnak" nevezhetdistinkcik fellvizsglatrairnyulel nak, azok iradrtelmezds clozzkkimondottan a gyakorlat sikjn, a titkossgfeloldsval. Ldteznek msf6le kontextusok is, amelyek ltszatra tvol esnekaz im6nt emlitett esettl(mrmint az gynkaktk hozkrli folytonos hercehurctdl),ennek ellendre zf6rhetsdge Az nem tnnek kev6sbd6letbevgdaknak. ut6bbi sszefggdezttal a figyelmet. sekresszpontositom Hadd iddzzek egy,a kdrddst6rint6 dekonstrukci6sllspontot, amely kitnen 6rzkelteti,hogy mirl is van sz tulaidonkdppen..Vajon nevezhetnk-ekutatsnakegy olyan tantrlmnyt, amely egyszerentveszegy adott osztlyozst, a fondok llami archivumokban felllitott hatraihoz tartja magt,minek kvetkeztdbensajttrgyt sem kdpeskijellni? Mdg egy kzpontositottllambansemmindig a nemzeti archivum az a mgnes,amely minden sz6tszr6dottdarabkt maghozvonz.Az archivum hinyai cfoljk a trtdneti teliessdg k6pzetdt - igy az archivum elbizonytalanitia a trtdnelmet'"2 A levdltr nemcsak azzalbizonytalanitjael a trtdndszt,hogy a sok minden hinyzik bel6le,de azzalis alaknzza bel6 veteft aktkban tallhat6 elbeszdl6sek ["'] bizalmat,hogy ,,azegyes csak egy rdszletdt kdpezik annak, amit az archivum szerkezetileg archivl: nem trtdneteket,hanem az llamigazgats logisztikjt Irekonstruljaltaluk a trtdndsz],amelyet az akMindebbdl az kvetkezik, hogy ,,az tk hoznak mkd6sbe".3 jelenbeli olvasat kz az archivum valdiban elmlt vilg 6s a nem,,szerzkdnt,,,hanem szerkezetk6nt6s prefigurcikdnt
'? Wolfgang Ernst: Archivumok morajlsa. Rend a rendetlensdgbl In kinzodgyaFreudiimpresszio Deirid - Wolfgang Emst: z archittum Jacques Kiirat, Bp.,2008'774' Renda rendetlensgb1l morajLisa. Archiaumok 3 Uo. 115. I

lrip". Amin azt 6rti egydbkdnt a szerz6, hogy a levdltr (ami itt lcgalbbannyira rnetaforak6nt, mint a valsgos irat6rz6osztlyozi 6s szolgltat6 intdzmdnyre val6 utalsk6nt 6rtentl) nem csupna tkre a mlt val6sgnak, hanem a valsg egy bizonyosfelfogsnak (fogalmnak)dokumentuma is egyttal; a levdltr ezek szerint olyasfajta tuds, amely ,,a val6sg osztlyozsnakegy funkci oja". Ez az osztlyozsi rendszermeghatrozottnyelven, az Italateremtettszerkezetben ds ndzdpont alapjn tjekoztatbennnket a mlt valamikori val6sgr1. levdltrt tekintve ennek a sajtososztlyoA zsnakaz a mig m6rvad6, 1841-es francia belgyminiszteri rendelkez6sa kiindulpontja, amely az iratok 6rzdsi rendszerek6nt a proveniencia elv6t irja el6, azt, mely az irat szrmazsnakvagy ahogy ma mondani szoks:az iratkeletkeztetds intdzmdnyi logikjt fogadja el az archivum id6tll knonjak6nt. Magyarn:az irattermel6szervezetek szerintirendben teszia levltr hozzfrhetfvda mlt irott nyomait. ,,Az archivum morfoldgijaezzelldtrehozza a trtneti lorrstankutatsi 4 ebt." Az eredenden sz6tszrtforrsok ilyetdn elre rendezett, ekkdnt rendszerezettkorpusza kdts6gkivl nagy lehet6s6get kinl a rendszeres(6s szakavatott)trtdneti kutats szmra. Hiszen ezltal elevebiztositott a mltbeli val6sgforrsszer megragadhatdsga, elmlt vilgok koherenskdpdnekmegaz bizhat6 dokumentumokon nyugv6 rekonstrulsa. 1ev6ltr A 6ppgy abroncs is azonban a trt6netir6i tekintet szmra, ahogy a mltnak a jelenben tovbb61 irott nyomait ebben a rendben hozzfrhetv teszi a kutats szmra.Merthogy a trtdndsz k6nyszeren el kell hogy fogadja ezt a tle fggetlenl el6llt kdsz helyzetet mint thghatattanadottsgo! magtl 6rtetdnekkell teht tekintenie a mlt archivlisforrsokon nyugv6 rekonstrukcijt (rekonstrulhatdsgt). Az e tekintetben mig vltozatlan lev6ltr mint iratrz trtneti
a Uo. 145.

34

35

amely az irattermel6szervekhierarchikusrendforrslelhely, j6hez igazitva trolja a mltr6l sz6l6 informcikat' kivdteles meg esetben- amikor az igysz1lvn kikerlhetetlen tartia rendez6elv6t' csupn az iratok szerilisegymsutnisgnak hivatali iratkpz6 egysgenbelErre akkor kerl sor,amikor a rendie reprodukldik alevltri 6tz6si rendbery li keletkez6s \rizve az eredeti iktatsi sorrendet' A lev6ltr, ismerik el Droysen utn szabadoryegyltaln krnem ,,a val6sg maga"' Ingatag lbon tl tehtaz a szdles ben osztott, minden igazols nlkl is feltdtlen igazsgnak mely tetsz levdltr-tudomnyi, egyttal trtdnetir6i dogma' feltrsszerint a levdltrban,helyesebbena levdltri iratok kzvetlen m6don' Ezen sz6lal meg val a mlt referencialitsa felfogsnak felel meg egyebekkzt a lev6ltri irat kzismert trt6neti forrsknt val6 felt6tlen 6s tretlen tiszteelsfudleges lete is. A levdltr azonban,tegyk vdgre vilgoss' a mltbeli az csupan' rtelmezse helyesebben rtelme, egyiklehetsges oalsg sajtos(de nem egyedl a valami, amely a trt6neti nyomok lev6ltri rendj6bennyilvnul meg' lehets6ges) Kinilkozik-e egyltalnmsmilyen lehetsdg'eltdr rend6s szerezsigyakorlat,amely alternativakdnt ihetne sz6ba' ami a mi lenne a kivnatos a helyett, ami kezdettl vary 6s kzvetlenl befolysolia? trtdneti kutats logikai szerkezet6t mint a mrilt valsgA politikai 6s diplomciai esem6nyeket, m6lt (vagy dppenhogy kizrdlag)eml6kezetre nak els6sorban mellett' ,,tdnyeit" kzdppontba helyezl,,llamtrtdnet-irs" a st az annak ellen6benfell6p alternativ trt6netirsok' "tra levltri knon megbonsadalomtrtdnet" veti, vetheti fel tsnak6s jradefinilsnakigdny6t' Kdt kdzenfekv p61dt ezt emlitendk,hogy drzdkeltessem a ltensenl6tez' alevltri minadatszolgltatssalszemben azonban tbbnyire csak a dennapi trt6netir6i gyakorlatbankinyilvnitott ignyt' (az Amikor a trt6netkutatd bejelenti az ignyt az itatok csoportositsadathordozdlevdltri dokumentumok) szerilis 36

ra, olyan,,ij" archivumot vizionl, amely az iratok llomnyt a tartalom s nem az eredet szerinti rendben kinln neki; a levdltr nyomban t is alakulna ily mdon valamifdle ,,gyjtemdnny6". Ezt az elvrsttmasztjaa 1ev61trral szembena kvantitativ mddszerekkel 616trsadalomtudomnyos,kzelebbrdl a szerilistrtnetirs,s amely fkdnt vagy kizr5lag a kvantitativ (esetleg csupna kvantifiklhatd)adattmegek idutn kutakodik a lev6ltrban.Ennek a radiklisan mssorai fdle forrstani trtdndszielvrsnakFrangoisFuret ekkdppen adott hangot, amikor kijelentette: ,,A dokumentum, az adat nem nmag6rt l6tezik, hanem a rrregel26 a r kvetkez 6s adatsorhoz illeszkedve - relatfudrtdke vlik teht objektivv, >val6ldnyeghez"fz6d6vinem pedig egy megfoghatatlan szonya."6 Amikor Furet azt kifogsolja,hogy a levdltrak gy kezelik (gy kinljk a kutatnak)az archivlt adatot,mint ami jszerivel csakaz esemdnyrdl,ds nem a tart6s jelens6gekr1, a struktrkr61tanskodik, a pozitivistk trt6nelmi tdnyfogalmt 6rint birlatot fogalmaz meg. Ugyanakkor semhaladja meg ennek sorn a trtdnetiri pozitivizmus hagyomnyt, legfljebb egy msmilyen pozitivizmus, a struktraorientlt tudomny tdnybelisdgirnti ig6nyeivelszembesitiaz llamtrtdnet-irsig6nyeihez illeszked6 archivumot, amely a nemzet emldkezetek6nt,,,egy megfoghatatlan, diszkontinuus,sajtos szekvencia" srgalmazsvaliddzte eddig a mltat. Furet azt srgeti teht, hogy nyiljon ki vdgre a levdltr egy msf6le osztlyozsi rendszer eltt is av6gett, hogy l6trejhessen a szerilis trtdnelem szempontjblknnyen hasznosithat iratkorpusz.
5 E trtdnetirsr6lld. Marczewski:Kvantitativ trt6netirs.In Glatz FeJ. renc, szerk.: Trtnetelmleti mdszntanitanulmnyok. s Gondolat, 8p.,1977. 29'l-303; Pierre Chaunu: Szerilis trt6nelem. Mdrleg 6s perspektivk. In BendaGyula - Szekeres Andrs, szerk; Az Annales. gazclasg-, A trsadaloms mfrael6dstrtnet L . ftanciaoItozata. Harmattan Atelier, Bp., 2007 251-275. 6 Frangois Furet:A kvantifikcid a trtnettudomnyban. BendaGprla In - Szekeres Andrs, szerk.;i. m. 306.

s Az idzettmegnyilatkoz azt a fajta trt6netiri trekvst fejezik\, mely szerint a trt6n6sznekle kell rznia magril az archivum rkltt rendi6t,hiszen ,,nem a forrsok hatrozzk hanem a probmeg [immr] a diszciplina probldmafelvet6sdt, lmafelvetdsek hatrozzk meg a forrsokat"'? Ebbl pedig rdszbenaz kvetkezik,hogy mondjuk a szerilistrtdnelemItal tmasztottig6nyeknekelegettdve meg kellenevltoztatni a rendlevdltri iratok trolsi,nyilvntartsi6s kiszolgltatatsi lehetnev6gre a lev6ltr jdt melynek eredmdnyekdntszakitani ltal sugallt kronol6giai illzikkal. Az emlitett levdltrkritika egy tovbbi kvetkezmdnyeaz archivumnak a trtdneti megrelativizlsa' ier6sben eddigjtszottmonopolhelyzetdnek mig kiztlag az emberi dletekre Noha ,,a trt6nelemegdszen vonatkozd irsoseml6kekenalapult" - folytatodik Furet gondolatmenete- dgetennagy a szksdgarra, hogy a mlt msmilyen nyomait is komolyan bevonjuk a kutats ramkrdbe: szmba ,,mennyi nem irsos emldket kell m6g mdszeresen egy olyan venni 6s leirni [. . . ami] a trtdndsz rendelkezdsdre tudomnyg fogalmi uiszer anyagot bocstana,amelyet a igdnyel". kibvl6se Mig sem enydszettel maraddktalanul a szerilis trt6nelem (vagy inkbb trtdnetirs)ielzett ignyea levdltrral szemak ben, habr a trt6netirsn ez a vlfaja korntsemvltotta le a hagyomnyos llamtrtdnet-irst, st napiainkban sokat vesztettvalamikori vonzereidblis. Tdny viszont, hogy az atchivummal szembenily mdon megfogalmazddelvrsolykor ma is eleven klnb26 trtdnetkutati krkben, noha lev61tmindez nem vagy alig valamit mddosit a szoksszer rosi munkn.e
7 Uo.308. 3 Uo. e A kivdtehe vonatkozd pozitiv p6ldt ismertet a kvetkez esettanul' ' Szemle' forrs; az adatbank Trtnelmi mnv: Gvni Gbor: Egy i t-rt6neti 6s hasznl6i vo. e" atit. g:a-gg. itlauu"potanroz Nagy sndor: Levdltrak .25-27. 200911 ignyek.LeaItiriSzemle,

A lev6ltrral szemben tmasztott msik ,,eretnek" igdny arra sztk6ln6az archivumok mai fenntartdit 6s mkdtetit, hogy legalbbrdszbenszakftsanakaz archivum trtdneti fogalmbanbennerejl ,,kanonikusevidencival",azzal teht, amely el6irja, hogy az irat (akta) csupnkeletkezdsdnek konkrdt helydn legyen ma is fellelhet6.A helybelp6, vagy a rgi mellett feldpitend6j osztlyozsegyadott kutat6i 6rdekld6s irnynak megfelelenteremtene immr koherencit a szdtszrtsgkzepette;az iratok ezen rendje nem az egyesiratok (vagy irategyttesek, dosszi6k),hanem az irott dokumentumokba foglalt egyes adatoksikjn biztositan vdgl a tartalmi koherencit. A javasolt j levdltri rendnek a record linkagenven ismert kutati gyakorlat az ismert elvi kiindulpontja. E1s6 rn|zsre olyan, a levltr hasznlatnak hagyomnyosan megfelel6trtdnetkutati ig6nyr6l 6s trekvdsrl van sz6, amely egy adott szemdlyre(alanyra, ami lehet intdzmdny is) ndzve a teljes levdltri iratkorpuszban sz6tsz6rtan fellelhet6sszes lehetsdges referencia(az t vagy az adolt szervet6rint sszes irott emli. tds 6s adat) sszegyjt6sdt lehet6v6 tenn6. Csakhogy:amikor nem az irattermeld szervezetek kzponti helyein 116 vagy ahhoz kzeli szemdlyek(testletek),hanem ndvtelen szerepl6k nagy tmegeinek kapcsnmerl fel ez az akr szokvnyosnak is nevezhet6kutati ig6ny,a trtdn6sznyomban az archivum korltjaiba tkzik, abba teht, hogy: ,,Az archivum [...] nem az, ami vdgl megmarad [az irott nyomokbl]; kezdettlfogva a fe\jegyzettval6sgelzetesraszterdtalkotja."to Mindez k6t dolgot is jelent. 1. Az eseteknagy hnyadban a lev6ltr 6ppen nem a,,beszd6vel"(az adatok trolsval6s lehetsdges kiszolgltatsval), hanem a hallgatsval(a vonatkoz6 trtdneti informci6 hinyval)tntet, ezzelttinik ki elsG sorban.Nem feltdtlenl azt rzi meg ugyanis a levdltrtrt6neti nyom gyannt, ami az 6let valamikori teljessdgdrl lehet a
10 Wolfgang Emst: i. m. 115.

legtbb szemszgb6ltehetne tanrisgbizonysgot(legalbbis arrI, ami a nyomokb6l az id6 rostjnv6gl fennmaradt). A lev6ltr nemcsak hogy hallgat az 6let valamikori teljess6gdnek tekintdlyes, meglehet, dnt r6szrl de amir6l vdgl tj6koztat,azt is csakbizonyos ndzpontokbl lttatja az ,tt6korral. A szeml6leti partikularizmus f olyomnyakdnt megis(6s merhetugyan olykor az tlagemberek nagyobbtmegeik, akik egy6bk6ntmindenkor 6s mindentt a trsadalomabszolt tbbs6g6talkotlk) 6lete,az azonban kdtsdges,hogy magukt6l az rintettekt6l (is) szrmaz1informci6kra dpithet ennek sorn a trtdndsz.A helyzet tbbnyire az teht, hogy szinte csak olyanok hiradsai szlnak r6luk, akik nem feltdtlenl 6s nem mindig rendelkeztek a megragadni kivnt emberi vilg . kzelebbi6sbehatismeretdvel; ami taln ennlis fontosabb, s egy adott relci6ban,tbbnyire a hatalmi al- dsfldrendeltsdg viszonyai kztt, teht cdlirnyos m6don alakult a h.ozz|uk tbzd6 viszonyuk. Mely ut6bbinak az irsba foglalt 6s pragmatikus cdlokat szolg16 dokumentci felel meg leginkbb, aminek a levdltr helyet ad 6s forrsk6nt egyttal legitimitst is klcsn2.Az ilyesf6le clzatossg termdkei, egyebekkzt, az adiztats vdgett kdszitett sszeirsokvagy a trvdnyszdki elirsokarchivlt dokumentumai.ll Mindezeken tI, ha olyik esetbenl6teznek is ezen elszdrt dokumentumok (adatforrsok),hiszen a dokumentci teljes hinya esetdnbizonyos trt6netirdi mvek meg sem szlethettek volna az eddigiek sorrLvitathatatlary hogy a forrs-, helyesebbenaz adatkapcsols,ami elengedhetetlenez esettkzik az archivum ben, szinte thghatatlanneh6zsgekbe kanonikus rendje folytn. Mdg kite4edt kutatcsoport esetdn is, az egydnek (hztartsok) nagyobb halmazainak ezen extenziv adatolsa,a rjuk vonatkoz6 potencilis informcik
11 Minderrl ld. ]im Sharpe:History from Below.In PeterBurke, ed: Neu Perspectiues History Writing. Pennsylvania State University Press, Perursylon vania, 1992.29-30.

mzt gerebly6z6se teljeslevdltri korpuszok eg6sz6re kite4ed6 rgrirrnyel,ugyszlvn teljesithetetlenmunk! mdrhetetlenl r.liiigi'nyeslev6ltri bvrlst ig6nyel (vagy igdnyelne). l.llvrhat6-e azonban,hogy a 1ev61tr el6besiessena, tey,r'khozz,tbbnyire inkbb csaksz6rvnyosegydni kutati rgt,rryek ekk6nt va16kieldgitdsdnek? Aligha. Van-er rem6ny, lrogy ep;yszer meg lehet majd trni az archivum rkltt krroni rendj6! alkalmass t6ve az intdzmdnyt egy immr nern nlt,rladiktlt trtdnetirdimegismerds teljesebb kr kiel6gittisere? Talry de korntsem biztos, hogy igen. A tagad6, Iegrliibbis bizonytalan feleletekabbl a k6nyszerbeltsb6l crt'clnek,hogy oly nagymdrv talakitsokralenne ehhez rzksdg a levdltri korpuszban,aminek ma mdg valszinlcg vllalhatatlanok a terhei, a kimenetelket tekintve pedig lclcttdbb bizonytalanok is egyttal. Hiszen az sszeslevdltri irat minden egyessornak6s betjdneka digitalizlsvallehctnecsupnmegteremteniennek az tszerkeszt6snek kiva natos trgyi feltdteleit; ami azonban nem ielentenda levdltr mai iratosztlyozsi rendszerdnekt6nylegesmegsemmisitdst, mivel egy digitalizlt alternativ rendszer formiban azt csupnkiegdsziten6.Ez, meglehef technikailag taln mr ma is lehets6ges vllalkozs (lehetne),valjban persze roppant nagy ldozatotkvetel szellemi6s anyagi vllalkozsnaktetszik. S ki garantlhatja, hogy akr csak szellemi tekintetben is biztosan megt6rl befektet6stjelenteneegy ilyen horribilis munka? Biztos vajory hogy lesz majd r megfelel kutati igdny,amikor a dekonstrukci vdgrehajtsval megtrtdnik a levdltri knon kivnatos felrobbantsa(vagy csupna knon rszbenimegtrdse)? elrealigha lehet teljesbiztonsggal Ezt garantlni. Kvetkezdskdppenminden marad a megszokott, rdgi kerdkvgsban, pontosabban: egy6bk6nt az napjainkbanis foly6 kisebb ldptdk digitalizlshelyenkdntnyithat n6mi r6st az archivum trt6neti rendidnek szorosanzrt ialn. De taln ebbl is sokat profitlhatnak egyeshistorikusok.