Fűtéstechnika - Homonnay Györgyné - Molnár Zoltán

DR. DR. MOLNAR ZOLTAN ipészmérndk yyetemi docens HOMONNAY OGRGYN okl. gépészmérndk, egyetemi docens, amiisaaki Ludomanyok kandid:ilusa PULESLEGHIKG @ SZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST, 1979Lektorok; DR. MENYHART JOZSEF tanszékveretd, yok kandidatusa okl, gépészmérnd avmiiszaki tadom JOZSEF PAL okl. gépésemérnik © Homonnay Gyorgyné Dr., Dr. Molnd Budapest, 1978 ETO: 697(021) 3 10 2708 2 Vic) wR PeP-AGFP sw oe imon Pail okl, gépészmérnokTARTALOMJEGYZEK s16s26 : cee teetettcees A gyakrabban hasnait jellések = we 1 AsGts cétjaésfeladata (Homonnay Gyieay- né Dr) 13 A) A. mai fitési médok 6 lehelEségek, a favhoelltas terjedesének okai és kor” iatai 15 Hoérzeti alapok (Homonnay Gyorgyné Dr.) 18 A) Az ember hdérzetét_meghatéroz6 hi Lechnikai—matematikai modell . L . reek “meghatarozisa 19 3. A hétechnikai—matematikai modell 19 B) A NOleadis mechanizmusa seeee 20) C) Azalkalmazott hé- és eavessndor lisialapok és elvek - 1. A trenszporteayenlet a) A hévezetés 0) A nedvesséuven 2, A konvekci6 jelenségének elméleti é ayakorlati meglogaimazisa 22 3. A hésugarzds alkalmazott sxe gésel 28 a) Sugare tenyezb ....-..-- 23 b) A desugarzast b rozdsa - +. Dj Az, ember hileadisinak részietes vizs- alata . eereet 1. Hovezetés ruhdzaton keresztil .. | 2. Konvekcids hveszteség Sugarzisos hdveszteség Légzéses héveszteség. : Paroigisos hoveszteseg’- i. Egyéb hoveszteségek E) A hibérzctet befolyisols tényezdke 1. A. Tiitdberenderéssel_vailoztathats Lenyexok : 30. 2. A hoerzeti jeliemzik mérese’<.2)) 30 F) Méérzeti méretezés, mint a fatdberende- 26s méreterésének kiindulé adata ...., 31 G) Virhate néérzet, hbérzeth alkalmazko- dis 32 H) Wiberzet & energiatakarékossig 33 TIL, Axid6jards elemet (Homonnay Gydrgyné Dr.) 35 A) A felszini ener B) A konvekeids héesere elemei 1. A léghémeérséklet a) Jellegzetes hémérsékietele +. Oleg veeeeeeeeeey 85 36 36 36 WV. 5) A napi ndmérsékletmenct vilto- ¢) A méreterési icindulé’ adatok’ > 38 4) A hémerséklet évi valtozisa, hé- fokhid és h6fokgyakorisig ..... 39 A iégmozgiss: a széljdras és a széise besséy “4 3. A levegd “nedvességtartaima, as, a légtisztasig, atts 108 aillapot ee G) A sugaaasi néesore néhiny kérdése 1. A napsugirzdis hajlisszégének értel- mezése 45 2A napsugarzas inten 46 4) A'kozvetlen vagy direkt sugérnis 46 0} Szort és visszavert sugitrais .... 47 D) A talnj heseréjének néhiny kérdése ... 48 1. A talajhdmeérséklet sees 48. 2. Talajviz és Lalajnedvesség .....22. 48. E) A parolgasi é noolvadisi héesere .... 50 FGI, havirolt tér_hédramlasi viszonyai, Az épilletele hibteehnikkai méretezése (Homonnay Gydrgyné Dr.) ....ceeee BL A) A hbtechinikal migretexés oéla és felada ta. . Ot B) A novesrtesty elmeleti megnatirorsa sacioner elven 51 ‘A hbigény meghatirozisa . 52 2 Arnett transemisseiés hédram 52 2% Pransamissrids Osram, ha a Belyi- ségben héfornis is van G) A nOvesnteség-svamitas gyakoriat tio Eljénis a szabvany szerint 2. Kézelité eljarasok D) A fUtLL, hatarolt tér hBaramls nyainak’instacioner vizsgalata. Analiti kus elrdsok ......-- 1. Tombr szerkezetekre jellemz5 s2imok a) Acsillapitasi tényez6 fogalma ... 5 5) A késleltetési Uényezd fogaima 57 ¢) A feluleti hdelnyelési tenyezd fogalma o7 d) A hatéroid "szerkezeiek’ fajlagos feldleti héstabilitisa ..... 37 e) Zart tér hOstabilitdsa | 220000 57 f) A hémérséklet-modulus + 37 g) A notarols képesség 6222225537 ‘A jellemz6 szamok szerepe fitéstech- nikai feladatok megoldd 38 a) Kavelelményértekek a hatérol6 szerkezetekkel szemben ........ 58 b) Zart Lér értekelése a fates sz Szossiiginak szempontjab6l . ) A Tales megengedheld megs Lasanak értckelése 3. Az tivegenés hotechnikal értekelése6 TN Ey WALL, hatirell Ler hddramtisi viszo. rayatuak instacioner vizsweilala. Szauild- uépes eljrdsok 1. Epiiletek hdtechnikai mérelezése Ina sonlosiigi médszerre, . 2. Adifferenciaczyentet F) Viiudrendszerck energiafogyasrtsisa 1, Filtsberendezések energia-felhasz- nakisat befolyasol6 tényezik 2 A Uiizeldanyag-fogyasatas megaliapi= lisa. a) Poiyamatos zen 1) Srakaszos falesi tern 3. A korszerd épitési ¢s Fitési mddok ka kialakult helyzet : G) Hotechnikai—gazdassigossii kérdések 1. A beruhdzaisi és iizemeltelési Kallsé- Kexyiittes minima a a) Az epitesi kaltséx 5) A fiilbberendezes Kole Ke ¢) Az optimalizailis 2. A hiwnergia-s2iksexlel nyek (Humonnay Gyegyné Dr.) A hasanslath_melegvi-termedts hole 1, Kejadag es esieshoigeny 2! Eves hitelhasznakis B) A. szellbatetés—klimatizitis, G) A kézilletek hBigénye ...- D) Ipari héigények hdigénye VI. A fiitiberendexdsele allotéelemel (/fomon- nay Gyorgyné Dr.— Dr. Moludr Zoltan) AJ & hotermetés alkotdelemel (Hononnay Gyiirgyné Dr.) : » Kaziinok a) Fatémivekben’ 6” Linbfiiténit- vekben alkalmazott kazsinok 1b) Koxponti iitési kazcinok 2) Kaziinok méretmegwilasztdsa d) Egyedi fatkeszleke @) A'tizeldanyag atja 2. Kémények a) A keményels iizeni’ kériineuve: ) A emenymeret aramlis- es: ho lechnikat megvalasztisa 6) A’kémenyek thelyenese & isl 1) Wataniitesettcstek- Hdexilo |. A hSeseréldk felosetisa ‘A hGeserélok méretezése 4a) Nhdithoesatast tényers 6) & Kozepes hbmerséklet-kaionbstic ©) “Kozegek veghomersekletenek inegilllapitasa 2B. Hbeseréldk szerkereti kistakitisa .- 4, Arhdesersld megvatasztasinak gad saossigi szemspontjal 6) ftteado, farbestek (De lin a . Hokértés 9 Fat8retatetedh 2! Gsoportositasi szempontoke 3. Szerkeveli kialakitis 4. N’hoteljesitmeny szamitisa a) Szabadarannt fatstest exyiFiny hhavezetessel as anid FaUGtest Cobh ir nytt hoveretéssel 6) Kate kozepes. hbinérsthiet kt. inbséy szaimitisa a) A hohordoxi szevepe ményben Molnée Zot 1 hibtedjesit! 60 6 61 “A 66 66 6s v o2. on 6 8 09 101 ror 105 TALOMIEGYZE vin. 5. Mérelezési jellenzSk mérése a) A hételjesitmény mérésének mndd- 6) Polyaddliyoidsesésdace vided adisere op Rimes icy ftir 6. A fatdtest tel ak jee 4g) nércklel aigonist jes b) Mennyiseaszabsatyoris’ ell 7. Afiitest méret nek gyakorlatt me Satan ) Kiosatas hételjesiiméns 3) Héerzeti ellendrzés: y D) Hostigetelés (Homonnay Gyssquné Dr.) 1. A sdverelékek és tartllyok hosuig tek a) Szerves és szervellen szigetels- anyagok . b) A szigetotési tiechanizinis | ¢) A szigeteléanyayok felhord: heliségei 4) & szigelel ‘lmény- “Seerink wsossiia és wae vera szertechnikal szemiélete (Fomor né Dr.) i me AJ Rendszerelmélett alapfogalmak .... I rer fogalna dozer csoportosiina ‘ap fogalmak u A" rendszerelmélet tnodsverei¢ 0.2 B) Az ipa leirasn folyamatok rendszerelmeleti 1. A folyamatok leiré jellemvaéi 2 A rendszer matematikal modelljének fetillitasa C) A niellas rendszerek és rendszerrészek Inatematikat leirdsi lelieldsége D) A bbeliat i rendszerterv elentel « Jelenséyek és folyamatok a kézpomti fic berendezésekben. A kialakitis alapelvet (Dr. Molnir Zoltén) bee 4) Héhordoz6k tulajdon nyek Wikrében 1) Viz hibordozbvaltizemel6 berendezések 105 kOveLelményel a kbvetelmé- 44) Gravitseids rendsaee Gremvisconyol Nyomasviszonvok AY gravildcios. ny Grtdkenek meghatarez rivattyiis rendszer Nyomaa- es dzemvistonyok 3. Zant berendezés aa) Zit szivattyas rendszer Nyomis-es uzemviszonyoig 4. A hiteljesitneny seabilyozis idskulonbseg C) Giz hohordozival Uzemeld berendezések LA itas ailtaldinos kovelelményei ‘A telitett giz viselkedése nyitott te ben 3, Nyomasviszonyok “a “berendezésben, a esapadék visszatdplalisdinak lelie téséges 1. A hdteljesivineny Sea D) Levegs hdhordozéval txemel6 berend esc los 106 107 108 tos 109, loo 0 tt su 12IX, Fitiberendezése A) Viatavések . B) Gorkiitssok jalukitésa (Dy Molnar Zoltan) : 1. A hotermeldk elhelyenise ¢ a) A kazénok ‘szintbeli thelyeasse 5) ‘Tobb kazain kapesolisa . ‘satlakozis tavhalézatra . 4) A héhordozé fogadisa 6) Poyasr\ ok kapesolisina tat kapeso- 140 Adényjeliegii és ‘iliandé foes: Wk viene 143 3. A héhordor6 eséhaldzatanak Kialaki- isa, M4 a) A flitétestek kapesolisa 6 szerel- vényexése seve Ketessives rendszer Egyesives rendszer Ae egy, KetesovesKapesols Osszehasonlitasa b) Alapvezeték elrendezése 0.127) ¢) Kieuyenlitett iramkordk elve |. d) Srivattyak bespitése e) Keverds 1) Toles és iirites |. A leveghalézat. ki . Hétermelék biztosit a) A karan teljes és résaleyes dito- 6) Kazinbiziositasi vattytis rendszerekber ¢) Tagulist artaly szerkezeli meget. dasai : Nyitott iartalyok’ | Zirt tartilyok 6. A fitdberendezés hdteljesitményénck abalyozasa\ a) Szabalyozistechnikai esoportosi- b) Futési igény cllatisa’k ) Fa igeny e) Pads & iasandiati‘meiegvis-ter Imelés bdigenyenek ellatasa kaza~ teleprol a) PALES iggy eikitisa forroviz-av halezatrol 2 180 ¢) ites € haszidiati meiegviz- els, hoigengenek elatia foro ) Heiratc wae" Fatest igeny’ elt wl 0 ae fay 7. Tavayakddteés és lend titjan * Isszataplailist - Gravitields Kondens: berende, a) Kazanok gbzoldali kapesotisa b) Fut6testek kapesolisa és szerelvé nyezése 6) N gOzhaidrat kiotakitasa d) A kondenzhatgzat és a lbgveretsk Klalakitasa ... 167 e) Kazinok kondenzoidali’ Kapeso- sal oe 1) A berendezés &¢ ike situsa 4g) Vizievai 1) Fogyaszt6 kilénleges 2. Mesterséges kondenz-vissz a) Sajat energiaval mikéd6. viss Lapis b) Kuls6 energidvai mitkbad vissza~ tiplils es. fees TL bekitése Lis koxis gbz-tavhiilozalea . iayasztok kOzvellen kapesolasi, D) Kapesolas nyoindsesdkkentovel e) \’kondenzsitum hutése - « 4. A fatoberenderés hitoteljesitmény nek seabalyozisa : X. Tavhdellitis (Homonnay Gydrgymé Dr.) « A) A Lavbéellitis esoportositisa és clemet t 1. A Livndellaté-rendszerek esoportosi- isa Ativiidellild-rendszerek clemel * a) Forroviz-termnelés b) Gértermeté : Hétermelés fiitémiben a) Fiiténnivek Katakitesina see 4) Frtomovekaikaidsinie tee testik . 4. HGtderdmivek 6s talinivele egy atl miikodése verte : C) Hésaillitis 1. Forrov — a) Forroviz-halozatok "ost alyorasa b) Forrévizehalézatok nyomisviszo: nyal 2, Géa-Livvezeték kialakitasa » a) A giziliszatok os 8. H-tavvezet foniisi ek fektetési médjai dvezetés terepszint alatt - a) Hé-tivveretek — védéesatornaba b) Védéesatorna nélkull hotivvers tek-fektetés 5. CsBveretés terepszint Felett BL Hb-tavvezeték Lervercs : a) A hi-livvezelék terverési el6- muni : b) Ho-Livvezetékek elrendezése ¢) Hirkoziés @ tivveretck mentén ) Us-Livvezetokek korrézié elleni védelme .... ¢) Bayattmakides a tirstervezikkel D) HotogyasztoK E) Forroviz-tavltitések nchany ktlonleges méretezisi kérdése Optimalizatisi lehetésézek Hidraulikai méretez¢s a) Analitikus eljiras nilogépes eljiris F) Nagy nyomasi gzvezetek nohiny me relezési kérdése G) Hotani sami A hoveszteség szimilisa * a) Veddesatorniiba fekteteit esdve ‘tient idbe Tekiétedt ‘es6: tek Deccestttteeees A hdszigetelés mérelezése a) Méreterés a meyendedet! hdiariay lom-valtoris alaphin 6) Méreteres a kirnyezeti hibinérsék- let alapjain : H) Sailirdsagtani sz {lsisok A kornyezetvédelem Kapesolata a {iitéstech- nikaval (Homonnay Gyorgyné Dr.).. A) Néhiiny alapfogalom tiszl:izas B) A lexsze C) A kornyezetvédelini kutalds programja nyexés hatiisa a kornyvzelre ~ 198 Lys 198 hug8 TARTALOMJEGYZEK erdmiivek Iétesitésével és tizemelteté- Kapesolatos kornyezetvédelmi Seempontox 109 E) A haa tlepaliésele levegdszennyezts, 7 nie evedaistasivedelem Serve ites 200 1. Ahazaileveydtisetasig-védelem szer- vezele és a szervezet tevékenysége 201 |. Nem hagyoméinyos energiaforriisok felhasz~ pilisa futdberendezésekben (Dr. Molnar Zoltan) one 1. A hdszivattyd miikodési elve ‘Termilyiz, hasznosit zisinak hasznostt cnergiajannak hasznosita Zgyeb fzikal jelenségekre épil6 meg oldasok 204 NIL. A esbhilizat & a NiGborendexis mérevezéae (om Motnar Zoltan) * 205 A) A egbhalrat hi és kozegraunlst mre ) tezése * 205 1. Szimitia ejardsok 05 @) A hohordoxs NGiartainvévak vile tonasa 208 b) Nyomsesés a hbhordozdban: a vezetek ellendilasa ¢) Az ellenallist befoly: 75k ‘szerepe 4) Aeséhatozat rai ‘zésének elvi lehetéségei . ¢) Ae drambbr Uértogataraina’ a lenallds faggvenyében 2. Viz hOhordoz6 eséhiilézatinak miére= tezése weeecensetn a) Graviticids rendszerck 1.2002. Kétesoves halbzatok | Egyesoves halozatok. | b) Akeeringtetészivattya gazdasigos Jellemzoinek meghatirozasa. 2 e) A gravitields. felhajtoer6 Tigy iemtbovetete saivattyis rendsze- 4) Kétesives szivattyis rendszerek e) Bgycsoves szivaltyas rendszerek Gz Nohordoz6 esbhilbzaténak mer. tezése ap A ‘gar moghatérozisa : 8) Kisnyomasa goznilézat ¢} Naginyomast gbendidzat a) Kondenzhildzat B) A berendezések egyéb alkotéetemeinek meéretezéso, ill. megvalasztisa ... L. Vietdtési berendezések a) Biztositiszerkezetek 5) Légtelenitészerkezete! c) Bgyeb ver 2. Goizfiltési herendezések . a) Biztositoszerkezetek | 8) Virlevalaszt6 szerelvényelk . ©) Nyomasesokkent6 "(szabilyor65 szelep 4) Amesterséges Kondenz-vissza r itids suerkezetl : G) A hiteljesitmény szabilyozisival kap- ? Sclntorseamitaoe na » 1 A modostisifoaveny et iitisinak elve 2. A héveszteség vallozasdnak jellege 226 Modositisi faggvények .. a) Kozvelien homeérséklet b) Kézvetien ‘hdmeérsékiet“szabalyo- as, ahhordoz6 tomegérama vale tozd. c) Keveréses “hhémersékiet'szabalyo- ziis, a hohordoz)tomegarama a fiitdtestben allands d) Mennyiségi szabillyozas D) Fatdberendezés méretezése AVE Az Uzemeltetgs néhiiny éltatinos kérdése (Dr. Molnar Zouén)ELOSZO a hoelkitis vezelelL azokban az, orsaigok- ban, ahol a. foldrajzi-meteorolégiai kivilmények vilizici6 elterjedése a fitéstechnika és rohamos fejl6déséhez, iatt a fiités indokolt Kényviinkkel segitséget sreretnénk nyfijtant a fi stechnika & a kapesoldd teriletek szakembereiuek Itozatos megoldéisi madok, a tervez's, kivitele- seinek ismertetésével és bsz- a zés és iizemeltetes ket svefoglaliséval. ‘Arma térekedtiink, hogy a kényy dtlapozsistival a mindennapi életben eldadédé sziimos fiitéstechni- kai probléma tudeminyosan és energiagezdalkodisi szemponthdl egyarant megalapozottan, vakamenn modozat és lehetdség ismeretéven legyen megoldhat Konyviinket nem terheltitk szimpéktikkal, segéd- tiblizatokkal, katalgus jellegt! adatokkal & sbrik- kal, erre a sziik terjedelem semmiképpen sem adott médot. Exért, valésigos tervez’si megoldisiihor ¢ konyvon kiviil feltétleniil ,.Ax ¢piiletyépeszet. kézi- kényve” . mivet é segédtiblizat-gyiijieményt Kell hasznilni Ugyanesak nem részletoztiik matematikai leve~ rotéseket, illetve nem isimételtiik az alap- 75 tudoményok megfelelé fejezcteit, hanem minden esetben hivatkoztunk a rendelkezi aaa szak= irodalomra. Ezen kivil, a kouyy vGuén gyiijteményt ézliink a hazai, fitéstechnikiival foglalkox szabvi- nyokrél. Aho! lehetséges volt, felkutattuk a megfele- 16 kiilfOldi szabyényokat is. apor Valamennyi fejezethen igyekeztink a fiités- és héelkitis korszesi_ megoldisait, a rendszertechnikai 65 az, energingazdalkowési szemléletet, a nepgazdasiigi svintii mextakaritisi és optimalizslisi lehetéségeket, tz tj pus épitési médokat és n Kirnyezetvédelem szenipontjait figyelembe venni, ismertetni és hangsti- lyozni anak érdekében, hogy a teljes héellitisrél nyiijthassunk megfelelé képet. A konyy Sl-mértékrendszerben késziitt. [gen ritka esetben hivatkoztunk a hagyominyos. technikai, energo-mechanikai mértékrendszerre. Konyviink iitraboesitisakor kiszénetet kell mon- danunk Dr. Menyhért Jézsefnek az. 1, Epiiletgépészeti ‘Tanszék vezetdjének Limogatisiért, amely lehetévé tette, hogy az évek sorin osszegyiijtitt, és a Buda- pesti Miszaki Egyetemen, a nappali, esti és levelez6 tagozaton eldadisra kerilt anyag, ilyen rendezett formiban a szakembergérda kezébe juthat. Ugyan- esak kdszinet illeti szakmai Jektorainkat faradséigos & odaadé munkajukért, Ertékes tandesail, segitse gik nélkiil a kényy szegényebb lene. Koszinetiinkel fejezzik kia tovibbiakban koz- votlen munkatéesainknak, akik évek sordn egyiitt formétték veliink a kényv anyagét, valamint mind~ azoknak, akik a technikai kivitelezés sordn segitséget ny@jtottak szmunkra, Vegezetiil nem mulaszthatjuk el, hogy a Konyy- kiado valamennyi illetékes) munkatirsénak meg- Koszdnjik szives, értékes é nélktilézhetetlen kézte- iikidéset, 1977. oktober A szeraikA gyakrabban hasznalt jellések efliggésekben Wiggiteresztési cllensllis homeérséklet-veretési tiny nyen5; amort hainyada; dlland — feliiiet; elnyeléképesséy; fitési renuszer jel- {je gazdasiigossigi sziunitsisham — héelnyelési tényex — fajlagos felileti hdst — fajho raisi egyiibthatd esdanyagmennyiség — ditimérd: nedvességriteresztési tényer = diffiizids tenyez6 egységir; egyenlétle elienails ~ fitdtest-hoteljesitmény médosité. ny = nehézséxi gyorsuliis — hofokhid — jellegzetes fliggdleyes méret vagy kulonbség hostabililass ft6ervek talpi intenzitas; 4 — héithoe abszol kollség; tiizeldanyag-fogyasalsis; dllandd — hossz; menettivolsig oss — twmey; tényext — tomegiram — héathoesitisi kitovs évek + Kegel lenyex naptény — nyomis; égi Uenyez méret- iramerdsseg, tenyezd (-szorza); érdessiig hdmerséklet-modulus isi tenyezd; bordizsisi darabysziin pouléktényezd; — porustérfogats lainos Leljesitmény; jellemz6 kritériusn héaramstiriiség; esévezeték fajlagos héle- adis — enengia (munka) ~ hiram (teljesitmény; energiadram) hGitboesttasi ellen- i elleniihis, segédeértek fajlagos siirlédasi ellendillis — homérséklet homérséklet — feliileti hoelnyete: ~ iivegerés arinya — fajlagos térfogat Adképesség tényezd; fesziiltség V = terfogat Vo — térfogatdram w= sebessig W — vizértek Ww yo “om at - tény ts — térfogatsily Gr — Grashot-s Nu — Nusselt-szém Pr — Prandtleszim Re m a tényezd; konvekeiis hiitadisi Ui smlési Lényezd; jarulékos graviti- loubseg tényexdje: geometriat stig: Vényer6 B= pitvolgisi tényez6; esillapitasi tenyexd; geo metriai svg; tényer6 y= fajsily é rélegvastagsig J ~ kiilonbségképzs jele ® — hdigényviszony; késleltetési tényez6; fajlagos siirtiseavaltozas = — alaki ellensllts tényex6je = hatisfok; dinamikus viszk: § = tilhomérséklet 2 — résrleges héithoesitisi tényeas K — kapacita i hévezetiési tényezd; sitrlédisi ellendillis Ue- 0 p -t y= esillapitisi Wnyexd abszolit értcke; kinem- tikai viszkozités e lirtség 1 = idé T — hotarold képesség p — desugirzdsi tényez6 feliiletelom és felitlet koxott © — besugirzist tényezd feliletek kozbtt; Bofnjakovié-féle sm yon Indexek a als6 A. — Teliiletre vonatkoztatott All — stacioner dillapotra vonatkoz6att b bes be bk B Bk BE BL sat din DIE DIR eff elm - £6 JELOLESEK fitlagos belsd; harometrikus bord bels6 feliileti belsd kézepes borda borda kézepes biztonségl felsrallé biztonsagi leszallé esapadék esatorna dinamikus ditfar, direkt eleje; eldremend effektiv elméleti eredé Egéstermék flitdtests feliileti; fit6felitlet; ford; fo- gyasati Fiitdtest, fal fekete feltite feliileti kézepes; fitsteliloti kézopes gerine; géps gz ravittcibs helyiség; hatirold szerkezet; hohordozd; hohordoz6 kozopes homlokzati hdleadé ied Kézepes; kiilsd; kazdn; Kezdeti keverdk Kizepes felileti; kiils6 felile kifelé kiilsé kozepes kémény; kiest (kisebb); ko Kony, koz ~ koponyatets — konvekci — kézep — kritikus — keveredési; kondenzvezetsk — keveredési pont — legte = Ie ~ lehilési; lehilési pont — mellék; mérts meleg — mennyezet nagy (nagyobb) — nedvesség — alapértékhez, méretezési dllapothoz tartozé — tengelybeli kbzepes — optimatis — dssres; dsszekdt6 vexeték — iltdzet, — asszes Aillandé nyo! = padlé — parolgisi — rendszer — soros = sfkfal irlédisi ivatty’s szigetelés; sv — szakaszos — srigetelés = sziinet, — lartily; tiizeldanyag; bizelés; tamadott — twbbi fal — tartily — fivegerés; tizemi - vege; vissvatérd; varosi; valés; védett — valbsigos — voretés — iitkizési (alakiy 1 méterre vonatkoxé hoz. tartoz6LA FOTES CELIA ES FELADATA Homonnay Gydrgyné Dr. Mér Hippokratése (j. e. 460~370) dkori tudés megérzései, feltételenisei & ,.a levegbrdl, vizrbl, talajr6l” ict munkaja feltarta az Grok torvényszeri- segel: az emberi szerveret és a kornyezet dinamikus 6 Alland6 kolesénhatasit. Ez a kélesinh: redek folyamiin ‘illandéan alakult. A valtozis, fej- Sdés sor’in az emberi szervezet adaptiicios és reak- cidkészsége tigy médositotta, formalta a kélesénha- List, hogy az ember sedisnira a lét- és munkaleltétele- ket “mennél_kellemesebbé és Ichetéleg optimiliss’ tegye [18], [23]. ‘Az ember és kérnyezete kézdtti Kélesinhatis kori fellederés dta egyre inkibb és egyre fejlettebb, fferencidltabb formaban foglalkoztatja a filoz fusokat, majd kés6bb a biolégusokat, higiénikusokat, meteorolégusokat, orvosokat, mémokiket. Nehény kiragadott példa Paracelsus (1493—1541) a kOz6pkor nagy orvosa, majd 100 évvel kés6bb, a filoz6fus és matematikus Leibniz (1646-1716), sot Goethe is foglalkozott a klima é a kérnyezet emberi tevekenységre és munkakés7ségre gyakorolt hatisival. A XVIT. szizad nagy magyar orvosa, Périz Pépai Ferenc kornyex szemlélete olyan meghatiroz6 jellegii volt, ho; néprajzi kutalok ma is felhaszniljik véleményél, Humboldt (1769-1859) mir az elmalt. széizadban ismerte és szabatosan kérilirta a mai bioklimatolé- gia Ienyegét. Megglla gilatok megterem- t6i biolégiai értelemben Pavlov (1849 —1936) mankis- sfgitra tamaszkodnak. A szemlélet elsé gyakorlati megleremtdje Max von Peltenkofer (18i8—1501) volt. Magyarorszigon Fodor Jézsef az attord (1843 — 1901), aki 1874-hen Budapesten megolapitotia a -Kézegészséatan” tanszéket, A kiz~ és h6érzeti tudominysigazaton tilmenden, mai korunkban e kutatiisokra és forrisokra timaszkodva alakult ki a normélis reakeidkkal foglalkoz6 biometeorolégia (bioklimatolégia), és a kéros hat: sokat vizsgilé meteoropatalégia (klimatopatologia) 118}, [23}. Az ember ¢ felismerések és tudominys birtokabar a torténelem sorin maga alkotta lehetd~ ségeivel egyre inkébh megvéltoztatta természetes kornyezetét. Ezért elsésorban a természetes kornye et ténye76it kell sittekintentink. A kérnyezeti hatasok élettelenek ( s kémiai) sok, baktériumok, ndvényi, Allati és éléek €l6lények, a tobbi ember és az ember maga). Ha az Il, abrit vizsgiljuk, megillapithatjuk okat a tényezdket, amelyek szimunkra fontosak, mert_ berendezé rendszereink Iétrehorsisakor figyelembe vesszik, taljuk azokat. ek a taptilkozis é anyagesere, a mikro- és mak- roklina hatisai, Ez utobbinkat és 13. abrin részletesen is hemutatjuk. A fitéberenderés és -rendszer célja és feladata az, hogy a téplalkozds—anyagesere—munkavégzés sorin keletkezett sajad hdlermelést é a kilvikighan a meleoroligiai tényezdk viltozisa és alakukisa sorin keletkezd hill hatdst tigy kompenziljuk, hogy az ember jél érezze magdt, hoérzete exésrségiiayi szemponthél é a ffit6tt térben véyzett tevékenyseg (pl. munka, pihenés) figyelembevételével optimilis legyen, ‘A higiénikusok, biologusok és orvosok megélla- pitisai szerint kilonleges, egyszeri iddjirdsi, vagy Klimainzultusok j6l érzékelhietdk, —kényelmetlenek lehetnek, de nem tarts hatasiiak. A hosszit ideig tarté, tin, ,,szubinzultusok” azonban annal veszedel- mesebbek, stilyos idegrendszeri zavarokra vezethet~ nek, sit esikkentik” a szervezet_immunbioldgiai védekezdképességét és ily médon lehetdséget nyihjta- nak a fertézésekre és megbetegedésekre. Megillapithatjuk teliit, hogy a fitéste elsédleges célja mindazoknak a tudominyos szaki elveknek 27 osszegyiijtese, feldolgozisa és fej- TA. abra, Az emberre hato kornyezeti ‘tenyez6k [24]i A. aibra. Az egyéni kirayey Mikroklima [24] lesrtése, amelyek az ember szimira megfelelé mes- terséges kornyezetet teremtenek. | ‘Tovabbi eél a legkiilonfélébb pari és mezdgazdaségi technologiak és a kizlekedési eszkizbk kovetelményel nek kielégitése. Fenti elsdrendii feladatok imellett, dillandéan figyelniink kell az energiatakarékossdg &S oltségkimélés szempontjaira Konyvank e elveknck alapjin épiil fele Ismerteti a fiitéstechnika mai helyzetét, megoldott és megoldandé problémsil. Elsoként targyaljuk az ember héérzeti kérdéseit, az optimilis hoérzeti fellételek Koriilményeit, Lzutin dssvefoglaljuk a meteorolégiai hatdsokat, majd a belsb és kiils6 hémérséklet-kilonbségekb6l szarmaz6 hodramkis je~ lenséyeket az épiiletek hétechnikai méretezése soran ismerteljiik; kitérink a fiitési igényeken tihnenden jelentkezé kilonféle hdigényelre is, majd : hiellit6 renudszerek korszerit elemeit foglaljuk dssze. Igy keri sor a fitési rendsverek dsszeépitésére, hokapesokisi sémaira, maj a méretexts, szabvilyonis és fizemeltetés kérdései Kiln fejezetben fozlalkozmk a manapsig egyre sirgelibhen jelentkezd rendszertechnikai és kor- nyevetvédelmi problémakérakkel. Minvlen egyes fejezethen kitériink az energiataka- rékossig és energiagazdilkodis szitkségesséycre & lehetd figyelembevételire, E_ kérdések alitémnasz- Lasira mutatjuk be az I+, abrit, amely azt ébrizolja, hogy milyen berulvizsi kiltségterhet jelent 1 ky olay megtakaritisa. Az Sbrin jal kithatjuk a feladat Jonlossigat: a legolesbhb olajmegtakaritést Iehets~ sig 2 jOl szabsilyorott fiités, majd kévetkerik a jol svigetelt épiite \ nagyfokt urhanizeid, a novekwa lakosstirtistg, a magas hizak ellerjedése szinte lehetetlen a tiv= frites heveretése néIki A jelenkori lakotelep, — alvé-, bolyyé- (szatellit)- wiros épités hatalinas eldrelépest jelentett a Livtiités kiilinféle formainak Tejki@éséhen, ‘A. magyarorszigi Uivhéellitis fejléidésének jel- lemzésére mutatjuk be a 1-5. abrat, Meyemitjiik inég, hogy esak Budapesten 91 ezer lakis ¢| a Kavetker6 tervidiszalban, ami a kommunslis létesitményekkel eqyiitt 30-10) kW" teljesitmenyt jelent. Jellemzi még a helyzetet, hogy pl. a Szovjet~ unidban a hdszolgiltatis’ eélokra 1969-ben felhasz nal Uizeliianyngmennyiséy (akiépiletel, kozépii- lelek, iizemi ¢pilletek flitese & szellézletise, 108 TA. bra, KlOnboz6 elfirasok, ill, berubézist kollséek ran elérhet6 olajmegtakaritas (Swije esetében) Neaciek heringies neal; sb lefties, End: tavleset ciltolt takes Se titamos fates orumcheras era enaAMAL 1970 1S) 9 TSS {i075 kovatt [331 roles viz: ¥ lakossigh tales; 5 Mézileth meleg viz + futess 4 ipa 1 nkosi Kondiciondlis, Iniztartasi és technologiai forréviz~ elkités, kézép- és kis potencidli technolégiai folyamatok) kh, 400 millid tonna (2,94-107 J/kg, also fitdértékti egyezményes tiizeléanyagban_ sziimitva), ami a teljes tizeloanyag-felhasznalés egyharmada, ax érték 1980-ig kb. kétszeresére és Ovatos el6: heesléssel évszizadink végére 3...6-szorosira emelkedik [26]. & tovabbi fejlddés varhatéan szeriien még az eddiginél is nagyobb item lakitvis mddozatair6l napjainkban is folynak vi- ezekre szeretnénk néhény széval a kévetkezdk- ben riviligitani. A) A mai fiitési médok és lehetdségek, a tavhéellatas terjedésénel okai és korlatai Mai felfogasunk szerint a korszerdi fiitOberendezés teljesitménye 500...1000 W értékt61 300. ..500-108 kW tékig is terjedhet. Ugyanis korszert, h6érzeti, miszaki-gazdasigi szempontbol egyarant. kielégite lehet az egy-eay helyiség fiitését elkit kozponti fiitOberendezés, illetve a Lobb Iétesitmény héellit:t- sira Iétesitett tavtiitérendszer. iekes ttekinteni, hogyan fejlédott és valtozott a miiszaki kévetelmény rendszer az elmult idd- szakban a kiilonféle fiitési megold:isok alkalmazsi- sdval kapesolathan, A tivlilések elterjedésének kezdetiszakaszAban az eddig vizolt nagy iramit fejlédést egyrészt a fo- gyasrt6i érdekekkel, misrésat energiagazdalkodist szempontokkal indokolhatjuk. “ogyasztoi saiikségletek és ‘dekek voltak: sékletszinten rendelke- =a mindig kell6 hom vésre Ail hoenergia, — a virosok levegéjének ist és korommen- tesitése, — a biizvesaély esikkentése, fa viirosrendezés esztétikiijunak elésegite — a kazinhdzak és tizelbtirolis szimfira fenn- tartott hely, valamint \ésre és Liizeldszstllitisra forditott. id A. fogyasztok fité korszerii, esztétikus, gitését dsszekotottek ax energiagazdilkodasi szem- Pontok figyelembevételével, amelynek Iényege a Kapesolt hé- és villamosenergia-termelés kivetkez5 clényeinek kihaszn‘iiséban rejlett: a hiszolgiltaté erémi beruhizisikélt ltaliban kisebh volt, mint a vele azonos teljestt- ményti_ kondenzaiciés erdmi (hidnyerdmil) és ax ugyanesak azonos hétermeléstfiitémit berul nak koltsége, - mig a kondenzdciés korfolyamat fajlagos.hé- logyasztiisa 4,7~3,5-s2drds volt, addig az ellen- nyomisti erémiié esak kb. masfélszeres. Tehat a {Gtesi és hasznalati melegviz-fogyasztok mint hasznos kon- denzétorok, igen elnydsen befolyssoltik 2 fajlagos hdfogyasztast, tovibbi kiilénbség mutatkozott az erdm egyedi, kézponti fiitések tiizeldberendezéseinek hats fokiban, Az elébbiekben ez az érték mintegy 80%. az utobbiban 65...70%, é ez a haszon a fajlagos hofogyasztasokb6l eredé kildmbségen _télmenden mutatkozott, tovabb4 a gyenge mindségit szenek is eltiizelhetdk voltak (porszéntiizelés). — megtakaritis jelentkezett a. szem séghen is, nyily iicis erm & fiitimd egyiittes kezelési kil szolgiltato erdmiié [15}, [26]. Mindezeket az indokokat a késObbi id mos technikai fejl6dése, az energiahiordoz6-struktira igyszAlviin teljes dtalakukisa, a gyors urbanizsicié, a bolygoviirosok, lakételepek elszaporodiisa igen ér~ dekesen, két irinyban megydltoztatta: é_egyéb hdigényei_ilyer s és kényelmes kielé a fogyasztéi érdekek tijabban egyre siirgetObb saiikségsreriiséggel jelentkeztek és tovabbi szempontokkal béviiltek, — foként a szocialista, de tkés allamokban is elsdrendii feladatts valt a Inkasok kényelmi s vonabinal . Ez esetben nem vitathatok 2 Kizponti hdelltas elényei, — a7 ii, Korszerti épitési modok és technologiik nem mindig teszik Iehetové szakaszos fiitésre alkalmas egyedi, helyiségenkénti berendezések alkalma- isi & a kémények épitésct, a korszerti lakételepek nagy:hés heellitiis gazdasigossigit indokolja; egyedi készii- lekeknél szinte lehetetien a megfelel6 szinti, mind- ségii és megfeleléen gyors javité-karbantarté halézat kispitése és fenntartisa, — nagyviirosok forgalomterhelése egyrészt. a il ,_misrésrt a kérleke- risége a tiv a vérosok leveg6)ét, hogy a smog a2 ebhe hasonld jelenségek az egyedi ftitések fustgdzaival egyitt szinte elviselhetetlenné valnak. Ugyanesak a korszerii virosképhez tartoznak a toronyhizak, amelyek viszont igen magas kémén:16 A FOTES lakohelyeink Kialakitasit egyre inkabb ax urbanizieiés folyamatok meggyorsitasa jellemzi és 7. esak az infrastruktira és ezen elil kézmiivel rind szélesebb elterjesztésével lehetscges. A kézmii- vesitéssel egyitt a kizponti héellitis clinyés és a fejlesztéssel j6l dsszehangolhats. A korunkhan amnyira éget6 kornyezetvédelmi kérdések nagy része is kizdrolag tavhdellatassal okthato meg. A fogyasztéi_szempontok ily milo elétérbe keriiltek, siirgetdvé valtak, emellelt azonoson a technikai fejlédés jahordozé-struktiira At alakukisa energingazcilkodisi svempontokat szinte teljesen megvilloztattas a szilird. tiizeld- anyagok alk ak roviisira fokozddotl a sz hidrogének, az olaj és foldgiz havznilata. Kzzel egyre inkibb elterjedtek 2 Komnunilis etlokra és kisebb ipartelepek, mezdgazdasigi letesitmeények héellitasdra alkalmas, viszonylag oles6, készre szerelve szillithats, automatizalt. kazdnok, amelyele a sajat hotermelést ismet vonzbba tették. Mas oldal- rol a kondenziciss energiatejlesztés. a g6zparainé- lerek és az erdmiiblokkegyscg teljesitdkcpességének, ndvekedise ininysiban fejlddétt, & itt is eldretirt a7 olaj- és foldgizfelhasznakis. Mindezekkel szimottevéen esdkkent a konden- ziciés erimiivek fajlagos héfogyas2tisa, ax erdmiivek svemélyzeti é egyéh kéltsége. Az eayre kisebb fajlagos hdfogyasrtasho vezetett fentieken {ilmend- en a regenerativ tipviz-eldmelegités, a fels6 homér- slslethalr ndvelése, a kizbensd (esetleg tobbszir0s) ijrahevités, a kombindilt kérfolyamatok alkalmazdsa A korabbihoz képest 2,5...2,0-szereste esakkkent a kondenzdciés erdimi fajlagos mutatoja, mig a hd- szolgaltolé erdinité 1,S-sneres miaradt, Sreknek az iniuyzatoknak 2 megvalisitisival megviltozott az eréma és {it6mii emlitett herwhz si_kiltségviszonya, ditalakull % fajlagos hdfelhasr~ ndilis és a kazdinhatisfok kzdtt mutathezd korabbi killinbség, valamint a személyzeti, kezelési koltséx, is, Ezekhex a szempontokhoz jarult még az a teny is, hogy a kisebb fiitémivek konnyebben, job! bilyozhatok, mint a nagy teljesitmény’ hoszolgs taté erdmniivek. gy azw fre senki nem vitatta a magas ényelmi szinvonalit, higiénikus, folyamatos fités sniikségességét, annyira ellérdek vollak a velemények a hotermelés, héforrasok, energiaellitis és -elosztsis terén, iz az ditkerests az oka a megoldasi villozatok igy seminal. Siilyosbitotta 2 hetyzetet, hogy a lakdtelepek fokozatokban épiilnek és egy-egy elkeészalt lako- Spillet elkésziilte ulin azonnal fiitenink kell, nem ran S22 JA ES FELADATA virhatunk a fiitéerdmii, vagy ho megépitésére, megindukisira. kérdések, problémil vezettek a magy aréayt amelyek kisebb beruhdadisi el és gyorsabban létesttheték, mint a villa- rgia-szolgdltalassal egybekatatt hitermeld bé- zisok. Késbbhiekben ezek a fiitémivek az erémiivek epeként miikidhetnel ides most mir tobb irinyii, A hotavvezeté- ek épitési kaltségeinek novekedése egyrészt felvetette t hogy nem gazdasigosabb-e a {tité- fenershit hidegen suallitani a7 épiiletekher. Ez a gon- dolatmenet veretett a tetdléri, qdztizemil kazintelepek letesitéscher és eltesjedéscher. Ez esethen elmarad a hotavveretek Itesitési Kiltsége, nines sziikség. ké- mnenyre, és a tetdtérben elhelyexett kazintelepen a robbansveszély elkeriilheté (28), [29], [20), Ha tehat csak kisebh teljesitmeny héellitasirol van s26, érdemes foglalkeznink az ily médon megasztott fiitdrendszerrel, Mdsrészt egyre fontosabb a régi, meg- levé lakiisok és a vidéki, vagy varoson kivil ldtesiilé csalidi hdzak kenyelinének biztositisa, a tiizelé- suillités és -Lirokis megsziintetése, az automatiz’l- hhat6, j6l szabilyozhaté, kezelést nem igényl6 fit6- herendezisek Iétesitése. igy alakulnak ki a korszerti eldzs/titések & fele” egyedi fltdberendecések, Ugyanesak svabaitéri myakahelyek, munkateriiletek megfelelé temperciliss is, példavul olaj- és géztiizelést helyi su- wirz6 flitésekkel. Harmadszor viszont minden eddigi imegoldiisnal nagyobl egységteljesitmenyti hGelkitsisi megoldasok felé vezet a szénhidrog val valé lehetséges inaximilis takarékossig. Ez. utob= hi szempont miatt, ma a varosfiitéseket célszerti lenne ismét szénbdzisra telepiteni, vagy esetleg ‘atomerdmiibst ellditni. Mind a szilitd tiizeléanyag: gal fULGtL, muind pedig az atomenergiaval mékidé crdmiivekel a virostol, {ttt lakoteleptsl tivol lehet esak elhelyerni, ezért a fejlédés ma a koncent- rill, nay tavolsagtahellds fel6 muta (4), [3} A nagy tivolsigi tavhGellité-rendszerektGl mer esak egy kipés a kilinféle nem hagyoményos energi hordorbk egyre siélesebh kort kutatdisa ¢s alkalma- isa. A nap és geomelrikus energia, a hészivatty kiitinféle formainak fitéstechnikai bevezetése, a m energiahelyzethen egyre siirgetabb kérdés. Mindeveket dUtekintve Lithatjuk, hogy ma egy- mas mellett tizemeltetenddk a legkiilintlebh fit és héellitasi valtozatok, egyre mista sorra_keriil egy-egy clavull, vagy korszertitien berendezés kiva sa, illetve egyidejiileg kell gondolkoznunk a jelen, 1 kizelebbi és Lavolabbi jov6 hGellitasi feladatainak Inegoldisin, rolgiltato erémitA POTES CELJA 6S FELADATA 7 TRODALOM AZ 1. FEJEZETHEZ A flités eblja és feladata [1] Balint, P. Kado, 1968. [21 Balint, Pe: Orvosi slettan. 1 Gina Konyvkiadd, 1972. [3] Bradtke, FP. Liese, We: Hilfsbueh far raem- und aussenklimatisehe “Messungen. 2. Aull. Berlin, Sprinse [4] Baki, G.: Hoszolgiitato erdmiivek telépitésének clemgése és fellesztésuk irinyelvei.. Budapest, BME Herdmuvek Tanszék (Vanulmény), 1970, 15] Biki, G.: Faterdmivek (eayetemi jegyeet). Bus dapest, Fankonyvkiadd, 1975. [6) Curry,’ M.* Bioklimatik. Die Steuerung des ge- sundeh und kranken Organismus dureh die Atmos phire. Aus dem American Bloclimatie Iesearch Tnstitate, Riederay/Ammersee. 2. Bd. Minelen, H. Oldenburg, 1046. S. 1534. {7] Des, J-: N tividtés jelenlegi nelyzete és jovoje a neinzetkozi szakirodalom’ Uikerében. - Bnergia és Atomtecimika 8—9.. XIIT, $2381 ~ 387. (1969), [8] Hekermann : Beszéigetésck Goctinevel. Budapest, Moavar Helikon, 1073, 9] Flsier, N— Kraft, G.: Lehrbuch der Helzungs Liailunigs-'ond’‘Klimatechnik Bd. 1. Heizangs: Lechnik. Dresden, Vig. Theodor Steinkoptl, 1969. [10] Geiringer, P.” High ‘Temperature Water Heating. New York—Londan, John Wiley and Sons, Inc. [11] Hellpach, Wt" Gedpsyche. Die Menschenseele unter Einfluss von’ Welter und Klitna, ‘Boden und Landsehait, 2. Aufl, Stuttgart, 1950, (12] Homonnay, G.— Kontra, 3.~- Vida, M.: Banelépa letek “tetétéri kazinhivaickal. 111. Eptletg pészet, XNIL. (1073). [13] Homonnay, G.— Meszaros, F. (szerk.): LL. Nema icozi ‘Tavitiés! Konferencia 7. os Lee technika Konferencla keretében. Budapest, 1975. [14] Kontra, J.:"Tetotert gazkaninhdzak ietesitesének aignyet itrinyal, edd! tapasstalatok (bad). [15] Léoai, A.: HGerémivek 1~ 11. Budapest, Nehi ipari 'Kényy- és Polvoiratkiad6 Vallalat, 1954 [16] Menyhrt, J. A drezdai tavtités. Bpuletgépeszet VI 1958, [17] Moiweiguand— Bernheim — Sehwen nt dy 26. ml Blettan. Budapest, Medicina Kényy- IT. Budapest, Medi- Syndrome du fidi chez Je nourrisson. Lyon Médical, 16. 65 1927, maj. 8. 2 Favéstecnniea [18] Péter, J.: Munkahelyklima, kUlonds tekintettel a nehézipari dzemekre. Budapest, Magyar Meteoro- login Tarsasig: Az ipari meteorologia kérdései, 1960, [19] Pater, J.: \ matdsebése tenykedésének hOmanka- jellege. Budapest, Egészségtudomany, 1967. (20) Pettenkofer, M. 'V.* Cher den Lultwechsel in Wohngebitiden. Literariseh-artistische Anstalt G. Monchen, Colta’schen Buchhandlung, 1958 [21] Reeknagel, H.—Sprenger, E.: ‘Tasehenbueh fiir Heizung, Lattung und Kiimatechnik. Ménchen— Wien, Vig. RR. Oldenburg, 197 (22) Reinders, “H.: Mensch und Klima, Disseldort, VDI-Verlay Gmbii, 1968. [23] Sds, J.— Bates, T. (szerk.): Az ember egésesége a tudominyos-technikai forradalomban. Buda pest, Akademia’ Kony vkiad6, 1974 (24) Tord, 1.2.Az ember! test. 1—I1. Budapest, Bibli- otiega Kkiad6, 1998. [25] Vaddss, £.: A kommunilis eéli tavhdellitas fe)- Weds és gazdasial megitélése nemzet- mi Hoerémiivek Tanszek. (Tanuimsny). : 26] Gastiselisi lettéri_kazdntelep. (MUszaki Irdny- elvek,) NIMML, 70039. 1975. [27] Korsterd gazfitések. Tanulminy. BMB, 1. Epitet- uspészeti Tanszék, 1 [28] Korszertl gasfiitések. gépesreti Tanszek, 1 Fanulmany 1000 lakiisos lakotelep tetbtéri giz- kazdnhiizas héellatasinak miszaki megoldisi inédozatair6l. BME, 1. Epiletgépészeti Tanszék, 1972. [30] Korszerdi gdsfitések. Tanulminy. BME, 1. Eepiet- genésreli Tanszsk. 1973. [31] Javaslat XIX. ker. Kispest, 11. titem, néetlatésa tetoteri givkazinhizakkal. BMB, 1. Epuletgépe- szeti Tanszék, 1973 Ky jel Larsen Nielsen tipust: hizayari épilet Letoteri kazainiuizas hdcllatisa. Kiviteli tery tébb vailtozatban, BME. 1. Epiiletgépé- 5 k, 1974 [33] Magy tavidszolgaltato berendezéseinek 1970—75. évi_adatai. I. kotet. NIM—OEGU. Budapest, Allami Energetikai 6 Energiabizton= sigtechnikai Feliigyelet, 1974, anulmany. BME, 1, Bpalet- i291I, NOERZETI ALAPOK Homonnay Gyérgyné dr. Az a feladat, hogy a ffitill, hatirolt, terekten hoérzetileg megfeleld kirnyezet legven, kizsrolag hi- fiziolégia’ alapon oldhaté meg. Eppe ezért, a fiitdherendeztsek méreteréschex hoz sziikséyes kiindulisi feltételek nei miiszakictechnikai jellegii alapadatok. Ismerniink kell ugyanis az ember és kirnyezete koxUt letrejovd hdtechnikai kolesonhatist, az emberi srerveret szabvilyori és alkalmazkod6 mechanizmu- sil, valamint azokat « kirdilményeket és hatasokat, amelyek az ember hidrzetét alakitjak. Kzért az. utobe hi Gvtizedek épiletyépeszeti és Hitéstechnikaé Kuta Lasai dontd részben foglalkoztak ¢ kériléselkel, és a héérzeti-matematikai modellalkotissal, E_modellek természetesen nemesak a fritdherendezések mérete- zési eljirisait alapozzik, hanem a szelliztetd- és Klimaberendeztsek kiindults} feltételeit is mexszab- Jk. \ legutobbi id6ben fordult a figyelem az an. inlegrall Komfort-érzet kutatdsira, amely mar a lg {illapot, levegdtisztasig, ligsebesség, sugirzisi hatisok, viligi as, az akusrtikai tény re7gések, 16 6S az elektromos térerdsse, egyiittes vinsglja. K kényvben természetesen esak a fitéstechn val _kapesolatos kérdésekkel foglalkozhatunk, azaz a fiitdberendezésselbefoly.isolliaté paramétereket vizsgiljuk. A szelliztets- és klimaherendentsek kiz- érzeti méreterési alapadatai megtalalhaték 1 magyar nyelvii miiszaki iredaiomban [31]. Vizsgiljuk tehat a tovabbiakhan roviden a hdérzetet jellemz5 hotech- nikaFmatematikai modellt és a filéberendezeések- kel betoly:isolhaté paramétereket. &s. szabiilyor: A) Az ember héérzetét meghatirozd hétechnikai—matematikai modell 1. Az ember test- és feliileti himérsékdete Ax ember szerverel himérséklete nem egyen- letes: jelentds kiilonbségek vannak a maghimerséklet (belsii szervezet) sa felszini (képeny) hémérséklet Kozbtt. A magban (pl. sxijtiregben) mért homérséklet egésrstges emberek 5%-Aindl 36,3...87,2 %C kozatti, és esak igen kis hatirok kizatt viltozik. A kopeny- homérséklet _viszont a test kiitonféle helyein kilén- fi (II-1. sibra). .\ felszint homérséklet szere- penek értekelésther, isvtizzuk ax alapanyagesere (bazilis metabolizmus) fogalmit: alapanyageserének nevezziik azt a minimlis energiatermelést, amely akratlagos izommunks végeése nélkul, nyugod! idegillapothan, felallizott embernél kh, 20°C mezitelen embernél kh, 28 leten 12...14 6rai taplilkozisi szeresen nem befoly:isolt kériiln kornyezeti héiérsé! ‘met utdin gyogy- inyek kizotl mé 4 tec! 9 26) a » 2b — 22% 8 Le A maghdmérséklet és a iénbdz5 pontjain a bérhdmérséktet osszelOgatse a kOrayereli hémérséklettel [2] 11) Went eredmcnyeki b) SOK meet oredmény resreserite. Ke Jottaamerahlel: 2 arohomérsekiel; 3 kGaiomérseklels ¢ tins. mene SNalsa haber bOmerschtetehetd. Ex az érték silagosan kh, 87,0 J/s (7 & egyenl6 a svervezet alnpvels fenntartisira forditandé energiival. Ha. az alap- Wagesere igy viizolt kéritlményel kizott vAltoz tatott Kornyezeti hémérséklet mellett mérjik az oxigénfogyasztast, megallapithats egy olyan kér- nyezeti hémérséklet, amelynél az amigénfogya: 63 ezrel ay, energiaforgaloni minimis értekii ¢ aibra), Ezt a Komyezeti hémérsékletetsemleges (idifferens) hdmérsékletnek nevezziik, Exmnél kisebh vagy nagyobh kornyereti homérsékleten a7 oxigén- keal/h etfolyamatsinak Energiatogyasztis, 2695295015107 °C Abra, Oxigénfogyasztis és energiaforgaloin, vailtozé kornyezeli hdinérsékleten [2) fogyasstis, és igy az emberi svervezet. hétermelése foko76dik. A semleges hémérsékleti z6na mezitelen test esetéhen 20 és 30°C koz0tt van, a szokiisos ruhiizal mellett a semleyes hémérséklet kb. 20°C, ‘Természelesen az egyes emberek eselében egymiis- {ol erdsen ellérd adatok adédhatnak. A. sevnleges hémérséklet, alapanyagesere és dllaliban a héérret jellemabi az ember fildrajzi —nemzeti—etnikai szér- mazise, Kora, ueme szerint, egy-egy embernél pedig a nap 24 Grija alatt, 6s fizikai Allapotatl faggéen is viltozhatunk. Az orvosi gyakorlat a normlértkek 11 val 15% eltérést sem tart még korosnak. AZ EMBER HOERZETET MEGHATAROZO MODELL 19 2. A kellemes héérzet meghatérozisa A semleges kirnyezeti hémérséklet_melielt az emberi szervezet hdszabiilyoz) mechanizmusa a leg- keveshé terhelt, az ember nem fizik é nines melege, jal érei magét. Igy hatsrozhatd meg tehat a kellemes héérzet, vagy a komfortzina feltétele: az ember é a Kornyeret. kisilli hGesere kellemes tesifeliteti himérséklet mcliel, avaz a srerveretet legkevésbé igénybe vevs médon_megy véghe. Ha a Kornyezet homérseéklete ettot eltérd, pl. kisebh, akkor ndvekszik 1 hémérséklet-gradiens a bérfeliilet és a kirnyezet Kéxott, az emberi szerveret hdleadisit esdlskent6 fiziolégiai mechanizimus miikédésbe lép, a semlegest meghalads kérnyezeti_ home ‘i test= (mag-) homerséklet esak gy maradhat éllan- 6, haa hdlewkis is zones mértékben né. sKellenes higrzet az a tudali fllapot, amely termikus kiirnyczettel knpesolitos elégedetisdget fejeri ki” [10]. 157 a definieié nynjt t4mpontot ahhoz, hogy berendezéseinkkel, rendszereinkkel éppen a ellemes hiérvetet biztosité koriiiményeket. teremt= sii meg. ho kai ‘entick alap}in az ember olysn modellel kiéize- litheté, amelyben a tapkilék égése sorin keletkez6 energia, egyrészt akaratlagos és akarattol filgget~ Jen izommunkéra forditedik, misrészt_ hévé ala- kulva iillandé maghémérsékletet biztosit, és a test- feliletrél a hé a kornyezethe tavozile (11-3. bra). Akaratlagos és akaratunktol fiiggetlen izommunka kévetkeztében ugyanis a tipanyagok jelentés része alakulhat at hasznos munkawa, é mindkét esetben bizonyos hinyad hé formjban szabadul fel. (A mun= katevékenystyek energiasziikstglets sreallitasit 1. [I], [4]. [16)). A munkatevékenysé hasznos munka fogalminak bevezetésével a teljes anyagesere (inetabolizmus) fogalméhoz jutunk, A mai korsverit kiizrzeti_kutatéshan [16] azonban nem viilaszl jak szét az alap- hasznos anyageserél, his ahogy liltuk, sz akapanyagesere sok téayezt6l fiiggd, eigg Vig hativok kiz6tt viltoz6 érték. A szerveret mfikddésének hatisfokat igy az p= Sows (ety sszefliggéssel seAmitjak (W és Maz angolszisz, héerzettel kapesolatos irodalomban elterjedt jel Iés). A hasznos munkiivé ét_nem alakulé enery aszerveret hové alakitja, stzdja a kornyezetnek: Cuca (IL-2) az, eayenlet tehiit azt fejezi ki, hogy a felvett. tAphilck égéshéje megegyerik a hb és munka forma- Jiban leadiott energia dsszeyével. Ax egyenlet ter- imészetesen bizonyos idétartamra vonatkozik (pl. 1 nap alalt felvett taplalék), és a tartalék azt lejezi ki, hogy ha a felvett s4plalék energiatartalma megh: ladja a _leadott energidt, a tobblet_ raktirozbdik (ndvekedés vagy hizis) é forditva: ha a szervezet tartalékaibél kell a hasznos munka, illetve hdleadis energiafedezctét eldillitani, a fogy’s bekovetkezik. Qrasnosmosia+ Qn8-+ Orie»Hasznos. mee | Fees b 3 | Fu ~) eh ato ira, Hétechnikai modell Al a Lerinelt. hot! mnegh rzeti modellalkatis Knyege az, a fell fvorolt Lestielitieti hor let inellett Kell xz embernek megsvabadulnia, E a kellemes hdérzet_ meghatiro hogy « sververet a hG formjaban felsza baduld eneryiit hogyan adja ata kérnyezetnek. B) A héleadas mechanizmusa Az emberi srervezetben termett h6 a ruhiival és ruhdtlan testfeliletrd) sugarzdissal & kon= vekcidval, valamint a kilélegzett levegdvel és pxirol- gissal tivozik el a kirnyezethe. . sy Qu + Oa Gece? Ge A rubiival fedett testlelileti részeken a (1 egyenlet els6 ket tényerdje veretéssel jul a ru felszinére: (Fs) at Qver= ron + Pong = (i8a) A sugirzisi és Konvekeids hdleadis, a hiverelés és nedvessigvindorkis. tirgvaldsinak és részlete~ zésének érdekében, a tovabbiakban réviden dssze~ Toglaljuk a hé- és nedvességtranszportelméleti Ssszeliiggéseit, anni is inkabb, mert ezekre az el- vekre ink tovabhi fejezeteiben is Limaszko~ dunk. Terinészetesen a rendelkezésre ald kinyvtdrnyi irodalombl esak egy igen rovid és eélsverdi vlog: List kozliink, Levezetést sehol sem résrleteztiink, de az irodalomjegyzékre valé hivatkozist minden eset~ hen {djékozatatja az olvasét, ha valamely elmeéleti probléma elimélyitését Litnd saikségesnek. ©) Az alkalmazott hé- é nedvességvindorlis alapok és elvek 1. A transzporteyyenlet Mind a hé-, mind pedig a nedvességyindorkis alapegyenletei a transzporlegyenleth6l szirmaznak [46}, (47). Az Allakinos transzportegyenlet levezetéschez de- finiélnunk kell az extenriv és intenziv mennyiségeket. HOERZETIALAPOK Ax. extenziv mennuyiségel a kilerjedéssel arin s gy additio jellegiiek, teat ket rendszer egyesité kor dsszeadodnak, (PI. térfogat, tomeg.) Az inlenzio mennyiségek értéke ezzel szemben ket rendszer egyesitésekor nem Osszegezduik, hanem kieqyent— édik. (PL. nyomds, hémérséllet,) Az intenziv men; niyiségek nem Miggnek a kiterjedéstol. Ket rendszer kolesinhatisa sorin a jellenz lenziv mennyiség tehiit kiegyenlitédési tenden mutat, ha a tokéletes egyeusilyi sllapotot esak vex lelen hosszii id6 ulin éri is ele Az egyenstly sailk- sixes s eldaséges feltétele ugyanis a kilesdnhatiisra jellemz6intenziv im homogén eloszkisa. A kdlesonhatis miatl Iétrejétt valtozis arinyos a jellemzd extenziv mennyiség megvaltozs aninyossigi Lényezé maya ax intenziv mennyiség, A transzportegyentel legiltalinosabb alakj; Adott egy rendszer, amely Wmegkézéppontja w sebességyel_mozog.” valanely av, extenziv -mennyiség sfirisége nm Ax tGrfogat _helsejéhen az Fedik ponthan mennyiség ket okh6l vAltozhat meg: — a Lérfogntelemen belill forris vagy nyelé van, — a térfogatelem hatirold feliletein keresztl vagy bedramlis van, A inérlegegyenlet felirisa és (a Gauss~Osztroq- radszkij-télellel) dtakeitisa utd a flakes tra portegyenlet : au, Rtvd =a. (4) ahol q, az -edik ponthan a fornis; J, dramstirdist ivedik’ ponthan (vektor), Az firamsiirdiséa-vektor az 1 int gradiensének lineiiris kombinviciojt (Onsager, viv mennyissy 16) Sag ara yes hol 2, a vezetési euytitthatd. Forris nélkiili mozgd vendszerre legiltatinosab- an a kovetkezd transzportegyenlet irhaté fel: OH a grad y,}=! -f Oe a (we jus }= 0. aes) |. konvek iség, amely azt - hogy az extenziv mennyiségek nemesak az igek Kieavenlitddise miatt, de a mnozgtis miatt is elmoz (11-248) a kileegzett levegd; 2,, a belélegrett lovegs (ksirnyezet) abszoiit nedvességtartalma, Ha a kilelegzett levego tomegét, hémérsékletét Gs nedvességtartalmst olyan tapasztalati értékekkel helyettesitjik, amely a taplilékfelvétel fiiggvén ben megadja'a kilélegzett légmennyiséget, felirjuk a levegd abszolit nedvességtartalma é a levegében levd vizg62 parciilis nyomssa kéxitti dsszefiigaést, Kapjuk, hogy az dsszes lélegzéssel leadott: hmennyi= ség: Geo VETO Oripsseel(H— G+ UI PregdIe (U4) ahol 5. Parolyésos hiivesstesty A pérolgissal Ieadott homennyiség szintén ket riszre oszthaté: a iron keresrtitl_ paradiffiizidval ban el- 6s a bor felszinérdl izzadis form: 1 burkolé hdr nem prira- & nedves- séguir6, exért ha nem izzadunk, bOrunkon keresztitl fllandoan, még teljes nyugalmi dllapothan is priro- logtatnnk nedvességet. (perspiricid insensibilis). A pirolgéssal leadott hdmennyiség a Kornyecd loveys. sebesse (Pjo)> valamint a bér homér sékletenek megielelé lelitési yéz nyomsisinak (py) fggvényéhen felir~ ato: Cris i+ re10-% .)Anul Ps Pies) (11-25) (Levezetes neki, [10] nyoms ) 6. Eyyéh hiveszteséyek Jom [1] megemliti: még a hdesere 2 veretés, ha az emberi test safit homeérsékletétél eltér hdmersékletii felitettel (hd~ vel, fémmel, aveggel) érintkerik, testhomérsékletit saéklet vagy vizelet tritése, a belélegzett levees valamint az elfogyasztott ételek és italok testhd- inérsékletre valé mmelegitése. Ezek a ényezik azon= han egyfeldl a teljes hdleadis mintegy 5%-at jelent- hetik csak, masteldl nem hefolyssolhatdk a {iitéssel, igy ezeket nem is tarayaljuk niszletesen,30 _noerzert B) A hie tényezik yasold Helyettesitsik egyeniethe a (I-21. erediményeket é azonnal hefolyiisolo tényerdket. a= Gripausl! 1) —Qrcss Voie = = Qo = rons + Qoaes Behelyettesites utan Gpaea( ~ 9) ~ 157 10-4 bo) + £ (44 — eg) Ap 15-4 PTOMES24 3H) be a (Il-2), illetve a 25) egyenletsorbol Liekinthetjik a héérzetet “PnP = Fal py2ponelle biog) + (11-26) uaa (le ~ Fa) Atickintve az egvenletet, j61 lithatd, hogy a ho- Grzetel a Kivel hers lényerdk betolysisoljik: Munkavégeés—Ruhézat Karyezet in Ya boy a at ‘oe Das Wey 1. A fiitéherend Fiitoherendezéseinkkel déntéen a sugirzési hémerséklet viltortathato. Ez a ket jellemzs dsszefoglalhate red homerséklet, fogalmaban, A sziraz ‘éklet meghatdro- aisira a hdegyensiily nyéjt kiindulopontot, Stacioner Aillapotban, héforrds nélkil ugyanis a konvekeidval 6s sugirzassal leadott (felvett) hémennyiségek ds svege 2 helyiségben nulla, aza7. Han leg — tov) + Hagler bang) =O. hol t., 2 helyiség svéraz eredé hmérséklete, Fejezziik ki a sziraz ered himérsékletet: ey, aay ag Ha a levegs nyugodt, a Keysehesség¢ kizel nulla a sugirzisi himérséklet szerepe nagyobb, mint a lig” hémérséklel. Ha az ereds hémérsékletet. az emberi testre vessziik figyelembe, a (22) és (11-23) bssve- fiigaés sxe 6s Igy Selirjuk az ember diltal leadott hot: Neue %aualbe~toag) + A rors tranv (te — bev) N gui %isole— beg s isi homérséklet, a sugdrzisi h5= Sklet meliett jelentkexs kon- ahol tehit a sug leads és levega ALAPOK, vekcids hileadis dsszeqe azonos af eredd homér- stklet mellett fellépé dsszes hileadissal. Helyettesitsiik be a szokssos, a gyakorlathan el- fogadott kazelité szamértekeket, amelyek a nyugvo levegére vonatkoznak Aggy =L7 mn? és Ajogy = 1.9 m%— valamint yg =5.25 Wim, Sone =4,0 W/mi.2C — igy kapjuk, hogy Le =ONGL+O,5dh yy (il-27y 2. A WGérzeti jellemzik mérése Fiitéstechnitai feladataink sordn dltakiban lég- homeérséklelet mériink. Ezen a sackysinyos feladaton tiilmenden, sor keriilhet 2% ered homéséklet méré- Kredé hémérsékletet_ sugirzést elnyeld, ph Missenard-féle gombhomérdvel_ mérhetiink (11-16 ‘ibra). Az igy mért eredd hémerséklet_ nem teljesen amit érziink, mert az ember Feldilete a és szempontjabol sziirke és nem fe- azonos azzall sugirzdiseln kete, rzetet_befolyisolé tényerdk kizill_egyes fitdberendezéseknél a lég- és feliileti hémérsékleten tiilmenéen a légsebesség is viltoztathats, A feladat leghtitések alkalmazisakor, vagy abban az esetben meciil fel ilyen formiban, haa helyiség fitésct a céljairn terverett klimmherendezéssel oidjuk meg, TL-17. atbra. Fle Hele kata-hémerd 1 Tolyatek TT-16. bra. Missenard-féle ‘gémbbGmer’Hédrétos anemométer (DISA tipus) ‘Termisztoros anemométer Kata-homérs ae Lirordsiival A légsebesséy hatisit leges Kinosabban a. sairaz Kate: vehetjiik figyelembe A Katachémérd (11-17. Abra) olyan pothémérd, amelyen a 38 és 35°C van jeldlve. A mérés alkaln val a Iehiilési id6t_mérjtik, amelyet.nyilvinvaléan hefolyasol a légsehesség is. nim megh A Kata-termometria a mai miisverezettséy mellett clavult és esak kézelitésre alkalmas. Az egyes légsebesség-tartominyokhan alkalmazhaté miiszereket a II-1, tiblazathan foglaltuk ds Ax alkalmazhaté és megengedheld Wasebesség figyelembevételére a hdérzeti irodalomban_ szimos egyéb eljards is ismert, ezeket 2 vonatkoré iroda- Jom [32] igen részletesen tartelmazza és magyar’ F) mint a fiitéberendezés méretezésének kiindulé adata amok A. hérzeti jellemziket méreterési_nomog oglallik dssze. ‘A legelterjedtebb és legmegalapozottabb méds (11-26) egyenleten alapuld héérzeti_méret ext fogadjuk et {16}. 31 Fatéstechnikai szempontb6l e diagramok Kirill avok a fontosak, amelyeken a relativ nedvességtar lalom konstans, hiszen ¢ tényez6t a ritéberendent nem befolyasolja. A. léghémérssklet—sugirzsi_h6inérselclet —legse- besség—dltdzet és munkavégas keépesség bssrefiigge seit. a TEAS, bra mutatja. Mivel a 11-18. sbrin mutatott nomogramok esak 45 °C felileti himersékletig érvényesek, a nagyobb feluleti homérsékletek a sugirZfivések — tar tominyaban, lovabbi méretezési kiindul6 Feltételeket kell megétlapitanunk. Bzek kizitl a legismertebb a 11-19. tatott Chrenko— Kollar diagram, ame! zisi tényend Tiiggwéayében mutatja a m heté fej felettifelileti hémérsékletet. Mivel a Chrenko-gorbe is esak 60°C hdmérsékletig é viszonylag kis belinayassigi helyiségekre érvényes, ext a modszert is tovabbfejlesztettek [25]. Felithato (I-11) é (I-12) egvenietek a koponyatetd hileadisa ‘brim bemu- a besugir- megenged- alapjin se + Qa tow 3 Tyo ‘se |" + ue= Hoof [ i ~ (105) | ‘ (i) (is) [f+ ) (11-28) Ou ho -NSPT ho NSP + Atottia-te leo ahal Q,. 2 koponya héleadisa; T,,3 k» 2 koponya felileti himérséklete; Typ a sugirzd ratoteliiet homeérséklete; Tygy 1 em fritott felitletek hémérsék- lete Rehelyettesitve az dsszefiggéshe a fejtetire kellemes 31.5 °C hémérsikletet, kapjuk a 11-20. 006i 1-050 a Un hcsa ite 12] z $10 g 5 10 5 Levegt 20 25 0 imérséklet=sughrzési himérséklet, °C I-18, bra, Kézérzeti méretezési diagram.32 HOERZETT ALAPOK 1 eo oar TP at yo. 4 0% OA Uy. ie 05 jos on joa 08 ! a INS. rte 10 10 14 12 10 08 06 0% 0200 20 24 28 42 36 40 4% 4B 52 55 60 6% 68 ee tug, OC @ 11-19, sibra. Megengednetd men {birt miezongesbets {25}, amely most mar a sugirz6fiités teljes tarto- manyara érvényes. Ugyanilye: médszer alkalmazhato pi falfiitések héérzeti hatdsiinak virsgélettar Hazinkhan egyébkent_ma is tovabbi kiterjedt héérzeti kutatisok folynak a sugdrzétiitések killin leges eseteire afkalmazhaté pontos inéretezés megala- pozdsira [5]. o.oo" Wereli hémérséklet Chrenky sz genet: 3 pen G) Varhaté héérzet, héérzeti alkalmazkodas: ‘ddigiek (a 11-26 egyenlet és a 11-18. Abrasorozat) ly solo tényezik egyiittesl megviilasztanunk a kellemes, haérzet biztositasthoz. Nem kapunk azonban infor- micidt otra, hogy az adott kérnyezet mindenkinek inegielelé-e.| Ehhez ugyanis azt_kellene feltételezntink, hogy tminden ember hdérzeti igénye azonos, mert igy egy, a (IL2S) eaventetbol levezethetd mutatoszim on wan is kifejezhetné értékitéletonket a, adott varhatéan kialakulé hdcrzeti_viszonyokrél. Mivel zonban az emberels és igényeils nem azonosak, Sot, ahogy kifejtettiik, kor, nem, fizikal dllapot stb. szerint ugyanazon kérnyezetben eltérés muta kozik az egyének hoérzetébel A komfortviszonyok megitélése _szempontjabol figyelminket nyilvin ax elégedetlenekre és ezek wirhaté széméra kell inényitanunk, hiszen jogilag a rendeletek, eldirisok megiogalmazisakor ezekre kell tekintettel lenniink. A tovibbinkban kitjuk oajd, milyen energiagazdilkodisi kévetkezinények- kel jér, haa héérzetiley elégedetlen emberek szAmdra is megfelel6 komfostot biztositunk (la TV. fejezetet). Avra kell tehit villaszt kapnunk, hogy adott kérnye- vetben hkinyan és mennyire lesznek majd ekégedet- lenek? Ezen érdekes probléma megoldisit nem tudjuk ismertetni, mert e konyv terjedelme szerény ahhoz, hogy a réscleteket leirhassuk N médszer azon a fiziologiai megfigyelésen alapul, hogy az emberi szervezet képes a kérnyerether vaid alkalmazkodisra, Ex matematikailag tigy fejezhet6 ki, hogy ha a {UL-3) egyenléség esetleg nem all fenn, bizonyos ideig az ember nem kepes filés hojstdl megieleld mérlékben megszalsadulni, azaz arig = Qriramets— Qa Gans Yyae+ Geese 1-29)Mivel e felesleg csak bizonyos ideig maradhat meg, itt mir kifejevetton instacioner jelenséggel illanke szemben, ‘A virhnts hbérzetre jellenz6 sain Abu Y= (11-30) A (11-26) egyenlet alapjin a (I-30) egyenlet tagjai kifejthetsk. Ax igy levezetett egyenlethdl és az ASHRAE. pszichotizikai korafortsialijanst kind va verettek be a .rirhalé, hiérzetre jellemzé szdm” fogalmat [14], [15]. (E fogalmat. az angolszaisz irodalomban PMY-vel jelolik, a ..Predicted Mean Vote” szavak réviditésekeént.) he 40 60 nya Elégedetlenek hei “20 15 30-05 00 05 10 15 20 Héérzeti jellemas IL-2, bra, Varhato héérzeti jellem2 [16] A kutatdst munka eredmé Abrin léthalo. Az dbra megadja a varhaté héérzetre jellemz6 szamot, és azt, hogy ezzel a hdérzettel var- hatéan a benntartizkodbk hény. szazaléka lesz elégedelten (e srimot 7 angol irodalom a ,,Predicted Percentage of Dissatislied” raviditésekéut, PPD-vel jelbli). Ez a megkizelités egyben ij felfogist nytjt a fiitéstechnikai méretentshen, Ha ugyanis pl. egy adott hoérzettel varhatan a helyiségben tartozkodoknak e enyegsben a 11-21. TRODALOM A tL. PEJEZ Héérzeti alapok [11 Balint, P.: Elettan, Budapest, Medicina Konyy- indo, "1968, [2] Balint, P.: Orvosi élettan 1— 11. Budapest. Medi- cina Kényvkiad6, 13) Banhidi, 1. Hegedis, Gy.— aerétei, K.— Roma, P. Sugarz6’siivlates altalinos iskolai Lantermekben Epiletgepészet 2, (45 [4] Banhidi, L.: Zart terek héérzeti méreterése. Buda pest, Maszaki Konyvkkiadé, 197 [5] Banhidi, L.: Zart Lorek hétechnikai mérete; fefldaés? iranyai. Epaletgepeszet, 1, 16] Bird, Ko: Sik feta tényezd meshatiro: 226. (1975). 17) Chrenko, F. A.: Heated Ceilings and Comfort. Eondon'1953. Journal of te, Installation of Heat. ing and Ventilation. Band 306 peiband 2t0 Nr 215, TiS i34 pe sénok 7. (1975). Us esngainzisi pészel, By sa. Epaletgey 3 Fatéstechnika “TL ALKALMAZKODAS. mondjuk mindenképpen elégedetlen, akkor mir esak szociolégiai, jogi eldinisi kérdés “dontel afeldl, hogy alkalmazhatok-e az adott héérzetet el ideéz6' parameterck. Kiilonds jelentiscget kap a probléma a mai energiahelyzetben, H) Héérzet és energiatakarékossiig Az ldbbiekben ismertetett médszer specilis {0 téstechnikai alkalmazisit hitjuk a 11-22. abrin, Te ugyanis az eredé hémérséklet van a vizszintes ten- gelyen, azaz éppen a fitdberendezéssel valtoztathat6 érték. 7 bra j6l mutatja, hogy a benntartézkodok S%i-a mindenképpen elégedetien, valamint, hogy a gorbe a minimam kérnyezetében igen lapos, azaz 2.°C. himérsiclet-esikkends is esak 10%j-ra wiveli az elégedetlenek szimit, A meteorolégiai tényerdk és a filtések energiatel- hasznikisi dsszefiiggéseinek ismeretéhen megitélhet6, vajon a 2 °C bels6 ereds homérséklet csokkentés milyen energia-megtakaritiist jelent. Mai szemléletiinkkel esak igy Hitdberendezéseink Kiindul mé rozhatjuk meg ési feltételeit, 0 26 17-22. dibra. A helyiség els hémérséklete ‘A hdérveltel eléxedetleneke széminak Osszetitggése [14] ETHEZ 18) Du Bois, B Lemperaturt 1937, [9] Bekert, F austausch. Berlin, P.: The mechanism of heat loss and regulation, Stanford Univ. Press, Einfabrung in den Warme- und Sto Springer Verlag, 19 [10] Eckert, 22: Introduction to the transfer of heat id mass. New York, 1951. [11] Elsner, N.— Kraff, Gz Lebirbuch dec Heizungs-, Livftungs- und Klimaieehnik. Band 1, Dresden, Verlag ‘Theodor Steinkopti, 1969. [21 Fanyer, P. G.: Calculation of thermal comfort troduction of baste eumfort equstion ASHIEAE trans. To. Lh 137. {191 Fanger, P.0.- Conditions. for thermal comfort. Introdvction of a general comfort equation. Th J.D. Hardy: “Bhysiologieal and “beh ioral imperative regatation. Mots, Chaney Ge Pho ariyer, P. O.: Energy conservation and human comfori, Baulapest, 8, ‘Fates: és. Lextechniiea Konterencia. Eliadis. 4375, [ay[15] Fanger, P. 0.—MeNall, P. H.— Nevins, Re Ge: Predicted and measured’ heat losses and’ thermal comfort conditions for human beings. Symposiin fon thermal problems in Biotechnology, ASME. [16] Panger, P.O. ‘Thermal comfort. Copenhagen, Danish Technical Press, 197 LIT Gaque, A. P.— Burton,” A. C.—Barell, H. Cu: practical system of units for the deseription of the lieat exchange. Seienees 4. 428—430 p. 1041, (18) Gaype a. Winslow, Ce B.A Hereingion, ‘The influence of clothing on physiological feaetions of the hunngn body to varying enyirone mental temperature. Amer J. Physiol. 124. 30. p. 1938. [19] Grober, H.—Brk, S.~Grigull, M.> Warmedber- tragung. Berlin, Springer Veriag, 195: [20] Ginther, H.: Teilbeheizung von Arbeitsr’iumen. Dresden, Diplomarbeit, 1968. [21) Hil, L. Vernon, H. Hargood, D. : The kata: Uheringmeter as a measure of ventilation. Proc Roy. Soc. Series, B. $3. 198. p. 1922. ‘Honionnay, G.: Pitéstechnika 1. Egyetemi Jegy- get. Budapest, Tankinyvkiads, 1976. aszay, T.: Maszaki Hétan. (Hékbziés). Ké Budapest, Tankényvkiad’, 1966, Macskisy, A. és szerzdldrsal: Kozponti fates 1 Budapest, TankGayvkiads, 1071 Maeshvisy, A.: Nagyesarnokok’ sugirz6 fatése. Buda rtsciby 1964 al, yest, Akad Mavskeis pest, BME, 1 [27] Majoros, 1. lisa. Dip- lomater’. BME L ia neve lente Kon- zulens: Dr. Molnar Zoltan. 197 [28] Menghart, J. ésa BMI 1. Epileigépésceti Tanszék Munkakizissége: Epiietgépészeti laboratoriumi ayakorlatok. IKéziral. Budapest, Tankonyvkiado, 1033. [29) Menyhdrt, J.és a BME 1. Bpiitelgépészeli Tans Munkakbzisseye Javaslat a hovesztest isis kiindulo-adatainak meghatirozisira, 11. dsszeloglalés. Budapest, 1977. 30] Menyhart, J: Epuletek hotechnikai modellez Akadémiai doktovi disszerlicid. Kézirat. (6ssze- allitas alatt). Budapest, 1977. [31] Menyhart, J: Klimaberendezések. Budapest, Ma- zak Konlyvkiadd, 1967. HGERZETI ALAPOK [32] Menyhart, iok. Budapest, [33] Menyndriv. latok rodahelyisegber nnikai Konfereneia. (34) Mésedras, Pe" A'Hosuiens by iekeomort érzetee, a besugirzs! sa sui ‘Yadmitisi modelijének. kidoluozasa szami- segilségevel. TDK dolgozat. iiletgepeszettTansaék. Kongens Dr, Molnar Zoltan. Budapest, [95] Méssdras, P.* A konvforterzel sedimitiisa szdunits~ i2epes program segitsexével, a sugirzisi hénisrsék- fet és a teusehesseg helyi valtozasinak Hgvelembe- wételéyel, TDI dolgozat. BME I. Epuletgepeszeti ranszék. Konzulens: Dr. Molnar Zoltan, Budapest Légtechnika. Méretezési alapada- aki Kony vkiadd, 1967. oi Faites- 6s . Budapest [36 A hétadiis gyakorlati saAmita- alapjai. Budapest, Tankényvkiad6, 1963. (37) Missenard, 1." Chauifage par rayonnement. Temperature Limite du sol. Chaleur et Industrie, 37, 1995, 159."p, [38] Motndr,”Z.2"X" sugaraisi_hémérséklet_kazelit6 mnitasa, Epiiletgepeszet 2, 4932. old. (1975). [39] Motndr, Z.: Sugirzottitések. Kézirat. Budapest, ‘Tankonyvkiado. 1969, 140] Nictsent, B.: Thermoregutation in rest and exer- cise. Copenhagen, 1900 [41] Petientoffer, "MI." ¥." Wber den _Lutweehsel_in Wohngebsuden. Literariseh-artistisehe Aushalt 4, J. G. Colla’selien Buchhandlung. Munchen, 1058. [42] Recknagel, H.—Sprenger, E.: ‘Taschenbuch fr Heizung-, Laftung- und Klimatechnik. Manche ien, Re Oldenburg. 1970. 43] Reinders, H.: Menseh ind’ Klima, Dassetdort, VDI-Verlag Gmbtl. 1069. [44] Rietsehel, H.~ Rais, W.: Fatés- és Légtechnika. Budapest, Misaki Konyvkiads, 1964, bd, Gy. Szamitasi moriazer a nirt Lérben vir- inat6 émberi héérzeli visonyok meshatsrozisira, pilleluépészet 8, 131-134. (1979), [46] Szlies, Be: Hasontésig & modell, Budapest, M aki Konyvkiad6, 19) Volaues, s Spletgépészeti folya~ matok, Budapest, Masaki Kony’kiado, 1975 [as] Tins, 7. mberi lest I-11, Budapest, Bibli- otheea Kiadé, 1958.II. AZ 1D6. RAS ELEMEI Homonnay Gydrgyné Dr. wAz id6jaris az adott légtér fizikai sllapot, a folytonos. Allapotvaltozis pillanatnyi_megnyil- vénuldsa...”, telxit térben és iddben llandéan viltoz6 folyamat, egyetlen miiszerrel nem mérhet6, Ssszetett, bonyolult, komplex jelenség. Allapotat mérni és jellemezni esak elemeinek egyidejiileg, de kiilon-kiilon mért és megieleléen megallapitott egyiit- tesivel lehet. Ezért azoknak az id6jirdsi elemegyiit- teseknek a megvalasztiisa, amelyek a ftitdberenderé sek méretezési adatait megadjak, nem kénnyti feladat. A kérdés megoldisa sorin a héérzeti probléma- kér tirgyalasira valasztott titon indulunk el, és felirjuk a fold felszinére vonatkozé energiamérleget, k a liitGberendeztsek- y megfeleléen v: lasztott hosszabb idétartamot virsgilva, a felsz nen energiahalmozécis vagy enengiavesrteség nines (IIF1. sibra). Qo + Opies + Qeanja + Gv 1= Optica + Ons + Caja + Gh 2 (IE) eayenlet bal oldakin asszegerziik a talaj fel- szinére trkezd energiikat: —Qy a felszinre juto, é onnan eltévoz6 sugiraisi energia egyenleget Jelenti. A felscin sugérzsisi energiamérlege bonyolult vizsgilatot igényel, ezért esak ereddjét tintetjilk fel az eayenlet bal oldalin. Quy, A felszini kondenzA cidb6i szirmaz6, és altaliban ethanyagolhaté hé- mennyiséd, Quis), 2 talajbél tarolt hibdl a felsz érkerd, Ory 4 a. Yevegobol konvekeiés aiton a tala} felszinre diad6dé hOmennyiség; mig jobb oldalon a talajfelszinrdl tivoz6 dsszenergidt timtettik fe pues 2% elpirolyést, Qyy 2 hoolvadist fedez6 hi mennyiség, Qyj2 2 talajrétegek, Gia pedig a fe szimnel érintkezi légiramlatok "éltal a felszintél Konvekeiés titon felvett hmennyiség Ha az egyenlethe beveretjuk a Groov = Gov 2= Gov konvekeiés héesere, valamint a a jellést, elhanyagoljuk a Qjge4 érbékét és rendezziik az egyentetet, igy a Choos egyenlether jutunk, t= Gran) — Grays ax Gt; Opie Gro (U2) A meteorologia tudom: egyenlet valamennyi tagjét részleteiben, a foldrajzi hely fige- vényében, megfelelden kis idéegységek alatt, adott Eee ene ee] Sout spo pssrihatr a ene I1l-1, abra. A felszini energiamérleg [21 ginal Raton Faldo iusneraeat Ieieg Wtupares #0 16gkoe by etsent tetfen energinacregunk xt ttle 1 talag: 2 proiigrs lef Kinugarzaet« besugarzdss 2 elpdrolas { huoltaade'? farhuleme hieseres# felsaintsuakragst merioge 9 8 Ta}ba benatolo eaergias 1a a talajbol ahesuez0 enevala esetben instancioner jelenségként vizsgilja. Magunk most esak az egyenlet azon clemeivel foglalkozunk, amelyek elméletileg és a hosszti évek kialakult gyakor~ Jata Szerint a ffitdberendezések meéretezését és sza- bilyozasat megszabjak.B) A konvek s h&esere elemei A konvekciés hécsere legfontosabb elemei a levegs- homérséklet és a légmozgis, Elsésorbai nyezt Kell megfelelé hdtechnikai és statisztikai pon figyelembe venniink a fiitdberendezések mé résénel is, A leghiimérséklet A léghémerséklet a léghir egyes részeiben egvazon nagymértékben kalonhiz6, és a térbeli s tér azonos helyein iddben is Allozik. Az iddbeni viltozis Wrvenyei és keretet 1 tér egyes pontjaiban egymiistél eltérnek, ezért meg kell hatéroznunk a seimunkra jellemz6, méretezési eljdrisaink alapjaul szolgil6, jellegzetes hémérsék- leti értékeket. Ennek értelmében a léghdmérséklet targyalisakor mindig meg kell emlitentink, hogy hol és milyen srintmagasstaban levd légtimeg hémérsékletérdl be- széliink. A homérséklet a magassiigal ugyanis Iénye- gesen villozik (III-2, bra). A meteorologiaban — ha nines egyéb kiln megjelilés — a foldfelszint6l 2,0 m tdvolsgban mért érteket értjiik léghdmé ten. A tovabbiakban a fitéstechnikaibs legretes hmérsékletérti ellogadott, jel- a) Jellegezetes himé A léghmérséklet napi mencie. A léghémérséhlet napi menete sinusgorbével kdzelithet6 (III-3. Abra). A gorbe minimuma napkelte tajara, maximuma a nap delelésénél valamivel késobbre esik. A késés oka az, hogy bizonyos idére van szitkség, amig a foldfel- szinnel kizdlt maximndlis energia a 2,0 m-es szintet eléri A léghémérséklet_napi_menetének_legfontosabb jellemzéje a gorhe amplititddja, a maximum és mi mum kéz6tti-kiilonbség, amelyet_a_hémérséklet napi ingistinak neveznek. 1 émérséatet, °C Mogesséa.m* ss6 7 8 9 10 & 2. a oy Teac 660700 720% égryomds, bor TU-2. dbra, Homérséklet-alakulis a magassiig, szevint [2] 750 ee Ahogy a ITE3. bran litjuk, Magyarorszdigon ax atlagos janudrai nap teljes homérséklet-ingado- isa 4...5 °C, mig az atlagos jilinsi napé 8...10°C kari mozo; Sok évi megtigyeléssorozat igazolja egyébként is, hogy a hidegebb napok hmérscklel-ingadozisa ki sebb, mint a meleg napoké, zt a slatisztikai adat- sort a német kutaték [28] digy alkalmaztik, hogy egy-egy tartominyban és krnyezetében a hmér- séklel-viltozis a napi_ kézéphémérséklet linesris Tiiggvenye, azaz K yleiempi Kay (IL-3) tehal példdur: ha —18 °C, fae nani = bie api innen a Ky és Ky ki Pes O24 6 802K 16 202025 TIES. bra. Az évy a nyair, & a tél egy tiagos napjanak hétokinenete [11] * Wis 2 664 2 ame Egy jellegzetes kizéphémérsékletii nap héfokle- futdsat vilasziva és O indexszel jelélve. a tobbi uapok héfoklefutisa arényosan képezhets a a 4 lacenayt_ obo boar magi aH) A (IIL3) és (TTA) egyenlet alapjin az drai mért értékek, illetve a megillapitott napi kozepes mért hémérsékletek ismeretéhen, a napi _ héfoklefutis szmnithato. ly médon megallapitott hideghulliim-lefutaist: mu tata Il A api . Ha az. eddigiekkel ellentétben a hdfoklefutast ismerjik, és a kdzepes hdmérsékletet keresstk, akkor a fase ap (15)A KONVEKCIOS HOC! MEL 37 Ssszeltiguést alkalmazzuk, ahol a hémérsékletinds xek a mérés iddpontjit jelentil Budapest napi kozéphomérsékletének évi menetét mutatja a 11-9, Abra, mig a IT-6, abrin az érde- kesség kedvéert néhiny kilféldi nagyvaros adatait mutatjuk be. Az Abra mutatja, hogy mar a legele- mibb kiindulo adatok is mennyire kiilnbdzbek lehetnek a foldrajzi hely figgvényében. b) A napi hémérsékletmenet viltoziisn A TIES. Ietinenetet az iddjiriis befolyasolé megvaltoztaljak. A gorhe esak deriilt, szélesendes napokon ilyen seabilyszerd, a szabvilytalan iddko- zikben jelentkez6 felhdzet és a szél a homérséklet menetét erdsen megvaltoztathatja. Ugyancsak igen erésen efolyasolhatja a gérbe alakjit a virosi Kornyezet [17]. A legtjabb kutatasok oglalkoznak a telepiilések és ax éghajlat koleson- val. Ezen heliil a vérosklima-kutatés viszonylag tj. Az elsd ilyen targya mi, amely London éghajlatival foglalkozott, a mdlt szizad elején je~ lent meg. Ax ipari forradalom miatt ugyanis Anglit- ban jeieatkeztek elészir az urbanizéciés problémak. Mig 1800-ban az emberiséy 1,3%-a, addig napj inkhan a Féld népességének tobb mint 20%-a lakik 100 ezer {6nél népesebb varosokban. {ay ma a viros- Klima (mezoklima) egyre jelentdsebb kérdéssé vilik. Mig hazénkban az ditalinos meteorologiai kutatis arinylag nagyon hamar, mir 1779-ben’ megkezd6- datt, és fovérosunk akkor a7. els6 nemzetkoxi észleld- hildzat legkeletibb lineszeme volt, addig Budapest klimsijanak kilonleges vondsait esak 1947-ben, illetve 1958-han foglalt 3}, [9]. E. munkak hosszit ésrlelések tapasztalatait doigozzik fel, de nem tér- nek kia mezomérelii helyi kulonbségek vizsgalatira és a vérosi éghajlat sajatossigaira. A. sajétos vérosklima-kialakulas Osszetett folya- matit j6l mutatja a IF-7. dbra. A valtozist a szabad kornyezet iddjarisihoz képest, az embernek a viros terilet re dsszpontositott tevékenysége okozza., ame bonyolult, beépitett varosi felszint hoz létre, és a felszabaditott energiin, valamint 2 levey nyezésen keresztil hefolyasolja az éghajlatot. iyer6i erdsen T + T Ty Li REA PHO TH, ONT TR NASH A Egy 1 ye aa val oe” x” XL Hee IL 5. dina. Budapest, koedpiimérséketéne évi menete {2 THEW. VLILVI BCX. XXL bnop LIL, bra. Nehiny kulfOldi viros koxp hmersekletének vi menete [18] 41 Batavia; ¥Hiode Janeleo; 1 Kale; 4 Benin; § Santiago; 6 Mosehvn38 __AZ1DGIARAS EL eres LL eerorte. ‘isebb meri eboralgas energie iatartds fo ‘olarak Finan abies titi st) falter isa ‘sdltken-faxerd foseaar 2) ere | ee, let gue slic foes ssaccessag Mee serge. ee Geant se eolaiica mle Ran Tae] tresvagi [eb csanadei] LI-7. abra, A vérosklima atekulésinak modellje [17] Klima létrejottében kézponti helyet foglal el a meg- valtozott energiaforgalom, amely — kézvetlenil vagy kézvetve — a legtbb éghajlati elem médosuki- sinak, mindenekeldtt a magasabb hémérséklet, a virosi hésziget kialakulisinak alapja. A homeérsékleti viszonyok szempontjébdl a varosi és a természetes felszin energia-héztartisinak kil- lonbsége azt eredményezi, hogy a v: maga- sab a hémérséklet, mint varoson kiviil. Ha ugyanis a svabad felszinre vonatkoz6 (III-2) egyenletet 2 vérosi felszinre vonatkozoan irjuk fel, figyelembe kell venniink a_ sajitos vérosi energiaforrisokat (ipari, Kommunalis, kézlekedési tizemanyag-felha nals, biolégiai ho=Qyg. €8 fy & virosi felszinre nézve a (III-2) egyenlet a Kovetkezdképpen alakul: tony = uae — Qpie~ Oho v = Gras» Qrtros» (IU-2a) Aw" index azegyenletegyes tagjai mellett art jelenti, hogy valamennyi hémennyisé egyenként. is mise hogyan alakul a varosban, mint a szabad felszinen. Emiatt a_nagyvérosok évi kézéphémérséklete altaliban 0,5...1,0 °C-kal magasabb, mint a kérnye~ zetilké. A himérsékleti viszonyok 2 lakohés gel vannak legsorosabb dsszefiiggésben és igy 2 hészigetet hatdrolé izotermik a beépitett teriilet peremén sfidsddnek. A varosok ndvekedésével a helyi hdmérsékleti tbblet is ndvekszik, mig a viros és komyéke kézdtti hémérséklet-kiilonbséget az ertisebb szél és a felhézet esdhkenti. Budapestre vonatkozan ezeke a jellegzetes Kalonbségeket a TI-8. Sbrasorozaton mitatjuk be [17]. ¢) A méretezési kiinduld adatok A méretezési kiinduld adatok megvalasztésa nem konnyéi feladat. Ha ugyanis a rendkivil ritkin eld- fordulé hémérséklet-minimumokra méretezink, gy isd helyzetben alkalmasalk sitésére, de rendkiviil kéltségesek és kihaszndlatlanok. A meéretezési h6mérséklet meg- {llapitsa tehat minden esetben komoly statisztikat felmérésen alapulé optimum-megfontokis eredménye. y orszigokat a meéretezési kiilsé homer séklet megillapitasa szempontjabol ziniikra osztjalk. Példaképpen néhény ilyen térképet_mutatunk a TIL. Abras Hazinkban jelenleg (a kézirat készitésénck idépontjaban, 1977 nyardn) a mérete- zési kiils6 hémérséklet egységesen —15 °C, A. virosi hésviget hatisdt és ax elmiilt évek tapasztalatait figyelembe véve, ez az érték feliilvizsgilatra szorulA KON (alap ax Orszigos Meteorolégini Intézet [1] tanul- manya ¢s felmérése). A felinérés eredményeit a 2. ponthan mutatjuk be, mivel egyidejiileg a szélsebes- séget is felmértik. ‘Addig, amiga megielel6 statisztikaialapon megiillapitott szélséséges, minimutn érték megszabja teljesitme uek meghataroz fa fiitési halarhéfok & likséges a tovabbiakban nap fogalminak tisz- hOmérseklet (hse) az a napi Atlagos homérséklet, amely mellettt a fiitOberendezések iizem- SKCIOS ntalat szerint eélszertinek és sz Kitjuk maja, épiiletek- ben keletke76 belsé héiramtél fgg. Fatési nap az, amelynek itlaghémérséklete alacsonyahb, mint a hatérh6mérséklet, vagy azzal egyenld. Valamely a. fiitési nap héfokhidjan a fitott helyiség bels6 hémérséklete és a NAP ficnay, ith gos kiilsé hémérséklete kozatti kiilonbseget értjilk, S egységét napfoknak nevezzik. Valamely iddszak G holokhidja, az illet6 idészak- ban eldfordulé z smi fitési nap héfokhidjainak asszege G.= Gaya Blt °C nap/idoszak, be helyezése a tapa séyosnek litszik. A kovethez6 fejezetbe hogy ez az érték az épitési médoktol és f— Ase nap?) (111-6) ha az illet6 idészak dtlagos hémérséiklete : se nap(2)- bese nap Lee 40 now 20 te] See, oe 15: rf 10 10 os ants os 15 10 as: oo Se 13:5 79 0 19151 19.21 29h ts a} 10 os See 13°57 9 11915 917 19 21-29% od Lec 25 20po~ oN 10 \ as 1 \ 00: / \/ -05. WW I 7 - t 13'S 79 mn i915 17 19 2 2h P3957 9 1 19 15 17 19 21 2h ba) d) ILS. bra. A Madiich tér és PestlGrine hémérsékletkGlOnbséének menete [17] 1c nydri hénapokbans 6 nyaron, deritt napokon; ea tei Rémapokln; d Uélen, deriNt és borult napokonwiv) mea a GAARA me MM ‘nénap HE-10. ibra. Budapest héfokhidjai a havi es hGmérsckletek alapjan, 20/12, 18/10, 15/8 &C belsO és hatarhOfokokra [11] A. héfokhidat aszerint, hogy milyen idészakra vonatkorik, neverhetjik tii hofokhidnak, januwiri vagy egyéh havi, heti, napi héfokhidnak. Meghats rozisa a napi hmérsckletek ismeretében rendkiviil egyszerii. Mindazokon a napokon, amelyeken a kiilsé hémeérséklet alacsonyabb vagy egyenl6, mint a ftesi hatérhémeérséklet, képezziik a belsé hémérséklet és az Atlagos havi kiilsé hémérséklet kiilonbizetét. s ha ¢ kiilonbizeteket dsszeadjuk, megkapjuk az egész idényre vonatkor6 hofokhidat, azaz azt a napfoksad- mot, amelyst a fitdberendezéssel At kell hidalni, Természetesen a hifokhid évrdl évre ax id viszonyok szerint véltoz6, azonban tobb esztends fillaginak segitségével kiszimitott hofokhid a kér- déses fOldrajzi hely, vagy videk iddjirdsi viszony ra rendkivii jellemz6. A fiitési hofokhidhoz, hasonléan meghatsrozhato adott esethen a szellérési, illetve hiitési héfokhid is, igy a lelies év idéjérdsirol is képet kaphatunk. Ha valamnely helyséyre nézve az Atlagos napi h6fokadataink ninesenek, akkor ezeknek tli hdtok- hidjat a havi kézepes homerséklet alapjin sllapithat- Juk meg, Vikigos, hogy azokban 2 honapoki amelyekben az Atlagos napi hémérséklet néhi zen kivételes naptol eltekintve soshasem emelkedik a fiitési hatirhémérséklet f6lé, a havi :itlagos hd- mérséklet alapjin szimitott h6fokhid teljesen z0- nos a napi sitlagos hémeérséklet alapjin szémitott héfokhiddal. Az, ditmeneti hénapok hofokhidjit a TH-10. db mutatja. Ha a kézepes havi hmeérsckletet olyan koor issziik fel, amelynek abszcissii- a a homérséklet; s ha az étme- neti hénap eldtti és utsni honapok sitlagos hémersék- lelét is bejeldljik, akkor megkapjuk a hémérséklet menet gorbéjét. E. gorbe és a hatirhémérsékletet jelzé ponton tmend, az abszcisszdval parhuzamos k ax ftmencti_ho- napoknak azokat a napjait, amelyeken a hémérséklet a sok évi dtlag alapjin — dsszel a hatiirhomer séklet ali sillyed, tavasszal pedig ¢ folé emelkedik. ‘A diagram éptékének, valamint teritletének megillapitasa utin, a hdtokhid és a fitési napok szsima ilyen médon is pontosan meghatirozhats IIFI. tdbldzat Hotokgyakorisig [15] Budapest KIMI napl sitlagok Oss Byakorisaglablija (1921 — 1975) -10 1 00 2 08 3 7 4 -0% 6 =05, Zor 03 02 =o1 on o | on 05 06 07 os 09 0 in » | 35 Budapest KME napi sitlagok dsszegezett Aagtablija 1 6 2 6 3 7 3 1s 7 19IMI, tatdcal folylatdsa Budapest —Pestlirine napi atlagok Osszegezett gyakorisaglabliija (19561975) tayo Saok sein | ay Napok seine 12 1 | | tt ou te cio i 3 172 “5 | 2} ou 183 =8 5 15 94 7 5 16 203 <6 7 7 216 A hofokhié bofokayakorisig alapjan is megéllapit- hat. Hofokgyakorisig az a sz4m, amely az évenként el6fordulé azonos atlagos homérsékletii napok szaimait 365. 265 38 A KONVEKGIOS HOCSERE E 43 fejerh ki, Tekintettel arta, hogy az év 365 napji- bal kevés iiyen van, célszerii a héfokgyakorisig fogalmat az azonos hémérsékletit napokrol oly napokra Kiterjeszteni, amelyeknek Atlagos hémérséklete egy alkaimas megvalasztott hotokkiizbe esik. Legyen 2 ho- fokkiz nagysiga 1,0°C:s fay azt vizsgiljuk, hogy egy évben hiiny olyan nap van, amelynek atlagos hém séklete azonos hofokkézbe esik. A legajabban meg- indultvirosklima-kutatisnak koszonhet6, hogy 20 éves adatsor isimert mnar a Pestl6rine’ Obszervatorium kornyckérdl. Ezétt a KMI adataibél is elkésziilt a 20 éves adatsor, hogy a kill ds helterilet jellemzi sszehasonlithatok legyenek. (I1I-1, tablizat) Ha a héfokgyakorisigi gorbét _megrajzoljuk, (UIE-11, fbra), gy Oj modsert kapunk a héfokhid Abrivolisira. Feltiintetve ugyanis a hofokgyakorisig gorbén a hatirhémérsékletet és a belsé hémérsék- letet jellemz6 vonalakat, adédik a héfokhidat jeliemz6 terillet, Az onsnig terilletére igy megrajzolt jellemz6 izo-héfokhid vonalakat a 111-12. ébrin mutatjuk be. A héfokhid teraletenkénti, és iddszakonkénti meghatirozisa azért fontos, mert az évi Hitési ener- giafelhaszndlis, illetve tiizelbanyag-fogyasztds are nyos a hofokhiddal, ejezet). ahol q arinyossigi té (Tajel i kkal is felirva (TAjékoztatis kedv 8 Isebesse szé. ges Széleebes: Lit T ~209 50 700 150 200 250 300 & 8 8 5 ‘napok szama LIF11. ara. Budapest héfokhidja (a, 6, ¢ vonatakkal & ay ordinataval behatérolt terdiet) [11]44 112, bra cat az dssreltiggést alkalmazhatjuk pl, ha a viirosias belsé Lerileten és a kilterileten” azonos objektumok fitési energia-felhaszndléséit hasonlitjuk Ha visszalapozunk a IL-8. dbrsthoz, példaképpen esak 1 °C-kal tekinijk melegebhnek a wirosias belsé vidéket a természeles kirnyezetnél, « foviirosra velitve évi 100000 tonna 14-107 J/ky ildértekd szénmegtakaritis jelentk A megtakaritas a val mert a szélsebesség mers toviibh javitja a filés felté ghan méy nagyohb is lehet, lédése a beépitett teriileten 2. A legmozyiis: a s7 jars &s a szélsebessig A szél ket tulajdonsigit: ininy.it és erdsségét mérjik figyeljak meg. A szélirdnyt arrol az 6a xiik el, ahonnan f6j, & annak kerddbelijével jeldl- jak meg. A nemzetkozi megillapodast az angol nyelvii dgtdj-megjelalés kezdébetiivel a III bran mutatjuk be. A szélesend jelzése C (calma). Megligyelések alapjiin szolviso ségii, igynevezett uralkodo A teljes: magyarors szél iltaléban a hegystgekrdl a siksigok felé tart. Ha- zsink széirendsvere tehit ltalaban tigy alnkul, hogy Alfold feié — ahol a légnyomds a legkisebb — fj a szél. Ax uralkodé széliriny azért az orsziig killin biz vidékein mas és mis. A s76l erdsségét a meteoroligkiban a Beaufort-féle fokbeosztis alapjén dillapitjik meg, vagy a sebessé: gel fejezik ki, A szélsebesség Magyarorszigon évi fitlaghan 3...4 m/s koriil van. A fitdberendezések szempontjabél fSkent az A dekel benniinket, hogy a szélerdsség ailtalaban milyen léghdmérséklettel exyiitt Iép fel, azaz egyes kiils homérsékletekhez milyen seélerdsséyek tartoznak. Hosszit évek tapasztaiatai bizonyitottik, hogy igen alacsony hémersékletek kis szélsebesséyeel p: sulnak, és hogy az Hényaresdy — Hvesztes65 reemea>> Hévescteséa és térolés des yt \ eee] of Wel Epliletek hdegyensiilyanak jelképes Lek dllandd kéirosodasit okozhatja, ha nem meg- Felel méretezs miatt ¢ jelenségek nem eléggé ked= vezi kiriilmények kizitt jitszidnak le, Természetesen a kellemes héérzet biztositisinale 6s 1 hatirolé sverkezetek védelmének eayiittes fe adatat lehetdlez minimis beruhiizisi és iizemeltetési kltscggel kell megoldanunk, igy a hétechnikai mére- tezés harmadik 16 eétja: a gazdasigossig. I, hirom gondolat figyelembevélelével tekintjiik At a hitechnikai sz4milisokat, a TL. fejezethen Asszefoglalt hi- és nedvességéramlisi alapelvekre timaszkodva, B) A hive meghat eséy elméleti stacioner elven Atekintve a IV-1. abrin bemutatolt héterhel sekel, kiilénésebb elméleti megfontolisok nélkil is konnyen bekithaté, hogy az épillet hatirolé szerke- zetein a héaram szinte sohasem alland6, és igy stacio~ ner llapot sem létezik. Az elsé kizelités tehit a valdjtban instacioner folyamatok idében Allandosult folyamatokkal val6 helyettesitése. E fejezetben eld- szir a stacioner jellegti kézelité megoldasokat ismer~ tetjiik, és azutan tériink dl-a valosigot jobban kizeli- L6G, instacionrius szamitésokra, hiszen még a stacioner jelleg feltételezésén Lilmenden is, sziimos egysz résitéssel és kézelitéssel kell Glniink ahhoz, hogy Nopsugirzés > Fités ot +4] ’ AibriizolisaAZ EPUL korlathan kénnyen és j6l alkalmazhaté szémitési eljirishoz juthassunk. A” mémdki felismerés egyike egesebh momentuina azonban éppen a Ko ‘anak megtaltlisa, a kizelités mértékének felismerése, megfontokisa és ezek alapjén a problé- ik megoldasa. LAW y meghatirozisa Téli_hdsziikségleten, vagy hdigényen a transzmisz~ sais hévesrteség (haisrold szerkezeteken itéramlo hémennyiség—hisram), a szell6ztetés héigénye & a hdnyerescg (pl. bels6 héfejlédés) algebra dsszeget Grtjiik. Az clméleti tra srerkezetek héegyensiilydinak hatjuk meg. rsgiljuk a IV-2. abran bemutatott yiséget, ahol valamennyi fal egymissal azonos nérsékletii, a helyiséghen fatdtest nines, cea helyi- hen a kormyezethez képest tilhdmérscklet_ van (pl. a padlo, vagy a mennyezet egvenletes feliileti homérséklete magasabb, mint a falak hémérséklete). Irjuk fel rendre az egyes hatarolé szerkezetekre vonatkor6 héegyenstilyi egyenletet, amely a stacioner (Iv-14) ahol A minden esetben a leljes feliiletet, Ik pedig az AUagos hdrithoesitiisi Wényezst jelenti. A fajlagos hovesatesty Lrkécpiiletekuel 30. W/m, 100 Went Griék korili, Ennek meufeletien, FULILL lakdlelepek hbiysnycnek heeslési eljarasi- “ith 3 mé alapleriiletit paelbol keszalt tavfiitolL hdveslestyét Magyarorsvsigon Lékkel veszilk szdunitasba. nstacioner vizsg Aualitikus eljar A (IL-7) diflerencislegyenlet midot ad az ins cioner héframlisi jelenséyek leita. A fitéstechnik ayakorlatiban 9 (11-75) egyenlet felliasznaisival a hrabirolé. szerkevelekre jellem7s. svsbnok, mulabi vezethetik be,56 __Az EPOLE 1. Témidr szerkezetekre jellemzé szimok ‘A. vizsgélatok sorin feltételezzik, hogy a fal bels6 oldalin (tovabbiakban védett oldal) a kérnye- zet hOmérséklete Allandé, a kills) oldalon (tamadott ‘aldal) a hdmérséklet periodikusan valtozik (I. a Tl. fejezetet).. A kézépérték kori ingadozast a Te, ) =H ya, 08 (2) x dv-44) fliggvény irja le, 2 ktils6 oldalon (IV-6. bra). védettoldet ott | atl ect 5 4 IV-6, dbra, Hémérséklet-ingadozis fagavénye a kills6 és bels6 oldaion [21] Hivatkozva a (II-7b) homérséklet-lefutisi eyyen- letre, frjuk fel @ értékét, mint komplex. sziimot gamsni. Abban az esetben, ha m=0 és ie, 0): ae" [x ch | partikuliris megoldés, ahol a hdmérséklet_ a fal minden keresztmetszetében harmonikus faggvény szetint vallozik. Bevezethets az s=|/ 2 ae. asszetiiggés, anol s az épitéanyag héelnyelési tényez6je, amely azt fejezi ki, hogy a_végtelen félteret kitolto kazeg feliletén létrejott 1 °C-os hémérséklet-ingadozdshoz mekkora amplitidéja szinuszos hddramstiriiség-ingadozas tartozik. ie, 0) mt [rs chs i+ K, sh evil. (1v-16) Az integrilési Allandok a peremfeltételek segitségé- vel hatdrozhatok meg, 1=0 pillanatban az 2=0 helyen (védett oldal) 80, 1) a hdmeérséklet-ingadozis vektora, ezért K,=6, (hiszen ch Rsi=1, sh Roi HOTECHNIKAL MERETEZESE Mésrészt barely sikon Atéramlé h6: [K, sh RsVi+K, ch Rs). av-17) 1=0 idépillanathan az x=0 sikon el6allé hééram hnullamrsb6! de K, Vi A hémérséhlet id6 és hely szerinti fggvénye Tes “[oennsiet sisi]. (IV-18) illetve a hédram “Si [isn reise ennai]: : (av-19) mindkettd komplex szdim (m-+ in) alakit a) A csillapftési tényezd fogalma A csillapitési tényez6 a kils6 falfeldleten Iétrejétt 6 a pels falsikon ad6d6 hémérséklet-ingadoziis azonos pillanathan vett amplittdéinak viszonya. A két komplex szm hényadosa maga is komplex. Abszolit értéke az amplitadok értéke kéz0tti viszony » argumentuma az e féziskésés. WBi=», és arg A (IV=18) és (IV-19) egyenletek felhaszndlasaval helyettesitéssel a timadott oldal hémérséklet- lamzdsinak amplitidoja ato. ymer" [Bonney sh RsVi|. — (IV-20) yi Azonos id6pillanatban (p). +=0) a homérséklet- hullimzis amplitiidéinak hi (v-21) Figyelembe véve, hogy a védett oldalon — ha a kornyezet hdmeérséklete llandé — a feliletrél a kornyezetbe jut6 hédramstiriiség ify; ay =konst, és kézepes érték Bech Rsfi+—* sh Rs} (IV-22) Vi Tobb rétegi szerkezetre az ered csillapitisi tényerd Ba: «By aBy---BaBa- A csillapitasi tényezS az elézéek sz alaka. A gyakorlatban ehelyett abszolit értékét hase- néljak: [Bl == Var (IV-22a) it atbi (IV-228)TOTT TER INSTACIONER ANALITIKUS VIZSGALATA 57 by A Késleltetési tényezi fogalma lapitisi tényer6 fazisszge ant a fizis- t fojezi ki, mely alatt a kiilsé hémérséklet valtoziisa a bels6 falsikon érezhet6vé vélilt. Tehiit rg B-=are tg . (1V-226) €) A feliileti hielnyelési tényezis foyalma A. héelnyelési tényez6 a hatirolo szerkezet egy- azon sikjéban fellép6 héiram-ingadozas és a1 sit- haladé hOdramstiriség viszonyét fejezi ki. (IV-23a) (IV-236) bevezetésével 4) A hatarols szorkereiek fajlagos felileti hiistabilitasa (B) (Néhany irodalomban fajlagos héstabilitis szerepel). A fajlagos.felileti hdstabilitas azt mutatja meg, mekkora a felilleti hoAramsirdséx ingadozésa és a feliiletet hatirolé kézeg hémérséklet- ingadozdsa kéz0tti viszony. B komplex szim, amely nek abszolit értéke a két amplitidé viszonya, f isszige a két szinuszfiiggvény iddbeli eltoiddasat fejezi ki. (v.24) A timadott oldalon @ falfelileten és a hatsrolé ézegben véghemend hémérséklet-hullmaisvi- szonya: (1V-24a) a fajlagos felileti héstabilitas. ©) Zért tér histabilitisa A xart tér héstabilitasa a helyiség dsszes hati rolo szerkezetén létrejov6 hédram-ingadozis és a helyiség hémérs¢klet-ingadozisinak viszonya, Ek kor a timadott feltlet a bels6 falsik, A= SBA, (v2) Tis komplex sziim, abszolit értéke a két_ ampli- tisd6. viszonya, fizisszige pedig a hésram, ill. a hO- mérséklet szinuszgérbéje kézdtti iddbeli ‘eltolddast fejeai ki Kddigiek alapjin a helyiség homérséklet-valto- zhsa (Bs) szamithats. ‘A cart tér hdstabilitasa a definicié értelmében @ . - (v.28) azaz a Qa helyiség—héterhelés fiiggvény és a ®, a helyiség—hémérséklet, fggvény viszonya. Innen: a helyiségh6mérséklet @ i= (v-27) H y is Komplex szim, amelynek abszolit értéke a hémérséklet-valtoz’s amplitiddja, fazisszige pedig a helyiséghémerséklet, mint szimuszftgevény és a hO- terhelés szinusefiggvénye kézitti idébeli eltolédist fejezi ki. 1) A hémérséklet-modulus Axt a hdfokingadozist fejezi ki, amely a zirt térben az adott hatirolé szerkezetek mellett a téli hévesrteséy (vagy nyéri héterhelés) hatésdra jon leétre. M tehit a (IV-9) szerint kiszamitott héveszteséy (vagy a nyéri héterhelés) é> a hdstabilitas abszolit értekének viszonya. Ezek szerint van téli és nysri h6fokmodulus. A h6fokmodulus kilénbsz6 zart terek dsszehasonlitasira alkalmas, tehdt megmu: tatja, hogy a helyiségek k6zil hotectnikailag melyik az értékesebb. ‘Tabb helyiségb6l Allé épillet hofokmodulusa a Iég- térfogat szerint silyozott tlag: MV y+ MyVa4-- 41 VV at Mo= Az eltérd jellegi épiiletrészeket kiilén kell kezelni, 1) A hétarold képesséy (7) Ha nines seiikségiink szamszeri adatokra, esak 27 épilletek jellemzésére és dsszehasonlitésira, gy igen jol alkalmazhaté a x hotérol6 képesség fogalom, amely azt ar idét fejezi ki, amely alatt valtozatlankiilsé-belsé hémeérséklet-kitléubség mellett a falakban Lirolt hé a [olakon at ellivuzik. (1V=30) fiiteste Az ismertetett jellemzs szimok alkalmazi kél fontos terile! — a haliralé szerkezetek és helyiségek hitec nikai értékelése, — a fiités megengedhetd megszakitisi idejének is erlékelése zirt Wérben. a) Kivetelnényérishel Ikkel szemben A esillapitisi tényezi (|= kévetelményéstékei: alirendelt laké- épilleten épilleten Kills tal 25 12 kiilsé fodéms (melegtets) 3,0 20 dirnyékolt kilso szerkeet 2.0 7 (pl. padkisfadém, hidegtet’ als része) A késlelletés (e) scoktisos érlékei hagyoméinyos, Udgla hatirolé szerke- wet 12 ora hiizgydri falpanel 7 orm kounytiszerkezetes: panel Lorn b) Zaire cor 6 srakasrossiigii else a fiites Ke szemponjabol A aiirt Ur értekeldsének médszerét_ példaképpen a szakaszos Tités kéL gyakori esetére mutaljuk he. A seakaszos tizemti fittest az (v-at) cgyenldtlenséxi lényez6 jellemzi, hol értclemszeriien eax — 2 maxims, Qhig — 1 minimalis, Gio — & Kzepes Leljesitmeny. 1-7. bra, Cserepkalyha holeadasinak ‘alakulass [20] AZ BPULETEK HOTECHNIKAT MEI IV-S. bra. Kozponti {0téberendezés hdleadkisinak menete [20] A példaképpen viilasrtott két eset: « nagytehetel- lenséxit oserépksilyha (IV-7. stbra) és a kistehetetle ségit vizfiités (IV-8, cibra), Kozismert tény, hogy ha a eserépkilyhiba egyszer iaponta gyijtanak esak be, a KOvetkexd begyajtiskor inég ad -meleget a Kiilyha (VI. fejezet). Mérések sorozittival megallapitottik, hogy ilyen jellegti fiitésnél e, 14...0,9, Exzel szemben a kiizponti fits fitdtestei reygelre Loljesen kihiilnek, azaz Qqj,=0. A fates hétehetet- lenségét egy ¢, Faktorral” jellemzik, itt a példa viziiilésekre: ¢g=1,4...1,5, gOrfiitésekre: ey=1,1..-1.2. & Hitése: szorkezetd megoklsit ba VINE. fejezete ben.) tt mérési sorozatokkal dllapitotlak meg, tartat mas jelentése a kovelKez6: ha a IV-8, abrin hemu- LaLott Leriilel-kiegyenlitést elvégezziik, igy ie= "= oar» (IV-31a) ahol 1 a test tized, A (IV-31) exyenlethd1 Baa 2 ayaiyy ytirsg Tue Innen vititésre (E¥-31e), nik most mir kapesolatot fiitésre jellen= 7a ey Uéayezd Gs a fHLOLL helyiségre jelleniz’ M h6fokmodulus kOxLt. Ext az Osszeliiigést sucrési sorozatok és tapasztalat alapjin Lbb szerai kidol- gozla, a példa kedvéért most a szovjet iradalombél sirmazé, de a magyar irodalomban elterjedt 0,=0.7eM (lv-32) dsszefiiggsst irjuk fel. A (IV-28) dsszefiiggésbdl Litszik, ho: modulus tulajdonképpen bess hémé doxist jelent. Tuy: a hifok- Mex So it\ BULOTT TER INS’ Engedjiink meg a helyiséghen pl. 3,5 °C hémér stklet-ingadozist. Ha az Gzemsalinet 8 ora, t= = 16 rit fiitiink, i suze legal) Myy==10 °C hifokmodulussal rendel- ez6 hielyiséyre van sziiksdy alton, hogy melegvlie fidésvel 8 dra tizemsziinettel esk 33,3 Ceol hiljon le reggelre a helyiséa ‘Allaliban esak tolytonos jizemi fités engedhets meg, haa fenti médon szdmitott ,,téli” hofokmodulus: Myy= 10 lakohia ipari és alvirendelt hel Mux ©) A tates meg A filéstechnika tijabb irinyai, foként a tay- Hilések, eldtérbe helyezték a lokésszerd héterhelések vizsgilalit. AX, fejezetben Liljuk majd, hogy pl. or L 766 1V-9, Abra, Lokésszerit hiLerhelés hatiisa a bels6hémerscklet-ingadozisra [5] fa fliléerdinfivek villamos estesrajératisa, vakunint a havanilati melegviz-fogyasztd _clinykapesolisa X. fejezel) hogyan idézi el6 a villozd ho A lokésszer hdaramoknak a helyiségek belsd hé- ira wvakorolt hats most. mir ismerjik, é igy keziinkben van a lehetdség, hogy dott esetben a vizsgilatot elvégezhessiik. Hyen vizsyilat sorin adéd6 hémérséklet-alakulést. mutat amot héteehnikai értékelése mai épitési irényzat egyre inkibb a nagy fivegfeliiletek alkalmaziisa felé halad, a kurszerii Gpiiletek homlokzatinak gyakran 80...90%-2 tives feliilet. Kzért a figyelem nagymértékben az. tive hétechnikai értékelése felé fordult, Az iivegezésen At bejuto napsugirzis figyelembe- vétele télen is Kenyeges, hiszen a napsugaraisi NALITIKUS VIZSGALANI 59 4 7 1V-10. ara. A napsugiradssal Lamadolt aves hhdtechncal egyensulya (351 1 sugareis rovid hullimborszon: 2 sugirass hosezabb hallamhosszons ‘P'tonveki hulestey # elngelt ho Al a helyiségbe jut hddran iddszakos Litze- Exert saikséges jinak ismerete. A nena Wanyag-megtakaritist jelenth iz, livegek napsugrzis-optikip (I-11) exyenlet alkalmazisit, a jute sugiraisi energia megoszlisit a IV-10. fbr matatja, Az &sszes sugirzisi inlenzitis megoszlisa I= AI4RI4TI. Az abszorpeid, rellexid és transzinisszid mértéket meghatarozé tényezok wz. fiveg napsugirzis-opti jellemzéi, aranyuk a beesési s76g figgvénye A kézvellen (direkt) sugivaisra tetszdleges beesési szbg esetén az abszorpeié, ranszmisszi6 és reflexié a, (cos iv fe (V-83a) Row=1—~Avie— Tong: = 24 (cos i)! t J Sxort (dilfiz) sugirzis esetén a megoszlis ce | | ow Tow) (IV-338) Row= Aza, és & egyistthatok értékeit 3: mm vastag sik- fivegre/a IVI. Libkizatban, a kézvetlen sugaraisra60 napsugirzis-optikal meghiatirozisihoz [31] ° 0,011 54 1 0,776 74 8,07) 7,073.20 4 = 8,881 95 | 9.75005 3 3,011 88 IV-2, tdblézat Napsugirzis-optikal jellemzbk kozvetl sugarais esetén, 3 mm vastag egysceres eee isi o.oss1 | oss7e 0,057 ost37 6 oat B oasis 30 oia7 2 otto Bt o.6806 86 0.7756 38 0,88:0 0 0.3885, sit 3 0,089 0.0468 0.0491 0.8709 | vonatkoz6, kiszdmitott értékeket a IV-2. tiblizat- ban foglaltuk dssze, A sort sugaraisra nézve, amelynél az ardnyok a beesési szigtdl figgetlenek Apr =0,05434 73906 14660 Az iivegteliileten Atjut6 révidhulkima sugarzissal érkez6 héenergia nagy részét_a bels6 felilletek el- nyelik, de a belsd feliletekrol visszavert hinyad, tobbsziri visszaverddés utéin szintén nagyrészben elnyelédik, és ez télen igen eldnyds. Az tivegen at bejut6 energia a helyiség hényeresége. Nydron problémat is okoz az, hogy a felmelegedett bels6 hatiirolo szerkezetek ‘ltal kiboesdtott sugdrzis a a felmelegedett feluletek miatt névekszik a helyiség SHNISAT MERE 20S sugirzisi hémérséklete, 6 a hddram, és igy az ered homérséklet (in. ,,iiveg- hae’ , vagy ,,héesapda”). Megjegyezziik, hogy a ketids tivegnél a belsé. avegréteg kevéshé melegszik fel, és ezért a hossei~ hulldmd sugérzis mértéke esikken. A helyiségbe bejuté hédram szmszerdi meghatsiro~ 2 iges SRG” hGdramot a III. fejezet iljuk. Igy a helyiségbe juto, napsugirzisbol szérmaz6 energiat a a helyiség levegoje felé ile be) + NX Ri Goo avr (1V-34) egyeulet adja. Aw N érték az divegezés napsugirzis-Ateresztesét jellemzi, é a tetszbleges, valamint 3 mm vastag, egyrétegd tivegen keresztil a napsugirz4s hatasira a helyiségbe juté h6iramok viszonyat jelenti. E) Faitétt, hatadrolt tér héaramlasi viszonyainak instacioner vizsgilata. Szém gépes eljarisok Ahogy azt az eldbbi fejezetben littuk, az instacioner, periodikus és tranziens jelenségek vizsgé- lata a (11-7) differencilegyenlet megoldésival lehet~ séges. A megoldisok elég j6 kézelitéseket adnak, a jelenségek vizsgilatara és leiriséra alkalmasak, de a lervezési gyakorlatban nem terjedtek el, é tovabbi elterjedésk nem is varhato [$4]5 hiszen a seam tas igen munka- és iddigénye Ezért alakult ki az utobbi iddben a szdmitégépes sok két elvi formaja — a hasonlésigi_ médszer, amely az ismert mmalitikus és numerikus eljarasok megfelel6 gépi adaptiieldja (34), [29]s — a(II-7) difteres 6 valo dtalakitasa [23]. 1. Epiiletek hotechnikai méretezése hasonlésigi médszerrel Az ily médon_kidolgozott_ médszer_megkénnyiti a tervezOk munkéjat, annal is inkibb, mert. esak bizonyos adat- és munkalapok célszerti_ kitaltésére van szikség, hiszen az eljaras gépi adaptacioja ren- detkerésre il [39]. ‘A hasonlésg fogalma a kiilénbiz6 objcktumok, rendszerek, jelenségek zis tulajdonsagait jelenti. Jelenlegi feladatunk esetében a ,,helyiségek hasonlé- els megiogalmazdséban’ azt. jelenti, hogy adott médon képzett fajlagos hoterheléseik azonos- sdga esetén, belsé hdmérsékleteik varhaté napi mene~ tei is azonosan alakulnak. E megillapitas értelmeben ness két helyiséget hasonlénak tekintiink, ha azok avonos idObeli lefutasi és azonos fajlagos értékti_periodikus h6terheléste azonos bels6 ho- nérséklettel valaszolnak” (34).Tekintettel arra, hogy tetszdleges periodikus terhelések j6 kézelitéssel el6dllithat6k néhny periodikus és lokésszerti héterhelés dsszegezésével, vss+ a hasonlésig feltételének az azonos iddtar- tam és azonos fajlagos értékti periodikusan 15- késszerd héterhelésre adott azonos vilaszt is te- Kinthetjak ...” [3 belsé tilhémérséklet-menet hasonlo- sfiginak szikséges feltétele, hogy a megicleléen Konstruilt és jellemz6 Py, Py, Py, Py, Py kritériu- jon rendre megezyezzenek. érium a homokronitist fejezi ki, azaz, — a vizsgilt _periodikus lokésszertl_hoterhelés idétartama egy bizonyos roguitett értek vagy, — a vizsgilt periodikus hdterhelést egy bizonyos léptékben Abrizel6 girbe geometriai alakja ri; tells masrészt pedig azt jelenti, hogy a rendszer »wvalasza” — a belsé talhémérséklet alakulisa — egy hizonyos régritett idépontra vonatkozik, A P, kritérium a hetviség hatirol6 szerkezeteinek héelnyelési tényezdjével fgg dssze. Minél nagyobh P, szimértéke, annal nagyobb a helyiséghémérséklet ingadozisa, ami egyarint jelenti azt, hogy a helyi ség ,,gyorsan” felmelegszik, de azt is, hogy ,,gyorsan Iehdl. Ha P, szémértéke kiesiny, gy a helyiséghd- mérséklet ingadozésa esekély, Kimaberenderés esetén a szabiilyozisra ,lustibban” reagAl, a beépitend tel- jesitmény a téroléképesség rovisira a esticsterhelés- nél lényegesen alacsonyabb Iehet. AP, kritérium a hel filtréci6s hOkarakterisztikdjénak hat (A. hokarakterisztikiin at értjiik, hogy 1 homeérséklet-kilnbség esetén 1 Gra’alatt-mekkora homennyiség tavozik. transzmiss2i6, ill. a kiils6 kor- nyezettel folytatott légesere révén a helyiséybél.) Hatésat agy jellemezhetjik, hogy minél Kisebb P, értéke, — annél alacsonyabb az Atlagos bels6 tilhémé séklet a belsé és killsé hiterhelések kovetkezteben, ugyanakkor andl érzékenyebben kiveti a helyiség a kilss homeérséklet valtozdséit. AP kritérium a kiilsé hatérol6_ szerkezetels abszorpei6jinak hatisat, Py pedig a fajlagos héter- helés és a helyiség talhmérséklete kéz0tti visz ejezi ki. ‘A helyiségek varhato tilhdmérsékletének menete Kilonbéz6 héterhelésekre, tovébbé a hdterhelések szuperpozicidjaval eldillitott periodikus héterhe- Iésekre sz4mit6aéppel_meghatdrozhato, Az eredmé- nyek a hasonldsigi kritériuunok fagevényében rendez- ve grafikusan, munkalapok formajiban feldolgozha- tok [34], [39]. haté a (1V-5) egyenlet ax egész. helyiségre anak figyelembevételével, hogy a helyiség a hbcsere sorin melegszik vagy hi SR_INSTAGIONER SZAMITOGEPES VI _61 ptart Oran + Or putts + Opie + Oat ly, ~h oad + Qugoure+ Quyg=— e+ (IV-BA) Az egyenletben figyelembe vettiik az infiltréei (légesere) hédramit, a feliletek kézdtti sugirzis hatisdt, és azt, hogy a hatisok dsszeger6désének eredményeképpen at iddszak alatt, azaz j—1 és j idépont koz0tt a helyiség hOkapacitasa (#) felmeleg- s7ik, vagy lehiil. Példaul egy hatarol6 szerkezet s7é1s6 elemére Aah, d+ ¥ Ally : ee (IV-3a) ahol i a rétegsorsaim jele. A kiils6 hddtadisi tényer6 m= {Ub ~ 493 Gr, Pri Re(u))- A médszer alkalmazisit egy példival illusztral- juk. Egy panelokbol épult lakasban —8 °C mérete- zési Kilso hdmérséklethez. tartozé ftdteljesitményt helyeziink el (azaz kb. 20%-kal kevesebbet, mint amennyi # jelenlegi saabilyzat el6ir), és a viesga juk, hogy az elmalt 70 évben el6fordult: legszig hideghullim esetén, hogyan alakul a bels6 hdmérsék- let valtozé ‘A IV-11, Abrin kithato, hogy a harmadik nap utén éri el a belsé hémérséklet a minimumot, majd lijra_emelkedik. A napi kiilsd kézéphémérséklet minimuma —20,3 °C, tehit ez a hetven év alatt z. 1901-1970 kézitt — egyszer el6fordult leg- hidegebb nap. fezhebese Sebel Pr hh IV-11. dbra. Hideghutlim hatisa a helyiség elsé hémérsékletére [32] 1 hots hamérséktet; 2 bels6 nomérstitotEK HOPE 62 ‘Teliil_a els hom: gyobb hideghullinn esetén: let esikkenés n legna- 1. helyiséy, 9, 2 helyisy #, 3 helyiség 0,=3,0 ° A kciils6 hémerséklet vailtoziisa esak 3...7 dra kése lelleteéssel észlelhietd a helyiségekben. Mexfigvelhets, hogy a lelnilések hamarabh, a melegedésck késébh tapasztalhatok, A leghidegebl napniil Lithato, hogy a homérséklet-minimum ulan is hil a helyiséy mind= addig, amig a napi kézéphmérséklet folé nein emelkedik a kills hémérséklet. Bizonyosan ez okozza a melegedés nagyobh késleltetését. Ebbl pl. az a ki= vetkertetés is levonhats, hogy elegendé a napi Kizéphomersékletekkel szimolnunk a helyiségek le- hiilesének: értékelésekor. Vizsgilhato lenne a példa alapjan a tovitbbiakban az is, mekkora az 2 hideghullim, amelyiknél 2 helsé himérséklet-csikkenés mir nem elfogadhato, és hogy ple: az a {itéberenderés, amelyet ~8 °C Kiils6 hémérséliletre és eyyide|it 3.5 m/s s7élsebesséy re méreteztimk, milyen kockizatot jelent 2 bels hé- mérsckletalakulisa szempontjabol. Szdmtakan to- viibbi feladat is megoldhatd: a saiikséges fitést izemkezdel. a7 Gizemmegszakitis megengedhetd téke, az elszakai iizemsaiinet hatisn” stb. Lay mindjart azt is Litjuk, hogy az épiiletek hétech- éretex’sének kérdései milyen szorosan 6ss7e- az energia- és anyagfelhaszmilas, azaz a sigossig problémakorével. A. szlinitogépes eljéeiisokon tiilmenden elképzel- het valosigos kisminta-modellekvizsgiilata Ezek sok esethen igen j6 ellendrzési lehetdsdyet nyiijtanak, F) Fiitérendszerek energiniogyasztdisa 1. A iiitéherendezések -Felhasznalasét hefolyasolé t energi ayer E pitlet, vagy Itesilmény fiitéscher. szitk rfelhiaszanilis figs: energ az épiilethen az iizemidé alatt fenntartandé hameérséklettil, — av tivemidén kivill megengedhet6 hémeérséklet- ngadoristol, a7 épitlet hotechnikai Lulajdon: a foldrajzi hely éghajlatito — a fiitérendszer jellem: az alkalmazandé liizelianyagtol. gail, Az iizemid6 alatt fenntartand6 hémérséklet, vala~ mint az fizenidén kiviil megengedhets hdmérséklet~ ingadozas figavenyében az. épilletek, létesitmények csoportosithatél A esoportositis alapjit ar épiilet jellemed atlag- hémérsiklete, a fitési hatirhdfok, a flitési napok szima, & a megengedett belsé hémérséklet-ingadozsis keiperi. CHNIKAT MERE A jellemzé Atlaghdmérsékletet az egyes helyiségek belsé hémérsébletéuek sitlyozott Allagakent kaep= juk ithe bo sbovaVp (v-35 A fiilési hatéehdtok és a fitési napok szima a THT, fejezeth6l ismert. A elvis hémérsé (1v-26) ahol Lilhdmeérséklete az dizemsziinel kezdetén, 0, pedig ax tényerd— mutatja, BeaUy—h)e ely ‘zemszinet vegen. A. szokiisos épiilettipusok Liblizathan foglaltuk éssze. jellemsit aT Az. Gpiiletek hitechnikai tulajdonsignit. aD) pontban megismertiik, .\.tiroloképességre szerkeze= enként a csillapitist cs a Késleltetési tényerd, helyiségenként vagy exes épiiletre a histabilitis, héfokmodulus vagy a lehilési idé jellemzs.. A foldrajzi hely éghajlatit az energin-felnaveniis svemipontjabol a héfokhid jellemzi, Krre a keérdésce a TIL fejeveteben mir kitérliink. A fiitoberendezés rendszere, iizeme & fajtija is efolyasolja ax energia-ielhasznalist. ILL donts scempont a fitdberenden’s hétehetetlenséye, a fits folyamatos vagy szakaszos ‘izemeltetése, x beren- dexés dssrhatsioka, Az, allsalmazott energiahordozo ftitdertéke term sretesen dontéen hefolyisolja a valésigos Livzelt anyag-fogyasztist. WVAsZts meg a) Polyamatos itz A napi energiafogyas nindenkori homérséklet-kiilénhség in kozelilinets ht bent lea 24-3600 mer (1N-87) hol Qner @ (IV-9) dsszeliiggésh5l szdmitott mérete: visi hivesrtesig. Kz az érlék a fiitiberendezéshe heépitendé teljesitimény meghatirozésira szolgil, és sok biztonsigot, tartalékot rejt magiban, A tivzeld- ag-készlet biztositisdnak és Lirolisanak kolbségeit felesleges lenne ezzel a tarlalékkal arinyosen ndvel- ni, ezért egy 08 értékii cskkent6 faktort vezettek be, amelynek jo- gosultségit a hosszit évek tapasztalata is igazolia. ly médon a napi energiafogyasztast idedlis folya matos iizemre a Gre (V-37a) Sssvefilggéssel Allapithatjuk me,Mesoportont Korhiz, szanatériam Lakogpatet Iroda, iskola munkasziineti niapok vZIko froda €¥ Iskola munkaszuneti napoka Csamokok, raktirak munkaszfineti napok nétkit Csamnokok, raktirak munkasziinels napokkal iy | ag 018 M48) 5158 47 985, Stacioner idedilis llapolot feltételezve, az éves cenergia-felhaszniis Qe 3600 Get @nie Blame A. valésiigos energia-fethaszn: gyelembevitelével kapjuk. A teljes rendszer hatiisfoka: List a hatisfok fi- 1 Marto” Mert” Nsxavyoess+ A tizeldanyagefogyasztis a fiitéérték behelyettest- tesével Geshomee Kgatny = 175-3600 -— Cone (yea) an (1V-39) by Srakaszos fist iizem Leaven Toon a fiités megszakitisinak idétartama, Tyg Felfiiés idétartama, ‘A felffités ideje alatt pétolaunk Kell ast az energidt is, amely az. iizemsziinetben eltavozott az Epiilethsl, ‘ert formnilag gy vesszitk figyelembe. mintha a héfokliid megndvekedett volna, telit G hofokhid helyelt nG héfokhiddal szmolunk. wk megieleléen, a fells jay ideje alatt ‘ges energiahordozi-mennyiséy a (IV-39) Iejents segftségevel Kage Titel _ Kea srry 3000, (AND) ahol naz tizemsziinet figyelembevételére szolgalé tényezd, n= 1,0. Egyszeriiség kedvéért veressiik be a kivetken6 jelatést Gen 20 ToT Tay a Selliités 7, ideje alate a7 energinfogyasztds Koi =P tat Kyl (v-ta) A teljes fogya llapot alatt, amel [ora] a fogyaszta Buy =[24— Cpt Fated KG + Gs igy a fogyasztas a (I Best ane = {MMe F124 Cae} Food} Koos [244 t,a2 1) —toranl Kew» (IVALe) ist most mir felirhatjuk, Stacioner wok id6tartama 21— (jet Tarn) (vt) ‘ant Kye) Ossnege Bizonyithato, hogy a tyy(m—8): kalmas a kovetkerd feladat megoldéséra. Hea adott fitési rendsverben éjszakai fi szinetet tartunk, milyen legyen az. izemmegszaki meértcke, ha két feltételt akarunk kielégitent: — a helyiség belsé homérséklete éjel se esbkken- jen egy meghatérozott érték al 4 ora alatt betdplilt hte malis legyen, energia saini- A jovoben ilyen és e7zel analdg feladatok megoldisa sorin alakul majd ki a tavhdellaté-rendszerek szakaszos tizeme. G) Motechnikai—gazdasigossigi kérdések [3], [4], [5], [26] Az épiiletek h6technikai optimalizalisa igen dsz- szetett, bonyolult feladat, hiszen optimumrél esak valamilyen eélkitizés szempontjibdl beszélhetiink. Az épilletek hdszigetelését Altalaban a beruhdzdsi és Uzemeltetési kéltség egyiitte- igény szempontjabol galhatjuk [5], [4]. Mindkettohdz ismernimk kell az_épiletszigetelés koltségeit, és az energia-felnaszndlis koltségeit az alkalmazott hdszigetelési vastagsig figgvényében, 1. A beruhizisi és iizemeltetési kiltségek ‘ittes minimuma a) Ax épitést Koltséy Az épitési Koltség meghataroziséndl éljink azzal a kézelitéssel, hogy az két részb6l all: a szigetelés nelkili részek (Fipyna,) 6S a hOszigetelés vastag- sdggal ardnyos kaltsegebal (K,.4,) Ke= Kia otk + Knigd (v-42) Ertelemszertien a dimenzidk: (KJ=Ft/m? Fim? by A litoberendezés kilisége A fitdberendezések kaltségét. beruhdzdsi és ize meltetési, vagy més néven egyszeri és folyamatos koltségekre bontjuk, Mindkét kottségnem szorosanépiilet hbvesrteségével arinyos. Hogyan tiga a7. épiilet hovesztesége az épiilet kiala- kitisilol? AC) pontban felirtuk a hiveszteség kézelitd megitlapitisira alkalmas (IV-1) osszefiigae most tovaibhi céljaink érdekében kissé atalakitjuk, pedig a kizelitd fajlagos alap-hévesctescget irjuk fel foldszinti padlé havesztesége nélkil (Apa n(L skiers Mea jan Maina Ales (ly-43) shot értelerszertien Ajgys ile Aras a Ttiggdleges homlokzat, illetve a tetdfelilet, U a homlok iivegeztsi aninya, k és df értékek a megfelelé ho- ényexd és homérsextetkinlonbseg-e f= 88 om UO) 40 A os has (v-t8a) Ennek alapjin elemzésre szorul: ~ a homlokzati iivegersi ariny: U, = 2 nyflisird, valamint mor szerkezelek d- A teljes hovesaleséget hefolyasolja még: = 97 Spillet helyzete, magassiga, a ,sej vagy j.nagyteres” kivitel, azaz a beépitett’ tomeg, = a fiilés szakaszos, vagy folyamatos iizeme. Mindezeket egy p poUléktényexsvel_ figyelembe vive, és beveretve az alibi egyszerisitéseket K—hyog( 0) + Uhy Aron _ Avs _ 1 vor & valamint Al=Ales. ‘rhatjnk, hogy a teljes hoveszteséa ; K 1. fas) Q= van ke ral + Opn (v-130) ahol most K az épiilet keriletét, T'az épillet alapterti- fetél, Haz épitlet magossiigit jelenti; Qua a Bvese teség a foldszinti padion st. I kerdések vizsgilata az utobbi energinszegény kben egyre nagyobb erével Folyik (4|.esak néhiiny Vizsgilati részeredményt mutatunk be a TV-13. ab rin és IV-4. tiblazathan, Egésren ‘ij, tovabbi gondolatsort vetetlek fel a Kutatok (5) azzal, hogy az iivegerésen At télen be- ‘ramlé héenergia [D) pont; ({V-34)} nagymert kkenti a deli, délkeleti és délnyugati homlokz: Fitési energinszikséyletst. Igy még azzal is ércemes 5 Févéstecnnika piletek flleradinek, belalyssa hovesstesegre [il * 1V-4. tabldzat Gpiitet Az. fivegerési ariiny hetoly ilagos hiszilkseq (O =i besetet 100% foglalkoznunk, hogy ezeken a homlokzatokon az. ilve- pent arinyt (Ua jelenteginer kepest. megnoveljik. AB) ponthin, 2 iV fn Kittuk, a ho- jestég nemesak 27 ‘tél, hanem mnagitol a {UiGherendezest6} is fgg. igy ér2ékethet- jilk. hogy amikor felirjuk azt, hogy a fitdberendezés berubsiuisi Koltsége a hovescteséytel arényos, menny tovabbi, még egyelire rejlett oplimalizalisi lehets- séget ugrunk at Trjuk fel a kezethetdség Kedvatrt (v=) Kan=Kuta66 ___ Az BPULETEK HOTECHNIKAL MERETEZES [Kaq,]=Ft/in®, afit6berendexés beruh [Kal =FUW fajlagos beruhizisi koltst (dal =W/m?; azaz itt az 1 mn? hatérolo szerkezetre sb hhoveszteségrol van $26, elabbi jeloléscinkkkel Q ‘altsége, 4 Kozel leg irhatjuk: Kgp=KypAth. A. fiitdberendezés iizemeletési kéltsége isszete- vodile: a felhaszniit energia, a karbantartés, és esere, tovabba 16 személyzet klkségeibsl. Az energiakéltség [l. a (IV-40,..1V-Ald osszettig- 6st] azonos fiités! tizemmédot ¢s hatisfokot feltéle- lezve irhat Kegg= Romsbedinen pc Konstan —bamee = ahol (0,6 ~0,8)[24-+ Tat = I) — Ta 7 A tovitbbiakban az egyszeriises kedvéért tétele: zak fel hoay Ka érték mar a karhanlartas—javitis— iltségeit is tartalmazza. gy a konst. 3600. személyzet fajia folyamatos kallségek: Kua, =Konst-K gphGogs (av-45) ahol [i q]=FYWs [K aoe) =Ft/in? év. ©) Ax optimalizélis Osszegezziik most mir a jelentkez6 kéltségeket Kye = OK + aK ay t Kaa = eK nigntix + UE sid + FAK ypAth-+konst-K pkgs, (IV-46) ahol a, és a ax épiilet, ill. a fités: berubézdsira vonatkoztatott amortizsicios kules. Vonjuk dssze azokat a tényezdket, amely vabbiakban viltozatlanok: ka to =" KgpAt a és Fkonst-Goili gh Visszaidézve a héathoesitisi tényez6 (1-18), ill. (I-14) alakjit: ahol 39 a hatirolo szerkezet hosvigetelés nelkil n ellensilkisa. részének héveretés Kym & Igy most méi B= 4K gn OK og +4 yO Ennek a fiiggvénynek keressiil a d_ szigotel vastagsig szerinl az optimumdl, amely a OKs ad egyenlethdl adédik, ha nimumképzés utsin d.,- | et VG ER, az épitési kiltség fhitéberenderés-beruhiiz4 izemeltetési ki (I-14. bra). 2. A héeneryia-sziikséglet minimuma A tovibbiakban az hogy a hdszigetel6 anyagok el Ha éliink a kizelitéssel, hogy a hdsvigetel mniink, llitisa energiaigényes, eldalle sihoz. sziikséges energia egyenesen arinyos a hé= is figyelembe kell szigelelés vastagsigival Gag tcl A dimenzidk: [Gig] = W/m; [O,uel= W/m, A fiitési energiaigé ato, és az optimalizt Az. eredmény: y az elobbiek szerint szdanit- las igy Is elvégezhet6. sot] Bi (Lehn 8 Ya Geaig \% "mq E E kutatési sorozat megillapitasai [4], [5] szerint a jelenleg szokiisos hdszigetolési vastagsfigok meg- ndvelenddk, és az épitési—pénztigyi—energia nor makkal ali kellene ezt a tirekvést tamasztani.AZ EPULE! HOTECHNIKAI M 67 IRODALOM A IV, FEJEZETAEZ, Fatott, patérolt tér hidramlési viszonyai. Az épiiletek hitechnikai méreteztse [1] Rares, V. Lhatarol6 szerkezetek steel kai méretezése. Bpiletek hévedelme, Padiok Nb Inyelése, Paradiffizid. az. épuletszerkezetekben. Epuletek hészigetelése és hdtechnikaja. Budapest, BME Mérndki Yovabbképz) Intézet_ jeg; 196263. 1} Bares, V.: Kénn s épiiietek _klimati- zalasiinak . (E\6ads.) Budapest, ‘Konferencia, 1976. [3] Bares, . zilisa, (1973), , [4] Bares, V.: Bpiletek titési teljesttmenyének elem- zése. Epiletaepésret, 5. XXV. 197 203. (1976). [5] Bares, V.: Homlokzati ivegezésen dit bejuté nap- sugaréss "sltal” megtakarithate 10tési ners Epuletgépeszet, 2. AXL. 7072. (1972). {6} Bares, "Ves" kspaletek hbsrigetelésenek fokozsiva, Akadémiai doktori disszertdei6, Budapest. 1936. U7) Bagoselovci, Fs Fisk budow Var, Arkady, [8] Borresen, B. A.—Rodselly, A.: Enengiamegtaka- tds. ejsvakal ‘hémerseklet-csokkentessel Adis.) “S, Pites. 6s LégtechnikaiKonlerencia, Budapest, 1976. [9] Eehter, F.: Epoletfizikai terverés. Budapest Maszakki Kényvklad6, 197 [10] Elsner, N.— Kraft, Gi: Lehrbuch der Heizangs-y Luttungs- und’ Klimatechnik. Band. 1. Dresden erlag Theodor Steinkoptt, 1969. [1] Fokin, FOF: Epiletsretkeretek_ hotechnikaja. Budapest, Midszak! Konyvkiadd, 1950. 112) Glaser".2 “GaphisehesVertaren ur Unt suchuhg, yon Diffusionsvorgingen, Kiltetechnik, 6, Ba5 350. (1909) eens [13] Grier, if-—"Erk, S\—Grigull, U.: Die Grundsetze der “Wirmeabertragane. Heidelberg ~erlin Gottingen, Springer Verlays, 1995. U1] Gyurkonies, n' A. paraditzig, egyes kérdései Epatetgepeszet, XX. 3, 59-01. (1970). [15] Homonnay, G.? PGtéstechniika 1. (Bzvetemi Jesy- zet.) Budapest, Tankonyvkiads, 1970. [16] Jaszay, 7-2 Mdszaki hétan. U1Skéz1és.) (Kézirat.) Budapest, Tankonyvkiads, 1966, 117) Jaszayy, Ps "'Moszaki “hoian, (Termodinamika) th ) Budapest, Tankonyvkiads, 1971 [18] Maeskdsy, A.: Kézponti tates Ii. (Kézirat.) Budapest, Fankonyvkiads, 1952. [19] Macskasy, A's Nagyesarnokoke sugar26 {itése. Budapest, Awsdémial disszertacid, L064. [20] Macshdsy, A. és. scersotaesal = K@zponti {0tés 1. Budapest, Tankinyviciado, 1071, [21] Menyhard, J." Tegteehnikh. Méictezési, siayada- tok, Budapest, Miszaki Kenyvkiadd, 1967. Fpbletek hdsaigetelésének optin pilletgépeszet, 6. XXIV. 259) aie [22] Menyhart, J. és az 1. Epilelgépésceti Tamszék mun- ieakizossige: “Vermovizibs virsgilatok a7 épile gépeszetben. Budapest, Gazmiiver kiad= Nanya, 1976, 28) Menghirt, J. és a BME 1. Epiileigépésceti Tansztk nuinkakizbssége: Javasiat’ a hévesttesta-szAmitas, Kiinduld adatainak meghatirozasira. III. és Osszefogtalis. Budapest, 1977. [24] Menghart, J: Epitetek hétechnikai modellezése. (sézirat. Osszeallitas alatl,) Akadémiai doktori Hsspertieo Budapest 197 senbuch ki fecknagel, H1.—Sprenger, B.: Taschenbuch fir Heiainye Litftang und Kinatechnik. Monchen Wien. Ft Oldenburg Verlag, 1970. {26] Reinders, H1.> Energicemsparung durch, Anwen- dung von Erkenntnissen der Bauphyzik. Heizung, Liftung, Haustechnik 8, 300 ~304. (197). M1 Ulopun, C,H: Tenroneperava. Voeynapcrsenoe Vana- erisetio Jinreparypss no Crpowrenscray at Apurtex= zype. Mockna, 1952, MA. M. Tennonepenava, mpit_nepxommsecssce noseicraan. Toeyxapcraentice Oueprennsecroe Haaa- enero. Mocxna, 1961 E.: Hasonlosi i Kényvkiad6, 197 [30] Seis, E.—Vélgyes, I.: Epiletgepészeti folyam: tok. Budapest, Maszaki Konyvkiad, 197 's modell, Budapest, M- [31] Tiswiry, The Bpiiletek természetes.szelldzésének seamitisa. Budapest, ETHRiadvany. (tedszam: 74) [32] Vineze, K.: Energiamegtakaritis \ehetdségek fel- ‘ivhéellatasban. Diplomatery. WME. Epitletgépészeti Tanszék. Konzulens: Homonn né dr, és Dr Garbai Laszé, 197. [83] Zoid,” ‘A.* ‘Epuletek hoterhelésének szimitass z Budapest, BME. Mérn. Tovabbkép26 Int., 1970, [34] Zuld, A.: Eptletek hdtechnikal méretezése hasonl6- Sigh wndsaernel, Budapest, 8. Fates és Legteth Iikai Konferencia, (Blends) 1976. 951 Healings Ventlaiing, air Conditioning Gade, Aimeticin Society. of Heating: Hetterating and Airconditioning Engineers, Inc, New York, 100. (90) ‘scant Etteds Cpetek €epuleusrerkenatek N= decking merctertoéte: Mie 30— pies: tty! eFajekontatiet Kozpomt, (965. ra71 Silodcemen his és legehnivatkérdéset, Tanule hy: Budapest, Mell palates Pansat ss] Fpitésign’ ogcatt Seabvdnyterveset: Hszilie oe ee sgtnitde ESA 408 te Budapest, pikes: taste Virodeieatedl ainsateeam ‘Govic {39] Telpistgek vurhalé Ivimérsékletének meohatérozdsa figsonlonigi”"modseerekkel.utatésrjelentes a PEt megbinistbot, Resale a DAME Epuletgepe gee fanadken Motsativereto: Dr. eitteV. HOIGENYEK Jomonnay Gyérgyné Dr. A telepszeri, iparositott épitkezés és kozmitve- silés mai fejletiséyi svintjén a hoelkité- & tivfiito- rendsverek 2 itésen Uilmenden hasemilati meteg- vir-fogyaselis, a légtechnikai berendezések a kizitl lek Gs az ipar hoelkitisit is megoldjik. Ma nxie eqyedi létesitmények kazsinielepeit is + Leljes, plex hdigeny kieléyitésére tervezik. Lert a AV. Tejezethen részielesen. isinert Lirgyall (tes! héigényen és Eves fitési_ hfe ko: elt nakison kivil, dsszeloglaljuk az egyéb hdigényekcet is. A faites (és iltakiban a héigenye igtechnikai berendezések) Cnyjellegti, idopirisfiiged, de egy-eay 24 Gris idétariam alatt folyamatosan je- igény. Ezzel szemben a haszndlati meleg viz letszintje Allandé, fogyasztisa estesszertien jelentkezik. Igy s méretezési kiindulé adatok és az cyyidejiiség meghatirozisa bonyolult Teladat. uugyanis A) A hasznalati termelés héigénye meleg y &s estieshiigény A hasanilati melegvtz-termelés hoigényéneke meg ‘lapit ma mir klasszikusnak nevezhets méreterisi eli wiz-lejadagokra. Limas kodak. Zanek néhiny fohh Upustt az ok #1 inel = tail tatja, A napi fejadagbol azonban drat hdsziikséglet idoarimyossn nem sunithatd, hiszen a hasznilati Vor. ta Melegviz-fejadayok (69 °C) [8] nevese ua | Lakiphletek dllands kizponti imiclegvir-ellitiea 1 wa Syallodik & pensibk 1 duyl F Koxis sxilkisok | dust Kérhizak, allalinos jellegit | | | | melegviz-fogyasztis esiiesszerdien jelentkezik a reggeli & esti érdkban (Vel, dibra). Az Abribal kitszik, hogy minél tab fogyasztét kapesolunk dssze, annal kisebh az, drai_esiieshdfogyasziis. Ext a torvenyszeriiséget jellemzi az V-2, és V-3. dbrin bemutatott diagram, A mncretezési eljirisol’ mai kialakult formaja e74 a tényl egy Z egvenlitlenségi tényeri hevezetéscvel vessi figyelemnbe, amely megadja az arinyt a napi hOielhasznsikis és'az Oral eseshoigény kava, Qesies= Arai (v-1) Z néhiiny jellemzs érlékét az V-2. bibkizat_ me . A hasziuillali meleg viz esieshdigénye bizonyos fokig kielégithets a fiilés rovasira (IX. fejezel). Igy a ket esiesigény nem minden esethen adédil ossze a hétermelé és hidelkita rendszer teljes kapacitiséinak megillapitisakor. TU hivatkozunk vissza a LV. feje- etre, aunelyben titmutatast adtunk a fritstt helyi- séyek belsé. homers final meghalsro~ zisiira, periodikus héhatis esetén. Ha a hasmnsilati meleg. viz. heel bis idejéu a iilés rovasira oldjuk meg, figy & Hitésben éppen ilyen periodikus hodramingadozis jeleutkezik majd, ainely a HT héstabili lon sejilségével érickel= hetd (IV-25 asszetiigs sit a cstiesfogy Eves hifethasendlis A Uiizeldanyagsziikséglet és tirolkapacitis, val mint az, lapitisakor a hasz= nidlali melegviz-Lermelis éves hdigenyét is figyelembe kell _venntink. A mai_normativik szerint orszigos Aitlagban 100 1/16 60 °C-os viz a napi hasznilati melegviz-fogyaszlas (megjegyezziik, hogy ex az érték sajntiatosin magas, é esikkentésre szorul). Ha ext a vizet 10 °C-rdl melegitjiik fel, akkor 1 {6 napi hé= felhaszartidsa kb. 20-108 KV. Fla lukaisonként 3 {64 szimitunk, valamint évente 15 napos szolgiltatasi vagy egyéb sziinelel, tigy lakisonként és” évente 20-109 KW héfelhaszneibis adlidik, amely ilyen bees i szinten azonosan osalik el az, é 12 hénapja kiztl. (Nagy lakésiiriségti cs nngy kilerjedésth lakatele- peknél ez.a szdim leesbkkenhet 15-10" IW értékre.) B) A szelléztetés—klimatiza héigénye A szelldi és korsverd mag {11] All rendelker elés és klimatizilis témakréral bist ges nyelvit irodalom [3]. [1]. [10}. jinkre,LOZPETES KLIMATIZALAS HOIGENYE “I : ‘0000. 250004 @, “| 0000 0120190 26% 1 120 192404600120 18: ‘moa moni s720819 «sage 0818, ose ye72.0817 Hbreé reoo —SZEROK.—cSUTORTGx —PénreR © Szowaat YAS RNAP qd} ndlati melegviz-fogyaszids idbbent leratisa [7] 6970 HOIGENYEK ows 400 5006 lokaeszim —= viz-termelé rrr Bo a BVA BD eat ‘iene ee Y-3. bra, Haszndlati: melegviz-termelés egy Takdsra esd nydri Orai esticsh6logyaszlisa 4 ral esieshiiginy (méreteztst alap); 2 hell atieg esteshotginy Itt kizérélag az. dsszes hotermeld-teljesitmény meg dllapitisa érdekében rdgzitjik azt, hogy a szellé tetd- és klimaberendezés kaloriferének méretezésekor, a hiveszteségen kivil, a friss leveg6 felmelegitéschez suiikséges hdigényt is figyelembe kell venniink. A kotelez6 frissievegd-igenyt taliban a helyiség- ben tartézkodok szAma szabja meg. Ha a helyiségben dohanyoznak, 30 m?/h £6; ha nem dohdnyoznak kb. 20 m@/h £6 a levegdfejadag nagy- sdgrendje. A friss leveg6 felmelegitésenek héigénye: bee) (v2) sen = Visine be A héellité kézpont, kazdnhdz, terverésekor a fri levegé-melegités sziikséyes teljesitményének beépité- sén kiviil arra kell még igyelnink, hogy a kilma- berendezések tizeme bizonyos esetekben nyiiron is megkivanja a héellatast. Ez a kivanalom befolyisol- hatja a kazinhdz kialakitasdt. Az éves dsszes héigény megillapitisakor az évi h6fokhiddal_ meghatrozott. kiils homérséklet-ala- kulist kell figyelembe venniink. ©) A kéziiletek héigénye A kéziiletek hdigényének becslése legkinnyebb és legegyszeriibb a fajlagos értékek alapjin, A kéziile- tek dltalaban a lakéépilletek foldszintjén helyezked: nick el, a helyiségek térfogata nagyobb a lakészobik térfogaténal, Az onillé épiiletek nagy tertiek (ABC druhdiz, étterem), vagy kevés szintszimbak. Ezért, amig_a lakasok’ rediis fajlagos hdigénye 30...40 Wms, addig a kézilleteké 50...70 W/m értékckel veheté figyelembe. sztizzuk a tovabbiakban, hogy bizonyos lakas- szdmhor milyen tipust, é légtérfogati koziilet tar- = Az Alapszinten felsz évoda, altaliinos iskola, alapfokti elldtast és szolgal- Asi Ictesitmények, korzeti orvosi rendelé kompl Fajlagos intézményterilet : 5,6 m?/6; ill. 16...18 mflakis. Asi fellételek: 4000...6000 16, ill. 1200 leriileten, ha a lakoteriilet nagyobb és komplexebb dsszeftigad lakéteriilet részeként, vagy — varoskizpont kézelében, vagy — intenziven ellitott belsé varosi terileten_v: lésul meg. K: Kozepes szinten felszerelt lakéterillet intézmé- nyei: mint A kategbridban + gydgyszertar, dregek napkizi otthona, szolgillatasi Iétesitmények (étte- rem—vendéglé, posta stb,), miivelédési létesitmé- nyek (szabadid6-kézpont). 1500 lakis nagysiigrendii V-2, tdbldzat Egyenetlenségi egyiitthats értékcei [8] Lakbepitetek (illandé kézponti ‘melegviz-cllatassal) Takisok s2dma Zz Sedllodak szillodal agyake szdma wpe |A KOZULETEK HOIGENYE va A kziiletek hiigénye V-3. tdblécat | ae Bileséde OF: 50 fh/1000 talcis 8 0 tm) | 34-800 405 = 55.60 15/1000 lakes | B (40 fh) 580, | 69500 su0 | ¢ (60 my } 240 ssv00 | 10335 D (80 1) 00 | 96000 | 11255 (120 fh) | 3000 | 120000 | 140,0 Ovoda OF: 75.100 h/1000 lakés. | A (50 £4) 420 50 400 58 Vi 116.130 thy1000 lakés | B (25. 500, | 67200 732 © (200m 86400 | 1005 D (50 £5) O30 si7eo0 | 1358 B (00 1250 | 150000 | 785 Aitatinos iskola | OT: 8 tanterem/1000 takas | A (4 10, - 2so0 | 112200 | 130, Ve Ht? tanterem/1000. | B (8 11) = 11000} 440000 | 51,7 Takis © 2th = x4000 | 560000 | 6si;3 D Got) = 36000 | 610000 | 744)3 Bt = 25.000 | 920000 | 1070/0 ¥ G2 = 20000 | 1200000 | 1595.6 Isorzeti orvosi | O: 100 m# 3000 taksis | A (1 ory. mh) 100 300 12.000 endl Vi Hy2eadyt ore B (2 avy. mb) 200 | oa 000 7000 Takis CG orv. mh) 266 730 51200, Fogorvosi rendelé | or: — A (1 ov. mh) 80 210 9.600 Vi Tory. mhy1000 lakés | 15 (2 ary. mh) 10 | 330 15200 Gycrmekorvosi | OF: — Ao. mh) 80 210 9.000 endel6 Vi 0,5...06 orv. [BG on. ins) 150 21600 | hn7i000 ‘aks CG om mb) 240 28800 Szakorvosi | or: — ‘A (10 orv. mh) 1300 | 156.000 endolointéxet | Vs 2. on. BOT av. mi) | 2500 300 000, 1ih/1000 aks i ybgyszertie OF: 250 m*/3000 lakis | A (@ mi) 6..8 © | VE 0,3...08 gyégyseer- | lakes 110 18 200 15 vn/i000 lakes B (4'mly 8...10 Takes | Grab) 10,12 | lakos x0 | 26.400 D (0 mh) 12.16] lakos 900 36.000 41,9 Oregek mapkéai | OF: — A (20 tm) 0000 69,8 atthona | “Vs 72.20 19/1000 taicis | B30 f9) 0000 | 1047 © (40 t8) r20000 | 139;6 Mavelédésotthon | 1 100 m2/2000 takis | Ay (150,..300 0000 | 104,7 Takis) Vs klubkényvtér/300.., | Ag (400.500 140.000 | 1638 | Y500" Takis) | rd. itz/15...3000 | By (500.1000 xeso00 | 261, Ike Jaks) milv. K62p,/3...10 000. | 12 (1000..1500 vmo00 | 3140 Takes Takis) By (1500,..2500 sse0.000 | 4x87 Tats) we (2100...1000 | lak) | 10 000 50344 (4-10 000 has) 510000 | 6280 | Ge (0.215.000 | Takis) | «75.000 | 785,0 Kiskereskedetmt — | cs 1225 m2/1000 takis* [A (480..:600 m2) | max. 690° | 2-400 ‘96000 | 1120 Holthilozat™” | V; 900...1200 mesakais |B (600."-3500' me) | max. 1500 | 6.000 | 210000 | —280,0 | € (1306...2500 nm) | ina 2500 | 30000) 100000 | a660 Veudéghitsipact | Os 1225 2/1000 takast+ | Vattond 120 00/1000) 210,0/1000 idtentinéeyex | inde ‘kis ‘¥: 900.1000 8/1000 | Tans | 1 etesttményeki ‘Kinkeresiedcim boltnalozattat egy eyutt. ot Kiveteiesen a hasyomanyos meslekrendszerben fy megad tukRQ KOZULETEK HOIGENYI Tato te vey rote semugine | Uti Kommmunsis OT: 50 5/1000 Iakis | A fodnisz 100.120 000 ais | 0 4100 19 Ve 9004..1200 7/1000 | mértékseatisix, tats 70 00 ais 0 S100 8 © eipojavitis we. 70 12/4000 takis 0 210 $400 as 1 rahatisatit6 13/1000 tas 0 210 10 3s B elekteumos javitts | 1 \ nsi000 aks 0 0 000 ae fate 50.50 18/1000 takis 0 150 6-000 70 G Ihiet. gépe av. 20,040 ! 17871000 taki ” 120 00 | “ Posta on: ; VE 5 mh1000 lakis A (600.2000 13) | max. 200 Wo wooo | an max. $00 246000 rma. 200 210 000, 3160 000 ‘Testnovols és - A (600...1000 ‘sportitesttng- Takis) 1500¢ | 27m | 1080000 | 1260.0 hye 5 ve 7000" | 2000 | reso | 1960.0 OTSELeeveret ! 15.000" | wooo —scyoa00 | 10,0 30.000 1800 as | see | 100" lain | sporttere I 1m /1000 Takis srs | + Feuett itesitniny Mapszinten felszerelt lakéteriitet (1200...2500 lakés) ” Taki = 1 7 Te ea Lo Paes | Kiskereskedelin! bolthitézal Kommunatis szolgiltatssok Krzeit orvost rendelé Fogorvosi rendels Gyermekorvost xendels Oaszesen Lakiisonkénti by ny, Keal/It 1250...A KOZ0L STEK HOIGENYE 73 Taken Toutamiayek Fs exen titmendien ! Gyésyecertar pk olthonn O | tipari Iélesitmények } 6H, Pent “ Nerds otthon on | Breve ons “ Lakvonkéntt iin, Keay v000 | 136.1070 Maggs sznten felvzerlt takstertet (3500.00 aks) “ Ee) ee {Bs een tlmenden Srakorvos rendeldintézet - Miivelédés! kézpont 2 = | \ 1,8...230 | tpi attr atamny = - Sand-ospont. (ett, cpostetestmenseg) | bate Tako Agen, Ret | - O8..010 5 O,72.08 | 26.020 1 100...1600 Pajlagos intézményteriilet 8,70 m*/i6, 25,0...27,0 mtjlakas, Alkalmazsi feltételek: '8000...12.000 18, ill, 2500...3500 lakis nagysigvenddi lakélerileten, ha = a adott lnkéteriilet és a varosi kézpont, ill. alkézpontok kiz5tt a kézlekedési kapesolal jo, vagy — a lakéteriilet szomsaéelvigiban magas. szinten felszerelt lak6teritlet helyezkedik el. M: Magas szinten felszerelt lakiteritlet intés- twényei: mint K kalegorisban +szakorvosi rendeléin= Lézel, miiveisdési kozpont (esetleg kézépiskola. is) Komplex szabadidé-kozpont. Fajlagos intézményteritet (parkoloval): 10,2 m2/fo, ill, 28,0,..220 mé/lakiis, Alkalmazisi feltételek: 12.000...20 000 £6, ill. 3500...5000 lake rendi lakélerileten, valamint — ennél kisebb nagységrendnél is, ha a lak6terilet telepiilés peremén vagy agglomericiés telepiléshen helyezkedik el, = ennél nagyobb nagysigrendnél is, véroskéepont- hoz vagy alkézponthoz kapesolédva. nagys Ax igy felszerelt lakételepek dsszes hoigénye 1000 fore, ill. kb. 300 Iakasra: A-2050 kW K—2220 kW M—2300 kW i ot He am 100,..3000) 2830, ing a (=a ‘Természetesen exek 12 adatok eldterverdsre bee leésre, ellendraésre jok, de méretezésre nem alkall- masak. A méretezés részletesebb eldkészitésére és megkdnnyitésére sillitolluk dssze az V-3. tiblizatol, ahol ,,01” az Orsziigos Tervhivatal, ,V” varosépités norwalivait jelenti. Ved. tbl és villamosenesgia-fogyasztis filbubiz6 iparigakhan, kg-onkentt kesztermelekre [12] Fajtayos since gates | mar sco Sci sof 7 8 Linea 10 Maiselyem 8 Einom papir 6b Mast B Sabvelsya rr Csomagol apie 1s ‘Természetes qumt 19 cella Serfézde Suavode “Lssat Gement Fehér cukor a ej i Mosoda 7 Mes 5 Bestéde 145 Ragetett ‘es7tlkV-6. tdbldzat koniats adatok a KUlonhd2i ipariyak htogyasztisira [12] (1 KS 0,24 keal 1000 kJ 0,28 KW-h) yack | ments ‘Whearets i “iareen | | ‘Teatipar T | Tefazsinek fonota ke | 800 te) 50.1 250 ‘avid kg | 16800..25.000 | Papiripar Indselyemgyar kg | 25000..31 400. | * Ujsagpapte xg | 20.500 ‘esoda ks | 19000."23 000. | finompapie } xe | 42,000.53 000 festode xg | '6.300,710500 | esomagotdpapie ky | “s 4oo.22 000 epltiatagox ecrrienee ; | ise-Bee Tablaaves x | 9.600..13 400. | cukoripar poreelin is “3 000 fener cukor kg 14.700 nese ke | 4 200...7100 | nyerseukor ke | 10.000.,.14'200, coment we | 2400/5000 | ratinalt druk a | 10:000,""28 000, tera wg | 1250.71 700. | vas es acet | ssatouek ieohole (nyersvas) kg | 21 000...93 000 ener kg | 5000..9200 | Sitkemenesk wg | “4 20.".6 200 teks kg | 100.7200 | kupoldkemencex ey | 4.20016 300 Sorte és szesatortee ;*) Gazmivek & Kokszolbk sr (belive malta) Fa | 2100..6200 | ge Nm | 7 100.0 600 Beestfolessgel melaszdé [fam 36000 | Kokse Ks | 35000.40.000 D) Ipari héigények Az ipari héigények ipardganként rendkival valtozatosak, és a technika rohamos fejlédésével gyorsan meg is valtoznal az eddigi részletességgel Aikeeges ezek ismerte- tése, hiszen nagy ipari létesitmények tervezésekor, (lelijitas esetén) a technoligusok kidolgozzak a sziik~ séges adatokat. Tajékozbdds és becslés eéljéra slli- tottuk dssze az V-A. és V-5. tblizatot. Az el6bbi 8 fajligos hbigényeket, az utdbbi ezen. talmenden 4 fajlagos villamosenergia-sziikségletet, és a sziiksé- ges géznyomast is mutatja. Az V-5. tablazat adatait ellennyomasit erémébél valé héellatas esetében lehet célszertien alkalmazni, IRODALOM AZ V. FEJEZETHEZ Héigényeke 1] zipper, Gu.—Sarbi, Gy.: Magyacorszay tivhd (1 Caldaitate rendscereinek 1070-73. ext adata Ni—OLGIT kiadvany, 1974 (2 Brdési,. I: Vizelitas -esatoméais. (P ok) Budapest, ‘Tankbnyvkladd, 1967. [3] Hekete. 2.2 Szellértetb berendezesek, Buidapest, Maseaki Konyvkiads, 1967, [a] Bekele, 1 Afenyhrt J.: A légechnika elinslett alapiai. Budapest, Adssaid-Kenyvkinds, 1903, (5} Homionnag, Ge: Vavtvések. Gevetemt Ieeyzet.) Budapest, Tankonyvkadd, 1979 {0} Homonnay, G.? Fatéstechnika 1. (Egyetemi Jegy- zat.) Budapest, Tankonyvikiads, 1096. 17] Liphity "At Gini, La Vavtd¢ott lakogpiitetek fikést ds melegvie-fogsiaseL isa, Budapest, Mérn0kt Tovabbkepes Intex, 1975. yetemt [8] Menyluirt, J. és szorzitdrsai: Az. épuletgépészet kézikonyve. Budapest, Milszaki -Kényvkiad6, 197 [0] Afenyluit, J.: epuletgépészeti példatair, (Egyetemi Jegyzel.) Budapest, Tankényvkiads, 1977. [10] ‘Menyhirt, J.: Légiechnika. Méretezési alapadatok. Budapest, Muszaki Konyvkiadd, 1965. [14] Afenphért, imaberendezésck, Budapest, Masaaki Konyvkiads, 1967. (12) Recknagel, H.— Sprenger, E.: Tasehenbueh far Heizung-, Lstung- und Klimatechnik. Munchen Wien, R. Oldenburg Verlag, 1974. [13] Stancescu, I. D.: Tavadszolgaltatas, Budapest, Miszaki Konyvkiadé, 1965. [1] Lakdstetepitésel: vérosrendezési, nutiszaki 6s. sa dasdgi mutaléi, Irinyelvek. Budapest, VATTI kiadvany, 1976.VL A FOTOBERENDEZESEK ! Homonnay Gyérgyné Dr. — Dr. Amiga flitéstechnika témakére nem halndta meg az egyedi és kézponti fiitések kereteit, helyiség, lakés, vagy épillet samira dezés vizsgélata volt esak a cél, a klassrikus fel- osatds: — hétermel6, — hiszailit6, — héleadé; mindenki szémira természetes, konnyet elfogudhate & kévethetd osztilyozasi rendszert teremtett. A mai technikai fejlettség szinvonalin a kérdés ilyen egységesen mar nem tekinthetd at é nem is targyalhaté, A hétermelés terén rendkiviili killénbségek mutat- Koznak, éspedig elsdsorban a hdvel elldlott korzet igényel teljesttménye és kilerjedése szempontjabol. Mig a tavftitések hétermelé kézpontjai ma mar egész varosrészeket vagy viirosokat, vagy varosrészekel Litnak el hével, addig a mai energiahordoz6-elkitott- sig és szemlélet meliett, igen nagy létjogosultsiga van a foldgiz-, vagy olajtizelést, kisebb-nagyobb épilleteket, vagy épiiletesoportokat ellité kazén- telepeknek, sot az olyan megoldisoknak is, amelyek esak egy-egy laksis fitésére alkalmasak. SzAmszeriien is érzékeltetve a kiilinbségeket, a hitermeld egysé- gek teljesitménye nagysiarendben a GW értéktsl az 1...10,0 kW értékig terjed. AX, fejezetben részletevelt tavflitések megold- hat6k dgy, hogy a hétermelést. egybekatik villamosenergia-szolgiltatassal is, ilyenkor erémtivi vagy fu erémtivi tavhbellatsisrol beszéliink. A kizirélag hotermelés céljit szolgil, nagy teljesitmenyd egységek a. filldmivek, 2 kisebbek a tombkaziintelepek vagy kozponti ftésre szolyilé kazénhazak. Masodsorban igen nagy eltéréseket okoz a megoldisok kézott az alkalmazolt energiakordozé. A szén- hidrogén-energiahordoz6 (g4z—olaj) egészen mas kazénhizi elrendezést igényel, mint a szilard tizelé- anyagok, és szintén rendkival eltérdek ett61 a kiilon- Tonleges megoldisok, mint pl. a szemétégelés, forgécs- liizelés, esetleg a villamos fités. Harmadsorban dént6 kilinbséget.jelent az eld- Allitott héhordoz6: viz, g62, olaj mindsége és para- méterei Amennyiben a hétermelé kézponthoz tavhoellitd vezetékrendszer esatlakozik, tigy természetesen a iwvezeték mentén kisebb-nagyobb hédtalakilé al- dllomésok, h6kézpontok vannak. Az épilletek hékézpontjai a tivnéelliito-rendszer szempontjébsl hdfogyaszlék, az épiilet fiitési rendszere szempont{iib6l viszont hotermeld ‘illomisok, LKOTOELEMEL folnér Zoltdn A teljes rendszert tekintve, a héfog Jilétl helyiségek, tehdt a hbleaddk a helyiségekben ellielyezett /iilétestek. A tivhéellitis hétermel6 kézpontjat a hokbzpon- tokkal a tivvezeték, a hokézpontot, vagy eay-eay Gpiiletet ellétd kézpontl fitési kazntelepet a itd- testekkel a belsé fiitési hilozat koti dssze. Ex teat a Aészallit6 Berend Az egyedi, helyi fildkésctlékek a hotermelés és hdleadds funkciojat egylittesen, dsszevonva oldjak meg. ily mon attokintve a fités- és tavftéstechnika clemeit, a szerkezeti megolddsok, szerelvények és szerkezetek olyan sokféleségével talilkozunk, hogy cuek targyalisa KilOn konyvel igényelne. nest € fejezetben esak a legfontosabbnak itélhet6, Korszerti berendezések (kazdnok, hcserélok, kémény) rovid Osszefoglalisat, és a kapesoléd6 méretezési kérdéseket targyaljuk, ¢ hivatkozunk a mir rendelkezésre 4il6 irodalmi forrismunkakra. A kis teljesitményi hotermeldk, valamint a tav- halozatra kapesol6d6 hékézpontok viz-, ill. g6zol- dali kapesoldsa és a szerelyények alkalmazisi kérél a VIII. fejezetben, a tivhdellaté-rendszerek h6- kapesolisi médozatait a X. fejezetben ismertetj0k. A) A hétermelés alkotéelemei Homonnay Gydeqyné Dr. 1. Kazanok A_kazinokat szdmos szempont szerint esopor- tosithatjuk. Az épilletgépészeti gyakorlatban alkalmazott kazintipusokat ertibb a teljesitmény- nagysigrend szerint szélvilasztani [2}, (40), [70}. Igy megkiilénbéztetiink tavfatéseket ellato, tin. [iilémiivi, és kézponti fiitések hétermelé kézpontjai- ban elhelyezett, tin. kézponti ftitési kazdinokat. a) Fiitémfivekben és témbfiitdmiivekben Megkilonbiirtetiink tizesives-—fiistesdves és viz- csbves kazénokat. A fiitdmiivek sziméra ezeken kivil kialakult egy é fistesives kazinok altaléban_nagy vfzlerii kazinok. A nagy virterit kazinok el6nyei: — a terhelésviiltozist rugalmasan kévetik, Lapviz-elikészitést igényiik esekély,A POTOBERENDEZESERK \LKOTORLEMEL Hiitranyuk, hogy esak korlitozott tizemnyom: A. tavhéelkités gyors fejlédésével a nagy vizterd veheldk igényhe, mivel a tiizeldess beépitése és kazinok kisebb teljesitménya tipusail exyenkent, nagy virtollet egyardnt nagy dobméreteket kovetel _kerekekkel ellitott talpakra szerelték, és igy alakul= és a képenylemer, vaslagsigit gyiirldstechnologiai tak kia konténer kazintelepek. Az ilyen ideiglenesen, okokhél nem lehet tetszilegesen novelni rendkiviil gyorsan febillithate g6z- és forréviz-terme- Ez a hdtriny — a tividtések nyomishalérit 16k részben alkalmasak mezégazdasigi _eélokes figyelembe véve — esak abban jelentkezik, hogy a résaben a folozatosan éplild lak6telepels clsd iddher nay vialerdi kazdul esak kildnillé kazdnhizint lehel —kigpald részleteit ellithatjal: hdvel mindaddig, amig beépile soriba nem. F gyominyos dist mulat a VI-L., korszerii vallozatot a VI pillet-, vagy pilletesoport pineéjébe, alag- a veges filme vagy 1itderdmnd megspiil. vintertl kaznmegol- megoldaskent a flistesbveket friggéleges ki- bra, keépeesiire is készitikt (VIB. Abra). Ltt a szemét- VEX. cibra. Korszeri haromhuvannt kaziin [58] 1 gietvétet est seston Dison srcepeks. ¢ Wetetenlldesouk szslenpels 4 tapviaesouk saintszabiyandvals 5 iumpoideson sasleppets ¢ Hsigizkoadenzatunrad exeto\ HOTERMELES ALKOTO a) égetésre, el6tttiizeléste, sdt a kombindlt rostély- és olajtiizelésre is md van A. kombinait fist. és ‘ok egyarint alkalmasak az egyre novekv6 filtés! igények Kielési- tésére és mérsékelt_nyomiisit technol 2 ter melésére (VI-1. Abra). Vizesbves kazinok. A kuzinok fejlédése'Ssorin a gGmyomis, « fajlagos ftételilet-terhelés és a goztel- silinény nivelésére, 2 helyseiikséglet esdkkentésére, valamint » fejlédé tipviz-elkészitésre rekvések a vizesives kazinok kinlakubisshoz vezettek. Ezek kizis tulajconsiga, hogy a es6 belsejében yuld ti 17 6) VETTE TO % Hisiesivekkel sultsigot nyertek, tési igény mellett jelentkezik. Elényik a nagy vie~ Szemben, hogy épiiletesoportba is 29 tulajdonsigulk iigyszélvan kizsir6~ os alkalmazhatdsagukat biztositja szamos meglevs fnhiz, atalakitisinal. Kk sordba tartozik a 0, kényszerkeringtetés Abra), amely ina a nagy hazai f 0,2 GW teljesit- torony-elrendezésti Ka- dmiivek zin (VIALUATTTTTOPTOOL ET LECT TI CET TTL TELE CEEOL OTL OTE CET OT OT TOO VI-4. bra, Kombinalt fast- és vizesbves kazin [62] szinte kizirélagosan alkalmazott hdtermelé egy~ ‘ge. Djabban korszerti, kis helyiségti pilletek kiizé, vagy épiilet_pineéjébe is _gond nétkiil beépithets kozdntipust fejlesziettek ki, az fin. gyorsgéztejlesz- tot. A esbikigyé kihtizhate és egyben cserélhets, jgy a javitis rendkiviil gyors é egyszerti (IV-6. Abra). Az azonos kazntipus ismertetése kedvéert, itt emlékeziink meg végil azokrol a fitési médokrél, ken héhordozoként is olajat alkalmaznak. AZ 1k mint héhordozénak rendkivali elénye, hogy mintegy 320°C-ra melegithetd, atmoszferikus nyorni- son [61] (VI-7. sibra). E kazinoknil a donts szerkezeti kilonbséget a azn anyaga hatarezza meg (21), [89]. Gntéttvas kazinok. Hosszi ideig a kézponti fates technika uralkodé kazintipusa volt az. dntottvas tagos kazdin. Az Ontttvas tagos kazinok eldnyei: olesé, témeg- gyairtisra alkalmas sverkezet; a kazinok javitasa a hibis tag cseréjével megoldhat6; a fiitofelilet. a tagok szdindval nagy haldrok kizbtt és kis léposok- ben véltoztathato; huzatigényiik esekély, és mind- amellett kezelésiils egyszerd; a tizeldanyag elégetése megfelelé hatasfoka; a kazin anyaga korrézidall6 a fagak konnyen szillithatok; a kazin szerkezeti magassiga és helyigéaye kiesi. Olaj- és qéztizelésre alkalmas Kasdntipust a VI-8. Abra, korszer, tet6térben is alkalmazhato ‘tizelésti tipust pedig a VI-9, Abra mutat.VEG, sibra. Gyorsgiztejleszté A kis teljesitmenya ben esetén pedig a fiigudleges kazdinok eh nek. Ezeket a fiiggdleges kazinokat ajabban blokko- silva, a biztosité- és keringtetdszerelvényekkel kis kazintelepként is eldailitjak. Az ilyen el a kazinhi, terverestt é i Kazfinok szén eseté- izelés mitikid lott épilési eljariisokhor. [68]. ésii acéllemex kazan legkisebb egy: fiitésére alkalmas. ‘A berendezést ellitjék vizhigny-biztositassal, giz- mignesszeleppel, vizhémérséklet-szabAlyon6 " ter- mosztittal, égéstermél list gAtloval, Szervesen esatlakozik a berenderéshez a keringte! szivaltyi és a tigult viz térlogatéinak felvételére szolgilo Ligubist tartily (1. a IX. fejezetet). Ujab- ban eldszeretettel alkalnazzak e berendezések egyiit- tesét is, A készilékeket gizoldalon pirhuzamosan, vizoldalon sorosan-pachuzamosan kétik, az. optimslis vizsebesség elérése érdekében, Az egyiittest blokkba, jekrénybe szerelve egyiitt szillitjak a tégukisi tar~ tillyal és a szivattydval, és esak a fitoberendezés clore—visszatérd vezetékél, és a ghzveretéket kell a ,,kazsinezység’”-her. esatlakoztatni (67). ‘Ujabban elterjed a szekrénykazdn elneverts, mert a blokkokba szillitott egységek kivilrdl lemezhil kesziilt szekrény hatisit keltik (VI-10. ébra). Kitonleges és ijfajla giztivzelési vizkazin az Ain, kézvellen érintkezésti giakaziin, [Ut az égésterimékek kézvetleniil a vizzel érintkernek, elvilasctofalazat nélkiil, é& igy a folyadék és az égéstermék kevere- diéses héeseréhen van egymassal. ©) Kazinok méretmegvillasztisa ALIV. fejezethen a flitési fogyasztok, az V. fejezet~ ben a hasznélatimelegviz-ellatas, a kox és az ipari fogyasztdk héellitasihoz sxitkséges tel- jesitményt hatiroztuk meg. Mefelelé egyide|tiségi Lényezik telével e sziikséges teljesitmények dsszeadhatok: iQiy Wh) fstesatlakonds; 4 plzelvétel ahol i...n a fogyasy melegviz, stb.) jeloli. A ‘teljes hdigény, azaz teljesitmény ugy adédik, ha figyelembe vessziik a kazsin- (Ibtermeld) telep sajit hoigényét és a halézaton adédo veszteségeket is. rajer= Qasr + Gast + Oraerate (v2) Nagy héellito-rendszereknél a sajét hdigény, é a teljes hildzati veszteség — amely magiba fog- lalja az aknik, szerelvények, hokézpontok hiveszte~ ségét is — igen nagy, 20% is lehet. VEZ. abr. Olajhevit6 kazin 1 olajetiremens: olajvinezalerss # elas80 E. G@ejeg Crick alapjan vélaszthald ake feliilet. ‘Mivel a fitdberendezésnek dltakiban alap- veld egészségiigyi—humin—Komfort eja van, a gépészeti tartalekképaés elvét_mesvemenden alkal- invznunk kell a kazin-fitdfeliletek mesvilasztis és osalasa sori, A ITEM. sibriin lithatjuk, hogy ha ket részre osaljnk a fitéfeliiletet, ex kh. a fiitési idény feleben jelent tartalékot, ha hitrom egyenk felitletet vals tigy 4.0.5 nap. kivételével a teljes fitési idényben van tartalékunk. AZ, egyidejtisegi Wnyezdk, és a I-11. abra hofokgyakorisigi adatainak figyelembevetele lehiets: ve teszi a tartalékképzés és bivtonsig mellett, a guadasigossigi szempontok messeinend érvénye- sitését. Természetesen nagyobb kazintelepek, hiiteraels cxayscgek tervezcsekor a rendsrer iddbeli és térbeli fejlddesét is figyelembe kell venni. Nagy eldayt jelent ilyen esethen a tambisitett egyséuek épitd- kocka-sveri telepitése, E szerkeretek lenyegében olyan kibldnleges héter- mel6, ill. heseré6 Result amelyeket.a fiitendé helyiségien helyeziink el. Igy az energiahordo7éb61 (szilard titzeléanyag, oa}. we villamos fram) felsza- hadulé hé kézvetleniil, legleljebb bizonyos kézve- itd anyagok segitséyevel a flitendé térbe jut. Bkeé szillékek: gyakorlatilag a Uizeldszerkezetek ts 2 {0td- lestek egyesitése. Szerkezeti kialakitisukat, jellemadiket, mes lasztisuk szempontjait nem mutatjuk be, mivel sz0- kat a hazai szakirodalom [12}, (2%) [38}, [47] alaposan ismerteti, _) Abra. Olaj- és wiztizelésre alkaimas Kazantag [59] ovata KstétrmG) raoknds & mete a werent VES Abra. Gantizelésre allkalmas taskiis, ‘utdltvas kazsin [68] rae ester lb aaa vation ei OX ius 2 sis ify 2 bysterion 6) A tiizelGanyag taja A tivzeléanyag lajtéit, jellem5 tulajdonsigait, a Lirolds, belsd mozgatis, ax égOk szerkezeti megol sl és jelleméit itt nei térgyaljuk hely hiénysiban, nivel szimos szakkinyy foglalkozik e témékkal. . Kémények A kémeény feladata kettés: — a Liizeldberenderésbe juttatja az égésher szik- séges levegat, — a berenderésben keletkez6 flistgizokat és égés- lermékeket elveveti a szabadba. (Mig szikirdlit- velésti berendezéseknél inkibb fastgizrdl beszéliink wiztizelés esetén az, égésterimsk elnevezdst hasznall a szakirodalom, olajtiizelés esetén mindkét elne- z0kisos.)A -HOTERMELES ALKOTORLEMEL 1 Fotéstechnixa82 AE A kéményben az dramlist a hatisos nyomis- KalOnbség hozza létre. A hatasos nyoms egyrészt a homeérséklet-kiilOnbségb6l, masrészt a s7él hatasaira Kialakulé nyomiisktilonbséghal all, telit Ap=Apy+APaats (Es) a) A kémények tizemi Kiriilményei A graviticids nyomaskiilénbséy kialakuliisa, Ake meny kézlekedGedényhez hasonlithat6. Egyik sz riban az atmosziérinak megfeleld légillapoté. le- vegé, a misikban ennél magasabb hémérsékleti égestermek van. A siirdségkilénbség hatdsdra a ké ményen keresztill megindul az aramlés. A-nyomés- kolénbség meghatarozisihoz ismerniink keil a stra ségkiilinbség érlékét. Az atmoszfériban a levegs siiriségét. kozelitleg mindenhol azonosnak vessaik. A kémenyben az. égéstermék sirésége logaritmiku gorbe szerint valtozik, mert a hmérséklet-valtorsis is hasonld jellegti (VI-I1. bra). Aliandésult dllapotban az égéstermék hémérsék- letét gy is meghatdrozhatjuk, hogy a kéményt héeseréiének fogjuk fel, ahol az egyik kézeg. viz értéke végtelen. Ekkor a VI-LL. Abra jeloléseivel égéstermek tilhémérséklete a kornyezeti leveg6-hi merséklethez, képest (Wl) Eirtelemszerden A, a kémény adott magassighig az éstermék altal sirolt kéményfeliilet, Az égéstermék kézepes tilhOmérséklete (ES) Az Ailtalinos giztirvény felhaszndlisaval az égés- termék-hémeérséklet isineretében a stirtiség felirhat 1 (Wk-4a) (Vi-46) A légkiri és normlillapothoz tartozé nyomésok hényadose (p,/p,) egyhiez igen Kizel All6 érték, Aoistarms: tie Sonar a fizwés sie _| . natal VELL. dbra. Az égéstermék stiriiségének és ndmérsékletének valtozisa a kémenyben BZESEK ALKOTOELEMEL . dibra. A kémény és kémyezetének nyomasviszonyai exért a stimitisok sordin elh a normélallapotot jellemzi. A hatasos nyomiskiilonbséy fgy felirhato yyagolhato, A 0 index Aes =I14(0— Gere) (VE8«) A gyakorlatban a kéményben kialakulé nyomis- sconvok meghatirozisa sorin eltekintenek a loga- rilmikus sirdségvaltozist6l és a nyomésvaltozist az egyes szakaszokra jellemz5 kizéphomerséklettel szamoljak, tehit linedris valtozist tételemek fel. A kémény és kézvetlen kérnyezetenek nyomdsviszo- nyait erre az esetre @ VI-I2. bra mutatja. Az Abra_szerkesztésekor a valdsigtél eltérden felté- telezziik, hogy az égéstermék higitésa végtelen és a. kilépésnél nyomésa azonos a kérnyezé levegoé- vel. Az abréban p, vonala a kiilsd levego (kérnyezet) nyomésinak véltozisit mutatja a kemény ment az, égéstermék nyomdsa, ha nem dramlik. A: égéstermék statikus éS dssznyomasit is mutatja az Abra, Az Abran zvel jelélt sik alatt a kéményben levé Sssznyomis mindeniitt kisebb, mint a kilss levegd Sssenyomisa, mig e sik f6l0tt nagyobb. A = jeli, in, semleges sik f6lOtt bekOtOtt tizelbberendezcsek tehat tizemképtelenek, kifelé dramlik az égéstermék. ‘A hatisos nyomiskiilinbség mdsik isszetevoje a széluyomasbél ered. A szél hatisira az épiiletek koryezetében az almoszféra statikus _nyomsa megvaltozik. Ha a kéménytorkolat kézelében tal- yomisos tér van, ahol az framld levegd leféke- zbdik és dinamikus nyomésa éssznyomassé alakul, a kémény hatésos nyomisa esdkken. Hasonlé a helyzet. akkor is, ha a szélsebesség vektorinak a ké- ménybe mutat6 dsszetevéje van. Abban az esethen, haa kémény depressziés térbe torkollik, a hatdsos nyomis novekszik, Kilonleges gondot kell. teh: forditanunk a kémény elhelyerésére, és a magassagit ‘igy kell megvdlasztani, hogy a kitorkollis ne essék ‘iinyomisos térbe, azaz magasabban legyen, mint a kornyez6 épiletek gerinemagassiig A szél hatisira 2 légkdri nyoms a nyomaskiilonbség: hoz. viszonyitva Apaa= HS Wher (I-38)itt_w a felilet aerodinamikai tényezdje, gyakorlati szimitdsokhoz elegendd pontossaggal a szél fel6li oldalon 4=0,6; a szél alatti oldalon w= —0, értéktinek vehetd. A szélsebesség értékeit a TIT. fejezetben foglaltuk dssze, b) A kéményméret dramlis- & hétechuilai megvilasztisa A méretezés sorin a kéményt tigy foghatjuk fel, mint egy esdvet, amelyben légnemd kézeg dramlik, Vai6jéban azonban a esbben dramlo folyadékokkal Kapesolatban egyéb teriileten végzett szmitisaink- kal elért pontossigat, a kéményméretezésnél_nem tudjuk megvalésitani. A feladat ugyanis nem teljesen kériilhatdrolt [23), [25]. Bizonytalan a hémérséklet- eloszlés szimitasa, nem lehet figyeleinbe venni a tiizeldberendezésen, ill. kéményen iizem kézben keletkez6 hajszilrepedéseken bedraml6 hamislevegé hatasit, a valtoz) belsé felileti érdességet, az i gadoz6 ’ id6jérdsi viszonyokat, _hémérséklet—szél egyiitteseket, valamint, hogy a kéményiizem csak tobb 6rds fiités utin éri el a staciondrius dllapotot. Mindezek tudomasulvételével, a kéményméretezcs elvi_kiindulé alapja az, hogy a hatasos nyomés kolonbséget az égéstermék siramlisi ellensillisa fel emészti, Az dramlisi ellenillast a tiizel6berende- zésben keletkez6 maximdlis égéstermék-tomegiiram figyelembevételével szamitjuk. Ha széIhatisbél ere- dS hatisos nyomis ines, a graviticiés hatdsos nyomésnak kell fedeznie © kémény sajit dramlisi ellenillisét, és a tizelOberendezés dramlisi ellen- Aillasat, fy ou (Rd x :) py watZ. (WE6) rermék-sebesség megillapitisihoz termék-Lomegéramot kell megillapitanunk. Az égéshex sziikséges oxigen, ill. a keletke égéstermék-mennyiség az égési egyenletek alapjan hatérozhato meg, a tizeldanyag dsszetétele ismere- tében. A miiszalti gyakorlatban ¢ helyett kozelitd Osszefiiggéseket alkalmaznak, amelyek a tapasztalat szerint megfelelS pontossigi eredményt adnak, A Rosin Fehling-egyenletek mérési eredményeken alapulnak [25], (75] é az elméleti levegdsziikségletet és égéstermék-mennyiséget a tivelbanyag fitoertéke ismeretében irjik fel Az égésher a valésighan tobb levegot szaisitunk, mint az elméletileg szikséges mennyiség. A. gyako latban_ ennek figyelembevetelére bevezettek a elbitési tényez6 fogalmat, amely a valésigos és elméleti levegémennyiség hiinyadosa, A. légellitési 1 téke a tiizeléanyag faj- Lajatél fiigg, Mig szilard tivzeldanyagokat nagyobb legellatési tenyez6 mellett égetink el, a gizoknsl értéke esaknem egy. Az egységnyi tomegi titzeloanyag elégetésekor keletkez6 égéstermék-mennyiség Vee= Veron + (01) Vein (Nint/kg ti. anyag), A HOTERMELES ALKOTORLEME 83 Va normélallapoti égéstermék-térfogatot _jelent, e helvett égéstermék-tomegiramot kell figyelembe me=Vetaor (kg/kg tiiz, anyag). tuo Erbéke az égéstermék Ssszetételétsl, tehat a tizeldanyagtol, Valamint a légellatsi tényez6t6l fig. ‘Az égéstermék Lmegiraminak meghotérozdsshoz ismerniink kell az idéegység alatt eltiizelt tizel6- anyag-mennyiséget. Tie (VI-7a) A keletkez6 égéstermék tomegirama tig = Mating (i-70) Igy clézetesen, kizelitéen meghatérozhaté a ké= ménykeresztmetszet Ay tit, (E70, Wa Qorn” Innen a kor keresztmetssetii kémény Atmérdje, vagy a négyszig keresztmetszet oldalai, il. az egyen- értékii dtmérd szamithato. A kéménykeresztmetszet elézetes meghatéroziss hhoz beestilniink kell az égéstermék ([iistgéz) dramlisi sebességét: W —4,0 m/s (nagyobb érték a nagyobb kéménymagassighoz tartozik). A tovabbiakban a (VI-3a) és (VI-6) dsszefiiggés jin meg kell hatéroznunk az sit tOmegiramhoz t+ ds ellensillasértékeket. ellenillasértékét kell a rendelkezésre All6 tapasztalati és mérési adatok alapjén felvenniink, Néhany példa satiizelés ~40 Pa, barnaszéntiizelés fuigg6en), olajtiizelés 0...90 Pa (széumindségdst 1,5 Pa/kasin fat6felilet m?, Att6l fiiggéen most mar, hogy a kémény- és kazén- ellendllis viszonyat hogyan” vesszik figyelembe, adédnak a kiilénféle méretezési dsszefuggések. Kis cllenillist, antétivas kazinok esetére azt az aré- nyossigi feltételt szoktik alkalmazni, hogy a ké- togny sajat ellendllasa 1/3-ad része a kazdnellen- aillésniak. Ha ezt az avinyt az alkalmazott kazdntipus ftigg- vényében felvesszilk, a (VI-Tabe egyenieteket a (VI-3) és (VI-6) egyenletbe helyettesitjtik, és azt megoldjuk, kapjuk a szokdsos thee, Goss "a Kh, Ay> (WIR) alakis dsszefiiggést. A (VIB) Osszefiigaésben ismeretlen a magassig ¢s Keresitmetszet is. A. gyakorlatban alakult érték szerint 1m hosszi kéményszakasz kb. 5 Pa huzatot képes Iétesiteni, Ennek felhA FOTOBERENDI meghatinez= fa gyakorlathan Wala ni ie Mine srk Tulyomerenkents nyo nets niellensllis ismeretében alakult k niGnymagassfigg miuinvtis érbékets koksztiizelés 12m arnnsaéntiizeles (saénmindségtdl oem) 16.260 fh lajtizelesnel ((gOLipustol faggden) —16...15 m magassigot a kimyerd épitetek is he- folyasoljak, hiszen a kéménykitorkollist. legalshh 2 mrel a Lelogerine f6lé kell vezetiuink. A kéményniagassigg felvélelével szmithato a ker resrimetsrel, ill. a (Vi-Fe) dsszetiigads alapiin eldzetesen felveheis a kereszU (VES) Os7- szeliiggéssel szimilhato a kéménymagassig. [gy most mir osszelartozd keresztaetszei~ és magassiigérték= kel rendelkeziink. Mivel dh, kémenysitmérd a tél meretekkel dsszetiigg’, dott lépesdkben villor= alhals esak, ¢s a kémenymagassigra sem szoktisos, tort értékek wiliszliisa, az eldzetes méretezés bin kiszdmnitjuk a valdstigos kéményellenditist. stenyezik megillapitisakor md- Ia vizsvintes fiistesatorna siramisi ellen Alkisiit (ly). is figyelembe venni, vagy ext az Grléket killin kiszmitjuk. fgy a vals inéretekkel ellendrizhetis a App ADA AP +Z nyiben az eredmény nem megnyug- lie! meg Kell isméte! A simitishox sriikségink van a fiistain, (&g6s- termék) homersékletére, hiszen eltdl fay a si rtalal szerint: Az induié fastyizhOmerséhlet éricke a tiizeld- anyagtol flige, peli: koksztiizekis eset 200.220 barnaszéntiizel’s esetén Gzénmindségtdl figgien) 220. ..280 9, lajtiizelés esetén 200...210 °C, svz0- Olyjtiizetés esetén pl. fiigges alkeakznazhats Ay Az egyenlelek ilerstiv megoldisa alapjain mére- texési ibkizatokat és nomogramokat dllitottak ssze (peluakent |, a VI-I3. stbrit). ‘A merviezés meneie néuileg megvaltozik, ha olyan avin keménykereszinetszetél szamitjuk, amely LZESEK AL 5 0 8 20 25 99 38 10 GF 40 55 80 insonossae = VIIA. sibra, Kéményméretezési nomogeam irambisbiztositoval, huzatmegszakitéval csatlakozik, Az. ftamlisbiztosité alkalmazisa 2 kivelkexdk tL indokoll: a kéiény huzata nem érvényesiil; - esetleges szétlokés. felléplekor a kazinban nines visszatorlickis, A visszatorlédis ugyanis a Kingot kiolthatj — a helyiséylevegs hekevenisével esdkken az égéstermék harmatponté hdmérséklete & igy a ke mnényhen a kondenzicid veszélye. A huzatfokozoval_cllatott kémény méretezési elye éppee e% utobbin alapszik, Ugy’ kell ngyanis a huzallokozin. létrejivd Keveredes par megvsiasztanunk, hogy a kéményben legabibl sta cioner dllapoihan Kondenzéeid biztosan ure kivetkez~ 26k be. A néretentsi elf lett alkalmarhato: — a kazdn ould kéményre esatlakozik, — a Kazsin iizeme stacioner &s folyamatos, a kovetkert feltetelek fedevi a levegd és Guéstermék aramlisi ellendlkisit, — a keéményben az égéstermek-levegs_keverék frambisit esak a természetes felhajtéerd idézi eld. A_méretezés els lépései_a (VI-7)_ dsszetigués alapji A huzatmegszakitoban ki alakuli kezdeti keverékhimeérséklet a kivetkezikép- pen halérazhalé meg: Gatitadese cut fee = Chey(teg + 1) wrsd Az insets 0 korelt6 egyentbsig alapiin egysvertsthe logy et ti (E90) i tg az, elézdekhen haszivill jotdléseken kiviil, thy — a hue zatmegsrakitiba beéramld levegd Wmegirama,HOATALAKITO S: A hnvatmegszakitéban igy Kialakulé égéstermék- stirdiseyg . (Es) Az égéstermék és a levego a keveredés hémérsekletére vonatkoztatjuk Valisigos feladatok megoldisakor adott a készii- lek és mnnak iizemi paraméterei, az alkalmazott wintéleség tiizeléstechnikai jellemz6i, szimithat6 a harmatpont, és meghatérozhato az termék —levegé hémérséklet, amely mellett a kémén adott magassigban nines kondenzietd, Ebb6! hat rozhato meg a keverék belépési hmérséklete az dram Lisbiztositondl, majd innen a levegs témegirama. mar adott a keverdk stirfsége, és szimithat6 a keinénymagassig ismeretében a kéménykeresztmel- szet. ©) A kéményels elhelyerése és kialakitasa A. kéményelhelyezés rendszerint sok épitészeti- statikai k6t6ttscgtdl fiigg, de mindenesetre toreked- nimk kell arta, hogy a kéménytorkolat ne essen 6) VI-1. bra. Szigetelt, eléreyyartott kemények [3] HOcs! RELOK tilnyomisos térbe és, hogy a flistesatorna minél he lejtést kell adni. Az ben lekerekiteltek legyenek. A fistesatornat é kell elk yiriis felett elhelye ftildberendezisek egéstermékének elveretésére, az iin, termoforkéményeket alkalmazzik, A kémény nagy eldnye az eldregy.irthatésig és a kis helyfoglakis. Hasonlo kialakitisok szigetelt kivitelben is k saiilnek, Szigetelt tipust eldregyartolt kémény be- Gpitésére és Kialakitasdra a VIEM. ébrin ltunk pe dit. A. wiztiizelésii berenderések _elterjedésév kézépmagas és magashiizakban az utobbi idében xirt kéményrendszereket alkalmaznak. Térgyalisukkal a magyar irodalom részletesen foglalkozik. alakité szerkezetek. Hoeserélk B) Hoi Ax épii Korlat a héitalokitis és igy hocserél6 késziilékek legviiltozatosabb alkalma- xisi teriilete. A hdcseréldk elmélete a kitlfldi és hazai irodalomban egyarint igen béséges {2}, [6]. [15], [31} Ezért itt a I. fejezethen ismertetett hiitszien tatisi alapokra Himaszkodva, esak a leysziikséa sebb elméleti dsszefoghalist adjuk, inajdl ismertetjak a flitésben és hasznilati_ melegvizkésziteshen alkalmazott szerkezeli megoldisokat. L.A hieserélisk felosztisa A hdeservlik sltalinos felosztasit a VI-15. abril tiintettik fel. A fiitéstechnikai_gyakorlathan eli fordulé héeserélék — mint az dsszefoglals bra is mutatja — 2 folyamatos kézvetett initkidesit ki saiilékek, amelyeknél tehsit a melegité és inelegitet kizeg egymést6l hidraulikailag szétvsilasztva siram: lik, és hokizvelité falon at megy véyhe a hokizlés. Ha a hicsenéioben mindkét kézeg kényszerdrantist ligy Ichet a herendezés kéldranii, amikor is a fitd- felilet mentén mindkét hémérséklet viltozik (pl. 2 folyadek, 2 giznemit kozeg, vagy folyadek és gi: hemi kizeg kozitli héesere). Egirdramti hoeser Kézeg hémérséklete a feliilet ment: fllandé (telitett g6z és folyadék, vagy telitett xox é giz Kizitti hdesere), mig nulladrami hocseréli~ nél mindkét hémérséklet illandé (telitett g6zdk koxdtti hdesere). Ha az egyik kézeg tartilybin van, és art esikigyoban keringd kozeggel Fitjik, day sca- baddiranis héeseréléral beszéliink, mert x tart lewd viz esak a hdmérséklet-kiilonbség el6ill6 siiriségktilonbség hatisiira sramlik. A Vi-15. abrin felliintettiik a hdeseréloben az dramlisi kp viclatit, és a himérséklel-eloszlist {iit6teltilet_mentén. A hdmérséklet-eloszliis lap hattrozhaté meg az egyes elrendezések eselén a izepes_hdmérséklel-kiilonbség, amely a hibeserclok meéretezésének egyik kiindulo alapja. A kovetkezd86 TOBERENDEZESEK ALKOTOELEMEL dibrarészlet a Boinjakovié-féle diagramsort mutatja, amelynek segitségével a kialakul6 végh6mérsékletek hhatérozhatok meg. Foglaljuk dssze, hogy a VI-15, dbra adatsoraval, hogyan oldhaték’ meg a fiitési hdcseréldkkel kap= csolatos méretezési feladatok. (Abra! lisd a kingu végén.) . A hieserdlik méretezése A. heserélk méretezési_felada meriil fe — mekkora hécserélé-felillet jesitmény biztosftisihoz, ill. adott kozeghOmérsék- let eléréséher, — adott, meglev6 hdcserél6-berendezés milyen teljesitmény, ill, milyen kézeghdmérséklet bizto- sitiséra képes. A Ioladatok megoldésdhoz alapvetden a teljesit- mény meghatérozsira szolgal6 Q= Akal, Osszefiiggést alkalmazzuk. keétféleképpen ges adott tel- (VE10) a) A hiithoesatisi ényeris ‘A héatbocsétasi tényezé meghatarozAsihor. ismer~ niink kell a héveretés torvenyszertiségeit és a hi: mérséklet-eloszldst sik falban, hengeres falban (eset leg gémbfalban) és a kildnféle kozegek és feliletek KérUti hédtadési tényezdket (|. a I. fejezctet). Hangstilyozzuk azonban, hogy a hécseréli-mére- tezés esak addig viszonylag egyszeriien megoldhaté feladat, amig a k hdatboesitisi tenyezd a héesers6 felilete mentén dlland6, a gyakorlat szaimos esetében azonban @ héatbocsatisi tényezd a kézepes h6- érséklet-kiilonbség fliggvénye: k= (dh). WH) tt Sh wiht, 4 Avége VE-46. dbra. A hémérséklet valtozisa a felllet mentén, ellenéramu héeserélk esetében Aeleje Ha_hécserél6_feliiletén integral alakban irjuk f ftadott hdmennyiséget (vr) és helyettesitsitk példful a dQ =o, dt, (VE16, sibra); myeydls ay gs po | a Or) Az integrilist tehat K(,—4) kézepes értékre kell elvégezniink. by A Kiizepes hi érséklet-Kiikinbség A_kézepes hémérséklet-Kilonbség dsszefiiggéseit a VE-5. dbrin dsszefoglaltuk és Litjuk, hogy a ké~ vepes hémérséklet-kilnbség a feliiletmenti’ homér- séklet-eloszlas, valamint a fiitofelilet egyes metszetel- hez tartozd hémérséklet-KcilOnbség ismeretében meg- hatarozhaté, A keresett hémérséklet-killinbség: be - A= al bdA= al (-4)dA. (V4) Az dsszeloglaldsban ezen dsszefiiggés kifejtését kézéltiik a lehetséges esetekre. ‘Az dssrefoglalis Kiegészitéseként irjuk még fel a stacioner (folytonos) mikdésti héeseréldk alap~ egyenletét: QH AR Aly = tinge bye —byy) = Halley — boy)» (WI a) valamint a W=rme (a vizértékéram fogalmanak) bevezetésével: QA AG = Wille bs) = Walley be) (VIS) (Gézzal, ill, tilhevitett gozzel_miikéd6 héeseré Iknél valtozik a ¢ fajhd, és ezzel a W vizértékdram. E_ kérdést azért_ nem boncolgatjuk, mert a fat technikai gyakorlatban csak rendkivil ritkan fordul el6.) AVI-H5. abra dsszefogialisa ismeretében minddssze arra téménk kia tovabbiakban, hogy az épilletgé- pészeti gyakorlatban kétarami ellen- és egyendramit hocseréldk, valamint egyendramt héeseréldk eseté- ben, igen gyakran szmitjuk a szémtani kézéphd- mérséklet-kilinbséget_a logaritmikus kézepes ho mérséklet-kiloubség helyett. Vizsgéljuk meg, mikor all fenn a kézelités alkal- mazdsinak létjogosultsiga. Tekintsik az. Altaldnos érvényd (WE-16) asszefliggést.HOATALAKITO SZERKEZETEK, HOCS 4 2 as| shel S07] 06 5} oa 03) a2} 3 ° ® 0 02 03 Oh O5 06 07 08,09 10 Tn VEEI7. abra. A logaritmikus kozéphOmérséklet eltérése a szaimtani kozeptol Osszuk el az egyenlet mindkét oldalit J, értéské- vel és kapjuk: (VE-16a) Abrizoljuk e tortet fe hényados fiiggvényében, és. VIZ. brit, kapjuk. Az Abrabél lithatjuk, hogy az egyszerti s Kozepek titjin szimitott dé kozepes _homérs kilonbség, a pontosan szdmitott értekt6l esak 16 nyegtelen eltérést mutat az esetben, ha % : devo ovr 1 Men62~04 tatominyben vont tk mazhats a Ab, =0,60, + 0,49, (VE-16.) Ssszelilg Mig a ftitéstechnikban alkalmazott ellen- egyensirami héeserélok Altaltban vonalas (lineéris) jellegtiek, és csak a Kozegek be- és kilépésénél je lentkezik egy csekély Keresztdrama hats, addi légtechmikaban a tiszta keresztéramui héeseréldk gyakoriak. ‘A. Iégfit6- szell6ztet6- klimatizstlérendszerek léy- fGtdtestetben (kaloriferekben) a héitad kizeg e keésziilék esdveiben fiiggélegesen, mig a melegitend6 levegs erre inerSlegesen dram Kis homérsékiet-kilonbségeknél jo kézelitéssel, egvenirami késziilékekre megadott dsszefiiga sekkel, pontosan a Nusselt-fele eljrissal [6] szmil haljuk Ag értékél, amelynek szdmitési eljirasat a VI-A5, dbrin dsszefoglaltuk, Brdekes. megfigyel- niink, hogy a Nusselt-féle keresztérami héeserél6~ meéretezési_eljaris a hdeseréldben el6fordul6 maxi tniilis hmérséklet-killinbségre, mint jellemz6 értekre épit, amely egyébként a ket kizeg talélkozisi ho- meérséklete a keresztirama hdeserélében. A szabaddrami héeserélok gyakorlati alkalmazdsi teriilete a fitdtestek egy nagy esoportja és a tech nologiai céli, vagy haszndlati_melegviz-termelé: Ertelemszertien a szabaddramti, azaz_ melegitett Kézeg (pl. a szoba levegdje vagy’ a tartélyban levé RELOK 87 iz) az id6 figgvényéhen meledseik fel. Exért a hdmérséklet-eloszlisi diagramokat is térben lehet csak Abrizolni, A méreteztsi dsszeliiggéseket az egyes lehetséges esetekre a VI-15. Abrin osszefoglal- tuk, egyébkent a kérdés részletes kifejtesét hésége- sen’ megtaliljuk a fiitétestek Lirgyalisinél, ill. nelegités esetéhen a magyar ayelvil irodalomban ©) A kéizegek véghiimérsékletének megéllapitisa Az eddigiekben azzal foglalkoztunk, hogyan lehet a Kosegiramok és homérsékletek ismeretében 6- cserélé-feliletet szamitani s vilasztani. A héeserél6-felilet megllapitsén tilmen ban az is érdekelheli a tervez6t, hogy milyen az adott héeserélé jésiigi foka, ill. hogy Tmilyen véghémérséklet érhet6 el vilasztott, vagy meglevé berendezéshen, E célra szolgil a BoSnjakovié-léle ® tényez6, amely minden esetben azt mutatja meg, milyen A6- mérséklet-vAltozis érhet6 el az egyik Kézegnél a maximélis homérséklet-killonbség ismeretének birto- Kaban, (Figyeljtik meg a rokonsdgot a keresztdérami hécserélé méretezési alapgondolataval,) ‘Tehat. a hélead6, vagy héfelvevé Kozeg homérséklet-viilto- isit_ vonatkoztatjuk a legnagyobb hémérséklet- Kolonbséare, A d-szim képzéséuck gondolata onan a héfelvevd kozeg végh né a hdlead6 kézeg indulasi hémérs Boinjakovié kidolgozott tovabba egy diagramsort, amelyben megadja (i) s* br) szimok Osszefiiy kuld véghGmiérsékletek is meghatsrozhatok, Példaul, ha adott a Két kézeg vizértekarama, W, és Wa, Ds lépési hmérséklete, f,, éS tye, a hocserél6-feliilet, és 2 h6atbocsitisi tényez6: k, az adatok segitségével Mg HA w, S W, Ezek ismeretében egyen- vagy rambol kivehet3, a wit7) Masik esetben adott pl. a két kézeg tomegérama, rit, 65 tity 5 a belép6 hémérsékletek, fy. 6 fae A GL kozeg viértdke meghatinorhath, visno- nyuk, en We ®Fiiggéleges elrendezés A FOTOBERENDEZESEK \LKOTORLEMEL eréld beépitése VE-I9, dibra. Lamelhis héestMivel illetve Ww, ka © 6s 5G ismeretében diagtosabil yg 1 helis Os feliilet meghatarozhsto, illetve yah Mem led és Wy fay tap Mle iszmnithats. A héeserlotelhagyd ized himérséklet meg- llapitasinak kiilonds jelentsége van _héeserelé rendszerek terverdsekor, ilyenkor ugyanis ininden esethen, minden szahilyozisi tizersAllapothan a meg- {elel6 tomegéram—nyoméis—himérséklet jellemzikel kell figyelembe venniink, amikor az egyik hoeseréls= bal a masikba dthalads kozeg paramétereit szamitjuk. 3. Hieserélik szerkezoti kialakitasa A. régebbi_ tipusii filési hdeserél6k hengeres acéllemer tartilyok voltak, vordsréz vagy acé Jemez fiitdesivekkel A késdbbiek sorin szinte kizdrolay elemes hdeserélét alkaimartik, rajza s kényvhen megtalithat A nai, VivhdellAtisra kapesolt (ili, tasza lati melegviz-lermel6 hikizpontokat Mizcirdlag. i épitdelemes hoeseréli-cleme’ hol Allitjite disse. Mig je 250.150 Whint.C kézitt mai, karszerii tipusok hiithoesitisi tényexdje vz 5000 W, Gitéket is elérheli, azaz a sxiikstyes bitdfelitet kb. 1/5 nészre esokken. zért_nemn tehellink pontot ¢ fejezet véxére Uksitl, hogy a wa mir hazinkhen is hevezetesre keriild, nagy teljesiisnényit hdeserslék elvével ne foglalkozndnk, Az alkalmazott elvels sorihan az els a lamelkis hdesersld, amelyet a VI-I8. sibran hatunk. Foként nagy nyomrisok és nagy teljesit- inények esetén alkalmazhaté ({ritoteliilet ¥-..800 m"), rint elgdzdldytetési vagy kondenzalisi eélokra, i példait a VI-19, abra matatja. Kisebb teljesitmény esetén ({iitdfeliilet 1...400 m®) alkalniazzik a VI-20. dbrin bemutatott. spirdl hacserélét, amelynek be¢pitési példdit_ a VI-21. brin latjuk, Halmazallapotvaltozas nélkiil a VI-21a bra, kondenzsttorként a VI-21b ok arame tatisira, vagy kondenzétum utél eselén a VE-2ie bra szerinti beépitéshen elinyis. Hasonlé teljesitményekre, igen villozatos dssze- Allitésban alkalmazhaté a VI-22. sbrin bemutatolt sikhéeserélé-elv. \ hullimositott felitlet a sikfeliletet kb, 23%-kal_meynéveli. A VI-23a és b cibriny alkal- maziisi példait Lithatjuk [51]. 7 tm. &pitde mos sztk= fro scenKEZer HOESEREL.OK 89 VI-20. Abra. Spiral héeseréi6 elve Ugyancsak a fiités és haszndlati melegviz-termelés valtozatos eéljaira alkalmas a VI-24 bra elvi megoliisa, amelynek beépitési példait a VE aabrin Lithatjus (52. isebb teljesitményekre, foként haszndlati me legviz-késeitésre alkalmas a VI-26, abra elven fel- piild, VI-27. fibrin bemutatott hdeserél6, amely a VI-10. fibrin kithaté si inhoz tartozé elem, hasziviliti meleg viz eldallitasérn [66]. AVE, és VI-26. sibrin bemutatott vilizatok hazai sorozatgs:irtisa hamarosan megindul, il. mir meg is indull.tomités senmbe Hbzeg oe > eondensétuin > nem hontenzdibds ise VEL, dba, Spiral héeseréis Heepitese és YE22, sibea, Sikhdeserél6k elve alkalmazsisa 4 halnneilapol-vlors nM; onder; iz VL23. sibra. SikhGeserélék beépitése 4 hasznilali melegviz-termeld; b f0tési néeserenson SKR 84-1,5V £290, TE Pi ae ry 3] a F | 2 a5 Coy i VE-24, bra, Felesavartsives hBeserélé clve [52] VE-25, abra, Felesavart-esives hGeserél6 beepitese [52] VL-26. dbra. Felesavart lap-hécserél6 elve [66] VI-27, Abra, Felesavart lap-hdeseré15 beépitése [66]92 4. A hibeserslé meyvilasztésinak guzdasigossayi szempon A héalboesitisi tényez6 nivelésével esdkisen a fiilofelilet, és igy a hdcservld helyfoglalisn is. Exa beruhizsisi Koltségek esdkkenésehez. vezet. A fitbocsitasi tényerd dssretevdi, a ffldielilet ke oldalin kialakulé hbstboesétdsi tényezi's azonban cesak gy nivelhetdk, ha a kézegek sremkisi sebesséye is nd. A sebesség négyzetével novelwvd siremkisi cllen Ailkis energiakdlisége telvit novekvo tivemkélisiges jelent. [yy az dj, nagy teljesitményii hieser(l5k meg vailaszLsiindl minden esetben a herubiizasi és tizemel- tetési Kéltséyek egyiittes optimumat kell megvizs- gilnunk. €) Holeadok, tiitétestek Dr. Molnar Zoltén A. fatdtest Knyegében a helyiségel tite feladatival Ielrubizolt héeseréli késatilek, Felile- térdl_2 hé konvekeibval a levegibe és suyizissal a kisenyezs Felileteke ju Mivela hiit6test szemipontj4bol mindenkor hileads jin Iétre, e7ért altalénosan holeadé keszitlékneis ‘sa radiitor szavak neverik, Et6fordul még a ki hasznilata is, de mind ritkabban, wert az egyes {i= Ldtestlajtik dndlld elneverése (radiator, konvektor, Sernyd sth.) mindinkibh kialakui, ezért az. nalat esetenként félreverel6 iehet. amelyeknek a héleadé feliiletén jon Ieire lodés vagy iz. eléyetése, vagy villoiuos esoportot olyan aunclyekitek belsejében levd hohordozbral ax elviilasztitaten it a kiilsd, din, fiildleliletre és errdl a Kérnyezethe dramlik a hd, Ezek « fiitdtestek, A hicseret leird dsszefiiggésekel vir ko beverettik (I. és IV. fejezet), igy azok al: irhatjuk a fitdfeliilet héleadésdra, hogy t+ G= Coons + Que =A ices li $B 3 Ayaan Pills = Ale AVE) allen LVF Sass Palle, ~ bade Amennyiben a fil6lelilelet Gri helyiségleves’s ko vepes himérséklete és x f{itbteliiletet kariiivey6 Felit- letek sugirzisi homeérséklete exyeald, vagyis lags (WEI) akkor a (19) dssceliiyyés egyszertisidite: Pra Mba) = 124 Abe = Aten + Bone Agedle=() (We) KK ALKOTOET A héesere felirisakor a ftit6feliilet_minden oz itinghdmeérscklettel azonus homersékletet télelez ink fel, igy: « hé:itadasi tényezok is ennek megtelel6 ‘umitan dks tovabha a fit6fellenez érk és allo} Livozd leveyd Allaghomérsékletét helyi levegdjenek slash rséklelével vetLitk azonos tehfinek, ezt wz egyszertisitést a késdbbiekben in- dokoljuik Kitlén figyelmet érdemel a (VI-9e) dsszetinya’shen a, egyes Lényezdk szerepe, rect ezek alapjin alakul at Konvekeiis és a sugirzisi holeadiis mértéke, Az uralkodd méréhi hdleadis szolgil a fiitotest hiikiinlést jellegének meghatirezisiea, 8 gy besed= links konvekcios és sugir26 fitétestrdl. izsxiljuk meg a fenti dsszeliigaések Lenyezbinek jellegzetes szerepét. Mindkét hokézlési mod értéke kéizvetleniil egyenesen ardnyos a filt6felilet méretevel, fay ennek nin Kézvellen hatisa. Azonban nines mindig azra lehel hogy a fitdtest teljes feliilete egyform: csakis a ititendd helyiséy tartozkodst tere felé esse A fittest uyakorlali eldallitisa tbhnyire megki- vinja_a ffitdtelilet részekre bontisat és e részek eaymis meiletti elhelyezését. Ekkor a feliletnészek eltérd helyzete miatt vallorik « konvekeids hésitadis mértéke; tovibhi a feliilet exes resret Wizdtt is isi hexere, esikkentve a helyiség rol sencezeteie Jat i A VE-28. fibre szemlélteti ei a jelenséyet, amelyen a ulboriuke melssett soniortattsl 1 Dy melletli tag Cyytmisea is Sugiitoz, exért Das % 1 hirom tag kozill a kizpsora vig Lent dow tor 10 68 Bey <1. Min rhensinek mestelel6. snsgit= = Fy <0 go, << 10 a Abra, Ragiitorlayoks suirzisos hidesereje| bra. Bxyséany favbtelitet iiteadsisa convekeidval & StgiN7Zissal ket tum rad. Ugyanex a helyzel 2 gyms mellé svereltink, Mincex Foghat, hogy a tényleges suyiradsi iitéfelilot b selih, mint a konveketés hileadé felilet Usyanakkor az egymmishor kizeli Witéfeliter risrek esikkentiky a Lggirambis sebossésst, mert Jeveyd déramlisa nagyohh el exe eassilel arinyban iniadh lovabhi kozvetett hatisa keresziii, azonban ex nen f hakOulésre, ha a hevers let wijoubs: nagy. A Sugienisi hiesere mértékét hefol Kolesonds. sugarz4 iséye, il, feketest Srkeke nom a mney a tényezin keressttii mx anyavok Toka, Saiiksdyes udais hogy inyesre ésiszolt Tel femek, az aluuniai a fémtartalond festékek, kOztik a gvakren he aktminiumbronz, (kilyhaeziist) fokeleségi tésen elmarad a tobi anyagétol (ka iby kératéseit is). FE, hatisok nagysigrendjének sv vetdsére szolgiljon ket grafikon. Lajlagos: héleadisi mérséklet-ki rendben eifo nail yeien= teks lets. dssze- Abin irbéteel tiintettiink fel ibs fgeviiny adhntoan az £ jelit gre mesterséges mivllettikonvekeiés hélend . jelil girbek szabadlégirami Konveketis, a 3 jel sxirt i halendsist jelilnek j6 (a), elfogac is (hy 6S awonge Ce) hikialési lehetiniyeket ielivtelene, AVEO. fibrin a akorlali [itdtest-kialakitisok- Gs sugirzst héleadfisokt. 1 1-£5e Joli yirte Wgliatdtest (bordasesd kalorifer) Hos inde felel meg, 1 mesterséges Ie fami Kouveksels és a hordike egymést drnyckold si miath erises esiikkent sugirzist hélest: isszeyevel. A 24-36 jell gGrbe jd konvekeids (zabmdléysiramit) Gizisi hdleadis ) es Rbzepes. su ssszeye, init ainilver varhaio egy fal mellé szerelt eqvetlen istoinpiol. Kandla fal felé néz6 fetilet ici esak részben adddik vissza a mele- gilett falrol konvekeid riven, A hokiziés Konvekeias Jellege «wz uralkods, de a sugérxisi hileadis is 97 Innitevd, Mennyczeti svygieg® felilet. héleadisiinak felel meg 3a4-2e jell’ gorbe, uralkodé a si sé, mivel 2 mennyezet alatti meleg Kypin a Konvekeits dramkis wvenge, A 2a+3e gorbe tayos radiator héleliesitmenyel képviseli, mivel a j6 kon vekcids holoadassel gyenge suyiraisi hileadis pi ost, a Lagok egynis lelé forditéssinak ismertetett ivetkezmcnyeimiatt, Jellegzetesen konvekcios fitStest 4 radtilor, elnevezése ellenére. A bemutatotl megfontokisok, kozelild, nagysigrendi szdmitisok segitségével beesiithetjiik, hogy & ravsrel a VES, bran)A konvektiv tatotest? Kzvatlen flitétest. Klalakitésa, elhelyertse, beépitése milyen hatissal lehet 2 h6teljesitményre, A VI-30. bra eredménye — ha esak nagysigrendi is — azt mutatja, hogy a fitéstechnikéban elterjedten alkalmazott szabadirami konvekeids és sugirz6 fiitdtestek Osszteljesitményében zonyos kialakilist fit6testnek sem a_hdtelje- wényet, sem az ellenalldsit tisztén elméleli sz itisokkal nem lehet elég pontosan meghaticozni, cxért méréseket kell végezni. A ménési modszerekre egyes orsziokban eldirisok vannak, de nem minden tipusit fiitdtestre. Itt esak a legfontosabb el- veket foglaljuk dssze, a) A hidteljesiimény mérésiuek ménlszere A fiitétestek teljesitinényét tohbnyire laborato- siumban mérik, lehetdleg olyan koriilmények kort, amelyek azonosak az tizemi_ korilményekkel, elsdsorban a kdrnyezeti hémérséklet tekintetében. Al- taliban a fiitdtest jellegének megfelelé mérdszobvit ak ki, benme a szitkséyes ditalakitasi lehetd- yekkel [30]. Elifordul, hoxy kulonleges, vagy egyedi, vagy nagy méretii fitdtesteket 1 beépités helyén jél clékeszitett pontasit mérésnek vetnek aki. Az exyedi lerverésti egyéh Tildtestek (helyszinen 26 KonvekLorok stb.) teljesitmenyét tadurabon laboratériunban dllapitjike meg. A stacioner teljesitmény méréséhez a hdliordexd hotartalom-vallozisinak meghatiruzisival julunk. megillapithaté a korabbi osszefiiguések, azz: viz (folyadsk) héhordoz6 eseté Qoin= ViQitidle “4)i 62 hohordoxd esetén: segitségével, hit biz vonatkoznak. Ez 2 kovetkezik szerint értelmezhets. A VE-6d. ‘ibra of héhordozéval mutatja a méré elrende, thaladd vi térfogatiramat (V.,.), lovibbi az éppen be- és k Kepd viz, himérsékletét; mig a viz anyagjeltemzdit bo e & Mes . le wer ewe eee vi FaLdlest dteljesitmenyének inérési elrendezése folyadck holiordoz6val Fittest |. Mérni kell a fiitétestenYage) tel | ed abra, FALGLest héiteljesitimenyenck mérési elrendexése Gx hohordozival Lbkizatokbél vehetjitk. E tényezdket a mérés sori filland6 értéken kell ta A vizéram mérésére rotamétert, vagy turbinds mérat, vagy kobézdedényt stopperorat? a viz homérsékletének -megha iramba épitett iWelemel, vagy higa- St alkalmazhatunk. Arra kell torekedni, hogy a hémeérsékleteket éppen a be- és kilépé mérjak, AVI-65, ara gd hohordoz6ra mutatja a kapesolisi vazlatot. Arta kell vigyézni, hogy éppen csak azt a esapadék-Lérfogatéramot mérjiik, amely # TitOtest- hen leesapodott gézbél keletkezett. Kzért a konden- zitumol a gOzvezetékbdl kozvetlenii a atdtest etbtt iveretjik; a fitdtestbd! kifolyd esapadskot pedig olyan levilasztén engedjik st, amely g6zt nem enged a tovibbi vezetékbe, mivel ennek esapalékét mir nem tudjuk kilonvélasztanl. Mérni kell a iitdtesthe 1éps géz hdmérsékletét és nyomasit a_telitettség rzésére, ill. ahhoz, hogy « rejtett h6 megielels iGkét tblizath6l pontosan kivehesstk. A esapadék térfogatiit célszerii hizonyos iddegység alatt kobi= éssel_meérni, A ghz homesékletét ¢s nyomasit aillandé értéken kell tartan. A fiildtesthdteljesitményét af, hely séklet faggvényében kell ismerniink, mivel 3 fil test méreteréschez a mir en él alakti dsszefiiggésekre van szilkségiink, Kzcel » helyi séghen allandd homérséklet sziiksiges és értéket moérni kell. Mint azt mir tirgyalluk, a szabadiearni 6s sugirz) fiitdtestek hdteljesitményét a hifelvevi oldal hétartalom-viltozisinak mérésével_xyakor tilay lehetetlen j61 megéllapitani, ezért a helyist hémérséklet a helyiség egy vagy tobb pontjaban meért eredé vauy léghdmérsékletek sitlaga kell legyen. Gyakorlatilag hilead6 jellege és szerkezete szerint, a fGtbtest és a helyiség héeseréjétil kevéshé befo- lyasolt helyen mérjik a homérsékletet és e2t tulaj- donképpen egy vonatkoztatisi hémérsékletnek fogadjuk el (1. az eredé homérséklet kérdését is a 11. Fejezetben). Katénben a hoteljesitmény mérését meghalad6, a fittt helyiség mikroklimnlja mérésének Teladata, hogy a vonatkoztatasi pont hémérséklete és a kiilénbox6 méreti helyiségek hémérséklet-elosz~ lisa kézitti kapesolatot megiillapitsa A kézepes hémérséklet-kiilinbség meghatiroz: hoz konvekcids hdleadé mérésckor a helyiséxben bedllo kiilinbs26, de a mérés kizben dlland® értékii OTESTEK 107 homeérsckleteket is elfogadhatjuk — a vonatkoztatisi ponthan a léghdmérsékletet mérve —, mert a konvekcids hdeserében esak a_homérséklet-killinbség- uiek van szerepe, a hémérsékletek abszolit értékének ines. Sugir2 fittest mérésckor is betarthatjuk ez a modsrert, de ekkor a vonatkoztatisi pontban cred hémérséklet mérése indokolt. 1. médyzerrel adidé elhanyagolisok, ill. kGzelilések megengedhetsk, iiliinben kikiisobolésitk a mérés médsverél nagyon honyolultta tenné (kornyezé feliiletek Atlag-hé~ mérsékletének mérése stb). ‘A méréshez. alkalmazott, laboratoriumi mindsttési miiszereket hitelesiteni kell és ext altol fiiggéen ismételjiak a mérések kGzben, hogy a miiszer mennyire érekeny 2 hasznilatra. A jellemzik kivint, ill. bedllé értékének tartos {illandésiga utan lehet olyan leolvasisokat feljeyer- melyek értékelésre keriilnek. jellemzok érté- kében nétuiny szizalékos ingadozis ‘megengedheld, 4 mérl jellem76 értékének nayysiggil6l flgyéen. A le” olvasisokat 2...10 pereenként véyezhetjiik a jellemz6 sajitossdgainak megfeleléen. Egy m lapothan annyi leolvasis sziikséges, hogy a jellemzikre meg- bizhats Atlagértékeket kapjunk. Megfelel6 pontossi- gil regisztralomiiszerek « lebonyolitist egyszerii- sithetik. b) Polyadék nyomasesésének mérési madszere Kz a mérés tobbiéle elrendezéshen elvégezhets, allél fiiggden, hogy a folyadék mekkora legnagyobh Lérfogataramit, Kell figyelembe venni, Egy mérési elrendezést a VI-66. ‘bra mutat, viz, hohordoz6val. A fiititest ellendllisa virhatéan kézponti’ mésod= foki parabola szerint fog valtozni a viz. térfogal~ ‘iraminak fiiggvényében, vagyis azt B= kV Ssszeliiguéssel irhaljuk le. Mivel a fGtdtest gyakorln- tilag killonb6z6 térfogatéramokkal iizemelhet, ezért eat parabokit kell kimérni A mérendé legnagyobb tér értéke hata- rozza meg a viz, beLiplikisi modjat (kézvetlen hilé- zat vagy nyométartily), tovabha a nyomAsviszonyok azalkalmazhatd nyomasmérd miiszerek fajtajit (nyi- loll vagy zirl). Sziksiges, hogy & nyomis- és tér- fogatiram-értékek leolvasisi ideje alutt, stacioner nyomésillapet uralkodjék a viztérben, A mérés (67) VIG, bya. Palbtest ellensilisinak mérést clrendezése folyadék hélwordvzéval1 hémérsék- lete eves hatissal van az. ellen A fittest hekotdvezetskeinek “tmérdje a nyoméselvételi he lyeknél azonos legyen. A nyomaselvételi_ helyeket gondosan kell kialukitani. a bekdt6vezetckeken 2...8 mm dtmérdj@ furattal, ext bell nagyon jél le kell kerekitei €) A mérési eredminyek fellolyozisi médszere A mérés modszerét a miiszaki adottsigals hatiroz- vik meg, de ennek is, Lovébbi a Jebanyolitisnak is ngban kell lennie a mérési adatok feldalgo- Lt matematikai statisatika kove- telményeivel. I meérés médszerét tigy kell kialakitani, hogy a méréshen esak véletlen hibak fordulhassanak eld, normmdlis eloszlassal, a rendszeres (mister és leolvasisi) hibikat lehetdleg ki kell kitsrobdIni. A mérés lebonyolitasét mar az €rtékelési mddszer szerint_ kell. megtervezni, mert killinben vagy az eredmények lesz i tatlanok, vagy a mér nagyon. Nem reszletezve a matematikai statisatika valamennyi vonatkoz6 Kapesolatit, a kdvetkezikben a Iebonyolitishoz és a mérési adatok értékeléséhez esak a legfontosabb szempontokat emlithetjak meg. Mindegyik mérésre vonatkozik a kovetkez6. AUG] fiiggSen, hogy a mérés mennyire munkaigényes és fa fitdtest. gyarlisa inennyire meghizhats méretek lekinitetchen, Lobb fitdtestet. kell mérés alii vetni. Nemt engedhets meg a killinleges gonddal elkészitett mintadarab elfogadisa a mérésher, ha zt nem ko- veli_ a sorozatgysirtésbol véletleniil _kivalasztotl darabok inéréses) vizsgilata, Ugyanesale jab el- lendrzé méréseket kell végezni, ha a fiitotest méretei- ben, gyartisi technologiijiban egyébként indokolt valtozis térténik, Mind @ hateljesitmény-, sind az ellendilkismérése- ket eclszerii fiitdtestsorozatokra kiterjeszteni; vagyis egymis utsin azonos tipusti, de eltérd méreit fitdtesteken vexezni a méréseket és a feldolguzolt eredményeket dsszehasonlitani. Ezdltal az eredmé= nyeket logikai alapon is ellendrizhetjiik, az esetleyes ellentmondisok 2 hiba feltérisihoz. segithetnek, ill. kés6bbi_ kellemetlenségek elizhetok meg. Nagy segitséget ad az eredmények grafikus feldolgozisn imir a mérések kOzben iss Lovitbbst ény, hogy mindk¢l mérés jellegyorbéje a pontbol indul. A hteljesttményl 2 (VI-61) dsszetiigyés alakjéban kivanjuk megillapitani az eredményekbél, azaz a keresett liiggvény QA Aly = gh AU™ 0-0 on 42". (VI-6S) Ite a gy aut fejeri ki, hogy ha a fiitétest titd- feltiletét nem tudjuk egyértelmien megéllapitani, akkor az is benne van a hiya sillandéban. Folyadék hhordoz6 esetén a hiteljesitmeny a hohordoz térfogatiraninak is ftiggvenye, ezért a ergs sorsin ezt paraméterként kell szimitiisha venni. A mért adatok tlagibdl kisaimitjuk a @Q és Al, értékparokat. “Megbizhato fiiggvény _eldalli- tasthoz Altaliban 10...25 adatpart tartalinaz} minta BSEK ALKOTOE suitkséges. Ax adatpirokat abrizolva_pontdiagra~ mokat kapunk, amelyre grafikusan is illeszthetink yorbét, de eélszerit az algebrai illesztés, mert igy Fogton a gorbe egyenletét nyerjiik. E regresszios gorhiket a legkisebb néyyzetel médszerével kapju a scimitési modszert x fiigyetlen és y fliggé valto- okkal ‘illakinossigban adjuk meg [31]. Hoteljesitinény mérésekor legyen: y= & vl, (VE-69) igy a (VI-68) dsszefiigyes (VE-70) Fx lortkitevs kézponti parabola, logaritmizs uukin egyenest ad, 7a Jog y=log hyg +44) loge, (VI-T1) amely log y=¥s log hoa =a, 14M=b; logx=X; (Wr) helyettesités utan Y=atox (VE-73) alakban még nyilvinvalobb. Az a és by regresszids egyiitthatokal_n_adatpar eselén a kévetker6 normalegyenlethdl fejezhet}tij: ki xy. DXY. an 40S) X+OEN% (E74) A mérési adatok alapjan a beesiill. hételjesitmény- Tiagyveny @=(nun log a) Ath (E79) Az ellendllés mérésekor legyen: y=Ey 2=¥, (E76) s ezekkel a (VI-67) dsszefiigyes yay? (E77) Ekkor a leeayszeriibb normélegyenlet (V8) Gs az adatok alapjiin a becsiit ellenillisfiigavény (v7) Megjegyezntik, hogy a legkiseb ncyyzeteket min kot esetben y szerini képertiik a fenli dsszefiyye sekben. Nem foglalkozank itt részletesen a analizissel kapesolatos tovs désekkel. regres bi megbiehatosigh ker- test hiteljesitmény-villozissinak jellege A filtdtestek méretét a mértékadd ‘llapot jellem- zéihex és gyakorlatilag a. legnagyobb hdigényhez vilaszljuk meg. Ettél eltérd hételjesitinényt vagy 2 héhordezd homérsékletének. vagy 2 térfogatiira~ ménak (mennyiségének) valloztatasival érhetiink 1 [33}.HOLEADOK, A. hiteljesitmény valtoniséit leird fliggvények eléallitisition a (VI-68) dsszefiigyés Qa hgg AM = K AN (VI-80) alakban fogjuk haszndini, A nagyobb altalinossig érdekében folyadék (viz) hohordoz6t tételeziink fel, a kapolt eredményeket 46% hohordozéra is crtelem- sveriien alkalmazhatjuk [35]. A szdmitasokban nem vessziik Figyelembe 2 fitétestek hdtehetetlenségét, a) Hiimérséhlet-szahiityorisi jelley A. hdmérséklet-szabvilyozis sorin a tomegirama dllandé marad, azaz: rn=dilles mi a fitdviz f, homérsékletet viltoztaljuk, és a viss7 térd viz f, homérséklete a fitdtest hiitésének meg felelden valtozik. A helyiséy f, hémérsékletét W588) akkor Alo = hoo tvo= ho hy= Pao (VI-89) és fgy a (VE-860) dsszeftiggés médosult alak 4 fon x (VE-90) Ekkor a mennyiségszalvilyozis kovetkerménye- ként a hateljesitinény’ valtoziisa linedris. Ex iigy valéswlhat meg, hogy a fittest tényleges Fit6~ felilete csokken, vagyis a fitotest esak részben meleg- sik, A_VI-69, fibrin grafikusan is hemutaljuk (VE-86) dsszefiiguést. Felttind, hogy a Afy mérete: howersékletesésnek milyen jelentds szerepe van; a nagy érigke mellett jntunk kézelebl a. lines jelleghez, (E oriilmény példdul az egy- és k6l- csves rendsverek fiititest{einek mennyiségi besza- halyozbatosfign szempontjibd\ érdemel_figyelnet.) Ha fitdtestek hoteljesitményél a hdhordoz6 tomeg framaval kivsinjuk vallozlatni, akkor a szabilyori sverkeret illesrtésénél a (VIB) dsszefiiggésben rejld_kivetkezményeket alaposan tekintethe kell 7. A fittest méretének gyakorkati wey vilaesedisa Mint az elézéekhd! kitiinik, a fitétestek elfogad- halé pontossivé hiteljesitményét mérés ttjan leet megillapitani. Ezért fiitdtest-méretezésen a gyakor- jathan tobbnyire kivilasztist kell érteni; a valasztott {push Uitotesthal a gyarlo villalal hbleljesitmeny-adatok alapjin olyan méretst. kere siink, amelynek hdteljesitménye éppen a saikséges. Fx kilejezetien a yyarilag sorozathan eldillitott fiitdtestekre és fitakesaiilékekre vouatkorik. Eyyes egyedi gyartist konvektorok, sugdrz {itdtestek esetében lehet sz6 hdtani méretezésrdl, de ekkor is kivanatos a mintapéldiny bemérése. A. tov: ikban esak a fiitétestek kivalasztasi kérdéseit tirgyaljuk, ezek értelemszerien a {iitd- késziilékekre is alkalmazhatok. A Tiildtest-kiosztis tervezés soriin bizonyos alapadatok ismeretében tirténhet meg. Mir ax épiilet terverisekor az épitészeli terverskkel egyeztetni kell az elképzeléseket elhelyezés, vrhato beépitési helyigény, héérzet és belsé épitészeti koriilmenyek szempontjibol. A végleges kiosztishoz ki kell sai suitani a helyiségnek a héveszteségét (@), tisztdzni kell a figyelembe veendé héforrisok hatdsit, el kell donteni 2 héhordoz hémérsékleti jellemzdit. (5HOLEAD! i; At). Fzekkel kapesolat ik Fel roviden a figyelmet, A. hdhordoz6 patamétereit. és igy a fittest incretét yozdasigossigi seimitis alnpjin célszet megvilayztani, a legkischiy horahizisi 8 tize letési (karbantartis, javilis, életéartain stb.) Kall stigre torekedve, de a héérzeti és tizembiztonsiigt Kovetelmények betarkisival, hogy a hohordozi Kozepes sével Torditott arinyban villozik a Fitdlest szitks ges mérele, de exinek Korkitja van. A guzda Wiasgilat esetenkeént esa sebb, ha az exés7. ftit6berenderésre vont kovik. Bizonyos Hitdberendezések esetchen a ffildtest- kiosstis: nem dnllésithalé mint a tervezés egyik elkiiloniiett mivelete, hanem a Derendezés ossze- lett (hd és drambistani) méretezisének —része. Ha a fitési esdvezelek hdlendisit is figyelembe ves sniik, akkor az esakis a esbilncrd ismeretéhen mithat; tovabh a folyadék lehitlise a esévezel hen is csak ekkor dlkipithato meg, Kiildndsen nagy kiterjedést, osszetett fitberen- devéseknnél kell erre gondolni, hogy a berendezs heszaliilyozhalo és jét tzemeltethetd legyen. n él Wuyersire hiv- a) Kiosztis hiiteljesitmény szeri A sorozatban aydirtotl {iitdtestek hateljesitményét amegaudhiatjuk — egysigenként (tagonként) Uibkizatosan a geometriai méretek, a Kézepes. hémérséklet-kiikinhstg és a beépites fiiggvényében; ot ales Netelestniny, vagy oithocsitésl nyerd figevennyel: Q=/(1k) vagy h=/(Mly) alak= itis méret, beépités szerint Hiban a kiosztits a O= ‘Sssrefiiga’s alapjin végezhet, abiol& az adot méretii fitdtestre vonatkozik és viltozisa Jk At, wen Ae! (wvrenay Ssszefitggéssel szcimithal6. mig fehfebshe (VL-93) ahol f; a fittest beépitési kiiriilményoits fy 2 1ité~ test_méreteinek hatisit; fy a héhordozd térfogat- manak hatisit; fy a hohordozi sitvezetésének i figyelenibe, a folyadék hdhordoz lehitlését a esdhuilozatban figyelembe kell ven: A szikségos hoteljesitményre adédé fiitéfeliletet, felfelé, a iegkézelebhi egyséa méretéig lehet kere~ kiteni, Ext a modszert alkalmazzuk akkor, ha a szabad- framt, tobbnyire kowwekcios fildtesthil (rdiitor, Konvektor, fftdlap, esetleg sugirzd ernyd)a sziikséges miéretet a hohordoz6 adott jellernz6i mellett akadily- talanul be lehet épiteni a Hitens6 helyisé Ha a fiitétest adott méretii és helyzeti ha szerkezetre Keriil (padto, mennyezet, o¥dalfal), vagyis a sugtir2) fitétestek alkalmazsisakor abbal kell ki- indulni, hogy a hatirotd felilet egystgére mekkora saiikséges hételjesitmény esik, az (WES) GrlékebGl. Ext hiérzeli szempontbol rogtin elle- nérizziik és ennek megfelelien dintjiik el a fiitstest szerkezeli méreleit, 2 hohordoz hémérsékleti_jel- enazdit. ill esetley tbbsziri médositis ulin a fild- felillet_ végleges méretét, Ha tobb fitdtest ugyan= olyan jellem7dkkel bird hohordozéval iizemel, akkor a legkedverdtlenebb adottsigt helyiségnél kell ke deni a sziunitist és ax igy ailddd ftdtestbél, mint tipusbél, a szitkségesmerebit oszthatjuk a” Lbbi helyiséybe. Mind a holeadd szerkezet, mind a hile- aukis-szimitisi mddszer_ tibbicle lehetésége miatt a bovebb targyakist mellézniink kell. by) Msérzeti ol A srabilirati konvekeiés fitdtestek kiosz ubin Altakiban héérzeti ellendrzést_nem végziink, A fittest elhelvezcs hangja.fellételeri& megfeleld hovrzet Azonhan ez nem mindenkor Kivetkezik bes kilind= sen nagy és Lobb ablakos, ill fajlagosan nagy lehilo feliilettel bird helyiségeknél a mikroklinia kivin ellendrzést. Fz azt jelenti, hogy elsédlegesen nem a fitt6felitlet, hanem a lehtilé feliletek hataistit vizsgiljuk h6érzeti szempontbél; biilbndsen a huza- nos tartézkodiisi helyeken a sugiezisi huzat leheté- ségét (|. a HL, fejerethen). A fiiLitest héerzeti ellendraése szorosabb értelem- ben azt jelenti, hogy — a hdigény kielégitése mellett — a fiit6fetiileten esak olyan himérsékletet en- gediink meg, amely kellemes hiiérzetet okoz, (Ez nem Lévesztendé dssze a bateset elleni védelem szempont= bol eldirt megenyerllets Lelileli kémérsékslettel!) Eisdsorban a sugti likséyes e vizsg 1, abba inber hnzamosan (kb. fél érinil Lovabb) tarlozkodhat, A fitételillet { villozhatnak a gyakorkati médszerel, de ax elvi alapja mindegyiknek az ember (vagy mis a Lirgy) ellemes hOGrzettel Jaro. h6= egyensiily Padlofiités alkalmazisakor kb, 26...30 °C felileti whdmérséklet engedhets meg (26, ha a cipét viseld embert kib egészséges himérsékletét vessziik alapul. Allatlartisi épiiletek padlofiitésénét a megfeleld ‘illatra vonatkoz6 hioligiai tényezdk sverint kell eljarni. Oldalfal fitdtest-vilasztdsakor az emberi testb6l a felsildrzs, felsdkar; mennyezetffités esetén pedig a koponyateté héegyensiilya és beall eredé hémer- séklete lehel a roviditelt héérzeti vizsgilat clja. Kilnleges elrendezésti_ helyiség és fiildtest az eqész ember héegyensilyi vizsgilatat is. meg Akiir résrleges, akiir teljes testfelileti vizs i éhen at Kell elérni, hogy a vekcids é sugirzisi héleadis dsszege annyi legyen, mint amennyi a megfelelé munkavéwzés mellett a kellemes héérzethex tartozik. A Konvekeids és a su= girzisi holeadis értékét az eddig bemutatott dssze-112 \_FOTOBEREND figgések értelemszerii alkalmaziséval s het. Mint emlitettuk, ezt az ellendrzést célszerit a hésziikséglet feltételeivel dsszhangban egyhen arzal az érlekkel is ésszevelni, amely szerkezeti szempontb6l megengedhets. Foj falétt) sugér6 fitétestnél adédhat, hogy a sviikséges feldleti hémérséklet Knyegesen ineghaladja 1 héérzeti szemponthol megengedhets ériéket. Ekkor kisehb feliiletsi, de magasabb homeérsékletti megoldst célszerii keresni, mivel a besugirzisi tényezd értéki nek esokkenésével a megengedhet6 felileti hémer- séklet és igy annak héleadisa is erdsen novels A flit6felivet kiosztasa és a hdérzeti ellendrzés elvi kapesolata alapjin kidolgozhald a ffldtestek hi érreti_mére' Kihher. az clméleti alapot az mondottak megadjak, niszleteire a szimos gyakor- Inti véllozat miatt nem térhetiinks ki. D) Hészigetelés Homonnay Gyorgyné Dr. A ffitéstechnikiiban ma_mar igen sok, korszeri, villozatos és allandoan valtoz6 szerelvényt alkalma- mink. Ugyauesak valtozatosak az. alkalmazott ¢s fajtik és esdszerelési médok is. A esovekkel és cs szerelvényekkel e kényvben nem foglalkozunk, mivel k elmélete, gvakorlata, szerkezeti megolckisa sok- Téle, nagy mennyiségi és elmélyilt mechanikai geptani—gepszerkezettani és szilirdsigtani ismeretet igenyel, ‘A hétechnikai alapismeretekre getclési kérdéseket azonban a flitéstechnik szempontjai szerint dsszefoglaljuk. timaszkodé hbszi- i alkal- 1. A esiveretékek és tartilyok hisziyetelése z alap felhordiis a) Sverves és szervetlen szigetelianyayok Alapanyaguk szerint szerves és szervetlen szigeteli- anyagokat kilonbéztetiink meg. Ezeket az alka i homérséklethatér vilasztja el lesen ex A srigetelianyagok legfdbb jellemzoi a fel- zmitisi himérséklethatdron tilmenden, a térfo- gatsily és a siiriség, a fajhd, 2 szitrdssiy é a tarts Sig, valamint a vizielvétel és a sziradss. W) A sziyetelési meehanizmus A szigetelés mikidhet porusos- és lameltis-elven. A porusos-ely azt jelenti, hogy a szigeteldanyag rossz hdveret6 képesséyih falazatiba sok légpérust zirnak, hiszen tudvalevleg a nyugyd levegd hove~ zet6 képessége a technikai anyagok kizitt a legkisebb (0,032 W/m-°C) A levegdpirusos hészigetel6 anyagok legnagyobh hosrigeteld hatasinak elérése érdekében tirekedniink, kell arra, hogy lehetdleg biztositsuk a légrészecskek nyugalini helyzetét. Fx ax irinyzat akkor teljestl, a légporusok kiesik. [gy egyrésl a Falak kiaitti rséklet-kilnbséy esbikken, masrészt a paring legrésneeskek fajsilyktlinbsége igen kis pornsek eselén nein inditja meg az dramlist, vagyis az egés folyamat megkézeliti a nyugalmi helyzetet. ‘A hisvigeteld hatis eléréschen tehiit fontos kiive- lelmény, hogy a hészigeteld anyag lehetileg sok. mikroszkopilcus kiesinységi és egyenletesen eloszto:t parussal legyen telitve. Ezeket a porusokat azonban szilird fata jak, amelyels hovezets hidakkent szerepelnek verets halis esikkeutése érdekében, a Iégpdrusokat hatirolé falnk anyaginal: hévezetd’ képessége lehe- Glog kiesiny legyen. A srigeteléanyag hovezetési tenyezdje figy: a Lérfogatsialytol és porustérfogattél, a homerselsleLtal és artalomtél. A térfogatstily az 1 m®-ben lev anyag sill a szilird viizat alkoté anya fajsilyat p-val, az anysg 1 mchen levi porusok Lérlogalat pevel jtiljiik akkor a Lérfugatstly bs ts=(1=p)y, N/mm, (VED) Ebbél a porustérfogat han kilejezve p=100 ye Me (VE-9) Ex dsszefiiggés alapjin a szervellen és szerves anyagok péruslérjogatdl térfogatsalyuk ismeretében yen Kiszmithatjuk. Az clobbiekb6l kiliinik, hogy a porustérfogat néve- Kedésével az anyag hivezetisi ignyerdje legtolty esetben csikken, A pérustérfogat azonban dum han nem jellenzi Leljesen az anyag hévezotési ténve- zbjél. Igen lényeges befolyaisa van a héveretési Ui nnyezire a szilard kapesolatanak is. A stigete! ésneeskék elhelyerkedésének ¢s sel foxlalkoz) iradalom, a porustérto- Lisi tényexire yyakorolt_hatsisit isi esetel etelez fel. Ess esethen a porusokat a hésram irinydra merdlegesen etlelye:~ kedé sik Idgréteyek képviselik, Ebben ay esethen a p porustérfogalii egész rendszer egyilttes hovezetés tényeroje 2,5 a sailird rész 2, és 8 porusokat kitdltd ineley leveus 2 hvezetési ‘tényerdjenek ismeret& ben (E970) A. misodik”S2éls6 esetben a porusokat. képvisels legrétegek a hédrammal parhuzamos sikok és ekkor a rendszer hivezelési tényezije B= Pht (l= Pare A gyakorlatban eléfordulé porusos any: svélsi eset kizitt foglalnak helyet. weeeskék esak egyes pontokon érintkezmek és igy a szilird anyagon itfoly6 (E97) gok a két

Fűtéstechnika - Homonnay Györgyné - Molnár Zoltán

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fűtéstechnika - Homonnay Györgyné - Molnár Zoltán

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like