SALTARJNI JRSI HIVATAL

JRSI MUNKAGYI KIRENDELTSGE TMOP-1.1.2-11/ 1-2012-0001

TJKOZTAT
a Trsadalmi Megjuls Operatv Program 1.1.2
A htrnyos helyzetek foglalkoztathatsgnak javtsa (Decentralizlt programok a
konvergencia rgikban) elnevezs projekt (a tovbbiakban: TMOP 1.1.2-11/1 projekt)
keretben foglalkoztats bvtst szolgl tmogatsrl
A munkaadk a TMOP 1.1.2-11/1 projekt keretben a jrsi munkagyi kirendeltsgre benyjtott
krelem alapjn kaphatnak tmogatst, ha TMOP 1.1.2-11/1 projektben rsztvev llskerest
foglalkoztatnak munkaviszony keretben, teljes munkaidben, vagy legalbb a napi 4 rt elr
rszmunkaidben.
A tmogats idtartama, mrtke
A tmogats legfeljebb nyolc hnap idtartam foglalkoztatshoz nyjthat. A munkaadnak
vllalnia kell a munkavllal munkaviszony keretben trtn foglalkoztatst a tmogats
folystsnak, tovbb a tmogats folystsi idtartama 50%-nak megfelel tovbbi idtartamban
(egytt: a foglalkoztatsi ktelezettsg alatt).
A tmogats mrtke a munkabr s a tnylegesen tutalsra kerl szocilis hozzjrulsi adja
legfeljebb 70%-a lehet.
A tmogats ignybevtelvel egyidejleg ugyanazon szemly foglalkoztatsra tekintettel az
adjogi jogszablyoknak megfelelen a Start krtyk, vagy pldul a Munkahelyvdelmi Akciterv
ltal nyjtott kedvezmnyek is rvnyesthetek. Ezen adkedvezmnyek mellett a projektben trtn
brtmogats egyidejleg, ugyanazon szemlyre tekintettel a kvetkezk szerint vehet ignybe: a
halmozds eredmnyekppen a brutt tmogatsi intenzits nem haladhatja meg a brkltsgek
100%-t a munkavllal foglalkoztatsnak brmely idszaka alatt.
A tmogats odatlsnek felttelei
Tmogats llapthat meg azon munkaad rszre, aki:
vllalja a programban rsztvev htrnyos helyzet llskeres, tovbb a programban
rsztvev, htrnyos helyzetnek nem minsl llskeres (kivve a projektben rsztvev 3.
clcsoportba bevont 50 ven felli llskeres) munkaviszony keretben trtn foglalkoztatst a
tmogats folystsnak, tovbb a tmogats folystsi idtartamt kveten a tmogatsi id
legalbb 50%-nak megfelel idtartamban (foglalkoztatsi ktelezettsg),
A programban rsztvev llskeres htrnyos helyzet llskeresnek tekinthet
amennyiben
1.legfeljebb alapfok iskolai vgzettsggel rendelkezik, vagy
2.az tvenedik letvt betlttte, vagy
3.25. letvt nem tlttte be, vagy
4.a munkagyi kirendeltsge legalbb hat hnapja llskeresknt tartja nyilvn, vagy
5.a sajt hztartsban egy vagy tbb eltartott szemllyel egyedl l felntt, vagy
6.12 hnapon bell gyermekgondozsi seglyben, gyermeknevelsi tmogatsban, illetleg
terhessgi gyermekgyi seglyben, gyermekgondozsi djban, vagy polsi djban rszeslt,
vagy
7.12 hnapon bell elzetes letartztatsban volt, szabadsgveszts, vagy elzrs bntetst
tlttte, vagy
(Ha a 67. pontban meghatrozott idtartam nem ri el a hat hnapot, abban az esetben
minsl htrnyos helyzet szemlynek az llskeres, ha a munkagyi kirendeltsg a hat
hnap s ezen idtartam kztti klnbzet mrtknek megfelel idtartamig
llskeresknt nyilvntartotta.
Az 1-7. pontban meghatrozott feltteleknek a foglalkozats megkezdsnek a tmogats
irnti krelemben megjellt vrhat idpontjban kell fennllnia.)
8.megvltozott munkakpessg szemly [Flt. 58. (5) bekezds m) pont szerint]
a munkaerigny benyjtsra vonatkoz ktelezettsgt [Flt. 8. (6) bekezds b) pont]
teljestette.
Nem nyjthat tmogats annak a munkaadnak,
amely az eurpai unis versenyjogi rtelemben vett llami tmogatsokkal kapcsolatos
eljrsrl s a regionlis tmogatsi trkprl szl 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. -a s az
Eurpai Kzssget ltrehoz Szerzds 87. s 88. cikke alkalmazsban a tmogatsok bizonyos
fajtinak a bels piaccal sszeegyeztethetnek nyilvntsrl szl 2008. augusztus 6-i
800/2008/EK bizottsgi rendelet (a tovbbiakban: csoportmentessgi rendelet) I. fejezet 1.
cikknek (6) bekezdsben meghatrozott nehz helyzetben lv vllalkozsnak minsl, tovbb
amely nem felel meg a rendezett munkagyi kapcsolatok feltteleirl s igazolsnak
mdjrl szl 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletben meghatrozott feltteleknek,
amely jogers vgzssel elrendelt csd, felszmolsi, vgelszmolsi vagy egyb
megszntetsre irnyul, jogszablyban meghatrozott eljrs alatt ll [vr. 76. (1) bekezds d)
pont],
amelynek a krelem benyjtsakor esedkess vlt s meg nem fzetett kztartozsa van,
amely a kzpnzekbl nyjtott tmogatsok tlthatsgrl szl 2007. vi CLXXXI. trvny
(a tovbbiakban: Knyt.) szerinti nyilatkozata alapjn nem rszeslhet tmogatsban,
amelyet a Knyt. megsrtse miatt brmely szerv jogersen kizrt s a kizrs tnyt a
honlapon kzztettk, a kizrst megllapt jogers dntstl szmtott kt vig,
amely jogi szemly, vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez ms szervezet esetn nem
minsl tlthat szervezetnek,
amely nem felel meg a kztulajdonban ll gazdasgi trsasgok takarkosabb mkdsrl
szl 2009. vi CXXII. trvnynek.
A tmogats tovbbi felttelei
a) Amennyiben a foglalkoztatni kvnt szemly htrnyos helyzet llskeres a tmogats a
csoportmentessgi rendelettel sszhangban nyjthat.
Ebben az esetben a tmogats odatlsnek tovbbi felttelei a kvetkezk:
Tmogats llapthat meg annak a munkaadnak, aki
a krelem benyjtst megelz tizenkt hnapban az ltala foglalkoztatott munkavllalk
munkaviszonyt mkdsvel sszefgg okbl felmondssal (2012. jlius 1. eltt: rendes
felmondssal) nem szntette meg, tovbb
ktelezettsget vllal arra, hogy az ltala foglalkoztatott munkavllalk munkaviszonyt a
foglalkoztatsi ktelezettsg idtartama alatt mkdsi krben felmerl okbl felmondssal
nem sznteti meg, tovbb a tmogatssal rintett munkavllal munkaviszonya kzs
megegyezssel sem sznik meg,
vllalja, hogy a tmogatssal rintett szemly felvtele az rintett vllalkozs /szervezet
munkavllali ltszmnak nett nvekedst eredmnyezi a krelem benyjtst megelz 12
hnap tlagos statisztikai llomnyi ltszmhoz viszonytva.
A vllalkozs/szervezet munkavllali ltszma alatt valamennyi telephelyn foglalkoztatott
munkavllalk sszltszmt kell rteni.
A nett ltszmnvekeds kiszmtsnl nem kell fgyelembe venni, ha a munkahely
megresedsre a munkaviszonynak a munkavllal rszrl trtn megszntetse,
munkakptelenn vls, regsgi nyugdjazs, ktelezettsgszegs miatti jogszer elbocsts,
illetleg a munkltat rendkvli, illetve a munka trvnyknyvrl szl 2012. vi I. trvny
(Mt). 78. (1) bekezds szerinti azonnali hatly felmondsa s nem ltszmlepts
kvetkeztben kerlt sor.
Nem nyjthat tmogats tovbb annak a munkaadnak,
aki a 800/2008/EK bizottsgi rendelet 1. cikknek (3) bekezdsben meghatrozott sznipari
gazatban tevkenykedik,
annak a munkaadnak, akivel szemben egy tmogatst jogellenesnek s a kzs piaccal
sszeegyeztethetetlennek nyilvnt bizottsgi hatrozat szletett, s a hatrozaton alapul
visszafzetsi ktelezettsgnek nem tett eleget,
annak a munkaadnak, amely exporttal kapcsolatos tevkenysget folytat, azaz nem nyjthat az
exportlt mennyisgekhez kzvetlenl kapcsold tmogats, rtkestsi hlzat kialaktsval s
mkdtetsvel vagy exporttevkenysggel sszefggsben felmerl egyb foly kiadsokkal
kapcsolatos tmogats.
A tmogats ignybevtelnek egyb felttelei
Az Eurpai Kzssget ltrehoz Szerzds 87. s 88. cikke alkalmazsban a tmogatsok bizonyos
fajtinak a kzs piaccal sszeegyeztethetnek nyilvntsrl szl 2008. augusztus 6-i
800/2008/EK bizottsgi rendelet I. fejezet alapjn, az adott pnzgyi vben htrnyos helyzet
szemly elhelyezkedsre tekintettel munkabr s szocilis hozzjrulsi adja cmen kapott sszes
llami tmogats tmogatstartalma jelen tmogatssal egytt nem haladja meg az vi 5 milli,
megvltozott munkakpessg szemly esetn az vi 10 milli euro rtknek megfelel sszeget.
Ms llami tmogatssal vagy ms kzssgi fnanszrozssal ugyanazokra a kltsgekre (munkabr
s szocilis hozzjrulsi adja) vonatkozan kapott tmogats brutt tmogatsi intenzitsa jelen
tmogatssal egytt nem haladja meg htrnyos helyzet llskeres foglalkoztatsa esetn a
brkltsgek 50%-t, megvltozott munkakpessg szemly foglalkoztatsa esetn a brkltsgek
75%-t.
Nem tekintjk llami tmogatsnak, teht az intenzits szmtsnl nem kell fgyelembe venni a
Start, Start Plusz, Start Extra, Start Bnusz krtya, valamint az egyb adkedvezmnyekre jogost
krtyk/igazolsok, Munkahelyvdelmi Akciterv stb. nyjtotta adkedvezmnyt.
b) Amennyiben a foglalkoztatst elsegt tmogatsokrl, valamint a Munkaer-piaci Alapbl
foglalkoztatsi vlsghelyzetek kezelsre nyjthat tmogatsrl szl 6/1996. (VII. 16.) MM
rendeletben (a tovbbiakban: MM rendelet) foglalt felttelek nem teljeslnek azaz a
projektben rsztvev llskeres nem minsl htrnyos helyzet llskeresnek, vagy a
munkaad nem felel meg a MM rendeletben foglalt feltteleknek a tmogats de minimis
tmogatsnak minsl, s a de minimis tmogats szablyainak fgyelembe vtelvel
nyjthat.
Ebben az esetben a tmogats odatlsnek tovbbi felttelei a kvetkezk:
Tmogats llapthat meg annak a munkaadnak, aki
a krelem benyjtst megelz hat hnapban a felvenni kvnt munkavllal munkakrvel
azonos, vagy hasonl munkakrben foglalkoztatott munkavllal munkaviszonyt mkdsvel
sszefgg okbl felmondssal (2012. jlius 1. eltt: rendes felmondssal) nem szntette meg,
tovbb
ktelezettsget vllal arra, hogy a tmogatssal rintett munkavllal, valamint a vele azonos vagy
hasonl munkakrben foglalkoztatott munkavllal(k) munkaviszonyt a foglalkoztatsi
ktelezettsg idtartama alatt mkdsi krben felmerl okbl felmondssal nem sznteti meg.
Nem nyjthat de minimis tmogats:
az Eurpai Unirl szl szerzds s az Eurpai Uni mkdsrl szl szerzds I. szm
mellkletben felsorolt mezgazdasgi termkek elsdleges termelsvel foglalkoz
vllalkozsoknak (kivve azokat, amelyekre a Bizottsg 1535/2007/EK rendelete vonatkozik), a
halszathoz, akvakultrhoz (vzi llnyekkel (nvnyek, llatok) kapcsolatos gazdlkods,
termels, tenyszts) kapcsold tevkenysget vgz vllalkozsoknak,
az exporttal kapcsolatos tevkenysgek (klnsen: az exportlt mennyisgekhez kzvetlenl
kapcsold tmogats, rtkestsi hlzat kialaktsval, mkdtetsvel vagy
exporttevkenysggel sszefggsben felmerl egyb foly kiadsokkal kapcsolatos tmogats)
tmogatshoz,
szniparban tevkenysget folytat vllalkozsnak,
teherszllt jrmvek megvsrlsra a kereskedelmi fuvarozs tern mkd vllalkozsnak.
annak a munkaadnak, amelynek az 1998/2006/EK rendelet 2. cikke szerint a csekly sszeg (de
minimis) tmogatsai elrtk az EK rendeletben meghatrozott mrtket, illetve mezgazdasgi
termel vllalkozsok esetn a Bizottsg 1535/2007/EK rendeletben meghatrozott mrtket.
Egy vllalkozsnak brmilyen forrsbl, fenti jogcmen odatlt tmogatsok tmogatstartalma
hrom egymst kvet v alatt nem haladja meg a 200 000 euronak, kzti szllts esetn 100 000
euronak, mezgazdasgi termel vllalkozsok esetn a 7 500 euronak megfelel forint-sszeget.
A de minimis szablyt nem kell alkalmazni, ha a tmogatst kr kltsgvetsi szerv, egyeslet,
alaptvny, kzalaptvny, kztestlet, kisebbsgi nkormnyzat vagy non-proft gazdasg trsasg,
amennyiben az ltala vgzett tmogatott tevkenysg nem minsl gazdasgi tevkenysgnek.
A ktelezettsgszegs eseteit s annak jogkvetkezmnyeit az ltalnos Szerzdsi Felttelek
tartalmazza, mely letlthet a www.munka.hu oldalrl.
A krelem benyjtsnak mdja, elbrlsnak menete
A krelmeket a foglalkoztatst megelzen a TMOP-1.1.2-11/1 program clcsoportjba tartoz
szemly lakhelye, tartzkodsi helye szerinti illetkes jrsi munkagyi kirendeltsgre kell
benyjtani. A kirendeltsg a tmogatsrl mrlegelsi jogkrben dnt a krelem berkezst kvet
30 napon bell. A tmogatssal sszefgg tennivalk s eljrsok tekintetben a kzigazgatsi
hatsgi eljrsrl s szolgltats ltalnos szablyairl szl 2004. vi CXL. trvny szablyai szerint
kell eljrni.
A krelem pozitv elbrlst kveten a krelmezvel a kirendeltsg hatsgi szerzdst kt, melyben
rszletesen rgztsre kerlnek a tmogatssal kapcsolatos jogok s ktelezettsgek, a tmogats
elszmolsra vonatkoz szablyok. A foglalkoztatst csak a hatsgi szerzds megktst kveten
lehet megkezdeni, a foglalkoztatottakat a kirendeltsg kzvettheti ki a munkltathoz.
Ngr! M"g#"$ K%r&'#($)*+*, S*,g+*r-'$ Jr.$ H$)*+*, Jr.$ M/'0*1g#$ K$r"'!",+.2g"
A +-20%3+*++ * &*$ '*4%' +)"++"&5
1

Salgtarjn,.
..
munkaad alrsa
PH
1
Amennyiben a tmogatst nyjt szervezeti egysg ezt szksgesnek tli.