BARATH TIBOR

6sT0RTtrlvmr{JI\IK ORIEI{TAtISTA
SZ,EMLELETBEI\T
"
)-tr

tr;+"

'r

Szerzo kiadasa

MontreAl,

1988

BARATH TIBOR

6sI0RTENEruur

ORIENTALISTA SZEMLELETBEN

Copyright O

1988

by Tibor Bar6th

Utunk az orientalista ostiirtenet fele

Az okori magyar tdrt6net divatosabb szoval elve a nem zeti m0lt ama s zakaszaval foglal,,osttirt6net" Kr.e. 3000 kbriil kezdodik es a jelen idosz6kozik, amely mit6s 895. esztendej6vel vlgzodik. Ez utobbi idopontban Orkezett be a K6rp6tmedenc6be a magyarul besz0lo n6pek utolso nagy hullAma 6s telepedett Ie az fijonnan szerzett hazAban. A magyar ost6rtenet idobeli elhat6rolAsa r6gi hagyomanyon nyugszrk, de modszertanilag is indokolhato. A szobanforgo idoszakas zban ugyanis a t6rt6nettudom6ny @z irott okm6nyok gy6r volta miatt) jobban ra van utalva seg6dtudom6nyai t6masz ara, mint kesobbi szakaszaiban. Segedtudom6nyai kbztil leginkebb a nyelv6szet es a r6g6szet eredm6nyeit tudja hasznalni, de a vall6sttirt6net 6s a r6gi ir6smodokkal foglalkozo paleogr6fia is sok segits6get ny0jt. A seg6dtudom6nyokhoz csatlakozott az utobbi tiz-tizentit 6v folyamAn a ftildrajzi elnevezeseket elemzo helyn6vkutatAs is. Az ost6rt6neti problem6k e sokoldalu megktizelitese sziiks6gszertien megneheziti a t6rt6nesz munkaiat. Az ostiirt6nelem azonban nemcsak roppant kiterjed6sfr, hanem egyuttal ,,eleven" tudomany is, amennyiben nagy szerepet jatszik a nemzeti tudat kialakit6s6ban. Vis zont ez okbot gyakran ki van t6ve politikai beavatkoz6soknak. 1. Amikor a modern tiirt6nettudom6ny kialakult, a 19. szazad k6zepen, a magyar tudosok neh6z v6laszttt el6 keriiltek. El kellett ddnteni\k, melAik ost}rteneti koncepcio elsobbsdget fogadjak QL, az rtgyneuezett finnugor, uagA az ugyneuezett ortentallsta felfogast. A finnugor (m6s neven urali) felfog6s alapt6teleit sv6d, nemet 6s orosz tudosok fogalm aztilk meg elso ktirvonalaibstr, kUlbnbsen kiemelve A. L. Schl6zer gilttingai egyetemi tan6r szerepet. E felfog6s szerint a mi oseink, az osma-

All rights reserved

ISBN:
0 920004 30 x

Printed in Canada by Weller Publishing Company Limited 412 Bloor Street West. Toronto, Ontario, Canada M5S lX5

gyarok, nyelvileg, 9s -npileg rokons6gban Allnak a finnekkel es az esztekt<el 6i- t?volabbr6l u vorsa-menti kis nepekkel is. Haidanaban minde zek - a nepek k6zos hazAban laktak, a nagv kiterjedesu kult0ra legalacsonvaSb iota,i 6rt;k.'sziberiaban, ahol a A magaar ostortenetfinnugor elgond,olasaf a Habsburgdinasztia hivei kezde\tot fogva -errisen felkaroltak. Az 1849' evi tragikus e.sem_ettye[ru goniolva, ezek politia kusok sztiksegesnek veftCft, hogi ;;agyarok nemzeti tudat6t glengitsek nehogy a Monarchiat felborits6k. , Erre a celra igen aikalmainatr tuatiak net finnugo{ glkgpzel6set. A cel eleresere; -;;yar torteeltbT egy Miklosits nevti becsi tan 6rt ktildtet gudapestre, feladat6ul adva a Magyar Tudomanyos Akademia programj6nak ellentirzeset. Miklo;i.ts -uscrtette [tiia"t6;6n;k celj 6t es k6szitett egy hosszu iegyzdt ut azokrol szavakrol' amelyeket ez a nyJtv szerinte aamagyar szomszed szl6v -ut6n nyelvekbol vett at (,,ttitcsfinztltt',). Miklosits egy nemet tan6r keriilt Bqd;pestre, nev szerint Budenz Jozsef (189G oki . itragyar Hunfarvy (Hunsdor_ - 1gg2), fer) Pallal (1810 1891) ketten lettek a magyar ristort6net finnugor elmeletenehreszletes kidold;"6i. Az emlitett ket pionir kideritette, rrogv a magyar nyelv finnugor kovetf<ezrite g ; *"gyarok oshazaja ,eredetu, nem lehetett m6shol, mint az lJ"rar-rregysegen t'l, Sziberi6ban. Azt is hanss0ty oztiu, hogy a szobanforgo nepek muveltides tekintetenen a lebaratsonvabb fokon Alltak. Mint erdolako nomadok ; tirmeszet ny'itott taplalekkal 9lt"-l.l gor,b6kat t_rn:rtrttek,6ltal gettek, a foldb6l gvtikereket-t"i,"ri"il't bogyokat szede_ i, riir"L"t fogtak 6s kisebb dllatoki; vaddsztak. Nuto ir-.rtek az ogynevezett magasabb kultura vi-vm_atty"ii dz 6llattenyesz, test es foldmuvel6st. -Egyszou"i nlv-iurtettek le az rismagyarokat, mint valami cstirhef,"*ufv felvad 6llapotbol lassan emelkedett-ki, folytonosan kilicsiiniizve ujabb es ujabb kulturelemeket tro-szedaiktol, ekibb atorirk ,negektol, aztan a szl6votiOt, ;;iA-; germ'noktol 6s latin nepekt6l. A felsorolt ne'pek u"r"-ennyien tanitoi
6

voltak a magyaroknak, akik maguk kev6s eredetiseggel Bygrapitott6k a kultur at . . Ostdrtenetilnk masodik ortentalista elkepzelesben a magyar nyelv szoros kapcsolatban 6ll az emberiseg elso mtivelt nyelvevel , a szumir nyelvvel; ennek megfeleloen osha z*,ja Kbzel-Keleten kellett legyen, a Tigris 6s Eufr6tesz folyok villgydben, Szumerben 6s Babilonban . E,zt az elgondolAst is nyugati tudosok allitott6k fel: A.H. Sayce, J. Oppert, F. Lenormant es C. Rawlinson. Magyar szempontbol legfontosabb tudomAnyos megAllapitAsuk az, hogy a szumir nyelv szerkezete nem szemita, s nem indoeuropai, hanem ragozo iellegti, mint a magAar nyelue. E nagy hordereju meg6llapit6s a felismerOssel folytatj6k a nyugati tudosok - azzal j6rt, hogy az emberis6g elso magas kulturAiAnak megteremtoi is ragozo nyelvet besz6ltek. A.H. Sayce igy fogtalta tlssze: Babilon legkor6bbi civitizacioja nem szemita nyelvti n6pek alkotAso, Szumerben ugyanis 6s annak hat6rain t0l is, ragozo nyelvet haszn6ltak, amino a magUar, a finn ds a iapan. Ugyanezt a nezetet vallotta k6sobb minden szumerologus, ide6rtve professzor Woolleyt is, aki az UNESCO-fele kiadv6nyban mondja el nlzetet. A nyugateuropai szumerologusok m6g azt is vil6gosan felismert6k, hogy Szumer n6pess6ge a korai kokortol kezdve 6llandoan folydogalt Europa fel6 6s besziv6rg6s6val egyidejtiteg mindeniitt elterjesztette a magasabb kult0ra vivmAnyait, az eleIemtermel6st, helybenlak6st, ir6st, stb. A magyar tudosok azt rem6ltek, hogy nyelviik segitsGg6vel meg tudjek majd oldani a R6gi Kelet sz6mos titket 6s igy Europa uj t6rt6neti kepet megalkothatiek. Ebben a remenyd0s lAtoszitgben legfobb probl6mAjuknak az osmagyarok identit6s6nak r6szletes megismer6s6t tartottek, mint kulcsprobl6m6t. A ualaszuton Lduo magAar kutatoknak ketsigteleniil, az ortentalt sta felfogd,st kellett uolna ual,asztanrok, arnely sokkal maga.sobb rangot btztosi,tott a rnagAar osciknek, mi,nt afi,nnugor elmdlet. De nem igU t6rt6nt.
.

tudosainkat, logv szumif es egyiptomi proUtem'kkal foglalkozzanak. Ellenkezoleg, iCv"l eztek oket a szumerologia es egyiptologia tertilete"rot visrriirattiitatri Sziberia fagyos meztiire. Idokttzben ugyanis a ,ryug"ti tudosok perdtlntci bizonyitekokat trozlat elo, ii"og' a Regi Kelet addig szokvanyos szemita szemleleten valtoztatniok kell, mert kideriilt,. hogy a Teremtes mitos za, a yiz_ 6z6n meseie, es sok himnusz es peldabeszad; melyeket az Otestamentumlan teiil?tu:_tuk, nem a szemita geniusz irodalmi alkotasa, mint -aOdig friiter., hanem a ragozo nyelvet besz6lo nepeke, at<itltcll a szemita szerzok egyszeruen 6tvettgk Hogy a szemita szemlelet tovebbi romlasAt megakad 6lyozi6k, alkalm"rtr"k l6ts zottegyebek kiiztltt a potencihtis ellenfelekel , koztuf a magyarokat elstisorban , ?_v_eszelyes teriiletekrol elterelni Tiga a magAar-ellenes Habsburg erdek parosult a szem,itak felelmeuel es mindketto az "orientaliito koicepcio eskiidt ellensege Lett Ennek a harcos orientalista-eilfnes iranynak ftikepviseloje a bukaresti szarm"rar,, szemita J' Halevy lett (1827 1917), akinek sikeriilt p6rizs tud6s, esyetemen tanszeket szereznie, s 3 zutaneges z 6let6ben az(:rt kiizdtltt, hogy az elavult szemita szemleletet fenntart!3' mely szerint a Regi Keleten mas emberfajta sosem elt, mint szemita. A PLtizsban megtartott orientalista kongresszuson (1901) HaleY{ megiimerkedett a Magyar Tudomanyos Akademia kikiildbttevel, Goldziher ibnec."i (18b0 l92L), aki odahaza az Akademia iga zgato bizotts6g6tagia volt, s egyideiiileg az iziaelita hitktrzseg tolak i-sazgatoia. igv ham_ar megertette Hatcvv es visszamenve Budapestre a legnyo-at6kosabban "gg"dalmait kijelentette, hogy a magyar tudosoT. cr"r. uurrtlgbtik ideiYltgt' ha tiseik ut6n ?- Regi Keleten kutatnak, mer t az a leiek tiszt6n es kiz6rolag Jzemita tat<oit videk volt. Munkacsi (Munk) egy masili Magyarors zilgon kimiivel6d6tt orientalista szinten tagia volf a Tudorianyos iLa6irrni8

2 Barmennyire hihetetlennek lAts zrk,de teny, hogy a vezeto _-agyar tudomanyos k6rilk nem biztattai<'ha ,ii

6nak es egyidejtileg tanfeliigyelo a zsido hitkbzsegn6l, szak6rtoi velemenyt ny0jtott be az Akademi6hoz 6s hitelesen kijelentette , ktzart dolog bArmino kitzelebbi kapcsolatot feltetelezni a szumir nyelv r6s a magyar nyelv ktrzbtt. E zert a magyar kutatok a ragyogo szumir 0r0kseg egyetlen porcikej ara sem emelhetnek igenyt, sem nem tekinthetik magukenak annak 6rdemeit, s ha valaki megis ezzel probAlkozna, csak kinevettetne magAt... A helybeli tekintelyek nyilatkozatai utan az Akademia rendszeresen elszabotAlta az oruentalista kutatasokat. A szamos pelda kiiztil neh6nyat ideziink. Az Akademia elutasitotta Torm aZsofia reg6s znot, aki be akarta mutatni korszakalkoto fetfedezeset, mely szerint az uiabb kokorban Kbzep-Europa szoros kapcsolatban 6llt Mezopot6mi6val. Varg a Zsigmond egyetemi tan6r es kivelo orientalista, parhuzamokat eilitott fel a magyar nyelv 6s a szumir ny-elv ktrzbtt )tezer u taulataban c. terjedelmes munk6j6ban (Debrecen 1912). A ktrnyv kritikusai felhaborod6suknak adtak kifejezest, a szerzot hamisitonak, zavarosnak 6s tudomAnytalannak mondva. Egy harmadik, Hevesy Vilmos, A.F. Uxbond 6ln6v alatt gondolta tanacsosnak kiadni munkaiat, amelyben a magyarhindu kapcsolatokat eleme zte. A kbnyv felett otthon hamarosan napirendre tertek, mondvan, hogy megallapit6sai ellenkeznek a mar bebizonyitott finnugor tetelekkel. A sok pelda kiiztil meg M6ty6s Flori6n esetlt rd6z' ztk, aki hiAba besz6lt Hunfalvynak a hieroglifek megfejtesOrol, rm tudta 6rdeklodes6t felkelteni , o csak nevetett. . . Be kellett varni amig egy elfogulatlan es nemzetkozileg jolismert tudos, professzor G. Childe szolalion meg alapveto munk6i6ban 6s megirja a valosAgot a dunatAji kokor 6s bronzkor leleteivel kapcsolatban. E munka nyoman m at azeg6s zvrlagon elismert6k, hogy az 6smagyaroknak igenis, r6sziik volt a Regi Kelet okori kult0rAj6nak kialakit6s6ban. E zzel befeiezodtitt a magyarok eredeterol vlgzett kutatAsok elso keserves szakasza, melyben a sziberiai elgondolSs lAtszott gyozni. 3 1945 ut6n a helyzet gyiikeresen megv6ltozott,

amikor a kommunista hatalom6tvetel kovet keztilben egy sereg intellektu6lis ma_gyarnak is el t<eitett hagyni hazajdt, Nyugatra menekiilve ni.g emigransok uj ?? hazaiuLg?l, Tusszabadulva az elozo id6k koi t6toz6saitol' hozzal6ttak a magyar risttirienet orientalista felfog6s6nak feliilvizs eal'erT,ilniz. F ettepesiikket az or,ientalist a o stdrteneti kut atasok t^yta ig;;i kiitfiitd,re keriitt. Bobula Ida (usA, 1900 19811 vbitai " ets d, erki felismerte a kiilfoldi tiirteneszek hivatas6t' es-annak szolg6lat6ba szegcidott' ott vette fel a kutatasok fo-nal6t, ahol Varga professzor abbah?gyta, 6s faraohai"tt"n szorgalommal igvekezett a kttzfiEvuiinut fethivn iorientalista felfog6s helyessegere. ^, professzor annak ideien targa a szumir-magvar nvelvtfri ba;h;;mokra forditotta idei6t, de a kozos szumir-magyar szokincsben mindossze csak nvolcY?nesylelqnv izot taiari Ez6rt Bobuta Ida ftileg a szokincJ-utiviteibre ttirekuautt. mintegv tovabbi ezer szoval b6;ia;;i sikeriilt is neki iegyzeket, fellelve az ujabb szavak kozbtt ; iontos Munk6ss ilgaval a szumir-magyar ,,rsten,, szavunkat is. iokons'got mint tudom6nvosan beiga zolt t6telt itinvu"uruit. egy angol nyelvu ktinyvben (Sumrriin ef Erdmenyeit foglalta ossie. M6s gTisrar* magyar affitiations,lgbl) tudosok kovettek az ui iranvt es sikertilt ilekif ;;gl.iletrisen nagyszamu szumir-magyar kii3o.9 jellemvon6st meg'llapitani. E kutatok soiaban elso figiy;" kell emliteni a buenosairesi egyetem sz,Ymgrologus6t,- B"oinv Jos Ferencet (Argentina) . Az ti tiiretvcsE az volt, hogy kitoltse azt a hatalmas idobeli szakaoclot, Srurrrer vege 6s az europai Magyarors zLg ttt"gsztilet"ese "AL1y kozott fennallt. Idev i'go ftimunk6janai .i*" is urr. utal : Katd,eatot Istergam'ig. Nehai-faOaryi Vikior-fausztr6lia) a Don videki masyar nyervfi. ;dtekre ira"vilffri?r"lmet, Gostony vis zont (Franciaorl ,'1il szotilrt keszitett. Cstike SanOoi g*t'r;umir efiInologiai ift;;tria) egy szumir nvelvtant irt. F,zt az j\invt n"r.j";i; N;gy sandor angor_ ul itt munk6j6val' lvrinaezet a munkak mi6ra (szumerre) (The a"t;;it.n cradle Del-Mezopo taof the Hungarian
10

culture) vonatkoznak 6s foteteliik az, Ltoga a magAar nEelu folytatasa a mezopotamial nyel,unek, amint azt a Kr. e. harmadik euezredben beszehek. Az orientalista iranyu kutat6sok teren a kiivetkezo fontos lepes a kutatAs mezejenek tGrbeli kiterjesztese volt Mezopot6mi6n kiviileso szomszedos teriiletekre. E vizsg6latok soran kideriilt, hogy szamtalan magyar szot hasznAltak egyebiitt is, kiiliintisen a Kr.e. harmadik 6s m6sodik Ovezredben. Hasonlo volt a helyzet Anatolieban. E t6volabbi teriileteken a hieroglif 6s rovas jelekkel irt okmAnyok lassitj Ak az ekihalad6st. Ezek a meglepo eredmenyek vGg6rvenyesen bebizonyitottek, hogy a magyarul beszelo nepek eredeti hazdja az eg6sz RegiKelet lehetett, tovebbe, hogy a magyar nyelv osnyelv volt, vagyis maga alkotta szokinccsel es nyelvtani szerkezettel rendelkezett. Ebbol az osnyelvbol kesobb tttbb dialektus keletkezett 6s tole minden kesobbi nyelv sok elemet vett at. A vizsgAlatok t6rbeli kiterjeszt6sdt Bar6th Tibor (Kanada) vegezte 1, eredmenyeit haromktitetes munkej6ban foglalva iissze (A magAar nepek dstdrtdnete) s azutan egy ktttetben angol nyelven is. Hogy a regi Egyiptom a legragyogobb magyar oshaza volt, elosz6r F. T. Thomas ismerte fel, latin nyelven irt munk6j6ban (Buda 1806). Meg kell m6g emliteni egy finn nyelv6szt Helmi Poukkat (Helsinki), aki jelentos eredmenyt ert el a magyar-finn-egyiptomi szop6rokrol kes zitett 307 oldalas keziratAval, melynek egy peldanyAt szives volt megkiildeni e sorok irojdnak. 4. Az eloadott hatalmas irodalom kiivetkezteben a finnugor tbrt6neti koncepcio alaptetelei mindinkabb tarthatatlann6 v6ltak, mint maga a ,,finnugor" elnevez6s is, hiszen ezt a felfog6st a magyar szokincsnek csak 7,3%o-a t6mogatja, szemben a92,7Vo-kal, amely nem tAmogatja . Az orientalistAk azt is eszrevett6k, hogy a magyar nyelv idoben megelozi az indoeuropai nyelvek kialakul6s6t. Hogyan lehet akkor azt Allitani, hogy a magyar az indoeuropaibol kdlcsdnztltt, holott az indoeuropai nyelvek meg meg sem sziilettek, amikor a magyarnak
egAenes
11

mar virAgkora is volt. Sokkal valoszinubb, csbnvevri az indoeuropai volt, tet<irrtuttut hogy a kt1arra, hogy a kblcsdnvett szavak a magyar szokincs legmelyebb rev' tegeiben talalhatok. A finnugor ir6ny zatfi tdrteneszek a magyarok sziberiai eredetenek biionyitdsara ket kis n6p jelenl tek felhaszn6lni: Vogul (9,000 tetet) "Os i, etetszokOszty6k (2L,000 tc].e\) nepet, akilf ma is az dstr aza teriilet6n laknak es neh6ny magyarral azonos szot hasznalnak . F;za bizonvitas nem let*ik helytallonak. tntabb to az a magy arazat, "ttog"dhaszerint e kis nepeket egy elszakadt magyar t6rzs Tery ler{ema, aztAn beolvu^At t6bbsegbe, Atadva q regi..k?p.s6latot emlekekent " nehany ma_ gyar szot: .Megerositi e nezetet a vogul nev, melynek etimologiaja ,,Fogol_y". B6rmint ellj6n a ootog, teny, hogy a finnugor eieoetet r rr1ilvui^iudosok sosem tudlek. megnyugvassal szemlelnil"Az Akademia tagja, tbrteneszek, nyelveszeb ." .?s6r zekf<iieg,szamos mindvegig-gyanakvok maradtak es fenntart6ssal beszeltek teteleirol. Mindezen okok "ugi iliutt az orientali;sta fgtfo gas hlu ei a-finnugor t\rtenetszemttetet mint elatsult es hibas elgondolast etuetettek. A finnugor koncepcio hiveire nehezedo nyomas az utobbi 15-20 evben gnnyira sulyosbodott, hogy azokmagukat sarokba szoritva 6rez,t6t Os fennmarad6suk erdekeben ketsegbeesett harcot inditottak tudom6nyos ellenfeleik ellen. De ahelyett, hogy ellenfeleik teteleit rendre megcdfolt6k volna, egyszeruen csak meg6llapitott'k, hogy azok ellenkezlgti-,,a -ar bebiionyito tt,, finnugor tetelekkel ' Az indulo harcban csakhamar elvesztettek idegeik feletti uralmukat es sertri kifejezeseket szortak az orientalistdk fejere. Mindenfere-rrireszteliOt, hogy az emigr6nsokat a ,,nyugati virus'l megfe rtozte, most ,,szellemi reszegsegben" izenvednek,-i az otient6lis csoda ,,sze|1eml g_yogytorna." sz6mukra Az orientalist6k egytol egyig fanatikusok, lun*ikusok es fasiszGt, mint ilyenek haszontalan t6rsadalmi elemek. S ktizi gazgat6si eljar6st iavasoltak elleniik. Egyik iG" eli'r's az

nevezett ,,sajto-zarlat" volt, ami megtiltotta, hogy ok t6teleiket a rAdioban, televizioban, gyiileseken es a saitoban ismertessek, vagyis nemasdgra fogt6k oket. Ugyanakkor, amidon az egyik oldalon saitozlrlatot rendeltek el, a m6sik oldalon mindennel t6mogatt6k a finnugor irAnyzatot. Minde zen akad6lyok ellendr, tues l,enne azt gondolni, ItogU a finnugor front szr,Lardan allja a sarat. A valos6g zz, hogy odahaza is egyre titbb azoknak a tudosoknak szama, akik felreteszik saj 6t nlzetiiket 6s vita nelktil elfogadjek az orientalista elgondolAs t6teleit. Ktrz6ttiik elso helyen ketl emliteniink Bartha Antalt, aki elvetette a r6gi t6telt, hogy az osmagyarok erdolako nom6dok lettek volna. Helyette eilitjek, hogy oseink folyoviilgyekben eltek 6s minden tekintetben a korabeli magasabb kultura szinvonalAn alltak, ismerve 6s gyakorolva az 6lelemtermeles minden eszkilz6t 6s modj6t. Ugy anez a tudos azt is eszrevette, hogy oseink az 6lelemtermel6s elso helyerol , deliiranybol 6rkeztek a K6ma-Volga vid6ki gyiilekezo helyre, egym6s ut6ni hullAmokban, a Kr.e. elso evezred folyamAn. Toth Tibor, egy m6sik ieles otthoni tilrt6n6sz ugy talAlta, hogy a csontmaradvAnyok nem t6mogatjak azt a nezetet, hogy Ural-Szibdri6ban is lettek volna magyar telepek. Ellenkezoleg, a csontmaradvAnyok azt bizonyitjek, hogy az Aral-to k}rtil lehetett egy magyar oshaza. A vftzolt tudomAnyt6rt6neti szakasz vlll,gosan mutatja, hogy naylai,nkban az orientalista szemlLet ell,enallhatatlan er1uel jelentkezik a hazai tudomanAos uilagban is es a hnues uitatkozasok helyet adnak a nyugodt tempaJu munkanak.

'gyT2

13

Homan B6lint a tbrtenetiro 6s professzor

Homan BAlint tudom6nyos palyaja Homan B6lint neve akkor lett jobban ismert orsz irgszerte, amikor Horthy Miklos korm 6nyzo kinev ezte of a Magyar Nemzeti Mttzeum foi gazgatoj 6v 6, L924-ben. Riividdel utobb a Pilzm6ny P6ter Tudom6nyegyetem meghivta a magyar tiirtenet kiizepkori tanszekere rendes tan6rnak. Szakk6rtikben nagy tekint6lye volt m6r szAzadunk elso ket 6vtized6ben, hiszen sorozatosan adta k6zre ujabb es ujabb tanulm6nyait, s eredmenyes munk6ss 6ga elismeres6iil a Magyar Tudom6nyos Akademia tagjai sorAba v6las ztotta. M*69 nagyobb kittintet6s volt sz6m ara, amidon 6tvehette a vall6s- 6s kilzoktatdstigyi minis zteri tilrcat, amely et aztiln egy 6vtizeden 6t megtartott. Szervezotehetsege akkor mutatkozott meg a legvildgosabban, amidon a ,,m6sodik b6csi diintes" utan a visszatert Kolozsv6ron tiinemenyesen rtivid ido alatt 0jra felallitotta a magyar egyetemet, teljes tan6ri kar6val, es a fiatal eroktol duzzado egyetemet 1940 oszen nagy pomp6vl megnyithatta. Elet6nek tal6n ez volt a legboldogabb pillanata. A Magyar Ttirtenelmi T6rsulat elntik6v6 v6las ztotta (194143), 8 Magyar N6met T6rsas6g igazgato bizotts6ga szint6n meghivta. Homan Balint meggyozod6ses hive volt a rnagyarnemet sorsk6ztiss6gnek 6s 6ll6spontj6t egy tudomSnyos 6rtekezes keret6ben is megvizsg6lta. Gtilpolitikai ir6nyok a magyar t6rt6netben, 1930). A N6met Birodalommal valo egytittmtik6deset o eguenrangrt felek uddelmi, szouetsgeknt kepzelte el, ami kezdetben de rdgebben - hogy is valob an az volt. De amikor eszrevette, a n6met

15

kormany elhajolt etttil az alapely-t,il, mindennemii tarsadalmi es potititall.evgk;"vsegtril vlf szavonult (1948) csak a magyar ostortenel tcioeseivet foglalkozott. es h6boru utan-felaititott rendkivtili-nirorag A megis elmarasztalta es eletfogytigluni szaba;i;"esztesre itelte. A mi' sziuiinkben oriiain u omanB dti;i buabnio is meg-

fffi:iit:tr:"!r':i:e'H;y'itnerekbii;"zdasr,urt,i,poir-

Felfog6sa a tortenu&mformalo errikrrir

vagy biologiai *oor" g6sa,,ttrrvenveflul'-: \cprllie" et, amelynek moz_ \t{;Ierrre ffi .-kovetkezoreg a rorte_ neszek azta cett tuztek[i tiiugul irgsv meg6lapits6k a ttirtenettudomanv ailanveit "ro, niio feraditukkent a vizsg6lt tilrgyra vonatkozo -iissze, uoutokat ohajtottak dsszegyujteni cs azokat Jru-pontjabol kritikai vizsg6lat al6 vetni . hiieresses volt ir- 6svnu ve1effi pozitiuista uaqa, tgrgytdrtnetl Ez liana?oia nagytekinteIvti T' sictel 66;;i ptoierliginuZgaiommar ^mit terjes ztett az egesz osztr6k. -i iabar. A tudosok .yasvar Mon"-i.t azonban hi6ba gytijtoit"ct tadasz6 iradatokat (,, cedu_ l6kat"), 3 kereiett i6rto"v"t"t;;h;iru* talaltek, mert ilyenek egyszeruen nem llteznek a tortenetben . Azeredmenv elmaradasa leha;;;i; retretei{ *int xatorr" Lajos egy odavetett kis versifebln bevaiiotta i ,,Eleg ha 6n szlntok vetek/ oltogatok rvLr"getek/ aratdst/ Masr? hagyom a iziiretet,, Masra ha gyom az Palyaia kezdetei Homa;balint-is' ... ennek a pozitivista (trlrgytorteneti) ir6nyzatnar. volt a hive es ilyen hozza6ll6ssal keszitette- tonu r.iGro r";k; iet, mint peld6ul ezeket: A veszpremvglgvi rrog. er.i or,r"u6-t hi;lessege Q912)i Magyal-p lnztorl6nut 1000_182t_ig (1910); A Szent L6szlo korabeli Cesf Ud;;orum 0925); A forraskuta_ t6s es forraskritik;
tortenete og2b).
16

1' A 19' es 20' szilzad,forduloian tudom 6nv a termeszettuao-;;;;i; a magyar tortenethatalmas pres ztizsenek igezete alatt eilt 6; a tdrtenes folyam at1tis fizikai,

2. Az 1930-as evek elejetot kezdve uj szelek kezdtek fujdogdlni a magyar tbrt6netir6s berkeiben: bektlsz6nttitt a szellemtorteneti iranyzat. Ennek ismeretelmeleti alap6ll6sa Homan B6lint megfogalm azasAban igy hangztki ,,A fejlodes 0tjet, iranyat, iitemet a nepek 6s vezereik lelki Allapota 6s szellemi mtiveltsege hat6rozza meg." Egy tovebbi meghatArozassal igy: ,,Az ember tOrteneti sorsat kiiltinbozo anyagi 6s szellemi erok, termeszetr 6s erk6lcsi ttrrv6nyek. . . ir6nyitjek. . . ktiziiliik m6gis eloljarnak a tbrt6neti folyamatokat megindito 6s az esemenyek hattereben mindig felismerheto szellemi erok. . . Az emberi tiirt6net voltakeppen a miivelodesa felfogAs teremto emberi letek tbrt6nete." - E szerint az esemenyeket szerint a t6rt6netiro tegfobb feladata mozgato szellemi tenyezok felderitese. Homan B6lint is szivvel-lelekkel ez i1 t6rt6netiroi iskola hiv6ve szegodtttt 6s o szerkesztette a korszakvAltAs jelk6pes munkajat. ,,A magyar tbrt6netiras uj utjai" cimti kiadvAnyt (1930). 3. Fontos megemliteni, hogy Homan Balint felfigyelt akoz1p-europai ttirt6neti ir6nyzatok ket hAboru ktizott kialakult harmadik form616ra is, amely nepi tortenetf,ras elnevezes alatt vAIt kOzismertte. Ezt a kutat6si ir6nyt igy mutatja be : ,,A szellemi eroknek ir6nyito szerepe m6gsem ktzarolagos", mert a szellemi eroket es magatart6st eleve meghatArozzak bizonyos ,,termeszeti erot6nyezok, kiiztiik elsosorban a faj 6s a taj." Az elobbi az irrbklodo testi 6s lelki tulajdons6gok egyiittese, utobbi a ftrldrajzi behelyezetts6g (a geopolitikum). Ezt az uj felfog6st azonban Homan szerint csak igen ovatos adagol6sban hasznosithatjuk, mert ,,puszt6n a ver, a szarmazas, a fajisAg vizsg6lata" elemeire bonthatja a reg egybeforrt nepi kilzbsseget. Nem is irt Homan B6lint egyetlen olyan munk6t sem, amely ezzel a nepi tiirt6netiroi hozzaallAssal kesziilt volna. Idegenkedett a raszista tbrt6netfelfog6stol az6rt is, mert az elhanyagolja az esemenyek lelki 6s tilrgyi oldalet. Tudom6nyunk elvi alapvet6s6t es Homan B6lint vonatkozo nlzeteit megismerve vil6gos elottiitrk, hogy
L7

W#::r#ft
-:tv, V ,v l,t t tt l/V

tudosl't'nk mind'ig a legmod,ernebb kutatasi modszereket ii' r"o s rt ani, az az mindi ##:Wni' s,,ko r _
a

Allasfo,gtuasa

magyar eredetkerdesben

magyaf nep trsszetevtiinek ki;ttiriasaval, valarnint a a masv qf nvelv tlsisegevel' A *Ana; "rio*zas, ?:?gra filtdraizi fekiiiira kapesolalgt "J numleges , esi" i v $rontos " b q,- ry, 6;;Loi .vii{sarat6bfi g u, lrtley hol ne m reh etett maElar oshaz?' Nezeiu- qruiint't;ij;;un Liir"i buzott -a dooshazilt log a"magyat Azsi6h,*; vagy az Ural_hegyseg vrdexcn keresni, m,ert,,ru-mi,'delppensegget nyoma Slncs annak, hogv _a tinn-volqai nepet semmi uir"rt i ig az ural vid6k6fLma[-3s onnet kertittek riserei volna nyuga t {/ele' Eppen ezert i'legen azsiai elmelet utai at 4rali cishaza tetszet6tlfi;j;tet "ru:tgtt is a teves tudom6nye5 feltevesek kozo [uil utalnunk. ,, A fenil meg6llapitassal egviittj 6rt?l hogy Homan B6linl a finnugof nepek ir-oogirjabor is, kirekEsztette vosul a es osztiak ;6p;k;;;;,,{inn_usor,, f z?m oied, ogYszerien ,,finn-magyar,, nepekrril nepek helyeti or t p s tii"" g o, ri*iiri' bes zelt. rorc;;"t; ; " Yr\f::rtrfrK r'ifr* etnikai struktn-1aiat magaer 'nep uizsgaluam^r rg4'.4 44-ben igy erezte, hogy azt szele"s r."rut"n.; k;il vizsg6l_
egystemes tortenetirds t el s cl s orb.qn ;; 6; ;,,'?b h6romfele formdj6t es Homan er e i -'d'srygo y arokc i m ti m u n yi.:ii ;r'iuianvrtzortam, saj6t rceinil r,ui"iasaiir'ferhaszndr6savar. ktil 6n o sa_ vbzir migy a f ira s ;i;, ar 1 : 9n " l_nrten" ii*, megjelent ^un qi,;t"" ;"i e m li te m, muniii,-r,'Hiltr;u ;ri ;-t;;Nibultov6bbd Hongrie, l86z_r93s. comte poritiuir*;;; "uJ rpa"irr lgssl; g magvar pozitiviz_ es az'1i If ;;v"'o" zasto,ten"ti.3, J dorgozan

alapv e{6 kerdeseivel

Hortran Bdlint

s:Ill {osl"l kozott magyar ristortenet 3: az- orrtur"- }blq;"t;"rlivesevel,

gy?r,4s l{.-" e a ri"i-fii,ilr5d

se

ff"Fatigl*i'i3]i
18

talta. Europa ,,6kori" nepei k6zt emlitik a forrasok az 6116kat, kusokat, briteket, pikteket, skotokat, trojaiakat, hetrurokat (etruszkok), tursikat 6s meg egy tucat kevesb6 ismert nepelemet. Homan is emliti a felsorolt nevek egy resz0t, de nem gondolt arra, hogy azok magyar nyelvtiek lehettek 6s neviik magyarul is ertelmezheto. Azt azonban mar vilAgosan l6tta, hogy ezek az,,risn6pek" es neptiiredekek alkotj6k a mai nepesseg alapreteget (substratum a0. Ezzel kapcsolatban meg is jegyzr, hogy Europa nepei valamennyien a magyarokat is beleertve ugyanazokbol a fajtaelemekbol tevodnek 6ssze, s csak a ktiltinbilzo fajtaelemek arany szama mas mindegyik nepben. Ez nyilv an azt is jelenti, hogy Europa npet, rokonsagban allnak egymassal. Ez is fontos megalLapf,tas, kiildn\sen naplainban, amikor az Europai Egaesiilt All,amok kohizios eroit keresik es kutatjak. Mi, Homan B6lint nemzedeke ut6n kiivetkezok, a ma19

ni, kapcsolatban Europa nepessegenek kialakul6saval. Ez6rt visszamegy a Yizoziln ut6ni idokig, amikor a Fittd ujabb felmelegedese elkezdodittt. Ekkor tbrtent - irja az , hogy a Szahara fokozatos elsivatagosodAsa mtatt emberiseg kenytelen volt elvAndorolni afrikai osha ztj6bot, es delrol eszakra haladua Athelyezte s0lypontj6t Europa mersekelt eghajlatu tajaiba. Ttlbbezer eves folyamat volt ez, belole alakult ki Europa elso 6llandoan letelepiilt nepessege , az ujabb kokorban . Ez volt Europa-[. Kr.e. kb. 1000-ig. Kr.e. 1000 utAn a delrol eszakra halado utvonal balk6ni szakasza eldugult es attol kezdve Kilzep- es NyugatEuropa nepi felfrisstilese a Pontus (Fekete-tenger) felett felhalmozodott embertartalekbol ttirtent, keletrol nAugatra tarto v6ndorl6ssal . Ez a m6sodik nagy nepmozg6s a kimmeriekkel es szkit6kkal kezdodtttt, folytatodott a szarmat1kkal es keltAkkal, befelezodtttt a hunokkal, avarokkal es magyarokkal. E z fijabb nepi adalek felszivod6sAval letrejtitt az etnikai Europa-ll ., melynek maradekait Arp6d fejedelem a Duna-medenceben megta-

Ezek ut6n szemtinket dorzsoliiik, -alnyira hihetelen. b.;;ilja m alaror, hogy m 6r\ois ezen az jar es hitel# ullo,-efrvuil"t ert eI. Igy szol: 'ton "Nincs Europanak r*jlgv mtivert nyelve, amerynek szokincsg. ismereclen--eremeiiartalm azna, mint a magyar." llnvi E szavak jerenlos .a;;; vuarnuiv-,,risnyelv_ b6I" valo es sy;kran elemi iogJilatat jel-ofnek. A szu_ mir nyelv szivai amerv;d;'i' vzo-k, leginkebb tamasztoo"'ak:'i -agyar riskutatok ;fi;;r*nyelv kauk6zusi a magyar nyelv is az. Ezrt ,,&jovriben nem szabad es gyelmen kiviil hagynunk fi_ a szumir es hatti, hurri emlekeket, amintfil,gv]unlrunn nyelv_ lek' Hold, tv"pi. .. eieoetenek "etrarn s.zo. . . (Isten, Le_ -.g?riapit6s6n6l mar ez haradtam. 'i. nni punyitas az okori magAar 'ton kutatasok szamara "i)yq;;;; 1g4S _ba,n?
hogy Homan Barint 0sszegezes

:ili^t-"r_"**al_;;-**;*',"#Xl,f#:*ifil"ll*::: . ,,Vit6nak 5#::f* "i:{ i:,,i'?1 ""d'";1li,'J,?Ti t, ilIfi": e '3li]il j";,iHii?ifi j:fi ff#i:ir"#,,?'f,.r#lnf= _; Hiii:*H,:X:,i;,1*3pt{ti;id#?:,#iliHi,,jlxxl ?,#i f # : ff : fr ;il I ffHl1'" *,*l$:_"i s rhffi ri, fr. [] eli j:i: iili?-il ul:: : #fl :??: ^:i,i :lfr"ffi r k ti 1i,y::r ir[tzi ", m uli j,"fi n s i ;J H fl? i i: ronf.siL )' rontsek. ru, I hiteltinket "
f,
e e

l:ff""! :'Z;L:;'J{K;,: ar:I: :ri :a.:!u t ho zuk k apc so '::#"{;l,i'ft",r::^:,,,2,i^Ift-i:i?r:tr::"!,"ii:k1'!;i3; l:lf"'J::t;,i:! .{i, ;i;ft :T it?l'H'1ffi il
ue
z

Kik voltak az osmagyarok?

te

r."

assa

Kutat6saim soran arra a me ggyozod6sre iutott&ffi, hogy aKozel-Kelet regi okm6nyainak jelentos resze magyar nyelven k6sziilt es mi ezeket az okm6nyokat el is tudjuk olvasni. A megvizsgalt darabok a Kr.e. III. 6s II. evezredbot erednek es hieroglif6kkal, vagy az ugynevezett vonalas (m6rtani, vagy rov6s) ir6ssal kesziiltek. Ez az uj es valoban nagy horderejti felfedezes azt jelenti, hogy a magyar nepek csalAdjaba tartozo kiiltinmagyarok, 6sztek, finnek, stb tbrtenete fele n6pek a hajdani Ktlzel-Keleten , dz 0gynevezett Term6keny Felholdon kezdodik, nem pedig valahol az Ural-hegys6g mtigtltt eltertilo fagyos Sziberiaban, mikent a finnugor nyelvdszek ma is tanitjek. A mondott oskeleti okm6nyokbol az is kidertil, hogy az a titokzatos emberfajta, amely a vil6g elso ,,magas kult0raj|t' (fdldmtivelest, hilzflpitest, ed6nykes zit6st, femipart, irast, vallast) megMezopot6mi6ban, Egyiptomban 6s Kisvalositotta , minden valoszintiseg szerint a magyar Azsi6ban , nyelv valamelyik v aLtozatat bes z0lte.

Meg tovdbb is elemezhetnenk Homan B6rint berek es 6smagyarok" cim.i tti"viei, ou mar eleg,,osem_ adatot soroltunk -fel, hogy rtrvid;" orrrti"ii"rhassuk tortenetiroi ielenttiseget.l,ugioun, rt" eztis iaj at szavaival teszsztik' ime az-o szauli t ;;ti)rtenetai, a rgi. ,,A;;;;;, naomokon jarok, de a? ujabb emiertai2 ,egiiiril s nyer_ ueszeti kutatasoit eredm4-:ril,r, figarlimue t:tse, t6bb, k6ztiik nem .egy keid",eia6i, i'ioaositanom ket_ ^alapueto lett e ddigl felfo g o,io*at.,,
2A

Az elso fiildmtives lakossA g Kozfp-Europ6ba

Kr.e.

3000

tajan mAr beerkezett

2r

es a Balkdn-fels zrgeto?u ;a;;;tur (rvrykeneuenl. "etcrteztek nlet a Napkeletrol sz6rm termeszetesen a K6rp6t-medencebu ^r2ncp.roportok ir, u Balkan-fels zigetr6l jtrve, a Vardar es Morava vttlgyen ai, es megalkottak ott Koz6p-Europa elsci m";;? g,lrttii ii,at, re ge s zekny eI v en a KoroI -kult n r ei,l ri r, "--ouna-I-et, l"ilor at,s t b. Az rishazebol eszak fere vonulo "i ;ag{ar.nepesseg egy m6sik 6ga 6tkelt a x"ut'?,r:r Kelet-Europat A hgsFkll:toi" lugi.i" es ettiztinliitte resziik eszaktYugatnit< vette uiog6 kettevatiar<, egyik filietcs eriutotia Dnyeper folyo kalauzol6si a.Barti-ierigei videkere, frg-ellett alapitva ott Esztotl.r"ggi, Finrrorsz'got es tobb m6s or_ sz6got' Masik resziio menten totytatta 0ti6t felfele, mindig folyo ":y;is" :onf pirtjan *ur"dia e, u Kozep_ _a Volga meg a xaml t""t;t:"r"t"in*a*"poa"; meg v6g_ lugglgtt, ahor leszarma"r,oiil*a Mi lett a sorsa a7,,ir-".sy", is ernek. lepesseg ama reszenek, amely h6tramaradt az ;;ir116bil;_Mezo_pot6miaban, Egyiptomban, Kanaanbani 6tet rkr... rr. 6s r. evezred folyamdn leg azoltat u riu3t-qsi n6pek, f<ileg a szemitak, maid nagyrEsztket kifiottak, uzt6k hazaiab-ot. Azok a tiizsek u--"radekot pedig el_ es toredekek, amelyek elkeriiltek a titmeges mesz6rl-qr!, egym6sut6ni huII6mokban athaio ztar< nuropu d6h 6; nlug"ti ffiiaira , ellando lakossagot ;-"t"ioilror'3ragnak, Franciaorszagnak, spanyolorszagn"r. "ou" nevezett teriileteknek. A ilar es- N;gy-Britanni6nak zas es ez utobbi szetszorooas k;;b6"n tortent kiraj.r"d-unyekent Europa Iegnagyobb resze -"gvar teriilette uurt a bronzkors zakban ' Ezta t6nyt bizonixi,u ii,cgi europai helynev' amelynek vil6gos magyar ^sokezui ertelme van, vala mint az
22

Kozel-Kelet magyarul be,szelci regi lakoss6ga mar koran kezdett kiilde;i ki;;n4*q ,u-ilr.ut a vil6g minden taia fele, ktiloniisen err"ti ilil;6;, nensre' Az eltavozottak termcszeleieriaz europai kontimagukkal vittek kulturajukat es etterjes z7,ett6k azt- az 0tvonalukba esci minda zgn ffiiakon, alior horrrabb iggig-meg6rapodtak, mint pelda ur az nggi *rg;ivilagn", rrreta szigeten)

a nagyszami szo, amely az etruszkban, brithoniban 6s a latinban k6ztis a magyar szavakkal. Ezenfeliil ismeriink Nyugat-Europ6ban titbb olyan, korunkra fennmaradt r6g6s zeti leletet, foleg koszobrokat, melyekre regi ir6ssal egy-egy rtivid magyar iizenet van felvesve. Magyarul beszelo nepek jelenl6te a K6rp6t-medenc6ben szint6n boven bizonyithato, hiszen itt is megs zaml6lhatatlanul sok a magyarul ertheto regi helyn6v. Van olyan helyneviink is, amely pontos m6sa ohazai helyneviinknek (Arad, Arped, Hont, Uri), vagy valamely ohazat istens6g (Bel, Toth, Ra) nev6t zarla mag6ba. Ezenfeliil meg a jelenkori Magyarorsz6gon is megtal6lhato a keleti Napkultusz szamos emleke, foleg a nepmtiv6szetben, mint amino peldaul a napsugaras sz6kely kapu. De megmaradt nalunk mindennapi hasznalatban eg6szen a L7. szazadig a keleti eredetti rov6sir6s is, minden okori jellemvonAsAval 6s a magyar nyelvhez igazitott szerkezetevel. Vegiil ismeriink Magyarors zitgon olyan r6g6szeti leleteket is, amelyeken Kr.e. 6vezredekbol szarm azo magyar nyelvti felirat olvashato. Ezek legfontosabbika a Marosmenti Tatdrlak6n elokertilt lelet, amely egy bronzkori napv frta (solar observatory) maradv6nya 6s arra szolg6lt, hogy segits 696' vel pontosan meghat6rozzak a ny6ri napfordul6 fi0nius 21) idejet, a kalendAriumk6szit6s kiindulopontjet. Az ilyen 6s hasonlo tArgyi bizonyitekok alapiAn kets6gtelenne v6lt elottiihk, hogy a rnagAar nep a Karpatmedencdben oslakos, vagyis bejitvetele minden m6s nep bej6vetel6t megelozte. Es vil6gos lett az is, hogy ez az oslakos n6p szerv ezte meg e taj elso ket 6llam6t , a bronzkori ket Naporszagot. Az egyik a medence nyugati r6sz6bh, Dun6nt0l es a Kisalf6ld6n helyezkedett 1, a m6sik a medence keleti fel6ben: Erdelyben , a Szamos menten, fel eg6szen a Tisza felso videkeig. E ket orsz6g lakosai arj6knak neveztek magukat, a Napisten AR, UR, RA neve nyom6n. Aztis megtudtuk, hogy a Karpat-medence eredeti,lakossaga netn pusztult el az idok folUaman, hanem megma23

zombosek maradtak,ai*t ko_ -ilia?- eppenseggel indul a tos ellens t ur uu er rosi,it !r""r "rs^t tt6[ felne k, gy a r.ho e felfedezesek nyoman i r";gyar " nemzeti ontudat nagyon megerrisodik es *lgtrgs _megzavarj a azorszag es a szovjetunio k6;tt;nnallo dig lehet feltar toztatni ir',,1?ro;;;; lonyt De het med_ wzsagot diadalmas

megerosodve a aTKelet-Europabol ""pi;; hozzai;k" torokos felepeA;;i *"gvarokkuiirrtilallJirrunokkal, muveltseavarokkal es 6rp6di rniivarokk;ll-uiuui ; turani magyarok erkezesekor i-lrarpet-rn"o.n.enen beminden foldmuvelesre alkalmas t6j fia; f;;i;iVo, a turaniak a fri_ ves puszt6kon telepedtek "ilort ffig, ami az o lovas eletfor_ maiuknak eppen megfelelt. rvZpi u.Lout szempontjabor ezek szerint a -ui .i"t"gv g0 szazalekban ,r?;y;rr."s arjanak tekintheto ill6h-f urlJnlt , Hung-rnep?eieini Ari' Mag-Ari), es korriinuitil zo--siizalekban turaniaknak. A magyar (es europai I) ristortenet itt v6 zolt filkorvonalai ftileg azon magyar es lut"tok eredmenyekent raj zotoatar ti;;kiktudosot ilugyarorszag hatarain kivtil elnek' ftileg a nyugati ,rubuq"uii4gb;". A sors ironi6ja' hogv a iazaiiuoosofi?Ta har"iTutatoin tlzetek tagjai, akiknek minden.F+ ;us"l.tl"" kellett vol_ na e nagy hordereju tutaiaiokbi "rr.rrorban nul"pcsolodniok,
gu turani

ktil

radt es a helyszinen folytatta eletet, megszakit6s neleges zen a id6k-6;n"n

Osttirtenetiink fobb tetelei

A ttirtenettudom6ny mai eilespontja szerint a K6rpetmedence es Europa nyugati resze az ujkokorban es a bronzkorban szerves kapcsolatban eilt a regi KiizelKelettel. Ez a kapcsolat nemcsak szellemi vonatkozAsban eilt fenn, hanem nepesseg dolgAban is, mert Europa nemcsak elso magas kulturajat, hanem elso 6llando lakoss Agftt is Ktizel-Keletrol kapta. E z a nem zetkozi tudom6nyos felismeres kiegeszilt egy mAsik fontos eszrevetellel , amit egyes nem-magyar tudosok kezdemenyezese nyoman a kiilfttldirn elo magyar kutatok dolgoztak ki reszletesen s ami abban a tetelben foglalhato bssze, hogy a Kozel-Keleten kialakult el,so magas kuhrtra hordozala a magAar nyelu uolt, tehat a magAar oshaza is
K 6 zeL-K el"eten kere sendo.

'tjan

Akik a ko- 6s bronzkor magyar nyelvtiseget valljek, mint ffii, azok elott logikusan meriil fel a m6sodik igen lenyeges kerdes, az ugyanis, mi t6rtent Europ6ban az oda bevAndorolt nagy tirmegti keleti nepess6ggel a bekbltbz6st kilveto evezredek folyam 6n? Nevezetesen, fennmaradt-e ez az osi magyar nyelvti lakosseg utodaiban mind a mai napig , azaz beszelhetiink-e azon a tertiLeten, alwl ma is magAarok l"aknak, a Karpat-medencdben, \tezer du ota furto magAar nepi foLUtonossagrol? A kbvetkezokben bemutatjuk, milyen allaspontot foglalnak el es milyen erveket szegeznek a hazar tudosok e ket igen lenyeges magyar ostilrteneti tetellel szemben.

Az anyaorsz6gi tudosok az okori vil6g

magyar nyelvtisegerol es a magyar oshazilrol E sorok iroja egy korAbbi tanulmAnyban 1972-ig bez6rolag mar ismertette a hazaiak altAspontj6t (olv. Tajekoztato az 0jabb magyar ostiirt6neti kutat6sokrol. Mont24 25